„Bárkit érhet rosszindulatú megjegyzés vagy csúfolódás, főleg az általános iskolában, velem ez például a görög származásom miatt történt – mesélte Babaitisz Jorgosz, művésznevén Lil Frakk. – Ahhoz, hogy tompítsam a negatív üzenetek hatását, mindig a zene jelentett nekem kiutat. A szavaknak hatalmas ereje van, onnantól, hogy valaki kimond valamit, valósággá válik. A felelősségünk abban áll, hogy eldöntsük, milyen valóságot építünk fel szavainkkal.”

A magyar középiskolások 85 százaléka számolt be arról, hogy már zaklatták az iskolában, 66 százalékukat pedig rendszeresen érte vagy éri fizikai, lelki vagy verbális erőszak kortársaitól – tárta fel a bullying aggasztó hazai elterjedtségét az UNICEF Magyarország tavalyi felmérése. A gyermekjogi szervezet a téma fontosságára és súlyosságára igyekszik nyárvégi kampányával felhívni a figyelmet, de kifejezetten azokat a fiatalokat szólítja meg, akik szemlélőként tanúi a bántalmazásnak és módjukban állhat segíteni.

„A bántalmazás sajnos több mint egy egyszeri konfliktus, ugratás, vagy csipkelődés. Olyan ismétlődő és agresszív viselkedésforma, amellyel a másikat szándékosan megalázzák akár testi erőszakkal, akár szavakkal. A bullyingnak három szereplője van: a bántalmazó, a bántalmazott és a szemlélő. Sokszor azt gondoljuk, hogy a szemlélő nincs befolyással a történésekre, legtöbb gyerek nem is tudja, mit tehet ilyen esetekben, vagy nem akar belekeveredni. Az áldozat számára az egyik leginkább traumatizáló mozzanat a bántalmazás kapcsán nem is maga az erőszak, hanem a társak némasága, tétlensége, részvétlensége – rosszabb esetben aktív bekapcsolódása. Ezért kifejezetten a tinédzser korosztálynak fejlesztettük ki a HelpApp applikációnkat, ahol bárki tájékozódhat és segítséget kérhet” – mondta Dr. Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa. A figyelemfelkeltésen túl az UNICEF Magyarország célja, hogy cselekvésre ösztönözze azokat a fiatalokat, akiknek módjában áll jelezni az illetékes felnőttek felé, kiállni az áldozatok mellett, vagy más módon fellépni az iskolai kortárs bántalmazás ellen, valamint, hogy tudást és eszközöket adjon a kezükbe a segítség megfelelő formáival kapcsolatban.

A kutatási eredmények alapján az érintettek fele 6 és 10 éves kora között tapasztalt először kortárs bántalmazást az iskolában, ráadásul minden harmadik gyerekkel, akit napi szinten zaklattak, előfordult, hogy emiatt nem ment be az óráira. Az erőszak azonban az egész közösséget mérgezi. Kiemelten fontos, hogy a passzív kívülállók aktív segítőkké lépjenek elő, kifejezzék együttérzésüket és ne hagyják magára az áldozatot.

Már egy jó szó is sorsfordító lehet.

Ezért indította az UNICEF Magyarország a #NENÉZZFÉLRE kampányt, amelyben zenészekkel karöltve hirdetik, hogy egy segítő közösség lehet a bántalmazás leghatékonyabb megelőzése.

„A gyerekek viselkedése elválaszthatatlan a felnőttek viselkedésétől és a társadalomtól, amiben felnőnek, igaz ez az erőszakos viselkedésre is: iszonyatos teher van gyerekeken egy ilyen szituációban – az elkövetőn az áldozaton és a szemlélőkön is. Hatalmas dilemmát élnek át a szemtanúk is, számos oka lehet, hogy nem mernek szólni. Pedig nagyon fontos lenne, hogy megtalálják azt, aki segítő kezet nyújt – mondta Péterfy Bori, színész, énekes. – Nem lehet a gyerekekre hárítani a probléma kezelését, a zaklatás megállítása, elfojtása és végül megelőzése a körülöttük élő felnőttek felelőssége.”

Tudd, hogy van hova fordulnod: lépj fel a zaklatás ellen!

Az UNICEF törekvéséhez a magyar zeneipar kiemelt előadói csatlakoztak, a kampány arcai a Bagossy Brothers Company, a Halott Pénz, az Irie Maffia tagjai: Sena és Columbo, Lil Frakk, T. Danny és Péterfy Bori. A kampány a Sziget Fesztivállal összehangolva indul, ahol a szabad és önfeledt pillanatok mellett a kardinális, gyerekek életét befolyásoló üzenetek is teret kapnak. A zenészek arra buzdítják közönségüket, hogy ne hagyjanak senkit magára, legyen az övék az első jó szó, amivel pozitív változásokat érhetnek el. A kampány a kutatás tanulságaira építve igyekszik visszaszorítani az iskolai kortárs bántalmazás mértékét, lehetőségeket mutat arra, hogy mi segíthet annak, akit bántanak.

„A gyermekjóléti programjaink és kampányaink egyik meghatározó területe a prevenciós munka, ezért az idei kampányunkban kifejezetten fontosnak tartottuk, hogy olyan példaképek csatlakozzanak hozzánk, akiket a fiatalok követnek és akik véleményére hallgatnak. Hálásak vagyunk, hogy ennyien átérzik a fiatalok helyzetét és csatlakoztak a küldetéshez – mondta el a kampányról Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója. – Az iskolai bullying elterjedtsége rendkívül nyugtalanító, szakemberként és szülőként egyaránt, ezért a tudatosság növelése mellett a kézzelfogható megoldásokról is beszélnünk kell. Pedagógusok és szülők számára elérhetőek edukációs anyagok a tudástárunkban, maguk a leginkább érintett fiatalok pedig a korosztály tartalomfogyasztásának megfelelően kialakított applikáción keresztül is tájékozódhatnak és kérhetnek segítséget.

A kampány részeként mától két hónapon keresztül láthatók a vadonatúj, Aki ver, az nem haver c. kampányfilmek a Cartoon Network csatornán, valamint az a komplex weboldal, amely szpotokkal, kisfilmekkel, szakértői tanácsokkal, iskolai tananyaggal és tesztekkel segítik a gyerekeket.  A kampány nagykövete, Kapás Boglárka, (olimpiai bronzérmes, világbajnok, hétszeres Európa-bajnok úszónő, pszichológus hallgató), akinek missziója, hogy minél több gyermekhez eljusson az üzenet: a bántalmazás semmilyen formában, semmilyen körülmények közt nem elfogadható, fontos, hogy a gyerekek támogatóak és elfogadók legyenek egymással szemben, illetve hogy az aktivitás, a célok és a sikerek olyan lelkierővel, önbizalommal vértezik fel őket, amely segít a bántalmazás feldolgozásában. A Boglárkával készült interjú és kampányfilm itt tekinthető meg.

A bántalmazás legtöbbször az iskola falai közt zajlik, vagy onnan indul ki, ezért a szervezők idén is az iskolai szemléletváltást, illetve az iskolások edukációját tűzték ki célul. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács egy olyan interaktív, online programot készített, amely játékos formában tanítja meg a gyermekeknek, mi is a bullying, milyen formában, szituációkban szembesülhetnek vele, és hogyan oldhatják meg ezeket a nehéz helyzeteket. Abban, hogy a játék az ország valamennyi érintett 3-4., és 5-6. évfolyamához eljusson, a Klebelsberg Központ segítségét kérték. A játékhoz egy pályázat is társul: a részt vevő osztályok közül hármat a legnépszerűbb YouTube gamerek és véleményvezérek (zsDav, Attis, Baluka) látogatnak meg, hogy együtt játsszanak, készítsenek készítsenek ’anti-bullying’ vlogot, amelyet az egyik legnépszerűbb videós találkozón, a MineCinemán be is mutatnak decemberben.

Tekintve, hogy a leginkább érintett korosztály többnyire az interneten érthető el, mozgósítható, egy úgynevezett #jofejvagyok c. közösségi média mozgalom is társul a kampányhoz: a résztvevőknek egy jó cselekedetet, gesztust kell tenniük egy társuk felé. valamint  a kampány szimbólumait, az ‚Aki ver, az nem haver‘ karkötőt, pólót viselni, és másokat is erre buzdítani.

Malgosia Chapman, a WarnerMedia Közép- és Kelet-Európa gyermekcsatornáinak vezetõje, valamint márka és a tartalom elkötelezettségi alelnöke elmondta: „Mivel az ’Aki ver, az nem haver’ kampányunk jelentős, ötödik évadjához ért, fontosnak tartottuk, hogy kezdeményezésünket az iskolákkal való együttműködésekkel erősítsük. A tanárok segítségével szeretnénk ösztönözni a gyerekeket a pozitív viselkedésre, hogy barátságos és kedves emberekké váljanak. Köszönjük partnereinknek, hogy mellettünk állnak ebben az erőfeszítésünkben, és szakmai segítséget nyújtanak. ”

Dr. Hatata József, az Nemzeti Bűnmegelőlzési Tanács elnöke így nyilatkozott az együttműködésről: „A biztonság nem magától keletkezik. Minél többen dolgozunk érte, annál több van belőle. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács ezernyi szakembert képez, akik a gyerekeket készítik fel az élet kihívásaira. Sok programot indítunk azért, hogy a gyermekek számára élmény legyen a suliban töltött idő.  A Cartoon Network csatorna ’Aki ver, az nem haver’ programjához azért csatlakoztunk, hogy játékosan zárjuk ki az erőszakot a suliból.”

A bullying bárkit érinthet, ezért fontos tudatosítanunk a gyermekekben, hogy erről beszélni kell, nem szabad tabuként kezelni. Ezért a mozgalomhoz idén minden eddiginél több civil és közszereplő is csatlakozott, többek közt a Star Network influenszer ügynökség jóvoltából. Tabár Andrea (Doggy Andi, influenszer) története például klasszikus iskolai történet: Andiról negatív pletykákat terjesztett egy osztálytársa, ami miatt végül el kellett hagyni az iskolát, míg Dóczi Attilát (Attis, Tanulom magam vlog) kiskorában kövérségéért, csúfolták, zsDav (gamer, vlogger) pedig a diszlexiájából eredő negatív megítéléstől szenvedett a legtöbbet, Baluka (vlogger, influenszer) felnőtt fejjel már bánja, hogy nem lépett közbe, amikor társait igazságtalanul bántották. Kapás Bogit azért érte támadás, kirekesztés, mert másképp élte az életét, mint osztálytársai: gyakran kimaradt a közösségi programokból, hiszen az ideje nagy részét az úszás töltötte ki.

További közéleti személyiségek is a kampány mellé álltak és megosztották a témával kapcsolatos gondolataikat

Vágó Piros műsorvezető, gasztrovlogger: „Nagyon fontosnak tartom az Aki ver, az nem haver kezdeményezést. Manapság nincs olyan család, akit valamilyen formában ne érintene az iskolai kirekesztés, kiközösítés, bántalmazás témája. Sajnos közvetve mi is voltunk már érintettek, ugyanis a fiam iskolája közelében történt az a boxeres bántalmazás, amely a híradásokba is bekerült. Azt gondolom, hogy erről a témáról nem lehet eleget beszélni, minden eszközt meg kell ragadni az erőszak visszaszorítására”

Szögeczki Ági műsorvezető: „Szívügyem a gyerekek védelme, így nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy az ‘Aki ver, az nem haver’ kezdeményezés mellé állhatok. Sajnos előfordult, hogy azt láttam egy-egy gyerekkel szemben jogtalanul, kirekesztően vagy épp büntetően lépnek fel. Nagyon örülök, hogy ez a kezdeményezés minderre felhívja a figyelmet és segíti az érintetteket – legyen az szülő, gyerek vagy maga az iskola – egy ilyen helyzet kezelésében”

Singh Viki énekesnő: „Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy milyen érzés célkeresztben lenni, hiszen a származásom miatt gyerekként nem egyszer kellett megtapasztalnom, hogy milyen érzés, amikor kirekesztenek. Ezt egyetlen gyereknek sem lenne szabad átélnie, remélem sikerül teljesen kiszorítani az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket a gyerekek életéből”

Lóránth Eni modell: „Örömmel álltam az ‘Aki ver, az nem haver’ kezdeményezés mellé. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről a témáról, ez az első lépés a megoldáshoz vezető úton.”

A bullying csak az online térben minden 3. középiskolást érint már Magyarországon az UNICEF adatai szerint. És akkor az iskolai szekálásokról még szó sem esett. A Sprite idén nyáron hadat üzent a zaklatás minden formájának az „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányával, amiben három véleményvezér osztotta meg tapasztalatait az online és a valós térben őket ért bántalmazásról. Lássuk, mit tehetünk ellene!

1. Vicces ugratás vagy zaklatás? Vedd észre a különbséget!

A Sprite „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányának kerekasztal beszélgetésén Dienes Angéla pszichológus elmondta, a bullyingot leginkább az különbözteti meg a kisebb ugratástól, hogy a bántalmazás – legyen az verbális vagy fizikai – tudatosan, ismétlődően történik. Ha úgy érzed, hogy tudatosan rendszeresen bántanak meg, az már tényleg nem vicc! Hosszútávon önértékelési problémákhoz és szorongáshoz vezet. Tudnod kell, hogy ez nem a te hibád, és ha felismerted, hogy bullying, vagyis zaklatás áldozata vagy, térképezd fel, kikre támaszkodhatsz a környezetedben, kérj segítséget! Ilyen esetben számíthatsz a családodra is, pedagógusaidra, az iskolapszichológusra, de akár a barátaiddal is beszélj erről őszintén.  A lényeg, hogy találd meg azt, aki valóban támogat vagy jó tanácsot ad a helyzet kezelésére!

2. Rázd le magadról, maradj laza!

A bántók leggyakrabban azt szeretnék látni, hogy rád és a környezetedre is hatást tudnak gyakorolni. Ha sikerül látszólag nyugodtnak maradnod, mint aki fel sem veszi a megjegyzéseket, az elbizonytalaníthatja őket. Jó taktika lehet egy laza, humoros válasz a beszólásra – javasolja a pszichológus.

3. Állj a sarkadra, beszélj velük!

A gyűlölködők ellen a leghatásosabb módszer a kommunikáció – teszi hozzá személyes tapasztalatait Csalár Bence divatújságíró, aki extrém öltözködése miatt gyakran kap negatív megjegyzéseket. Amennyiben lehetőség van rá, próbáld meg megbeszélni az illetővel a problémát, vagy kérdezz rá, hogy ismer-e téged valóban ahhoz, hogy beszólogasson. Bence sok pozitív kommentet és üzenetet is kap persze a közösségi médiában, de a kellemetlenkedőknek gyakran egy szivecskével válaszol. Ez is jó módszer, hogy megmutassuk: te gonoszkodhatsz, de én képes vagyok harag nélkül reagálni. A Sprite kampánya a #iloveyouhater üzenettel ugyanerre buzdít.

4. Tudd, mennyit érsz azokkal szemben, akik bántanak!

Magyar Barbara, aki a cukrászat mellett sikeres YouTuberként tevékenykedik évek óta, azt vallja, a humor az egyik legjobb módszer a bullying ellen. „Arra gondolok, hogy a bántó kommentet, amit kaptam egy posztom alá, bárki írhatta. Lehet, hogy egy 11 éves kisfiú, aki ha élőben meglátna, elszaladna.  Ha erre gondolok, mindig nevetnem kell, és már sokkal könnyebben túllépek” – mondja Barbara.

„Mély önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket” – teszi hozzá Dienes Angéla.

A Sprite itthoni „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampánya a végéhez közeledik, de ha többet szeretnél megtudni róla, a linkekre kattintva megnézheted Barbi, Bence és Kitti videóját, alább pedig a mindhármuk szereplésével készült kampányfilmet is:

A csúfolódás és bullying közti különbség

A bullying, avagy a gyűlölködés, zaklatás globális és egyre erősödő jelenség, az ennek leginkább kitett korosztály pedig az ú.n. Z–generáció (az 1995-2010 között születettek). Ebből kiindulva indította el a Sprite üdítőitalmárka július elején a kampányát, és ennek részeként szervezett egy kerekasztal-beszélgetést. Az egyik résztvevő Dienes Angéla pszichológus volt, aki a bullying definícióját így fogalmazta meg. “Bár éles határ nem húzható, de érezhető a különbség, hogy viccesen ugratnak vagy már fájdalmat okoznak. A bullying leginkább úgy határozható meg: amikor tudatosan bántanak, ártanak valakinek, és nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen, amíg az áldozat vesztesnek érzi magát, pszichésen sérül.”

Áldozat vagy bántalmazó, na meg akik figyelik

„Gyakori, hogy valaki azért válik bántalmazóvá, mert egy másik környezetben elhanyagolják, netán éppen ő az erőszak célpontja. Ez persze nem menti fel az illetőt, de fontos tudni, hogy ilyen okok is állhatnak a háttérben. Azaz az osztálytársaival szembeni agressziója vagy a közösségi médiában való ’arcoskodása’ egy eszköz az őt ért sérelmek vagy figyelemhiány kompenzálására” – folytatta a pszichológus.

A beszélgetés másik résztvevője, Csalár Bence divatújságíró – aki extravagáns öltözködése miatt kap gyakran beszólásokat mind élőben, mind népszerű Instagram oldalán – szerint a gyűlölködők általában többen összeállva járnak, úgy gúnyolnak másokat. „De ha az egyikükkel valahogy sikerül elbeszélgetned, megtörni a jeget, akkor a társai is leszállnak rólad. Hiszek abban, hogy megfelelől kommunikációval sok helyzetet lehet kezelni” – tette hozzá Bence, akivel videó is készült a kampányhoz.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

A Sprite „Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampányának Csalár Bence az egyik véleményvezére. Ez nem csoda, hisz Bence büszke arra, amit csinál, és sokakat inspirál azzal, aki. Akkor is, ha bántják, akkor is, ha nap mint nap kikezdik. Nézd meg a Sprite és Bence közös videóját, és meríts erőt a történetből! A beszólogatóknak pedig ezt üzenjük: #iloveyouhater #sprite #spritemagyarország

spritemagyarorszag (@spritemagyarorszag) által megosztott bejegyzés, Júl 11., 2019, időpont: 5:24 (PDT időzóna szerint)

Nagy Imola márkamenedzser erre reagálva mondta el, hogy a Sprite is a kommunikáció és a szeretet erejére építve üzen – mind az áldozatoknak, mind a bántalmazóknak.  Az #iloveyouhater (=„szeretlek utálkozó”) hashtag használatára biztat: ha a bullyingnak kitett személy megérti, hogy aki őt bántja, az talán maga is áldozat, akkor képes jobban elfogadni a beszólásokat, átértékelni azokat. Ugyanakkor egy ilyen pozitív reakcióval akár le is szereli a gyűlölködőt.

Mindezek mellett Dienes Angéla szerint a passzív megfigyelők, akik szó nélkül végignézik, ha zaklatnak valakit előttük, szintén felelősek, támogatják a bullying ’létjogosultságát’. Pedig ha páran egyszerre fellépnének a bántó személy ellen, sokat tehetnének rövid és hosszútávon is.

Hogy változott a bullying az évek során

Régebben, az okostelefonok és a közösségi média platformok előtt a jelenség térben és időben korlátozott volt: szemtől-szembe történt, és ha mondjuk az iskolai szünetben bántottak, aznapra általában vége volt.

Manapság azonban az online térben, a cyberbullyingban nincs határ: bárki bármikor bárkivel szemben élhet ezzel, még az arcát sem kell felvállalnia.  Formájuk is változatos, nem korlátozódnak negatív kommentekre egy poszt alatt, hanem lehet egy csetből való kizárás vagy hamis, rosszindulatú információk terjesztése valakiről.

Mit tehet az áldozat?

Magyar Barbi, youtuber és cukrász, aki szintén részt vesz a kampányban, a kerekasztal során elmondta, hogy neki a humoros megközelítés segített. „Régebben, amikor egy videómra több gonoszkodó kommentet kaptam, főleg a túlsúlyom miatt, egy barátnőm azt mondta, hogy az is lehet, hogy aki írta, az egy 11 éves kisfiú, és ha élőben találkoznánk, megszeppenve elszaladna.  Ha erre gondolok, mindig elnevetem magam, és ma már el tudom engedni, ha bántó megjegyzést írnak.”

“Mély önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket. ĺgy könnyebben semlegesek tudunk maradni, és esetleg arra is képesek vagyunk, hogy kedves szavakkal vagy egy humoros visszaszólással meglepjük a támadó felet – ez pedig nagyon hatékony védekezés lehet.”– tette hozzá a pszichológus.

A Sprite az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” szlogennel szintén erre utal: a magunkba fordulás vagy épp dühkitörés helyett egy laza válasz sokkal hatásosabb reakció lehet a beszólásokra. Ezáltal azt is megmutatjuk, hogy kiállunk magunkért, vállaljuk azt, akik vagyunk.

Mit tehetnek a szülők, intézmények, véleményvezérek és a cégek?

Dienes Angéla szerint a prevenció, az érzékenyítés lenne a legfontosabb. Hogy az iskolákban és otthon beszéljenek a gyerekekkel arról, hogy egy személyiség sok rétegből áll, nem csak abból, amit elsőre látszik. Ez kis korban a gyerekben önmagától még nem tudatosul, ehhez kell már bizonyos érettség.  De iskolai foglalkozásokkal, a család támogatásával ez a szemlélet normává tudna válni.

A Sprite a Z-generációsokat célozva többek közt az említett véleményvezérek bevonásával segíti az érzékenyítést, szemléletformálást. Barbi és Bence követői közt számos fiatal van, akiknek ők a maguk tapasztalatára és módszereire alapozva tudnak tanácsot adni.

„A YouTube videóimban többször beszélek a plus size és hasonló problémákról. Átlagosan napi 15 segítségkérő levelet kapok, leginkább azt kérdezik tőlem, hogyan fogadják el magukat olyannak, amilyenek. Általában azt tanácsolom nekik, hogy koncentráljanak a pozitív dolgokra, és söpörjék le magukról a negatív megjegyzéseket” – mondta Barbi.

„A Sprite kampánya kapcsán nagyon sokan írtak nekem, kértek tanácsot. Nagyon szeretek válaszolni a segélykérőknek, megtisztelő, hogy megnyílnak nekem. Ez a social media jó oldala: a hasonló emberek könnyebben egymásra találnak, és segíteni tudják egymást” – tette hozzá Bence.

Az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampány kisfilmje a fentieket foglalja össze, és arra bátorít mindenkit, hogy a bántások ellenére is merjen önmaga maradni.