A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

D’Artagnan igazán lendületes belépővel hódítja meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat – hónapokkal a Dóm téri nagyszínpad megépülése előtt. Az már január óta nem titok, hogy a kalandmusical főszerepében Ember Márk vívja majd a Dumas regényén alapuló produkció fordulatos csatáit. A leendő nézők, a Fesztivál és a kedvelt színművész rajongói most egy kis zenei ízelítőben is részesülhetnek. Rob Bolland, Ferdi Bolland és André Breedland musicalében sodró lendületű, rockos, nagyívű, érzelmes dalok sora váltja egymást, így a cselekmény mellett a zene is feszített tempót diktál a nyaktörő kalandok színpadi alakulásának. D’Artagnan első, nagy szólódala az Ez az a nap címet viseli: vagány hangzással, izgalmas ritmusban mutatja be a kissé álmodozó, ám igazán ambiciózus fiatal testőrjelöltet, aki tettvágytól hajtva igyekszik Párizsba, XIII. Lajos király szolgálatába.

Ember Márk a Tom-Tom Records Hangstúdiójában állt a rögzítőfülke mikrofonja elé. A nagyszerű hangú művészt, a Károly Kati zenei vezetővel közös előkészítő munkák után, a helyszínen a Dóm téri előadás karmestere, Drucker Péter segítette a dal premier előtti életre keltésében, a tökéletes végeredményhez pedig Kontor Tamás hangmérnök szakértő munkája is hozzájárult. Pörgős videoklip is megörökíti a remek hangulatú dalfelvételt és a színész első, színpadon kívüli belehelyezkedését Dóm téri főszerepébe. A videó elérhető a Szegedi Szabadtéri Játékok Facebook-oldalán. Akinek a belevaló szóló meghozta a kedvét az egész kalandmusicalhez, öt alkalom közül választhat: A 3 testőrt augusztus 8-i bemutatója után 9-én, 10-én, 15-én és 16-án is műsorra tűzi hazánk legpatinásabb színházi fesztiválja. Szente Vajk rendezésében, Rákay Tamás díszletével, Kovács Yvette Alida jelmezeivel, Túri Lajos Péter koreográfiájával, Károly Kati zenei vezetése mellett készül a musical. További főbb szerepekben Koltai-Nagy Balázst, Brasch Bencét, Veréb Tamást, Varga-Járó Sárát, Kovács Gyopárt, Feke Pált, Fehér Tibort, Nagy Sándort láthatja majd a Fesztivál közönsége – nem érdemes hát lemaradni a nyár legizgalmasabb zenés produkciójáról.

Izgatott találgatások között várják a Szegedi Szabadtéri rajongói A 3 testőrrel kapcsolatos legfrissebb híreket, hiszen a főhős muskétások, az ármányos Richelieu bíboros és a jóságos Constance után végre lehull a lepel a kalandmusical női antagonistáját alakító művész kilétéről is. Milady De Winter szerepére mintegy száz jelentkezőből húszat hallgatott meg személyesen Szente Vajk rendező, Károlyi Kati zenei vezető, Turi Lajos Péter koreográfus és Barnák László főigazgató. Most véget ér a várakozás: a fontos nőalakot Varga-Járó Sára formálhatja meg a Szabadtéri Játékok nagyszínpadán.

A Vígszínház fiatal művésze rövid szabadbölcsészeti tanulmányok és modellkedés után, díszlet-jelmeztervezőként, maszkmesterként a színházi világban is tevékeny édesanyja bíztatására fordult a színpad felé, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zenés színész szakán végzett. Anyaszínházában a musicalrajongók A padlás Sünijeként láthatják, de változatos szerepekben feltűnik gyermekdarabokban és lélektani drámákban, abszurd és zenés előadásokban egyaránt. Felfelé ívelő karrierjében az elmúlt években több „nagy első” lehetőség követte egymást. Már harmadévesként főszerepet kapott Tóth Barnabás Mesterjátszma című filmjében, majd színházi alakításai mellett kisfilmben, neves előadók koncertjein vendégfellépőként is megmutatta tehetségét; a legtöbben minden bizonnyal az egyik legsikeresebb magyar mozifilm, a Hogyan tudnék élni nélküled Lilijeként ismerik. Ezúttal újabb mérföldkő vár a művészre, aki, bár 15.000 néző előtt is énekelhetett már Demjén Ferenc koncertjén, hazánk legnagyobb és legkomolyabb múltú színházi játszóhelyén A 3 testőr augusztus 8-i bemutatóján debütál majd. Elmondta, a Dóm tér komoly ugrásnak ígérkezik a számára: „Szerintem a szakmában nekünk az, hogy részt vehetünk a Szegedi Szabadtérin, az egy lépcsőfok, presztízs. Ha oda meghívnak, az már egyfajta szakmai előrelépés. Mert nem minden nap énekelhetünk, játszhatunk ennyi embernek, úgyhogy mindenképpen megtiszteltetés az, hogy ebben részt vehetek; főleg ennyire fiatalon, a pályám elején” – vallja Varga-Járó Sára. Összetett feladat vár rá, hiszen központi szerepben, egy gyakran sablonosan ábrázolt nőt megformálva, komplex zeneiségű dalokat megszólaltatva kell kivennie a részét a férfiak uralta cselekmény alakításából.

A színművész elárulta, a Jó újra itt című szóló, amellyel a szereplőválogatásra fel kellett készülniük a Milady-aspiránsoknak, az első pillanattól magával ragadta: „Amikor először meghallottam a dalt, azonnal úgy éreztem, hogy ezt a szerepet nagyon-nagyon szeretném eljátszani, annyira fülbemászó és rétegzett volt a dal” – hozzátette, a zeneszám különlegessége, egyúttal nehézsége számára abban rejlik, mert akár az egész szerep felépíthető belőle – „Éppen azért nehéz, mert megmutatja magát a karaktert: azt, hogy ő nem szimplán egy nő, aki a rossz oldalon áll, ha fogalmazhatunk így, az egyik „gonosz karakter”, de korántsem ennyire egydimenziós. Ebben a dalban benne van, valahol darabkákban, az ő egész életútja; a lírai részben a lelke, hogy neki is van szerelme, gyengesége, szíve, az erőteljesebb részekben pedig az a hatalmas erő, amit képvisel, az az akarat. Már legelső hallgatásra megfogott ez a nagyon nagy amplitúdó, amit hangterjedelemben is bejár a dal, és közlésben, érzelmileg is, ezért nagyon izgalmas munkának gondolom, mert sok mindent meg lehet benne mutatni, tényleg egy nagy feladat.”

Az előadás rendezője hangsúlyozta: a Milady nem magától értetődő ártatlanságában, kaméleonszerű sokoldalúságában látja a figura kulcsát. A színművésznő, aki zenei magabiztossága mellett már a szólóban is előtűnő szerepformáló készségével is meggyőzte az alkotókat, hasonlóképpen vélekedik: „Nagyon vagány, belevaló, bátor nőnek érzem, aki nem fél különböző módszereket alkalmazni a hatalom megszerzéséért, és azért, hogy többé ne tiporják el; de szerintem ezt mind a fájdalmából építi fel. Azért lesz izgalmas megformálni, mert sok színt bele lehet foglalni. Ezért nem feltétlen teljesen ellenszenves karakter, talán nagyon sokan át tudják majd érezni általa, hogy az életben adódnak nehézségek, van, amikor rossz döntést hozunk, ami rossz útra visz, de mindig mindennek megvan a miértje, és ezáltal együtt tudnak majd vele érezni, ami célom is!” Rétegzett, sok árnyalatot megmutató alakítását, csodaszép hangját augusztus 8., 9., 10., 15., 16-án láthatják-hallhatják a Szabadtéri nézői a Dóm téren, ahol Ember Márkhoz, Koltai-Nagy Balázshoz, Brasch Bencéhez, Veréb Tamáshoz, Feke Pálhoz és Kovács Gyopárhoz csatlakozik Rob és Ferdi Bolland, valamint André Breedland kalandmusicalében.

„Azt hiszem, ez a valaha volt legbizarrabb, legviccesebb és legőrültebb előadás” – írta egy kritikus a Rémségek kicsiny boltja 1982-es bemutatója után. Alan Menken és Howard Ashman első nagyszabású közös munkája óriási sikert aratott az Off-Broadwayn. A közönség imádta az előadás frissességét, nem szokványos történetét, humorát és fülbemászó zenéjét. A párosra ennek köszönhetően figyelt fel Hollywood, és váltak a legnagyobb Disney-sikerek szerzőivé. A Rémségek kicsiny boltja pedig az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb musical lett, 1986-ban Frank Oz rendezésében még kultfilm is készült a történetből.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Varró Dániel új fordításában mutatják be a Pesti Színházban. „Rajongásig szeretem ezt a musicalt, rég voltam olyan lelkes, mint amikor felkértek rá, hogy fordítsam le. Nagyon közel áll hozzám az a határokat nem ismerő humor, amivel gátlástalanul parodizál mindent a görög drámáktól a Fauston át a retró sci-fi-horror filmekig. Minden szereplő szívszorítóan naiv ebben a darabban, és Alan Menken csodálatos zenéje még a leghajmeresztőbb vicceket is annyi érzéssel tölti meg, hogy nem lehet nem együttérezni a saját vesztükbe rohanó, tragikusan komikus hősökkel. Öröm volt újra és újra meghallgatni a dalokat, amíg a húsbavágóan szellemes szövegek magyar változatán dolgoztam. Remélem, a közönség is olyan szeretettel fogadja majd, amennyire én szerettem fordítani.”

„A zenés színházi műfajok komplexitást igényelnek a színművészektől, a munkatársaktól, a rendezőtől egyaránt. Pláne akkor, ha a mű kifejezett műfaj- és stílusismeretet igényel, hiszen tele van ironikus és parodisztikus elemekkel, kikacsintó reflexióval. És pláne akkor, ha egy világméretű, illetve virágméretű összeesküvés áldozatává válhatunk. A horrorparódia azonban nem tántorítja el az embert, hogy drukkoljon jobb életre vágyó hőseinek” – emeli ki az előadás rendezője, Novák Eszter.

A történet mozgatórugója kivételesen nem egy élő ember, hanem egy, az emberiség létét fenyegető, egzotikus növény, amely szeptember havának huszonegyedik napján látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkan fel, New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében. Audrey II-t Seymour, az ifjú botanikus nevelgeti, és közben a virágboltban dolgozó eladólányért, Audrey-ért epekedik. „Régóta érdekel a zenés színház, de még sosem próbáltam musicalben ilyen nagy szerepet. Sokszor erőteljes karaktereket, nem ritkán negatív hősöket szoktam játszani. Seymour azonban egy törékeny, befelé forduló figura, aki védi a szerelemét, és emiatt végül az elszabadult húsevő virág gyilkosságaiban cinkossá válik. Azonban félénk, érzékeny, rebbenékeny lénye mindvégig megmarad. Nagyon felemelő végre egy ilyen karakteren dolgozni, amelynél a lágyabb, „trubadúrosabb” húrjaimat pengethetem” – meséli a Seymourt alakító Orosz Ákos.

„A műfaj sajátosságaiból adódóan sztereotip figurákkal dolgozunk, és mivel a mű önmagát is paródiaként aposztrofálja, már-már olyan, mintha egy képregényt állítanánk színpadra. Mi emberek szeretnénk hinni egy igazságos világban, ahol annak, akit sokat bántottak, aki kitaszított, lecsúszott, van esélye arra, hogy megmentsék, hogy új életet kezdjen, hogy szeretetet kapjon valakitől. Ez a történet tulajdonképpen erről szólna, ha nem állna ott a színpad közepén ez a szörnyeteg húsevő virág, aki mindent felülír… S mindeközben az egész őrületet Alan Menken elképesztő és nagyszabású zenéje fogja egybe, ami vállaltan panelekkel dolgozik, de azokból a legminőségibbekkel. Ez a zene egyszerűen mindenkit beszippant, nem lehet kívül maradni” – teszi hozzá Radnay Csilla.

A Rémségek kicsiny boltja március 1-jétől látható a Pesti Színházban. Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják!

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja

Horror musical, Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján

SEYMOUR KRELBORN, ifjú botanikus: Orosz Ákos

AUDREY, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla

Mr. MUSHNIK, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán

DR. ORIN SCRIVELLO, szadista fogorvos: Brasch Bence

CRYSTAL, lány a Skid Row-n: Márkus Luca

RONNETTE, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia

CHIFFON, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde

CSAVARGÓ, VEVŐ, RIPORTER, BERNSTEIN, MRS. LUCE,

SKIP SNIP, PATRICK MARTIN: Szántó Balázs

AUDREY II., a növény: Herczeg Tamás m.v. / Vatamány Atanáz m.v.

ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca

Szövegkönyv, dalszövegek: HOWARD ASHMAN

Zene: ALAN MENKEN

Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIG

Zenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN

Fordító: VARRÓ DÁNIEL

Díszlettervező: FODOR VIOLA

Jelmeztervező: ZEKE EDIT

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA

Dramaturg: HÁRSING HILDA

Bábtervező: HOFFER KÁROLY, FODOR VIOLA

Zenei vezető: KOVÁCS ADRIÁN

Zongorán közreműködik: TEMPFLI ERIK

Világítástervező: FRIEDRICH GERGELY

Ügyelő: D. MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: NOVÁK ESZTER

A színdarabot eredetileg a WPA Theatre állította színpadra Kyle Renick produkciós igazgató irányításával.

A színdarab eredeti bemutatóját a New York-i Oprheum Theatre-ben tartotta a WPA Theatre, David Geffen, Cameron Macintosh és a Schubert Organization közreműködésével.

A RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA eredeti rendezése Howard Ashman nevéhez fűződik, Edie Cowan zenei rendezővel együttműködésben.

A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

Videón Istenes Bence győzelme: Így jutott be a Hell Boxing Kings döntőjébe!

Kétszer is padlóra küldték Csiki Róbertet a Hell Boxing Kings elődöntőjében

Kiss Levente legyőzte Bernáth Istvánt a Hell Boxing Kings elődöntőjében

RTL+ linkek

Samuel Miskov vs Istenes Bence https://www.rtlplusz.hu/hell-boxing-kings-p_26505/samuel-miskov-vs-istenes-bence-c_13104324

A Nemzetközi Celeb Box Liga első elődöntőjében férfi középsúly kategóriában csapott össze Samuel Miskov és Istenes Bence.

Tayfur Aliyev vs Csiki Róbert https://www.rtlplusz.hu/hell-boxing-kings-p_26505/tayfur-aliyev-vs-csiki-robert-c_13104320

A HELL Boxing Kings első elődöntőjében férfi könnyűsúly kategóriában csapott össze Tayfur Aliyev és Csiki Róbert.

Kiss Levente vs Bernáth István https://www.rtlplusz.hu/hell-boxing-kings-p_26505/kiss-levente-vs-bernath-istvan-c_13104322

A HELL Boxing Kings első elődöntőjében férfi nehézsúly kategóriában csapott össze Kiss Levente vs Bernáth István.

Hell Boxing Kings minden vasárnap az Álarcos énekes után élőben az RTL és az RTL+ Premium felületén.

Bővebb információ az RTL+ szolgáltatásról és előfizetésről:

www.rtlplusz.hu

www.rtlplusz.hu/premium

Következő mérkőzés:  December 15-én Berki Mazsi és Brasch Bence is küzd a döntőbe jutásért.

Fotókredit: Hell Boxing Kings/Media Heaven/Wlacsek András

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

A Kabarét 55 éve mutatták be a Broadwayn, alapjául John Van Druten I am a camera című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak. A nyolc Oscar-díjat nyert filmváltozat 1972-ben készült el Bob Fosse rendezésében, Liza Minnellivel a főszerepben, melynek népszerű betétdalai, a Money-Money, a Mein Herr és a Kabaré legendássá váltak.

A történet Berlinben játszódik az 1930-as évek elején, a weimari köztársaság végnapjaiban. A német főváros igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál, a Kék Angyal mulató falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze a fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshawval, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van, azonban a történelmi események fordulatot vesznek.

A vígszínházi változatot Vörös Róbert dramaturggal a rendező, Béres Attila készítette, a monumentális díszlet Cziegler Balázs, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi munkája. „Úgy gondolom, a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly énkereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy itt is lehet maradni… Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.

Egy örökérvényű történet, melynek középpontjában Sally Bowles, a Kék Angyal énekesnője áll, aki kint és bent is az útját keresi: nemcsak színésznő, hanem szerelmes, boldog ember is akar lenni mindenáron, és még akkor sem mond le az álmairól, amikor már katonák járnak Berlin utcáin. Személyes útkeresések, melyeket eltipornak a történelmi események – Kabaré a Vígszínházban október 9-én, 10-én, 21-én és 22-én.

Novemberi előadások:
2021. november 3., 11., 27., 28.

Kabaré

Vígszínház

KONFERANSZIÉ, a Kék Angyal mulató művésze Seress Zoltán

SALLY BOWLES, a Kék Angyal első számú vendégénekesnője Szilágyi Csenge / Dobó Enikő

FRAULEIN SCHNIEDER, panziótulajdonos Igó Éva

HERR SCHULTZ, zöldség-gyümölcs kereskedő Kern András

CLIFFORD BRADSHAW, ír születésű amerikai író Brasch Bence

ERNST LUDWIG, berlini őslakos Horváth Szabolcs

FRAULEIN KOST, konzumnő Bach Kata / Rudolf Szonja

BOBBY, a mulató pincére Csapó Attila

MADAME MIRELLE, regényíró Gilicze Márta

HELGA, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban Rimár Izabella / Rudolf Szonja

GAZDAG, ELEGÁNS ÚR, az UFA producere Dengyel Iván

FIATAL POLITIKUS Kovács Olivér

KISFIÚ Chater Áron

Berlini lakosok, a bár vendégei Rátonyi Gábor, Szelényi Katalin, Viszt Attila

Valamint: Adamovich Ferenc, Bálint Barna, Bársony Szandra, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Eöry Mónika, Fehér Laura, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Harmat Noémi, Kelemen Krisztián, Kiss Eszter, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Kondorosi Nikolett, Kuczora Ákos, Magyar Lili, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Ónodi Tibor, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Szabó András, Szabó Renáta, Szakács Richárd, Tóth Arnold, Tóth Brigitta, Viola Péter

Kórus: Czigány Judit, Karányi Péter, Mráz Nikolett, Zajkás Boldizsár

Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Bartek Zsolt, Betterman Jákob, Betterman Rebeka, Bodon Bence, Dörnyei Szabolcs, Gombár Anikó, Gyányi Tamás, Hlasznyi Ádám, Hosszú Kristóf, Hotzi Mátyás, Kéringer Dávid, Kiss-Varga Roberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kolozsvári Erik, Kovács Tamás, Kurucz Levente, Kutyifa Gergő, Losonci Luca, Mihályfi Márk, Rónai Gábor, Sándor Mátyás, Simonics Viktória, Standovár Mátyás, Szép András, Tóth Ágnes, Tiborcz Balázs László, Tubuly Roland, Zsótér Zita

Súgó: GÁL TÜNDE

Ügyelők: WIESMEYER ERIK, RÖTHLER BALÁZS

A rendező munkatársa: PATKÓS GERGŐ

Koreográfus-asszisztens: KISS ESZTER

Díszlet: CZIEGLER BALÁZS

Jelmez: TIHANYI ILDI

Koreográfus: BARTA DÓRA

Világítás: CSONTOS BALÁZS

Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Zenei vezető, karmester: MESTER DÁVID

Rendező: BÉRES ATTILA