Sokkoló adatokat publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban. Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, melynek csak 30%-a kerül újrahasznosításra, így a többszáz millió PET palack szemétként hatalmas terhet ró környezetünkre. Szerencsére egyre többen választják az egyszer használatos italcsomagolások helyett a kulacsokat, a saját, újratölthető palackokat, melyeket éveken keresztül tölthetünk meg újra és újra csapvízzel, szűrt vízzel vagy más itallal.

Kulacsból léteznek műanyag, fém és üveg változatok is. A műanyag kulacs talán a legkevésbé jó választás, mivel élettartama általában 1-2 év, ezután pedig ugyanúgy műanyag hulladékként végzi, mint egy PET palack. Ha mégis egy műanyag kulacs mellett tennénk le voksunkat, érdemes megnézni a leírását, amiből megtudhatjuk, hogy van-e benne olyan anyag, amely a használat során kioldódhat, például a BPA. Fém kulacsok esetén alumínium és rozsdamentes acél közül választhatunk. Mindkettőnek megvan a maga előnye: az alumínium italpalackok könnyűek, azonban tartalmaznak belül egy bevonatot, amely meggátolja a fémes ízt, a rozsdamentes nehezebb, de nem tartalmaz semmilyen bevonatot. A harmadik legelterjedtebb fajta az üveg flakon, amely az egyik legjobb választás fenntarthatósági szempontból. Teljesen természetes alapanyagokból készül, nem ízesíti és szagosítja a folyadékot, hátránya viszont, hogy törékeny és elég nehéz, így óvatosan kell vele bánnunk. Sem a méretet, sem a formát illetően nem kell kompromisszumot kötnünk, 3 deciliterestől egészen az egy literes nagyságig, a hagyományos hengeres formától a szögletes, lapos, kis női táskába is elférő kulacsot is vásárolhatunk, sőt léteznek összehajtható vagy összetekerhető változatok is.

Bár a szakemberek egyetértenek abban, hogy a legfontosabb ital a víz, ráadásul Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű, sokaknak mégis nehezére esik „csak” csapvíz vagy szűrt víz formájában bevinni a napi folyadékmennyiséget. Számukra jó hír, hogy léteznek „ízesíthető” kulacsok, amelyek belsejében van egy kisebb tartály, amelyet ízlésünk szerint tölthetünk meg gyümölccsel, zöldséggel, vagy akár teafilterrel. A keverőlabdával ellátott kulacs a sportos életmódot kedvelők számára jó döntés, hiszen fehérjeturmixot könnyedén el lehet benne készíteni.

Azt, hogy a tíz éve még csak kirándulásokon használt kulacsból mára már egy hétköznapi használati tárgy lett az is jelzi, hogy már a legnagyobb divatházak is terveznek kulacsokat, kulacstartókat vagy kulacs „huzatokat” a fenntarthatóság, a műanyag visszaszorítása jegyében. Olyan nagy márkák dobtak piacra már kulacsot és palacktartót, mint a Fendi, a Givenchy, a Burberry, vagy a Balenciaga. Ezek a luxus palacktartók általában egy retikülre hasonlítanak, amit a vállunkra akasztva vagy a felsőtesten átvetve tudunk viselni, így stílusosan vihetjük a vizet, és még véletlenül sem kell PET palackos italt vásárolni a nap folyamán. Azt azonban ne felejtsük, hogy bármilyen márkajelzés is van újratölthető palackjainkon, a kulacsok használatának célja a környezetvédelem és a fenntarthatóság, nem a külső megjelenés.

Október 9. és 11. között rendezi meg az UNICEF Magyarország második nagyszabású jótékonysági gardróbvásárát, ahol a tavalyihoz hasonlóan az eladásokból származó teljes bevétellel az UNICEF lánygyermekeket segítő programját támogatják.

A Pop-Up Store azonban idén egy különleges elemmel, egy designer aukcióval is bővül, ahol 23 kiemelt luxus ruhára és kiegészítőre lehet majd licitálni a jó ügy érdekében. Az aukció október 5-én 08:00-kor, az UNICEF Magyarország Facebook oldalán veszi kezdetét, a kiemelt – többek között Dior, Burberry, Daalarna és ÁERON – darabokra pedig október 6-ig lesz lehetőség ajánlatot tenni. Az aukciót 18:00-kor a gardróbvásár háziasszonyai, az elismert topmodell és UNICEF bajnok, Mihalik Enikő, valamint a hazai reklámszakma kiemelkedő alakja, az ACG ügyvezetője és az UNICEF Magyarország kuratóriumi tagja, Blaskó Nikolett zárja majd az UNICEF Pop-Up Store Instagram oldalán, egy élő videóval. Az aukció darabjait a legtöbbet licitálók október 9-én vagy az általuk bejelentkezett időpontban, a Pop-Up Store nyitvatartási ideje alatt vehetik majd át.

Nem ez lesz azonban az egyetlen újdonság az idei Pop-Up Store-nál, hiszen a tavalyitól eltérően most a – vadonatúj és kiváló állapotú használt – női ruhák mellett férfi és gyerek darabokkal is várják október 9-től a látogatókat a H&M belvárosi bemutatótermében. A kínálatban ráadásul rengeteg magyar tervezői darabbal találkozhatunk majd, hiszen már több mint 60 hazai designer járult hozzá ruháival és kiegészítőivel a jótékonysági akcióhoz, amelyhez hazai hírességek és ismert üzletasszonyok is csatlakoztak ruha felajánlásaikkal.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a vásárlásokra pedig különböző idősávokban, lázmérést és kézfertőtlenítést követően lesz lehetőség. A maszk használata a Showroomban és a sorban állásnál is kötelező.

A Burberry technológiáját elsőként integrálják a Farfetch API operációs rendszerbe, így a márka teljes, globális készlete elérhetővé válik majd az oldalon. A termékek megjelenítéséről, a konzisztens és felügyelt digitális élményt nyújtó képmegjelenítésről és narratívákról a cégek szakértői folyamatosan egyeztetnek.

Daniel Heaf, a Burberry digitális kereskedelemért és marketingért felelős senior alelnöke szerint „a Burberry eddig is vezető szerepet töltött be a digitális területen, és az együttműködés természetes és jelentős előrelépést jelent számunkra a fiatal, divattudatos fogyazstók eléréséhez vezető úton. Azt szeretnénk, ha a márkánk digitális megjelenése a legjobbat képviselné a márkáról és a termékekről szóló történetmesélésben, függetlenül attól, hogy az a saját platformjainkon vagy partnereinken keresztül történik.”

A Farfetch technológiájának segítségével a Burberry elmélyítheti együttműködését meglévő és új e-kereskedelmi partnereivel, akik cserébe eddig nem tapasztalt mélységben, rugalmassággal és átláthatósággal férnek hozzá a vállalat készleteihez.

Az együttműködés a Burberry 2018 februári bemutatója után eszi kezdetét, amikor a Farfetch-en 24 órán keresztül megrendelhetőek majd a show-ra készült, korábbi kollekciók megidézésével készült kapszulakollekció darabjai – köztük a szivárványkockás ruhák -, valamint három, kizárólag a platformon elérhető tote bag is.

A londoni központú cég 719 millió font bevételt ért el 2017-es üzleti évének harmadik negyedében, a karácsonyt is magában foglaló október-decemberi időszakban, szemben az egy évvel korábbi 735 millió fonttal. Az egy évvel korábbi, jóval kedvezőbb eredmény a font gyengülésének volt köszönhető, mert emiatt London és az Egyesült Királyság vonzó vásárlási célpont lett a dollárral és euróval fizető vevők körében.

A Burberry összehasonlítható bevételei mindössze 2 százalékkal emelkedtek a december 31-én véget ért három hónapban, szemben az egy évvel korábbi 3 százalékkal. Ez az eredmény azért is csalódást keltő, mert a nagy riválisok, a Hugo Boss német divatkonszern és a világ második legnagyobb luxusipari csoportja, a svájci székhelyű Richemont a napokban egyaránt 7 százalékos árbevétel-növekedésről számolt be az október-decemberi időszakról.

A Burberry vezetése novemberben jelentette be, hogy jelentős átszervezést hajtanak végre a következő három évben. A program befejezéséig nem számítanak sem a bevételek, sem az üzemi eredmény érzékelhető emelkedésére.

A csaknem 11 ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalat részvényárfolyama szerda délben 6,70 százalékos mínuszban, 1665 pennyn állt a londoni tőzsdén, de napi mélypontján 8,44 százalékos veszteségben jegyezték.

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Míg korábban egyértelműen az öreg kontinens hagyományos luxusiparral rendelkező államainak termékei – így az olasz vagy a francia luxuscikkek – számítottak a kínai gazdagok kedvenceinek, manapság egyre több angolszász márka is dobogós helyet ér el köreikben. A Hurun Report szerint a Tiffany már a harmadik legkedveltebb ékszermárka – a Bulgari és a Cartier mögött -, a Burberry a női divatban lett bronzérmes a Chanel és a Diornyomában, míg a Dunhill a második legkedveltebb férfi kiegészítő a Giorgio Armanit követve. Az ajándékozási célból leginkább preferált márka címét pedig az Apple kapta.

Rupert Hoogewerf, a Hurun Report elnöke szerint a változás oka az egyes márkák digitális marketing terén tett erőfeszítései – mint a Tiffany eljegyzésigyűrű-kereső mobilalkalmazása vagy a Burberry Alibabán nyitott áruháza – mellett a kínaiak utazási szokásainak változásában keresendő: az Egyesült Királyság immár bekerült a tíz legkedveltebb úti cél közé, míg az oktatási céllal utazók körében listavezető. Tekintettel arra, hogy a luxusvásárlások 70 százalékát külföldön bonyolítják a kínaiak, Hoogewerf szerint a márkák reklámtevékenységének már magát az úti cél megválasztását is orientálnia kellene.

(Forrás: Jing Daily via WARC, Hurun Report, fotó: a Burberry sanghaji zászlóshajó-üzletének megnyitója)

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)

Az áruház egyik újdonsága a Dolce&Gabbana „shop in shop” üzlete az il Bacio földszintjén. Az egyedi üzlethelyiség a márka női vonalának kiegészítőit kínálja, a legendás olasz divatház arculatához illeszkedő környezetben. A brand aktuális, szezonális kínálatából kiválasztott táskák és cipők mellett hamarosan a ready-to-wear kollekciók ruhadarabjai is megérkeznek az áruházba.
Az il Bacio di Stile másik, újonnan megnyílt üzlete a professzionális és prémium kategóriás szépségápolási termékeknek, valamint illatszereknek otthont adó Beauty Shop, mely szintén az áruház földszintjén található. A Beauty Shop kínálatában többek között olyan szépségápolási és világmárkák termékei érhetőek el, mint a Lanvin, Dior, Givenchy, Chanel, Fendi, Burberry, Versace, Lancome vagy a Shiseido.

(Fotó: Dolce&Gabbana Winter 2015)

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)