A jelentésből kiderül, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, ami tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket.  A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál.

Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák és több mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. Sőt az online és a tévés szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából. Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a COVID-előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi bebetonozta gyengébb pozícióját és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom a múlt évre 100 millió euróra apadt.

A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban. Maradt az állami szereplők dominanciája. A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. Érdekes összevetni, hogy ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt. A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió euróval, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – áll az idei CANnual Report-ban.

A nemzetközi kitekintést nyújtó jelentés rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte tavaly a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot. 2021. a fellendülés éve volt a régióban. Nőtt mindenhol a GDP, csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek és ezekhez stabil keretet adott a felmérésbe bevont 14 közép-kelet-európai országban tapasztalható nyugodt politikai légkör.

A kedvező körülmények serkentőleg hatottak a reklámiparra. A járvány idején elszenvedett veszteségeket sikerült ledolgozni és 2021-ben már 14 százalékos bővüléssel zárni az évet a hirdetési piacon. A lendület leginkább az online szegmensben érződött, aminek a kimagasló teljesítményét a 18 százalékos növekedés mellett abban lehetett lemérni, hogy a rekordközeli régiós, 9,5 milliárd eurós éves forgalom több mint fele ott realizálódott. A többi szektor is megvédte többé-kevésbé a pozícióját. A digitális csatornák mellett a tévé, a nyomtatott sajtó, a közterületi reklám, illetve a rádiók szintén megtartották jövedelem termelő képességüket és ezzel a COVID-előtti szintre tornázták vissza a teljesítményüket.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

A kiadvány a régió reklámpiacainak elmúlt éves teljesítményét mutatja be, melyből kiderül, hogy a hirdetők régió szerte hasonlóan reagáltak a korlátozások első bevezetésekor. A kezdeti sokk várakozásra késztetett sokakat, lemondtak, de leginkább átütemeztek sok kampányt, ahol lehetett, ott pedig digitális platformokra csatornázták át a hirdetési büdzséket. Emellett a hirdetők gyorsan váltottak a tartalom terén is, az általánosabb márkaüzenetek mellett nagyobb hangsúlyt fektettek a járvánnyal kapcsolatos üzenetekre. Részben ezek miatt is a magyar piac a teljes régió 8%-os visszaesésénél kisebb mértékben, mindössze 3,8%-kal csökkent 2020-ban.

A hazai piacon az egyes szegmensek különböző mértékben szenvedték meg a korlátozásokat: a tévés költések 2020-ban 9%-ot csökkentek az előző évihez képest, online viszont 7%-kal többet költöttek a hirdetők. A járvány nagy vesztesei a közterületi és a rádiós reklámok, a print költések pedig évek óta folyamatosan csökkennek, így mindhárom szegmens -17%-kal zárta 2020-at.

A pandémia jelentősen átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat is, egyértelműen a digitális tartalmak fogyasztása nőtt, bár az első hónapokban kiemelkedően, napi 60 percnél többel nőtt a 4-12 évesek tévénézésre fordított ideje, és összességében a teljes lakosság 6%-kal többet nézett tévét, ez pedig segítette kiszolgálni a tévékampányokat, ahol évek óta teljesítési problémákat lehetett tapasztalni. A lezárások első hónapjaiban az online hírfogyasztás 27%-kal nőtt és ugyanígy berobbant a videós tartalomfogyasztás is, 2021 tavaszára azonban ezek visszaálltak a járvány előtti szintre.

A riport az állami költéseket, és ezen belül a pandémával kapcsolatos (védekezéssel és állami intézkedésekkel kapcsolatos, összefogásra ösztönző stb.) hirdetéseket  is vizsgálta a régióban. Magyarországon évek óta folyamatosan növekszik az állam által hirdetésre fordított pénz összege, 2020-ban ez elérte a 79 millió eurót, ami 21%-os növekedés a 2019-es költéshez képest. Az ország legnagyobb hirdetője a Miniszterelnökség, amely többet költött hirdetésekre tavaly, mint a Lidl, Telekom, Sanofi-Aventis, Vodafone, GlaxoSmithKlein és az Aldi összesen, akik a 10 legnagyobb hirdető listájának kereskedelmi szereplői. A top10-es lista első felében szerepel még három állami cég, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség és az MVM Zrt.

Az állami pandémiás költéseket bemutató, hat országot összehasonlító grafikonból látszik, hogy Magyarország a lakosságarányos hirdetési költésben és a teljes állami büdzséből erre fordított összeg arányában is vezet. A teljes állami költés több mint 78%-t fordította a kormány a koronavírussal kapcsolatos hirdetésekre 2020-ban, ha pedig régiós szinten nézzük, mindössze Romániában szántak ekkora részét a büzsdéből pandémiás tartalmakra. A régiós átlagot Szerbia, Lengyelország és Oroszország jelenti, 50% körüli aránnyal, a legkevesebbet pedig Szlovéniában költöttek koronavírussal kapcsolatos kommunikációra, ami mindössze egy tévékampányt rendeltek a teljes állami költés kevesebb mint 1%-áért.

A riportból kiderül, hogy régiós szinten egy közel fél évtizedes, stabilan növekvő tendenciát tört meg a pandémia: a 2014-es orosz-ukrán konfliktus után a teljes régiós költés visszaesett 5%-kal, de azóta évente átlagosan 10% feletti növekedést mutatott fel a régiós piac, amit 2020-ra 8%-os visszaesés követett. Ez 1,2 milliárd eurós kiesést jelent, viszont így is volt egyetlen szegmens, ami növekedni tudott: a digitális piac 100 millió euróval bővült a járvány alatt.

Ezt az időszakot is jellemzően azok a közép-kelet-európai országok vészelték át kisebb veszteséggel, ahol erős a digitális piac, ilyenek a Visegrádi országok, valamint Ukrajna és Oroszország. Ez utóbbi két ország adja teljes régiós költés felét, az ukrán piac évek óta dinamikusan nő a digitális szegmens miatt, az orosz piacon tapasztalható 16%-os csökkenés pedig euróban számolva ilyen magas a rubel árfolyamzuhanása miatt, a nemzeti valutában mérve ez mindössze 4%-os.

A piaci szakértők úgy számolnak, hogy a korábbi világgazdasági válság utáni felépüléshez képest a mostani talpraállás még gyorsabb lesz a reklámpiacokon. A jelenlegi stagnálás, kisebb csökkenés után már akár 2021-ben utolérhetik a járvány előtti szintet a költések, a régió több országában akár 10-15%-os bővülési ütemmel.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

Most tavasszal, a járvány kitörésekor a magyar reklámpiac viszonylag hamar és jól reagált a kialakult helyzetre. A hirdetők felismerve az új helyzetet, olyan jellegű tartalmakat kezdtek gyártani, amelyekben az általánosabb márkaüzenetek mellett reagáltak a pandémia hatásaira is. A tévés megjelenések döntő részét az eredeti tervek szerint futatták, és az egyéb médiatípusoknál lefoglalt kampányok esetében sem hajtottak végre radikális megszorításokat. Többek közt azért sem, mert elég kedvezőtlen feltételek mellett tudták volna lemondani a megrendeléseiket. Csak májusban lehetett tapasztalni nagyobb visszaesést. Akkor 16 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Már ezzel is kalkuláltak az ügynökségek az újratervezések során. Arra jutottak, hogy az éves bevételük 10 százalékkal fog elmaradni a 2019-es eredményekhez képest, míg a teljes kommunikációs szektor ennél nagyobb, összességében 38 százalékos visszaesésre számít – derül ki a 2020-as CANnual Reportból.

A kiadvány arra is rámutat, hogy a médiafogyasztási szokások is átalakultak a járvány miatt. Miután a mozi és a közterület a lezárások miatt szinte teljesen kiesett, felerősödtek az otthonról, kényelmesen elérhető kommunikációs felületek. Ennek megfelelően az online és tévés platform sokat profitált a kialakult helyzetben. Mind az eltöltött idő, mind a fogyasztók száma jelentősen nőtt ezeken a csatornákon. Meglepő módon ez a trend olyan korosztályokra – főleg fiatalokra – is igaz, akik korábban kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt. A legkiemelkedőbb változást a 4 – 12 éveseknél lehetet tapasztalni, akik most napi 1 órával többet televízióznak, mint általában. Holott a tévézésre fordított idő, amúgy sem alacsony Magyarországon. A hazai nézők még mindig napi átlag több mint 4 órát tévéznek, vagy háttértévéznek. Bár már megjelent egy olyan, a magyar médiafogyasztók 10 százalékát képező réteg is, amelynek tagjai a tévéadások helyett inkább más, online elérhető mozgóképes tartalmakat keresnek, követnek figyelemmel. Valamint nem szabad elfelejteni azt sem, és erre a pandémia rá is segített, hogy a streaming szolgáltatások előfizetői tábora hazánkban is dinamikusan nő.

Tavaly ugyanakkor valamennyi médiatípus 2-31 százalék közötti növekedést tudott felmutatni. A legnagyobb, 31 százalékos bővülést a digitális reklámpiacon lehetett tapasztalni, viszont a befolyó bevételek elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 57 százaléka landolt a Google-nél, a Facebooknál és a többi nagy nemzetközi vállaltnál.

A televíziós reklámpiac kicsit visszafogottabban, de 2018-hoz képest újabb 6 százalékkal gyarapodott, illetve a nyomtatott sajtó is sikeres évet tudhatott maga mögött a 2 százalékos növekedési rátájával. A közterületi reklám is nőtt 3 százalékkal az új adónemek megjelenésének ellenére. A költségnövekedés sokak hirdetési kedvét lohasztotta le. Hasonlóképpen szerény évet zártak a rádiók. Ebben a szegmensben a növekedés üteme lelassult, és mindössze 2 százalékkal haladta a meg az azt megelőző évét.

A piaci folyamatokat tekintve a CANnual Report elemzése szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban (27 millió euróhoz képest 65 millió eurót). Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is. Utóbbiak ráadásul olyan piaci ügyfeleket is szereztek, amelyek többsége ugyan nemzetközi, de mivel a magyar adózásnak és szabályoknak kell megfelelniük, szívesen igazoltak át hozzájuk.

Az idei CANnual Report nemzetközi kitekintést nyújtva rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot az elmúlt öt évben. A hirdetésre fordított összeg nagyságba ebben a régióban 2019-ben elérte a 15,2 milliárd eurót. Ezt a folyamatot akasztotta meg határainkon túl is a koronavírus felbukkanása. A járvány csak a március – májusi időszak alatt 19 százalékos visszaesést hozott a közép-és kelet európai reklámpiacon a múlt év azonos időszakához képest. A reklámstop viszont nem ugyanúgy sújtotta a különböző szektorokat. A telekommunikációs, az FMCG, a gyógyszer márkák, illetve a fertőtlenítő-és higiénés termékeket gyártók hirdetési továbbra is jelen vannak a médiában. A turizmus, az idegenforgalom, vagy éppen az autóipar reklámjai viszont szinte teljesen eltűntek. A régió többi, bezárkózó nemzeteinél pedig hasonlóan alakultak a médiafogyasztási szokások, mint Magyarországon.

A 2019-es CANnual Report sok szempontból más lesz, mint az eddigiek. A friss piaci fejlemények feldolgozásán túl, évfordulós kiadványként, részletes áttekintést nyújt a 2014 és 2018 közti időszakról, amely során hatalmas változások zajlottak le a régió hirdetési szektorában. Ennek megfelelően tavaly rekordszintre, 14 milliárd euróra emelkedett a reklámköltések együttes összege a WeCAN országokban, köszönhetően többek között a digitális reklámértékesítés öt éven belüli 104 százalékos, földrengésszerű növekedésének. A kötetben részletes elemzések tárják fel ehhez a kiugró teljesítményhez vezető útnak a hátterét, illetve annak piacformáló hatásait Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, illetve Ukrajna vonatkozásában.

A kötet szerzői közt olyan szakemberek találhatóak meg, mint Agnieszka Kosik, a Facebook lengyelországi vezetője, Vadász Illés, a Google Magyarország menedzsere, Mojca Briščik, a Golden Drum Reklámfesztivál elnöke, vagy Dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária Közvéleménykutató Intézet vezetője. A kiadvány a www.wecan.net oldalról lesz letölthető.