A Café Communications-nél célja a Brand Purpose fókuszú pozícionálási, márkaépítési és márka kommunikációs szemlélet fejlesztése, kiterjesztése. Erre alapozva a márkakötődés erősítésével az ügyfelek stratégiáját és kommunikációját szeretné magasabb szintre emelni, hogy azok, az üzleti célok elérésén túl, képesek legyenek pozitív hatást gyakorolni a márkáikkal az emberek, a közösségek életére.

„Fogyasztói oldalról a márkák társadalmi szerepvállalása iránti igény az elmúlt időszaknak is köszönhetően hatványozottan nőtt. Most már minden márkának szembe kell néznie azzal, hogy a fogyasztóik a funkcionális és emocionális előnyök mellett a pozitív kulturális relevancia alapján hozhatják meg a vásárlási döntésüket. Azaz ennek megléte esetén versenyelőnybe, ellenkező esetben hátrányba kerülhetnek.” – hangsúlyozta Szakál Zoltán.

A Café Communications új stratégiai igazgatója az elmúlt két évtizedben mind a napi szintű tervezésben, mind a márkastratégiák és márkapozicionálások, valamint kommunikációs, illetve employer branding stratégiák fejlesztésében több mint száz márkán szerzett tapasztalatot a legnagyobb FMCG, telekommunikációs, OTC, pénzügyi, kereskedelmi és autóipari vállalatok megbízásából. Ezek mellett pedig számos non profit szervezetet érintő, önként vállalt stratégiai munkával is foglalkozott.

A reklámozó vállalatok életében egyre nagyobb szerepet kap a „megfelelés”, a „compliance” folyamat, amely azt hivatott biztosítani, hogy – többek között – a reklámozás során minden jogi és etikai szabályt betartsanak. A hatósági büntetések már önmagukban jelentősen ösztönzik a cégek megfelelés iránti szándékát, de az biztos, hogy a fogyasztó márka iránti hitének, sőt szeretetének („love brands”) megőrzése sokkal nagyobb visszatartó erőt jelent.  Többek között ezért fordulnak olyan sokszor az ÖRT-höz előzetes vélemény-, és a szintén a megelőzést szolgáló tréning kéréssel.

Mára azonban már nagyon sok cég újabb szintet lépett a márkaépítésben: a márkaépítés alapjává tették, hogy megmutassák: ők is ugyanúgy gondolkodnak a világról, a fogyasztót körülvevő környezet egyes kérdéseiről, mint a fogyasztó. A „mit tud a márka?” helyett mára a „milyen értéket vall fontosnak a márka?” üzenet a márka részévé vált. A szappan tisztító hatása helyett a „hogyan mossunk kezet üzenet”, az üdítőital íze helyett a környezetünkért érzett közös felelősség mind kiváló példái az ún. „brand purpose” reklámoknak.

„A társadalom számára fontos kérdések egyre több márka esetében a márka alkotóelemének részeként jelennek meg. Így kapcsolódik össze az ÖRT a döntéseinknél figyelembe vett társadalmi érzékenység és a márkaépítés mai iránya. Fontos számunkra, hogy a reklámetikai kérdések mai szempontjaival a jövendő marketinges diákok is tisztában legyenek, ezért ajánlott fel az ÖRT különdíjat az Országos Tudományos Diákköri Konferencián résztvevő hallgatók számára” – jelentette ki Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„Ez a különdíj az ÖRT széleskörű edukációs tevékenységének része.  Tagjainknál tréninget tartunk, és örömmel teszünk eleget az egyetemek meghívásának is. Megyer Örs, Gerendi Zsolt és jómagam alkotjuk az oktatók csapatát. Meggyőződésem, hogy a reklámetikai kérdések az elmélet és a gyakorlat szempontjából is nélkülözhetetlenek a jövendő szakemberek számára. Nem jogszabályi felolvasó estet tartunk, hanem gyakorlati példák segítségével mutatjuk be, hol húzódik a gyakran vékony mezsgye a kreatív üzenet és a reklám tényállítását bemutató reklám között, mire kell figyelni a gyerekek, idősek és a nemek szerepeltetése esetén, és miért problémás a green washing alkalmazása” – tette hozzá Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgató.