A British Council és a BIFF első sikeres együttműködése – A brutalista és a Bird premierje az I. BIFF-en – után most közös szervezésben, új lendülettel tér vissza a Brit Filmnapok.

A kétszeres Oscar-jelölt Joshua Oppenheimer posztapokaliptikus musicaljével, a The End című filmmel indul a Brit Filmnapok programja, Michael Shannon és a Berlinalén tiszteletbeli Arany Medve életműdíjjal frissen kitüntetett Tilda Swinton főszereplésével. A második nap a manchesteri zene- és bulikultúrát megidéző Double Feature tematikára épül, ebben lesz látható Anton Corbijn 2007-es klasszikusa, a Joy Division-frontember Ian Curtis tragikus történetét bemutató Control (a nyitóképen a film egyik jelenete), valamint Michael Winterbottom 2002-es 24 Hour Party People című filmje, ami egy energikus és szatirikus utazás Manchester zenei világának forradalmi korszakába. A program a vetítés után folytatódik a Gólyában, klipvetítéssel és az eseményhez kapcsolódó bulival, ahol a 70-es évektől indulóan óránként egy évtizedet ugorva mutatják be a DJ-k a brit könnyűzene legnagyobb klasszikusait.

A szombati program nyitófilmje az I Am Martin Parr, egy szokatlan és játékos portré a híres brit fotográfusról, amely egyszerre szól az ikonikus képekről és a mögöttük rejlő szarkasztikus látásmódról, míg a Witches című dokumentumfilm, a szülés utáni mentális egészség és a boszorkányok filmtörténeti ábrázolásának kapcsolódási pontjait kutatja, vizuális eszközeivel újraértelmezve a traumát. A Harvest című film az év egyik legizgalmasabb szerzői gyöngyszeme Yorgos Lanthimos gyakori alkotótársától egy angol falu lassú széthullásáról, ahol a haladás ígérete egyben a közösségi kötelékek felbomlását is jelenti.

A Brit Filmnapok zárónapján lesz látható a Barry Keoghan és Franz Rogowski főszereplésével készült Bird (2024), amiben Andrea Arnold, a kortárs brit film egyik legnagyobb sztárrendezője lebilincselő és reményteli történetet mesél identitásról, szexizmusról, magányról és a szigetország filmtörténetéhez méltó osztályharcros küzdelemről, megszilárdítva helyét a kortárs filmművészet legjellegzetesebb női hangjai között. A Brit Filmnapok zárófilmje a Saoirse Ronan főszereplésével készült The Outrun, Nora Fingscheidt filmje, ami érzékenyen ábrázolja a természet gyógyító erejét, a függőséggel való szembenézés nehézségeit és egy fiatal nő útját a gyógyulás felé.

„Hosszú évek után először szervezünk filmnapokat, amivel a brit film sokszínűségét szeretnénk ünnepelni. Olyan alkotásokat válogattunk, amik filmnyelvileg is sokfélék, és a történetek mondanak valamit rólunk és a világunkról”  – mondta Tarján Edina, a British Council kulturális programvezetője.

“Ez a válogatás kissé eklektikus, elképesztően izgalmas, szerzői jegyekkel tarkított lenyomata a kortárs brit filmkultúrának, olyan alkotásokkal, amelyek különböző nézőpontokból reagálnak a társadalmi változásokra. Fontosnak tartottuk, hogy dokumentumfilmek is helyet kapjanak a programban, de kifejezetten szerettünk volna megemlékezni arról a brit zenei szcénáról, amely Manchesterből kiindulva hódította meg a világot, és a mai napig meghatározó kapcsolódási pont számtalan kortárs zenész számára” – mondta Rév Dániel, aki Donáth Péterrel együtt a Brit Filmnapok programjáért felel.

A BIFF szervezői hamarosan bejelentik a II. BIFF idei őszi dátumát is.

Németország 2025-ös Oscar-nevezett filmjével, a Cannes-ban a zsűri különdíját elnyerő The Seed of the Sacred Fig premierjével debütál a BIFF – Budapest International Filmfesztivál, ami az első évben hat napon keresztül, húsz nemzetközi filmmel várja a nézőket a Corvin Moziban október 29. és november 3. között.

„Szeretnénk a fesztiválunkkal a 2019-ben megszűnt Titanic Filmfesztivál szellemi örökségét újszerűen, de merészen továbbvinni a filmek iránti tiszteletünkben, de az is rövidtávú célunk, hogy belakjuk, és egy kicsit felforgassuk Budapestet a legkülönfélébb szakmai programokkal, külsős eseményekkel és bulikkal. Még ha a hétköznapokban kevesebbszer is jut el az ember moziba, ezt a hetet tartsa fenn mindenki a filmnézésre és közös élményekre” – mondta Horváth Kristóf, a fesztivál vezetője és Szimler Bálint kreatívigazgató.

A BIFF válogatási koncepciója egyszerre fedi le neves rendezők díjnyertes új filmjeit, a legizgalmasabb friss alkotók munkáinak felfedezését, kísérleti filmeket és egy retrospektív válogatást. „Az év legizgalmasabb filmes playlistje, amiben igyekszünk összegyűjteni a világ minden részéről olyan filmeket, amiket mindenképp látnod kell. A retrospektív szekció kivételével ráadásul minden BIFF-en vetített film magyarországi mozipremier is egyben, a legtöbb filmet ráadásul nálunk lehet először és utoljára látni itthon” – tette hozzá a programért felelős Rév Dániel és Donáth Péter.

A szervezők most az első öt filmet jelentették be: a közönségdíjért versenyez majd a nyitó The Seed of the Sacred Fig (A szent füge magja). A hazájából elűzött iráni filmrendező Mohammad Rasoulof filmje egy társadalmi dráma, amely egy végletekig kiélezett macska-egér harccá alakul állam és individuum, privát- és közszféra találkozásának töréspontján egy elnyomó rendszerben. Szintén a versenyprogramban lesz látható a Telex Filmklubbal összefogásban az I Saw The TV Glow, a kultikus A24 stúdió idei egyik legnagyobb dobása, egy neon színű queer coming of age történet. A kísérleti szekcióban szerepel az argentin Eduardo Williams második filmje, a The Human Surge 3 – egy nem létező franchise újabb darabja, amely a klasszikus cselekményépítés konvencióit kérdőjelezi meg. A fesztivál versenyen kívüli zárófilmje a belfasti hip-hop trió felemelkedését bemutató Kneecap; a szex, drogok és hip-hop mámorában úszó életrajzi filmben a zenekar az Oscar-jelölt Michael Fassbenderrel a fedélzeten önmagukat játsszák, és globális kiáltványt fogalmaznak meg az anyanyelvi autonómia örökségvédelmében.

A BIFF retrospektív sorozata idén Buster Keaton Ifjabb Sherlock detektív című filmjének 100. évfordulója alkalmából a mozgókép örök alakváltó figurájának, a detektív karakterének történetét meséli el a filmnyelvi formák állandó változásában és reinkarnációiban összesen négy film keretében a klasszikustól közel napjainkig.

A BIFF elindításának hátteréről, a városhoz való kapcsolódásról és hosszútávú missziójáról Szalai Tamás, az ötödik alapító nyilatkozott: „Budapest vibráló, de kicsit kettős identitású város: a világszínvonalú közösségi élményt szomjazza, de fuldokol a hétköznapi megélhetésben és kihívásokban. Vannak kulturálisan elkötelezett, értékvezérelt cégek, akik szeretnének kitűnni a közömbösségből. Ezt felismertük, így képesek vagyunk független, azaz állami támogatás nélküli, kulturális projektként akár évtizedekben gondolkozni.”

„Budapest nagyon megérdemli, hogy ismét legyen egy rangos játékfilm-fesztiválja – a Corvin mozit egy évszázaddal ezelőtt éppen az olyan nagyszabású események helyszínének álmodták meg, mint a most útjára induló BIFF, melynek mostantól büszke házigazdái lehetünk” – mondja Liszka Tamás, a Budapest Film vezetője.