Az EU-ban a teljes energiafogyasztás negyedéért, míg Magyarországon harmadáért a háztartások felelnek.[1] A lakóépületek megfelelő hőszigetelése mellett egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen energiahatékonyságú háztartási készülékeket állítunk csatasorba, illetve azokat milyen módon használjuk, hiszen amellett, hogy a rezsiköltségeken spórolhatunk, a háztartás környezeti lábnyomát is csökkenthetjük. Ha például az egész EU átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát lehetne megtakarítani, ami Portugália éves teljes villamosenergia-fogyasztásának kétszeresével, avagy a tagállamok összesített villamosenergia-fogyasztása 3 százalékával egyenlő.[2] Ez nem minden, hiszen több mint 6,142 milliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani – ez a mennyiség 2,5 millió olimpiai úszómedence feltöltéséhez elegendő.

Tízezreket spórolhatunk takarékos gépekkel

 „Magyarországon, bár az elmúlt években a támogatott csereprogramoknak is köszönhetően csökkent a háztartási nagygépek átlagéletkora, még mindig sok koros és energiapazarló készülék üzemel” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG Magyarország szakértője. Beszédes adat, hogy amennyiben hazánkban az összes, 8 évnél idősebb, korszerűtlen mosógépet, hűtőt és fagyasztót modern készülékre cserélnék a háztartások, összesen évi 1,9 millió tonnával lenne csökkenthető Magyarország CO₂-kibocsátása.[3] E mennyiség ötödét eredményezné a mosógép-matuzsálemek lecserélése, a fennmaradó részt pedig kb. fele-fele arányban hozná az elavult hűtők és fagyasztók kiváltása új készülékekkel.

„Nem mellesleg egy ilyen csere a rezsire is jótékonyan hatna: egy tizenéves hűtőt A+++ kategóriásra lecserélve az éves áramszámla mintegy 10.000 forinttal lehet kisebb, egy ennél is idősebb hűtőtől megválva pedig közel 30 000 forint megtakarítás adódik. Hasonló a helyzet a mosógépek esetében is, ahol a csere révén — a használat gyakoriságától függően — a villanyszámlán akár 10-12 ezer forintot, a víz- és csatornadíjon további hasonló summát spórolhatunk meg évente” – húzza alá az LG szakértője.

A hűtők esetében ráadásul egy korszerű készülék sokat segíthet az ételpazarlás csökkentésében is. Ez sem kis probléma, hiszen a Nébih adatai szerint Magyarországon évente fejenként 33 kg rosszul tárolt vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszer kerül a szemétbe.[4] „Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerpazarlás megszüntetésével egy négytagú család akár évi 50.000 forintot is megspórolhatna” – mondja Budai Nikoletta.

Az okos használat is segít a zöldítésben

Szintén a környezetvédelmet szolgálja, ha olyan készüléket választunk, amely hosszú éveken át működik anélkül, hogy le kellene cserélnünk. A háztartási nagygépekben és légkondicionálókban alkalmazott inverteres motor a hagyományos meghajtáshoz képest kisebb energiafelhasználást, tartósabb működést tesz lehetővé: nem véletlen, hogy az LG például az inverteres Direct Drive meghajtású mosógépek motorjára és a hűtőszekrények kompresszorára 10 év garanciát vállal.

A környezettudatossághoz nem csak az energiahatékony és tartós készülékek kiválasztása, de azok megfelelő használata is hozzá tartozik. A hűtőt például nem szabad sem sugárzó hőforrás (pl. tűzhely) közelébe állítani, sem közvetlen napsugárzásnak kitenni. A készülék hátulján lévő kondenzátorrácsnak a jó szellőzéshez tér kell, ezért ne helyezzük a gépet szűk kamrába, a faltól tartsunk legalább 10 cm távolságot és félévente portalanítsuk a rácsot. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy jól zár, illetve szigetel-e az ajtó, a nem No Frost rendszerű készülékeket legalább évente kétszer olvasszuk le. A mosógép esetében a mosási hőmérséklet okos megválasztásával takaríthatunk meg több energiát, vagyis célszerű az átlagos szennyezettségű ruhákat csak 30-40 fokon, de az átlagosnál hosszabb programon mosni. A gépet töltsük tele, de ne tömjük túl, ha pedig szárítógépet is használunk, előtte minél nagyobb fordulaton centrifugáljuk ki a ruhákat – kivéve persze az igazán kényes darabokat.

Besegít a mesterséges intelligencia

A háztartási berendezések optimális, ezáltal energiatakarékosabb és környezetkímélőbb működtetésében egyre nagyobb szerep jut az okos, illetve a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó megoldásoknak. „A mesterséges intelligenciával rendelkező háztartási gépek már most elérhetőek, és mivel ezek a készülékek képesek elemezni nem csak a környezetüket, de a felhasználói szokásokat is, ezek alapján pedig ki tudják választani az optimális működési beállításokat, sokkal energiahatékonyabban tudnak működni, mint a hagyományos társaik. Szintén az energiahatékonyságot és a kényelmet szolgálja, ha a készülékeket az okostelefonunk segítségével tudjuk ellenőrizni és irányítani” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője.

Ha például elutazunk, az LG Smart ThinQ alkalmazás segítségével távolról állíthatjuk be a hűtő hőmérsékletét, ha pedig otthon vagyunk és véletlenül nyitva felejtettük a fridzsider ajtaját, az okostelefonos app segítségével erről is értesítést kaphatunk. Ugyanígy távolról vezérelhetjük a légkondicionálót, hogy egy percet se üzemeljen feleslegesen, ha pedig a mosógépünket úgy tudjuk beállítani, hogy akkorra végezzen a mosással, amikor hazaérünk, elkerüljük, hogy a fél napja a gépben heverő, rossz szagúvá vált ruháinkat újra át kelljen öblíteni. Az okos funkciók közül a diagnosztika, azaz hibafelismerés és -jelzés szintén olyan lehetőség, amely a pénztárcánk mellett a környezetet is óvja, hiszen ha a háztartási berendezés időben jelzi, hogy valamilyen probléma lépett fel, elkerülhetjük a hibás működésből fakadó többletfogyasztást és a borsosabb szervizszámlákat.

[1] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Energy_consumption_in_households

[2] http://applia-europe.eu/statistical-report-2017-2018/pillar1.html

[3] A magyarországi háztartásokban található régi háztartási gépek cseréjével elérhető energiamegtakarítási lehetőségek – APPLiA Magyarország Egyesülés, GfK Hungária (2018)

[4] Nébih – http://maradeknelkul.hu/wp-content/uploads/2016/11/KSZ_2017_03_maradeknelkul_ON.4.pdf

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől (230 millió tonna). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki (Nébih). E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az úgynevezett nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos lineáris inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszer-tárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás. „Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható úgynevezett FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább maradnak frissek” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője. Az olyan különleges megoldások, mint az úgynevezett ökoajtó, amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így a kisebb felület miatt kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. A kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy meggyőződjünk a hűtőnk tartalmáról.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egyrészt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius-fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a fridzsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne. Hasonló a helyzet a szén-dioxid-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

Vásároljunk tudatosan!

Az élelmiszer-pazarlás elleni otthoni küzdelemben oroszlánrésze van annak, hogy mennyire vagyunk tudatos fogyasztók. A gondok ott kezdődnek, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „fogyaszthatósági dátum” között. Az utóbbival szemben az előbbi esetben a termék a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható – ha ezt tudjuk és nem dobjuk ki kóstolás nélkül, máris tettünk egy lépést a pazarlás csökkentése felé. Az is jó módszer, ha előre megtervezzük a heti menüt és azt, hogy ehhez mit kell bevásárolnunk. Így kisebb az esély arra, hogy hirtelen felindulásból csak azért veszünk meg valamit, mert megkívántuk és „jó lesz az még valamire”, vagy éppen akciós, a tervezésnek köszönhetően ráadásul az egész bevásárlás kényelmesebb és stresszmentesebb lehet.

Ellenőrizzük napi rendszerességgel a hűtő tartalmát, kövessük nyomon az ott tárolt élelmiszerek szavatossági idejét és állapotát, így még az előtt felhasználhatjuk azokat, hogy megromolnának. Ehhez persze egyrészt az is kell, hogy ne uralkodjon zsúfoltság és káosz a hűtőben, hogy ne tudjanak észrevétlenül elrejtőzni a polcok mélyén a rég lejárt áruk, ősrégi ételmaradékok.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hűtők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.