Az étteremlánc legújabb 302 négyzetméteres nagykanizsai egysége kapott elsőként Royal dizájnt hazánkban, amelyben az új, letisztult belső terekben a föld színek modern berendezéssel párosulnak. Az étteremhez tartozó 90 négyzetméteres teraszon is elfogyaszthatják a vendégek rendeléseiket, ahol 58 ülőhely várja őket.

„Nagykanizsa a vármenye második legnagyobb városa, oktatási, kulturális és egészségügyi szempontból is egy regionális központ, ahol az elmúlt években jelentős tudományos és gazdasági fejlődés történt, ezért nem volt kérdés, hogy itt nyissuk meg a legújabb éttermünket” – mondta el Sümegi László, a Fusion Zrt. elnöke. „Szeretnénk mi is része lenni a város életének és annak a növekedésnek, amely Nagykanizsán elkezdődött, ehhez hoztuk el a már megszokott magas minőségű, frissen készített, 100% marhahússal készülő tűzön grillezett hamburgereinket.”

Az ünnepélyes megnyitón a BURGER KING üzemeltetője, a Fusion Zrt. vezetősége köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a közel 1 milliárd forintos beruházás megvalósításában köztük, Dr. Fodor Csabának, Nagykanizsa Város Önkormányzatának Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottságának elnökének, Moór Andrásnak és a Mensor Hungária Kft. fejlesztőcsapatának, Szabó Istvánnak, a Via Kanizsa Kft. vezérigazgatójának és Kendli Richárdnak, a Délzalai Víz és Csatornamű Zrt. vezérigazgatójának, illetve Nagykanizsa város önkormányzatának, továbbá bejelentették, hogy kiemelt partnerként 800 000 forinttal támogatják az április végi Nagykanizsa Város Napja 2024 rendezvénysorozatot.

A szarvasmarhák kérődzése és emésztése során termelődő, jelentős mennyiségű gáz mennyiségének csökkentése vagy megszüntetése az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik hatékony eszköze lehet.

Egy (nem is annyira) csendes fenyegetés

Bár az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxidra irányul több figyelem, a metán bizonyos tekintetben még fenyegetőbb szennyező anyagnak mondható. A metán a talajszinten kialakuló szmog egyik fő összetevője, melynek az iparosodást megelőző időszakhoz képest tapasztalható globális felmelegedésnek kb. 30%-a írható a számlájára. Az emberi tevékenység által előidézett metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés és a kőolaj- és földgáztermelés.

A Fidelity International szerint szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a légkörbe kerülő metán mennyiségének korlátozása is egyedi és fontos lehetőséget kínál a klímaváltozás elleni küzdelemben. Míg a kibocsátott CO2 évszázadokon át a légkörben marad, a metán gyors bomlásnak indul, és egy évtizeden belül jórészt eltűnik. Ez azt jelenti, hogy a metánkibocsátás csökkentésére ma hozott intézkedések közvetlenebbül enyhítik a globális felmelegedést, mint a CO2 elleni küzdelem.

Fókuszban az állatállomány

A mezőgazdasági haszonállatok által kibocsátott metán problémaköre nem új keletű, és javarészt a kérődzőket, vagyis szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket érinti. Az elfogyasztott fűfélék és magvak az állatok bendőjébe kerülnek, majd az emésztőrendszeri fermentációnak nevezett folyamat során emésztődnek meg. Ennek mellékterméke jelentős mennyiségű metángáz, melyet az állatok böfögés (ez felel az általuk kibocsátott metán kb. 95%-áért) vagy a bélrendszer túlsó végén a levegőbe eregetett gázok formájában bocsátanak ki a légkörbe.

Az állattenyésztés az emberi tevékenység eredményeképpen keletkező metán legjelentősebb forrása, és a globális metánkibocsátás egyharmadát adja. A kőolaj- és földgáztermelés, feldolgozás és forgalmazás a légkörbe jutó metán 20%-áért felelős.

Azonban a metánkibocsátás csökkentése nem egyszerű feladat. Az állatállományból származó metán jelentős részét a hús- és tejipar által tartott szarvasmarhák bocsátják a légkörbe. A Fidelity szakértői szerint biztató hír, hogy a fejlett országokban elérkezett a húsfogyasztási csúcs, a „Peak Meat”: egyre több jel mutat arra, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás számos piacon nem nő, sőt akár csökken is. Sajnos ezzel párhuzamosan a fejlődő országok húsfogyasztása az ottani lakosság jövedelmi helyzetének javulásának következtében viszont nő, ahogy a fogyasztók egyre több, fehérjében gazdag élelmiszert kezdenek fogyasztani (bár az is tény, hogy a kiindulási érték jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban volt). A fejlődő országok éves húsfogyasztása az előrejelzések szerint még 2029-ben is csupán 27,4 kg lesz fejenként, szemben a fejlett országok 70,9 kg-jával, legalábbis ez derül ki az OECD adataiból.

Nincsenek egyszerű válaszok

„A fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetők számára kínálkozik néhány lehetőség, hogy kitettséget szerezzenek az élőállatokból származó metánkibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítésekben”-mondja el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Először is, a növényi alapú hús- és tejpótló készítmények, amilyeneket pl. a Beyond Meat, az Oatly vagy az Impossible Foods gyárt, gyorsan növekvő termékszegmensnek számítanak, és egyre több helyen hozzáférhetők. Emellett közeleg az idő, amikor laboratóriumban előállított, mesterséges hústermékek is kaphatóak lesznek – ezeket in vitro tenyésztett állati sejtekből készítik majd, így nem igénylik élő állatok felnevelését és levágását. Ugyanakkor drámaian kisebb környezeti lábnyomuk ellenére az efféle húshelyettesítő termékek valószínűleg csak részmegoldást kínálnak majd a hús- és tejipar által elképesztő mennyiségben előállított termékek mennyiségéhez és az állati fehérjék fogyasztásának a következő évekre előre jelzett növekedéséhez képest.

A nagy hús- és tejtermék-előállító vállalatok tudatában vannak a működésük környezeti hatásainak, és bár változó mértékben, de igyekeznek csökkenteni azokat. Sajnos itt sincs egyetértés a legjobb megoldást illetően, de a károsanyag-kibocsátást többek között különböző takarmánytípusokkal, legeltetési módszerekkel, étrendkiegészítőkkel is próbálják kordában tartani. Például az EU és Brazília legtöbb marhahús-gyártója a fűvel takarmányozott, míg az USA gyártói a magvakkal táplált szarvasmarhákat részesítik előnyben. A fű hatására végbemenő bélrendszeri fermentáció kisebb mértékű, így általánosságban kevesebb metánt termel (bár egyes kutatások szerint összességében mégis a magvakkal takarmányozott szarvasmarhák bocsátanak kevesebb metánt a légkörbe). Ugyanakkor például Brazíliában a szarvasmarha-tartáshoz használt legelőket jórészt esőerdők kiirtásával hozták létre. Látható, hogy nincsenek egyszerű válaszok, és legtöbbször kompromisszumos megoldások jöhetnek csak szóba, például a biodiverzitás és a vízfelhasználás kapcsán.

Innovatív megoldások

Számos cég foglalkozik az élőállatok által előállított metán felfogását vagy csökkentését célzó innovatív megoldásokkal, bár ezek közül eddig egyet sem kezdtek ágazati szinten alkalmazni.

Vannak, akik a metán felfogását lehetővé tevő technológiákon dolgoznak. Az Egyesült Királyságban működő Zelp, egy agrotechnológiai startup egy szarvasmarhák számára kifejlesztett maszkon dolgozik, mely afféle viselhető katalizátorként működve nagyjából a felét oxidálja annak a metánmennyiségnek (valós időben), melyet az állat a maszk belsejében lebegő, szén-dioxidból és vízből álló párába böfög bele. Egy svájci cég, a Mootral egy olyan, szarvasmarháknak szánt takarmánykiegészítőt fejlesztett ki, melyben fokhagyma- és citruskivonat található, és a cég elmondása szerint valós körülmények között akár 38%-kal csökkentheti a metánkibocsátást. Egy nemrég elvégzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz több hónapon át adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár 82%-kal is csökkentheti az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.

A kereskedelmi felhasználáshoz legközelebb álló termékek egyike a dán DSM nevű multinacionális vállalat által kidolgozott táplálékkiegészítő, a Bovaer. Tehenenként és naponta egy negyed teáskanálnyi mennyiség az amszterdami Euronext tőzsdén jegyzett cég állítása szerint kb. 30%-kal csökkentheti az emésztőrendszeri metánkibocsátást.

A nagyközönség szemszögéből az egyik leglátványosabb próbálkozás talán a Burger King éttermek tulajdonosa, a Restaurant Brands International által tavaly a cég közismert Whopper szendvicsének egyes USA-beli éttermekben bevezetett változata, melyet a promóciós anyagok alapján „csökkentett metánkibocsátású marhahúsból” állítanak elő. Az étteremlánc állítása szerint a szarvasmarhák takarmányához adagolt szárított citromfű-levél az életük utolsó 3-4 hónapja (a vágás előtti, ún. feedlotos hizlalási fázis) során harmadával csökkentheti az így takarmányozott egyedek átlagos metánkibocsátását.

Az állítást a kritikusok némi szkepticizmussal fogadták, de a Burger King által bevezetett nagyszabású promóciós kampány, melynek keretében a fiatal amerikai country-énekes, Mason Ramsey egy videoklipben egy tehén hátsó feléből előbújva énekel a metán által okozott környezeti veszélyekről, kétségtelenül újszerű módon hívta fel a nagyközönség figyelmét a kérdésre.

Sok más, ígéretes lehetőség korai szakaszban jár, és még bőven van mit tenni azért, hogy a metáncsökkentési erőfeszítések érdemben lendületbe jöhessenek. Ide tartozik a fogyasztók aktívabb tájékoztatása a metánhoz kapcsolódó problémakörről úgy, hogy annak tudatosabb étrendi döntésekben megnyilvánuló, közvetlen hatása legyen. Szükség van még mind a takarmánykiegészítők, mind a metán légkörbe jutását megelőző módszerek terén elért tudományos és technológiai fejlődésre is, mivel ezek csökkenthetik a felmerülő költségeket és javíthatják annak esélyét, hogy a hús- és tejipar a gyakorlatban is meghonosítja ezeket az eljárásokat. A klímaváltozás elleni küzdelemben a szarvasmarhák által kibocsátott metán az egyik olyan szennyezőanyag, melynek felhalmozódását feltétlenül el kell kerülnünk.

Cikkünk szerzője, Kerti Réka közel 10 éves nemzetközi médiatervezés és stratégia tapasztalattal rendelkező szakember.

Ahhoz, hogy a szakma üzleti folyamatai és modellje sikeresen alkalmazkodjon az IoT megoldásaihoz, a gondolkodásmódunk megváltoztatására van szükség. A márkák számos kihívással néznek szembe az IoT eszközök használata közben az alapvető adatvédelmi és jogi szabályok betartásától kezdődően a változó fogyasztói magatartásra adott válaszokig.

Bár az IoT új kifejezés, azonban ezek az eszközök már jó ideje itt vannak: az első intelligens italautomatát az 1980-as években üzemelték be (Anon, 2018). Az IoT eszközök száma, amelyekkel az emberek nap mint nap találkoznak, rohamosan növekszik, a Statista (2020) becslése szerint a telepített IoT eszközök 2025-re világszerte elérhetik a 30 milliárd darabot.

Mielőtt tovább megyünk, fontos meghatározni, hogy mit is nevezünk IoT-nek: minden olyan eszközt, ami csatlakozik az internethez, kezdve a hétköznapi wearables eszközöktől, smart TV-ktől és smart speakerektől egészen azokig az eszközökig, amelyek a futurisztikus intelligens városokat alkotják (IPA, 2021). Most a fogyasztói IoT eszközökre, különös tekintettel a smart speakerekre, és azok reklámra gyakorolt hatásaira fogok reflektálni.

Jogi és etikai aggályok

Kicsivel több mint három év alatt az Amazon Alexa skillek – virtuális asszisztens AI technológia, ami a smart speakerek lelke – száma 130-ról 100 000 fölé emelkedett (Statista, 2019).

Azonban bizonyos biztonsági aggályok is felmerültek velük kapcsolatban, amelyekre a nemzetközi média jelentős figyelmet fordított. Például Alexa megosztotta egy család magánbeszélgetésének felvételét a családi kontaktlista egy másik tagjával. (Kim, 2018). Vannak ennél nagyobb problémákra utaló jelek is. Például az Amazon Alexa skillek tesztelése során biztonsági szakértők felfedezték, hogy ezeknek a skilleknek százai férhetnek hozzá érzékeny adatokhoz, méghozzá anélkül, hogy azt egy transzparens és kellően szigorú adatvédelmi irányelv szabályozná (Winder, 2021).

A lehetséges kockázatok ellenére ritkán fordul elő, hogy a fogyasztók végigolvassák a hosszúra nyúló Általános Szerződési Feltételeket (Cakebread, 2017), ezért a márkák feladata az, hogy felelősséget vállaljanak saját adatkezelési folyamataikért. A General Data Protection Regulation (GDPR), ami 2018-ban lépett hatályba Európában, megtette az első lépést a helyes irányba. A GDPR meghatározta azokat a márkákra vonatkozó jogi követelményeket, amelyeket a személyes adatok kezelésekor kötelezően be kell tartani (European Commission, n.d). Emellett a folyamatosan létrejövő új megoldásokat is a reklámozóknak és az őket szabályozó szervezeteknek rendszeresen le kell követniük a szükséges rendeletekkel annak érdekében, hogy a fogyasztói adatokat továbbra is felelősen kezeljék.

A szervezeti felépítés alkalmazkodik a változó fogyasztói magatartáshoz

Az IoT eszközök rengeteg, a reklámok hatékonyságának növeléséhez felhasználható adatot szolgáltatnak, ami hatással van az ügynökségek felépítésére és folyamataira is. Létrejött egy új, rendkívül keresett munkakör: a data analyst, akinek a feladata a valós idejű adatok elemzése és feldolgozása (Tesseras, 2021). Ennek a pozíciónak a betöltéséhez speciális ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkező jelöltekre van szükség.

Több egyéb szakterület is létezik az ügynökségeken belül, így például a TV, digital és OOH szakértők, a tartalmi együttműködésért felelős és kutatási részlegek, stb. Tehát a számos egymástól elkülönült team miatt az ügynökségi munka összetettebbé vált, mint valaha. A komplexitás folyamatos növekedése megköveteli az integrated plannerek jelenlétét, akiknek így a reklámok sikeres megvalósításában betöltött szerepe létfontosságú vált. A specialisták biztosítják az adott szakterületen belül elérhető legmagasabb szaktudást, ami azonban fragmentált fogyasztói élményt teremthet az integrated planner összefogása nélkül. Az integrated plannernek kritikus szerepe van abban, hogy az összes fogyasztói touchpointot figyelembe véve ezeket a specialista aktivitásokat egy koherens ökoszisztémába kapcsolja össze.

A kreatív megoldások versenyelőnyhöz juttatnak

Az Amazon egyszerű Dash buttonokkal indította el a képernyő nélküli e-kereskedelem forradalmát, és most ezt gondolták tovább egy Alexa-kompatibilis, hangalapú vásárlási élménnyel. Az Amazon egyértelmű érdeke ennek a vásárlási módnak az elterjedése, de ez a fogyaszók számára is vonzó, mert kényelmesebbé teszi a vásárlást, és a mindennapos döntések meghozatalát egy mesterséges intelligenciára (AI) hagyja (Gartenberg, 2017).

A márkáknak meg kell érteniük és meg kell találniuk annak a módját, hogy ezekben az AI algoritmusokban rejlő lehetőségeket kiaknázzák. Ha ezt elmulasztják, akkor azt kockáztatják, hogy egyre több értékes fogyasztói interakciót veszítenek.

A nagy márkák a személyiségükhöz megfelelően igyekeznek cselekedni ezen a területen is. Például a Burger King megpróbálta meghekkelni az AI algoritmusokat: a reklám szpot hangja aktiválta a közelben levő IoT eszközöket, amikor az megkérdezte “Mi a Whopper burger?” Ennek hatására az eszköz felolvasta a Whopper burger Wikipedia bejegyzését (Diaz, 2017).

Más márkák hagyományosabb megközelítést alkalmaztak: például a Diageo az Amazonnal kollaborálva létrehozott egy koktélkészítő Alexa skillt, hogy növelje az otthoni fogyasztási kedvet. (Diageo, 2018).

A high-end kozmetikai márka, a NARS azoknak üzent, akik smart speakeren hallgatták a zenét, így a fogyasztók kizárólag hangalapú vezérléssel igényelhettek termékmintát a márka bestsellerjei közül (Calladine & Healy, 2020).

Márkát építeni még mindig lehetséges, és szükséges

Az emberek soha nem használtak még ekkora technológiai eszközkészletet, és az IoT eszközök terjedésével ez várhatóan még tovább fog nőni. Ennek következményeként a multitasking – azaz több eszköz egyidejű használata – fokozódni fog, és a fogyasztók figyelme továbbra is megosztott marad. A márkáknak azonban nem kell aggódniuk, mivel ez a jelenség egy lehetőséget kínál számukra. Az agy feldolgozási elmélete (Thinkbox, 2021) szerint ez az alacsonyabb figyelmi szint épp optimális ahhoz, hogy a fogyasztók érzelmi alapú márkaüzeneteket fogadjanak be, mert ezek hatékonyságához nincs szükség az emberek teljes figyelemére. A kívánt márkaasszociációk, amelyeket a reklámmal szeretnénk megteremteni, létrejönnek.

Ez a márkaépítés jelentőségét igazolja a marketing mixben. Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a reklám hatékonyságának maximalizálása érdekében a márkák megtalálják a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és a sales, azaz a hosszú- és rövidtávú fókusz között.

Összegző gondolatok

Nekünk, reklámozóknak be kell tartanunk a szakma alapvető jogi és etikai szabályait, azonban a siker érdekében ennél többre is szükség van. Hogy mire, az röviden a következő:

1. Vedd figyelembe a jogi követelményeket.
2. Alkalmazz data analystet a csapatodban, aki segít olyan kreatív megoldások kidolgozásában, amelyekkel könnyebben igazodhattok a változó fogyasztói szokásokhoz.
3. A specialisták mellett, velük szorosan együttműködve alkalmazz integrated plannereket, akik összefogják a kommunikációs ökoszisztémát egy koherens egésszé.
4. Végül fontos cél a kiegyensúlyozott megközelítés: a rövidtávú salesre való egyedi figyelem nem fenntartható, ezért inkább törekedj a megfelelő egyensúly kialakítására a gyors sales és a hosszútávú márkaépítési aktivitások között.

Újbudán, az Etele tér közvetlen közelében, a Futureal fejlesztésében megvalósuló újgenerációs pláza ételudvara az épület teljes harmadik emeletén keresztülível, így több mint 1000 ember tud egyszerre kényelmesen és biztonságos étkezni. Buda legnagyobb bevásárlóközpontjában a belső étkezőterületen 950, míg a tetőteraszon további 150 ülőhelyet alakítanak ki. A közvetlen tetőterasz-kapcsolat pedig mind érzetben, mind méretben megnyitja a teret a természet felé.

A sokszínű, mégis összeillő forma- és stílusvilágú éttermi terület megtervezésénél kiemelt cél volt, hogy ne csupán egy étkező szint, hanem egy valódi, a legújabb biztonsági követelményeknek is megfelelő közösségi tér és találkozóhely jöjjön létre. A különféle ültetési rendszerek és bútorzattípusok kiválasztásánál a vendégek életkorát és eltérő étkezési szokásait is figyelembe veszik. A családosok számára külön étkezőterület is rendelkezésre áll majd, ahol gyermekméretű asztalok és székek mellett játszószőnyeg, TV és interaktív játékok is lefoglalják a kicsiket. A közösségi hangulatot csak fokozza a látványkonyha, ahol hírességek részvételével tarkított ételbemutatók, kóstolók és konyhaművészeti foglalkozások megtartására is lehetőség nyílik.

Már a fejlesztési szakaszban több ismert étterem is letette voksát a főváros első okosplázája mellett, így az ételudvaron már biztosan válogathatunk olyan népszerű márkák között, mint a Buddha Bar, Hummus Bar, Bellozzo, Pizza Me, Zing Burger, Burger King, KFC, teppanyaki japán látványgrill, Titiz és a Crépes Factory. A bevásárlóközpontban emellett megtalálható lesz a Starbucks, az EscoBar & Café, az à table! és a Sushi Roll étterem is.

„Az Etele Plaza kiváló elhelyezkedése, hangulatos és vásárlóközpontú környezete, valamint 21. századi megoldásai és szolgáltatásai magukhoz csábítják a vendéglátóhelyeket. Jelenleg is számos étteremmel tárgyalunk, és a jövőben is szívesen látunk olyan márkákat, amelyek tovább színesítik a bevásárlóközpontunk gasztronómiai kínálatát” – mondta Balástyai Márk, az Etele Plaza projektigazgatója.

Az Etele Plaza étkezőterülete és a hozzá csatlakozó közösségi terek a maximális egészségügyi biztonságot szem előtt tartva kerülnek kialakításra a Futureal új, „Stay Safe” kezdeményezése keretében. Ennek egyik fontos eleme a flexibilis ültetési koncepció, ahol az ételudvar asztalai és székei szabadon mozgathatók. Az alakítható tér, szükség esetén lehetőséget kínál a távolságtartás biztosítására, de emellett egyedi rendezvények megvalósítására is módot ad.

Az új biztonsági elvárásokhoz igazodva a bevásárlóközpont légtechnikai rendszereibe UV lámpás csírátlanító szűrőegységek kerülnek beépítésre. A biológiai szűrésen alapuló, teljes mértékben környezetbarát technológia alkalmazásával közel 100%-os hatásfokkal pusztíthatók el a vírusok és baktériumok, másodpercek alatt, fertőtlenítő vegyszer használata nélkül, így biztosítva a friss és tiszta levegőt az épületen belül.

Az Egyesült Államokban és Svédországban már nagy sikert aratott burger után Európa 25 országába is megérkezett a növényi alapú pogácsa, amely a megszokott WHOPPER^® ízvilágot hozza el, csak éppen húsmentesen.

A királyi felhozatal legújabb szereplője egy szaftos, tűzön grillezett növényi pogácsa, amely a tetején friss paradicsomszeletekkel, salátalevéllel, lágy majonézzel, ketchuppal, ropogós uborkával és hagymával kerül a megszokott szezámmagos zsemlébe. A növényi pogácsák, amelyeket az egyedi BURGER KING^® grillen készülnek, füstös ízüknek és húsra emlékeztető textúrájuknak köszönhetően ez első harapástól az utolsóig az eredeti, ikonikus WHOPPER^®–élményt nyújtják.

A Rebel WHOPPER^® tökéletesítése már jó ideje zajlott, a BURGER KING^® a növényi alapú termékek nehézsúlyú bajnokát, a The Vegetarian Butchert kérte fel a pogácsa elkészítésére. A két márka együtt hozta létre az új szendvicset.

David Shear, a BURGER KING^® EMEA elnöke elmondta: „Biztosak vagyunk benne, hogy a Rebel WHOPPER^® egy olyan szendvics, amelyre már régóta vártak a vendégek, és amely az abszolút kedvenc WHOPPER^® méltó növényi alapú alternatívája lehet.”

A BURGER KING® erősségét, a tűzön grillezést jelenítik meg az új dizájn elemei, a természetes színek pedig a kerti partik hangulatát is felidézik. Az étterem megújult belsejének jellemzői a nyitott terek, a közösségi, bárpultszerű asztalok, a letisztult fa berendezések, növények.

Az új dizájnt a Blaha Lujza téri étterem sikeres fogadtatása után a jövőben fokozatosan a többi étteremben is megtekinthetik majd a vendégek.

Az első magyarországi BURGER KING® étterem 1991-ben nyitotta meg kapuit az Oktogonon. A Blaha Lujza téri egység 1993-ban a 7. étterem volt itthon. Mára már 42 BURGER KING® étterem található országszerte.

Idén már 3 új éttermet nyitott a Burger King, a következő 5 évben akár 20 új üzlet King várható országszerte.

Idén már 3 új éttermet nyitott a Burger King: a kecskeméti, zalaegerszegi és budaörsi terjeszkedés után az étteremlánc további üzletek nyitását tervezi.

A kedvező piaci környezet, az egyre növekvő fogyasztás és a trendekkel való lépéstartás segíti a Magyarországban már 27 éve működő Burger King folyamatos terjeszkedését. A cég üzleti modellje, amely több évtizedes távlatban gondolkozik, tehát ilyen időszakra köt bérleti szerződést befektetőivel, már nyitás óta sikeres. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az étteremlánc által kiválasztott helyszínt a fejlesztő megvásárolja vagy hosszú távra – akár több mint 50 évre bérbe veszi.Az ingatlanfejlesztő partnereka Burger King iránymutatása szerint építi fel az épületet és a hozzá tartozó, általában 2500 m2-es területet a szükséges létesítményekkel, utakkal, parkolókkal. A hosszú távú üzemeltetést viszont már az étterem csapata végzi. Az utóbbi években egyre nagyobb alapterületű Burger Kingek épülnek, de a meglévő éttermeket is 2-3 évente újítják fel, sok esetben bővítik is.

Dara Zsolt, a magyarországi Burger King éttermeket üzemeltető Fusion Befektetési Zrt.vezérigazgató-helyettese szerint az étteremlánc folyamatosan alkalmazkodott az elmúlt évtizedekben is a változó vásárlói igényekhez, bár még nem látja, hogy 25-30 év múlva mi lesz a kínálat éttermekben, de azt biztosan tudja, hogy ételeik magas technológiai sztenderdek alapján készülnek, és lépést fognak tartani a jövő elvárásainak.

„Eddigi terjeszkedésünk sikeres volt, az elmúlt 27 évben megnyitott éttermeink ma is működnek, és szerte az országban keresünk új lehetőségeket, főként a megyeszékhelyeken, Budapest és környékén”- tette hozzá Dara Zsolt.

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.

A Burger King komoly sikertörténettel bír a Cannes-i reklámfesztiválon. 1969 óta összesen 76 díjat, köztük két nagydíjat (2016, Print & Publishing és Media kategóriában a McWhopper kampányért) és egy Titánium Nagydíjat (2007) is nyert.

„A Burger King márka merész, bátor és innovatív marketingkampányokkal építette fel a hírnevét, amelyek folyamatosan feszegetik a kreatív kiválóság határait. A Burger King hisz abban, hogy egy céltudatos márka hosszútávú előnyöket élvez és jó üzleti eredményeket tud produkálni. Ezért is ér el a vállalat ekkora hatást” – értékelte a győztest Philip Thomasrendezvényigazgató.

A díjat Axel Schwan marketingigazgató (a képen) és Fernando Machado márkamarketing-igazgató veszik majd át az idén június 17-24-e között megrendezett Cannes Lionsfesztiválon.

A Burger King az idei évben új promóciós platformot vezet be a magyar piacra King Hetek néven. A promóció során limitált időszakban bizonyos termékek kiemelten akciós áron kaphatóak. A kampány célja elsősorban az adott időszakban futó termékek eladásösztönzése márkaépítő jelleggel.

A hazai kreatív koncepció a nemzetközi kommunikációs keretrendszer adaptációjával jött létre, amely a márka ikonikus koronáját helyezi a középpontba. A mindennapi élet egy-egy pillanatába lesünk bele a filmekben, amelyekben valós, mindannyiunk által könnyen azonosítható élethelyzeteket és karaktereket mutatnak be. A vezető ügynökség az Isobar Budapest, a reklámfilmet a Wipe-Art készítette.

<

Az egész éves kampánysorozatban TV, outdoor, instore és social felülteken kommunikálják az akciós termékeket egy kreatív sorozat formájában. A TV szpotban szereplő karakterek a közösségimédia-kommunikációban új helyzetekben tűnnek majd fel. A kampány médiaügynökségei a Vizeum és az Initiative Media.