Az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. (MDDÜ) 2018-as alapítása óta a divat- és designágazat stratégiai fejlesztésén dolgozik, szakmai koordinációval, a hazai termékek elérhetőségének és exportképességének erősítésével, valamint a gyártási és oktatási háttér fejlesztésével. A szervezet mára a hazai kreatívipar meghatározó szereplőjévé vált: olyan kiemelt eseményeket valósít meg, mint a régió központi divatrendezvényének számító Budapest Central European Fashion Week, a két évtizedes múlttal bíró Budapest Design Week, vagy a nemzetközileg is díjazott 360 Design Budapest kiállítás. Emellett számos nemzetközi rendezvényen keresztül biztosít bemutatkozási lehetőséget a magyar divat- és designtervezőknek, valamint ipar- és képzőművészeknek.

A kreatívipar világszerte és Magyarországon is egyre erőteljesebb gazdasági tényező. A globális GDP mintegy 3 százalékát adja, de a becslések szerint ez az arány 2030-ra akár 8–10 százalékra is emelkedhet. Mindemellett Európában több mint nyolcmillió munkahelyet tart fenn a szektor. Magyarországon a kreatívipar a GDP közel három százalékát biztosítja, a második leggyorsabban növekvő ágazat, amely vidéki kis- és középvállalkozások ezreit tartja életben, kimagasló exportpotenciállal és jelentős innovációs kapacitással bír.

A névváltás a Társaság korábban kibővült kreatívipari szerepvállalását teszi egyértelművé. A Magyarország versenyképességi stratégiájában megjelölt hat kiemelt iparág egyikeként a kreatívipar erősítése fókuszba került. Ezt támogatva az Ügynökség fejlesztő tevékenysége 2025 év elejétől a divat- és textiliparra, a bútorgyártásra és formatervezésre, az offline és online játéktervezésre, valamint a szépség- és szépségápolási iparra is kiterjed. Az Ügynökség az új területeket már több ponton integrálta meglévő projektjeibe és a hozzájuk kapcsolódó új programok kialakítása is folyamatban van.

„A kreatívipar ma már nem elszigetelt ágazatok összessége, hanem egymásra épülő, gazdasági értéket teremtő ökoszisztéma. Nem véletlen, hogy a világ legsikeresebb gazdaságai – Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok vagy Dél-Korea – régóta kiemelt ágazatként kezelik a kreatívipart. A névváltás annak a stratégiai iránynak a lekövetése, hogy a szervezet a korábbinál szélesebb kreatívipari szegmens fejlesztésén dolgozik, mellyel hosszú távon szeretnénk erősíteni Magyarország kreatívipari pozícióját” – mondta Jakab Zsófia, a Creative Hungary (CH) vezérigazgatója, kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

A miniszteri biztos hozzátette, hogy a kibővült működési területre reagálva a Társaság iparági felmérést indított, annak érdekében, hogy feltérképezze a szektor aktuális helyzetét és a vállalkozói visszajelzésekre alapozva indítsa el új, illetve bővítse meglévő projektjeit. „A névváltás illeszkedik ahhoz a nemzetközi gyakorlathoz, amelyben a kreatív gazdaság országmárkához kötött, jól azonosítható intézményi struktúrákban működik. Így az új név azt is támogatja, hogy a hazai kreatívipari szereplők egységes, nemzetközileg is érthető szakmai keretben jelenhetnek meg” – részletezte Jakab Zsófia a névváltás hátterét.

Az Ügynökség munkája révén magyar tervezők Londontól Milánóig, Dubajtól Párizsig mutatkozhattak be külföldön, több mint 140 hazai márka vett részt mentor- és fejlesztési programokban, és több mint 50 hazai és nemzetközi eseményen jelent meg a magyar kreatívipar a Budapest Select ernyőmárkán keresztül.

A szervezet továbbra is nonprofit alapon, a hazai és nemzetközi együttműködések erősítésével és a tehetségek támogatásával kíván hozzájárulni a magyar kreatívipar fejlődéséhez.

Képünk illusztráció, a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) rendezvényen készült, 2024. január 22-28.

Forrás: MDDÜ

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs feladatait is a Mitte látja el. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Hatáskörébe tartozik a szerzői jog, az oltalmazás, a védjegy bejelentés, a K+F minősítési eljárások és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tájékoztatás is. A közös munka során a Mitte Communications feladatai közé tartozik a kommunikációs tevékenységek megtervezése, tanácsadás, média monitoring, a közösségi oldalak és a hirdetések kezelése, tartalomgyártás és sajtókommunikáció.

Hasonló feladatokat lát el az ügynökség a Magyar Formatervezési Tanács és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület esetében is. Az MFT legfontosabb feladatai közé tartozik a magyar designkultúra és a kreatív ipar támogatása. Az MFT osztja ki minden évben a Magyar Formatervezési és Design Management díjakat kiemelt rendezvényük, a Budapest Design Week keretében, ezen kívül évről évre a tanács gondozásában jelenik meg a Start Up Guide, a kreatívipari kis- és mikrovállalkozások igényeire szabott útmutató is. Ezen kívül minden évben meghirdetik a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjat is.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület már 2008 óta küzd a hamisítók ellen. Legfontosabb feladataik közé tartozik a tudatosságnövelés, edukáció és felvilágosító kampányok szervezése. Ezeknek a kommunikációját is segíti a Mitte Communications.

Idén 18. alkalommal rendezték meg a Budapest Design Weeket október 8. és 17. között. A rendezvénysorozat központi témája a New Standards. Budapest mellett Szombathelyen, Sopronban, Pécsett és Debrecenben, mintegy 150 programmal – kiállításokkal, szakmai rendezvényekkel, városi sétákkal, kézműves workshopokkal, nyitott stúdiókkal – várták az érdeklődőket. A Mitte kiemelten fontosnak tartja a hazai kreatívipar támogatását – az ügynökség már több, mint 10 éve dolgozik ezen a területen, s ezúttal is szerepet vállaltak a Budapest Design Week sajtókommunikációjában, a közösségi oldalak és online felületek kezelésében, a tartalomgyártásban és a hirdetéskezelés lebonyolításának támogatásában.

A COVID-19 járvány Európa-szerte, így Magyarországon is megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Az Európai Bizottság idén közzétett felmérése szerint már a magyarok több mint fele (56,4%) szívesen vásárol online idehaza, és a lakosság többsége (54,1%) környezettudatosabban szerzi be a szükséges termékeket. Honfitársaink háromnegyede (76,6%) otthonához közelebb kezdett el bevásárolni, mint korábban, és jobban támogatja a helyi vállalkozásokat. A kutatás alapján az itthon tapasztalható attitűdváltás megegyezik az európai uniós trendekkel.

A hatalmas sebességgel átalakuló vevői elvárásokhoz teljes iparágaknak kell felzárkózniuk termékeikkel és szolgáltatásaikkal, amiben kiemelt feladat hárul az Európai Unión belül több mint 7 millió embert alkalmazó kulturális és kreatívszektornak (CCI). A 2019-ben 643 milliárd eurós forgalmat generáló CCI terület az Ernst & Young (EY) idei tanulmánya szerint az uniós GDP 4,4 százalékát adta. A pénzügyi tanácsadócég beszámolója rámutat arra, hogy az alapvetően (90%) kis- és középvállalkozásokból álló szektor olyan kulcsfontosságú iparágakat is fellendít, mint az fuvarozás, a turizmus, a csúcstechnológia vagy a telekommunikáció. Ezzel a jövőbeni tevékenységük az európai gazdaság megszilárdításában is meghatározóvá válik.

„A koronavírus-járvány miatt felgyorsult digitális átalakulás az élet minden területét átformálta, miközben számos akadályt gördített a megszokott üzleti működés elé. Magyarország azonban, az egészségügyi vészhelyzet ellenére idén is képes volt javítani innovációs teljesítményén. Az újító gondolkodás, valamint a megfelelő szellemitulajdon-védelem pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megváltozott környezetben is versenyképesek és eredményesek legyenek a hazai kreatívipar szereplői” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Európai Bizottság idén elindította a New European Bauhaus (NEB) kezdeményezést, amelynek fókuszában az élhető környezet megteremtése áll, valamint egy jobb, ellenállóbb Európa építése. kilábalva a járványhelyzet okozta kihívásokból. A kezdeményezés a European Green Deal leképezése a társadalom számára, amely híd szerepet kíván betölteni a művészet, a kultúra, valamint a tudomány és a technológia között, továbbá a különböző generációk összekapcsolását és az össztársadalmi mobilizáció fejlesztését célozza. A Magyar Formatervezési Tanács, mint az Európai Design Szervezetek Szövetsége (BEDA) tagja, aktív szerepet vállal a projekt alakításában, népszerűsítésében, amelynek kulcsszavai az inkluzivitás, esztétikum és fenntarthatóság.

A formatervezés világszintű előretörését mutatja az amerikai designereket összefogó AIGA szakmai szervezet kutatása, ahol 10-ből 6 szakember is arra számít, hogy a design segít teljes iparágakat megerősítve kikerülni a járványból. Úgy vélik, elsősorban az olyan forradalmi digitális megoldások, mint a mesterséges intelligencia és a gép tanulás (49%), a virtuális és a kiterjesztett valóság (38%), illetve az együttműködést segítő szoftverek (33%) hoznak gyökeres változást a design területén. A digitalizálódó iparágban a sikerhez azonban teljesen új készségek kellenek a szakma képviselői szerint.

„A járvány következtében születő új normákat több mint 200 szakmai partnerrel járja körbe az idei Budapest Design Week. Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy az előttünk álló korszak megformálásában kiemelt szerepet kapnak a designerek, de az érvényesülésükhöz közös fellépésre és valódi összefogásra van szükség. A nemzetközi trendekhez igazodva, a 18. alkalommal megrendezett eseményen is a design kevésbé hagyományos területei kerülnek előtérbe, mint a társadalom aktuális kihívásaira válaszokat kínáló social design, a szolgáltatások és folyamatok szervezésében kulcsfontosságú service design, vagy akár a különböző online és digitális termékek tervezésére fókuszáló UX/UI design” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week kurátora, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A felsorolt dizájnágazatok közül több együttműködésének is egyik kiemelt területe az autóipar, valamint a közösségi közlekedés, ahol az elektromos autók térnyerése, az autómegosztás népszerűségének növekedése és több más trend teljesen új helyzet elé állítják az iparág szereplőit. A forradalmi technológiák bevezetéséhez szükséges komplex feladatoknak és kihívásoknak egy egész szekciót szentel a Budapest Design Week, ahol egy kerekasztal beszélgetés során a MOL, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a KPMG és a MOME képviselői osztják meg egymással tapasztalataikat a témában.

A 2021. október 8. és 17. között zajló Budapest Design Week fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. Az SZTNH és az MFT számára kiemelt fontossággal bír a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, így tekintettel a koronavírus-járványra, a 2021-es évben eltekintenek a részvételi díj megfizetésétől, ezzel is hozzájárulva a hazai designvállalkozások bemutatkozásának elősegítéséhez.

A Magyar Formatervezési Tanács több kezdeményezés keretében is azon dolgozik, hogy támogassa a hazai designerek munkáját és érvényesülését. Ezek egyike a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Budapest Design Week projektstábjával közösen szervezett Start Up Guide LIVE vállalkozásfejlesztési program, amelynek célja, hogy különböző platformokon és ingyenes kiadványokon keresztül segítse a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra lépését és sikeres működését a kreatíviparban. A Magyar Formatervezési Tanács által 2009-ben alapított Design Management Díj pedig bemutatja, miként segíti a design alkalmazása és szakszerű menedzselése egy szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, eredményes tevékenységét, emellett közelebb hozza a formatervezés integrált alkalmazását mind a gazdasági élet szereplőihez, mind a nagyközönséghez.

Fotó: Minh Pham / Unplash

A hibrid Budapest Design Week idei témája a körforgásos gazdaság volt. A tíznapos rendezvény előadói több aspektusból mutatták be a design, körforgásos gazdaság és innováció mindennapi életünkre és a gazdaságra gyakorolt hatását – kutatások, irányelvek és jó gyakorlatok révén egyaránt. Az eseménysorozat szervezője idén is a hazai kreatíviparban központi szerepet ellátó Magyar Formatervezési Tanács, védnöke és finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt. A két szervezet elnöke, Pomázi Gyula a rendezvény kapcsán a tervezők társadalmi felelősségét hangsúlyozta: “A hazai vállalkozások érettségét mutatja, hogy évről évre nő azon kreatív ipari szereplők száma, akik zöld design innovációkat hoznak létre, vagy designvállalkozásuk működtetésében mind tervezői, mind gyártási szempontból kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság értékrendszere. Ebben az SZTNH széleskörű szolgáltatásokkal, információs pontok fenntartásával és ingyenes szaktanácsadással és szemináriumokkal segíti a vállalkozások munkáját.” – jelezte Pomázi Gyula.

A jelenleg domináns lineáris termelési modell következtében a termékgyártás során felhasznált anyagoknak 99 százaléka hulladékként végzi fél évvel az értékesítés után – miközben a Föld nyersanyagainak 20 százaléka 50 éven belül ki fog fogyni – hangsúlyozta Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Budapest Design Week keretében megjelent, körforgásos gazdaság témájú videójában.  A PwC 2018-as „Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei” című elemzésében az áll, ezeknek a hulladékoknak a természetbe és a termelésbe való visszaforgatása akár 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdasági szereplők számára 2030-ig.

„A körforgásos gazdaság legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk, a termékre, szolgáltatásra valóban szükség van-e. Következő lépés, hogy olyan terméket tervezünk-e gyártani, ami hosszú élettartamú, emellett azt is fontos átgondolni, mi lesz ezzel a termékkel, ha már nem szeretnék tovább használni, fel lehet-e újítani, bizonyos részét úgy módosítani, hogy egy korszerűbb terméket kapjunk. Ez mind a design feladata.”  – hívta fel a figyelmet Márta Irén. Az Európai Bizottság idén márciusban bejelentett cselekvési terve is a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. Az elképzelés magában foglalja a csomagolási hulladék 70 százalékos újrahasznosítását és a hulladékok 10 százalék alá szorítását 2030-ra. A körforgásos gazdaságra való átállás 2030-ra 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét, mintegy 700 000 új munkahelyet teremtve. Ezekben a lépésekben pedig óriási szerepe van a nemzetközi és hazai kreatív iparnak.

A magyar kreatív szektor következő évtizedét határozza meg az a stratégia, amely a jövőben az ágazati szereplők számára lehetővé teszi az exportkapacitás fejlesztését és a kreatív ipar mérési rendszerének kidolgozását. A stratégia megalkotása kapcsán Pomázi Gyula kiemelte: minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a kreatív vállalkozásokat, hogy sikeresebbek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A stratégiánkban lényeges szempont, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be.

A kulturális és kreatív ipar európai szinten már kiemelkedő húzóágazat, melynek kulcsszerepét a cirkuláris gazdaság előmozdításában kutatások is alátámasztják. Az EY 2014-es európai kreatív ipart elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat. A McKinsey 2018-as jelentéséből kiderül, hogy a designorientált vállalatok a piaci átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár a tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a design nem csak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységekre is.

A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte – a Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosíthatóvá válik, de hasonlóan jó példákként állnak előttünk a Platio napelemmel működő burkolatai, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószerei, vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldásai. A fenti kezdeményezésekben kulcsszerepet játszik a kreatív ipar – hiszen a körforgásos modellek alapelemei a hulladéktermelés minimalizálása, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termékek életciklusának meghosszabbítása – ezek mind a körforgásos design szemléletre vezethetőek vissza.

Ha viszont a szellemi tulajdonhoz kötődő munkahelyeket tekintjük, Magyarország az EU-s átlag fölött áll: a szellemitulajdon-intenzív ágazatok a munkahelyek 30,8%-át teszik ki, az európai 29,2%-hoz képest. Ezek a munkahelyek a GDP majdnem felét, 48,2%-át termelik – míg az EU-ban csak 44,8% ugyanez a mutató, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal legfrissebb statisztikáiból.

Kisfilmek a járványhelyzetre adott designmegoldásokról, inspiratív videók a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság kérdésköréről, virtuális kiállítások, webináriumok, vállalkozásfejlesztési programok: minden korábbinál több online tartalommal és eseménnyel várta az érdeklődőket a Budapest Design Week. A fesztivált, melynek védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője a Magyar Formatervezési Tanács, a koronavírus-járvány miatt hibrid formában rendezték meg. A programok közül csaknem száz az online térben, míg hetvennél is több esemény hagyományos módon valósult meg. Az utóbbiak közül kiemelkedik a Budapest Design Week nyitóeseménye, melynek keretében lezajlott a Design Management Díj és több kategóriában a Magyar Formatervezési Díj átadása, amit online stream révén bárki követhetett. A járványügyi előírások teljes körű betartása mellett, de telt házzal zajlottak le az idei Nyitott Stúdiók offline programjai is.

Az online jelenlétnek köszönhetően az idei Budapest Design Week határokon átívelve vonzotta az érdeklődőket. A fesztivál közösségi oldalait Magyarország mellett többek között az Egyesült Királyságból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából és Romániából is követték, de az Amerikai Egyesült Államokból is több százan kapcsolódtak be a programokba. Az elmúlt egy hónapban a rendezvénysorozat weboldala, közösségi oldalai, online eseményei és hírlevelei 350 ezernél is több embert értek el, míg az Instagramon több százan említették meg történetükben a Budapest Design Weeket. A fesztivál 120 külsős partner által szervezett eseményei is közel százezer emberhez jutottak el. Az online és a hagyományos programok és aktivitások így közel félmillió embert vonzottak az idei hibrid Budapest Design Week során.

A rendezvénysorozat idén is két fő programtípusból állt, a saját fejlesztésű tartalmakból és programokból, valamint a külső partnerek által szervezett, a Budapest Design Weekhez csatlakozó eseményekből. A „Tartsd körforgásban!” mottó nyomán azok a modellek kerültek a fókuszba, amelyek bemutatják, milyen eszközökkel járulhat hozzá a design egy fenntarthatóbb jövő kialakításához. A fesztivál idején közel 36 ezren nézték meg a Budapest Design Week két videósorozatát. A továbbra is elérhető kisfilmek a koronavírus-járványra adott magyar vonatkozású design- és közösségi válaszokat és azokat a vállalkozásokat, kezdeményezéseket mutatják be, melyeknél stratégiai szerepet játszik a körforgásos gazdaság.

A Budapest Design Week megújult honlapján az online kiállítások iránt érdeklődtek a legtöbben. A Nincs kiszállás! Design körforgásban rendezvény saját, interaktív tárlata a körforgásos gazdaság adta lehetőségeket mutatja be hazai példákon keresztül. Idén a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj díjazottjait és a legkiemelkedőbb pályázók munkáit is online kiállításon ismerhette meg a közönség. A Magyar Divat & Design Ügynökség a Budapest Design Week szakmai partnereként rendezte meg a 360 Design Budapest című kiállítást, ahol húsz kortárs magyar designmárka termékeit mutatták be a Budapest belvárosában kialakított műteremben és az online térben, gömbpanorámás felvételeken keresztül.

A hazai kreatív- és designipar fejlődését szem előtt tartva a Budapest Design Weeken számos vállalkozásfejlesztést segítő program is helyet kapott. Online workshopon ismerkedhettek meg az érdeklődők a fenntartható szolgáltatások megtervezésével, egész napos online programsorozat, a Service Design Day mutatta be a service design hazai eredményeit és trendjeit. A Magyar Formatervezési Tanács kiemelten sikeres projektjei közé tartozik a Start Up Guide, az online elérhető, bárki által szabadon letölthető, évente frissített és kifejezetten a kreatívipari mikrovállalkozások igényeire szabott kiadvány. A védjegyekkel kapcsolatos, jogi, marketing- és üzleti információk gazdag adattára alapján a Budapest Design Week során négyalkalmas webináriumot szerveztek, ahol a hazai kreatívipari vállalkozások koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre adott lehetséges válaszait vizsgálták.

A Budapest Design Week számos programeleme és saját fejlesztésű tartalma a fesztivált követően is elérhető marad a rendezvénysorozat megújult weboldalán, ahol tovább frissül a Kedvenc tárgyam rovat, emellett hazai és nemzetközi design- és kreatívipari hírek várják az érdeklődőket.

Október 1. és 11. között rendezik meg a Budapest Design Weeket, melynek programjai idén a Tartsd körforgásban! mottó köré épülnek. Az eseménysorozat a hagyományoknak megfelelően a Magyar Formatervezési Díjak és a Design Management Díj ünnepélyes átadásával kezdődött. Az idén negyvenegy éves Magyar Formatervezési Díj a hazai design kiemelkedő, innovatív eredményeire hívja fel a figyelmet. A termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka kategóriában díjazott hét tervező és a különdíjasok pályamunkáinak megítélése során kiemelt értékelési szempontot jelentett a formai minőség, az újszerűség, a versenyképesség és kivitelezés minősége, a felhasználóbarát kialakítás, illetve a környezetvédelmi szempontok érvényesülése.

A Magyar Formatervezési Tanács által alapított Design Management Díj olyan szervezeteket ismer el, melyek stratégiájuk megalkotásában, operatív működésükben, termékeik, szolgáltatásaik kialakítása során a designmenedzsment eszközrendszerét alkalmazva folyamatos innovációra és kiemelkedő minőségre törekednek, szem előtt tartva a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szempontjait is. A díjat idén a Plydesign Kft. bútoripari márka kapta, mely hatéves fennállása során nemzetközileg elismert, professzionális csapattá fejlődött, amit biztos gyártói háttér, az új technológiákat az innovációval ötvöző tervezői szemlélet, és a kulturális örökség tisztelete jellemez. A fődíjas mellett három kiváló hazai márka pedig elismerő oklevélben részesült.

Magyar Formatervezési Díj 2020

„Ahhoz, hogy 2020-ban valami versenyképes legyen, fontos az innováció, de az előállított újdonságnak a design is elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Ha ebből a kettőből valamelyik hiányzik, akkor piaci hátrányba kerül a vállalkozás, amit ma senki nem engedhet meg magának. Nagyszerű, hogy immár 17. alkalommal van lehetőségünk arra, hogy a Design Héttel és az ilyenkor átadott díjakkal koncentráltan erre a szegmensre irányíthassuk a figyelmet. Bízunk benne, hogy sok kreatív vállalkozásnak adhat olyan lendületet, amely átsegítheti őket a jelenlegi nehéz időszakon” – emelte ki Pomázi Gyula, a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett elismerés egyik fő célja, hogy láthatóvá tegye azt az erős gazdasági potenciált, amit a kreatív ipar nyújtani képes. „A több mint negyvenéves múlttal rendelkező Magyar Formatervezési Díj az innováció iránytűje a magyar kreatív iparban, nemcsak az alkotók, hanem a felhasználók számára is. A díjazott alkotások mind olyan tervezők pályamunkái, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltóak és rendkívül magas designértéket képviselnek. Elsődleges számunkra, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be, a Magyar Formatervezési Díj pedig ebben segíti az alkotókat. Nem csak a szakma legjobbjait emeli ki évről évre, hanem felhívja a figyelmet a kreatívipar gazdasági jelentőségére is” – emelte ki dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A Magyar Formatervezési Díj díjazottjai és különdíjasai 2020-ban

A Magyar Formatervezési Díj termék kategóriájában elismerésben részesült a ZigZag elnevezésű, modulokból építhető mászófal rendszer három tervezője, Erdélyi Tamás, Gara Bernát és Csepregi Szabolcs, a Hard Body Hang brand alapítói, a Lakos Dániel tervezte könnyed és ergonomikus TILT szék, valamint a környezettudatos gyártást és a technológiai innovációt egyesítő Illan függőlámpa, Horváth Zsuzsanna munkája. Vizuális kommunikáció kategóriában a 2019-es FIE vívó-világbajnokság arculata érdemelte ki a díjat, amelyet Kátay Hunor, Németh Sebestyén és Kovács Szilárd készített a Nemzetközi Vívószövetség felkérésére.

„Nagy öröm számomra a díjazott munkákban viszontlátni azt, hogy a tervezői lét mára nem csupán foglalkozás, feladat, igényeknek való megfelelés, hanem ennél sokkal komplexebb tevékenység. Egyfajta gondolkodásmód, magatartás, ahol a tervező nem megfelelni igyekszik, hanem keres kutat, egyre inkább a maga által felvetett kérdésekre fókuszál. Nem felülírja, hanem rohamosan bővíti szerepét” – emelte ki Harmati Hedvig DLA, a Magyar Formatervezési Díj bíráló bizottságának elnöke, textiltervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének tanszékvezetője.

Terv kategóriában megosztott díjat vehetett át a Nagy Ádám tervezte Birosign, amely Bíró László világhírű találmányának, a golyóstollnak ad többletfunkciót. Mindezt egy új technológia segítségével, mely az aláírást digitalizált mozdulatok sorozataként értelmezi. A kategória megosztott díjának másik kitüntetettje pedig a Rubik-kocka rokonaként elhíresült, a Leonardo-féle koordináta-rendszerre épülő LavosBall, Szabolcs János alkotása.

Diákmunka kategóriában Vatány Szabolcs Focus Ex digitális szövegolvasást segítő böngészőbővítményét ismerték el a díjjal. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíját Kókai András Aura adaptív hangrendszere kapta, amely a zenehallgatás új dimenzióját ígéri. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium – Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság különdíja pedig Kispál Márton Frigo moduláris hűtőjét illette meg, amely egyszerre hűtő és fertőtlenítő ételtároló rendszer is. A Magyar Formatervezési Tanács különdíjasa a skandináv formavilágot követő SLÉ rétegelt lemez szánkó, Miklósi Ádám tervezésében. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíjasa a járműgyártáshoz kapcsolódó AXIS PRO mérőkészülék lett, amelyet a Losonczi Innovation Kft. megrendelésére a Remion Design Studio tervezett.

A Design Management Díj díjazottja és az elismerő oklevélben részesültek 2020-ban

A tizenegy éve alapított Design Management Díj olyan gazdálkodó szervezetek elismerése, melyek a designt és az innovációt átfogóan, az üzleti stratégia részeként kezelik az arculattól a terméktervezésen át egészen a működési és menedzsmentfolyamatokig. Design Management Díjban részesült, a tavaly termékcsaládjával Magyar Formatervezési Díjat nyert Plydesign bútormárka, amely a nemzetközi porondon is versenyképes minőségi és innovatív termékeket kínál. Emellett elismerő oklevélben részesült a WAMP Design Vásár, amely majd másfél évtizede szervez design vásárokat, hazai alkotók és azok saját tervezésű, egyedi és kisszériás termékeik számára. Szintén oklevelet kapott a fenntartható táskatervező YKRA, amely elkötelezett a minőségi alapanyagok használatában és a gondos kivitelezésben, valamint okleveles lett a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., amely Magyarország legnagyobb, európai szinten is jegyzett orgonaépítő műhelye.

„A pályázatok elbírálásakor elsődleges kritérium volt a designmenedzsment-szemlélet beépülésének mértéke és szintje a szervezet működésébe, innovációs folyamataiba. Az elismeréssel kiemelt célunk, hogy a kreatív ipar iránt érdeklődők és a nagyközönség számára közelebb hozzuk a design integrált alkalmazásának fontosságát, ezen felül a gazdasági szféra figyelmét felhívjuk a design fontosságára és értéknövelő erejére. Az elmúlt évek igazolták, hogy a designmenedzsment a gazdaság minden területén fontos eszköz lehet: a díjazottak között ugyanúgy akadtak kis- és középvállalatok, mint nonprofit intézmények, kifejezetten designnal foglalkozó vagy kereskedelmi profilú cégek.” – emelte ki Dr. Simon Attila a Design Menedzsment Díj bírálóbizottságának elnöke, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

Budapest Design Week

 „A Budapest Design Week idei központi témája a Tartsd körforgásban!, mely a körforgásos gazdaság (circular economy) fontosságára, szerepére kívánja felhívni a figyelmet. Ma Magyarországon érdemes ezzel a témával foglalkozni, hiszen ezzel a szemlélettel új, eddig kiaknázatlan piacokat tudunk mutatni a hazai designvilágnak. A circularity azon túl, hogy hulladékmentes és környezetbarát, növelheti a hazai vállalatok hatékonyságát, versenyelőnyét. Szükségesnek tartjuk megmutatni, hogy a körforgásos gazdaság egy pozitív jövőképet takar, ahol a hazai designvilág szereplői komoly versenyelőnyhöz juthatnak. A Budapest Design Week, melyre a koronavírus-járvány ellenére ugyanannyi jelentkező volt, mint tavaly, idén hibrid formában jelentkezik, eseményeink nagy része a fesztivál honlapján is követhető, így bízunk benne, hogy országszerte csatlakoznak hozzánk a design szerelmesei” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week szakmai vezetője és a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A díjazottak és a legkiemelkedőbb pályázók munkáiból nyíló online kiállítás a Budapest Design Week honlapján tekinthető meg. A fesztivál védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője a Magyar Formatervezési Tanács.

Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj online kiállítás itt tekinthető meg.

Az együttműködés keretében a MITTE látja el 2020-ban a Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj, illetve a Budapest Design Week teljes sajtó- és pr kommunikációját.  A megbízás keretében az ügynökség sajtórendezvényeket szervez, gondozza a márka social kommunikációs felületeit, illetve PR és sajtókapcsolati feladatokat végez.

A Budapest Design Week 2004-ben a Magyar Formatervezési Tanács szervezésében azzal a céllal jött létre, hogy közreműködjön a design gazdasági és társadalmi szerepének tudatosításában, a design iránti bizalom növelésében és a terület szereplői közötti kommunikációban. A rendezvénysorozat kiemelt célja, hogy a társadalmi hasznosság mellett a design gazdasági jelentőségére hangsúlyt fektessen. A programsor elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a designban rejlő lehetőségekre mind gazdasági, mind pedig üzleti szempontból, megcélozva ezzel a gazdasági döntéshozók körét és a hazai vállalkozásokat. A 2020-as évben a Budapest Design Weeket hibrid módon rendezik meg, mely keretében programjai jelentős része az online térben valósul meg, néhány kiemelt esemény kivételével. A fesztivál megrendezése során kiemelt szerepet kap a környezetvédelem: a témaválasztás mellett az online lehetőségeknek köszönhetően jóval kisebb lesz a rendezvénysorozat ökológiai lábnyoma, kevesebb környezet terhet jelentenek majd az online programok.

A MITTE Communication elkötelezett a hazai designkultúra támogatása mellett. Az ügynökség a hazai kommunikációs piaci szereplők közül egyedüli módon, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a kreatívipari márkákhoz kapcsolódó brandépítésben és kommunikációban.