„Felmérésünk szerint a fizikai dolgozók cafeteria összegében a magyarországi cégek 40 százaléka emelt vagy tervez emelést idén. A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: a számlákra feltöltött összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célú kiadásokra is elkölthető, valamint bevezette a kormány az Aktív Magyarok zsebet is. Ennek ellenére az általunk megkérdezett cégek mintegy 5 százaléka tervezi csak emelni egyelőre a SZÉP kártya keretösszegét” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A SZÉP-kártya a legnépszerűbb juttatási forma a kékgalléros munkakörökben

Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8-13 százalékkal nőhet. A SZÉP-kártya keretösszege 2025-ben 560 ezer forintra emelkedett. 2025-től a SZÉP-kártya új felhasználási lehetőségeket kínál, például lakásfelújításra is fordítható a feltöltött összeg 50 százaléka. Emellett bevezették az Aktív Magyarok zsebet, amely rekreációs, szabadidős és sportcélokra használható, havi legfeljebb 10 ezer forint értékben. Egyes juttatások, mint például a kulturális belépők és sportrendezvények, a minimálbér értékéig adómentesen adhatók.

„Kutatásunk megerősítette, hogy a kékgalléros munkakörökben az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási elem a SZÉP-kártya, a megkérdezett cégek 80 százaléka nyújtja a fizikai dolgozóinak. Ezt követi az utazási hozzájárulás (55 százalék), valamint a bölcsődei, óvodai, gyermekgondozási, oktatási támogatás (65 százalék)” – emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: kulturális belépőket, jegyeket a felmérésben résztvevő vállalatok 30 százaléka kínál a kékgalléros munkavállalóinak a béren felül, de szabadidős és sportesemények látogatását is több cég támogatja (15 százalék). A juttatási csomagok részét képezi még néhány vállalatnál az egészségügyi hozzájárulás, az étkezési támogatás, valamint a jelenléti bónusz.

Fontos a munkavállalók visszajelzése: a cégek száz százaléka méri az elégedettséget

A megkérdezett vállalatok 100 százaléka nyomon követi és méri a juttatási csomagok hatékonyságát, valamint a munkavállalói elégedettséget. A legnépszerűbb mérési forma az elégedettségi kérdőív: a kutatásban résztvevő cégek több mint fele alkalmazza a fizikai dolgozók körében. A vállalatok közel fele a kilépési interjúk során is vizsgálja a cafeteriával való elégedettséget. Fókuszcsoportos és egyéb interjúkat a cégek negyede folytat mérés céljából. Munkavállalói fórumokon és anonim visszajelzési lehetőségek biztosításával a megkérdezett vállalatok ötöde végez méréseket. Költséghatékonysági elemzéseket a cafeteria kapcsán a felmérésben résztvevők 35 százaléka rendszeresen futtat.

„A dolgozók visszajelzései rendkívül fontosak és ezt mára a vállalatok is felismerték. A cafeteria-rendszer jelenlegi bővítése több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, így jobban igazíthatják a juttatásokat saját igényeikhez. A béren kívüli juttatások növekedése és diverzifikálása növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkavállalók pedig produktívabbak és lojálisabbak a munkahelyükhöz” – hangsúlyozza a szakértő.

A bérek is emelkednek

2025-ben a minimálbér havi összege 290.800 forintra, míg a garantált bérminimum havi összege 348.800 forintra emelkedett. Ezen felül béremelést a Jobtain által megkérdezett cégek negyede nem hajtott végre és nem is tervez emelést 2025-ben. 75 százalékuk már emelte vagy tervezi emelni kékgalléros dolgozói bérét idén. „A fizikai munkakörökben a cégek 60 százaléka 6-9 százalék közötti plusszal számol, de vannak olyan cégek (közel 14 százalék), akik 10 százalék fölött emelnek. 3-5 százalék közötti béremelést a felmérésben résztvevő cégek 20 százaléka hajt végre. 3 százalék alatt a vállalatok kicsivel több mint 5 százaléka növeli a kékgalléros munkavallói béreket” – összegez a Jobtain szakértője.

Photo by Campaign Creators on Unsplash

Mi a teendő 2021. december végéig?

Szabadság egyenlegek nyomon követése

Az ünnepi időszak közeledtével számos vállalat és cég tart „téli zárva-tartást”, ekkor indulnak a szabadságolások. Ilyenkor praktikus, ha időben ellenőrizzük, kinek mennyi napja maradt az év végi leállásra, kell-e egyéb munkaszervezési teendővel számolni. Mivel ez fókuszba kerül év végével, a munkavállalók is tudatosabban terveznek, számolnak, számos esetben lehet rábukkanni évközben rosszul adminisztrált szabadságnapokra.  Ezek korrekciója legkésőbb decemberben indokolt és javasolt, ezzel előkészítve a következő évre történő szabadságok átvitelét, és az ezzel kapcsolatos tervezéseket.

Fontos kiemelni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt. 2021. I. sz. tv.) alapján a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem a munkáltató adja ki (kivéve 7 napot), így a „bennragadó” szabadságok elsősorban munkáltató felelősségi körébe tartozik.

Átvihető szabadságok: hogyan csináljuk szabályosan?

Az Mt. 123.§ (1) pontja szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Azonban számos élethelyzet adódhat, ami miatt mégiscsak át kell vinni a következő évre a megmaradt szabadságot, ezek a következők:

• A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. (Mt. 123 § (2))
• A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. (Mt. 123. § (3)) Tipikusan ilyen lehet pl. a hosszabb távollét, a betegség, a szülési szabadság stb.
• Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. (123. § (4)) Vagyis a december 31-én megkezdett szabadság átnyúlhat a következő év januárjának első 5 munkanapjára.
• A munkáltató – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. (123. § (6))

Ez annyit jelent, hogy a két fél közös akaratán minősülő jognyilatkozatában rögzítheti, hogy a ki nem adott szabadságot az életkor szerint megállapított pótszabadság erejéig következő év december 31-ig adja ki a Munkáltató. Ennek komolyabb adminisztrációja is lehet akár, melyet a következő pontban mutatunk be részletesen.

Szabadságmegállapodások előkészítése, aláírása

Az Mt. 126. § 6. pontja szerinti megállapodást érdemes írásba foglalni, mely tartalmazza a felek adatait, valamint a munkavállaló oldalán megállapított, fennmaradó szabadságnapokat, illetve azt, hogy ebből hány nap minősül az életkor szerinti pótszabadságnak. Mivel ez az adminisztráció így év végén akár komolyabb terhet is jelenthet, érdemes már év közben folyamatosan vezetni a szabadság járandóságot alap-életkorszerinti-egyéb pótszabadságok bontásában, valamint folyamatosan egyeztetni a még ki nem adott szabadságnapok egyenlegét. Ezzel nagyban megkönnyítjük az év végi teendőket, akár nagyobb létszámú munkavállalói állomány esetén is.

Előrehozott decemberi bérfizetés munkaügyi teendői

Az ünnepek közeledtével sokan „előre hozzák” a decemberi bérfizetést, hogy a karácsonyi időszak előtt megoldják a kifizetéseket, mind a belső munkatársak téli szabadságai, mind a karácsonyi készülődés támogatása miatt. Ezért sok helyen a munkaügy/HR és bérszámfejtés novemberi feladatai „összecsúsznak” a decemberi bér-előkészítés feladataival, „még alig zártuk az egyiket, már elő kell készíteni a következőt”. Ezzel érdemes számolni a decemberi munkaszervezéskor, hogy minél gördülékenyebben menjen a megnövekedett terhelés melletti munkavégzés.

Cafeteria 2022:

A januári cafeteria nyilatkoztatás előkészítését érdemes már a megelőző év végére időzíteni. Mivel a januári nyilatkoztatási hajrában megnövekszik az amúgy is nagy terhelés az adminisztráción, érdemes a juttatásokat időben elkezdeni tervezni. Szerencsére számos juttatási elem adózása, költségvonzata látható, tervezhető ilyenkor, el lehet kezdeni a régi szabályzat felülvizsgálatát, illetőleg új szabályzat előkészítését. Meg lehet vizsgálni, hogy munkaadói terhek egy-egy típusú juttatásnál hogyan alakulnak, a munkavállalói igények mentén szeretnénk-e új elemet kínálni, azokra érdemes ilyenkor szerződést kötni a szolgáltatókkal. A különböző juttatási elemek adózásában, valamint a munkaadói terhek kalkulációjában érdemes szakértők segítségét kérni.

A kialakított juttatási elem mentén érdemes olyan belső szabályzatot is előkészíteni, ami tartalmazza a legtipikusabb élethelyzeteket, ami a juttatásra való jogosultságra vonatkozhat. Ilyen lehet például:

• Jár-e a juttatás, ha valaki tartósan távolléten van (pl. betegség miatt)?
• Hogyan számoljuk a juttatást, ha valaki év/hónap közben lép be, illetőleg lép ki? Szükséges-e arányosítani?

A szabályzat előkészítését követően el lehet kezdeni annak kommunikációját a szervezeten belül, meg lehet tervezni a munkavállalók nyilatkoztatását, akár külső nyilatkoztatási rendszer bevezetésével, akár belső, saját nyilatkozati ívvel. Ezek feldolgozása erőforrást igényel, és január 1-vel induló adóévvel első körben januárban már számfejtésre is kell kerüljenek ezek a juttatások, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni!

A 2022-es adóév indulásával kapcsolatos adózási feltételekről, teendőkről következő cikkünkből tájékozódhat.

Kampány célja

• Az OTP SZÉP kártya nemzetgazdaságban, valamint az emberek mindennapi életében betöltött szerepének bemutatása
• Az OTP SZÉP kártya szerepének megerősítése, mint a legsokoldalúbb Cafeteria juttatás

A kampány fő üzenete

„OTP SZÉP kártya – számtalan élmény minden időben” – az OTP Pénztárszolgáltató által kibocsátott Cafeteria juttatás segítségével igazán sokoldalú és teljes lehet a hazai pihenés, ezt szerettük volna megmutatni a kártyabirtokosoknak a 10 éves évforduló apropóján.

Kreatív koncepció

Az OTP SZÉP kártya több mint másfél millió magyarországi munkavállaló és családja pihenéséhez, kikapcsolódásához járul hozzá évek óta, jelenleg több mint 44 000 elfogadóhelyből álló hálózatán keresztül. A kerek születésnap alkalmából, a kampány fő elemeként, egy élményközpontú nyereményjátékkal buzdította kártyabirtokosait, akik így meglepetésre válthatták a SZÉP kártyával fizetett élményeket. A közösségi médiában párhuzamosan futó imázsfilm az eddigi, maradandó élményeket idézte fel, legyen szó utazásról, vendéglátóhelyi élményről, vagy szabadidős tevékenységről, ahová a SZÉP kártya segítségével jutottak el a kártyabirtokosok. A 3 hónapig tartó nyereményjátékon való részvétellel a leggyorsabbak egy 100.000 Ft értékű Szállás.hu utalvánnyal folytathatják az élmények gyűjtését.

PR koncepció

Az OTP SZÉP kártya az elmúlt 10 évben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a magyar családok pihenésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. A hazai turizmust számos területen tudta erősíteni, így többek között a falusi turizmus fejlődését és a hazai vendéglátóhelyek felfutását is segítette. A Falusi Turizmus Országos Szövetségével, valamint a Magyar Vendéglátók Ipartestületével közösen végigtekintettünk az elmúlt 10 év eredményein, közös sikerein, amelyeket egy közleménysorozatban ismertettünk is a hazai médiával.

Tudod már, hol nyaralsz idén nyáron? Az elmúlt, bizonytalansággal teli év után végre szabadabban tervezhették élményeiket a magyarok: a Szeretlekmagyarorszag.hu-val közösen derítettük fel, hogy miként tervezik idei nyaralásukat. Az eredményekből az is kitűnik, hogy a hazai élményszerzésben milyen fontos szereppel bír a SZÉP-kártya: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/utazz/leginkabb-a-balatonnal-nyaralunk-iden-es-tudjuk-hogy-akar-1000-ft-felett-lehet-a-langos-ara/

A reklámfilm

Alkotók listája

Megbízói oldal

Endrényi Balázs, PR kommunikációs vezető tanácsadó (Vállalati Kommunikációs Csoport)

Pászthory Bianka, PR Kommunikációs szenior szakértő (Vállalati Kommunikációs Csoport)

Németh Anna, Marketingkommunikációs vezető tanácsadó (Marketingkommunikációs Csoport)

Horváth Anna, Márkamanagement szakértő (Marketing és Kommunikációs Igazgatóság)

Pálfai Kira, Szenior márka szakértő (Márkamenedzsment Csoport)

Molnár Zsófia, Marketingkommunikációs szenior szakértő (Marketingkommunikációs Csoport)

Betléri Petra, Product Owner 2 (Marketingkommunikációs Csoport)

Harmath Brigitta, Szenior szakértő (Márkamenedzsment Csoport)

Báder József, UX tanácsadó (Service Design Csoport)

Gadácsi Regina, Szenior szakértő (Marketingkommunikációs Csoport)

Ügynökségek

PR Ügynökség: FleishmanHillard Café

Account Director: Szatmári Péter

Senior Account Executive: Csula-Albert Andrea

Assistant Account Executive: Rakk Laura, Szatmári-Schubauer Solt

Reklámügynökség: Café Communications

Kreatívigazgató: Zsembery Péter

Art director: Bíró Adrienn, Györgyfi Róbert

Szövegíró: Vermes Zita

Head of DTP: Herczeg-Szilágyi Csaba

DTP operátor: Várkonyi Zsolt

Senior Strategist: Heuthaler Orsolya

Senior Account Manager: Orbán Eszter, Boronkai Boglárka

Account Director: Rembeczki Tünde

Médiaügynökség: Café Communications

Médiatervező: Cseke Zsófia

Produkció

Produkciós cég: Café Communications

Gyártásvezető: Károly Eszter

Utómunka: Café Communications

Vágó: Vészi Kriszta

Colorist: Stúdió Spájz

Auchan, Rossmann, dm, Mountex, Eco Family, Decathlon, Playersroom, Líra, Libri, Háda, Matrackuckó, Opticnet, Herbária Zrt. vagy éppen a több száz virágboltot kiszolgáló Dunavirág – többek között ezek a beváltóhelyi partnerek csatlakoztak eddig a magyar cafeteria-piac új szereplője, a Nemzeti Utalvány hálózatához. Országszerte folyamatosan bővülő, több mint 3000 üzletet számláló beváltóhelyi hálózat fogadja el immár a Magyar Utalvány Zrt. papír alapon forgalomba kerülő ajándékutalványát, melyet a magyar munkavállalók kedvező adózású juttatásként kaphatnak meg munkáltatóiktól.

„A Nemzeti Utalvány küldetésének tekinti, hogy segítse a hazai vállalkozások és a magyar gazdaság fejlődését. Az év első hónapjaiban elsősorban a kisebb, helyi boltokkal kötöttünk megállapodást utalványaink elfogadásáról. Ebben sokat segített a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel (MNKSZ) kötött stratégiai együttműködésünk is. Ezt követte a nagyobb kereskedelmi hálózatokkal való megállapodás, így utalványainkat most már több országos hálózatban is elfogadják” – fogalmaz Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója.

A 2019-ben megszűnt Erzsébet-utalvány piaci helyét kívánja betölteni a cafeteria-juttatások között a Nemzeti Utalvány. Amíg a SZÉP-Kártya elsősorban rekreációs célokat szolgál, addig a Magyar Utalvány Zrt. által kibocsátott papíralapú utalványok a mindennapi szükségletekre fordíthatók, többek között élelmiszerre, műszaki cikkre, papír-írószerre, lakberendezésre, könyvre, sajtótermékre, ruházatra, cipőre, vegyi árura, szépségápolásra, egészségmegőrzésre, sportfelszerelésre és játékra. Rövidesen elérhető lesz az iskolakezdési ajándékutalvány is, amellyel a munkáltatók az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások finanszírozásában nyújthatnak segítséget munkavállalóik számára.

A Nemzeti Utalvány növeli a kiskereskedelmi egységek forgalmát – előzetes felmérések alapján egy 1000 forintos utalvány 2-3000 forint kosárérték-növekedést hoz. E mellett az utalvány a vásárlásokból származó ÁFA-bevétel-többlettel növeli az állam bevételeit is, a munkaadóknak pedig költségcsökkentési lehetőséget kínál. Csekély értékű ajándékként történő kifizetése ugyanis több szempontból hasznos a cégeknek: a bérnél jóval kedvezőbb, 2021-ben mindössze 37,76 százalékos adó terheli, adminisztrációja pedig gyors és egyszerű. A juttatás készpénzre nem váltható utalvány formájában fizethető ki a munkavállalóknak, illetve közvetlen hozzátartozóiknak, évente egyszer, a minimálbér 10 százalékáig, idén személyenként 16 700 forintig.

Minél magasabb a cafeteriakeret, annál tudatosabban választanak a dolgozók az egyes elemek közül – derül ki a Bonus-Cafeteria tanácsadó cég kutatásából, amely arra is rámutat: a dolgozók döntését kevésbé az adókörnyezet, sokkal inkább az egyéni élethelyzet befolyásolja.

A tanácsadócég által vizsgált vállalatok körében a munkavállalók 80 százaléka havi bruttó 20–50 ezer forint közötti cafeteriakeretből gazdálkodhat, az átlagos keret meghaladja a 40 ezer forintot. Az összeg fele a SZÉP kártya Vendéglátás zsebébe kerül, több mint 14%-a valamilyen egészségpénztári szolgáltatást finanszíroz, 3. helyre pedig 10,7%-kal a bér került az idei nyilatkozatok alapján.

A legkedveltebb cafeteriajuttatások

(Az egyes elemek összeg szerinti %-os aránya a teljes portfolióban)

Forrás: Bonus Cafeteria

A felmérés szerint 40–50 ezer forintos havi cafeteriakeretnél a munkavállalók több mint fele (57%) választ a egészségpénztári támogatást is, többen, mint ahányan a SZÉP kártya szálláshely vagy szabadidő juttatását. Összességében a legkedveltebb elem a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája, ezt választják a legtöbben függetlenül a kapott juttatás összegétől. a legtöbben (a dolgozók 46%-a) 20–30 ezer forintot kapnak.

Korcsoportok szerint egyértelműen más preferenciái vannak a munkavállalóknak, míg a fiatalok szívesen igényelnek adómentesen kulturális szolgáltatást, addig az idősebb generáció jobban preferálja a nyugdíjpénztári tagdíjat. A munkavállalók 75%-a legalább kettő vagy több különböző elemet kér.

A legkedveltebb cafeteriajuttatások

(A nyilatkozatokban előforduló elem darabszám szerinti %-os aránya a teljes portfolióban)

Forrás: Bonus Cafeteria

„A tapasztalataink szerint a munkavállalók számára a cafeteria nem egyenlő a SZÉP kártyával, a legtöbb dolgozónak fontos a sokszínűjuttatási paletta. A választásukat a mindennapi családi költések befolyásolják: kevesebb pénzből az emberek a napi szükségleteiket elégítik ki, magasabb összegnél már az öngondoskodási szemlélet is megjelenik. Ahol legfeljebb havi bruttó 10 ezer forint a keret, a munkavállalók jelentős része a teljes összeget a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára kéri. Ahogy nő a juttatás összege, úgy jelennek meg a további igények. 40–50 ezer forintos havi keretnél már átlag három elem kerül a kosárba: az emberek 90 százaléka biztosan kér SZÉP vendéglátást, 70 százaléka egészségpénztárba fizetett célzott támogatást, a SZÉP kártya szabadidő zsebét viszont csak 45, a szálláshely alszámlát 40 százalék válassza” – mutat rá Kardos György.

A kutatásból az is kiderül, minél magasabb a cafeteriakeret, annál többen választják az egészséget. 20–30 ezer forintnál a dolgozók 37 százaléka, 30–40 ezres keretnél az 50 százalékuk, 40–50 ezer forintos juttatásnál 57, míg ha a havi keret meghaladja az 50 ezer forintot, a munkavállalók 78 százaláka igényli az egészségcélú támogatást.

Nem kor kérdése az egészség

Az adatokból az látszik, hogy az egészségpénztári célzott támogatás igénylése nem korfüggő. A pályakezdő fiatalok éppúgy kedvelik a pénztári juttatást, mint a nyugdíj előtt állók: az 50 éves munkavállalók közül csak 8 százalékkal választják többen az egészségpénztárat, mint a 20 évesek. Kardos szerint ennek az oka az, hogy a pénztárak széles szolgáltatási portfoliója jól kihasználható bármely élethelyzetben legyen szó gyerekszületésről, lakáshitel-törlesztésről, egészségről vagy idősgondozásról. Az idei év egyik slágere az egészségbiztosítási szolgáltatás, egyre több munkáltató járul hozzá ily módon munkavállalói egészségéhez.

(A felmérésben 28 000 munkavállalói nyilatkozatot vizsgáltak, a munkavállalók 99%-a COVID-19 megjelenése előtt nyilatkozott a 2020-as cafeteriakeretéről.)

Mit hoz 2021?

Kardos György a vállalatok előrejelzései alapján úgy látja, a COVID-19 jelentősen átrendezheti a munkavállalók igényeit. Szerinte

• Sok munkavállaló SZÉP kártyáján maradt az idén fel nem használt összeg, ezért a kedvezményes adózás ellenére is csökkenhet az igény a SZÉP kártya juttatásra
• A 2021-es év az egészség és önsegélyező pénztári termékek éve lehet, nő az egészségpénztári juttatások (különösen az egészségbiztosítás) iránti érdeklődés.
• Ha a COVID-19 járvány hosszabb távon leköti az egészségügyi kapacitásokat, előfordulhat, hogy bizonytalan ideig az alap szakellátás korlátozottan lesz elérhető. Emiatt 2021-es évben felkapott lehet a célzott támogatásként igényelhető virtuális orvoslás.
• A járványügyi korlátozó intézkedések miatt jelenleg háttérbe szorult a kulturális szolgáltatás és sportesemény belépő iránti igény, de ez ugrásszerűen nőhet a munkavállalók részéről később.
• Nőhet azoknak a munkavállalóknak a száma, akik a hitelmoratórium miatt megemelkedett törlesztő részlet kifizetéséhez igénybe veszik az önsegélyező pénztári célzott lakáshitel-törlesztést.

Idén év elején átalakult a cafeteria juttatásokra vonatkozó jogszabály. Azonban a munkaadók nem maradnak kedvezményesen adható juttatási csomagok nélkül. Hiszen a munkáltató dönthet úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított (bruttó) összeget továbbra is munkatársainak adja, vagy választhat olyan megoldást, amellyel juttatások révén támogathatja kollégái egészségét – ebben nyújt segítséget a célzott támogatás. Munkavállalói szemszögből fontos, hogy akkor is élhet a visszatérítés lehetőségével, ha a munkáltatótól kap hozzájárulást egészségszámlájára, illetve akkor is, ha célzott önsegélyező támogatást nyújt a munkáltató.

Az OTP Egészségpénztár innovatív piaci szereplőként elsők között alkalmazkodik a megváltozott környezethez – az új típusú munkáltatói támogatások kapcsán Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „A célzott önsegélyező támogatások esetében a munkáltatót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség, ezért bízunk benne, hogy idén is támogatják majd munkavállalóikat. Az előző évek tapasztalatai alapján úgy látjuk, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényt tartanak az egészségtámogatási juttatásokra, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az egészségpénztár várhatóan idén is rekordévet zárhat a teljes befizetések tekintetében.”

Mi is az a célzott támogatás?

A munkáltatónak szerződést kell kötnie egy önkéntes egészségpénztárral meghatározott szolgáltatási csomagra, illetve csomagokra, amelyekben olyan egészségcélú kiadások szerepelnek, mint például magán-egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés vagy gyógyszertári költés. A finanszírozni kívánt egészségügyi szolgáltatásokat a munkáltató választja ki, az adminisztrációs teendőket ezután az adott pénztár intézi a szolgáltatóval.