Saját szektorában különdíjat érdemelt ki az IKEA, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Richter Gedeon, az Accor-Pannonia Hotels, a Coca-Cola, a McKinsey & Company, a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Microsoft, valamint a Market Építő Zrt. A legismertebb munkaadó az IKEA lett.

A magyar munkavállalók az IT-szektort tartják a legvonzóbbnak, amelyet az üzleti szolgáltatási szektor (BSS) és a telekommunikációs ágazat követnek – már a harmadik éve ez a TOP 3. Ugyanakkor csökken a tíz legvonzóbb szektor közötti távolság, azaz nő a verseny a munkáltatói márkák között a tehetségek megszerzésében és megtartásában.

Továbbra is fontos szempont munkahelyválasztáskor a vonzó fizetés és juttatási csomag, de hasonló fontossággal bírnak a nem anyagi juttatások is, amelyet a munkaadóknak be kell építeniük a kínálatukba, figyelve a munkavállalók igényeire.

Magyarországon a munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb öt tényező nem változott az elmúlt három évben

A Randstad friss kutatása szerint a legfontosabb továbbra is a vonzó munkabér és juttatási csomag, a magyarok számára az európai átlaghoz képest is fontosabb driver ez (az európia átlag index 154, a magyarországi 174.). A második legfontosabb szempont a kellemes munkahelyi légkör, amely szintén nagy eltérést mutat az európai átlaghoz képest (Európa 140, Magyarország 166), tehát a magyar munkavállalók számára különösen fontos, hogyan érzik magukat a munkahelyükön, hogyan bánik velük a vezetőjük. A nehezen kiszámítható gazdasági környezetben tavalyhoz képest jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága, a felmért európai országok között a magyar index lett a legmagasabb (Európa 109, Magyarország 153). A TOP5 munkahelyválasztás befolyásoló tényező között találjuk még az állás hosszú távú biztonságát, valamint a munka-magánélet egyensúlyát.

Nem mindenhol a fizetés a legfontosabb mozgatórugó: Németországban a munkahely biztonsága, Olaszországban és Angliában a work-life-balance, Norvégiában a kellemes munkahelyi légkör került idén az első helyre.

A felmérésből az is látszódik, hogy a hazai dolgozóknak kevésbé fontos a munkakör tartalma. Nemcsak az európai 91-es átlag indexnél sokkal alacsonyabb a magyarországi érték (68-as index), de tavaly óta is jelentősen csökkent ennek a mozgatórugónak a fontossága. Ez egyébként Európában Hollandiában kapta a legmagasabb értéket, 140-et.

A férfiak számára fontosabb a pénzügyileg stabil munkahely és a modern technológiák használata, a nőknek pedig a lokáció és a home office lehetősége nyom többet a latban munkahelyválasztáskor. De például a magasabb végzettségűek a távmunka lehetőségét többre értékelik, mint a munkahely elhelyezkedését. A szellemi dolgozóknak a home office a fontos, a fizikai dolgozóknál pedig a munkahelyi légkör és a lokáció fontossága emelkedik ki. Az egyes mozgatórugók között korcsoportok szerint is találunk különbségeket, más-más szempont áll a generációk fókuszában.

A Randstad felmérésének elmúlt tíz évében mért eredményei alapján az látszódik, hogy az a vállalat, amely a fizetés tekintetében nem tudja tartani az ütemet a piaccal, a számos szakmában tapasztalható fokozódó jelölthiány mellett lemarad, hiszen fizetés és a juttatások tíz éve a legfontosabb mozgatórugója a hazai munkavállalóknak.

Az elmúlt tíz év trendjeit nézve az is megállapítható, hogy a 2009-es gazdasági válság kiheveréséig a munkahely biztonsága a második helyen állt, majd 2017-ben, ahogy a munkaerőpiac jelöltvezérelt piaccá alakult, a kellemes munkahelyi légkör egyre fontosabb lett, és átvette a második helyet a fontos mozgatórugók között. A munkaadó pénzügyi stabilitása fontossága évről évre növekedett, a munkavállalók pedig tudják, hogy van választási lehetőségük, így évek óta nem félnek munkahelyet váltani.

Elvárások vs. felkínált értékcsomag

A munkahelyválasztást befolyásoló legfontosabb tényezők és a megkérdezett munkavállalók jelenlegi munkahelye által kínált értékek sorrendje nem fedi egymást. Tehát a munkavállalók vágyai és a munkaadók által kínált értékcsomag között szakadék van, a munkáltatói márkaépítéshez pedig fontos megértenie a vállalatoknak ezt a szakadékot.

Míg a munkavállalók a vonzó munkabért és juttatási csomagot tartják a legfontosabb vonzerőnek, a jelenlegi munkaadójuk értékajánlatát tekintve ez csak a 9. helyen áll. A Randstad év eleji HR Trends kutatása és gap analízise is rámutatott, hogy a munkaadók nem tudták és terveik alapján nem képesek követni a munkavállalók fizetésemelési igényének mértékét az inflációs környezetben.

A fizetés mellett fontos tényező a karrierlehetőség is, a jelenlegi munkaadót azonban nem emiatt értékelik leginkább. A munkavállalók a jelenlegi munkaadójuknál a munkahely kényelmes lokációját értékelik a legtöbbre, egy ideális munkaadó esetében pedig a kényelmes elhelyezkedés mindössze a 7. helyen áll. Úgy tűnik ebből, a lokáció és a megközelíthetőség fontosabb a munkáltató választásakor, mint gondolnánk, a valós döntések során is jelentős szerepet játszik.

Elérte legmagasabb pontját, ezáltal szerkezetkész állapotba került a Budapest ONE irodaház 2. és 3. üteme. A 2020 elején átadott, 25 ezer négyzetméteres első ütemet követően, az egyidőben fejlesztett két projekt során 40 ezer négyzetméter iroda- és közel 3500 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltató terület épül fel, amelyet közel 2 500 négyzetméter zöldfelület egészít ki. A több mint 20 ezer köbméter beton és 2,5 ezer tonna betonacél felhasználásával elkészülő két ütem helyiségeibe 2022. második felében költözhetnek be a bérlők.

A Budapest ONE-ban dolgozók hétköznapjait az irodaház földszintjén, valamint a közelben elérhető számos üzlet és szolgáltatás – köztük a hamarosan megnyíló, szintén a Futureal által jegyzett Etele Plaza teljes kínálata – mellett az ország legnagyobb multimodális csomópontja teszi majd könnyebbé. A Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró, illetve az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál elhelyezkedő irodaház nemcsak a belvárosból, hanem akár más vidéki nagyvárosokból vagy az agglomerációból is könnyen megközelíthető.  A lokáció, az építészeti koncepció és az elérhető szolgáltatások optimális összhangját jól jelzi, hogy több nagyvállalat választása is a Budapest ONE-ra esett. Az újonnan felépülő épületrészek adnak majd otthont a Vodafone új főhadiszállásának, valamint ide költözik a BT regionális szolgáltatóközpontja is.

„Befejezésekor a Budapest ONE irodapark összesen több mint 65 ezer négyzetméter bérelhető területtel bővíti a fővárosi irodapiacot. Úgy tapasztaljuk, hogy a bérlők mielőbb visszaállnának a megszokott kerékvágásba, de a koronavírus-járvány következében megváltozott dolgozói igények miatt várhatóan nagyobb figyelem fordul majd azokra a terekre is, amelyek ösztönzik a kreativitás és az együttműködést, valamint kényelmes, egészséges és biztonságos környezetet nyújtanak. Ennek eredményeként továbbra is komoly piaci igény mutatkozik a magas minőségű és emberközpontú megoldásokat nyújtó irodaházakra” – hangsúlyozta Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója.

“Nagy örömömre szolgál, hogy már állnak a BT leendő irodájának falai – mondta el Győri Péter, a BT country managere. – A kész épület kielégíti majd azokat a 21. századi elvárásokat, amelyeket ma egy modern, wellbeing-központú vállalat és annak kollégái támasztanak a munkahelyi környezet iránt. Biztos vagyok benne, hogy az iroda mind technológiailag, mind kivitelezés szempontjából a legmagasabb színvonalat képviseli, pontosan olyat, amilyet a BT magyarországi központjának szeretnénk.”

A Vodafone új székházának kialakítása kapcsán Tóth Zsuzsanna, a Vodafone HR vezérigazgató-helyettese elmondta: „Új székházunk kiválasztásakor olyan épületet kerestünk, amely modern, vagyis egyfelől megfelel a mai kor építészeti megoldásainak, másfelől méltán reprezentálja a Vodafone infotechnológiában és távközlésben betöltött innovátor szerepét. A Budapest ONE minden szempontunknak megfelelt, így nem volt kérdés, hogy itt kívánjuk kialakítani a jövő munkahelyét: egy olyan munkahelyet, amely biztosítja kollégáink számára azt az inspiráló környezetet, ami egyaránt támogatja mentális és fizikai jóllétüket. Emellett fontos szempont volt az is, hogy új székházunkban képesek legyünk bemutatni mindig az éppen aktuális, leginnovatívabb technológiáinkat. A következő hónapokban a kollégáinkkal és partnereinkkel azon dolgozunk, hogy közösen kialakítsuk a jövő foglalkoztatásához leginkább passzoló irodakörnyezetet.”

A BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszer mellett az irodapark Magyarországon az elsők között szerezte meg a nemzetközi WELL Building Platina előminősítését, amely a dolgozók egészségi állapotára és közérzetére pozitív hatást gyakorló szempontokat ismeri el az épületek tervezése során. A piaci igényekre reagálva indította el a Futureal Stay Safe kezdeményezését, amelynek keretében a Budapest ONE fejlesztése során új egészségvédelmi előírásokat, illetve technológiai megoldásokat alkalmaznak. A teljes épületegyüttes tetején egy közel 500 méteres, rekortán borítású panorámás futópálya is a dolgozók rendelkezésére áll majd, az új mélygarázsban pedig lehetőség lesz nem csak az elektromos autók, hanem az elektromos kerékpárok és e-rollerek töltésére is.

A Millward Brown Optimor nyilvánosságra hozta a WPP megrendelésére készülő, a világ legértékesebb márkáit rangsoroló, 2014. évi BrandZ Top 100 Most Valuable Global Brand listáját. A sort három évig vezető Apple most átadta helyét a Google-nek, melynek piaci értéke 159 milliárd dollar – ez 40 százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest.

Ugyan az Apple továbbra is jól teljesít, kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy már nem diktálja a fogyasztói technológia változásának ütemét és irányát – amint azt a valódi áttörést jelentő új termékek hiánya is mutatja.

A világ vezető B2B márkája, az IBM továbbra is őrzi a lista harmadik helyét, 108 milliárd dolláros értékkel.

Nick Cooper, a Millward Brown Optimor ügyvezetője a nyertes kapcsán elmondta: a Google igen innovatív volt az elmúlt év során, a Google Glass mellett a mesterséges intelligencia területén is, valamint az Android operációs rendszer új területeken, például gépkocsikban történő használatára irányuló partnerségeket is kötött.

David Roth, a WPP-hez tartozó The Store vezére úgy véli, az idei lista a válság végét jelzi, hiszen az értékelések a top100, az egyes kategóriák és a márkák szintjén is jelentősen növekedtek. Figyelemreméltónak tartja, hogy a kilábalást – az elmúlt évek gazdasági és technológiai változásai ellenére – az erős márkák vezették: a 2008-as százas listáról 71 márka 2014-ben is ott van az élmezőnyben. A top100 összesített értéke – 2,9 billió dollár – ma közel duplája az első lista összeállításakor, 2006-ban meghatározott értéknek, de még a válság kezdetekor, 2008-ban mért értéket is 49%-kal múlja felül.

A tízes toplista a következőképpen alakul:

Az idei jelentés legfontosabb megállapításait a szerzők a következő pontokba foglalták össze:

Szerep az életben: A sikeres márkák közül sok – Google, Facebook, Twitter, Tencent, LinkedIn – nem csupán eszköz, hanem az életünk részévé vált. Magukhoz ragadják a figyelmünket és a képzeletünket, miközben segítenek a kommunikációban, egyre több helyet követelnek az elménkben – gyakran a kategóriahatárok átlépésével. Ugyanez a helyzet a Nike esetében is, amely az alapvető funkcióján túli szolgáltatásokkal (mint a Nike+) válik egyre inkább az életünk részévé.

A nyereségen túli cél: Azok a márkák, amelyek a profiton túl is képesek egy nemesebb célt megfogalmazni – mint például a babák és mamák egészségét óvó Pampers, vagy a nők önképét óvó Dove – nagyobb eséllyel pályáznak a sikerre.

A Ruházat (Apparel) a leggyorsabban növekvő kategória: A 10 legnagyobb ruházati márka értéke összesítve 29 százalékkal, 100 milliárd dollár közelébe nőtt, gyorsabban, mint az Autók (17%) vagy a Kiskereskedelem (16%). Az Uniqlo, a Nike és az Adidas egyaránt kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el.

A technológiai szolgáltatók tovább menetelnek: Nem csupán a lista első négy helyezettje technológiai cég, de a legnagyobb növekedést elérők közül is sokan ebből a szektorból kerültek ki. A Tencent 97%-kal, a Facebook 68%-kal növelte az értékét, míg a Twitter (71.) és a LinkedIn (78.) új szereplők a százas listán.

A nagyértékű márkák gyorsabban növekednek: Ha a BrandZ márkaértékeket részvényportfóliónak tekintjük, és összevetjük a S&P500 index teljesítményével, azt látjuk, hogy az elmúlt kilenc évben 1,1 százalékot emelkedtek, szemben a tőzsdei index 44,7 százalékával, vagyis elmondható, hogy az erős márkákat birtokló cégek a részvényeseik számára is jobb megtérülést biztosítanak.

Újra erősödőben a nyugati világ márkái: mind darabszámukat, mind az összesített értékből birtokolt részesedésüket tekintve megerősödtek a nyugati márkák 2014-ben. Ennek oka egyrészt a tradicionális brandek megmaradása, másrészt több új belépése a listára, ami a javuló gazdasági helyzettel áll összefüggésben. A fejlődő országok márkáinak összesített száma visszaesett. Kína vezet 11 márkával, két orosz brand, a Sberbank és az MTS továbbra is a listán található, míg Afrikát az MTN mobilszolgáltató képviseli, immár harmadik éve.

Érdemes egy pillantást vetni az egyes kategóriák fejleményeire is.

A ruházati márkákat – különösen a prémium brandeket – a főutcák és az online boltok forgalmának élénkülése is erősítette. A lista élén a Nike – 55%-os növekedéssel – megelőzte a Zarát. A top 10-ben új szereplő a Tommy Hilfiger, míg a legnagyobb növekedést a tízes lista egyetlen ázsiai szereplője, a japán olcsódivat-lánc Uniqlo tudhatja magáénak 58%-os plusszal, ami a negyedik helyre volt elég, közvetlenül a H&M után.

A luxuscikkek piacán nem történt érdemi átrendeződés az élmezőnyben, továbbra is a Louis Vuitton – Hermès – Gucci trió foglalja el a dobogót. A szektor átlagos értéknövekedése 16%, de a Cartier és a Burberry a 40%-ot is elérte.

A technológiai cégeket érintő legfontosabb fejleményekről már esett szó. Érdekesség még, hogy az Intel, értékéből 15%-ot veszítve, a 13.-ról a 18. helyre zuhant, valamint hogy huszadikként felkerült a listára az Ericsson.

Az autók közül továbbra is a Toyota, BMW, Mercedes-Benz triumvirátusé a dobogó. Az amerikai piacon érdekelt gyártók különösen sokat nyertek idén: a Ford 56%-ot erősödve a hetedikről az ötödik helyre jött fel, a Chevrolet (9.) pedig új a listán. Előbbi esetében az üzemanyagcellák felé történő nyitás is sokat dobott az értékelésen. A top 10-ben egyetlen márka, a Volkswagen szenvedett el értékcsökkenést 2013-hoz képest.

A kiskereskedelem élmezőnyében a helyezéseket tekintve nem történtek jelentős változások, ugyanakkor az értékek változása igen hektikus: míg az élen álló Amazon 41%-ot erősödött, a második helyezett, a tradicionális kereskedelem bástyája, a Wal-Mart 2%-ot gyengült. Az ötödikről a hatodik helyre visszaeső Tesco szintén vesztett értékéből, 9%-ot. Ugyanakkor az online fókusz sem jelentett biztonságot: az eBay (most 5., tavaly 4.) 12%-ot esett. A kategória legnagyobb nyertese a 4. (tavaly 6.) helyezett IKEA, 61%-os plusszal. A nálunk is aktív cégek közül az Aldi 8., 8%-os javulással, ami a tavalyihoz képest eggyel jobb helyezést jelentett.

A bankoknál továbbra is a regionális bankok az értékesebb márkák, a top 3 nem változott: Wells Fargo, ICBC, China Construction Bank. Ugyanakkor a top 10-ben 3 márkával is szereplő kínai bankok többségének értéke a mezőnyénél lassabban növekedett vagy egyenesen csökkent, az ország gazdaságának lassulása következtében. A globális játékosok mezőnyét továbbra is az HSBC és a Citi vezeti, harmadik pozícióba – az önálló Chase tavalyi helyére – a JP Morgan került.

A biztosítók között szintén dominálnak a kínai cégek: a listára mindössze 2011-ben felkerült Ping An idén már első a kategóriájában, követői a China Life és az AIA. A lista első nyugati szereplője a tavalyi 3., idei 4. helyezett amerikai State Farm, melyet az egyaránt 40% feletti mértékben értéket növelt AXA és Allianz követ.

A távközlési cégek rangsorában inkább csak helycserékről beszélhetünk: továbbra is vezet az AT&T, a dobogó másik két fokán azonban helyet cserélt a Verizon és a China Mobile. Előbbi 20%-ot erősödött, míg utóbbit a kínai gazdasági fejlemények 10%-kal meggyengítették tavalyhoz képest. Negyedik a Vodafone, ötödik a Deutsche Telekom, új szereplő a tízes listán a BT: 61%-os értéknövekedéssel a 8. helyet szerezte meg.

A részletes, szektorok és területek szerint lebontott listák a kutatás honlapján érhetőek el.

(Fotó: Google Glass Official)