Az idei Super Bowl-on egy 30 másodperces reklámblokkért már ötmillió dollárt kellett fizetni, de így is 55 márka hirdetései jelentek meg a mérkőzés idején. Ezekkel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Két márka, a Snickers és a Hyundai is a mérkőzés alatt forgatott „real time” reklámokkal kísérletezett. Utóbbi filmjét egy lengyelországi katonai bázison rögzítették, ahol a stadion kicsinyített mását is megalkották a cél érdekében.

A jelenlegi politikai klímában néhány márka a toleranciát és a multikultit emelte ki: az Airbnb reklámja szinte márkázatlanul futott; a „legamerikaibb sör”, a Budweiser a bevándorló alapítóról emlékezett meg; a Coca-Cola a korábban már vetített és akkor is heves visszhangot kiváltó It’s Beautiful filmet is elővette; a Google Home pedig igazán sokszínű családokat mutatott be. Ezzel szemben a WeatherTech autószőnyegek esetében ismét hangsúlyozták, hogy Amerikában készülnek.

Az Audi a nemek közti egyenjogúságot hangsúlyozta, és a Facebook felmérése szerint erről a reklámról beszéltek a legtöbbet a közösségi médiában.

Nagy figyelmet kaptak az AI asszisztensek, a Google Home és – egész reklámsorozatban – az Amazon Alexa.

A mobil- és videójátékok is képviseltették magukat: a Battle of Evony (Top Games), a World of Tanks és a Mobile Strike.

Először hirdették az Anheuser-Busch olcsó márkáját, a Busch-t.

A Pepsi nem üdítőitalait, hanem új vízmárkáját, a Life WTR-t reklámozta, a félidei show alatt pedig a Pepsi Zero Sugar-ra átkeresztelt Pepsi Max-et.

50 év után újra hirdetett a Wendy’s (méghozzá azt, hogy sosem használnak fagyasztott húst).

Szintén új szereplő volt a Tiffany & Co., amely a félidei koncertet adó Lady Gagával reklámozott.

Először hirdetett a Mr. Clean (nálunk Mr. Proper), őket a szerző személyes érintettsége miatt is említjük.

Három év után tért vissza a Ford, és rögtön egy 90 másodperces blokkban mutatta be jövőbemutató fejlesztéseit az önvezető autótól az elektromos kerékpárig. (Az autóreklámok között egyébként az importjárművek domináltak, a Fordon kívül csak a Buick képviseltette magát a hazai gyártók közül, míg reklámozott az Audi, a Mercedes-Benz, a Honda, az Alfa Romeo, a Hyundai, a Kia, a Lexus.)

Szintén másfél percet vásárolt az első hirdető 84 Lumber, ezzel próbálva jelentős ismertséget elérni. Ráadásul ők is elég provokatív politikai üzenetet használtak, a reklám első változatát vissza is dobta a mérkőzést sugárzó FOX.

Bár az Anheuser-Busch-nak kizárólagos joga van alkoholtermékeket hirdetni, a Yellow Tail bor 70 város piacára vásárolt regionális hirdetőként reklámhelyeket.

A GNC táplálékkiegészítő-gyártó tavaly kétmillió dolláros bírságot fizetett illegális kiegészítők forgalmazásáért és most egy Super Bowl reklámmal javítottak volna a megítélésükön. Azonban az NFL visszautasította a hirdetésüket, mert egyes termékeikben a liga által tiltólistára tett hatóanyagok is szerepelnek.

Természetesen sok márka idén is celebek bevetésével igyekezett még nagyobb hatást elérni. Íme, a közreműködő hírességek:

• Wix: Gal Gadot és Jason Statham
• Intel: Tom Brady (NFL játékos, a győztes csapat irányítója)
• Snickers: Adam Driver
• Michelob Ultra: Dan Bailey, Becca Miller, Kristan Clevere (CrossFit bajnokok); Martha Stewart és Snoop Dogg
• KFC: Billy Zane és Rob Riggle
• T-Mobile: Justin Bieber és Rob Gronkowski, Terrell Owens (NFL játékosok)
• Sprite: LeBron James
• Tide: Rob Gronkowski és Terry Bradshaw (NFL legenda)
• Tiffany & Co.: Lady Gaga
• Kia: Melissa McCarthy
• Lexus: Minnie Driver és Charles Lil’ Buck Riley
• Mercedes-Benz: Peter Fonda
• Bai: Justin Timberlake és Christopher Walken
• Mobile Strike: Arnold Schwarzenegger
• Persil: Bill Nye
• Honda: Tina Fey, Robert Redford, Amy Adams, Magic Johnson, Steve Carell, Missy Elliot, Stan Lee, Jimmy Kimmel és Viola Davis (főiskolás korukból)
• Buick: Miranda Kerr és Cam Newton (NFL játékos)
• Turkish Airlines: Morgan Freeman

(Fotó: Ezra Shaw/Getty Images, felhasznált forrás: Superbowlcommercials.co)

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Eelco van der Noll, a cég élménymarketingért felelős alelnöke szerint sok az olyan szponzorációs tevékenység, amely mögött az egyetlen megfontolás a „húsz éve támogatjuk őket”, miközben a jogdíjak jelentősen megemelkedtek és a sörgyárak bizonyos rendezvényekért versenyt futnak egymással.

A Budweiser, Beck’s és Stella Artois tulajdonosa ehelyett a partnerségekre és az eladásokat is generáló fogyasztói élményre helyezné a hangsúlyt, elmozdulva a szimpla logómegjelenítésektől. A változó fogyasztói szokások, a digitális média gerjesztette nagyobb interaktivitás is ebbe az irányba mutat.

„Túl sok pénzünk van lekötve olyan jogdíjakban, amelyeket nem tudunk megfelelően aktiválni és így több sört eladni. A nap végén ezzel mindenki veszít” – mondja a jelenlegi helyzetről van der Noll.

(Forrás: Warc)

A márkaértékek hektikus változására az elmúlt év során számos tényező hatással volt, így a geopolitikai mozgásokon és az olajár változásain túl a technológiai fejlődés, az elfogadott társadalmi értékek átalakulása, valamint a biztonság és az etikus vállalati működés felértékelődött szerepe is.

A vizsgált 14 kategóriából csupán hét tudott növekedni, hat csökkent, egy pedig stagnált. A legnagyobb növekedést a háztartási eszközök és a gyorséttermek mutatták, míg a legnagyobbat az olaj- és gázipari márkák és a bankok estek, de a luxuscikkek menetelése is megtorpant.

Márkák szintjén a 32 százalékot erősödő Google visszavette a vezetést a 8 százalékkal visszaeső Apple-től, utánuk a dobogóra még a Microsoft fért fel. A legnagyobb növekedést produkáló három márka az Amazon (+59%), a Starbucks (+49%) és a Facebook (+44%) volt.

A toplista elején idén is erős túlsúlyban vannak a technológiai cégek és továbbra is az észak-amerikai márkák dominálják a listát: ők teszik ki a top 100 összesített márkaértékének 69 százalékát, melyet jelentős lemaradással Ázsia követ.

A legerősebb európai márka a 22. helyen található SAP, melyet közvetlenül a Deutsche Telekom követ. FMCG márkák közül továbbra is a Coca-Cola a legértékesebb, bár tavalyhoz képest 4 százalékkal (és 5 helyezéssel) gyengült. Érdekesség, hogy új szereplőként felkerült a listára a Heineken (a 97. pozícióban) – összehasonlításképp értéke a legnagyobb sörmárka, a Budweiser értékének 40 százalékát sem éri el.

A teljes BrandZ 2016 riport itt tölthető le.