„A pszichoszociális kockázati tényezők alatt értünk minden olyan környezeti hatást, mely kedvezőtlen hatást gyakorol a fizikai és mentális egészségre. A felmérés során pedig a munkahelyi faktorokra koncentrálunk. A vállalati irányelvek, kultúra és kommunikáció, a személyek közötti dinamika mind problémaforrás lehet. Fontos tényező a munkakörben az időkényszer, a balesetveszély, a műszakok száma és azok ideje. Nincs munkahely stressz nélkül, de amíg kismértékben inspiráló hatású és segíti a mentális összeszedettséget, addig a túlzott stressz és terhelés kimerüléshez vezet. Ez több betegségre hajlamosíthat, de csökken a munkavállaló elkötelezettsége és produktivitása is, ami akár felmondásához is vezethet. Ezekből a problémákból olyan extraköltségek származhatnak, ami akár az adott kolléga éves fizetésének 75 százalékát is kiteheti. Betegségek közül konkrét példaként említeném a derékfájást, aminek a hosszútávú fennmaradásában a legfőbb kóroki tényező a munkahelyi stressz. Tehát nem lesz könnyű a felépülés azok számára, akik elégedetlenek és túlhajszoltak a munkájuk során” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakembere.

A pszichoszociális kockázatfelmérés jogszabályi háttere

A munkaadóknak három évente kötelező pszichoszociális kockázatfelmérést végezni, azonban a törvényi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy ezt a nehezen megfogható elemzést milyen módszertan segítségével kell elvégezni és milyen lépéseket kell tenni az eredmények ismeretében. Bár ez egy jogszabályi kötelezettség, a munkaadóknak is érdeke, hogy felismerjék az ebben rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A munkaadónak is előnyére válhat a pszichoszociális kockázatfelmérés

„Elsősorban a felmérés anonimitása miatt kaphat őszinte visszajelzést a vállalat. A munkavállalók a felmérés során nem beazonosíthatóak, így bátran elmondhatják a véleményüket. Ha a kockázatértékelés alapos előkészületek után, megfelelő módszerrel készül, akkor valódi problémákra hívhatja fel a figyelmet. Pszichológusaink a megrendelővel együttműködve segítenek a háttérben rejlő okok felismerésében és azok megértésében. Így a jogszabályi megfelelésen túl valódi következtetéseket is le lehet vonni, melyekre alapozva csökkenthetőek a kockázatok, valamint akciótervet lehet készíteni. Ezért érdemes komolyan venni ezt a feladatot, ha már úgyis kötelező elvégezni” – mondta Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont szakembere.

Ha egy cég tudatában van annak, hogy a túlzott stressz csökkenti a termelékenységet és lépéseket tesz azért, hogy ezt elkerülje válságállóbbá teheti saját működését. Stoll Dániel példaként említette az egyik megrendelőt, aki figyelmes lett arra, hogy valamiért jelentősen nőtt a betegszabadságok és táppénzes időszakok száma. A felmérésben egyes stresszorokat csoportosan jeleztek a munkavállalók. Ebből kiindulva megállapítható volt, hogy a cégben zajló változásokról nem történt meg a megfelelő kommunikáció, ami bizonytalanságot és feszültséget eredményezett.

Milyen stresszforrások és egyéb tényezők játszhatnak még fontos szerepet?

Fontos, hogy a vállalati hierarchián belül mennyire lehet felfelé is kommunikálni, így például tisztázottak-e az egyes szerepek a munkacsoportok és munkavállalók között, milyen mértékű a munkaterhelés, mennyire tud kontrollt tartani a munkafolyamatok fölött a munkavállaló. A munkakörülmények is stresszforrást jelenthetnek, például, ha vegyszerekkel, zajban vagy nem megfelelő hőmérsékletben kell dolgozni. Maga a munkavállaló is fontos tényező, hiszen az ő személyisége, motivációi, képességei is befolyásolják azt, hogy mi az, ami számára kellemetlenséget jelent.

A munkavállalók pszichoszociális állapotának hosszú távú jelentősége

„Demográfiai adatok alapján elmondható, hogy a munkavállalók átlagéletkora nő, ezért fontos, hogy a jó munkaerőt ne csak megtartsák a munkaadók, hanem egészségük megtartásában is segítsék őket. Ahogy azt korábban említettük, a stressz nagyon sok betegségre hajlamosíthat, a főbb kóroki tényezők egyike. A hosszabb távú egészségmegőrzésben van tehát rendkívül fontos szerepe annak, hogy az alkalmassági vizsgálaton túl a munkavállalók mentális egészségére is figyelmet fordít munkaadójuk” – tette hozzá Dr. Nagy-László Nóra.

Dr. Csernavölgyi István szülei is orvosok, így, ahogy ő fogalmazott, az orvosi pálya eleve elrendelés volt a számára. A vezérigazgató szerint a gyógyítás alapvetése a megfelelő szaktudás és képzettség, de ugyan olyan fontos számára az is, hogy a gyógyító ember tudjon maradni ott és akkor, amikor arra szükség van. Ez a meggyőződés tükröződik a munkájában mind a szakmai területen, mind pedig az intézményvezetői pozícióban. Célja, hogy hosszú távon olyan körülményeket teremtsen a kollégái számára, ahol közösségként, biztonságos szakmai környezetben mernek és tudnak alkotni, ami a fejlesztés és a fejlődés alapja. A megfelelő munkakörnyezet mellett ugyanolyan fontosnak tartja a kollégák folyamatos szakmai gyarapodását, így a BEK Akadémia képzéseit, amiben óriási lehetőséget lát. Véleménye szerint ez olyan hazai és nemzetközi oktató és kutatási tevékenységre ad módot, ami máshol egyáltalán nem jellemző.

Dr. Csernavölgyi István úgy gondolja, hogy elődje, dr. Varga Péter Pál munkássága során mindenki számára világossá vált az a megkérdőjelezhetetlen szakmaiság, amelyet a Budai Egészségközpont képviselt az elmúlt évtizedekben. A vezérigazgató szerint a Budai Egészségközpont abban tud más lenni és abban tud kiemelkedni a többi szolgáltató közül, akár a magán-, akár az állami szférában való gyógyításról legyen szó, hogy itt minden adott ahhoz, hogy a beteg java legyen a legfőbb törvény és ezt semmi ne írhassa felül. Ami emellett elődje munkásságában megfogta és amit kiemelne, az a folyamatos fejlesztés iránti igény volt. Ezen az úton szeretne ő is továbbmenni, így mind a digitális, mind az infrastrukturális, mind pedig intézményi szinten jelentős fejlesztések várhatók a jövőben. A digitális fejlesztések célja egy olyan hálózat kiépítése, amely gyorsítja az ellátási folyamatot, egyértelműen szolgálja annak biztonságát, valamint segíti a munkatársak napi tevékenységét. A tervek szerint még az idei év folyamán megkezdődik egy több szakmában magas progresszivitással bíró kórházi épületegyüttes megvalósítása is.

Hosszú távú célok és jövőkép

Dr. Csernavölgyi István elmondta, hogy a Budai Egészségközpont stratégiája más, mint amit általában a magánegészségügyi intézmények kapcsán érzékelni lehet. Vannak olyan intézmények ugyanis, amelyek a járóbeteg ellátást célozzák meg, vannak olyanok, amelyek kifejezetten a diagnosztikát, illetve vannak olyanok, amelyek inkább a fekvőbeteg ellátásra specializálódtak. A Budai Egészségközpont mindhárom területet magas színvonalon szeretné több szakmában megvalósítani és működtetni, úgy, hogy eközben megőrzi az Országos Gerincgyógyászati Központ kiemelkedő szakmai tevékenységét is.

„A fejlesztések visszatükrözik az előrelátó tulajdonosi szándékot és a stratégiai gondolkodást: kapkodás nélkül, a szakmaiságot szem előtt tartva, minden területet érintve 2-3 éven belül kialakítani egy fekvő- és járóbeteg ellátó intézményt. Cél egy olyan jövőkép megvalósítása, amelyben a Budai Egészségközpont nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi kitekintésben is élen járó fekvő-és járóbeteg ellátást, kiemelkedő diagnosztikai képességeket menedzselő és működtető, a magán ellátás kapcsán mind szakmai gárdájában, volumenében, eszközparkjában és infrastruktúrájában kiemelkedő intézménnyé válik. Az egyes szakterületekkel – és nem csak a gerincgyógyászat jeles képviselőivel – már elkezdődött a közös gondolkodás és a közös munka. Ez a garanciája annak a valós és reális jövőképnek, hogy az intézmény a magánegészségügyi piacon nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőt fog nyújtani az elkövetkező pár évben” – tette hozzá dr. Csernavölgyi István.

Az intézmény fokozatosan szüntette be magánrendeléseit, mára csak az akut gerincsebészeti programja működik. Befejeződtek a belső technikai átalakítások és az ápolószemélyzet továbbképzése, így maximális felkészültséggel várják a betegeket. A folyamat felgyorsítására és a megfelelő eszközök beszerzéséhez nyújtott több milliós támogatást a Generali Biztosító alapítványa. Az összeget a járványügyi helyzetben szükséges SARS-COV2 (COVID-19) tesztek és szükséges labortechnikai berendezés beszerzésére, valamint egy, az intenzív ellátásban használandó ultrahang berendezés beszerzésére fordítják. Utóbbi a mellkasi illetve tüdő funkciók vizsgálatához elengedhetetlen eszköz az aneszteziológiai és intenzív osztályos ellátásban, súlyos állapotban lévő fertőzött ellátása esetén. A labortechnikai berendezésekre pedig most elsősorban a COVID-19 szűréséhez van szükség, de később más kórokozók kimutatására is alkalmasak lesznek.

„Meggyőződésünk, hogy egy magánintézménynek akkor van létjogosultsága a társadalom felé, ha valós népegészségügyi érdekek mentén szervezi a szolgáltatásait. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kialakult helyzetben minden erőforrásunkat a járvány elleni harcnak szenteljük.” – mondta Varga Péter Pál, a Budai  Egészségközpont alapító-ügyvezetője.

Most mindannyian az orvosok és egészségügyi dolgozók kezében vagyunk: kötelességünk őket támogatni az egész társadalomnak biztosított segítségnyújtásban” – mondta Erdős Mihály, az alapító Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A Generali a Biztonságért Alapítvány korábban is segítette az egészségügyet, például mentőautókat adtak át az Országos Mentőszolgálatnak, vagy ingyenes szűrési lehetőséget biztosítottak több száz település lakóinak.