A Budapesti Metropolitan Főiskola névváltása kapcsán jótékonysági árverésre bocsátotta korábbi nevével logózott ajándéktárgyait és az intézmény régi nevének homlokzati betűit.

A BKF-es tárgyakból az online aukción több mint 250.000 Ft gyűlt össze, melyet egy szociálisan rászoruló középiskolás fiatal kap YFU Nemzetközi Diákcsere Program keretein belül.

A Youth For Understanding egy 60 éves múltra visszatekintő nemzetközi, non-profit szervezet, amelynek célja, hogy a középiskolai csereprogramokban résztvevő diákok egy másik kultúrában szerzett élmények hatására toleránsabb, nyitottabb világot alakítsanak ki maguk körül. A YFU Hungary – Fiatalok a Megértésért Magyarországi Egyesülete magyar középiskolás diákok számára szervez külföldi tanulmányutakat, ugyanakkor fogad is olyan külföldi fiatalokat, akik Magyarországot választják úti célul.

A magyar egyesület 1990-ben indította el programját, 1993-tól működik önálló, bejegyzett társadalmi szervezetként. Fennállása alatt közel 1100 magyar diák élt és tanult külföldön, és mintegy 300 külföldi diák töltötte csereévét Magyarországon.

A Digitália 2015 konferencián számos, a márkák életét érintő megállapítás is elhangzott. Szubjektív válogatás következik a legérdekesebb felvetésekből.

Az új, megosztásra épülő üzleti modellek kapcsán nem csupán jogi, szabályozási kérdések merülnek fel, hanem az is, ki tud-e alakulni márkahűség a közösségi gazdaságban? Ha egyik nap Mercedesbe, másnap Opelbe, majd Toyotába ülök egy autómegosztó kapcsán, mihez fogok ragaszkodni, miben fogok bízni? A szolgáltatást szervező cégben, az abban részt vevő emberekben? Hogyan érvényesülnek a márkaépítés hagyományos szabályai az új környezetben – tette fel a jogos kérdést Dr. Horváth Attila, a MET oktatója.

Az online kereskedelemnek ugyanakkor pozitívumai is vannak. Mint Karafiáth Balázsrámutatott, az első dotcom-felfutásnak az vetett véget, hogy az offline világhoz hasonló üzleti-vásárlói viselkedés, a „sarkibolt-effektus” akkor még nem tudott érvényesülni. Ma viszont már nem „felmegyünk a netre”, hanem gyakorlatilag ott élünk, így az offline világban megismert modellek, vevőkapcsolati sémák – mint például a márkahűség, ajánlás és a személyes kapcsolatok – ott is működni kezdenek – ráadásul ehhez komoly technikai segítség is rendelkezésünkre áll.

Ha startupunk van, akkor nem Amerikát kell bevennünk, hanem hagyni szükséges, hogy Amerika vegyen be minket: az ottani üzleti mentalitás és sikermodell „átmossa” az agyunkat – állítja továbbá Karafiáth.

És néhány további gondolatfoszlány:

• Néhány márka sikeresen végrehajtja majd a digitális transzformációt, a többi egyre komolyabb kihívásokkal szembesül majd.
• A személyre szabott reklámokhoz jellemzően pozitívabban viszonyulnak a felhasználók, mint a hagyományos hirdetésekhez, viszont komoly akadály és bosszantó tényező lehet, ha az adott termékre az érdeklődési köre alapján nyitott lenne, viszont nincs meg hozzá a szükséges vásárlóereje.
• A digitálisan érett felhasználói csoport nem homogén: érdemes az idősebbekre is tervezni, hiszen többségükben fizetőképesek és online szokásaik is eszközellátottságuk is meglehetősen korszerű.

A konferencia előadásai itt érhetőek el.