A Cappy „a jótett érzése jóízű” szlogenjéhez hűen 2020 márciusáig összesen tízmillió forinttal támogat olyan szervezeteket, amelyek innovatív megoldásokkal teszik jobbá a gyerekek életét. A 2019 júliusában indult kampányban a Cappy az Edisonplatform nevű kezdeményezéséhez csatlakozva választotta ki az általa támogatott tíz alapítványt. A Cappy Facebook oldalán tíz hónapon át minden hónapban új videóval jelentkezik, és mutat be egy szervezetet a tíz közül. A közösségimédia-felhasználókat pedig arra kéri, hogy aktivitásukkal fejezzék ki támogatásukat. Minden reakció – legyen szó akár lájkról vagy szívről – 100 forint hozzájárulást jelent az adott alapítvány munkájához. A kampány a félidejéhez közeledik.

Az első videóban a Skool Alapítvány mutatkozott be.  A Skool munkatársai és önkéntesei azt tűzték ki célul, hogy minél több fiatal lánynak biztosítsanak lehetőséget a technológiai szektorban, hogy a lányok is kreatívan alkothassák a jövőjüket, az életüket. 2020-ra legalább 2000 fiatalnak szeretnék bemutatni a technológia izgalmas világát, megtanítani a programozás alapjait, és érdekessé tenni ezt az alapvetően „fiúsnak” tartott világot a lányok számára is.

A második bemutatkozó szervezet a Jeleven Alapítvány volt, mely egy olyan különleges programot – a Jelnyelvi Játszóteret – fejleszt, amely egyszerre szól halló és hallássérült gyerekeknek és családtagjaiknak. Fő céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek a siket és halló gyerekek közt, a jelnyelv és a közös játék révén, amely során kölcsönösen tanítják egymást.

Harmadikként a Hópárduc Alapítvány videójából azt tudhattuk meg, hogyan segít a figyelemzavaros gyerekeknek a fejlesztő falmászás, és milyen érzés számukra megtanulni, hogy ha összpontosítanak, bármire képesek lehetnek. 3 éves kortól dolgoznak a gyerekekkel, az élmények átbeszélésével, pozitív visszajelzésekkel segítik őket.

A legutóbbi videó a Hősök tere Alapítványé volt. Tréningjeik, terepgyakorlataik pedagógusoknak és gyereknek egyaránt szólnak. Küldetésük, hogy az emberek merjenek odalépni másokhoz, azaz az együttérzés és egymás segítése társadalmi normává váljon – fenntartások nélkül. A mostani támogatás segít abban, hogy olyan iskolákhoz is elérjenek, ahova eddig nem volt lehetőségük. Az alapítvány bemutatkozása különösen aktuális, ugyanis november 7-én tartják IV. HeroiKon Nemzetközi Konferenciájukat az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az eseményen idén a kihívások, nehézségek legyőzése lesz a fókuszban, és az, hogyan tanulhatunk a kritikákból, hogyan lehetünk motiváltak mások sikereitől. Olyan emberekkel és személyes történeteikkel találkozunk, melyek mindenki számára példát és inspirációt jelentenek az elérhetetlen álmok, a változások megvalósításához.

Az alapítványok, egyesületek videói folyamatosan kerülnek fel a Cappy Facebook oldalára, hogy minél többen ismerhessék meg azok kiemelkedő, új ötleteket megvalósító munkásságát és céljait. A kezdeményezést részletesen bemutató kisfilm itt érhető el.

Az elmúlt évtized startup-forradalma megmutatta, hogy napjainkban a digitalizáció és egy jó ötlet akár egy garázscéget is pillanatok alatt a nemzetközi sikerig repíthet. Bár a lehetőségek ma már szinte mindenki számára nyitottak, egy nemrég elvégzett kutatás[1] szerint Magyarországon a kis- és középvállalkozások 72 százaléka semmilyen informatikai fejlesztést nem végzett az elmúlt két évben. A számok tehát azt mutatják: óriási versenyelőnyre tehet szert az a vállalkozás, amely idejében felismeri a digitalizációban rejlő értékeket.

A z üzleti érvényesülésnek azonban nem egyedüli kelléke a korszerűség – a valós eredményekhez ennél többre van szükség. Barabási Albert László hálózatkutató szerint bárki, életének bármely szakaszában képes lehet elérni a sikert, amennyiben hajlandó újra és újra próbálkozni, míg el nem jön az áttörés. Hogy a kitűzött cél elérésének – a folyamatos próbálkozás mellett – milyen egyéb összetevői vannak, azt az októberi Most Fórumon olyan résztvevők igyekeztek megfejteni, mint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures ügyvezetője, a Telekom Tettre-kész díjas Muhi Kristóf, az Innobie Tech  ügyvezetője és vezető fejlesztője, Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm tulajdonosa, illetve Papp Norbert, a Voiz Hangoskönyvtár alapítója.

A beszélgetés során a meghívottak mind megerősítették azt az alaptézist, hogy napjainkban a különböző okoseszközöknek és online vállalkozásfejlesztési lehetőségeknek köszönhetően sokkal elérhetőbbé válhat az üzleti siker, mint akár egy-két évtizede. „A startupoknál és a hagyományos vállalkozásoknál egyaránt fontosnak tartom, hogy minél több digitális eszközt használjanak, hiszen manapság már helyi szinten is ezek segítenek láthatóvá tenni a céget a potenciális vevők felé, vagy épp a működésük egyszerűségére, hatékonyságára vannak jótékony hatással, lassan nélkülözhetetlenül” – mondta Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures ügyvezetője.

Bár a technológia mindenki előtt megnyithatja az érvényesülés útjait, a kereteket továbbra is az egyénnek kell feltöltenie tartalommal, s ez most is – ugyanúgy, mint korábban – komoly tudatosságot és elkötelezettséget kíván a vállalkozótól. Ahogy Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm fiatal tulajdonosa megfogalmazta: „A titok az, hogy nem szabad elfelejteni dolgozni.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő esemény novemberben a gigabites hálózat, a mobiltechnológia és az 5G által megnyitott technológiai és gazdasági fejlődés témáját járja körbe.

[1] https://www.t-systems.hu/hirek-es-media/hirek/osszes-hir/versenyelony_a_digitalis_fejlesztes_a_kkv_szektorban_is

A Cappy hétköznapi jócselekedetekre buzdít mindenkit, hiszen – ahogyan az a szlogenében is megjelenik – „A jótett érzése jóízű”. A Cappy ezért idén Bridge Budapest Edisonplatform nevű kezdeményezéséhez társulva anyagi segítséggel és közösségi média kampánnyal áll több szervezet mellé. „Fontosnak tartjuk, hogy egyes márkáinkkal is kiálljunk jó célok, társadalmi ügyek mellett. A tudatosan, felelősen gondolkozó, nyitott és kíváncsi gyerekek nevelése mindannyiunk közös érdeke, ezért csatlakozunk a Bridge Budapest Edisonplatform kezdeményezéséhez” – mondta Szűcs Judit, a Coca-Cola Company Magyarország kommunikációs vezetője.

A Cappy kapcsolódó kampányában minden általa választott alapítványt egymillió forinttal segít működésének fenntartásában, fejlesztésében. Emellett júliustól tíz hónapon át minden hónapban videóval mutat be egy-egy szervezetet a  Facebook oldalán.  A felhasználókat pedig arra buzdítja, hogy lájkjaikkal, megosztással fejezzék ki elismerésüket, támogatásukat a videók alatt.

Az első videóban a Skool Alapítvány mutatkozik be. Guzsaly Péter, az alapítvány partnerkapcsolati vezetője elmondta, a kapott támogatást a Master Skool programjukra fordítják, hogy egy támogató, összetartó közösséget építsenek a technológia iránt érdeklődő lányok körében, és reméli, hogy a mostani elismerésnek köszönhetően még több fiatalhoz juthatnak el. A Skool már több mint 2500 lányt inspirált arra, hogy technológiával és programozással foglalkozzon. Mentoraiknak köszönhetően a Skool programjaiban résztvevő lányoknak 92%-a potenciális karrierlehetőséget lát a tech szektorban – miközben jelenleg a nők mindössze 8-10%-ban képviseltetik magukat fejlesztői munkakörökben Magyarországon.

A Cappy videó-sorozatában a második bemutatkozó szervezet a Jeleven Alapítvány lesz, mely egy olyan különleges játszóházi programot fejleszt, ahol a jelnyelvé a főszerep, és egyszerre szól halló és hallássérült gyerekeknek és családtagjaiknak. A harmadik pedig a Hősök tere Alapítvány, mely tanároknak, szülőknek szóló érzékenyítő tréningeket tart, küldetése, hogy az együttérzés és az egymás segítése társadalmi normává váljon – fenntartások nélkül. A  későbbiekben többek között az Uccu Alapítványt és az Amigos a gyerekekért szervezetet is megismerhetjük.

Az alapítványok, egyesületek videói folyamatosan kerülnek fel a Cappy Facebook oldalára, hogy minél többen ismerhessék meg azok kiemelkedő, új ötleteket megvalósító munkásságát és céljait.

Nézze meg a kezdeményezést részletesen bemutató kisfilmet:

Az Év Menedzsere címet Váradi J. József, a Wizz Air alapítója és vezérigazgatója, az Év Fiatal Menedzsere címet pedig Árvai Péter, a Prezi társalapítója és vezérigazgatója kapta. Dr. Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke Életmű Díjat kapott.

A Menedzserek Országos Szövetsége február 18-án adta át az Év Menedzsere és az Év Fiatal Menedzsere díjakat a XXIII. Menedzser Bál és Díjátadó Gálán, a Corinthia Hotel Budapestben.

A pályázaton ajánlás vagy direkt jelentkezés útján azok a magyar vállalatvezetők vehettek részt, akiknek meghatározó szerepük van vállalatuk irányításában és sikereiben. Előnyt élveztek azok a pályázók, akik 2016-ban vállalatukkal kimagasló eredményeket értek el. Jelöléseket a MOSZ által felkért kamarák (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, AmCham, Brit Kereskedelmi Kamara, Joint Venture Szövetség, MGYOSZ, FIVOSZ) és a Bod Péter Ákos elnökletével működő Jelölő Bizottság tagjai tehettek. A három jelöltet mindegyik kategóriában a Fekete István, Hegedűs Éva, Jaksity György és Mosonyi Györgyrészvételével működő Jelölő Bizottság választotta ki, végül a díjazottakról a Menedzserek Országos Szövetségének Elnöksége titkos szavazással döntött. „A díjak rangját az adja, hogy a szakmaiságot helyezi a középpontba és pozitív vezetői mintát mutat, segítve ezzel a modern, európai vezetési kultúra kialakítását, növelve a menedzser szakma presztízsét” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

Az Év Menedzsere: Váradi J. József, a Wizz Air alapítója és vezérigazgatója

Váradi J. József a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként 1989-ben. 1991-től a Procter & Gamble-nél, majd 2001-től a Malévnél szerzett vezetői gyakorlatot. 2001 és 2003 között a Malév vezérigazgatója volt. 2003-ban alapítóként létrehozta és azóta is ő irányítja Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársaságát. Vezetésével 2015-ben a Wizz Air Holdings Plc részvényeit bevezették a londoni tőzsdére, a vállalat 2016-ban 1,43 milliárd eurós bevételt generált és 3000 alkalmazottjával 23 millió utast szállított. 2007-ben az Ernst&Young tanácsadó cég Az Év Üzletembere választásán „A merész újító” Díjat, 2009-ben pedig a Figyelő TOP 200 Gálán „Az előző évtized leginnovatívabb vezetője” különdíjat kapta meg.

Az Év Fiatal Menedzsere: Árvai Péter, a Prezi társalapítója és vezérigazgatója

Árvai Péter üzletember, fejlesztő, a Prezi társalapítója és a Bridge Budapest elnöke. 2008-ban társalapítóként vett részt a prezi.com megszületésében. A vállalkozás Budapestről indult, de ma már San Franciscóban és Mexikóvárosban is van irodájuk, ahol több mint 250 embert alkalmaznak. Elérték a 75 milliós felhasználói számot, és havonta egymillió új felhasználóval büszkélkedhetnek. A Prezi célja, hogy segítse az embereket a hatékony kommunikációban, a Prezi elnökének víziója pedig egy olyan Magyarország, ahol büszkék arra, hogy értékeket és tudást hoznak létre a világ számára. Árvai Péter vallja, hogy Budapestről is meghódítható a világ. Ezért a Bridge Budapestben tudásátadó rendszereket hoztak létre tehetséges, kreatív magyar fiataloknak. Megalapították a Széchenyi-Bridge díjat, mellyel azokat a vállalkozókat ismerik el, akik a Széchenyi István által megfogalmazott vállalkozói értékeket képviselik Magyarországon.

Életmű Díj: dr. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke

A matematikus végzettségű üzletember az utóbbi két és fél évtizedben a Digital Equipment Corporation, a Compaq, majd a HP hazai leányvállalatát is irányította. 2007-ben lett a Vodafone hazai leányvállalatának vezetője és a Vodafone a magyar mobil távközlési piac egyik leginnovatívabb és legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé vált. 2011 októbere óta a Vodafone Magyarország elnökeként folytatja munkáját. Társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, a Magyar Vízilabda Szövetségnek és a Kínai-Magyar Üzleti Tanácsnak, és elnökségi tagként támogatja a MOBmunkáját. 2011 óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójaként vesz részt a jövő nemzedék vezetőinek kinevelésében. 2014-ben egyik alapítója a SEED (School for Executive Education and Development) regionális vezetői iskolának, amely a térség meghatározó felsővezetőinek szervez kurzusokat nyolc országban. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz társadalmi és szakmai díjat kapott: több ízben volt az Év Informatikai Menedzsere (1997., 1999.), elnyerte Az Év Menedzsere (2000.), a Leginspirálóbb vezető (2002.), az Év Üzletembere (2003.) – A példakép – különdíjat /Ernst & Young /), 2005-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjét.

A Y&R Best Countries kutatása – mely az ügynökség Brand Asset Valuator (BAV) márkaérték-kutatásán alapult, és a rangsorok készítésében jártas U.S. News, valamint a Wharton Business School részvételével készült – számos tényezőt figyelembe vett az értékelésnél. így a GDP alakulását, a turizmus mutatóit, a Human Development Indexet és a külföldi tőkeberuházások (FDI) alakulását is. 60 országot értékelt a 16.200 megkérdezett, akik között az átlagpolgárok mellett üzleti döntéshozók, valamint a „tájékozott elitbe” tartozók is helyet kaptak.

A felmérés eredményeit Saul Betmead, a Y&R EMEA és Gál Sarolta, a Y&R Budapeststratégiai igazgatója ismertette. Az országmárkázás és a nemzeti azonosságtudat szinte egyidős a birodalmakkal, de ma már számszerűsíthető is. A történelmi, katonai, pénzügyi mérőszámok („bankok és tankok”) helyett egyre nagyobb a puha mérőszámok – életminőség, kreativitás, kulturális befolyás, innováció, globális felelősség (stewardship), kaland, nemek egyelősége – szerepe. Miután egyre szélesebbé, mélyebbé és holisztikusabbá válik az értékelés, az országmárkázás sem csupán a turisztikai irodák feladata. Betmead felvetése szerint az állami vezetők is CMO-vá válhatnának, ahogy ez már a kanadai Trudeau-nak vagy Obamának sikerült.

Magyarország a hatvanas listán a 44. helyre került. (A minket jobban ismerő európai válaszadók körében 39-dikek, az üzleti döntéshozók körében 33-dikak lettünk.) Általánosságban elmondható, hogy nagyon keveset látnak belőlünk a világban. A márkaértéket meghatározó tényezők közül azoké, amelyekre jellemzően büszkék vagyunk – szépség, kulturális örökség, kaland – nem túl magas, cserébe a kifejezetten fontos egyediség, eredetiség épp a leggyengébb pontjaink. Az innováció és a globális állampolgárság mellett relatíve jó eredményt értünk el a jó étkezések, a vallásszabadság, a könnyű közlekedés és a biztonság terén is.

A szakemberek szerint a relatív erősségeinkre tudnánk márkát építeni, de ennek az önértékelésünkkel is összhangban kell állnia. A márkaértékeket vizsgáló BAV kutatás szerint elsősorban másnak látjuk magunkat, viszont önértékelésben jelentősen elmaradunk más nemzetektől. (Igaz, cserébe a szomszédaink többségét is lenézzük.) Számos ellentétes állítást fogalmazunk meg önmagunkról: progresszív, csiszolatlan, barátságos, arrogáns, kedves, merész, jövőbetekintő, gyakorlatias…

A jó hír, hogy az erős márkák jó részének középpontjában is egy-egy ellentmondás áll: a szuperhősök többsége ilyen; Diana hercegnő királyi és polgári, a Facebook intim és nyilvános, a Nike a sport-csúcsteljesítményeket és a mindennapokat is megtestesíti.

Az eredmények prezentációját követően Pistyur Veronika, a Bridge Budapestvezérigazgatója, Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és Rózsa Iván, a Budapest2024 kommunikációs vezetője beszélgettek a helyzetről és a lehetőségeinkről.
Az innovációt mindannyian ígéretes irányként értékelték, hiszen már a múlt rendszerben is a szellemi tőkénkre alapoztunk, de felhívták a figyelmet arra, hogy ez a gondolkodásmód nem természetes, viszint fejleszthető, ugyanakkor a „magyaros” problémamegoldás, a „brahis innováció” hátrányt is jelenthet. Különösen igaz ez a vállalkozók roppant hátrányos megítélésének fényében.

A beszélgetők körében felmerült a fókusz igénye is, és úgy érezték, Magyarország megismertetéséhez Budapest felépítésén át vezethet az út. A főváros márkaattribútumai már most sokkal erősebbek, mint az országé, de a nemzetközi ismertségük továbbra is csekély. Ha viszont valaki ideutazik, már meggyőzhető, akár fesztiválvendégként, akár áttelepülő külföldi munkavállalóként. Varga Zoltán ezt még kiegészítette azzal, hogy a Jeremie-programban nonszensz volt a vidéki jelenlét kikötése, ha egyáltalán van esélyünk startup-központtá válni (amire egyébként minden régiós főváros hajt), arra Budapestnek van lehetősége.

Néha a saját kincseinket sem ismerjük fel, és főleg nem tudjuk azokat fókuszáltan kommunikálni. Ehhez belső építkezésre is szükség van. Erről szól a Bridge Budapest missziója, a magyar sikertörténetek megosztása, példaképek állítása. A Z-generáció is egy digitális, kinyílt világban próbálja megállni a helyét, feléjük ráadásul hatékonyan lehet kommunikálni a digitális térben – hívja fel a figyelmet Varga Zoltán. Rózsa Iván szerint pedig a legfontosabb, hogy élvezzük ezt a várost és mások számára is tegyük élvezhetővé.

(A nyitóképen balról jobbra: Aczél László, a Y&R Budapest ügyvezetője, Rózsa Iván, Pistyur Veronika és Varga Zoltán)

Budapest Márka címet adományozott Budapest Főváros Közgyűlése a Gerbeaud Cukrászdának és a vele egy fedél alatt működő, Michelin-csillagos Onyx étteremnek, magas színvonalú magyar és nemzetközi szolgáltatásaik elismeréséül – adta hírül az MTI.

„Kevés márkanév érdemli meg jobban az elismerést, mint a Gerbeaud, hiszen ez a márkanév, már régóta valódi minőséget képvisel, és régóta viszi jó hírét Budapestnek és Magyarországnak a világban” – méltatta a cukrászdát Rogán Antal V. kerületi polgármester kedden, az elismerés átadásakor.

A Budapest Márka címet 2013-ban, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes előterjesztésére alapították. A javaslat szerint négy területen osztják ki. Ezek a fővároshoz köthető kiemelkedő termék, valamint szolgáltatás, kimagasló fővárosi kulturális-művészeti eredmény, továbbá a kimagasló fővárosi közszolgáltatások. A Budapest Márkát egész évben lehet adományozni, területenként évente legfeljebb tíz alkalommal. A díjazottakra a Fővárosi Közgyűlés tagjai tehetnek javaslatot.

Az eddigi díjazottak között megtalálható a Zila Kávéház, a csepeli Rizmajer Sörfőzde, a Kőbányai Zenei Stúdió és a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, a BEART Divatműhely, valamint az újpesti Tarzan Park is.

(Fotó: Gerbeaud honlap)