Charaf Hassan rektor az ülést megnyitó beszédében az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kezdeményezőjét, Széchenyi Istvánt idézte, aki azt írta Hitel című művében, hogy „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. „A BME hallgat a legnagyobb magyarra: jelenleg 750 doktori hallgató van az egyetemen, és a célunk, hogy 2030-ra elérjük az 1000-et, 2035-re az 1500-at” – jelentette ki a rektor.

A Neumann János Professzori cím kitüntetettje, Roska Botond 2014 óta a Bázeli Egyetem professzora, alapító tagja és 2018 óta igazgatója az egyetem Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpontjának. Kutatócsoportja kidolgozott egy olyan génterápiát, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. Sikerült működőképes, mesterséges retinát növeszteniük laboratóriumi körülmények között. Roska Botond egyebek mellett a magyar Szent István-rend és a Prima Primissima Díj kitüntetettje, továbbá a legrangosabb orvosi elismerések birtokosa. Roska Botond május 30-én pénteken a BME Simonyi előadótermében teltházas előadást tartott eredményeiről.

Az eseményen jelen volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter. Roska Botondnak Charaf Hassan egyetemi tanár, a Műegyetem rektora és Kovács Levente egyetemi tanár, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adták a kitüntetést igazoló oklevelet és plakettet.

A kitüntetett felidézte, hogy édesapja, Roska Tamás a Műegyetemen volt professzor: „Nagyon szerette a munkáját, ezért én 18 éven át hallgattam, hogy milyen jó mérnöknek lenni”. Roska Botond hozzátette, a BME missziója ma is az, mint akkor: a fizikai, matematikai tudást olyan tevékenységekre fordítani, amelyeknek kézzelfogható haszna van. Megemlítette, hogy valaha matematikusnak is készült, és bár Neumann Jánossal személyesen nem találkozhatott, de rendre beleütközött „olyan tételekbe, amelyek valamiképpen az ő nevéhez fűződnek”.

“Roska Botond kutatói pályája, tudományos teljesítménye és munkájának  társadalmi hatása egyaránt példaértékű. A mesterséges retina és a látás visszaállításának területén elért áttörései nemcsak a jövő orvoslását formálják, hanem Neumann János szellemiségét is méltón viszik tovább: a tudomány és technológia határainak átlépésével az emberiség szolgálatába állítják az innovációt” – fogalmazott Prof. Dr. Kovács Levente, az NJSZT elnöke.

A BME Neumann professzori címét 2024-ben Krausz Ferenc, a Műegyetemen végzett Nobel-díjas fizikus, 2023-ban Karikó Katalin, előtte pedig Sir Konstantin Novoselov kapta meg, aki a grafén feltalálásáért kapott Nobel-díjat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közösen alapította a Neumann János professzori címet, amelyet azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphat meg, akinek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

Az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott magyar találmány továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre! A Holotech Hungary Kft. valamint a vele együttműködő legnevesebb hazai egyetemek és kutatási műhelyek (Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezési Intézet, Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Lágy Anyagok Kutatócsoport, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és a Fizika Tanszék) összefogásában megvalósult kutatásban továbbfejlesztett holografikus eljárások alkalmazása ma már nem csak laboratóriumi körülmények között működnek, de a mindennapi életünk számos területén is hatalmas változásokhoz vezetnek.

Áttörés az agysebészetben

A világ egyik legnagyobb és legismertebb hírügynöksége hosszú anyagban szólaltatta meg ennek kapcsán Dr Csókay Andrást, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában is kulcsszerepet játszó, nemzetközi hírű, magyar idegsebészt, aki elmondta, hogy a magyar fejlesztésű holografikus eljárások kimondottan fontos szerepet tölthetnek be nem csak az agyi operációk megtervezésében, de azok valós idejű megvalósításában is, ugyanis a műtétben résztvevő orvosok ma még a legtöbb esetben csak kétdimenziós, sík képekkel dolgoznak, aminek eredményeképpen nekik kell a saját fejükben „felépíteniük” a valóság 3 dimenziós változatát, nevezetesen, hogy miként nézhet ki egy daganat a térben, milyen idegi elemeket nyomhat, vagy, hogy hogyan helyezkedhet el az agyban futó pályákhoz képest. Az új technológiai eljárás azonban képes a CT vagy ultrahang felvételeket 3D-s adatállománnyá konvertálni és 3D holografikus képként megjeleníteni, aminek eredményeképpen lehetségessé válnak az agyi struktúrák, illetve az abban kialakult patológiák 360 fokos megjelenítése. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár a műtéti eljárás közben is az orvosok rendelkezésére állhat egy olyan, minden irányból megvizsgálható 3D-s modell, amely tökéletesen bemutatja az emberi agyat a benne futó különböző idegpályákkal és struktúrákkal, képes lesz megjeleníteni az ideg elemek rendkívül bonyolult szerkezetét, amelyeknek a feltérképezéséhez és térbeli láttatása más módon szinte teljesen lehetetlen feladat lenne. Mindez pedig jelentősen megkönnyítti az operációt vezető orvosok munkáját és csökkenti a fellépő kockázatokat.

Egy lépéssel közelebb Bill Gates holografikus adattárolásról szóló álmához

Már a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért járó Nobel-díj átadásakor is felhívta Gábor Dénes a holográfia további felhasználásának lehetőségeire (a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban is előhívható) a figyelmet, de valóságban ennek a kiaknázására csak most került sor a váci fejlesztési központban. Ezzel a magyarországi kutatócsoport a gyakorlatban is közel áll, hogy megvalósítsa Bill Gates, a Microsoft alapítója régi álmát, aki már évek óta hatalmas anyagi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben felhasználhatóak legyenek a holografikus eljárás nyújtotta előnyök. A hazai fejlesztésű technológia nem csak reális alternatívát nyújthat a felhő típusú adattárolással szemben, de abban is fontos szerepet játszhat, hogy még jobban kihazsnálhatóak legyenek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek.

Az együttműködés keretében a Magyar Telekom saját frekvenciakészletéből díjmentesen, haszonbérlet formájában átenged a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javára 20MHz-et a 3600MHz-es sávból, és 10MHz-et a 2600MHz-es sávból kutatás-fejlesztési és oktatási célokra. A Magyar Telekom által kölcsönbe átengedett frekvenciákon az Ericsson Magyarország 5G teszthálózatot működtet a BME „I” épületében. A teszthálózat NSA (non-standalone, vagyis 4G hálózatra épülő) és a közeljövőben SA (standalone) üzemmódban is képes működni – ez utóbbi lehetővé teszi az 5G technológia minden képességének kiaknázását. A helyi 5G teszthálózat korlátozott hozzáférésű, azt kizárólag a BME kijelölt oktatói és hallgatói, valamint a két cég érintett munkatársai használhatják. A teszthálózaton kifejlesztett alkalmazásokat, megoldásokat a felek közösen mutatják be.

„A pandémiás helyzet ellenére a technológiai fejlesztéseknek tovább kell folytatódniuk. Ez az a terület, ahol nincs megállás, nem lehet lemaradni. Mára a digitalizáció mindennapi életünk kulcstényezőjévé vált, pont ezért a Magyar Kormány üdvözli azokat a fejlesztési és kapacitási felajánlásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy szakemberek a lakosság kényelmét növelő, és egyúttal a gazdaságra is pozitív hatást gyakorló innovatív megoldásokat fejlesszenek. Az 5G technológia mindannyiunk életét megkönnyítheti, azonban ahhoz, hogy széles körben ki tudjuk használni a szélessávú mobilhálózatok adta előnyöket, szolgáltatásokat és termékeket kell fejleszteni, amelyhez teszthálózatok szükségesek. A hazai felsőoktatási intézmények közül a BME az egyik olyan kiemelt egyetem, ahol a legújabb, legmodernebb 5G technológiára épülő megoldásokat tervezik, és sikeresen tesztelik, így azt gondolom, hogy ennek az együttműködésnek a gyümölcsét rövidesen megtapasztalhatjuk” – hangsúlyozta dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese az együttműködéssel kapcsolatban így nyilatkozott: „A mobiltechnológia következő generációja, az 5G nemcsak a lakosság számára fog új lehetőségeket hozni, de azt is lehetővé teszi, hogy az ipar, a logisztika és a mezőgazdaság a digitalizáció egy eddiginél jóval magasabb szintjére lépjen. Ehhez azonban olyan megoldásokra, alkalmazásokra van szükség, amelyek képesek az 5G technológia kiemelkedő tulajdonságait kiaknázni, hasznosítani, és ezáltal plusz értéket teremteni. Annak érdekében, hogy az 5G hálózatok ilyen kézzelfogható előnyöket jelentsenek üzleti és gazdasági szempontból is, a Magyar Telekom hálózatát hasznosítva a T-Systems Magyarország konkrét üzleti megoldásokon dolgozik többek között az ipar és a közlekedés területén. Büszkék vagyunk rá, hogy amellett, hogy 5G hálózatunk hazai lefedettségét folyamatosan növeljük, a most bejelentett együttműködéssel olyan oktatási, kutatási célokat is segítünk, amelyek segítenek az 5G technológia és a valós felhasználási igények kutatásában, és amely megoldásokat később akár ügyfeleink is használhatnak majd.”

Dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Telekomnak és az Ericssonnak köszönhetően egy olyan komplex 5G tesztinfrastruktúra jött létre a BME „I” épületében, amely képes támogatni az egyetem K+F tevékenységét. A hálózaton az Ericsson Magyarország és a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének konzorciuma egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt keretében az 5. generációs mobilkommunikációs rendszer automatizált működtetésének kutatás-fejlesztésén, 5G alapú szolgáltatások megvalósításán, ipari és mezőgazdasági alkalmazások fejlesztésén dolgozik. A konzorcium okos mezőgazdasági alkalmazásokkal, és a kooperatív robotok valós idejű automatizált vezérlésével demonstrálja az 5G rendszerek előnyeit.”

„A BME és az Ericsson által létrehozott konzorcium az 5G-vel kapcsolatos szoftver- és minta-alkalmazások fejlesztését célzó projektet már 2019-ben elkezdte, amely egy egészen új dimenziót jelent az Ericsson és a BME évtizedekre visszanyúló együttműködésében. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A létrejött 5G teszthálózaton olyan alkalmazásokat, felhasználási eseteket és funkciókat is ki lehet próbálni, amelyek élő hálózatban még nem elérhetők. Ennek jelentősége abban áll, hogy a fejlesztés alatt álló szoftverek tesztelését már egy korai szakaszban el lehet kezdeni, ez pedig jelentősen gyorsítja egy-egy alkalmazás piacra jutását” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson regionális stratégiai igazgatója.

Az online sajtóeseményen bemutatott esettanulmányok

5G és az okos mezőgazdaság

A mezőgazdasági felhasználási esetek sajátja az alacsony sávszélességigényű szenzoradatok, a valós idejű vezérlésiforgalom és a nagy felbontású videófolyamok együttes előfordulása. Ez a forgalmi mix egy változatos minőségbiztosítási (Quality of Service – QoS) és nagy kiterjedésű területek feletti lefedettségigényt jelent. A végső cél növelni a mezőgazdasági tevékenységek automatizálását és ezzel együtt a hatékonyságát, és kezelni azok kockázatait. Szcenárióink olyan fejlett technológiát igénylő tevékenységeket tartalmaznak, mint a kooperatív drónrajok együttműködése, vagy a prediktív analitikára alkalmazott mesterséges intelligencia. Az okos mezőgazdaság kültéri tevékenységeire jellemző a gyakran változó környezet, ezért a szolgáltatásoknak alkalmazkodni kell ehhez a dinamikus környezethez. A nagyszámú IoT szenzorral megvalósított pontos és folyamatos talaj- és terménymonitorozás folyamatosan bemeneti adatot generál. Mesterséges intelligencia támogatja az erre az adatfolyamra támaszkodó automatizált döntési folyamatokat, és ezt virtualizált hálózati szolgáltatásként teszi elérhetővé. A termőföldeken dolgozó eszközök időkritikus vezérlését biztosító forgalom együtt létezik a nagyfelbontású videófolyamokkal, ezért 5G hálózati szeletelést (slicing) kell alkalmazni a nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkező folyamok kiszolgálására.

• Felhőből vezérelt drón: A drón a repülés közben kamerájával videót közvetít az informatikai felhőbe. A kameraképet a szerver elemzi, és ez alapján egyrészt lokalizálja a drónt, másrészt felismeri a képen látható objektumokat. Az objektumok felismerése kis késleltetéssel és nagy pontossággal a felhőben történik mesterséges intelligencia és nagyméretű modellek alkalmazásával. A drón irányítása szintén a felhőből történik, a képen felismert jelölők alapján térkép készül, amit aztán a drón a lokalizáció és végső soron a repülése során használ. A videó kapcsolat miatt a drón igényli a kis késleltetésű és nagy sávszélességű hálózati elérést, ugyanakkor mivel a számítások a felhőben történnek, így a drónra nem szükséges nagy teljesítményű, de kis méretű számítógépeket szerelni. A demó során a drón beltérben repül, és először a jelölők segítségével feltérképezi a környezetét. Ezek után a drón egy a szerver oldalról irányított útvonalat repül be, és a repülés során felismeri a környezetben található objektumokat. A repülés automatikus, a felhasználó egy böngészőfelületen követheti azt nyomon. A felhasználónak minimális beavatkozási lehetősége van, mint például az indítás és a vészleállítás.

• Intelligens madárhang azonosító rendszer: Okos mezőgazdasági (kültéri) use case demonstrálja az 5G rendszerek által támogatott hatékony felhő-natív szolgáltatások előnyeit. A bemutatott rendszer kültérre telepített mikrofonok segítségével figyeli a környezetét, és minden zajt lokálisan osztályoz. Erre a célra másodperc hosszúságú hangmintákat különít el, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével kategóriákba sorol. Amennyiben madárcsiripelésként osztályozza a hangmintát, továbbítja azt a felhő alapú 5G rendszerbe, ahol egy bonyolultabb, neurális háló alapú mesterséges intelligencia felismeri, ha a hangminta a seregélyektől származott. Pozitív találat esetén a rendszer aktiválja a riasztást, ami a bemutatón egy kültéri hangszóróból lejátszott ragadózó madár hangja lesz. A mesterséges intelligencia alapú megoldásoknak nagy számításigényük van, ezért a megoldásunkban különös figyelmet szenteltünk a felhő nyújtotta előnyök kihasználására. A megoldásunk architektúrája követi a mikroszolgáltatások elvét, amit az 5G rendszerekbe virtuális hálózati szolgáltatásaiként lehet integrálni.

5G-támogatott okos gyártás

Az Ipar 4.0 komplex folyamatai az 5G alacsony késleltetésű kapcsolataira támaszkodnak. Az 5G-támogatott okos gyártásban minimalizálni kell az emberi beavatkozást, agilis és rugalmas módon kell vezérelni a robotokat. A bonyolult gyártási folyamatokat kooperáló robotok valósítják meg, számukra lényeges a pontos helymeghatározás és alacsony késleltetésű kommunikáció. Kiemelt fontosságú a robotokkal kapcsolatos veszélyes események minimalizálása, az emberek védelme és az anyagi kár elkerülése. Szenzoradatokat integrálunk a folyamatok értékelésébe és vezérlésébe, mely adatok mesterséges intelligenciával támogatott értékelése növeli a biztonságot és a hatékonyságot.  Az 5G rendszerekben a vezérlési és analitikai feladatok támogatására vezették be a hálózatok peremére telepített számítási módszert (edge computing), ahol a feladatvégrehajtás helye egy felhasználóhoz közeli informatikai egység.

• Együttműködő robotok a felhőben: A demó egy hálózatból vezérelt, kamerával felszerelt ipari robotkart mutat be, amely intelligens módon képes együttműködni a felhasználóval. A felhasználó egy feladatot hajthat végre úgy, hogy a robotkar ehhez segítséget nyújt, kiegészítve és elvégezve a munkafolyamat egyes részfeladatait. A robot vezérlése a hálózatból történik, kihasználva az 5G felhő architektúra elemeit, demonstrálva a felhő-alapú, valós idejű robotvezérlés lehetőségét.

• Ipari automatizálás 5G és felhő támogatásával: A gyárakban használt automatizált ipari eszközök többsége előre beprogramozott cselekvéssorozatot hajt végre. A robotoknak nincs ismeretük a körülöttük lévő világ aktuális állapotáról. Az Ipar 4.0 koncepcióban a gyártási folyamatnak sokkal rugalmasabbnak kell lennie a manapság használt rendszerekhez képest. Ehhez flexibilis, tehát gyorsan átkonfigurálható és könnyen vezérelhető eszközök és gyártósorok kellenek. A robot eszközöknek képesnek kell lenniük egyre nagyobb fokú automatizált működésre – a külső eseményekre gyorsan és megfelelően kell reagálniuk. Ezek megoldásában az 5G rendszer és a felhőbe helyezett intelligencia megvalósítása nagyban segít, lehetővé téve a robotok összedolgozását akár nagyon alacsony késleltetést igénylő feladatok során is.
  Önvezető – autonóm ipari – járművek (AGV, Automated Guided Vehicle) alkalmazása esetén ez különösen fontos, hiszen azokat nem lehet kábel segítségével összekapcsolni, útvonalukat rugalmasan kell alakítani tudni. Az 5G hálózattal és a felhő alapú vezérléssel központosított logikát tudunk létrehozni, amely képes az AGV-k útvonalát optimalizálni az egyes eszközök által észlelt információ összekapcsolásával. Ezen kívül a járművek felépítése is sokkal egyszerűbb lesz, hiszen az eszközökön nem kell számítást végezni, ami hosszabb távon olcsóbbá is teszi azokat.

A kompetenciaközpontot saját területén a világ legjobbjai között tartják számon és a világ legjelentősebb autógyárainak készít kormányrendszereket, többek között a BMW, a Daimler, az SGMW, a General Motors kínai joint venture vállalata is a megrendelők közé tartozik. A huszadik évforduló alkalmából a thyssenkrupp és a BME közösen ünnepelte meg a születésnapot az együttműködés elindulásának helyszínén, az egyetemen.

„Ma a magyar gazdaság fejlődő pályán halad, kilenc év alatt az Európai Unió egyik legdinamikusabban bővülő gazdaságává lett. A külföldi nagyvállalatok egymás után ismerik fel, hogy Közép-Európa az Unió gazdasági motorjává vált, jelentős tudásbázissal és szakembergárdával rendelkezik. Felismerték, hogy érdemes beruházniuk a térségbe. A járműgyártás lendülete töretlen Magyarországon. 2010 óta több területen megduplázta mutatóit. 2018-ra több mint kétszeresére bővült az ágazat termelési volumene és termelési értéke is. Utóbbi tavaly már meghaladta a 8 ezer milliárd forintot, idén pedig várhatóan felülmúlja majd a 9 ezer milliárd forintot is.” – tolmácsolta dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter üzenetét György László, a minisztérium államtitkára az ünnepség alkalmából. Dr. Palkovics László miniszter abban az időben a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékének docense és tanszékvezetőjeként ajánlotta a három doktoranduszt a thyssenkrupp figyelmébe.

„Magyarország ma a nemzetközi autóipar egyik legfontosabb gyártási területe  Európában. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a thyssenkrupp ennek a növekedési folyamatnak jelentős részesévé vált. Már a kezdetektől fogva hangsúlyt fektettünk a kutatásra és a fejlesztésre ugyanúgy, mint a gyártásunk kiépítésére. Csak az elmúlt három évben összesen több mint 50 milliárd forintot fordítottunk új üzemekkel kapcsolatos beruházásokra és jelenleg mintegy 2 200 magasan képzett munkatársat foglalkoztatunk. Nagyon büszke vagyok erre a fejlődésre”. – emelte ki dr. Karsten Kroos, a thyssenkrupp autóipari területe, a Components Technology üzleti terület igazgatótanácsának elnöke videóüzenetében.

„Amikor Magyarországra érkeztem, mindössze hetvenen dolgoztunk autóipari területen Magyarországon, ma pedig 2200 munkatársunk van, amire nagyon büszke vagyok. Ahogy húsz évvel ezelőtt, úgy ma is új és innovatív megoldásokon dolgozunk itt Budapesten. Ez azt is jelenti, hogy előre tekintünk a jövőbe, nyomon követjük a piac és a világ rezdüléseit és felkészültek vagyunk ezek változásaira. Továbbra is teljes erővel dolgozunk magyarországi projektjeinken.” – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp autóipari területének magyarországi ügyvezetője.

A vállalat budapesti E/E kompetenciaközpontjában elektromechanikus „okos” kormányrendszerekhez fejlesztenek szoftvereket és újszerű kormányrendszer-koncepciókat dolgoznak ki, mint amilyen például a Steer-by-Wire (mechanikus helyett csupán elektronikus összeköttetést biztosító kormányrendszer) magasszinten automatizált, vagy önvezető rendszerekhez.

A thyssenkrupp a legintenzívebb ipari és technológiai befektető Magyarországon.  A fejlesztés mellett a vállalat gyártással és összeszereléssel is foglalkozik hazánkban:  Jászfényszarun elektromechanikus kormányszervókat és hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket gyártanak, Debrecenben stabilizátorokat és rugókat készítenek. A vállalat Győrben futómű-összeszerelő üzemet, valamint egy Steel Service Center-t is működtet. Pécsett jelenleg zajlik egy motoralkatrész gyár építése, ahol nagyhatékonyságú vezérműtengely – és elektromotor alkatrészeket állítanak majd elő.

Jelenleg közel 2200 munkatársa van a vállalatnak hazánkban.

A Zewa Designer Pályázatán ebben a tanévben a szakmai megközelítés kapott kiemelt hangsúlyt: az integrált terméktervezési gyakorlat keretein belül egy olyan display tervezése volt a feladat, amely egyszerre hat a nedves toalettpapír vásárlóira, valamint a kategóriát nem ismerőkre, továbbá áruházi környezetbe kihelyezve is működik. A fiatalok emellett szintén nagy hangsúlyt fektettek arra a tervezés során, hogy a végleges display kitűnjön a kommunikációs „zajból” és vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat.

„A Zewa Designer Pályázat során a legfőbb kihívást talán az jelentette a hallgatók számára, hogy figyelembe kellett venniük az áruházi környezet technikai adottságait és megkötéseit, a vásárlói szokásokat, valamint a vásárlói magatartás bolton belüli működési mechanizmusait. A pályázók a munkájuk során professzionális segítséget is kaptak ahhoz, hogy a feltételek a lehető legnagyobb mértékben megjelenhessenek a tervezőasztalon megszülető alkotásokban” – összegezte Forgách Réka, a Zewa brand managere.

A szakmai zsűri – Farkas Vilmos, a Publicis kreatívigazgatója, Forgách Réka, a Zewa brand menedzsere, Kátai Ildikó, a POPAI Magyarország főtitkára, Láng György, a DS Smith Packaging sales menedzsere, Réti István, az ET Research stratégiai igazgatója, valamint Varga András, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék mesteroktatója – a szemeszter során végig követte és segítette a fiatal designerek munkáját, hogy tökéletes displayek láthassanak napvilágot a Zewa nedves toalettpapírjai számára.

A zsűri döntése alapján a Zewa Designer Pályázat nyertese Volyák Zsófia lett, akinek a terve a megadott szempontoknak leginkább megfelelt. Emellett a Zewa szakmai partnereinek is lehetőségük nyílt arra, hogy szavazatukkal hozzájáruljanak kedvenc display-tervük győzelméhez. A www.zewaprojekt.hu oldalon a legtöbb kattintás Gaál Eszter Regina modelljére érkezett, amellyel ő lett a Zewa projektjének közönségdíjasa.

A Zewa márkát a folyamatos megújulás, az innováció és az úttörő, előremutató megoldások jellemzik. A Zewa Projekt kezdeményezés 2017-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem designer hallgatóinak nyújtson ugródeszkát karrierjük beindításához. A projekt az első évben a száraz és nedves toalettpapír együttes tárolására kereste a legmegfelelőbb megoldást, melyre számos kreatív terv érkezett.

Az immár hagyományosnak mondható ABB női mentorprogram célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje a munkavállalási kedvüket műszaki területen, illetve lehetőséget adjon, hogy a női hallgatók már tanulmányaik során megismerkedhessenek egy nemzetközi cég termékeivel, szolgáltatásaival, működésével.

A női mentorprogramra kiírt pályázaton indulók közül négy női végzős műszaki felsőoktatási hallgatót választottak ki az energetika és automatizálás területéről. A programban Jakab Roberta és Mácz Andrea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hevesi Ramóna, a Debreceni Egyetem és Forgács Zsófia, a Miskolci Egyetem hallgatói vesznek majd részt.

Az ABB szakemberei a beadott pályázatok értékelésénél figyelembe vették a jelentkezők motiváltságát, szakmai rátermettségét, valamint angolnyelv-tudását. A pályázat elbírálásánál előnyt jelentett a korábbi tanulmányi versenyeken elért eredmény és a felsőoktatási szakmai tevékenységben való részvétel.

A mentorprogram pályázat nyertesei dedikált mentorokat kapnak a cég vezetői és szakemberei személyében, akikkel rendszeres konzultáción vesznek részt havi egy alkalommal. A nyertesek betekintést nyerhetnek a cég mindennapjaiba, gyárlátogatáson vehetnek részt, találkozhatnak az ABB női vezetőivel, a HR-szakemberektől személyes konzultáció keretében tanácsot kaphatnak a későbbi elhelyezkedéshez, vagy akár gyakornokként aktívan részt vehetnek a munkában. Emellett megismerhetik, hogy milyen különböző életpályamodellek léteznek a műszaki területen.

„Női mentori programunkkal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a műszaki pálya iránt érdeklődő nők bízzanak magukban és maradjanak a választott mérnöki pályán: vállalatunknál ehhez konkrét lehetőségeket és életpályamodelleket kínálunk. Szeretnénk tovább erősíteni az ABB együttműködését a hazai műszaki felsőoktatási intézményekkel és hozzájárulni a műszaki végzettségű szakemberek magas szintű gyakorlati képzéséhez” – mondta Taira-Julia Lammi, az ABB Kft. ügyvezetője.

Az ABB-ről

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex) innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik és 147 ezer főt alkalmaz.

Tapasztalt szakemberrel gazdagodott a nemzetközi ingatlanfejlesztő, a HB Reavis hazai csapata: Berényi Zsolt a Property Markettől érkezett, ahol az irodafejlesztések vezetőjeként összesen 14 irodaépület fejlesztését koordinálta, beleértve a főváros egyik legnagyobb léptékű beruházását is. Az irodaházak mellett Berényi Zsolt széles körű tapasztalata kiterjed kiskereskedelmi projektek, diákszállók és 5 csillagos hotelek fejlesztésére is, az engedélyeztetési fázistól a kivitelezésen át egészen a birtokba adásig. Az elmúlt 14 évben a vezetése alatt fejlesztett projektek értéke 0,1 és 200 millió euró között volt. Az építészmérnökként végzett szakember 2006 és 2013 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vendégoktatója volt.

A HB Reavis hazai csapatában Berényi Zsolt felel majd a lehetséges akvizíciók és fejlesztések felkutatásáért, valamint az illetékes hatóságokkal és üzleti partnerekkel való kapcsolattartásért is. Zsolt vezeti továbbá az Agora Budapest fejlesztését koordináló háromfős csapatot is.

Október 10-én nyílik meg Magyarország legnagyobb múltú állásbörzéje, amely két napon át több ezer hazai és külföldi álláslehetőséget, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget kínál egy helyen. Pályakezdőknek 106, tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak 101, míg hallgatóknak 81 kiállító kínál nyitott pozíciókat. Az előzetes felmérés szerint a 140 résztvevő cég legnagyobb számban (78) informatikusokat, villamosmérnököket (74) és gépészmérnököket (66) keres, de más végzettséggel rendelkezőknek is bőven van miből válogatniuk a a 47. Műegyetemi Állásbörzén szerdán és csütörtökön.

„51-51 cég kínál pozíciókat közgazdasági és pénzügyi területen. Műszaki menedzsert 49 vállalat keres, mechatronikai végzettséggel 51 cég ajánlatai közül lehet válogatni. Logisztikai, közlekedésmérnöki és vegyészmérnöki végzettségűeknek 37-25-19 cég kínál állást. Az építő- és építészmérnökök pedig 21-18 munkáltató ajánlatai közül válogathatnak. A kevésbé keresett bölcsész, természettudományi és jogi végzettségűeknek is több mint 15 cég hirdetett meg nyitott pozíciókat. 31 kiállítónk pedig olyan pozíciókat is hirdetett, melyek betöltéséhez nem szükséges szakképzettség” – mondta Kiss Gergő, a Műegyetemi Állásbörzére szervezője, aki hozzátette: a munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 3 és 37 000 fő közt mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 7–100% közötti, átlagosan 62,8%.

A sikeres álláskereséshez nélkülözhetetlen felkészülést ingyenes tanácsadásokkal és előadásokkal segítik a helyszínen. Az esemény ingyenes és nyitott bárki számára, aki aktívan állást, gyakornoki pozíciót keres, vagy aki csupán tájékozódni szeretne a munkáltatók igényeiről és a könnyebb elhelyezkedés feltételeiről.

A legtöbb állásajánlat online is elérhető a www.allasborze.bme.hu oldalon, így már a rendezvény előtt érdemes böngészni a kiállítók által kínált pozíciók között, hogy céltudatosan lehessen felkeresni minél több, számunkra releváns lehetőséget kínáló standot.

„Előzetesen célszerű rendbe rakni, frissíteni az önéletrajzot és a közösségi profilokat is. CV-t a honlapra is érdemes feltölteni és célszerű a rendezvényre is elhozni pár darabot, hiszen ennek alapján tudja majd felvenni a kapcsolatot a pályázókkal a leendő munkaadó. Ezt elősegítendő a Felkészítő Szinten ingyen nyomtatunk, fénymásolunk majd önéletrajzokat 20 példányig. Más felsőoktatási intézményekből is várunk hallgatókat, és már tapasztalattal rendelkező látogatókra is számítunk” – tette hozzá a szervező.

A Műegyetemi Állásbörzén és a Külügyi Börzén az állást vagy szakmai gyakorlatot keresők 1 helyszínen, 2 napon keresztül, 2 emeleten válogathatnak több, mint 140 résztvevő cég, több ezer ajánlata között 2018. október 10-én szerdán és 11-én csütörtökön 10–17 óra között, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületében.