A kulcsszavaktól a szándékig: új keresési paradigma

Az AI alapjaiban formálta át a keresőmotorok működését. „A Google ma már nem csak azt elemzi, hogy mit írunk be, hanem azt is, hogy miért. Ez a kontextuális megértés sokkal relevánsabb, személyre szabottabb találatokat eredményez, ami a tartalomgyártástól a technikai SEO-ig minden területre kihat” – emeli ki Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője. Varju János, a Data & Tech üzletág vezetője hozzáteszi: a Google újítása, az AI Overview (AIO), már összefoglaló formában jeleníti meg a válaszokat az organikus találatok fölött. Ez a megoldás növeli a keresések számát, de csökkenti az átkattintások arányát, különösen az információszerzésre irányuló tartalmak esetében. Ez az AI organikus teljesítményre gyakorolt legfőbb hatása, amit „szétválás” jelenségeként is említenek. „Az átkattintási arány azért csökken, mert sok felhasználó már az AIO összefoglalókból tájékozódik. Ugyanakkor a brandelt kulcsszavakra érkező forgalom növekedése újfajta láthatóságot jelent, még ha a konverziós arány alacsonyabb is” – hangsúlyozza a szakértő.

Kik profitálnak az AI-forradalomból?

Várhatóan azok a cégek járnak jól a jövőben, amelyek gyorsan adaptálódnak és nagy mennyiségű adattal rendelkeznek. „Az e-kereskedelmi vállalatok, a szolgáltató szektor és a komplex szolgáltatás kínáló B2B cégek tudják leginkább kihasználni az AI-ban rejlő lehetőségeket a pontosabb célzás és személyre szabott kommunikáció révén” – véli Bakóczy Bence. Varju János hozzáteszi: „Az erős, hiteles márkák előnyben részesülnek az AI keresőkben. Azok a cégek, amelyek strukturált, kérdés-válasz alapú tartalmat, statisztikákat és saját adatokat kínálnak, könnyebben bekerülnek az AI által generált válaszokba.”

A Google jövője: AI ügynökök és új metrikák

A Google fejlesztései egyértelműen az AI mélyebb integrációját célozzák. A cél az, hogy a hirdetési folyamatot teljesen automatizálják, a hirdetőknek pedig csak a stratégiai inputokat kelljen megadniuk. Az Intren szakértői rámutatnak: A Google folyamatosan fejleszti az AI alapú keresési élményt az AI Overview (AIO) és az AI Mode bevezetésével – Magyarországon október 8-án vezették be – , ami a Geminivel egy interaktív, csevegő alapú keresést tesz lehetővé. Készülnek arra, hogy a jövőben az AI ügynökök kommunikáljanak egymással (Agent 2 Agent protocol) és egy közös AI nyelv jöjjön létre (Model context protocol). Ezen felül a Google ígérete szerint még idén új AI Overview-t figyelő metrikákat vezet be a Search Console-ba.

Felkészülés az AI-álló jövőre

Az AI által kiváltott változások szektor specifikusak: az információszerzésre épülő iparágakban (pénzügy, biztosítás, telekommunikáció, utazás) már most érezhető a hatás, de rövid időn belül minden szektort elérnek. A versenyképesség megőrzéséhez a cégeknek új szemléletre van szükségük. Bakóczy Bence szerint az integrált digitális stratégia, az organikus és fizetett csatornák összehangolása, valamint a saját adatok (pl. CRM) hatékony felhasználása kulcsfontosságú. „Mi abban segítjük ügyfeleinket, hogy rugalmas, AI-vezérelt kampánystratégiákat építsünk, amelyek gyorsan alkalmazkodnak a piaci változásokhoz” – összegez az INTREN szakértője. Varju János hozzáteszi: a brandépítés, a tartalmi kiválóság és a technikai optimalizálás elengedhetetlen – ez pedig egy mindset váltást is igényel.

Nagy vonalakban áttekintjük karrierje fontosabb állomásait, majd megbeszéljük, hogy működik manapság egy reklámügynökség. Már amennyiben reklámügynökségnek nevezik még azt a komplex szolgáltatást végző céget, amit most Budapesten irányít. Maga a Publicis Groupe egy francia eredetű globális nagyvállalat, amelynek a budapesti irodájában 300 szakember dolgozik, akik 30 országból érkeztek, és a magyar mellett a cseh és a lengyel piacot is kiszolgálják.

Megbeszéljük, hogyan működik egy ilyen szakértői központ, miképpen egyesítik a magyar, a cseh és a lengyel kollégák kompetenciáit, és hogyan növelik az üzletet a globális játszótéren. Milyen területeken segíti ma egy ügynökség az ügyfeleit, hányféle kompetenciát egyesít, és milyen szerepet kap a munkájában az edukáció?

Kitekintünk 2023 várható trendjeire is, milyen várakozásokkal indulnak neki enek az évnek. Néhány hívószó: stratégia, brandépítés, content marketing, tudásmegosztás, e-commerce.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A jövő boltja, ahol élmény a vásárlás

A fogyasztói szokások megváltozása a hagyományos üzletek funkciójának újragondolását hozta, az online és fizikai csatornák közötti zökkenőmentes átjárhatóság kialakításával. Egyre gyakrabban kezdeményezünk vásárlást az online térből kiindulva: gyakran már nem a boltokban nézelődünk, hanem influenszereken és internetes hirdetéseken keresztül szerezünk tudomást egy-egy termékről, amelyet aztán gyakran a fizikai üzletbe betérve személyesen is kipróbálunk, vagy épp ott vesszük át a megvásárolt terméket.

A megváltozott vásárlási szokások mellett az elmúlt években a fizikai üzleteket is nyitó tech óriások, mint az Amazon vagy az Alibaba, és az általuk bevezetett digitális megoldások tovább erősítik az innovációs kényszert a szektorban. A digitális technológiák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a gyártók átlépve a kereskedő partnereiket közvetlenül is kapcsolatba lépjenek vásárlóikkal, amely újabb kihívás elé állítja a kereskedőket.

„A jövő üzlete a vásárlók számára élményt fog jelenteni, ahol sikeresen összekapcsolódnak a fizikai és digitális világ elemei. Ennek egyik kulcsterülete a vásárlási és fizetési folyamat leegyszerűsítése és zökkenőmentessé tétele” – magyarázza Koleszár Zoltán, PwC Magyarország menedzsere.

Az Amazon Just Walk Out^[1] érintésmentes fizetési technológiája egy jó példa erre, a Carrefour arcfelismerési technológiát tesztel a fizetési folyamat megkönnyítésére, az egyik legnagyobb orosz bank, a Sberbank pedig egy szupermarkettel partnerségben biometrikus fizetési megoldásokat próbál ki.

A PwC Magyarország tanácsadója kiemelte, hogy a kiszállítás sok kereskedő számára az egyetlen fizikai érintkezési pontot jelenti a vásárlóival, így az ehhez kapcsolódó ügyfélélmény kulcsfontosságú megkülönböztető tényező, és szorosan összefonódik a szolgáltatás és a minőség fogyasztói érzékelésével. Emiatt pedig egyre több kereskedő veszi a saját kezébe a termékek kiszállítását, annak érdekében, hogy gyorsabb, átláthatóbb és jobb ügyfélélményt nyújtó szolgáltatást kapjanak vásárlóik.

Tudatos brandépítés, tudatos fogyasztás

„A vásárlók számára az ügyfélélmény mellett egy másik fontos tényező a márkanévhez kapcsolódó asszociációk. Egyre inkább előtérbe kerül a társadalmilag tudatos fogyasztás, a vásárlók olyan márkákat keresnek, amelyekben megbíznak, és amelyek összhangban állnak az értékeikkel” – hangsúlyozza Koleszár Zoltán.

A PwC 2021-es fogyasztói felmérése szerint a válaszadók 55%-a azokat a cégeket részesíti előnyben, amelyek környezettudatosak és nyomon követhetővé teszik termékeik eredetét. A fogyasztók ráadásul hajlandóak többet fizetni az egészségesebb lehetőségekért, a helyi termékekért és a fenntartható csomagolásért, függetlenül attól, hogy online vagy áruházban vásárolnak. Az ESG (Environmental, Social and Governance, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok fontosságának növekedését jól illusztrálja például, hogy az Unilever ígéretet tett arra, hogy 2030-ig megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását a tisztítószereiben, a Nestlé pedig a műanyaghulladék elkerülését vállalta, és 2025-ig csomagolásainak 100%-át újrahasznosíthatóvá, vagy újrafelhasználhatóvá teszi.

Az ellátási lánc digitalizációja 

A jövő digitális ellátási lánca is ügyfélközpontúbb lesz: mesterségesintelligencia-alkalmazások és adatelemzési képességek által képes lesz dinamikusan feldolgozni és előre jelezni a fogyasztói igények változásait. Ezen információk aztán felhasználhatóak lesznek az ellátási lánc minden szereplője számára, hogy alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó kereslethez.

Az ellátási lánc digitalizációjának egy jó példája a Zoégas őrölt kávé márka, amely a kávé alapanyagot Brazíliából, Ruandából és Kolumbiából szerzi be. A blokklánc és IoT-technológiák használata révén az ügyfeleik nyomon követhetik a kávé eredetét, termelésének körülményeit és teljes feldolgozási életútját a csomagoláson található QR-kód beolvasását követően.

A PwC Magyarország tanácsadója szerint az elemzés során vizsgált, az ellátási lánc digitalizációjában élenjáró vállalatok esetében az a tapasztalat, hogy akár duplán is profitálhatnak innovációs befektetéseikből, mivel hatásuk két oldalon is jelentkezik. Egyrészt a rugalmasságuknak köszönhetően jobban ki tudják szolgálni az ügyfeleket, ami bevétel oldali előnyökkel jár, másrészt pedig jelentősen hatékonyabbá és gyorsabbá válnak logisztikai folyamataik, amely költségoldalon érezteti hatását. Jó példa erre a fast fashion iparág egyik piacvezető cége, a Zara. A vállalat a gyártási folyamatait rendszeresen auditálja és a készletinformációt valós időben, minden érintett számára átláthatóan nyomon követhetővé teszi. A Zara így jelentős versenyelőnyre tesz szert: felmérések szerint a versenytársaihoz képest akár kétharmad annyi idő alatt képes eladni termékeit.

[1] A felsorolt üzleti példák forrása: PwC – Preparing for tomorrow’s consumers today