A technológia fejlődésének köszönhetően vásárlói szokásaink is megváltoztak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a social platformok egyre nagyobb befolyásoló tényezővel bírnak, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Ahogy a generatív mesterséges intelligencia (Gen MI) is átalakította az online vásárlás élményét – ezt a fogyasztók 71%-a kifejezetten igényli is. A trend hajtóerejét a Z és az Y generáció hiper-személyre szabottság és zökkenőmentes digitális élmények iránti vágya mozgatja leginkább – számol be minderről a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatása.

Mesterséges intelligencia bevonásával szívesebben vásárolunk

A mesterséges intelligencia térnyerése a vásárlási szokásaink terén is megmutatkozik. A fogyasztók közel fele (46%) üdvözli a generatív MI online vásárlásra gyakorolt hatásait, míg háromnegyedük nyitott a Gen MI ajánlásaira, szemben a 2023-ban mért 63%-kal. A termék- és szolgáltatásajánlások esetében a fogyasztóknak már több mint fele (58%) helyettesítette a hagyományos keresőmotorokat generatív MI eszközökkel. A fogyasztók 68%-a azt szeretné, ha generatív MI eszközök összesítenék az online keresőmotorok, a közösségi média platformok és a kiskereskedők weboldalainak keresési eredményeit. Ugyanakkor a vásárlók kevésbé elégedettek a technológiával: 2024-ben 37%-ra csökkent ez a mutató, szemben a 2023-as 41%-kal.

„Manapság a fogyasztók személyre szabott vásárlási élményt keresnek, amelyet a (generatív) mesterséges intelligencia képes javítani. Ezen túlmenően azonnali és hatékony kiszállítást várnak el, egyre tudatosabbak a vásárlásaikat illetően” – mondta Lindsey Mazza, a Capgemini Csoport globális kiskereskedelmi vezetője. „A versenyképesség megőrzése és a márkahűség erősítése érdekében a kiskereskedőknek olyan stratégiákat kell alkalmazniuk, amelyek a fogyasztót helyezik a középpontba és a mesterséges intelligencia segítségével zökkenőmentes, mégis kiemelkedő ügyfélélményt nyújtanak. A közösségi kereskedelem felé történő elmozdulás szintén jelentős. A kiskereskedőknek hasznosítaniuk kell a közösségi és digitális hirdetési platformjaikat, hogy már a vásárlási folyamat korai szakaszában bevonják a fogyasztókat.”

MI-influenszerekre és a közösségi médiára támaszkodunk, ha vásárlásról van szó

A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott avatárok is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert: a fogyasztók negyede bízik bennük és vásárol az ajánlásaik alapján. Ahogy a közösségi médiában feltűnő influenszerek is egyre népszerűbbek: 2024-ben a Z generációhoz tartozók 70%-a rajtuk keresztül szerzett tudomást az új termékekről, ami jelentős növekedés a 2023-as 45%-hoz képest.

Az olyan platformok, mint az Instagram vagy a TikTok ugyancsak átformálják a kiskereskedelmet, ugyanis a fogyasztók több mint fele a közösségi médián keresztül fedez fel új termékeket, szemben a 2022 novemberében mért 32%-kal. A kutatás szerint a fogyasztók 40%-a időnként a közösségi médiát használja ügyfélszolgálati ügyintézés esetén is. Ez azt mutatja, hogy egyre többen támaszkodnak ezekre a platformokra a problémamegoldás és segítségkérés során.

A felár sem gond, ha azonnali a kiszállítás

Az azonnali kiszállításra épülő kereskedelem (q-commerce) iránti igény folyamatosan növekszik. Olyannyira, hogy egyes régiókban a fogyasztók egyre inkább hajlandóak felárat fizetni a gyorsaságért és hatékonyságért. A gyors kiszállításért való fizetési hajlandóság a 2023-as 41%-ról 2024-re 70%-ra ugrott, ami a termékek azonnali elérhetősége iránti erőteljes fogyasztói tendenciát tükrözi. Ez a tendencia jellemző például Indiában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában, míg az Egyesült Államok jelentősen lemaradt e tekintetben.

Az online hirdetés még mindig vásárlói mágnes

A kutatás eredményei szerint a fogyasztók 67%-a figyel fel a kiskereskedők weboldalán/alkalmazásain megjelenő hirdetésekre, amikor egy termékre keres. Olyannyira, hogy az elmúlt 12 hónapban az online vásárlások közel egyharmadát befolyásolták az online hirdetések. Ezzel szemben a fogyasztók kevésbé elégedettek az üzlethelyiségekben megjelenő hirdetésekkel.

53%-uk személyre szabott hirdetéseket szeretne látni az üzlethelyiségekben, például intelligens bevásárlókocsi, intelligens tükör vagy interaktív érintőképernyő formájában. Éppen ezért a fogyasztók több mint fele (53%) rendszeresen váltogatja a márkákat/kereskedőket, amelynek oka a kísérletezésben és a személyre szabott hirdetések hiányában keresendő.

A fenntartható termék alap, a többletfizetés érte nem az

A fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező lett a vásárlással kapcsolatos döntések meghozatalakor. Míg a fogyasztók 64%-a fenntartható termékek kínálatából vásárol és 67%-uk kész kiskereskedőt váltani fenntartható termékkínálat hiánya esetén, a fogyasztók egyre kevésbé hajlandóak felárat fizetni az ilyen típusú termékekért. Az elmúlt két évben folyamatosan csökkent azon fogyasztók aránya, akik 5%-nál magasabb felár fizetését is vállalnák ezért. A kutatás rámutat arra is, hogy a fogyasztók körében viszont nagy visszhangot keltenek az olyan kezdeményezések, mint a szénlábnyommal kapcsolatos címkék feltüntetése és az élelmiszer-pazarlás csökkentése.

Az eredményekből az is körvonalazódni látszik, hogy a fogyasztók körében egyre növekvő igényként jelentkezik, hogy minél részletesebb információkat kapjanak az általuk megvásárolt termékről. A tápanyagokra vonatkozó információk a legfontosabbak között szerepelnek, a fogyasztók 67%-a nyilatkozott úgy, hogy ennek alapján akár terméket is vált.

A kutatás módszertana

A Capgemini Kutatóintézet 2024 októberében és novemberében 12 000, 18 év feletti fogyasztót kérdezett meg Észak-Amerika, Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országában.

2023-ban világviszonylatban Észak-Amerikában volt a legerősebb a HNWI-k fellendülése: a vagyon tekintetében 7,2%-os, a vagyonosok száma tekintetében pedig 7,1%-os éves növekedéssel. A kutatás szerint a lendület alapját a szilárd gazdasági ellenállóképesség, az inflációs nyomás csökkenése és a hihetetlen mértékben megugró amerikai részvénypiac jelentette. Ám a növekvő tendencia a világ más pontjain is megfigyelhető. Az ázsiai-csendes-óceáni HNWI-szegmens (4,2% és 4,8%) és Európa (3,9% és 4,0%) szerényebb, de számottevő vagyon- és számbeli növekedést mutat. Latin-Amerikában és a Közel-Keleten korlátozott növekedést mértek. Afrika az egyetlen régió, ahol – a csökkenő nyersanyagárak és a külföldi befektetések visszaesése miatt – mind a HNWI-k vagyona (-1,0%), mind pedig számuk (-0,1%) csökkent.

A generációk közötti vagyonátadás központi kérdés

Az ultra-nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek (UHNWI-k), a vagyoni sávok közül a legkoncentráltabbak, a HNWI-k teljes vagyonának több mint 34%-át birtokolják, ugyanakkor a HNWI-k alig több mint 1%-át teszik ki. Becslések szerint az elkövetkező két évtizedben az idősödő generációk több, mint 80 billió dollárt ruháznak majd át, ami növeli az igényt a különböző pénzügyi (befektetéskezelés, adótervezés) és nem pénzügyi (jótékonyság, alternatív befektetések és kapcsolatépítési lehetőségek) szolgáltatások iránt, jövedelmező lehetőséget jelentve a vagyonkezelő cégek számára.

A kutatásból az is kiderül, hogy az UHNWI-k 78%-a alapvető fontosságúnak tartja az értéknövelt szolgáltatásokat. Több, mint 77%-uk számít arra, hogy a vagyonkezelő cégük támogatja őket a generációk közötti vagyonátadással kapcsolatos igényeik kielégítésében. Mivel a nagy vagyonnal rendelkező befektetők megfontolt iránymutatást keresnek, 65%-ukat aggasztja, hogy nem kapnak személyre szabott tanácsokat.

„Az ügyfelek egyre többet várnak el a vagyonkezelőiktől, a tét még soha nem volt ilyen magas. A cégek aktív lépéseket tehetnek az ügyfelek bevonása és megtartása érdekében. Személyre szabott, minden csatornán elérhető élmény nyújtásával jelen lehetnek a nagy vagyonátadási folyamatok kibontakozásánál és a nagy vagyonosok számának további növekedésénél” – mondta Nilesh Vaidya, a Capgemini lakossági banki és vagyonkezelési üzletágának globális iparági vezetője. „Míg az ügyfelek profilalkotásának hagyományos módja mindenütt jelen van, meg kell fontolni a mesterséges intelligencia alapú, pszichográfiát használó viselkedési-pénzügyi eszközök alkalmazását is. Versenyelőnyt nyújthatnak azáltal, hogy megértik az egyének döntéshozatali folyamatait, így mélyebb és szorosabb kapcsolat alakulhat ki az ügyféllel.”

MI-al a befektetői döntések racionalizálása érdekében

A nagy vagyonnal rendelkező befektetők több, mint 65%-áról derül ki, hogy különböző előítéletek befolyásolják a befektetési döntéseiket, különösen olyan jelentős életesemények során, mint a házasságkötés, a válás és a nyugdíjba vonulás. Éppen ezért a nagy vagyonnal rendelkező befektetők 79%-a szeretne útmutatást kapni egy ügyfélkapcsolati vezetőtől (relationship manager, RM) a tudattalan torzítások kezelése érdekében. A mesterséges intelligencia integrálásával a vagyonkezelő cégek felmérhetik, hogyan reagálnak az ügyfelek a piaci ingadozásokra és olyan adatvezérelt döntéseket hozhatnak, amelyek kevésbé vannak kitéve érzelmi vagy kognitív torzításoknak.

A szakemberek kiemelik, hogy az MI-vezérelt rendszerek képesek az adatok elemzésére és olyan mintázatok azonosítására, amelyeket az ember nehezen tudna felismerni, így lehetővé teszik a pénzügyi tanácsadók számára a proaktív fellépést a tanácsadás során.

A kutatás eredményeit látva az UHNWI-k a 2020-as háromról 2023-ra hétre növelték a vagyonkezelő cégekkel fenntartott kapcsolataik átlagos számát. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a szektor nehezen találja az UHNWI szegmens által igényelt szolgáltatások elvárt körét és minőségét. Ezzel szemben a kizárólag egy családot kiszolgáló családi vagyonkezelő irodák száma az elmúlt évtizedben 200%-kal nőtt. A HNWI és UHNWI szegmens további kiszolgálása érdekében a vagyonkezelő cégeknek meg kell találniuk az egyensúlyt a verseny és a családi irodákkal való együttműködés között. Minden második (52%) UHNWI szeretne családi irodát létrehozni és ehhez az elsődleges cégétől szeretne útmutatást kapni.

Photo by freestocks on Unsplash

A kétségtelen kockázatok ellenére, mint a szerzői jogok megsértése és a kiberbiztonság, a vezetők 74%-a úgy véli, hogy a generatív AI előnyei felül fogják múlni a vele kapcsolatos aggodalmakat. Míg 21%-uk számít arra, hogy iparágukat felforgatja a mesterséges intelligencia, addig a szervezetek 40%-a már csapatokat is létrehozott és költségvetési tervet is írt a technológiára, további 49%-uk pedig 12 hónapon belül tervezi ezt a lépést.

Az ügyfélszolgálat automatizálását segítő chatbotok, a termék- és szolgáltatástervezési lehetőségek, valamint az ügyfélélmény generatív AI-eszközei a legfontosabbak a szervezetek számára. A vezetők bíznak benne, hogy a technológia alkalmazása az ügyfélélményt interaktívabbá és vonzóbbá teszi (71%), illetve automatizált és személyre szabott támogatással javítja az ügyfélkiszolgálást (67%).

Hosszútávon csak nyerhetnek az AI-t alkalmazók?

A generatív mesterséges intelligencia sikeres bevezetését követően, hároméves időhorizonton a vezetők számos előnnyel számolnak. Úgy vélik, hogy az integráció 8%-os forgalomnövekedést és 7%-os költségcsökkenést fog eredményezni. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek jelezték, hogy 9%-os javulásra számítanak mind az ügyfelek elkötelezettsége és elégedettsége, mind a működési hatékonyság terén.

„A generatív mesterséges intelligencia egy olyan erő, amely átalakítja a szervezetek innovációját, felgyorsítva az iparág-specifikus felhasználási eseteket az értékteremtés érdekében. Nem meglepő, hogy ez már gyakorlatilag minden nagy szervezet cselekvési tervében prioritásként szerepel. Ahogy a vállalkozások felgyorsítják a generatív AI meghonosítása felé vezető lépéseiket, prioritásként kell kezelniük annak fenntartható bevezetését az egész szervezeten belül” – kommentálta Niraj Parihar, az Insights & Data globális üzletág vezérigazgatója és a Capgemini Group Executive Committee tagja.

A csúcstechnológiai ipar élen jár a generatív AI bevetésében

A csúcstechnológiai iparág vezetői vannak a leginkább meggyőződve (84%) arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia általános hatása pozitív lesz. Az iparági vezetők közel 70%-a mondta, hogy szervezetüknél kísérleti generatív AI-projektek vannak folyamatban és 18%-uk állítja, hogy már bevezette a generatív AI-t néhány fronton vagy üzleti funkcióban. A két legfontosabb felhasználási terület a részletes formák 3D-modellezése és a prediktív karbantartás.

A vezetők többsége (67%) ágazattól függetlenül az informatikai funkciókban látja a legnagyobb potenciált a generatív mesterséges intelligenciában. A vezetők szerint az AI az értékesítés (54%), valamint a marketing és kommunikáció (48%) területén is értéket teremt.

Új szerepkörök az AI-nak köszönhetően

A kutatás eredményei szerint a generatív mesterséges intelligencia át fogja venni a projektkoncepciók és kezdeti tervek kialakítását, így az alkalmazottak szerepe az ötletelés és a létrehozás helyett a felülvizsgálat és a finomítás felé fog elmozdulni.

Az eredményeket elnézve a vezetők 69%-a úgy véli, hogy a generatív mesterséges intelligencia új szerepkörök megjelenéséhez vezet majd, mint például az AI-auditor és az AI etikai szakértő. Az új, generatív AI-alapú szerepkörök bevezetése kapcsán a vezetők 68%-a szerint a technológia, munkaerőbe való integrálása jelentős beruházásokat igényel majd a tehetségek továbbképzése terén.

A fenntartható bevezetés kritikus fontosságú

A szervezetek közel 80%-a megértette, hogy a generatív mesterséges intelligencia fenntartható bevezetése és skálázása kritikus fontosságú. Ezzel együtt a vállalatok 78%-a tisztában van vele, hogy a generatív AI nagyobb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a hagyományos IT-programok. A saját modelljeik betanítását tervező szervezeteknek (8%) azonban csak mintegy fele tett lépéseket az ezzel járó környezeti hatás mérséklésére, ami rávilágít a fenntarthatóság érdekében tett konkrétabb erőfeszítések szükségességére.

Fotó: Nguyen Dang Hoang Nhu/unsplash.com

„Az alkalmazottak figyelme, fókusza és személyes prioritásai jelentősen megváltoztak. A kiemelt fontosságú témák mások, mint a járvány előtt. Az alkalmazottak manapság jobban értékelik az emberi kapcsolatokat és az empátiát, mint a technológia előrehaladásával biztosított távmunkát” – emeli ki a kutatásban részt vett Christian Schmeichel, az SAP alelnöke.

A kutatás szerint az alkalmazottak egyharmada azt tervezi, hogy egy éven belül elhagyja jelenlegi cégét. A távozni szándékozó munkavállalók többsége (66%) a következő 3-9 hónapon belül tervezi ezt meglépni. Korcsoportonként a Z generációs munkavállalók közel fele – a 18 és 24 év közöttiek – fontolgatja a távozást. Munkavállalói típus szerint az ipari szektorban dolgozók nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a jelenlegi vállalatuk elhagyását tervezik (40%), mint a szaktudást igénylő munkakörökben (32%) és a „frontvonalban” dolgozók (31%). Az energiaipar (44%) és a közüzemi ágazatok (40%) képviselői azok, akik a legnagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy távoznának aktuális munkahelyükről.

Ezen túlmenően az alkalmazottakat megkérdezték arról, hogy mekkora valószínűséggel távoznak, ha ugyanazt a munkát egy másik cégnél ugyanazzal a javadalmazással ajánlják fel nekik. Az helyzet azonban így sem túl rózsás: a megkérdezettek még nagyobb hányada (52%) mondta azt, hogy valószínűleg ebben az esetben is távozna.  A Z generációs alkalmazottak valamivel nagyobb valószínűséggel távoznának (59%), mint X generációs (57%) és millenniumi (51%) kollégáik. Mindeközben a vezetők mindössze 6%-a gondolja úgy, hogy alkalmazottai munkahelyet váltanának, ha ugyanazt a munkát ugyanazzal a fizetéssel ajánlanák fel egy másik cégnél. Így mindenképp sürgető lépésekre van szüksége a vállalatoknak, ha meg szeretnék tartani alkalmazottaikat.

Mit várnak a munkavállalók a jelenlegi helyzetben?

A kutatás egyértelműen rávilágított arra, hogy mind az állandó, mind az alkalmi munkavállalók a munka tisztázását a legfontosabb tényezőnek tartják (72%, illetve 70%). Az állandó munkavállalók esetében a második legfontosabb tényező a munka és a magánélet egyensúlya (71%), míg a rugalmas munkavállalók esetében ez a tanulás és a képességfejlesztés (68%).

Az állandó stressz és készültség vezet a munkavállalók kiégéséhez

A kutatás alapján egyértelműen kirajzolódni látszik, hogy hogyan és miként állítható meg a munkavállalók „elvándorlási” folyamata.

A munkavállalók többsége (65%) szerint a legfontosabb a munka és a magánélet egyensúlya lenne. Csak 28% érzi úgy, hogy munkabeosztása kellően rugalmas ahhoz, hogy ezt az egyensúlyt elérhesse, míg 29%-uk találja kezelhetőnek a munkaterhét és érzi úgy, hogy akkor vehet ki szabadságot, amikor akarja.

Egy korábbi, hibrid munkával kapcsolatos kutatás arra is rávilágított, hogy a munkavállalók 56%-a tart a stressztől és a „mindig bekapcsolt” állapottól, különösen a távoli munkavégzés során könnyen kiég. Emellett a mostani eredmények is azt mutatják, hogy erős összefüggés van a munkavállalók azon érzése között, hogy „nem bíznak meg bennük”, hogy maguk menedzseljenek egyes folyamatokat és a kiégési arány között. Azoknak az alkalmazottaknak a 66%-a, akik úgy érzik, hogy mikromenedzselés alatt állnak kiégettnek érzi magát. Sőt, az alkalmazottak egyharmada (34%) is, akik ugyan nem érzik magukat mikromenedzseltnek, de kiégettnek annál inkább.

Egyre sürgetőbb az új HR-stratégia kidolgozása

Az eredmények alapján egyértelműen látszik, hogy gyors, hatékony megoldásra van szükség. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a vállalatok dolgozzanak ki egy, a teljes vállalatra vonatkozó személyzeti stratégiát, amely minden munkavállaló számára magasabb elégedettségi élményt biztosíthat.

Igaz nem sok, de jó munkavállaló-kezelésre már most is akad jó példa. Ilyen a Patagonia ruházati kereskedő hozzáállása is, amely kézikönyvet készített ’Hadd menjenek szörfözni a munkavállalóim’ címmel. Ezzel arra szeretné ösztönözni az alkalmazottait, hogy vegyenek ki szabadságot és szörfözzenek, amikor az óceán hullámai azt lehetővé teszik. Továbbá arra is lehetőséget biztosítanak, hogy az egy éve a cégnél dolgozó munkavállalók két hónap szabadságot vegyenek ki, amennyiben önkénteskedni szeretnének egy környezetvédelmi szervezetnél.

Megoldásra kell törekedni a munkavállalók megtartása érdekében

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy napjaink munkavállalói közül sokan bizonyos mértékig elégedetlenek. Azonban a vezetők nagyrészt nincsenek tisztában ezzel, annak ellenére, hogy az elégedett munkavállaló egyértelműen pozitív hatással lehet az üzleti mutatókra. Az elégedetlenséget kiváltó okok sok különböző dimenziót ölelnek fel, kezdve az alkalmazottak napi munkájuk során tapasztaltaktól, a karrier előrelépési- és fejlődési lehetőségekig, egészen a munka-magánélet egyensúlyáig és az anyagi juttatásokig. Az munkavállalói elégedettség javításának előnyei nyilvánvalóak, de – egyelőre – nem sok szervezet teszi ezt hatékonyan. Pedig újraértelmezett HR-stratégiával a folyamat dinamikája mérsékelhető.

Fotó: Mimi Thian/unsplash.com

Az „okosipar” előtt álló egy év sem lesz eseménytelen a szektor képviselői szerint, akik egyre fokozódó intenzitású kibertámadásoktól tartanak. A gyártók közel fele (47%) azonban mégsem vezetői szinten kezeli a problémát. Pedig a szervezetek közel 53%-a egyetért abban, hogy a legtöbb kibertámadás elsődleges célpontjai az „okosgyárak” lesznek – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatásából.

A kiberbűnözők már köztünk élnek

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy a kiberbiztonság számos szervezet számára nem számít jelentős tényezőnek a tervezés során; a megkérdezettek csupán 51%-a épített ki a kezdetektől fogva kiberbiztonsági gyakorlatokat. A legtöbb iparági képviselőnél a vezetői szinten történő megközelítés hiánya, a korlátozott költségvetés, valamint az emberi tényezők állnak a megfelelő kiberbiztonsági protokoll kialakításának útjába.

„A digitális transzformáció számos előnye arra készteti a gyártókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre az „okosgyárakat” érintően, de az erőfeszítések egy szempillantás alatt semmivé foszlanak, ha a kiberbiztonság nem kerül a kezdetektől beépítésre. A megnövekedett támadási felület, valamint az üzemeltetési technológiához (OT) és az ipari dolgok internetéhez (IIOT) kapcsolódó eszközök és berendezések emelkedett száma az „okosgyárakat” a kiberbűnözők kiemelkedő célpontjává teszi. Ha a problémát nem teszik vezetői szintű prioritássá, a szervezeteknek nehézséget jelent majd ezeknek a kihívásoknak a leküzdése, a munkavállalóik és beszállítóik tudatosságának növelése, valamint a kiberbiztonsági csapatok és a vezetői szint közötti kommunikáció zökkenőmentessé tétele” – hangsúlyozza Geert van der Linden, a Capgemini Kiberbiztonsági Üzletág vezetője.

A védekezésnek az is a részét kéne képeznie, hogy minden gyártónak legyen elegendő ideje arra, hogy az „okosgyár” gépeit az üzemidő alatt átvizsgálja. Az IIOT és OT eszközök rendszerszintű láthatósága elengedhetetlen annak észleléséhez, hogy ezek mikor kerülnek veszélybe.

Azonban nem ez az egyetlen tényező, amely aggodalomra ad okot: a szervezetek 77%-a számára a nem szabványos folyamatok alkalmazása is tovább növelheti a kibertámadás rizikófaktorát. Ugyanakkor jelentős hányaduk (51%) szerint az „okosgyárakat” célzó kiberfenyegetések elsősorban a partnerek és beszállítók hálózataiból erednek. A megkérdezettek 28%-a szerint 2019 óta 20%-kal emelkedett azon munkavállalók vagy beszállítók száma, akik fertőzött eszközöket, például laptopokat és kézi eszközöket vittek be az „okosgyárak” gépeinek telepítése/javítása során.

A kiberbiztonság egyik leggyengébb pontja az ember

A megkérdezett szervezetek közül csupán néhányan vélik úgy, hogy kiberbiztonsági csapatuk megfelelő tudással rendelkezik ahhoz, hogy sürgős biztonsági javításokat tudjon elvégezni külső segítség nélkül. A gyártók 57%-a szerint a kiberbiztonsági szakemberek szűkös rendelkezésre állása komoly problémát jelent. Sok szervezet számolt be arról, hogy kiberbiztonsági elemzőik túlterheltek, hiszen az OT és IIOT eszközök és berendezések hatalmas tárházát kell nyomon követniük az esetleges behatolások beazonosítása és megelőzése érdekében. A válaszadók több mint fele szerint az „okosgyárak” vezetői és biztonsági vezetői közötti együttműködés hiánya szintén aggodalomra ad okot. Ez is hátráltathatja a szervezeteket a kibertámadások korai észlelésében, amelynek elmulasztása magasabb szintű károkat eredményezhet.

Így lehet megerősíteni a kiberbiztonságot!

A megerősített védelem minden szempontból kifizetődő. Akik kiforrott gyakorlatokat alkalmaznak már a korai stádiumban felismerik a támadási mintákat (74%) és képesek a támadások hatását gyorsabban csökkenteni (72%). Míg azoknál, akik nem rendelkeznek védekezési stratégiával ezek az értékek csupán 46%-ot, illetve 41%-ot érnek el.

A kutatók egy hat lépésből álló megközelítést javasolnak az „okosgyárak” számára, amely ütőképes alapja lehet a kiberbiztonsági stratégiának:

• Végezzenek el egy kezdeti kiberbiztonsági felmérést
• Növeljék a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tudatosságot az egész szervezet szintjén
• Azonosítsák be a kibertámadások kockázatait és a kapcsolódó felelősöket
• Hozzanak létre keretrendszereket a kiberbiztonság megteremtése érdekében
• Alakítsanak ki a szektorukra alkalmazható kiberbiztonsági gyakorlatokat
• Hozzanak létre irányítási struktúrát és alakítsanak ki kommunikációs keretrendszert a vállalati IT-vel