<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/bwt-hungaria/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Wed, 22 May 2024 16:55:09 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Ez az öt leggyakoribb kérdés a vízlágyításról</title>
		<link>https://markamonitor.hu/ez-az-ot-leggyakoribb-kerdes-a-vizlagyitasrol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Károly Kiss]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 23 May 2024 06:05:12 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[BWT Hungária]]></category>
		<category><![CDATA[víz]]></category>
		<category><![CDATA[vízlágyítás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=62415</guid>

					<description><![CDATA[Többezer évvel ezelőtt, a civilizáció fejlődésével együtt született meg az igény arra, hogy a folyókból, forrásokból a városokba tudják terelni a friss vizet. Az első jelentős vízvezetékeket még a rómaiak építették, föld alatt vezetett, falba épített látványos módon. Aquincumban, Gorsiumban ma is megcsodálhatjuk ezek maradványait, ahogy számos helyen a világban is. A középkorban visszatértek a [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Többezer évvel ezelőtt, a civilizáció fejlődésével együtt született meg az igény arra, hogy a folyókból, forrásokból a városokba tudják terelni a friss vizet. Az első jelentős vízvezetékeket még a rómaiak építették, föld alatt vezetett, falba épített látványos módon. Aquincumban, Gorsiumban ma is megcsodálhatjuk ezek maradványait, ahogy számos helyen a világban is. A középkorban visszatértek a kutakhoz, közösségi víztározókhoz, majd az ipari forradalom és a városiasodás újabb lendületet hozott. A XIX. századtól kezdődően rohamosan fejlődött az ivóvízhálózat, ekkor kerültek kialakításra azok a rendszerek, amelyeket napjainkban is használunk. Ma már tehát teljesen természetes, hogy kinyitjuk a csapot és folyik a víz. Igen, de milyen?</strong></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>A víz közművesítése során általában klórozást alkalmaznak a víz fertőtlenítésére és a mikrobák elpusztítására. Azonban a klórozás olyan vegyületeket is létrehozhat, amelyek hosszú távon káros hatással lehetnek egészségünkre, bőrirritációt, emésztési gondokat, légzőszervi problémákat okozhatnak. Ugyancsak előfordulhat, hogy a vízvezetékrendszerben van néhány elavult vagy sérült cső, amelyekből rozsda, ólom vagy egyéb szennyeződések szivároghatnak át a vízbe. Mondanunk sem kell, hogy ezek is bőven okozhatnak megbetegedéseket, a nehézfémek hosszú távú felhalmozódásával. S bár a vízkezelő vállalatok igyekeznek minimalizálni a kockázatot, biztosra inkább úgy mehetünk, ha az otthoni víztisztítás, ma már mindenki számára elérhető formájával is élünk.</p>
<p>Ez azért is különösen fontos, mert hazánkban is igaz az, hogy egyes területeken, különösen magas a vízkeménység, amely nem más, mint a vízben lévő ásványi anyagok, pl. a kalcium- és magnéziumsók koncentrációjának mértéke. A keményebb víz pedig hajlamos lerakódásokat képezni a vízvezetékben, a háztartási készülékekben, így pl. a mosógépben, mosogatógépben, de még a vízforralóban is, csökkenti azok élettartamát és a használat hatékonyságát is. A magas keménységű víztől nehezebben habzik a szappan és a mosószer, az ivóvízben pedig kellemetlen ízt és szagot is okozhat. Ha szeretnénk megszabadulni ettől a kellemetlenségtől, akkor vízlágyítóra van szükségünk, amely ugyan a vizet önmagában még nem szűri meg, de felveszi a harcot a vízkő ellen.</p>
<p>Ha épülő otthonba szeretnénk vízlágyítót, érdemes már a első lépésektől szakember segítségét kérni. A piacvezető európai vízkezelési technológiákat forgalmazó <a href="https://www.bwt.com/hu-hu/vizkezeles-otthona-szamara/konyhai-ivoviz-tisztitas/konyhapultba-epitheto-viztisztitok/" target="_blank" rel="noopener">BWT Hungária</a> szakemberei által javasolt előkészítés szerint a vízóra után szükséges telepíteni egy legalább 100 mikronos lebegőanyag szűrőt, majd kialakítani egy csőleágazást, amely a konyhai vízvételi helyhez visz kezeletlen vizet. Ezután kerül beszerelésre egy multiblock a csővezetékbe, amelyhez bármikor szabadon csatlakoztatható a vízlágyító berendezés. Természetesen nagyon fontos, hogy mindig az adott helyszínhez megfelelően állítsák be a vízlágyítót, és rendszeresen ellenőrizzék annak helyes működését is.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>A cég szakértői szerint ez az öt leggyakoribb kérdés, amely felmerül a vízlágyítással kapcsolatban:</strong></p>
<ol>
<li><strong>Mi történik a vízzel a vízlágyítás során?</strong></li>
</ol>
<p>Ez egy egyszerű kémiai folyamat. A vízlágyító berendezésben található gyanta felületén ioncsere történik. A vízben található kálcium és magnézium-ionokat, nátrium-ionokra cseréli. A gyantáról lekerülő víz keménysége 0 nk°. (Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° &#8211; 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kálcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kálcium és magnéziumiont tartalmaz. A megfelelő keménységet a vezérlő fejen található keverő szelep segítségével állíthatjuk be. Ennek eredményeként a víz lágyabb és selymesebb lesz, valamint csökken a lerakódások kialakulásának veszélye a háztartási készülékekben és a vízvezeték-rendszerben.</p>
<ol start="2">
<li><strong>Iható a lágyított víz?</strong></li>
</ol>
<p>A BWT által forgalmazott háztartási vízlágyítók a Nemzeti Népegészségügyi Központ által ellenőrzöttek és engedélyezettek. Amennyiben a berendezés szakember által beüzemelt, valamint a kezeletlen víz ivóvízminőségű, a kezelt víz is hasonlóan ivóvízminőségő lesz.</p>
<ol start="3">
<li><strong>Tényleg sós a lágyított víz?</strong></li>
</ol>
<p>A tablettázott só a gyantaágy regenerálásához szükséges. A só nátrium-klorid, a gyantára viszont csak a nátrium kerül. A regenerálás során a maradék sóoldatot a berendezés „leöblíti” a gyantaágyról. Megfelelő működés esetén tehát a lágyított víz nem lehet sós ízű.</p>
<ol start="4">
<li><strong>Karban kell tartani a vízlágyítót?</strong></li>
</ol>
<p>A gyártó a 3 éves garancia feltételeként szabja az évenkénti karbantartást. A garancia időn túli karbantartást javasolt, de nem kötelező.</p>
<ol start="5">
<li><strong>A vízlágyítót szükséges-e csatlakoztatni okosotthon rendszerekhez?</strong></li>
</ol>
<p>A BWT vízlágyítók csak a saját BWT Best Water Home applikációval kommunikálnak, egyéb rendszerhez nem szükséges csatlakoztatni.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Összességében az otthoni víztisztítás, különösen a vízkeménység csökkentése, fontos szerepet játszik az otthonokban az egészséges és kellemesen lágy és selymes víz biztosításában, valamint a háztartási berendezések védelmében és élettartamának meghosszabbításában &#8211; írják.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
