Kisebb konferencia, nagyobb optimizmus

A pandémia miatt 2020-ban elmaradt az ingatlanpiac legnagyobb régiós eseménye, az Expo Real. Bár hosszú ideig bizonytalanság volt az idei rendezvény megrendezésével kapcsolatban, a müncheni konferencia kisebb területen és kevesebb résztvevővel, de rendkívül pozitív hangulatban zajlott a CBRE kutatási igazgatója szerint. „Számos kiállító és látogató az utolsó pillanatban döntött a részvétel mellett, ezért a kiállítást a korábbi évekhez képest jobban meghatározta a spontaneitás, de az érdeklődés és az optimizmus sokkal nagyobb volt, mint arra pár hónappal ezelőtt számítani mertünk volna” ­– nyilatkozta Borbély Gábor a konferenciával kapcsolatban. A kiállításon érezhetően domináns volt a német jelenlét, ezzel párhuzamosan a Brexitből adódóan jóval kisebb volt az Egyesült Királyságból érkező befektetők és kiállítók aránya. A rendezvényen két tematika túlsúlya volt szembeötlő: a német régiók és városok bemutatkozása és az ipari fejlesztők és befektetők standjainak térnyerése.

Németország globális viszonylatban második közvetlenül az Egyesült Államok mögött

Németország a pandémia alatt az Egyesült Államok után a második legnagyobb ingatlanbefektetési piaccá nőtte ki magát, nem kis részben az Egyesült Királyság regionális szerepének csökkenése miatt. A német befektetési forgalom októberig elérte a 60 milliárd EUR-t, és év végéig átlépheti a 100 milliárd eurós határt is, feltéve, hogy lesz elég eladó termék. A forgalmat elsősorban ipari ingatlanok és a bérlakás-befektetések iránti növekedésnek hajtja. „A német piac durván 60 százalékát adják a hazai befektetők, a maradék 40 százalékon pedig elsősorban a svájci, brit, francia és olasz befektetők osztoznak – persze sok más nemzet mellett. A német tőke külföldön is meghatározó és aktív, mind eszközosztályban, mind földrajzilag jelentősen diverzifikált, és hihetetlenül növelte aktivitását az elmúlt 12-18 hónapban. ­- mondta Borbély Gábor.

Az ipari szegmens intenzíven növekedik

Az ipari ingatlanfejlesztők és befektetők a korábban megszokott kisebb standok helyett hatalmas terekkel jelentek meg, amit indokolt a szegmens iránti hatalmas érdeklődés. A befektetési hangulatot remekül tükrözi a vásárlásokkal kapcsolatos megnövekedett igény: a befektetők kész fejlesztéseket és fejleszthető földterületeket egyaránt vásárolnának.  „Az eladói oldal sokkal szűkebb, mint a vevői, ami az árak további emelkedéséhez vezet. A fejlettebb nyugat-európai piacokon az ipari ingatlanok árazása összeért a belvárosi irodákéval, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Németországban a prémium lokációkban az ipari ingatlanok hozama lassan 3 százalék körülire olvad, annyira sokan akarnak vásárolni, hiszen a hosszútávú kamatok még mindig a 0 százalék környékén vannak.” A szegmens növekedése betudható a pandémia okozta felhalmozódott pénzügyi kereteknek, mivel számos befektető nem tudta realizálni a befektetési volument. A hozamelvárás csökkenése a régió más országaiban is megfigyelhető, Csehországban és Lengyelországban egyaránt 5 százalék alatt van, és várhatóan hamarosan Magyarországon is 6 százalék alá esik az az ipari ingatlanok minimumhozama.

Pozitív régiós és magyarországi megítélés a befektetők körében

„A régió (és azon belül Magyarország) megítélése nagyon erős, a befektetők folyamatosan keresték a hazai kollégákat elsősorban az ipari és logisztikai befektetési lehetőségek kapcsán, de Budapest iránt más eszközosztályokban is mérhetően erősödött az érdeklődés, leginkább azok részéről, akik az elmúlt években fektettek hazai ingatlanba és igen erős hozamot realizáltak. A 7-8 százalék körüli gazdasági növekedésben bízva a hazai ingatlanok jövedelemtermelő képességének pozitív a megítélése, ezért növekvő tőkebeáramlásra számítunk itthon” – fejtette ki Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. „2021 első három negyedévében a kereskedelmi ingatlanbefektetési forgalom 750 millió EUR volt, ami ugyan 5 százalékkal elmarad a tavalyi év azonos időszakában mért értéktől, de a folyamatban lévő tranzakciókkal a teljes éves volumen elérheti az 1.2-1.3 milliárd EUR-t, ami 20-30 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, jövőre pedig a piac megcélozhatja a 2019-es szinteket, vagyis 1.5-1.7 milliárd euró környékére várjuk a volument.”

Itthon az irodai szegmens továbbra is az élen

„Továbbra is az iroda a legkedveltebb befektetési eszköz: az év eddigi forgalmának 85 százalékát ez az eszközosztály tette ki. Habár az ipari ingatlanok számítanak ma a legkeresettebbnek, az eladói oldal szűkössége miatt egyelőre csak kisebb értékű tranzakciókat regisztráltunk.” – mondta Borbély Gábor.

USA

Biden elnök beiktatásával elmúltak az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok. Váratlan fordulatként a georgiai választás második fordulójában a demokraták győztek, így Biden bár csak éppen hogy, de a Kongresszusban is többséget szerzett, mellyel megnyílt az út a nagyobb mértékű költségvetési ösztönzők bevezetése előtt. Ezek várhatóan két szakaszból állnak majd: az 1,9 ezer milliárd dolláros Covid-19 segélycsomagból, melyről még nem született végleges döntés, és egy infrastrukturális és egészségügyi csomagból, melyet az év későbbi szakaszában indítanának útjára. Mindez a Covidhoz kapcsolódó segélyprogram 900 milliárd dolláros negyedik, 2020. decemberi fázisán felül értendő, mely szerintünk elég volt annak elkerüléséhez, hogy az USA 2021 elején W-alakú „double dip” recesszióba sodródjon.

Bár a Covid-19 történet még koránt sem ért véget, az USA más országoknál előrébb jár a vakcinák elosztása terén, és az átoltottsági arány is javul. A Fidelity elemzőinek véleménye szerint az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok megszűnése, a további fiskális stimulus reménye és a kedvező oltási kilátások miatt az USA korai és potenciálisan erőteljes talpra állásnak néz elébe. Ezt támasztják alá a közelmúltban lezajlott névlegeshozam-változások, melyek hátterében inkább a break-evenek, mint a reálhozamok állnak.

Ázsia

Mivel az ázsiai gazdaságok a jelek szerint hatékonyabban kezelik a Covid-19 járványt, mint nyugati társaik, és így hamarabb tudtak visszatérni a növekedési pályára, a kínai jegybank által közzétett legutóbbi Total Social Financing (TSF) mutató arról tanúskodik, hogy a kínai gazdaság megkezdte az átmenetet a hawkish monetáris politika felé, aminek vélhetően az ázsiai magas hozamú kötvényeket érintő következményei is lesznek.

Az erős TSF-mutatót az ázsiai magas hozamú kötvények vonatkozásában kedvező tényezőnek tartja a Fidelity, és szoros figyelemmel kísérik a további fejleményeket is. A negatív hitelimpulzus nem csak a kötvényeket érinti, hanem a kínai részvényekkel kapcsolatos aggodalmak (kínai cégek kivezetése az USA tőzsdéiről, a kínai tech-papírokat érintő amerikai szabályozói kockázatok) sorát is gyarapítja.

A szabályozói szigorítás és az egyre sokasodó aggodalmak ellenére úgy vélik, hogy a kínai fundamentális adatok és értékeltségek vonzó, kockázattal korrigált hozamokat kínálnak, ha ezek a papírok egy diverzifikált portfólióban kapnak helyet.

Európa

A jelentős új esetszám miatt az európai országokban további korlátozásokat vezettek be, ami 2021 első negyedévére megnövelte a W-alakú recesszió kialakulásának kockázatát. A vakcinák elosztásában Európa igen vegyes képet mutat: Franciaország jelentősen le van maradva a többi ország mögött, ami az újranyitás késedelméhez vezethet azokon a helyeken, ahol megszüntetik a korlátozásokat és megkezdődne a talpra állás. Ezért az európai részvényekhez semlegesen állnak hozzá a Fidelitynél, és inkább a rövidebb futamidejű kötvényeket részesítik előnyben.

Globális szemszögből

Az alapkezelői csapat a globális régiók növekedési kilátásait pozitívan ítéli meg, mivel a piacok tartós talpra állással számolnak – annak ellenére, hogy azért még komoly kockázatok is fennállnak, például a vírus mutálódása, a vakcinák akadozó elosztása, az elhúzódó korlátozások és az emelkedő reálhozamok. „Jelenleg a részvények felülsúlyozottak a portfóliónkban, mivel ahogy megállapítottuk, éppen egy ciklus eleji talpra állás zajlik, annak eredményeképp, hogy a vállalati jövedelmek, a vakcinák kibocsátása és az USA költségvetési politikájának részletei egyre biztosabbá válnak. A Brexithez és a georgiai választásokhoz kapcsolódó kockázatok is eloszlottak”- magyarázza Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

A kötvényeket általánosságban semlegesen ítélik meg: a szoros kötvényértékeltségekkel pozitív fundamentális adatok állnak szemben. Ebben az alacsony hozamú környezetben a magas hozamú és a feltörekvő piaci kötvényeket részesítik előnyben a befektetési minősítésűekkel szemben. A továbbra is támogató szabályozói környezetnek köszönhetően a durációt készpénzből finanszírozzák.

Ebből adódóan – és mivel a globális növekedési és szabályozói dinamikát is kedvező színben látják – a Fidelity elemzői úgy vélik, a portfóliók kockázatának részvényekkel történő növelése, a kötvények arányának fenntartása és a duráció csökkentése a legcélravezetőbb módja annak, hogy megfelelően diverzifikált portfóliókkal a legkedvezőbb, kockázattal korrigált hozamokat érjünk el.

Fotó: Hans Eiskonen, Unsplash

A képviselők szerda reggel Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatásáról és az Egyesült Államokban fennálló politikai helyzetről vitáztak Charles Michel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével.

A vitát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitotta meg: „A mai nap lehetőséget nyújt a transzatlanti kapcsolataink megújítására. Nehéz időszakon mentünk keresztül az elmúlt négy évben. A világ ezalatt bonyolultabbá, kevésbé stabillá és kiszámíthatóvá vált. Nekünk, európaiaknak minden eddiginél fontosabb, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását, megvédjük érdekeinket és elősegítsük értékeink érvényre jutását. Az Egyesült Államokkal együtt a szabályokon alapuló nemzetközi rend letéteményesei vagyunk, akik a békéért, a biztonságért, a jólétért, a szabadságért, az emberi jogokért és a nemek közötti egyenlőségért dolgozunk.”

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint „Most Európa egy barátja jutott a Fehér Házba, Európa pedig készen áll újrakezdeni ezzel a legrégibb, legmegbízhatóbb szövetségesével. Közös értékeken alapuló, globális változást kell elindítanunk” a demokrácia, az éghajlatváltozás, a járványkezelés és a digitalizáció terén. A Capitolium ellen online szervezett támadás és a közösségi médiákon terjedő dezinformáció kapcsán von der Leyen együttműködésre szólított fel a tech óriások szabályozása terén: „Korlátozni kell az internetes óriások zabolázatlan politikai hatalmát”, mert a cégek viselkedésének korlátait „törvényeknek, és nem a szilikon-völgybeli cégigazgatók önkényes döntéseinek kell megszabnia”.

A nagy tech-cégek szabályozása, fellépés a populizmus ellen, a közös kihívások megoldása

A német néppárti Manfred Weber kiemelte: „ma a remény napja jött el. Négy év társadalmi megosztáson vagyunk túl”. Hozzátette: nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kioktathatnánk az Egyesült Államokat: Európa ugyanazokkal a gondokkal küzd. „A közösségi média a szélsőséges nézeteket erősíti fel. A nagy technológiai cégek számára egyértelmű szabályokat kell lefektetni: a társadalom szolgálatában kell állniuk.” De a Trump-szavazók problémáit is komolyan kell venni, mondta Weber. „A határok védelme nem szélsőségesség. Védjük meg együtt közös értékeinket és intézményeinket” – fogalmazott.

„Az utóbbi évek legsúlyosabb politikai megrázkódtatásai, például a brexit és a trumpizmus is akkor kezdődtek, amikor nem figyeltünk oda az egyenlőtlenségekre” – mondta Iratxe García Pérez spanyol szocialista képviselő, hozzátéve: minden demokrácia, beleértve a legerősebbet is, sérülékeny. A Capitolium elleni támadás szörnyű képei alátámasztják, hogy „fel kell lépnünk a dezinformáció ellen”. Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok másik fontos feladata a multinacionális rendszer újraépítése, a szabályok és a demokratikus intézményrendszer tiszteletének fenntartása, jelentette ki a képviselő.

„A Capitolium elleni támadás eredetét ismerjük” – mondta Dacian Cioloș román képviselő (Renew). „Az ország legmagasabb hivatalából eredő és onnan terjesztett populizmus, közhivatalból hajszolt egyéni érdekek, polarizáció és nagy hazugságok. A világon egyetlen demokrácia sem védett e veszélyek ellen” – mondta a képviselő. Ma „egy olyan lehetőség áll előttünk, amelyet nem hagyhatunk ki. Gyürkőzzünk neki, és alakítsuk át a viszonyunkat (…), találjuk meg a közös elképzelést arról, hogy hogyan küzdjünk meg a közös kihívásokkal”, például a kereskedelmi feszültségekkel, az éghajlatváltozással, és a digitális óriáscégekkel”, mondta a képviselő.

Jérôme Rivière francia képviselő (ID) szerint megbocsáthatatlan az amerikai demokrácia temploma elleni támadás. A képviselő elítélte, hogy szinte mindegyik közösségi média letiltotta a még hivatalban lévő, demokratikusan megválasztott elnököt, ezzel pedig megszegte a szólásszabadság demokratikus alapelvét. Szerinte Donald Trump vereségével nem változik az Egyesült Államok politikai hozzáállása, „amelynek célja a világ népeinek uralása”.

A német zöldpárti Ska Keller az alapvető jogok és a jogállamiság megvédéséért emelt szót. A Capitoliumon történtek Trump bíztatásának és „négy évnyi mindennapos hazugságnak és a tények semmibe vételének” közvetlen következményei. Vajon Európa védett-e a populizmussal és a demagógokkal, a félretájékoztatással és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben, tette fel a kérdést, rámutatva az „otromba hazugságoktól és hamis ígéretektől hemzsegő” brexit kampányra, „arra, hogy a lengyel kormány „hihetetlen módon figyelmen kívül hagyja, hogy a nők teste a saját tulajdonuk„, és hogy „Orbán Viktor szisztematikusan leépíti a magyar jogállamiságot”.

Derk Jan Eppink holland konzervatív képviselő szerint nem szabad elhallgattatni a nyilvános vitát, sem a politikusoknak, sem a techóriásoknak. Hozzátette: „a nagy tech-cégek visszaélnek domináns szerepükkel. Meg kell törni a hatalmukat.” De míg a demokratákat „traumatizálhatta a négy évnyi Trump-kormányzás, (..) az új vezetőségnek nem lenne szabad kriminalizálnia az egyet nem értést. A kényelmetlen kérdések feltétele a demokráciának épp a lényegét jelenti”.

Martin Schirdewan német baloldali képviselő szerint Trump elnökségének négy éve aláásta a demokráciába vetett hitet, amelyet most helyre kell állítani és meg kell erősíteni. Az új amerikai elnöknek azt is jeleznie kell, hogy új fejezet indul a transzatlanti kapcsolatban, tette hozzá. A baloldali képviselőcsoport kérései egyértelműek: visszatérés a multilateralizmushoz, közös klímapolitika és a békés világ érdekében végzett közös munka.

A vita magyar felszólalói

Gyöngyösi Márton (független)

Cseh Katalin (Renew)

A teljes vita itt tekinthető meg felvételről.

Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, azonban a tavalyi év végéig tartó átmeneti időszak alatt a felek közötti kapcsolatokat szabályzó korábbi szabályok érvényesek maradtak az adatvédelem területén is. Mivel 2020. december közepén még nem látszódtak az EU és az Egyesült Királyság közötti megegyezés körvonalai, ezért az Európai Adatvédelmi Testület tájékoztatásokat adott ki, amelyek a megállapodás nélküli Brexit esetére nyújtottak iránymutatásokat az unióból az Egyesült Királyságba történő adattovábbítások tekintetében. Ezt követően, december 24-én megszületett az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás, amit a tárgyaló felek képviselői december 30-án aláírtak, és az Egyesült Királyság parlamentje ratifikálta. Mivel az Európai Parlament csak később, 2021. elején fogja ratifikálni a megállapodást, ezért az január elsejével egyelőre ideiglenesen kerül alkalmazásra.

A Megállapodás adatvédelemmel kapcsolatos legfontosabb rendelkezése, hogy személyes adatok további garanciák nélkül továbbíthatók az unióból az Egyesült Királyságba az átmeneti időszak végétől számított 4 hónapig. Ez a határidő automatikusan meghosszabbodik 2 hónappal, amennyiben sem az EU, sem az Egyesült Királyság nem tiltakozik ellene. Ennek feltétele, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban is alkalmazza a GDPR szabályait, ahogyan az a nemzeti jogában átültetésre került. Ez az időszak hamarabb véget ér, ha időközben az Európai Bizottság megfelelőségi határozatot fogad el az Egyesült Királyság vonatkozásában.

„A Megállapodás legnagyobb jelentősége adatvédelmi szempontból, hogy az átmeneti időszak lejártát követő legfeljebb 6 hónapos időtartam alatt továbbra is külön intézkedések nélkül lehet az Egyesült Királyságba személyes adatot továbbítani. Ez azt jelent, hogy egyelőre nincs szükség speciális garanciák, például általános szerződési feltételek alkalmazására az ilyen jellegű adattovábbítások vonatkozásában. Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága, az ICO azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak ez alatt a 6 hónap alatt észszerű elővigyázatosságból fel kell készülniük arra is, hogy megfelelőségi határozat hiányában alternatív adattovábbítási mechanizmusokat alakítsanak ki” – hangsúlyozta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője.

A Megállapodás fontos rendelkezése, hogy egyik fél sem engedélyezi, hogy magánszemélyek részére hozzájárulásuk nélkül lehessen direkt marketing kommunikációs üzeneteket küldeni. Ugyan a cégek az úgynevezett „soft opt-in”-t alkalmazhatják, azaz ügyfeleik részére küldhetnek hasonló termékekről, szolgáltatásokról közvetlen üzletszerzés célú üzenetet, ha ez ellen az érintettek nem tiltakoznak, azonban például Magyarországon ez a módszer nem megengedett.

Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott abban is, hogy bilaterális és multilateriális szinten is együttműködnek az adatvédelem területén párbeszéd, tapasztalatcsere és bűnügyi együttműködés útján. Ez azt mutatja, hogy az ICO továbbra is szorosan együttműködhet az Európai Bizottsággal, az Európai Adatvédelmi Testülettel és az EU-s felügyeleti hatóságokkal.

Az adatlokalizáció vonatkozásában a felek megállapodtak, hogy egyikük sem fogja előírni, hogy adatokat (beleértve személyes adatokat is) saját területükön kelljen tárolni vagy kezelni.

A Megállapodás kitér arra is, hogy a felek bűnüldözés területén történő együttműködése feltétele megfelelő garanciák biztosítása az adatvédelmi jogszabályaikban. Bármely fél felfüggesztheti ezt az együttműködést abban az esetben, ha a másik fél adatvédelmi rendszerében súlyos és rendszerbeli hiányosságok mutatkoznának.

Néhány ügyben a Megállapodás nem tartalmaz speciális előírást, azonban a Brexit kapcsán fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Királyságból az Európai Gazdasági Térség (EGT) területére történő adattovábbítások a továbbiakban is külön garanciák nélkül történhetnek, mivel az Egyesült Királyság az adatvédelem tekintetében már valamennyi EGT tagállamot megfelelő szintűnek tekint. Továbbá, az Egyesült Királyság megfelelőségi határozatokat hozott azon nem EGT tagállamok vonatkozásában, amelyek kapcsán a Bizottság is hozott már megfelelőségi határozatot, ezért ezen országokba is korlátozások nélkül lehet személyes adatot továbbítani. Fontos megjegyezni, hogy ezek egyoldalú határozatok, azaz az Egyesült Királyság részéről bármikor visszavonhatók, módosíthatók vagy kiegészíthetők.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 2020. december 15-én kiadott nyilatkozata rámutat: az átmeneti időszak vége azt jelenti, hogy 2021. január 1-től az Egyesült Királyság már nem a GDPR, hanem a saját jogszabályait fogja alkalmazni a személyes adatok kezelése kapcsán. Az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság közötti adattovábbítás ettől kezdve harmadik országba történő adatáramlásnak minősül, amelyre a GDPR V. fejezete alkalmazandó. A Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozattal megállapíthatja, hogy bizonyos országokban az adatvédelmi szabályok és intézmények a személyes adatok legalább olyan szintű védelmét biztosítják, mint amilyet az EU biztosít, ezért ezen országokba az Unió területéről szabadon lehet személyes adatokat továbbítani. Jelenleg ilyen megfelelőségi határozat 12 országra – többek közt Izraelre, Japánra, Kanadára és Svájcra – van érvényben, de az Egyesült Királyságra még nincs.

„Minden olyan cégnek, amely üzleti kapcsolatai során személyes adatokat továbbít az Egyesült Királyságban működő anya- leány-, testvérvállalatának vagy üzleti partnerének, érdemes a lehető leggyorsabban, még idén megvizsgálni, hogy a Brexit átmeneti időszakának lejárta milyen intézkedések meghozatalát teszi szükségessé – hívta fel a figyelmet dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője. – Ide tartozhat a szükséges adattovábbítási és adatfeldolgozási megállapodások felülvizsgálata, valamint az adatkezelési nyilvántartások és tájékoztatások frissítése. Ezekre az intézkedésekre nem lesz majd szükség, ha a Bizottság az Egyesült Királyság vonatkozásában megfelelőségi határozatot hoz, azonban – ha lesz is ilyen – ennek időpontja még nem ismert.”

A megfelelőségi határozat hiányában az ilyen adattovábbítások kizárólag megfelelő garanciák mellett történhetnek, és csak akkor, ha a magánszemélyek jogainak érvényesítése és a hatékony jogorvoslati lehetőségek biztosítottak. Ha ilyen mechanizmusok és garanciák nem állnak rendelkezésre, különleges helyzetekben, nagyon kivételes körben, ideiglenesen és alkalomszerűen egyéb lehetőségeket is biztosít a GDPR az adatok továbbítására.

Arra is ügyelni kell, hogy januártól az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága, az ICO nem vesz részt a határokon átnyúló adtakezelésekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában, az úgynevezett egyablakos ügyintézési mechanizmusban. Azok a cégek, amelyek eddig az Egyesült Királyságot jelölték meg tevékenységi központjukként, január 1-től kénytelenek egy másik EU-tagállamot és ezzel egy új fő felügyeleti hatóságot választani.

Az EDPB arra is felhívja a figyelmet, hogy azok az adatkezelők és adatfeldolgozók, akiknek nincs az EU-ban tevékenységi helyük, de a GDPR hatálya alá tartoznak (azaz immáron az Egyesült Királyságban tevékenységet végzők is), kötelesek uniós képviselőt kijelölni. Az így kijelölt képviselőt akár az uniós felügyeleti hatóságok, akár az érintett magánszemélyek megkereshetik annak érdekében, hogy a GDPR rendelkezéseit a harmadik országbeli adatkezelő betartsa.

Az EDPB szintén decemberi tájékoztatója szerint további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Királyságba továbbított személyes adatok biztonságának szintje elérje az EU által biztosított védelmet. A külföldi adattovábbítások során alkalmazott mechanizmusok, mint például az általános szerződési feltételek vagy a kötelező erejű vállalati szabályok önmagukban nem szolgálnak kellő biztosítékul a személyes adatok védelmére, az adatkezelőknek és a nevükben eljáró adatfeldolgozóknak ezért további intézkedéseket kell hozniuk, és vizsgálatokat kell lefolytatniuk annak érdekében, hogy az adattovábbítás következtében az érintett személyek jogai és érdekei ne szenvedjenek csorbát.

A testület felhívja az adatkezelők figyelmét arra is, hogy a Brexit következményeként adatkezelési nyilvántartásukat és az érintetteknek szóló adatkezelési tájékoztatójukat is frissíteni kell, hogy azok a megváltozott körülményeknek megfelelő, tényleges helyzetet rögzítsék.

Fontos megemlíteni azt is, hogy az Egyesült Királyságban tevékenységet végzőknek mindenképpen szükséges a helyi jogszabályok és az ICO által nyújtott információk figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy megállapíthassák, ők milyen feltételek mellett exportálhatnak adatokat az Európai Unió területére.

Az EY budapesti konferenciáján megkérdezett döntéshozók 58 százaléka arra számít, hogy végül sikerül megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesül Királyságnak a rendezett kilépésről 2019. március 29-ig. A válaszadók 56 százaléka nem áll készen a Brexitre, miközben pár hét múlva akár egyezmény nélkül is megtörténhet a kilépés, ami komoly kihívások elé állítja az európai, így a magyar vállalatokat is.

„A hard Brexit nem csak az alapanyagok és termékek beszerzésének módját és a gyártáshoz kapcsolódó folyamatok újragondolását követelheti meg az érintett cégektől, de azok számos üzleti, adózási, jogi és munkavállalói kérdésben is változásokra számíthatnak. Az üzletfolytonosság biztosítása érdekében a döntéshozók nem késlekedhetnek a különféle esetekre való felkészüléssel” – mondta el Nagy Áron, az EY vámszakértője.

Jelentős változások adózás szempontjából

Az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalatoknak külön figyelmet kell szentelniük az általános forgalmi adó területén felmerülő változásokra. A hard Brexit ugyanis felül fogja írni az eddig megszokott termékértékesítési láncokat és adómentességeket. Az egyetlen terület, ahol a cégek nyerhetnek, az az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), mivel EU-n kívüli országba exportált termék esetében nem kell EKAER számot kérni.

Szigorodó bevándorlási szabályok, megszűnhet a munkaerő szabad áramlása

Amennyiben az Egyesült Királyság és az EU nem állapodik meg a kilépés feltételeiről, a Magyarországon dolgozó brit állampolgároknak munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell kiváltaniuk. A maximum 3 évig érvényes dokumentum beszerzését a munkakezdés előtt legalább 3 hónappal szükséges kérvényeznie a jelentkezőknek. A szigetországban állást vállaló magyaroknak valószínűleg ugyancsak be kell szerezni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyt, már az új bevándorlási szabályok figyelembevételével.

Sokasodó bizonytalansági tényezők

Megállapodás nélküli kilépés esetén a vállalatvezetőknek számos további változással is szembe kell nézniük. Ilyen többek között a szállítási határidők és a felelősségi körök megváltoztatásának szükségessége, valamint az új jogszabályi háttérnek való megfelelés. Emellett meg kell vizsgálni például azt is, hogy milyen engedélykötelezettségek merülhetnek fel export során.

„A kilépés jellegétől függetlenül a jelenleg hatályos kettős jövedelemadóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények továbbra is érvényesek és alkalmazandóak maradnak. Az egyezmények rendelkezései – így a Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövedelemadókat érintő kettős adózás elleni egyezmény rendelkezései is – egy viszonylag kiszámítható keretet biztosítanak az egyezmény által lefedett területeken. Továbbá, az Egyesült Királyságban letelepedett társaságok magyarországi tőkebefektetéseiből, illetve az egyéb formában Magyarországról származó jövedelmeinek magyar adóterhelése sem változik” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország nemzetközi adócsoportjának vezetője.

Ugyanakkor a határokon átnyúló társasági jogi egyesülések tekintetében a Brexit utáni jogkörnyezetre vonatkozóan egyelőre még bizonytalan, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket vezet majd be akár a kilépési megállapodás, akár az Európai Unió irányelvek formájában. „Külön átmeneti megállapodás hiányában nem lesznek közvetlenül alkalmazhatóak az EU irányelvek, illetve azok nemzeti megfelelői, amelyek célja az EU-n belüli átalakulások egységes jogi és adózási megítélése. Ennek megfelelően a Magyarországot és az Egyesült Királyságot érintő határon átnyúló egyesülések esetében kérdésessé válhat az ilyen egyesülések jogi megvalósíthatósága, illetve megszűnhet a társasági adóról szóló törvény által meghatározott kedvezményezett átalakulások adósemleges kezelésének lehetősége is” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A Brexit várhatóan érinteni fogja a magyarországi székhelyű társaságok brit fióktelepeinek, valamint a brit társaságok magyarországi fióktelepeinek a működését is. Magyarország esetében például jelenleg csak az EU-s székhelyű társaságok fióktelepei mentesülnek automatikusan a magyarországi beszámolójukra vonatkozó közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól. A Brexit után egy brit társaság fióktelepe már csak akkor mentesülhet ezen kötelezettségek alól, ha az Egyesült Királyságban érvényes letétbe helyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek továbbra is összhangban lesznek az EU vonatkozó előírásaival.

Taleb azt tanácsolja a befektetőknek, hogy portfóliójukat és döntéshozatali folyamataikat tegyék ellenállóvá, vagyis legyenek jobban felkészülve az ilyen eseményekre, még mielőtt azok bekövetkeznének. Osszák meg a kockázatok forrásait, legyenek fedezeti pozícióik, és hozzák meg az alábbiakban tárgyalt egyéb intézkedéseket is. Ez rendben is van – csakhogy azok az alapok és instrumentumok, melyek kifejezetten a fekete hattyúkra készülnek, szinte folyamatosan negatív hozamot termelnek, és a biztonság költsége idővel látványosan felhalmozódik.

A legtöbb befektető azt tartja célszerűnek, hogy a pénze legyen jórészt folyamatosan befektetve, de ésszerű kockázatok vállalása mellett szem előtt tartja a potenciális piaci sokkok esélyét is. Ha az ember befektet, akkor nem tudja teljesen elkerülni a rosszabb időszakok kockázatát, viszont a megfontolt portfólió-összeállítás és a vészhelyzetekre vonatkozó tervek mégis csökkenthetik a nagy eladási hullámok kedvezőtlen hatásait.

A korábbi fekete hattyúk tanulságai

Várd a váratlant

A történelem megmutatta, hogy a rendkívül valószínűtlen események gyakrabban következnek be, mint gondolnánk, ezért a befektetőknek alaposan oda kell figyelniük a tail risk néven is emlegetett, kis valószínűségű, de annál nagyobb kárt okozni képes eseményekre, mert ezek katasztrofális hatással lehetnek a portfóliójuk értékére. Például sokan tartanak attól, hogy egy nagyobb ország kilép az eurózónából, ami megkondíthatná a lélekharangot az euró fölött. Ez a félelem tovább erősítette a 2018 májusában az olasz választások miatt bekövetkezett eladási hullámot. Bár a választások ott voltak a politikai eseménynaptárban, amikor azonban a globális befektetők elkezdtek biztonságba menekülni, mégis kiderült, hogy itt nemcsak az olasz választásokról, hanem az eurózóna országai közötti nézetkülönbségek miatti félelemről is szó van.

A befektetők megpróbálják felmérni, hogy mi sülhet el rosszul, ezután megállapítják az illető esemény valószínűségét és hogy milyen következményei lehetnek, ha valóban bekövetkezik.

A kvantitatív modellek vélhetően nem azonosítják a fekete hattyú jellegű kockázatokat. A modellek óhatatlanul valamilyen historikus adatokon alapulnak, míg a fekete hattyúknak a definíciójukból adódóan nincs precedensük. Az esemény mögött álló mozgatórugók ismeretlenek, az összefüggések előre nem kiszámíthatóak. Csak annyit tudunk, hogy a következő válság más lesz, mint az összes korábbi. Ezért a portfóliómenedzserek megpróbálják szimulálni a piac által a korábban példa nélkül álló eseményekre adott válaszokat, majd elemzik a kvalitatív tényezőket, hogy felderítsenek bizonyos tágabb, kevésbé mérhető trendeket vagy egyensúlytalanságokat.

A diverzifikáció már nem ugyanaz, mint régen volt. A piacok egyre szorosabban összefonódnak, és a különböző eszköztípusok között hirtelen markáns korrelációk alakulhatnak ki. A portfóliómenedzserek erre válaszként megpróbálnak még többféle, különböző mozgatórugókkal rendelkező eszközt felvenni a portfólióba, hogy ezáltal csökkentsék a korrelációkat. Ezenkívül a piaci körülmények változásával párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó korrelációkat és eszközosztály-dinamikákat is.

A kockázati kitettségek kezelése és figyelemmel kísérése

Miután megértették egy piac fő mozgatórugóit és azok időbeli változásait, a befektetők képesek modellezni, hogy hogyan reagálnának a portfóliók egy valóban kedvezőtlen nagy hatású eseményre. Például a francia BNP Paribas francia bank részvényeinek befektetőire nem csupán a bankon belüli fejlemények hatnak, hanem miden olyan más tényező is, mely összefüggésben áll a bankkal: például az euró, a tágabb bankszektor, a francia államkötvények, a hozamgörbe, és így tovább.

A brexit népszavazást megelőzően sok más befektetőhöz hasonlóan a Fidelity szakemberei is abból indultak ki, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság mellett fog szavazni. Különböző forgatókönyv-elemzéseket végeztek európai kitettségünk értékelése céljából és azért, hogy lássák, hogyan alakulnának a különböző változók, például a volatilitás, a profit és a veszteség, valamint a kockáztatott érték a szavazás különböző kimenetelei esetén. Bár a népszavazás végeredménye meglepő volt, ezek a szimulációk segítettek abban, hogy ne vállaljanak túl nagy kitettséget. A kiválás konkrét lebonyolításával kapcsolatban továbbra is fennáll a bizonytalanság, ezért a forgatókönyvek elemzése jelenleg is tart.

Az előzetes kockázattervezésen alapuló statisztikai számítások mellett kvalitatív tényezők is hatással lehetnek a hozamokra. Észak-Korea például hatvan éve fenyegeti katonai lépésekkel Dél-Koreát, de a szavai általában feledésbe merülnek. A farkast kiáltó juhász környezetéhez hasonlóan a piacok is érzéketlenné és szkeptikussá váltak e veszéllyel szemben, ezért egy figyelmeztetés nélkül, hirtelen bekövetkező támadás meglepő lenne és súlyos következményekkel járna. A tapasztalatok szerint megindulna a dél-koreai (és más ázsiai feltörekvő piaci) részvények eladási hulláma, ezzel egy időben vágtatni kezdene a dollár és az államkötvények árfolyama. E piaci reakció szimulációja segítségével időben meg lehet tervezni, hogy hogyan reagálnánk erre a váratlan eseményre.

A nagyfokú bizonytalanság idején és a fekete hattyú típusú események idején a piacok likviditása csökken, ami növeli a nemteljesítési és a likviditási kockázatokat. Fel kell mérni az összes potenciálisan érintett szereplő működési és pénzügyi stabilitását, méghozzá a piaci folyamatok kibontakozásával párhuzamosan újból és újból. A pozíciók és portfóliók stresszhelyzet alatti likviditásának elemzése segíthet a befektetőknek abban, hogy előre lássák és minimalizálják a különböző eszközök visszaváltásakor előforduló problémákat.

A nagy eladási hullámok hatásainak enyhítése

Képtelenség minden piaci eseményre felkészülni, emellett a fedezeti vagy biztosítékként szolgáló ügyletek ára idővel összeadódik, ami csökkenti a portfólió hozamát. És ott vannak az alternatív költségek is. Például a brexit hatása nagyon más lehet attól függően, hogy a kiválás „kemény” lesz vagy „lágy”, esetleg valahol a kettő között (írásunk időpontjában ez még nem tudható), ezért nem sok értelme lenne a portfóliót valamelyik konkrét változatra felkészíteni. Ehelyett célszerűbb különböző valószínű piaci reakciókra számítva tervezni, majd menet közben reagálni, attól függően, hogy hogyan alakul a helyzet. A nagyobb piaci mozgásokat gyakran figyelmeztető jelek is megelőzik – a lényeg persze az, hogy mikor és hogyan reagálunk ezekre a jelekre.

„A fekete hattyúk következményeit azzal is jelentősen enyhíthetjük, ha nem teszünk fel mindent egy lapra” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője. „Napjainkban egyre fontosabb, hogy pontosan tudjuk, melyek azok az eszközök, melyek negatív korrelációban állnak a többivel és emellett vonzó értékeltséggel is rendelkeznek. Például a kontinentális kínai államkötvények kedvező diverzifikációs lehetőséget kínálnak, mivel a többi térségben nőtt a kötvények és a részvények közötti korreláció mértéke. Emellett azon kevés eszközosztály közé tartoztak, melyek defenzíven viselkedtek a 2018 februárjában bekövetkezett korrekció idején.”

A befektetők végül olyan eszközöket is használhatnak, melyek a teljesítményük költségeit tekintve semlegesek, de megvédik a portfóliót a hirtelen piaci volatilitás hatásaitól. Az olasz államkötvényekre (BTP) szóló határidős ügylet hatékony fedezetet biztosított a politikai kockázatok és a viszonylag gyenge fundamentális adatok ellen, amikor 2018 májusában hirtelen megugrottak a kötvényhozamok. Az elmúlt években az egyik legnépszerűbb kereskedési forma az volt, hogy lakossági befektetők tőzsdén kereskedett termékek révén határidős kitettségre tettek szert a VIX indexszel szemben, ami lefelé nyomta a volatilitást. A befektetők úgy érezték, hogy az alacsony volatilitás kedvezően hatott a részvénypiacokra, ami végül pozitív visszacsatolásként hatott. Portfólió-menedzsereket az nyugtalanította, hogy a visszacsatolás előjele könnyen ellenkezőjére fordulhat, bár azt nem látták pontosan, hogy ezt mi válthatná ki.

2018 elején, amikor az USA részvényárfolyamai rekordmagasságba szöktek, a Fidelity portfóliómenedzserei profitrealizálást hajtottak végre néhány jobban teljesítő piachoz kapcsolódó multi-asset portfólióban. Nem számítottak medvepiacra, de úgy vélték, hogy a volatilitás szokatlanul alacsony szinten jár, és egy random piaci sokk hatására normalizálódhatna. Erre a sokkra 2018 februárjában került sor, amikor a vártnál magasabb bérinflációs adatok hatására hirtelen megugrott a VIX index. Ez negatív láncreakciót indított el a részvénypiacon, mivel a rövid lejáratú VIX-stratégiáknak a portfóliójuk egyensúlyba hozásához el kellett adniuk az egyesült államokbeli részvényekben fennálló határidős pozícióikat. A Fidelity azzal, hogy már ezt a nagy tülekedéssel járó piaci eseménysort megelőzően defenzívebb pozíciókat alakított ki, sikerrel enyhítette a hozamokra gyakorolt kedvezőtlen hatást.

A piaci lejtmenetek lehetőségeket is teremtenek

A fundamentális adatok hatással vannak a hosszú távú piaci hozamokra, de nem mindig tükröződnek a piaci árfolyamokban. A legjobb lehetőségek egy része a nagyobb piaci eladási hullámok után kínálkozik.

2015 második felében a zuhanó kőolajárak rányomták a bélyegüket az USA energiaiparának kilátásaira, főleg a magas hozamú papírok tekintetében. Ezután Kína 2015 augusztusában váratlanul leértékelte a renminbit, aminek hatására a világpiacokon beindult egy pánikszerű eladási hullám. Akkoriban a magas hozamú kötvények jelentős globális lassulást áraztak be, és jó vételi lehetőséget kínáltak, főleg a részvényekhez képest. Nagyjából ezzel egy időben a helyi devizában jegyzett feltörekvő piaci kötvényalapok a több éven át tartó tőkekiáramlás hatására éppen nem voltak jó formában. Amikor Kína leértékelte a renminbit, a feltörekvő piaci valuták is meggyengültek, és a kötvényértékeltségek igen vonzó szintekre süllyedtek. Rosszabb kimenetelt áraztak be, mint amit a fundamentális adatok jeleztek, ezáltal – némi biztonsági tartalék mellett – kedvező belépési lehetőséget kínáltak.

Konklúzió

A befektetők részletes elemzéssel, gondos portfólió-összeállítással és a megfelelő adatkövetési eszközökkel jobban felkészülhetnek a piaci dinamika változásaira és a jelentős hatással járó, váratlan eseményekre.

Ennek során érdemes a kvantitatív modelleket a saját gyakorlati tapasztalataikkal és ismereteikkel ötvözve vizsgálniuk, hogy hogyan reagálnának a portfóliók soha nem látott eseményekre. Számolniuk kell azzal is, hogy az eszközosztályok közötti korreláció folyamatosan változik, ezért fontos a diverzifikáció és a problémák tovaterjedési kockázatának kezelése is. A fedezeti ügyletek sokszor felemésztik a hozamot vagy annak egy részét, ezért csak módjával, a költségek és a kockázatok tudatában érdemes élni velük. A befektetőknek a piachoz kapcsolódó egyéb olyan kockázatokat is fel kell mérniük, amelyek feszültebb periódusokban felmerülhetnek, például a nemteljesítési és likviditási kockázatokat.

A potenciális fekete hattyúk eshetőségének mérlegelésével a befektetők jobban megismerhetik saját sebezhető pontjaikat, felkészülhetnek a károk csökkentésére és megtervezhetik a válaszlépéseiket. Mik azok az extrém forgatókönyvek, amelyekre senki nem számít? Jó kérdés, érdemes állandóan észben tartani.

„Ez a magyar vállalkozások számára azzal jár, hogy 2020. december 31-ig elméletben követhetnék közvetett adók területén az eddigi gyakorlatokat.

Mindazonáltal, az átmeneti időszakban is kiemelt figyelemmel kell kísérni a jogalkalmazási, hatósági gyakorlatot annak érdekében, hogy a folyamatos működés során ne érjék meglepetések a vállalkozásokat” – mutatott rá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti megállapodás első tervezetének 2018. márciusi megjelenése óta a vámokra és határokra vonatkozó rendelkezések nem változtak jelentősen. Az új fejlemények szerint az átmeneti időszak meghosszabbítható, azonban ez csak egy alkalommal lehetséges, és 2020. július 1-ig dönteni kell róla. Az átmeneti időszak során a vámok, az áfa és a jövedéki adó kezelése lényegében ugyanaz marad, mint most; az Egyesült Királyság továbbra is a Vámunió és a Közös Piac része marad, és hozzáfér a szükséges hálózatokhoz, informatikai rendszerekhez és adatbázisokhoz.

Az adó- és vámügyi adminisztratív együttműködésekről még egyeztetések folynak, de várhatóan a vámrendszer szempontjából az átmeneti időszak alatt a vámáru-nyilatkozatokat továbbra is úgy fogják kezelni, mint most, tehát az EU és az Egyesült Királyság között nem lesz rá szükség. Az átmeneti időszak után, amennyiben azt nem hosszabbítják meg, és nem születik átfogó megállapodás a jövőbeli együttműködésről, akkor a korábbi megegyezés értelmében egy készenléti megoldást alkalmaznak majd, amíg egy újabb megállapodás hatályba nem lép. Az EU és az Egyesült Királyság között már született egy egyezmény Írországról és Észak-Írországról, amely egy „készenléti” megoldást is tartalmaz.

A készenléti terv lehetővé tenné egy Egyesült Királyság – Európai Unió vámterület létrehozását, ami azt jelentené, hogy nem lenne szükség vámilletékekre, kvótákra vagy az eredet ellenőrzésére az EU és a szigetország között. Észak-Írország szorosabban követné az Európai Unió Vámkódexét és a Közös Piachoz jobban igazodna, mint Nagy-Britannia.

„Bár a részletek még nem elérhetők, valószínűnek látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU között szükségesek lesznek behozatali és kiviteli nyilatkozatok, de Észak-Írország és Írország felé nem.

A sajtóban sokan feltételezik, hogy bármely, az Egyesült Királyság és az EU közötti vámunió (akár a készenléti terv részeként, akár új kereskedelmi konstrukció részeként) megszüntetné a behozatali és kiviteli belépési feltételeket. Törökország azonban jelenleg vámuniót alkalmaz az EU-val, mégis fennállnak a behozatali és kiviteli követelmények” – mutatott rá dr. Schütt Attila, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek akkor irányadóak, ha az Európai Parlament jóváhagyását követően a megállapodást jóváhagyja az Egyesült Királyság is. Amennyiben ez nem történik meg, az Egyesült Királyság a jelenlegi állás szerint 2019. március 29-én kilép az EU-ból, és ugyanúgy kell kezelni, mint bármely más nem uniós országot.

A hazai gazdaság teljesítményét tekintve optimisták a magyar vállalatvezetők, 66 százalékuk bővüléssel számol, és mindössze 5 százalékuk vár visszaesést. A világgazdaság növekedési lehetőségeivel kapcsolatban is derűlátók a megkérdezettek, tízből kilenc válaszadó pozitívan ítéli meg a kilátásokat.

A stabil üzleti környezet az összeolvadási és felvásárlási (M&A) piacra is kedvező hatással lehet. A magyar cégvezetők 86 százaléka növekvő számú akvizícióra számít a következő egy évben. A legnépszerűbb befektetési célországnak hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország számít a kutatás alapján.

A magyar cégek növekedését leginkább a digitális átalakulással járó kihívások (29%) és a megfelelő tudású és tehetségű munkaerő hiánya akadályozza (27%) a válaszadók szerint. Utóbbi területen az alkalmazottak új technológiákra vagy üzleti modellekre való átképzése jelenti a legnagyobb feladatot a cégvezetőknek. „Ma azok a vállalkozások a legvonzóbbak a befektetők számára, amelyek lépést tudnak tartani a technológiai fejlődéssel. Ezért többek között azoknak a cégtulajdonosoknak is érdemes megkezdeniük folyamataik automatizálását és kollégáik fejlesztését, akik akár rövid- vagy középtávon tervezik, hogy eladóként megjelennek a tranzakciós piacon” – emelte ki Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

Az EY adatai rávilágítanak, hogy bár a magyar vállalatok is feszülten figyelik a brexit körüli tárgyalások kimenetelét, a szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok a globális átlagnál kevésbé aggasztják őket (30–46 %).