A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

A világ vezető márkaértékelési tanácsadó cégének számító, évente mintegy 6 ezer márkaértékelést végző Brand Finance számításai szerint a Toyota az elmúlt évben 23%-al, 64,7 milliárd dollárra növelte márkaértékét, ezzel a ismét a világ legértékesebb autómárkájaként, a legértékesebb japán márkaként és összesítésben a világ 18. legértékesebb márkájaként végzett. A Brand Finance elemzése szerint egyetlen másik autómárka fért be csupán a világ 25 legértékesebb márkája közé.

Az Interbrand valamelyest eltérő módszertannal végzett legutóbbi értékelése szerint egyébiránt a Toyota 72,8 milliárd dollárral volt a legértékesebb autómárka és összesítettben a hatodik legértékesebb márka.

A Brand Finance a Toyota AAA+ márkaerősségi besorolását és kimagasló, 92,3-as márkaerősségi index-értékét „a márka innovációjának és iránta tanúsított vásárlói bizalom bizonyítékaként” jellemezte.

“A japán márkák idei kimagasló teljesítméne jól mutatja, milyen sikeresen néznek szembe a globális kihívásokkal miközben megőrzik erős kulturális identitásukat. A Toyota vezető szerepétől az autóipari innováció területén a JR (Japán Vasút) elkötelezettségéig a legmagasabb szintű ügyfélélmény biztosítása mellett a japán márkák az általuk képviselt iparágakban etalonként állnak versenytársaik előtt és megerősítik Japán globális vezető szerepét a minőség és megbízhatóság területén” – fogalmaz Alex Haigh, a Brand Finance Ázsiáért és Csendes-Óceániáért felelős ügyvezetője.

A rangsorban a második helyet ismét a Microsoft szerezte meg, amely 35 százalékkal 461,1 milliárd dollárra növelte értékét. A harmadik a Google, amelynek márkaértéke 24 százalékkal, 413 milliárd dollárra emelkedett. a negyedik az Amazon lett 15 százalékos növekedéssel, 356,4 milliárd dollárra. Az ötödik helyre a Walmart márka került, értéke erőteljesen, 42 százakkal 137,2 milliárd dollárra ugrott.

A tíz legértékesebb márka közé tartozik még a Samsung (110,6 milliárd dollár), a TikTok (105,8 milliárd dollár), a Facebook (91,5 milliárd dollár), az Nvidia (87,9 milliárd dollár) és a kínai State Grid Corporation. (85,6 milliárd dollár). A Deutsche Telekom a legértékesebb európai márka, az összesített rangsorban a 11. helyet szerezte meg (+16 százalék, 85,3 milliárd dollár).

Az Instagram a 12. helyen áll (79,9 milliárd dollár). Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a China Construction Bank a 13., illetve a 14. helyet szerezte meg 79,1 milliárd dollárral, illetve 78 milliárd dollárral. Ugyancsak Kínából az Agricultural Bank of China a 16. (70,2 milliárd dollár), a Bank of China pedig a 19. (63,8 milliárd dollár) lett. A 15. a Verizon 72,3 milliárd dollár (+1 százalék), a 17. az ugyancsak amerikai Home Depot, amelynek piaci értéke 23 százalékkal 65,1 milliárd dollárra emelkedett.

A japán márkák közül a Toyota végzett az élen, a 18. helyet szerezte meg 64,7 milliárd dollárral, ami 23 százalékos márkaérték növekedést jelent. A 20-as listát a kínai Moutai zárja, a szeszipari vállalat márkaértéke 17 százalékkal, 58,4 milliárd dollárra emelkedett.

Az első ötszázban 193 amerikai márka található, ők adják az ötszáz cég együttes márkaértékének több mint a felét. Kínát 69, Németországot 27 márka képviseli a rangsorban, ami az összérték 15, illetve 6 százaléka.

A Brand Finance szerint a világ 500 legértékesebb márkájának összértéke az elmúlt egy évben 10 százalékkal, csaknem 9500 milliárd dollárra nőtt.

Forrás: MTI

„A Telekom ismét ott van a világ legjobb  márkái között és külön öröm, hatalmas büszkeség számunkra, hogy idén először ez Európa legértékesebb márkája. Ez az elismerés, valamint az elmúlt évek visszajelzései azt erősítik meg, hogy globális márka-stratégiánkkal jó úton járunk. Hiszünk abban, hogy ez az értékelés tovább növeli a Deutsche Telekom iránti bizalmat ügyfeleink, partnereink és befektetőink körében” –  mondta Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom márkáért felelős vezérigazgató-helyettese.

Globálisan a 11. helyen a Deutsche Telekom

A brit tanácsadó cég a gazdasági környezet hatásának és a technológiai fejlődésnek tulajdonítja a Deutsche Telekom márkaértékének jelentős növekedését, mely elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban megvalósuló sikeres üzletmenetnek és az ügyfélszám jelentős növekedésének köszönhető. Ezen túlmenően a Deutsche Telekom Csoport továbbra is nagy energiát fordít a digitalizációra, a hálózatfejlesztésre és a szolgáltatások minőségének növelésére. Nemzetközi szinten a márka reputációja láthatóan nőtt, ügyfelei körében pedig tovább erősíti a bizalmat a globálisan alkalmazott egységes márka-stratégia. Szakértők szerint ezek a tényezők és az ügyfelek elégedettsége további lendületet adtak a márkának – írják.

Fotó: Deutsche Telekom

A Brand Finance részvénypiaci elemzése szerint az a befektető, aki a legértékesebb márkák papírjaiból vásárol, ma is közel kétszeres hozamot érhet el az S&P 500 eredményéhez viszonyítva. Az amerikai márkák évente összeállított 500-as toplistája a szűken vett márkaérték (a védjegyek és a kapcsolódó goodwill értéke) mellett számításba veszi a márka hozzájárulását az adott vállalat eredményeihez, a teljes márkaegység értékét, valamint a többmárkás cégek esetében a márkaegységek összértékéből számított vállalati értéket is.

Az értékeléshez a feltételezett jogdíjak módszerét használják: azt számítják ki, hogy a jövőbeli eladások után mekkora jogdíjat kellene fizetni a márkanév használatáért, ha az nem lenne a vállalkozásé. Ehhez a következő lépések vezetnek:

1. A BrandAsset Valuator adatbázisa alapján meghatározzák a márka erősségét egy százas skálán, a márkaérték, a vásárlási szándék, az érzelmi kötődés erőssége, a pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság mutatói mentén.
2. A Brand Finance vonatkozó adatbázisai alapján meghatározzák az adott iparágra jellemző jogdíjak sávját.
3. A márkaerő és a jogdíjsávok alapján jogdíj-százalékot rendelnek a márkához.
4. Meghatározzák a vállalat adott márkához köthető bevételeit.
5. Előrejelzést adnak a márka jövőbeli eladásaira.
6. A jövőbeli eladásokat és a jogdíjrátát összeszorozzák.
7. A kapott értékből levonják az adókat és jelenértéket számítanak belőle.

Az amerikai márkák összességében újra erősödésnek indultak. A 2016-os 2,82 billió dollár után a top 500 összesített márkaértéke 3,14 billió dollárra nőtt. Ugyanakkor az idei év már márkasokkot is hozott: az Apple idén 40 milliárd dollárt veszített az értékéből, miután a fogyasztók hite elveszni látszik a brandben, amely nem jelentkezik az elvárt színvonalú újításokkal. Ennek is köszönhető, hogy a Google 2011 után újra az élre tudott állni. Igaz, a YouTube hirdetéselhelyezési botránya az ő helyzetüket is megtépázhatja. A harmadik helyezett Amazon értéke egy év alatt 53%-kal emelkedett, részben az élelmiszerkereskedelmi üzletág beindulásának eredményeképpen.

A márkaérték megoszlása iparágak szerint

Legalább megduplázta értékét a Chubb (180%), a FIS (136%), a Frontier Communication(133%) és a Head & Shoulders (101%), de az Oral-B is közel járt a kétszerezéshez, 95 százalékkal. A Facebook 82%-kal nőtt, de még így is elhomályosítják a kínai óriások, az Alibaba, a WeChat és a Tencent, rendre 94, 103 és 124 százalékos értékbővüléssel.

A nagy vesztesek idén a Safeway (-62%), a Motorola (-60%), a Jeep (-56%) és a Dodge(-51%), de a legendás Harley-Davidson is 38, az elmúlt évek üdvöskéjének számító Twitterpedig 39 százalékos értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A 100 legértékesebb amerikai márka a következő:

A teljes lista és a módszertani háttér itt érhető el.

(Fotó: Google)

A toplistát az amerikai cégek dominálják: 25-ből 17 márka az Egyesült Államokból származik. A Walt Disney megőrizte tavalyi vezető helyét; 34,5 milliárd dolláros (a megelőző évinél mintegy 10 százalékkal magasabb) értékelése és AAA+ besorolása részben a Star Wars franchise-nak, részben pedig a vidámparkok jó teljesítményének köszönhető. A dobogón egy-egy helyezést javítva a FOX (15,8 Mrd dollár) és az NBC (13,7 milliárd dollár) áll.

Az első nem-amerikai márka a jelenlegi 8. (tavalyi 7.) helyezett BBC, 5,9 milliárd dolláros értékeléssel, ami 16 százalékkal marad el tavalyi eredményétől. 14. a brit ITV, amely szintén rontott helyezésén, rögtön 3 pozíciót. A holland TNT 17., a Wolters Kluwer 19. A luxemburgi központú RTL 1,8 milliárd dolláros értékeléssel, 4 helyet és 3 százalékot rontva a 21. Szintén 4-4 pozícióval esett vissza a 22. francia Canal+ és – egyetlen nem USA-beli vagy európai játékosként – a 24. mexikói Televisa. Az év legnagyobb, 44 százalékos értéknövekedését a 23. helyen álló brit LexisNexis produkálta.

A hazánkban is jól ismert márkák eredményei (zárójelben a 2016-os helyezés):

• 7. (8.) Warner Bros. – 8 Mrd dollár
• 9. (9.) 21st Century Fox – 5,3 Mrd dollár
• 10. (10.) Thomson Reuters – 5 Mrd dollár
• 13. (13.) HBO – 3,8 Mrd dollár (30 százalékos növekedéssel)
• 15. (15.) Discovery Media – 3,2 Mrd dollár (34 százalékos növekedéssel)
• 20. (19.) MTV – 1,8 Mrd dollár
• 25. (új) Comedy Central – 1,3 Mrd dollár

(Forrás: Brand Finance, Warc)

A Brand Finance Global 500 márkaérték szerint összeállítja a világ legértékesebb márkáinak rangsorát. Az értéket USA dollárban számítják, az értékelés dátuma 2016. január 1. A márkaértékek kiszámítása alapjául az a kérdés szolgál, hogy mekkora lincenszdíjakat kellene fizetnie a cégnek a márkáért, ha nem lenne annak tulajdonosa. Ezt a módszert royalty relief megközelítésnek is nevezik. A márkaérték mellett mind az 500 márka kap egy besorolást: a hitelbesoroláshoz hasonlóan ez az érték képviseli egy márka erősségeinek, kockázatainak és potenciáljának mértékét a versenytárs márkákkal összehasonlítva.

A dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Samsung áll, utóbbi két márka a tavalyi rangsorhoz képest helyet cserélt egymással. A top10-ben jelentősen erősített a tavalyi 8., idén 4. helyezett Amazon, valamint a China Mobile és a Wells Fargo is.

A legértékesebb európai márka – a lista 16. helyén – a BMW, amelyet a Deutsche Telekomkövet, történetének legmagasabb márkaértékével. A harmadik helyen a Mercedes-Benz áll. A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, és összhangban áll a globális trenddel. Hans-Christian Schwingen, a Deutsche Telekom márkastratégiai igazgatója számára ez az eredmény azt, a már bizonyított tényt erősíti meg, hogy „márkastratégiánk jó úton halad, és jelentős mértékben járul hozzá a vállalat sikeréhez.”

A lista élmezőnyét böngészve az tapasztalható, hogy számos nagy múltú, erős márka több pozíciót is vesztett 2014-hez képest: a McDonald’s 12. (tavaly 9.), a Coca-Cola 17. (12.), az IBM 22. (13.), a Shell 25. (19.), a Marlboro 27. (21.), a Vodafone 30. (25.), a Citi 33. (28.), a Siemens 55. (45.), a Pepsi 56. (41.).

A vegyesen szereplő autógyártók mezőnyében a Volkswagenen súlyos nyomot hagyott a tavaly év végi botrány: a 18. helyről egyenesen az 57-kig zuhant, 31 milliárd dollárról 19 milliárdra csökkenő értékével.

A pozitív sztorik között a Facebook a 32-ről a 18. helyre ugrott, a Huawei pedig látványos emelkedéssel, a 104-dik pozícióból a 47-kre jutott, de az elmúlt években kissé hányatott sorsú Tesco is visszakerült a top 100-ba, egészen pontosan a 111-kről a 99. helyre.

Az FMCG-márkák már nem a toplista sztárjai. A legértékesebb élelmiszer-brand a Nestlé(33.), egyedüliként a top100-ban. (A Danone 156., a Kellogg’s 183., a Nescafé 226., a Kraft235.). A legértékesebb italok a már említett Coca-Cola (17.), a Pepsi (56.) és a Red Bull(211.), de mindegyikük pozíciókat vesztett 2015-höz képest. (Érdekesség, hogy a kategória 4. helyezettje, a kínai baijiou-márka Moutai viszont 90 helyet erősödve lett a 243.) A kozmetikumok között két top100-as márka van, a gyengülő Johnson’s (79., tavaly 60.) és az erősödő L’Oréal (80., tavaly 93.). Dobogós még a Gillette (185.), az európai márkák mezőnyében pedig a Nivea (225.) és a Chanel (241.). A marketingben egyébként jellemzően erős gyógyszergyártók még hátrébb találhatóak a listán: soruk a 333. helyezett Pfizerrel indul, szintén a 300. és a 400. hely között található a Bayer és a Roche, míg a Novartis a 462.

A teljes lista itt érhető el.

(Fotó: Apple)

Megjelent a BrandFinance legfrissebb országmárka toplistája. A top 10 így néz ki:

1. Amerikai Egyesült Államok
2. Kína
3. Németország
4. Egyesült Királyság
5. Japán
6. Franciaország
7. India
8. Kanada
9. Olaszország
10. Ausztrália

A németek tavaly is a harmadik helyen álltak, így e szempontból nincsen visszaesés, ám maga a márkaérték 4 százalékkal csökkent. Igaz, az élbolyban többen is így jártak: a kínaiak 1, a kanadaiak 8, míg az ausztrálok 10 százalékos visszaesést szenvedtek el. Ha pedig a top20-at nézzük, ennél is nagyobb bukást is látunk: az orosz országmárka az értékének majdnem harmadát elveszítette tavaly óta.

Miközben a márkaérték a GDP-ből indul ki, tehát azt vizsgálják, hogy az adott országmárkához kapcsolódóan milyen bevételtömeg realizálódik, a BrandFinance felállított egy másik listát is. A márkaerő lista már nem a GDP-t veszi alapul, azaz olyan országoknak is van esélyük nagyot dobni, amelyek egyébként nem tartoznak a nagyhatalmak közé. Ugyanakkor ezt a listát is egy nagy ország vezette eddig, méghozzá éppen a németek, akik most ezt az elsőséget elbukták, sőt, a top10-ből is kiestek. A legerősebb országmárka egyébként Szingapúr, melyet Svájc és az Egyesült Arab Emírségek követ.

A BrandFinance korábban, a Volkswagen márkaértékét elemző írásában már jelezte, hogy az ikonikus német brand lebukása és ezáltal hiteltelenné válása nemcsak magának a VW-nek árthat, hanem a német országmárkának is, amelyet a Siemens néhány évvel korábbi – és akkor még egyedinek beállított – óriásbotránya már nagyon megrángatott. Most többek között ezt a kárt számszerűsítették, bár a német országmárka erejét nyilvánvalóan számos egyéb faktor is befolyásolja.

A Volkswagen-botrányhoz vezető útról már írtunk korábban, ahogyan a közvetlen következményekről is beszámoltunk. Akkor még csak felvetettük, hogy várhatóan a márkaérték is erodálódik, most itt vannak a Brand Finance vonatkozó számításai.

David Haigh, a márkatanácsadó cég vezetője szerint a VW 31 milliárd dollárra becsült márkaértéke a botrány nyomán 10 milliárddal csökkenhet. Pedig az autómárka kategóriájában eddig a harmadik legértékesebb volt, és jelentős növekedést ért el a 2014-es 27 milliárd dollárhoz képest. Most várhatóan jócskán visszaesik a tavalyi szint alá.

A jelentős márkaérték-csökkenés nem példa nélküli, a Brand Finance mindjárt vissza is idézi a Toyota 2009 és 2011 közötti gondjait. Akkor több szériát hívtak vissza műszaki gondok miatt.  Ez a márkaértékben is megmutatkozott: a 2010-es 27,3 milliárdos érték 2011-ben már csak 26,2 milliárd volt, majd 2012-ben tovább csökkent 24,5 milliárd dollárra. Más kérdés, hogy két év alatt sikerült nemcsak visszakapaszkodni, hanem a korábbi értéket jócskán meghaladó 34,9 milliárd dollárt elérni. A Toyota jelenleg a világ legértékesebb autómárkája, amely idén is 35 milliárd körüli márkaértékkel büszkélkedhet.

Egyébként a márkatanácsadó cég eleinte úgy vélte, hogy a VW elkerülheti a brutális márkaérték csökkenést, hiszen a Toyota esetében a feltárt hibák (pl. fékproblémák) a közvetlen életveszély lehetőségével fenyegettek, míg a német brand esetében áttételesebbek azok a veszélyek és hárányok, amelyek a vásárlókat érhetik. Azonban amióta kiderült, hogy milyen mértékű a csalás és ez mekkora publicitást kap, elkerülhetetlennek látják a komoly márkakárokat.

A VW vélhetően brutális büntetésre és egyéb, a visszahívásból eredő addicionális költségekre számíthat, amelyek meghaladják a Toyota hasonló költségeit. Ráadásul a csalás ténye mélyen érinti a hitelességét, ami a márka alapértékeit – megbízhatóság, őszinteség, hatékonyság, takarékosság – tekintve borzasztóan nagy károkat okoz. Ha tehát vissza akarnak kapaszkodni, nagyon komolyan kell venniük a felelősök megkeresését, a probléma okainak feltárását, és annak a bemutatását, hogy milyen módon kívánják biztosítani, hogy a jövőben ne történjen hasonló eset, hangsúlyozza a márkatanácsadó cég.

És akkor még nem beszéltünk egy további járulékos kárról: ez pedig a német országmárkát érinti. A VW szlogenje ez: Das Auto. Büszként vállaltan német márka, a hatékonyságáról, pontosságáról, megbízhatóságáról ismert német ipar egyik zászlóshajója. A németeket általában dolgozni tudó és akaró, becsületes népnek látják. Ha tehát egy ilyen márka betlizik ekkorát, akkor az visszahat a németekről és Németországról ápolt képre is. A Brand Finance ugyanakkor kiemeli, nem ez az első eset. Elég a Siemens gigabotrányára gondolni, amely szintén károkat okozott, s amelyre még azt lehetett mondani, hogy ez mindössze egy rohadt alma a sok egészséges között. Ám, ha újabb és újabb hasonló botrányok jönnek, nehéz lesz ezt a képet fenntartani.