Az Euler Hermes hitelbiztosító történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő  leminősítését jelentette be. „Ez azt jelzi, hogy nagyon kevés gazdasági ágazat kerüli el a koronavírus hatását, így a világjárvány után már gazdasági világválságról is beszélhetünk.” – figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint a koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok. A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték. Az Euler Hermes kétféle forgatókönyv alapján egy rossz és egy még rosszabb szcenáriót vázolt fel a világgazdaság számára:

U-alakú válsággörbe: a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak. Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés -3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.

L-alakú, vagy kiterjesztett U alakú válsággörbe: 12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok. Ebben az esetben a globális GDP-változás idén -1,5 százalék, a globális kereskedelem visszaesése -10 százalék, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A válság által leginkább sújtott szektorok a szállítás, az autóipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem. A szállításon belül a légitársaságok, különösképpen az eladósodott fapados cégek szenvedik meg a járványt. Az autóiparban főleg az értékesítők és a beszállítók érintettek, de a gyártók sem kerülik el a drasztikus bevételcsökkenést, mivel az autóeladások világszinten várhatóan 10 százalékkal esnek vissza idén. Emiatt az Euler Hermes a magyar autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását leminősítette. Az elektronikai gyártók szintén csökkenő keresletet tapasztalnak világszerte, míg a kiskereskedelmi szektorban – leginkább Ázsiában – a nyitvatartási korlátozások okoznak gondot.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek az építőiparban, az élelmiszeriparban vagy a szolgáltató szektorban működnek, és már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek.  És ha mindez még nem lenne elég: a terebélyesedő pénzügyi válságot jelzi, hogy a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben rekordméretű, a 2008-as pénzügyi összeomláskor tapasztaltat is meghaladó forráskivonás történt, amely gyors árfolyamgyengüléshez vezetett.

A közép-kelet-európai régió – két hónapig tartó járványügyi zárlattal, és további két hónapig tartó fokozatos feloldással kalkulálva – nagy valószínűséggel gazdasági recesszióba fordul, amely Magyarországon lehet a legmélyebb (-2,7 százalék) az Euler Hermes számításai szerint. Lényeges különbség viszont 2008-hoz képest – emeli ki Bujdosó Tünde -, hogy a térség országai sokkal jobb állapotban vannak gazdaságilag, mint voltak 12 évvel ezelőtt, ami némileg könnyebbé teszi a mostani kormányok dolgát válságmenedzselés tekintetében. Habár a monetáris mozgástér korlátozott, jóval több fiskális lehetőség áll rendelkezésre a kormányzati beavatkozás számára. Ezért nem meglepőek az eddigi, hatalmas méretű kormányzati intézkedések: Csehországban az éves bruttó haza termék 18 százalékának, Lengyelországban 9 százalékának, Romániában 1,2 százalékának, Magyarországon pedig 18-20 százalékának megfelelő méretű mentőcsomagot hirdettek, vagy ígértek a kormányok. Ezek a mentőcsomagok jelentősen enyhíthetik a járvány gazdasági sokkhatását, ám újabb kihívást a döntések finanszírozása okozhat. Ennek következményeként 2021-ben, a válság elmúltával a régió országaiban felerősödik az inflációs nyomás – jósolja az Euler Hermes.

Magyarország a járvány után

A járvány hatásaival kapcsolatosan sajnos a távolabbi kilátások sem biztatóak Magyarországon. Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát adó feldolgozóipar. Ennek 30 százalékát a járműgyártás adja, de ezen kívül a gumi- és műanyaggyártás, valamint fémfeldolgozási termékek gyártása, és egyéb villamos berendezések gyártása is kötődik olyan autóipari gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására rendszeresek az időszakos leállások.

Ami a magyar vállalatok idei kilátásait illeti, Bujdosó Tünde kiemelte: a piaci szereplők között eredményesség és gazdálkodás tekintetében lényeges különbségek vannak, hiszen ha csak az autóipart vesszük, még a legnagyobb hazai vállalatok között is találunk rendkívül eredményesen – akár 10-20 százalékos EBITDA-val – gazdálkodó példát, de 0,5-1 százalékos EBITDA sem ritka. Másrészről viszont a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai között, ahol a külföldi finanszírozás és irányítás a domináns, akad számos olyan, amely akár már évek óta negatív EBITDA szinttel működik. Az építőiparban hasonló trendet fedezhetünk fel, a fuvarozó vállalatoknál ellenben már árnyaltabb a kép, hiszen itt EBITDA tekintetében a 2-5 százalék egyáltalán nem ritka jelenség, és különösen a nemzetközi fuvarozásban érintett cégek működése lehet veszélyben. A kiskereskedelem bizonyos ágaiban most még ugyan fellendülés látható – a járvány előtti felhalmozás miatt az élelmiszeriparban különösen, és egyes elektronikai cikkek (laptop-ok) tekintetében -, azonban egy elhúzódó válság esetén a gyengülő lakossági vásárlóerő, a kötelező boltbezárások és az üzemanyag-felhasználás csökkenése már ebben a szektorban is problémát okozhat.

Összességében elmondható, hogy a kiemelt kockázattal bíró piaci szegmensekben az alacsonyabb eredménytartalommal működő, kevésbé hatékony vállalkozások fennmaradása kétséges, ezért ezeken a területeken növekvő késedelmes jelentésekre, tömeges fizetési átütemezésekre és fizetésképtelenségekre számít az Euler Hermes.