Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapest Park a JusTeenTime nevű kamasznapot, ahol koncertek, kerekasztal-beszélgetés, interaktív játékok, smink- és bőrápolási workshop, hangszerekkel való ismerkedés, testi és lelki egészséggel kapcsolatos standok és Érzékenyítő Pontok is várták a szülőket és a tiniket. A nap egyik fő kérdése az volt, hogy a Z-generációsok hogyan egyeztetik össze online és offline identitásukat, és milyen kihívásokkal szembesülnek mindeközben. A témában saját kutatást is készített a Budapest Park^[1], amiből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok napjuk igen jelentős részét töltik online: többségük 2-6 órát fordít erre a szabadidejéből, de a válaszadók tizede saját bevallása szerint is több, mint 8 órát okostelefonozik, néz videókat, vagy játszik. A legnépszerűbb platform körükben az Instagram, amit a TikTok, majd fej-fej mellett a YouTube és a Facebook követ.

Egyszerre stresszel és inspirál

Ezeken a platformokon pedig számos problémával szembesülnek. A legtöbbek által észlelt problémák közé tartozik a közösségi médiában tapasztalható tökéletesség illúziója, a félrevezető információk, az online csalások és adathalászat, a zaklatás vagy bántás, a trágár vagy erőszakos tartalmak és a túlzott versengés, de a Z-generációsok közel fele látott már szexuális jellegű megkeresést vagy káros, veszélyes kihívásokat is online. Mindössze 1%-uk válaszolta, hogy semmilyen hasonló problémával nem találkozott még az online térben.

A közösségi médiát egyszerre tartják stresszforrásnak és inspirálónak. Saját magán a válaszadók háromnegyede tapasztalja, hogy nehezen hagyja abba a mobilgörgetést, több mint fele rendszeresen hasonlítja össze magát másokkal a közösségimédia-platformokon, 40%-uknak pedig szorongást, stresszt, vagy önbizalomcsökkenést okoz a közösségimédia-használat. Ugyanakkor a kitöltők közel egyharmadának kifejezetten segít kikapcsolódni, feltöltődni, sőt, egyenesen inspiráló hatással van rájuk.

Talán ezért is lehetséges, hogy bár a közösségi médiához számos negatív élmény társul, mégsem az online tér a legfőbb stresszforrás a Z-generációsok számára: az első helyen a jövővel kapcsolatos bizonytalanság áll, amit a személyes kapcsolatok menedzselése, illetve majdnem azonos mértékben az iskolai feladatok, az anyagi nehézségek és a családi problémák követnek. A fiatalok harmada minden nap stresszesnek érzi magát, és közel ekkora az aránya azoknak is, akik mindennapi szorongásról számoltak be.

Tanácsot ad a ChatGPT

A kutatás rámutatott, hogy a Z-generációsok nagyon tudatosak, ha szorongásról, illetve stresszről van szó, és nem félnek segítséget kérni, amikor szükségük van rá. A válaszadók közel kétharmada fordult nehéz helyzetben barátaihoz, felük a szüleihez, 30%-uk pedig még pszichológust is felkeresett. Mindössze 16%-uk az, aki hasonló nehéz helyzetben nem kért segítséget.

A nehéz helyzetek kezelésében is az egyik legfontosabb megküzdési stratégiaként a beszélgetést jelölték meg (63%), de hasonlóan gyakori az egyedüli megküzdés, az önálló munka (60%) is. Nehéz helyzetekben a válaszadók felénél előtérbe kerülnek a hobbik, mint a sport, a zene vagy a rajzolás. A válaszadók között volt olyan is, akinek a ChatGPT ad tanácsot, ha nehéz helyzetbe kerül. A rosszabb napokon pedig a beszélgetés mellett az alvás és pihenés segít a Z-generációsoknak a legtöbbet, amit a kulturális vagy közösségi programok, például koncertek, és a testmozgás követnek.

A hazai fiatal zenészek sem kivételek

A JusTeenTime-on Labancz Dániel pszichológus Lil Frakk-kal, Cserihannával, KKevinnel és Rausz Tíciával, a girlhood frontemberével beszélgetett az online tér és a mentális egészség összefüggéseiről. „Bár az ember tudja, hogy az Instagram profilja nem egyenlő a személyiségével, mégis a saját maga által létrehozott tartalommal identifikálódik” – mondta el Cserihanna. KKevin szerint, ha a közösségimédia-szorongás elfogna minket, érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy amit ott látunk, az nem a valóság. A közösségimédia-függés pedig mindannyiukat érinti: „ha egyszer jól teljesít egy tartalom, onnantól az lesz az elvárásod. Ha a következő nem úgy teljesít, akkor akarva akaratlanul azt fogjuk érezni, hogy nem szeretnek. Ezt nagyon nehéz reálisan kezelni, amikor sokkal több időt töltünk az online, mint az offline térben” – mondta el Lil Frakk.

Zsebünkben a világ

A beszélgetés során elhangzott ugyanakkor az is, hogyha nem lenne közösségi média, az előadók nem tudtak volna láthatóvá válni: az online tér hatalmas alkotói szabadságot és számos lehetőséget ad mindenki számára, de érdemes tudatosan, szabályzók beépítésével használni azt, hogy a folyamatosan beáramló információmennyiség ne váljon stresszforrássá. A beszélgetésben résztvevők különféle módszerekhez nyúlnak a szorongás és a nehézségek feloldására, például mindannyiuk járt, vagy jár jelenleg is például terápiára, azaz a Z-generáció többi tagjához hasonlóan ők sem félnek segítséget kérni másoktól.

[1] A kérdőívet 2025.08.28. és 2025.09.02. között 513 fő töltötte ki, amelyből 304 fő a Z-generáció (1995-2009 között születettek) tagja. Az elemzett bázis kizárólag a Z-generációs kitöltők válaszaiból áll. Egyes kérdések esetében több válasz volt megadható, ami miatt a felsorolt eredmények meghaladhatják a 100%-ot.

Fotó: Rosta Márk, Budapest Park, Justeentime

A Quimby frontembere, Kiss Tibor mindig igyekezett művészetközeli munkaköröknél maradni, már egészen fiatalon pénzt keresett például sokak által nem ismert szakmájával, a festészettel. A szakközépiskolás évek alatt például a képzőművészeti ösztöndíját azzal egészítette ki, hogy németalföldi mesterek műveit, például csatajeleneteket és csendéleteket másolt. De már ez előtt, diákként is rendszeresen elvállalt pár hetes munkákat, például étteremben is takarított, ahol az ő feladata volt a teknősök medencéjének tisztítása is. „Nagyjából 30 teknős volt a medencében, amik ilyenkor mindenfelé szétszaladtak, így a munka végén mindig meg kellett számolni, hogy mind megvannak-e” – emlékszik vissza.

Borászból piackutató és lapterjesztő

Mindig mozgásban van, és számos szakmát kipróbált már Gerdesits Ferenc, a zenekar dobosa is. Már diákként egy közértben dolgozott a Hunyadi téren: „Nagyon színvonalas feladataim voltak, többek között az árufeltöltés, a kiszakadt liszteszacskók megragasztása és a tolvajok figyelése. Utóbbiban nagyon jó voltam, ugyanis figyeltem őket, de nem kaptam el soha senkit” – emlékszik vissza a zenész. Ugyan a szakközépiskolában borásznak tanult, az érettségi után rögtön elkezdett más területeken dolgozni: „a második, már komolyabb dobfelszerelésemet a szüleim vásárolták meg. Sokba került, ezért kölcsönt vettek fel rá, én pedig amint leérettségiztem, elkezdtem dolgozni, hogy ezt visszatörlesszem.” Így került egy budapesti könyvesboltba, aztán a MÁV-hoz, majd az akkori Royal Szálló – jelenleg Corinthia Hotel – italraktárába.  Ez után évekig gyógyszertári kézbesítő volt, amivel párhuzamosan dobot is tanított. Később egy piackutató intézetnél töltött el három évet, majd egy városi lap terjesztését is elvállalta.

Eredetileg ötvös, néha cipész vagy sofőr

Mikuli Ferenc basszusgitáros a tanult szakmája szerint ötvös, pontosabban ezüstműves. Amikor a zenekar beindult, hátrahagyva eredeti szakmáját csak a zenélésnek élt. A Quimby első leállása idején 3 hónap alatt kitanulta a cipészkedést, majd újra beindult a zenekar. A covid alatt aztán ismét új dolgokat kellett kipróbálnia: dolgozott bádogosnál, falazott, segédkezett vízvezetékszerelő mellett, majd elkezdett sofőrként dolgozni. „Tudom, nem előkelő, de a kifinomult zenészlét mellett szeretek valamilyen fizikai munkát végezni. Én nem edzőterembe járok, inkább így szeretek mozogni.” Jelenleg irodaként használt épületek karbantartását menedzseli a zenélés mellett. Eredeti szakmája mindig vissza-visszaköszön az életében: gitárövcsatokat, nagyobb méretű gyűrűket és hasonló kézműves ékszereket készít.

Esketéstől a vakolatkaparásig

A zenekarban is mindenes – ütőhangszerek, rap, vokál – Varga Líviusnak mindig is két-három munkahelye volt és van egyszerre. A teljesség igénye nélkül íme néhány szakma, amiben dolgozott: volt már betonkeverő, böngésző, malterosfiú, villanyszerelő, csőszerelő, szigetelő, hangmérnöksegéd, csoportos szinkronszínész, asztalos, zsűrielnök, tetőfedő, narrátor, csapos, textilipari hüvelyválogató, tévéműsor-vezető, jógatanár, road, moderátor, sofőr, pincér, pszichológus, csomagszállító, borraktáros, utcazenész, reklámember, ajándékkosár-készítő, takarító, tetőszigetelő, templomkarbantartó, kútpucoló, ácssegéd, énektanár, csapatépítő, csempeárus, zöldséges, coach, vaskereskedő, életmódmentor, játékmester, PET Kalóz, filmszínész, molinómenedzser, hómunkás, titkár, kertész, mosogatófiú, italbolti eladó, showman, szerkesztő-rendező, beszélő fej, rádióműsor-vezető, író, költő, ruha- és könyvkereskedő, szobafestő-mázoló, vakolatkaparó, filozófus, címerező, vízhordó, tanácsadó és még eskető pap is.

Trombitás a szitaüzemben

A zenekar trombitása, Kárpáti József is mindig dolgozott a zenélés mellett: egy éven keresztül például nyomdában, egy szitaüzemben volt formakészítő. De a Quimby mellett tanított általános iskolában és művészeti iskolában festészetet is, egészen addig, amíg a zenekari élet ezt megengedte.

Balanyi Szilárd jó reggelt kíván

A zenekar billentyűsének mindene a zene, és ez az élettörténetében is jól látszik: szinte egész életében csak a zenélésnek élt, és nem csak a Quimbyben volt aktív, de más zenekaroknál – például a Heaven Street 7-nél vagy a Ludditáknál – is besegített. A pandémia idején viszont neki is új terület felé kellett nyitnia: a covid időszakában két évig egy győri rádióban dolgozott műsorvezetőként. „Többedmagammal vezettük a műsort, ami reggel 6-tól 10-ig tartott, ebben az időszakban hajnal 4-kor keltem, hogy beérjek a stúdióba” – idézi fel a billentyűs.

Ezek után nem meglepő, hogy a Quimby tagjai az idei utolsó koncertjükre sem a megszokott módon melegítettek: beálltak sört csapolni a Budapest Park pultjába, dolgoztak a Park Shopban és még a hangtechnikát is megpróbálták megszerelni a helyszínen. Ahogy mindig, most is rájöttek, hogy mégis a zenéléshez értenek a legjobban, ezt pedig be is bizonyítják azoknak, akik szeptember 27-én ellátogatnak a Budapest Parkba az év utolsó igazi Quimby-őrületére.

Az együttműködés keretében az étterem mellett a McDonald’s egy 150 négyzetméteres teraszt is kialakított, amely a Park minden látogatója előtt nyitva áll. Ez a szabad tér lehetővé teszi a vendégek számára, hogy élvezzék a Park hangulatát és zenei kínálatát, miközben a kedvelt McDonald’s termékeket fogyasztják.

A cég idén júniustól egy magával ragadó fényfestéssel is várja a látogatókat a Meki-teraszon. Ez az egyedi fényinstalláció a McDonald’s ikonikus formáit mutatja be zenei motívumokkal összefonódva, így alkotva meg a kreativitás, a zene és az étel izgalmas fúzióját.

A projekt komoly technikai elemeket is tartalmaz, a fekete felületre történő fényfestés ugyanis egyedi szaktudást, nagy teljesítményű projektorokat és speciálisan előállított tartalmat igényel, ami cserébe vizuálisan lenyűgöző látványt teremt, jól kiegészítve a Budapest Park éjszakai hangulatát. A megvalósításért a Maxin10sity, a fényfestési technológiák egyik legelismertebb szakmai műhelye felelt, amely tudását számos nemzetközi projektben, többek között a jordániai Petra romváros kincsesházának és a Dubai Expo dómjának művészi megvilágításában is bizonyította.

A fényfestés minden nyitvatartási napon az after partik alatt, 22:00 órától egészen hajnalig látható a Budapest Parkban a Meki teraszán.

A Google áttekintette, melyek voltak a 2021-ben a Google Térképen a legtöbbet keresett kulturális látnivalók Budapesten és az ország egész területén: a Budapest Park, a Magyar Állami Operaház és a Vajdahunyad vára voltak azok a budapesti helyek, amelyekre a legtöbbet kerestek a Google Térképen, de népszerű volt a Terror Háza és a Magyar Nemzeti Múzeum is. Budapesten kívül népszerűségnek örvendett a Festetics Kastély, a Bory-vár és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, de sokan érdeklődtek a Diósgyőri vár és a Zsolnay Kulturális Negyed iránt is. Magyarországon a Google Térkép értékeléssel rendelkező kulturális látnivalók sorrendben a következők: Flippermúzeum, Centrál Színház, MÜPA, Budapesti Operettszínház, Madách Színház.

Európa-szerte a párizsi Louvre Múzeum és a londoni British Museum volt a legnépszerűbb látnivaló a Google Térkép keresésekben 2021-ben.

Az ünnepek idején az olyan helyek, mint az üzletek és az éttermek gyakran válnak túlzsúfolttá és ez sokak számára kényelmetlen, felesleges stresszt okoz. Vannak, akik szívesebben kerülik a tömeget a boltokban és közlekedési eszközökön, az éjszakai élet kedvelőinél  azonban épp az ellenkezője igaz – a bárokban épp a legforgalmasabb időpontokat keresik. Ha szeretné megtudni, hogy egy hely mennyire forgalmas a Google Térképen, keressen rá az adott helyre, és görgessen le a „Népszerű időszakok” részhez, ahol ez az információ a hét napja és az időintervallum szerint jelenik meg. A Google a téli ünnepek előtt elindította a „Area Busyness” eszközt, amely megmutatja, hogy a város különböző részei mennyire forgalmasak. Így elkerülheti a szezonális torlódásokat az olyan helyek környékén, mint a jégpálya vagy a karácsonyi vásár.

A Google Maps 2021. őszi adatai szerint néhány üzlettípus népszerű időszakai a következőek:

A legforgalmasabb tömegközlekedési vonalak Magyarországon a Google Maps 2021-es adatai szerint:

A Google összeállított néhány tippet az ünnepi utazáshoz is:

• Hogyan tájékozódjon: Ha egy új helyen – környéken, városban stb. – sétál, használja a Google Maps Élő nézet funkcióját, hogy a kiterjesztett valóság és a közvetlenül a környező képekre helyezett nyilak segítségével tájékozódjon.

• Találkozzon könnyebben egy barátjával: Először is, ossza meg a Google Térképen a tartózkodási helyét: a Google Térkép fő képernyőjének jobb felső menüje, és ott a „Helyszín megjelenítése” lehetőség. Érintse meg barátja „ikon” képét a térképen, majd térjen vissza az Élő nézetbe, hogy megnézze, milyen messze van tőle. Kövesse a nyilakat és az útbaigazítást a találkozóhoz.

• Tudja meg, mikor a legjobb az indulás ideje: A Google Térkép navigációs módjában lehetőség van az indulási vagy érkezési idő beállítására. Így elkerülheti (vagy legalábbis megpróbálhatja!) az ünnepi forgalmi dugókat az utakon, amelyeket gyakran nehéz előre jelezni.

• További megállók hozzáadása: Egy út, több célállomás. Az ünnepek sokszor megkövetelik, hogy a végső cél előtt közbe iktasson egy megállót – ezt könnyedén megteheti a navigációs módból. A Google Térkép kiszámítja a leggyorsabb útvonalat a célállomáshoz, figyelembe véve azokat a helyeket, ahol meg kell állnia.

• Nézze meg, milyen nehéz lesz a séta: a Google Térkép a gyaloglási útvonal megadásakor a szintkülönbséget is megadja. Nagyon hasznos, ha egy lankásabb városba megy nyaralni, különösen, ha csomagokat kell felvinni a hegyre. Ez a mindössze néhány száz méteres távolság ilyenkor megtévesztheti az embert.

Fotó: Mitchell Luo, Unsplash 

A pályázat koncepciójának megalkotásakor az volt a Zwack Unicum legfőbb szempontja, hogy fiatal, kortárs művészek kezébe adják a feltett kérdések megválaszolását: hogyan és milyen eszközökkel tud egy alkotó egyévnyi bezártság után új értelmezést adni a „szabadság” és az „együttlét” fogalmainak egy több mint 225 éves márka és a város egyik legismertebb koncerthelyszínének bevonásával.

„Hiszek abban, hogy egy olyan nagymúltú márkának, mint a Zwack Unicum, kiemelt feladata a tehetségek támogatása. Éppen ezért nagyon örülök, hogy egy ennyire izgalmas projektet tudtunk létrehozni a Budapest Parkkal, amelyben a fiatal művészek mutatják meg, mit is jelent nekik a szabadság, és mik azok az apró, de nagyon fontos dolgok, amelyek korábban teljesen természetesnek tűntek, de most megtanultuk őket újra értékelni” – mondta Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke.

A meghívásos pályázat során négy alkotó egyedi látásmódja köszön vissza az elkészült installációs terveken. Dóczi Attila képzőművészt olyan emlékei, tapasztalatai, családi eseményei ihlették, amelyek az installációba épülve egy párhuzamos univerzum vagy egy utópia képét jelenítik meg, és a mai világunk emlékeit dolgozzák fel egy a távolinak tűnő jövőben. Rédling Hanna fotó- és vizuális művész, akinek az installáció-készítés új és izgalmas kihívás. Munkájában a 3D, a klasszikus fotográfia és egyéb digitális megoldások ötvözésével kísérletezik. Balázs Nikolett képzőművész tervében (nyitó képünkön)  központi szerepet kap a Budapest Park egyik fája, és egyéb természetközeli motívumokat is megjelenít a festészet és a szobrászat ötvözésének eredményeképp. Sztefanu Marina grafikus- és képzőművész pedig, akit az Unicum gyógynövényei ihlettek meg, installációs tervével mozgásra készteti és kommunikációra csábítja a befogadót, de legfőbb célja, hogy közösséget teremtsen.

„Olyan hívószavakat kerestünk, amelyek nemcsak a pandémia éve után, de később is fontos jelentéssel bírnak majd. Az »Együtt vagyunk szabadok!« jól rímel a Budapest Park szellemiségére. Számunkra nagyon fontos, hogy lehetőséget adjunk a fiatal alkotóknak” – mondta Etentuk Inemesit, a Budapest Park kurátora és művészeti tanácsadója.

A Zwack Unicum és a Budapest Park közös pályázatára beérkezett tervekből egy négytagú zsűri választja ki azt a pályaművet, amelyet még az idei szezonban megvalósítanak a Budapest Parkban – a hazai zenei élet egyik kulcsfontosságú terének szerves részévé válva.

A zsűri tagjai:

• Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke;
• Etentuk Inemesit, a Budapest Park kurátora és művészeti tanácsadója;
• Ott Anna, a Hadik Kávéház művészeti vezetője, irodalmár;
• Marsalkó Dávid, a Halott Pénz zenekar frontembere

A munkát a Budapest Park frissen választott partnere, a Telenor.hu-t megújító és Rossmann appot is piacra dobó fps ügynökség jegyzi, akik már most kommunikációs ökoszisztémában gondolkodnak. A két cég hosszútávú együttműködésének első lépése volt a koncepcionális redesign és fejlesztés, folyamatban van a stratégiai CRM rendszer és digitálisan kapcsolódó média kézbevétele is. A partnerség nem titkolt célja, hogy erős és jól működő integrált platform szülessen, ami az ide látogató közönséget minden felületen ki tudja szolgálni, a koncertajánlókon és jegyvásárláson felül pedig alkalmas a Budapest Park bővült eseményportfoliójának és koncepciójának a bemutatására.

„Ha azt mondod nekem, hogy hagyjuk kint a valóságot ma este, úgy nagyjából érteni fogom mire gondolsz. Ha belobogtatsz mellé két koncertjegyet, akkor meg veszem is a cipőm. Igazából ezért dolgoztam szívesen a Park új oldalán, hogy valami ilyesmit adjon át a web is, ha valaki ott nézelődik, mert ez így koncepcióban eléggé a helyén van” – mondja Biai Gergely, a projekt vezető tervezője a Park jelmondatára reflektálva.

„Mivel rendhagyónak számít a szektorban ez a termék, hiszen fesztiválnak túl koncert, koncertnek túl fesztivál, sima bulinak pedig túl hangulatos az egész, ezért onnan indítottuk a munkát, ahonnan minden valamire való tervező csapat kezdené, megismerkedtünk az igazi feladattal. Néhány este kimentünk a helyszínre, majd visszamentünk az irodába, megnyitottuk pár sört Pápay Fanny portfólióoldalát, betettünk egy kis synthwave-et, elővettük a 80-as évek játékait, és pár napra magunkra zártuk az ajtót” – tette hozzá Varga Tamás design manager.

A projektről annyit lehet még tudni, hogy teljes volt az egyetértés megrendelői és tervezői oldalról abban, hogy a közönség és az emberek a legfontosabbak minden folyamat során, ennek a rovására semmi sem mehet.

Design szemmel nézve a legnagyobb kihívást a munkásságával külföldi sajtót is megjárt Pápay Fanny markáns munkáinak digitalizálása jelentette, azaz finomhangolni az offline terekben remekül működő alkotásokat, hogy a meghatározó elemek úgy kapjanak webes funkciókat, hogy közben semmiképp sem sérülnek. Így született egyébként a 8bites lángcsóváló animált skorpió, a színátmenetes vibráló bannerek és infócsíkok, érzéki csalódásos kiemelő sávok első körben, és kerültek Szűcs János illusztrátor tervezőasztalára további animációk, nosztalgia hoverek, és számos meglepetés.

Az RTV, print és online sajtó tematikáját jellemzi, hogy a megjelenések 70 százaléka programajánló jellegű híranyagként került napvilágra, és csak 15 százalék kapcsolódott szerzeményekhez, illetve azok slágerlista-helyezéseihez. Ennél is feltűnőbb, hogy míg a közösségi médiában jóval aktívabb a fellépők promotálása, a sajtóban csupán a hírek 2 százaléka tartalmazott aktív kommunikációt az előadók részéről interjú, vagy bármilyen nyilatkozat formájában. A koncertekről szóló beszámolók, kritikák pedig az 1 százalékot sem érték el. A maradék 12 százaléknyi híranyag főként egy-egy zenekari tagot érintő hírrel összefüggésben jelent meg – derül ki az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. elemzéséből.

Május 1. és szeptember 18. között a fellépők számára a legjelentősebb publicitást a Sziget Fesztivál jelentette, a tárgyidőszak híreinek 10 százaléka ennek vonatkozásában jelent meg. 8 százaléknyi megjelenés kapcsolódott a Budapest Park nyári koncertsorozatához, 7-7 százalék pedig a VOLT Fesztiválhoz és a Petőfi Rádió átszervezéséhez. Számottevő mennyiségű hír jelent meg a rekordlétszámú érdeklődő részvételével zajló Művészetek Völgye, az újdonságokkal jelentkező Szegedi Ifjúsági Napok, a szezonnyitó Feszt! Eger, a Velencén megrendezett EFOTT, a teltházas Fishing on Orfű, a debreceni Campus Fesztivál, a húszéves FEZEN, a jótékonysági akciót szervező PLÁZS, valamint a Nagyon Balaton fesztiváljai, a Strand és a B.my.Lake eseményeivel kapcsolatban is. A Fonogram-díjátadó elsősorban a Wellhellónak és a Margaret Island-nek eredményezett számos megjelenést, míg az újonnan alapított Petőfi Zenei Díj többek között Ákos, a Halott Pénz, a Punnany Massif és a Wellhello publicitását növelte.

A 20 legnagyobb híraktivitással rendelkező fellépő összesen 18.333 releváns híranyagban jelent meg, ennek 75 százaléka online hírportálokon, 21 százaléka print felületeken, további 621 tudósítás pedig rádió és televízió csatornákban került napirendre. A Sziget nagyszínpadát is megjáró, 1427 tartalomban szereplő Halott Pénz elsősége annak tudható be, hogy új lemezük debütálását követően minden jelentős fesztiválon részt vettek. A Quimby a koncertjei mellett a 25 éves fennállás ünneplésével ért el jelentős médiaaktivitást, mindössze 4 megjelenéssel elmaradva a Halott Pénztől. Freddie főként az Eurovíziós Dalfesztiválnak köszönhetően került dobogóra, 1365 megjelenésének 78 százaléka foglalkozott a stockholmi fellépéssel, emellett kiemelendő, hogy a vizsgálatba kerülő RTV beszámolók negyede a győri előadóval foglalkozott.

A listán helyet kaptak kevésbé ismert előadók is, akik a hagyományos médiában sokat szerepeltek ugyan nyáron, azonban a Facebook rajongóik száma még nem éri el a többiekét, ilyen az Ivan & The Parazol és a Margaret Island, mely a 7. legtöbb híranyagban szerepelt, lájkolóinak száma azonban a legkevesebb a mezőnyből. Ezzel szemben a Facebook oldaluk népszerűsége ellenére is mérsékeltebb súlyt kapott a sajtóban Rúzsa Magdi, a Csík Zenekar és a Hooligans. Népszerű előadók maradtak le a top 20-ról, Caramel annak ellenére sem került a legtöbbet említett zenészek közé, hogy már több mint 400 ezer lájkolóval rendelkezik. A nyár legnézettebb YouTube klipje, a Semmi gond című szerzemény sem volt elég, hogy Mario és Essem felkerüljön a listára, de népszerű videóik ellenére hasonlóan járt Kis Grófo és L.L. Junior is. A közösségi médiában szintén erős Majka & Curtis sem szerepelt túl sokat a hagyományos sajtó felületein, de Deniz olimpiára írt dala és a Soho Party fociláz idején újraélesztett slágere is inkább a közösségi oldalakon élte fénykorát. Kowalsky meg a Vega és a Bon Voyage pedig hiába szerepel a MAHASZ nyári album-toplistájának dobogóján, nem értek el kiemelkedő említésszámot. A Nagy-Szín-Pad verseny döntősei szintén nem kerültek a top 20-ba, azonban nem sokkal maradt el ettől a pozíciótól a Bagossy Brothers Company és a Bohemian Betyars sem. Összességében megállapítható, hogy az előadók intenzív sajtóvisszhanggal rendelkeznek, azonban a médiumok szerepe meglehetősen eltér a közösségi oldalak trendjeitől.

(Fotó: Quimby)