A Horvát Innovációs Intézet által szervezett eseményen olyan neves egyetemek professzorai és vezetői is közreműködtek, mint a Harvard, a Stanford, a Bocconi és az ETH Zürich. A több mint 1200 résztvevőből és 300 csapatból mindössze 36 jutott be a június 10-én a Zágrábi Gazdasági Egyetemen megrendezett döntőbe.

A szakmai zsűri döntése szerint a Corvinus csapata nyerte a fődíjat. A feladat egy társadalmi kihívásról szóló esettanulmány volt: a versenyzőknek egy oktatási rendszert kellett tervezniük, átfogó stratégiával, megvalósítási tervvel és a program felépítési vázlatával. A kidolgozásra egy óra állt rendelkezésre, nem használhattak digitális eszközöket, sem mesterséges intelligenciát, így kizárólag a nyomás alatti teljesítmény, a csapatmunka, a kreativitás és az emberi intelligencia számított. A Corvinus megoldása olyan rendszert javasolt, amely egyensúlyt teremt az akadémiai szigor, valamint az állampolgári és erkölcsi nevelés között – a rugalmasságot, a közösségi szerepvállalást és az egész életen át tartó tanulást hangsúlyozva.

A győztes csapatot a Corvinus esetmegoldó hallgatói versenyekre specializálódott diákszervezetének, a Corvinus Case Track Communitynek a tagjai alkották, méghozzá Észak-Macedóniából, Kazahsztánból és Moldovából érkezett nemzetközi hallgatók: Jakov Velkovski, Nikola Meshkovski, Daniil Yarovoy, Sergiu Manic, Nurbakyt Myrzagulov és Dairbek Dauletkozha. A csapattagok többféle szak diákjai: van, aki alkalmazott közgazdaságtant, van, aki üzleti adattudományt vagy a filozófia, politika, gazdaság szakot végzett, és van, aki Erasmus-programban érkezett a Corvinusra. Az első díjhoz 3000 euró nyeremény is járt. A 2. helyezett csapat tagjai az olasz Bocconi Egyetemről, a harmadik helyet megszerző versenyzők a Ljubljanai Egyetemről jöttek.

A corvinusos versenyzők kiemelték, számukra ez az egész többet jelent, mint csupán díjat nyerni. „A barátságról, a személyiségfejlődésről szól, és arról, hogy a megfelelő hozzáállással és egymás támogatásával a világ különböző pontjairól érkező hallgatókként együtt valami igazán értékeset tudunk elérni, A csapatunk sokszínűségének köszönhetően a gondolkodásmódjaink és a nézőpontjaink sokfélesége segített minket abban, hogy holisztikusabb és inkluzívabb megoldást dolgozzunk ki.”

A versenyben öt iparág szerint is nyerteseket hirdettek: az infokommunikáció, a pénzügy, az egészségügy, a média és az energia területén. A Corvinus csapata még a pénzügyi részversenyben is kitűnően szerepelt: a negyedik helyet szerezte meg.  Itt az volt a feladat, hogy tervet készítsenek arra, hogyan lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát a Raiffeisen Banknál a belső banki műveletek és az ügyfélélmény javítására. A corvinusos diákok a megoldási javaslatukban személyre szabott pénzügyi tervezést, automatikus csalásfelismerést, valamint a technológia felelős és etikus alkalmazását biztosító ütemtervet építettek be.

A forgalmas utak és a társadalmi kapcsolatok csökkenése közötti kapcsolatot a városfejlesztési kutatások már az 1960-as évek óta széles körben ismerik, de eddig soha nem mérték empirikusan. Az ITU Copenhagen, a bécsi Complexity Science Hub, a Budapesti Corvinus Egyetem és a University of Amsterdam kutatói most számszerűsítették ezt a hatást, az eredményeket március elején publikálták a Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) folyóiratban.

A kutatócsoport 1 millió Twitter-felhasználó 2013-as, becsült lakóhely-adatait és online kapcsolatait elemezte az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának városi autópálya-hálózatával összevetve. Ez alapján, egy az autópályák elhelyezkedésére nem érzékeny random kapcsolathálózatot készítettek, mellyel összehasonlítva mérhetővé vált az autópályák befolyása a társas kapcsolatokra, egy elválasztási pontszámon (barrier score) keresztül.

Az eredmények szerint a városi autópályák minden egyes amerikai városban csökkentették a társadalmi kapcsolatok számát, átlagosan 1-16 százalékkal. Ez a hatás különösen erős 5 kilométeren belül, és összhangban áll olyan múltbeli amerikai állami törekvésekkel, amikor az autópályákat kifejezetten arra építették, hogy közösségeket szigeteljenek el, különösen a feketéket. A társas kapcsolatok legnagyobb csökkenését Clevelandben és Orlandóban tapasztalták, míg legkevésbé Portlandben és New Yorkban zavarják az autópályák a társas életet.

„A várakozásaink szerint a városi autópályák elválasztó hatása nemcsak az Egyesült Államokban, de más országokban, így Magyarországon is kimutatható lesz, ehhez azonban további kutatások szükségesek” – mondta Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatócsoportnak köszönhetően most először kvantitatív bizonyítékok állnak a rendelkezésre arról, hogy a közlekedési infrastruktúra kialakítása szétzilálhatja a szociális hálózatokat és szegregálhatja a városrészeket. Ennek fényében a döntéshozóknak érdemes olyan infrastrukturális döntéseket hozni, amelyek figyelembe veszik a társadalmi szövetre tett hatást és újra összekapcsolhatják a városi közösségeket.

A kutatást a Carlsberg Alapítvány COCOONS projektje, az EU Horizont Projekt JUST STREETS és az EU Marie Skłodowska-Curie Posztdoktori Programja finanszírozta.

A kutatók csaknem száz magyarországi gyártócéget vizsgáltak kérdőíves felmérésben, méret és iparág szerint reprezentatív mintán. Az eredmények alapján az új digitalizációs technikákat bevezető vállalatoknál a feladatorientált vezetői stílus javítja az üzleti teljesítményt. A pozitív vezetői hatás abban jelentkezik, hogy támogatja a digitális stratégiát, és emellett enyhén erősíti a digitális szervezeti és technológiai szempontokat is. A digitalizációnak köszönhető teljesítménynövekedés pedig elsősorban a költségcsökkenésben és az ügyfelek igényeihez jobban illeszkedő, rugalmasabb szolgáltatásban mutatkozik meg.

Az adatok alapján a kapcsolatorientált vezetési stílust viszont óvatosan kell alkalmazni a digitális átalakulás elején, mert az gyengíti a szervezetek üzleti teljesítményét, különösen a minőséget, a szállítást és a költségeket.

„Kutatásunk rávilágít arra, mennyire fontos a digitalizáció korai szakaszában a célmeghatározás, a folyamatok hatékonysága és a monitorozás, és arra, hogy a digitális stratégia a cégek digitalizációjának kulcseleme” – mondja Losonci Dávid docens, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének vezetője, a tanulmány egyik szerzője.

Vezetői paradoxon a digitalizálódó vállalatoknál

A tanulmány szerint a feladatorientált vezetés eléri, hogy a digitalizációval újonnan elérhetővé vált adatvezérelt döntéshozatali eszközöket hatékonyan használják fel a szervezetben a folyamatok és az erőforrás-gazdálkodás fejlesztésére. Ennek eszköze, hogy egyértelmű célokat tűznek ki, felülről lefelé irányuló kommunikációt és szoros ellenőrzést használnak, és hatékonyan osztják el az erőforrásokat.

Hosszú távon azonban a szervezet harapófogóba kerülhet, mert a menedzserek kedvezőbb eredményeket érhetnek el a kapcsolatorientált vezetői stílus alkalmazásával, amelynek jellemzője például az emberközpontúság, az együttműködés előtérbe helyezése, az érzelmi támogatás vagy a mentorálás. Ezért, ha a vezetés leragad a feladatorientáltságnál, az a digitalizáció hosszú távú sikerének rovására mehet. Így a siker hosszabb távon attól függ, hogy mennyiben sikerül a vezetői stílust az aktuális kontextushoz igazítani.

Azaz, a digitalizáció egy későbbi szakaszában a további teljesítményjavulás érdekében szükséges lehet a vezetői hozzáállást a kapcsolatorientált vezetési szemlélethez közelíteni. Ezzel az alkalmazkodóképességet, a proaktivitást és a hosszú távú orientációt fejleszthetik, ami a minőségorientáción és a költséghatékonyabb működésen keresztül támogatja a szervezet eredményességét.

A kutatás sajátossága , hogy kizárólag hazai vállalatokat vizsgált, ezért az eredmények tükrözhetik a magyar szociokulturális kontextust, a nemzeti és így a hazai üzleti kultúrát.

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya a Journal of Manufacturing Technology Management folyóiratban jelent meg idén januárban, szerzői Dióssy Kitti, Losonci Dávid, Aranyossy Márta és Demeter Krisztina.

Photo by Conny Schneider on Unsplash

A technológiai fejlődés tempójának növekedésével elengedhetetlen a folyamatos tanulás és alkalmazkodás mindkét szervezet számára. A Corvinus és a KPMG közötti partnerség segíthet abban is, hogy a legújabb technológiák és módszerek gyorsan beépüljenek az oktatásba és a gyakorlati alkalmazásba.

Az együttműködési megállapodás részeként a tanácsadócég szakemberei a gazdálkodás- és adattudománnyal kapcsolatos tantárgyak oktatásában vesznek részt vendégelőadóként. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyetem a hallgatók elhelyezkedési hatékonyságra vonatkozóigényei alapján célzottan képezze a jövő szakembereit, ami nem csak az oktatás minőségét javítja, hanem jobban illeszkedik a munkaerőpiac sajátosságaihoz.

A kölcsönös tudásátadás során a Corvinus kutatói előadásokat, tréningeket, workshopokat tartanak a KPMG munkatársainak, valamint közös kutatási, innovációs programokat is kifejlesztenek. A KPMG különösen nagy hangsúlyt fektet a hallgatók szakmai támogatására. Azon túl, hogy a KPMG célzott állásajánlatokat kínál a corvinusos hallgatóknak, a vállalat megjelenik az egyetem karriernapjain, gyakornoki és pályakezdő állásokat kínál, illetve mentorálást (karriertanácsadás, soft skillek fejlesztése) is biztosít a Corvinus hallgatói számára. A hallgatók számára az együttműködés remek lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatokat építsenek ki a szakmában, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a jövőbeli karrierjükre – írják.

„A Corvinus alapvető feladatának tartja, hogy hallgatói számára az üzleti szektorban létrejövő tudást és szakértelmet integrálja a képzéseibe, így a gazdasági fejlődésben kulcsszerepet játszó tanácsadó iparágis. Büszkék vagyunk rá, hogy ebből a fontos iparági szegmensből immár a harmadik meghatározó céggel építettünk ki stratégiai együttműködést. Ez a kétoldalú, mindkét fél javát szolgáló partnerség biztosítja majd a tudás és szakértelem áramlását mindkét irányba, így mindegyik szervezet gyarapodik a másik révén” – mondta a megállapodás kapcsán Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora.

„A most aláírt megállapodás nem pusztán két szervezet partnerségét jelképezi, hanem egy közös utazást is, amely a kölcsönös tudásátadás, tehetséggondozás és karrierépítés terén páratlan lehetőségeket kínál. Örömmel látjuk, ez a stratégiai megállapodás megpecsételi az évek óta tartó sikeres együttműködésünket az egyetemmel. Ez a partnerség szimbolizálja a két ökoszisztéma találkozását, ahol a tudás és az innováció találkozik a gyakorlati tapasztalattal és a piaci igényekkel. Közös utunk nemcsak az egyetem és a vállalat kapcsolatának megerősítését jelenti, hanem egy új korszak kezdetét is, amely tele van lehetőségekkel és közös sikerekkel” – emelte ki Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója.

A most közzétett munka középpontjában Johannes Wachs, a Corvinus docense és nemzetközi kutatótársai a Stack Overflow nevű, kérdéseket és válaszokat tartalmazó mérvadó programozási szakmai weblap aktivitását vizsgálták a ChatGPT, az egyik legnépszerűbb LLM-modell megjelenése utáni fél évben. Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a Stack Overflow aktivitása 25%-kal csökkent az orosz és kínai társaihoz képest, ahol a ChatGPT-hez való hozzáférés korlátozott, valamint a hasonló matematikai fórumokhoz képest, ahol a ChatGPT kevésbé hatékonyan alkalmazható. Jelentős csökkentek a felhasználók által közzétett bejegyzések is minden tapasztalati szinten, a kezdőtől a szakértőig. A ChatGPT tehát elsorvasztotta a Stack Overflow új bejegyzéseit, beleértve a kiváló minőségű tartalmakat is – vonták le a következtetést a kutatók.

Az újrafelhasználás paradoxona

A tanulmány szerint a nagy nyelvi modellek hatására az emberek online szokásai jelentősen megváltoznak, másképp fogják keresni, létrehozni és megosztani az információkat. Ha a ChatGPT-hez hasonló LLM-ek elkezdik helyettesíteni a hagyományos keresési és lekérdezési módszereket, akkor éppen azt az emberi viselkedést szoríthatják ki, amely a modellek eredeti képzéséhez szükséges adatokat generálta. Egy ilyen, „újrafelhasználás paradoxonaként” is ismert eltolódásnak pedig jelentős társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.

Ez a helyettesítés a nyílt web jövőjét fenyegeti, mivel a mesterségesintelligencia-modellekkel folytatott interakciók valójában nem bővítik az online tudást, a digitális közjót. Mindez gyengítheti a jövőbeli modellek képzési adatainak minőségét, mivel a gép által generált tartalom valószínűleg nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az emberi kreativitást és éleslátást.

„Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a ChatGPT csökkenti annak valószínűségét, hogy nyilvános webhelyeken tegyünk fel és vitassunk meg kérdéseket. Ez egyrészt hátrányos, mert mások gyakran tanulnak ezekből a beszélgetésekből, másrészt az AI nem fogja tudni kellő mennyiségű és minőségű új internetes tartalomból továbbfejleszteni magát. Ha a mesterséges intelligenciát csak mesterséges intelligencia által generált tartalommal képezzük, az olyan, mintha egy fénymásolat fénymásolatát készítenénk, és egyre kevésbé kielégítő eredményeket kapnánk” – mondta a tanulmány kapcsán Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. Hozzátette: „Tudjuk, hogy azok a nyílt internetről származó emberi visszajelzések, amelyeket a nagy nyelvi modelleknek adnak, megkönnyíthetik az LLM-ek tanulását. Azok az adatok viszont már nem lesznek közkincsek, amelyek a magántulajdonban lévő nyelvi modellekkel való interakciókból származnak, hiszen azok az LLM-ek tulajdonosaié. Ennek érdemes a tudatában lennünk, mert jelentős következményekkel járhat mind a nyilvános internetre, mind a mesterséges intelligencia jövőjére nézve.”

Egyre többet ér az adat tulajdonjoga

A kutatók következtetései szerint egyre fontosabb lesz gazdasági szempontból, hogy ki hozza létre az adatot és ki birtokolja. Ahogy az adatok értékesebbé válnak, egyre nagyobb lesz az érdeklődés az iránt, hogy az adatok létrehozói hogyan tudják maguknál tartani az érték egy részét. A ChatGPT-hez hasonló mesterségesintelligencia-alkalmazások tehát politikai és gazdasági nyerteseket és veszteseket fognak generálni, és hozzájárulhatnak az emberek és a cégek közötti egyenlőtlenséghez.

A kutatás – amely a PNAS Nexus szeptemberi számában jelent meg – szerzői Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetének egyetemi docense, R Maria del Rio-Chanona, a University College London Számítógéptudományi tanszékének adjunktusa és Nadzeya Laurentsyeva, a Müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) Gazdasági Karának adjunktusa.

Photo by Solen Feyissa on Unsplash

A Magyar Közlönyben megjelent a Bruno van Pottelsberghe rektori megbízásáról szóló köztársasági elnöki határozat. A belga egyetemi tanár kinevezését mind a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa, mind az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is támogatta. Van Pottelsberghe a rektori pozíció mellett az elnöki feladatok ellátására is megbízást kapott.

„Gratulálok van Pottelsberghe úr kinevezéséhez. Nagy várakozással tekintek a vele kezdődő új egyetemi ciklusunk elé. A modellváltással felépített eddigi eredményeink jó alapot nyújtanak a további fejlesztésekhez. A most érkező rektor meggyőző nemzetközi szakmai tapasztalatának és a letisztult vezetői programjának köszönhetően a Corvinus számára immár maradéktalanul adottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi súlyú egyetemmé váljon, melyhez minden támogatást megadunk. A cél eléréséhez, a közös munkához sok sikert kívánok új rektorunknak” – mondta a köztársasági elnöki határozat kapcsán Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Corvinus az utóbbi években megháromszorozta a legnevesebb tudományos folyóiratokban megjelenő corvinusos publikációinak számát, számos rangos nemzetközi intézményi akkreditációt szerzett, és megújult képzési kínálattal, valamint 2024-ben egy minden mai igényt kielégítő modern campusszal is bővült. A fejlesztéseknek köszönhetően a modellváltás úttörőjeként mára a Corvinus stabil, innovatív és perspektivikus pályára állt és a magyar felsőoktatás referenciapontjává vált.

„Megtiszteltetés, hogy megkezdhetem munkámat az ország egyik vezető felsőoktatási intézményének, a Budapesti Corvinus Egyetemnek az élén. Minden tudásommal azon fogok dolgozni, hogy a megkezdett utat folytatva a Corvinus további fejlődését és nemzetköziesedését minden lehetséges módon elősegítsem. Az oktató-kutató kollégákkal, támogató területi munkatársakkal, hallgatóinkkal és partnereinkkel együttműködve az a célunk, hogy a Corvinus – a legmodernebb képzési és kutatási teljesítményével – Európa legjobb, legvonzóbb egyetemei közé tartozzon. Fontos, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok számára itthon is világszínvonalú képzést biztosítsunk, valamint egyre több nemzetközi hallgató válassza a magyarországi felsőoktatást. A következő években három kiemelt fontosságú témára kívánok koncentrálni: a dimenzióváltásra a nemzetköziesedésben és nemzetközi láthatóságban, a kutatási kiválóság további erősítésére, valamint az innovációkra az oktatásban, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a mesterséges intelligenciára” – mondta Bruno van Pottelsberghe a kinevezése alkalmából.

A Belgiumban született Bruno van Pottelsberghe tanulmányait az Université Libre de Bruxelles-en végezte, üzleti, közgazdasági és nemzetközi kapcsolatok területen, doktorátusát 1998-ban szerezte meg, miután kutatói posztokat töltött be a tokiói METI-n (1995) és a New York-i Columbia egyetemen (1996). Alma materében: 2007-2011 között, illetve 2021-től az ULB karaként működő Solvay Brussels School of Economics and Management dékánja, 2014-től az Executive MBA képzés akadémiai vezetője, emellett 2004 óta az ULB Szabadalmi Értékelési Bizottságának elnöke és a rektor tanácsadója. Kezdeményezője és alapítója a Quantitative Techniques for Economics and Management Network (QTEM) nemzetközi egyetemi hálózatnak, számos szakértői felülvizsgálati (peer review) látogatást tett nemzetközi egyetemi akkreditációs szervezetben dolgozva, emellett az OECD-nél Párizsban (1997-1999), majd az Európai Szabadalmi Hivatal vezető közgazdászaként (2005-2007) akadémián kívüli tapasztalatot is szerzett. Bruno van Pottelsberghe főbb kutatási területei az innováció-gazdaságtan, a szabadalmi rendszerek, a szellemi tulajdonjogok és a technológiatranszfer. Kimagasló tudományos eredményeket ért el, több mint 60 tudományos cikk szerzője vagy társszerzője, öt könyv szerzője vagy társszerzője, társkiadója.  Jelentős oktatói gyakorlattal rendelkezik alap-, mester-, Executive MBA- és a doktori képzésben.

A megállapodás célja a nemzetközi kutatói és hallgatói csereprogramok előmozdítása, valamint a tudomány, technológia, és innováció fejlődésének támogatása mind Kínában, mind Magyarországon.

A megállapodást több évtizedes szakmai kapcsolat előzte meg Baranyi Péter, a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) keretében működő Kognitív Infokommunikációs Kutatóközpont vezetője és Yeung Yam, a Sencseni Kutatóintézet vezetője között, mely már számos tudományos eredményhez és a két ország kutatóinak cseréjéhez vezetett. A partnerség az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés jegyében is hozzájárul a kínai-magyar technológiai és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. Az AIM megállapodás egyedülálló a magyar-kínai tudástranszfer területén, mivel az oktatást, kutatást, innovációt és inkubációt egyaránt magában foglalja.

A megállapodás első évében a tervek szerint– a két egyetem közötti Akadémiai és Innovációs Mátrix létrehozásának első lépései mellett – a két fél további rendszeres nemzetközi tudományos és innovációs konferenciákat szervez. Így például 2024-ben Budapesten a Corvinus Egyetemen, valamint 2025-ben Sencsenben és Hongkongban tartanak konferenciákat a mesterséges intelligencia, valamint intézményi, üzleti és társadalmi témákban. Ezek a szakmai események nemcsak az akadémiai közösséget, hanem azokat a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupvállalkozásokat is megszólítják, amelyeket a Kínai Hongkongi Egyetem Sencseni Kutatóintézete segít inkubációval. Az eseményen a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójáról is megemlékeztek a kutatóintézetek és a kuangcsoui főkonzulátus diplomatái.

Milyen létjogosultsága van egy termelői piacnak a belvárosban, a Fővám téri Vásárcsarnok tőszomszédságában? – tette fel a kérdést Török Áron. Az ötlet csak elsőre tűnhet meglepőnek, hiszen a rövid ellátási láncok a reneszánszukat élik. Az egyetemisták talán nem a tipikus célközönsége egy ilyen piacnak, de ők a jövő fogyasztói, a magasan kvalifikált vásárlók, akik később nagy valószínűséggel válhatnak törzsvásárlókká.  Amerikában már több egyetemnek is van jól bejáratott termelői piaca.

Ezzel kapcsolatban készült egy kutatás, amit megpróbáltak tesztelni a való életben. A fenntarthatóság a Corvinuson is központi téma, így az egyetemi stratégia és a kezdeményezés remekül összeillett. Felmerültek viszont lehetséges nehézségek is: információhiány, alacsony választék, magas ár, nem megfelelő nyitvatartási idő, távolság. De ezek megoldhatónak bizonyultak.

A termelői piacokról szóló kutatás adatfelvétele 2022 tavaszán történt, nyáron születtek belőle a publikációk, ősszel döntötték el, hogy megszervezik. Az egyetem vezetése 2023 márciusában engedélyezte, áprilisban megtették a bejelentést a helyi jegyzőnél, májusban pedig kinyitott a piac.

A visszajelzések mind termelői, mind vásárlói oldalról pozitívak voltak, többen kérdezték, mikor lesz a következő. Ennek a fogyasztói rétegnek a megcélzása azért lehetett sikeres, mert nyitottak voltak a hallgatók, jól eltalálták az időzítést és a helyszínt is, sőt, a legnagyobb rizikófaktor, az időjárás is kedvezett a rendezvénynek.

A kérdőíves felmérés és a helyszíni beszélgetések alapján jöhet a folytatás. A következő piacon már minden bizonnyal megjelennek az alkoholos termékek, a pékáruk, a hústermékek, többet fognak előtte kommunikálni, megteremtik a bankkártyás fizetés lehetőségét. Készülnek egységes dizájnnal, egységes árlistákat lesznek magyarul és angolul. Őszre szüreti és adventi piacot terveznek. Ötletként felmerült a brandépítés, és a tapasztalataikat szeretnék átadni más egyetemeknek is.

A covidjárványnak a vállalatokra gyakorolt hatásának megértéséhez és a digitális technológiák szerepének feltárásához a Budapesti Corvinus Egyetem egy 120 kis-, közép- és nagyvállalkozást felölelő kutatást végzett 2021-ben a CIO Hungary IT-szakembereket tömörítő szervezet segítségével, amelynek eredményeképpen azonosították, mely tényezők befolyásolták a cégek túlélési képességeit. A kkv-k a legtöbb gazdaságban kulcsszerepet játszanak, ők a mozgatórugói a gazdasági növekedésnek és biztosítják a legtöbb álláshelyet. A járvány idején azonban veszélybe került a működésük.

A megkérdezett vállalatok 40 százaléka számolt be visszaesésről, illetve a beruházásaik és fejlesztéseik valamilyen mértékű csökkenéséről. A válság kezeléséhez szükséges technológiai tudás a vállalatok csaknem 62 százalékánál többé-kevésbé rendelkezésre állt. A cégek 38 százalékának kellett alkalmazkodnia a változó vevői igényekhez. A legtöbb lehetséges technológiai megoldás már a válság előtt is elérhető volt a vállalatok számára, a kihívást leginkább az jelentette, hogy a tapasztalatok gyarapodásával felskálázzák azokat. A válaszadók kétharmada a legfontosabb fejlesztési irányként rövid távon a kommunikációs technológiákat jelölte be, de nagy hangsúlyt kapott a személyazonosság-kezelés és a mobil IT-megoldások területe is. Az üzleti- és mesterségesintelligencia-fejlesztések a cégek 45, illetve 35 százalékánál fókuszban vannak, ahogy a felsőtechnológiáké is (38 százalék).

Jobban megtépázta a covid az informatikai fejlesztések elől elzárkózó kkv-kat

A kutatásban külön vizsgálták a kis- és középvállalatok (kkv-k) helyzetét. Az elemzést három fő szempont szerint végezték: elkülönítették a covid negatív hatását a vállalkozásra, az informatikai rendszerek használatát, valamint az informatikai projektek megvalósulásának valószínűségét. Az eredmények szerint a vállalkozások az informatikai rendszerek használatával némileg enyhíthették volna a covidjárvány negatív hatásait, bár más tényezők ennél fontosabbak lehettek. Az a hatás is kimutatható, hogy azok a cégek, amelyekre a covidjárvány negatívan hatott, kevésbé nyitottak az informatikai projektekre, azok viszont, amelyek több IT-rendszert használnak, nagyobb mértékben hajlanak azok továbbfejlesztésére.

A kutatás a COVID világjárvány hatása a kkv-k digitális átalakulási kezdeményezéseire elnevezésű szlovén-magyar tudományos és technológiai együttműködés keretében készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával. A tanulmány szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói: Fehér Péter, Kő Andrea, Kovács Tibor, Őri Dóra, Szabó Ildikó Szabó Zoltán és Varga Krisztián.

A háború kitörése óta tömegével hagyta el Oroszországot és Fehéroroszországot a fiatal, magasan képzett munkaerő. A Corvinus kutatója a GitHub online platformon elérhető 45 ezer adat segítségével azt vizsgálta tanulmányában, hogy Ukrajna orosz megszállása óta milyen arányban hagyták el anyaországukat az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők.

Amíg a háború miatt hazájukból menekülő ukrán lakosságról viszonylag pontos adataink vannak, sokkal kevesebbet tudunk az orosz és a velük szövetséges fehérorosz magasan képzett emigráltak tömegéről. Ők elsősorban a gazdasági szankciók, a besorozástól való félelem és a háborúval szembeni morális szembenállás miatt hagyták el országukat. Annak ellenére, hogy az orosz állam például adócsökkentést és más kedvezményeket is bevezetett, hogy maradásra ösztönözze őket, a helyi munkaügyi szervek becslése szerint tavaly év végéig az IT-szakemberek 10%-a emigrált Oroszországból.

A témát vizsgáló Johannes Wachs, a Corvinus Egyetem docense szerint azonban ennél jóval magasabb az arányuk. A EPJ Data Science című folyóiratban megjelent tanulmányában a szerző a második világháború utáni Németország helyzetével von párhuzamot, ahol a háború következtében tömegesen meghalt vagy emigrált értelmiségi réteg hiánya évtizedekkel vetette aztán vissza a német gazdaság fejlődését: „a szellemi tőkét mindig sokkal hosszabb időbe telik és bonyolultabb, illetve költségesebb is pótolni, mint a lerombolt fizikai infrastruktúrát” – teszi hozzá a kutató.

A szakirodalomban jól dokumentált, hogy a magasan képzett munkaerő emigrációjának milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak az anyaország, illetve a fogadó ország gazdaságára. Az agyelszívás szinte azonnal érezteti negatív hatását az anyaországban: bizonyos szakemberekből hiány lép fel, ami az egész iparág, közvetve pedig más szektorok fejlődésére is negatívan hat. Ezenkívül másodlagos hatásként jelentősen növeli az otthon maradt képzett munkaerő bérköltségét. A fogadó ország gazdasága ezzel szemben általában jelentősen profitál a magasan képzett külföldi munkaerőből.

Az agyelszívás 11-30% közötti lehet

Azért, hogy pontosabb képet kapjon a modern államok versenyképességét egyik legjobban meghatározó szektor, az IT-ipar, azon belül is a magasan képzett orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők emigrációjának mértékéről, a Corvinus kutatója a GitHub szoftverfejlesztési online platformon elérhető adatokat elemezte a nagyjából 45 000 elérhető fejlesztői profil alapján. Egészen pontosan az orosz és fehérorosz szoftverfejlesztők 2021 februárjában a GitHubon szereplő geolokációs adatait hasonlította össze a 2022 novemberében látható adataikkal.

Az adatokból az látszik, hogy 2022 novemberére nagyjából az orosz szoftverfejlesztők 11%-a, a fehérorosz fejlesztőknek pedig a 16%-a biztosan elhagyta anyaországát és külföldön telepedett le. Ezeknek a fejlesztőknek már más ország van beállítva lakóhelyként a GitHubon. A korábban Oroszországban és Fehérországban élő fejlesztőknek pedig egy másik jelentős csoportja elrejtette lokációját a platformon. Ha őket is az emigráltakhoz számítjuk, Wachs úgy becsüli, hogy összesen az aktív orosz szoftverfejlesztők 28%-a, fehérorosz társaiknak pedig 30%-a hagyhatta el országát. Ugyanebben az időszakban a háború által nem sújtott környező országokból mindössze a szoftverfejlesztők 8%-a költözött tartósan külföldre.

Mivel a szoftverfejlesztők között különösen magasan reprezentáltak a fiatal férfiak, akik joggal tarthattak a hadseregbe való besorozásuktól, már néhány hónappal Ukrajna megszállása után elindult a kivándorlásuk. Sokan vannak, hiszen a többi posztszovjet államhoz hasonlóan Oroszországban is erős hagyománya van a mérnökképzésnek. Az éves orosz export bruttó 7,1%-a kötődik az információtechnológiai és az infokommunikációs iparhoz.

Az ukrán helyzet merőben más

„Ezek az adatok azt mutatják, hogy a háború kezdete óta minden tizedik orosz szoftverfejlesztő és minden harmadik fehérorosz fejlesztő tartósan elhagyta hazáját. Ráadásul a GitHubon elérhető tevékenységük alapján ezek a szakemberek kimagaslóan produktívak voltak. Ennek rövid és hosszabb távon is nagyon komoly hatása lesz az orosz IT-szektorra, közvetve pedig az ország gazdaságára is. Érdekes azonban megjegyezni, hogy Ukrajnában a jelek szerint nem történt hasonló arányú fejlesztői emigráció. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a fiatal férfiaknak megtiltották az ország elhagyását, illetve hogy a legtöbben személyesen is motiváltak országuk védelmében” – magyarázza a kutató.

És hogy mely államok fognak rövid távon profitálni az országukat tömegesen elhagyó orosz és fehérorosz IT-szakemberek tudásából? A szoftverfejlesztők által megadott új lokációk alapján a legtöbb orosz szoftverfejlesztő az Egyesült Államokba, Németországba, illetve Oroszország közelében fekvő államokba, Grúziába és Örményországba költözött. Az orosz fejlesztőkkel szemben a fehérorosz szoftverfejlesztők túlnyomó többsége csak a környező országokig ment: az emigráltak 53%-a Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában vagy Lettországban kezdett új életet.

Johannes Wachsnak az orosz és fehérorosz IT-ipart érintő agyelszívásról szóló tanulmánya az EPJ Data Science-ben, online ITT olvasható el teljes terjedelmében.