A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?

Az IVSZ és a Microsoft előrejelzése szerint óriási lehetőség kapujában áll Magyarország: amennyiben széles körben is elterjednek a legmodernebb digitális technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud), az 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem tizede. Hazánkban az IKT (információs és kommunikációs technológiai) ágazat a foglalkoztatottak közel ötödének biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor éppen a következő évtized legfontosabb kompetenciáit fejlesztő felnőttképzés terén vannak hiányosságaink. Végleg el kell tehát engedni a monitor mögött üldögélő, magányosan kódolgató informatikusok képét: a jövőben kreatív, kiválóan kommunikáló, a kulcstechnológiákat könnyen elsajátító és alkalmazó szakemberekre lesz szükség.

A jövő szakmái még nem is léteznek, de már érdemes készülni rájuk

Az információs technológiák területe talán még soha nem fejlődött olyan gyors ütemben, mint napjainkban, 2020-ban ped

ig számos olyan kihívást tapasztalhattunk, amely gyakorlatilag bombát robbantott az IT-világban. A felmérések szerint a cégvezetők 72%-a egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Jelenleg a magyar IT-szakmában a következőképpen alakul a fizetési top 3: a legnagyobb bruttó átlagkereseteket a Business Intelligence (885 000-1 195 000 ft), a Project Management (820 000 –  1 640 000 ft) és a DevOps (807 000-1 125 000 ft) kategóriák senior és expert szakemberei vihetik haza. Vajon milyen kompetenciák birtokában számíthatunk biztos jövőre a munkaerőpiacon?

1. Az adatokhoz érteni kell!

A 2021-es előrejelzések szerint tovább nő a Data Science jelentősége szinte minden iparágban, legyen szó az üzleti intelligenciát támogató informatikai háttérről vagy éppen a járványok elleni harcról és az önvezető járművek szoftvereiről. Mivel az adattudomány különféle eszközök, algoritmusok és gépi tanulási elvek kombinációjával nyer ki értékes következtetéseket a rendelkezésre álló információhalmazból, ezen a területen különösen fontos a nyitottság és a tanulékonyság.

2. Egyre több az IT- biztonsági kihívás

Ahogy az adatok a leféltettebb kincseink lettek, védelmük is egyre fontosabbá vált. Az informatikai fenyegetések ráadásul exponenciálisan emelkedtek 2020-ban, hiszen egyre több cég tért át a távmunkára és a digitális kommunikációs platformokra: a vállalatok közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú támadások száma. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen átlagosan 15%-kal magasabb fizetésre számíthatnak az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők.

3. Minden, ami AI és gépi tanulás

A következő évtizedben is mindent elsöprő erővel robog majd tovább minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához: 2025-re már 133 millió ember foglalkozik majd az ehhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.

4. Jönnek a felhőmérnökök

A felhő alapú technológiák elterjedésével rohamosan megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt szerte a világon. A felhőmérnökök jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. Magas szintű programozói és hálózati ismeretekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor a piac bőven meghálálja tudásukat: mintegy 125 000 dolláros (kb. 37 000 000 forintos) éves medián fizetésre számíthatnak.

5. A kódolás azért marad

Miközben napról napra jelennek meg a legújabb technológiák, nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a programnyelvek naprakész ismerete gyakorlatilag bármely területen sikerrel kamatoztatható. A kódnyelvek közül jelenleg a Go, a JavaScript, a Java és a Python a legnépszerűbb, ezek közül továbbra is a JavaScript a leggyakrabban alkalmazott programnyelv, míg a front-end (IT rendszerek legfelsőbb rétege, mellyel közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó) ismeretek közül a React és az Angular iránt mutatkozik a legkomolyabb kereslet.

„Már most nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, melyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-dizájnert. Ebből kiindulva is levonhatjuk a legfontosabb következtetést: a tanulást, a fejlődést, az új ismeretek megszerzését soha nem hagyhatjuk abba, különben elhúz mellettünk a világ” – magyarázza Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Évente 1 milliárd dollárt keres azzal a streaming szolgáltató Netflix, hogy az adatelemzésnek köszönhetően személyre szabott tartalomkínálattal célozza előfizetőit. A Facebook felhasználói 30 milliárd fényképet, videót, szöveges posztot osztanak meg naponta. Az USA-ban már a cégek 92%-a fektet tudatosan az adattudomány (data science) területébe, és 7 millió betölthető pozíció várja az adatok szakértőit. Ez csupán néhány elképesztő szám az adatok világából, mégis jól mutatja, mekkora kincs lett napjainkra az a felfoghatatlan mennyiségű információ, amelyet mi magunk állítunk elő. Becslések szerint 2024-re 150 zettabájt (több mint 150 milliárd terrabájt) adat áll majd rendelkezésre globálisan, vagyis háromszor annyi, mint napjainkban. A big data óriási lehetőséget jelent az emberiség számára, és minden jel arra mutat, hogy még jobban felforgatja majd az életünket.

Közlekedés, klíma, COVID – adatokkal az emberiség jövőjéért

A szórakoztatóipar, a kereskedelem és a kommunikáció mellett az üzleti életben is egyre nagyobb szerepet kap az adattudomány, hiszen mind több vállalat használ data science-alapú döntéshozatali modelleket. A globális trendek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a jövőben a big data nem csupán egy eszköz lesz, hanem maga a termék vagy szolgáltatás, az erre alapuló eszközök és előrejelzések pedig alapvetően változtatják meg mindennapjainkat. Mely területeken várható igazi adatforradalom és hogyan érint ez majd minket? A Braining Hub szakértői összeszedtek néhány előremutató megoldást:

1. Klímaváltozás, környezetvédelem

Habár egyre többen sürgetnek azonnali lépéseket a klímánk védelme érdekében, sokan még napjainkban is szkeptikusok a valós veszélyekkel kapcsolatban. A meteorológia és számos más tudományterület által felhalmozott adatok azonban lehetőséget teremtenek olyan modellek kidolgozására, melyek tényszerűen mutatják a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi mértékét, és pontos előrejelzésekkel segítenek meghatározni a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépéseket.

2. Járványok – MI és modellezés

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a koronavírus-pandémia leküzdése, a jövőben pedig várhatóan még gyakrabban kell majd felvennünk a harcot fel-felbukkanó kórokozókkal. Az elérhető adathalmazokat a gyakorlatban is hasznosító mesterséges intelligencia már most is segít a járványkezelésben, a potenciális fertőzöttek azonosításában, illetve a gyógyszer- és vakcinakutatásokban. A következő években a grafikus adatelemzés nyithat új távlatokat a vírusok legyőzésében: a vizuálisan ábrázolt adatrengeteg olyan összefüggéseket is láttatni enged, melyekre korábban nem is gondoltunk.

3. Önvezető járművek

Évekkel ezelőtt a sci-fi filmek kedvelt szereplői voltak az önvezető autók, a big data azonban ezt az álmot is elérhető közelségbe hozta: a jövő járműve egy érzékelő, tervező és cselekvő számítógép lesz, ami kerekeken gurul és mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket használ. A közlekedési eszközök különböző mértékben veszik majd át a feladatokat az emberektől, például jónéhány modell már most is képes önállóan tolatni, parkolni. Az önvezető rendszerek nem csupán az autó saját szenzoraira támaszkodnak majd, de képesek lesznek a többi járműtől érkező információkat is felhasználni: egyes becslések szerint másodpercenként 1 GB adat keletkezik majd ilyen módon.

4. E-kereskedelem: adatok a felhőben

A rendelkezésre álló adathalmazok egyre kifinomultabb elemzése várhatóan még gyorsabb és személyre szabottabb online szolgáltatásokat és vásárlási élményt nyújt majd nekünk a digitális térben. Ennek a fejlődésnek csak az adatóriások kezelésének nehézségei szabhatnak határt, és itt lépnek a képbe a felhőalapú megoldások: a szolgáltatók egyre nagyobb mennyiségű információt költöztetnek majd virtuális szerverekre, sőt, beköszönt a „multi-cloud” korszak is, vagyis az üzleti igényeknek megfelelően privát és publikus felhőkben is tárolnak majd adatokat a cégek egyszerre.

5. Közbiztonság

A technológia számos területen segítheti a bűnmegelőzést: a nagy mintákon alapuló kriminalisztikai profilozás, a nyilvántartásokban elérhető adatok elemzése most is fontos szerepet kap a nyomozómunkában, azonban a big data és az egyre fejlettebb arcfelismerő rendszerek a jövőben még nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy gyorsan rendőrkézre kerüljenek a bűnelkövetők.

Az adatsuttogók már köztünk járnak

Számos területen és módon alakíthatják tehát a jövőben az életünket az adatok, és azok a szakemberek, akik képesek „szóra bírni” őket. A paletta elég széles: a Data Engineer az információk tárolásával, mozgatásával, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával foglalkozik, a Data Scientist elsősorban az adatok átalakításán és optimalizálásán dolgozik, míg a Business Analyst feladata a kiértékelés és a döntéshozói kezekbe kerülő riportok elkészítése. Habár világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az „adattudósok” iránt, Magyarországon a terület egyelőre gyerekcipőben jár. A Braining Hub őszi fejlesztői felméréséből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány egyelőre nem tartozik a legkeresettebb specializációk közé a hazai szakemberek körében.

 „Az adattudomány területén jó tisztában lenni az AI és gépi tanulás alapjaival, jól ismerni a Python nyelvet, esetleg matematikai vagy mérnöki háttérrel rendelkezni, de a szakmai elvárások mellett számos egyéb készség is szükséges a kapcsolódó pozíciókban. Az erős analitikus képességek és üzleti érzék mellett a problémamegoldó szemlélet, a kíváncsiság és a motiváltság is fontos tulajdonságok. Ez az a terület, ahol – annak ellenére, hogy számokkal foglalkozik – tudni kell feszegetni a határokat és kilépni a komfortzónából. Éppen ezt az adatvezérelt látásmódot, azonnal hasznosítható piaci tudást és a legfrissebb nemzetközi trendeket hozzuk el a haladó szakembereknek a data science tréningünkkel – a határ itt tényleg a csillagos ég   – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A III. ProTechtor vezetői meetup nem mindennapi szakértőgárdával vágott bele a modern menedzsment titkainak boncolgatásába: Kemény Dénes válogatott vízilabdázó és mesteredző, Peer Ákos, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Digitális és Projekt portfolió vezetője, Nádai Gábor, a Bitrise Engineering Managere, valamint Porkoláb Imre, a katonai képességfejlesztés és innovációs stratégia szakértője osztották meg – szó szerint – aranyat érő tapasztalataikat. A sikeres menedzserré válás felé vezető út mindannyiuk számára hosszú és tanulságos volt, és saját bevallásuk szerint az első lépést az önismeret és az ideális „útitársak” kiválasztása jelentette. Abban pedig egyetértettek, hogy a vezetés egy önálló szakma, melyhez a gyakorlatban szerzett ismereteken túl tudatosság és alázat kell.

„Nem főnök, hanem vezető akarok lenni”

Talán közhelynek tűnhet a fenti kijelentés, valójában azonban sok menedzser számára jelent nehézséget megtalálni az egyensúlyt a tekintélyen, illetve a kölcsönös bizalmon alapuló vezetési stílus között. Hogyan tudja egy vezető kihozni a csapattagokból a maximumot egyénileg és csoportszinten, miközben olyan légkört teremt, ahová szívesen térnek vissza nap mint nap? A „hivatásos” vezetők olyan tippeket hoztak, melyek a hadseregtől kezdve az úszómedencén és a techcégek nyitott irodahelységein át mindenhol megállják a helyüket. Lássuk!

1. Kell a kémia

Szinte hihetetlennek tűnik, de a sikeres csapatmunka egyik legfontosabb feltétele az érzelmi komponens: az a bizonyos kémia, ami arra sarkallja a vezetőt, hogy a végsőkig küzdjön az irányítása alá tartozó kollégák érdekeiért. A kötődés fordítva is működik, a hálás munkatársak akkor teljesítenek átlagon felül, ha megbecsülik őket és jelen van egy láthatatlan összetartó erő a csoportban.

2. Keresd az „igenembert”!

A csapatok felépítésénél jól jön a diverzitás, minél több készség és képesség találkozik, annál gyümölcsözőbb lehet a közös munka. Egy aranyszabály azonban van: a munkahelyen is érdemes kerülni a negatív és borúlátó embereket, akik minden megoldásra találnak egy újabb problémát. „Azért nem lehet, mert….” és  „ez úgysem sikerülhet” – ismerős?

3. Hirdesd az igét!

Az evangelizáció még mindig az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy az egy szervezethez, illetve csapathoz tartozó kollégák közös nyelvet beszéljenek, tisztán lássák a szervezeti célokat, és azt is, hogy ők hogyan tudnak hozzájárulni a sikerhez. Mindig kell lennie 15 percnek arra, hogy a csapat átbeszélje a feladatokat, rendezze sorait és újult erővel vesse bele magát a munkába – a vezető útmutatásával.

4. A munkavállalói felhatalmazás ereje

A munkahelyek többségében most még kicsit idegenül hangzik az elképzelés, mely szerint érdemes a belépő munkavállalóra már az első naptól kezdve olyan egyéni feladatkört bízni, melyért kizárólag ő tartozik felelősséggel. Habár ez a típusú megközelítés nagyfokú bizalmat igényel, a kollégák szinte kivétel nélkül jobb teljesítménnyel jutalmazzák az ilyen vezetőket. 

5. Éld meg a sikert és adj belőle a csapatodnak!

Napjainkban egyre nehezebb feladatnak tűnik jól megélni az elért sikereket, egy pillanatra büszkén megállni, és nem azonnal a következő kihívásra koncentrálni. A csapat élén álló menedzsernek különösen nagy szerepe van abban, hogy ezeket a kis „győzelmeket” a csoport közös erőforrásává alakítsa. 

+1. Generációs ellentét? Azt már nem!

Egyre komolyabb problémát jelent a munkahelyeken a különböző generációk küzdelme, ami sajnos nem a teljesítményt javító egészséges versengés kategóriájába tartozik. Akkor jár a legjobban a vezető, ha tudatosan figyel az ellentétek enyhítésére, és lehetővé teszi, hogy a fiatalabb és az idősebb generáció együtt haladjon és fejlődjön a munkahelyen.

Manage things, lead people – új évtized új vezetői

Számos kihívással kell szembenézniük a vezetőknek az új évtized küszöbén, a bizonytalan külső környezet a legstabilabb szervezeteket is megingathatja. A digitalizáció még dinamikusabbá tette a változásokat a legtöbb iparágban, erre érkezett meg a mindent a feje tetejére állító világjárvány. Sok vállalat táncol a káosz küszöbén, így a tudatos stratégia és jövőkép, a felkészültség, valamint a folyamatos vezetői jelenlét és aktív kommunikáció döntheti el, ki marad talpon. Egy dolog biztos: egyre több cég és szervezet dönt majd a tartósan távoli munkavégzés és az online menedzselhető tevékenységek mellett, ebből következően pedig a vezetői módszerek is alapjaiban alakulnak majd át.

„A Stylers Group célja, hogy néhány éven belül meghatározó szereplője legyen a magyar IT szektornak, hogy minél inkább segíthessük a hazai közép- és nagyvállalatok digitális transzformációját. A jelenkor folyamatosan és iszonyatos iramban változó üzleti környezete azonban nemcsak a legújabb technológiák adoptálását kívánja meg a vállalatoktól, hanem a folyamatos szervezeti és kulturális megújulást is. Ebben pedig a vezetőknek hatalmas a szerepe. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy amerikai leányvállalatunkon keresztül folyamatosan érnek minket nemzetközi impulzusok, és ezeket a jógyakorlatokat nemcsak saját fejlődésünk érdekében próbáljuk meg alkalmazni, hanem ügyfeleinkkel is megosztjuk” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A Stylers Group a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben még nagyobb gyakorisággal szervezi majd meg a technológia, üzlet és menedzsment témaköreire fókuszáló online szakmai rendezvényeit. A következő alkalomra október 29-én kerül majd sor, mely konkrét sikertörténeteken keresztül azt boncolgatja majd, hogy hogyan lehet betörni az amerikai piacra magyar cégként.

Az elmúlt években egyébként is virágzó kiberbűnözés világába igazi „áldásként” robbant be a koronavírus-járvány, felfoghatatlan nyomást helyezve a vállalati informatikai rendszerekre. Miközben a gazdasági szereplők minden erejükkel arra összpontosítottak, hogy biztosítsák a stabil üzletmenetet és a biztonságos otthoni munkakörülményeket, ismét fókuszba kerültek az online csatornák, felgyorsult a felhőbe történő migráció – a legtöbb intézkedést azonban a kényszer és a kapkodás szülte. A válság mellékzöngéjeként ráadásul mindenhol szorosabbra húzták a nadrágszíjat, így a megnövekedett kiberbiztonsági kockázatokat is kisebb büdzséből kell megoldani. Mindez hatalmas, védtelen támadási felületet kínál a hackereknek, akik bűnszervezetekben, egyre többször és egyre változatosabb eszközökkel használják ki a COVID-ot övező bizonytalanságot – az informatikai vezetők pedig forgolódhatnak álmatlanul éjszaka.

Látható és láthatatlan ellenségek

Valóban aggodalomra ad okot, hogy olyan kifinomult módszerekkel rukkolnak elő a kiberbűnözők, melyeket csak a fekete öves biztonsági szakértők képesek lefülelni. Az utóbbi hetekben fedezték csak fel az Epic Manchego névre keresztelt hackercsoportot, melynek tagjai manipulált Excel-fájlokkal fertőzték a vállalati számítógépeket. Egyébként is fokozott veszélyt jelentenek az adathalász emailek, melyek most a népszerű témákra, a járványra, a lehetséges gyógymódokra vagy a vakcinákra koncentrálnak, ezekből 667 százalékkal észleletek többet az elmúlt időszakban. Növekvő kockázatot jelent a mesterséges intelligenciára (AI) és a gépi tanulásra (ML) alapuló eszközök befolyásolása, a chatbotokat például felhasználhatják az informatikai hálózatok gyenge pontjainak feltérképezésére, vagy biztonsági rést ütő instrukciókkal „mérgezhetik” az ML-alapú rendszereket.

„Valószínűleg a jobb félni, mint megijedni lesz a következő időszak mottója, mert a hackerek módszerei annyit finomodtak, hogy néha észrevétlenül tudnak támadni, ráadásul nagyon jól ráéreznek arra, mivel lehet csőbe húzni a felhasználókat. Nagyot robbant például a Zoom online konferencia- és értekezlet szoftver népszerűsége a vállalatok körében, így nem véletlen, hogy az olyan rosszindulatú fájlok mennyisége, amelyek nevében a „zoom” tag is megtalálható, 2000 százalékkal növekedett a járvány kezdete óta. Vigyázni kell a céges mobilokkal is, hiszen a kollégák általában nem csupán munkaügyekben használják, így viszonylag könnyen hozzá lehet férni kívülről a céges hálózathoz vagy levelezéshez” – mondja Laczkó Gábor, a Stylers informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Újabb front nyílt: egyre több a belső fenyegetés

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kibertámadások 72 százaléka a jövedelmezőbb fogás reményében a nagyvállalatokat érinti, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kkv-k nyugodtan hátradőlhetnek. Már csak azért sem, mert a vállalati informatikai rendszerek számára ma az egyik legnagyobb fenyegetést éppen a humánerő és az abból fakadó mulasztások jelentik. A felmérések szerint a közepes méretű vállalkozások számára a belső felhasználók hibáiból adódó biztonsági rések képviselik a legnagyobb veszélyt (62 százalék), közülük az IT-területhez nem köthető munkavállalók és a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó partnerek a legkockázatosabbak, de gyakran megjárják a cégek az IT-adminokkal is, akik felelőtlenül használják „hatalmunkat”. A legújabb rizikófaktor pedig a válság következtében elbocsájtott korábbi alkalmazottak bosszúja lehet, ők is alaposan meg tudják keseríteni korábbi munkaadójuk életét, ha informatikai szempontból nem zárják le megfelelően az együttműködést. Sajnos hiányosságok itt is akadnak bőven: az egyedi felhasználókhoz kapcsolódó végpontok védelmével még mindig csak a cégek 32 százaléka foglalkozik.

360 fokos védelemre van szükség – ébresztő!

A fokozódó fenyegetés ellenére a hazai informatikai döntéshozók meglepően optimisták voltak tavasszal: a Stylers vállalati felmérésének tanulsága szerint a cégek többségét alapvetően felkészülten érte a tömeges távmunka bevezetése és a válság okozta további infrastrukturális kihívások, csupán 10 százalékuk értékelte kifejezetten alacsonyra cége alkalmazkodóképességét a megváltozott körülményekkel szemben. Azóta minden bizonnyal több arcról is lefagyott a mosoly, egy friss kutatás szerint ugyanis a megkérdezett vállalatok közel negyede még azzal sincs tisztában, hogy érte-e őket egyáltalán kibertámadás az elmúlt időszakban. Valóban felkészültek lennének tehát a magyar cégek? Aligha. A Braining Hub ezt az alapvető hiányosságot szeretné pótolni az októberben induló, nemzetközi tapasztalatokra épülő komplex kibervédelmi képzésével.

„Nincs mese, alapvetően új megközelítésre van szükség a vállalati informatikában. Egyrészről kiemelt fontosságú lesz egy naprakész IT-stratégia elkészítése, amit nem csak akkor vesznek elő a cégek, amikor már ég a ház, másrészről pedig folyamatosan frissen kell tartani az informatikai szakértők tudását, hogy tisztában legyenek a legújabb fenyegetésekkel és magabiztosan tudják kezelni a felmerülő kríziseket. Ezen kívül a tervszerű stratégiai szemléletnek a rendszeralapú kiberbiztonság is fontos eleme, ami azt jelenti, hogy egy egységes, számos ponton és valós időben kapcsolódó védőhálót építünk a cég köré, amely minden oldalról képes visszaverni a rosszindulatú ostromokat – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

A 2020-as években már nem az a kérdés, hogy érdemes-e egy vállalatnak mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokat alkalmaznia, hanem sokkal inkább az, hogy mely technológiai innovációhoz tud úgy kapcsolódni, hogy az a lehető leghatékonyabban támogassa tevékenységét. A marketingtől kezdve az egészségügyön át az üzleti elemzésig számos tevékenységi terület húzhat hasznot az automatizálásból, és akár az ügyfélkapcsolatokban, az adatelemzésben vagy más területen fogja munkára a gépi eszközöket, az eredmény mérhető lesz: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a magyar GDP-hez.

Small Data, kiberbiztonság és még több gépi tanulás

Prognózisok szerint a 2020-as évek közepétől egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben, mivel az egyszerűbb számítások és elemzések mellett már üzleti támogatási funkciókat és döntéshozatali folyamatokat is képes lesz elvégezni, míg a 2030-as évektől már a fizikai munkában és bizonyos kézi precíziós feladatokban is bevethetőek lesznek az AI-eszközök. De pontosan milyen trendekre kell figyelniük a vállalatvezetőknek a következő 1-3 évben, ha tartani akarják a lépést?

1. Small Data

Az elmúlt években a Big Data mindent vitt, de újabban mintha ellentétes irányú trend bontakozna ki: habár az olyan nagyhalaknál, mint a Google vagy a Facebook, hatalmas méretű adathalmaz áll rendelkezésre, a gépi tanulás újhullámos megközelítése pontosan azt a célt szolgálja, hogy kisebb adatmennyiségből is megbízható információkat nyerhessenek ki. Ezzel a gépi tanulásra alapozó eszközök sokkal megfizethetőbbek lennének, az adatelemzés pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb.

2. Harc a COVID-19 ellen

A járványok eredményes leküzdésében kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek és a gyors reakcióknak, így a mesterséges intelligencia ezen a téren is azonnal a figyelem középpontjába került. Számos helyen alkalmaznak a világon AI-alapú testhőmérő eszközöket, de sok techcég innovációja a keresőmotorokat is bevonja a gépi alapú egészségügyi előrejelzések elkészítésébe. A mesterséges intelligencia tehát új korszakot nyit a járványkezelés terültén is. Mivel úgy tűnik, a vírusok egyre gyakrabban támadnak majd az emberiségre, ebbe az irányba is érdemes tapogatózni.

3. Versenyben az emberi aggyal

Folyamatosan zajlanak a kutatások a gépek kognitív képességeinek fejlesztésére, hogy az eszközök minél több iparágban nyújthassanak segítséget. Az OpenAI kutatói olyan gépi alapú szöveggenerátort hoztak létre, mely képes realisztikus történetek és versek megírására, ráadásul az óriási adatmintának köszönhetően a szövegek stílusa is módosítható az igényekhez szabva. Ez az előrelépés nem csak a chatbotok fejlesztésében hozhat áttörést, de a hangalapú vezérlés jövőjét is átírhatja: minél jobban megérti a gép a „beszélgetőpartnert”, annál pontosabban képes végrehajtani az utasításait.

4. Gépi tanulás-vezérelt kiberbiztonság

A vállalatokat célzó kibertámadások nem csupán gyakoribbak, de egyre kifinomultabbak is az utóbbi években, így fokozódik az igény, hogy az AI-alapú rendszereket is felvértezzék a hackerek elleni védekezéshez szükséges tudással. A felhőben tárolt információk védelmére ma már olyan gépi tanuláson alapuló algoritmusokat telepítenek, melyek felismerik a kárt okozó fenyegetéseket és téves konfigurációkat, mielőtt még azok bajt okozhatnának. „A Microsoft például éppen az elmúlt hetekben vásárolt egy kiberbiztonsági céget, amely a vállalati hálózatok épségét AI-alapú megoldásokkal biztosítja, ráadásul ezek az eszközök képesek előre megtalálni és minimálisra csökkenteni az esetleges biztonsági kockázatokat”– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

5. Hozzáadott érték és termelékenység

A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentkező extra kapacitásokat szinte minden vállalkozás tudná hasznosítani valamilyen formában, bármelyik iparágban tevékenykedjen is. A kapcsolódó vizsgálatok egyre inkább támogató partnerként írják a le a gépek kapacitását kiaknázó innovációkat. Valójában számos cég használja arra ma is a gépi eszközöket, hogy az operatív és manuális folyamatok terheit levegyék a munkavállalók válláról, így ők kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat végezhessenek. Erről szólnak az adminisztratív toborzási feladatokat átvállaló HR-chatbotok is, melyek nem a szakemberek munkáját helyettesítik, hanem lehetőséget adnak nekik arra, hogy magasabb színvonalon végezhessék a személyes bevonódást igénylő feladataikat.

A képzések hozhatják el az igazi forradalmat

A Microsoft friss, hiánypótló kutatása szerint a magyar vállalatok 30 százaléka képzi jelenleg munkavállalóit a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén, ennek jelentőségét azonban még többen ismerték fel: a cégek további 60 százaléka tervezi képezni kollégáit ezen a területen. Hogyan állnak ehhez a munkavállalók? Az ilyen irányú képzésekben résztvevő magyar dolgozók 48 százaléka szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkához segítette őket az új, AI tudás, ráadásul az ilyen irányú ismeretek birtokában magasabb pozíciók és nagyobb jövedelem érhető el.

„A felmérésből kiderül, hogy 2020 derekán a hazai cégek mintegy 20 százaléka mondható érettnek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az arány nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem rossz, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb vállalatnál a AI-alapú megoldások terén a chatboss asszisztensek számítanak a csúcsnak, holott valójában ez csak a jéghegy csúcsa. Több lépcsőt kell még megugrania a magyar cégvilágnak a digitális transzformáció útján, sokkal több szakembert kell képezni és a munkavállalók folyamatos oktatására is nagy hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben” – hangsúlyozza Laczkó Gábor.

„A mi tapasztalatunk az, hogy a koronavírus-járvány a hazai nagyvállalatok informatikai beruházási kedvét nem érintette negatívan, sőt inkább előtérbe kerültek a digitalizációs fejlesztések. A távmunka és távolról működés miatt a vállalati adatközponti megoldások iránt drasztikusan nőtt is a kereslet, leginkább azokért, amelyek „felhőélményt” nyújtanak, és ezzel együtt IT biztonság szempontjából sokkal előnyösebbek. Ez persze nem egy új keletű folyamat, viszont az elmúlt két hónapban mindenképpen felgyorsult ez a tendencia” – számol be a Magyarországon az adatközponti és hálózati informatikai megoldások terén piacvezető Hewlett Packard Enterprise közelmúltbeli tapasztalatairól Szpisják Tibor, a cég értékesítési igazgatója.

Az adatközponti infrastruktúra működtetése speciális szaktudást igényel

Az IT szakma különböző képviselői gyakran hangoztatják, hogy a hazai piacról több tízezer informatikus hiányzik. A figyelem középpontjába általában a programozók kerülnek, az IT rendszerek üzemeltetéséről, a hardverek kezelésének fontosságáról viszonylag kevesebb szó esik. Pedig a vállalati digitalizáció alapját képezi a megfelelő informatikai infrastruktúra megléte és optimális működése – amihez szintén speciális szaktudás kell. Ilyen infrastruktúrát jelentenek az adatközpontok is, vagyis azok a korszerű szerverparkok, melyek a különböző saját vállalati felhőszolgáltatásokhoz (adattárolás, számítási kapacitás) biztosítják a hardveres hátteret.

Ezt a hiátust ismerte fel a Hewlett Packard Enterprise és a Braining Hub IT oktatási központ, amikor tavaly nyáron életre hívták közös, adatközponti rendszermérnök képzésüket. A hat hónapos, 360 kontaktórás, intenzív, de délután és hétvégén, munka mellett végezhető kurzus első évfolyama tavaly decemberben végzett, a második évfolyam pedig idén februárban indult, épp a képzés felénél tartanak a részvevők.

„A képzés első évfolyamát 12 fő végezte el, és többségük azonnal el is tudott helyezkedni elsősorban szolgáltatói oldalon, tehát nagy magyar IT rendszerintegrátor cégeknél, illetve az adatközpontok végfelhasználóinál, azaz multinacionális vállalatok magyar leányainál. A képzéshez kapcsolódóan a végzősök tudását partnereink felé egy Demo Day keretében mutathatták be, mellyel kapcsolatban nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, itt szinte az összes hallgató „elkelt”, vagyis munkaadóra talált” – hívta fel a figyelmet Szpisják Tibor. 

„Idén februárban már a második évfolyamot is elindítottuk, öt-hatszoros túljelentkezés mellett 15 fővel. A csoport létszámát ennek ellenére nem kívánjuk bővíteni, hiszen abban hiszünk, és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy ez az a létszám, amellyel maximális hatékonysággal lehet dolgozni. Hallgatóink jellemzően rendelkeznek valamilyen műszaki szakmai háttérrel vagy előképzettséggel, tehát bárkiből nem tudunk adatközponti rendszermérnököt képezni. Az oktatás keretében a hallgatók a gyakorlati órák során a Hewlett Packard Enterprise által biztosított legmodernebb, nagy értékű eszközparkon tökéletesíthetik tudásukat” – fűzte hozzá Kálmán László, a Braining Hub IT oktatási központ operatív igazgatója.

Soft skillek

A felvételi eljárás során a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek az ún. soft skillek (szociális készségek) meglétére is. Az adatközponti rendszermérnökök jellemzően csapatban dolgoznak, ezért nagyon fontos, hogy a speciális „hard” (vagy kemény) szaktudás mellett a hallgatók igazi csapatjátékosok legyenek, tudjanak együttműködni és megfelelően kommunikálni egymással.

A Hewlett Packard Enterprise és a Braining Hub közös adatközponti rendszermérnök képzésének következő évfolyama a tervek szerint idén ősszel indul el, a kurzusra folyamatos a jelentkezés.

Miközben Magyarország – közép-kelet-európai társaival együtt – dinamikusan zárkózik fel a kontinens nyugati részéhez az információs és kommunikációs technológiai szektorban foglalkoztatott szakemberek számát tekintve, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a pályán. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár az arányok eltérnek, a probléma Európa-szerte jelentős, ugyanakkor az IT-területen folyamatosan nőnek a változatos szakmai készségeket és úgynevezett soft skilleket igénylő pozíciók – ebben pedig gyakran erősebbek a női munkavállalók.

Digitális forradalom – kukába az előítéletekkel 

Ahogy a digitális technológia gyors ütemben beszivárog az életünk minden területére, egyre több hozzáértő szakemberre mutatkozik igény, ráadásul a tét nagy, országok, régiók és kontinensek gazdasági versenyképessége dőlhet el azon, hogy meg tudnak-e felelni a kihívásnak. Ebben a kiélezett helyzetben nagy szükség van arra, hogy a nők számára is reális, elérhető és vonzó alternatíva legyen az IT-karrier. Egy közelmúltbeli, 5000 informatikai szakember bevonásával készült felmérés szerint azonban a területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) tartott korábban a tech-szakmáktól a férfidominancia miatt, akik pedig vezető pozícióba kerültek pályájuk során, gyakran (30%) tapasztalták, hogy a férfi kollégák megkérdőjelezték döntéseiket[3].

Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője úgy látja, „a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a nemek összetétele szempontjából kiegyensúlyozott, vegyes csapatokra magasabb szintű együttműködés, kohézió, illetve problémamegoldó-képesség jellemző, melynek köszönhetően növekszik az eredményesség és a hatékonyság is. Mi a magunk részéről egyre több női szakembert képzünk évről évre, az alapozó tanfolyamokon már eddig is átlagosan 30% volt a nők részvételi aránya, és mostanra már a junior képzéseinken is megközelítik a női résztvevők ezt az arányt. Tehát jól látható, hogy a fejlesztői pálya már egyre inkább karrierváltási opcióként jelenik meg a hölgyek esetében is. Az ügyfelek visszajelzései is ezt a tendenciát igazolják, a partnereink sorában található közép- és nagyvállalatok pozitívan nyilatkoznak a frissen képzett női IT-sokról, akik új szempontokat és hozzáállást visznek magukkal a munkába”.

Érdemes belevágni: átképzés, rugalmasság, kiváló kereset

Az IT-karrier számos előnnyel járhat a női munkavállalók számára, hiszen sok esetben létfontosságú számukra a munkahely rugalmassága, de az sem utolsó szempont, hogy a szakma képviselőinek kevesebb mint harmada tartja stresszesnek a pályát[4]. Ahogy az ideális munka-magánélet egyensúly megteremtése ma már fontos elvárás a munkáltatókkal szemben, úgy a versenyképes fizetés is, az információs és kommunikációs technológiai szakmákban pedig erre sem lehet panasz. Sok nőt érint a családalapítást követő időszakban a karrierváltás kérdése, erre is jó alternatívát jelenthetnek az informatikai képzések, melyek stabil és kiszámítható pályaívvel kecsegtetnek.

„Nem kell megijedni attól, hogy teljesen kezdőként induljunk el az úton, elérhetők a piacon olyan alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás. A mi egyedi konstrukciójú programozó képzésünkön például kilenc hónap alatt junior webfejlesztővé válhatnak a résztvevők, és ebben a 3 hónapos elméleti oktatás és a 6 hónapos gyakornoki program is benne van. Ehhez kell mindenkinek hozzátennie sok-sok egyéni munkát, szorgalmat, kreativitást – ettől lesz sokszínű és izgalmas ez a szakma, és ebben a női munkavállalóknak is fontos szerep jut. Az informatikai terület jelentősen átalakul, jobb, ha mindenki kitörli a fejéből a naphosszat a monitor előtt gubbasztó kódolók képét” – teszi hozzá Laczkó Gábor.

A Braining Hub nőnap alkalmából ráadásul most jelentős kedvezményt is biztosít a hölgyeknek aktuális webfejlesztő képzésének díjából, melyet március 18-ig vehetnek igénybe a női jelentkezők.

[1] Eurostat forrás

[2] Kaspersky Lab kutatás (2019)

[3] Kaspersky Lab kutatás (2019)

[4] Kaspersky Lab kutatás (2019)

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.

„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Munkaerőpiaci szempontból a cégek, vállalatok manapság vérzivataros időket élnek, hiszen Magyarországon is egyre több iparágat sújt a munkaerőhiány. Éppen ezért a vállalkozások sikeres működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy egyrészt csökkentsék a fluktuációt, másrészt hosszú távon meg tudják tartani a tehetséges, szakképzett munkavállalóikat.

A fentiek miatt a cégeknek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy a kínkeservesen megtalált és magukhoz édesgetett tehetségek számára hosszú távon vonzó perspektívát, illetve munkahelyi körülményeket teremtsenek. Ebben jelenthet nagy segítséget a legújabb technológia, azon belül is a mesterséges intelligencia, mely kiváló eszköz lehet a munkavállalói élmény fejlesztésére.

„Friss magyarországi munkaerőpiaci kutatásokból kiderül, hogy a megkérdezetteknek mindössze alig két ötöde gondolja úgy, hogy jelenlegi munkaadója megfelelően felkészült a munkavállalói élmény fejlesztésére. Mivel ez főleg a magasan kvalifikált, fiatal munkavállalók számára egyre fontosabb tényező, azok a vállalatok hamar bajba kerülhetnek, melyek nem tudnak megfelelően reagálni az idők szavára. Ma már azonban léteznek olyan mesterséges intelligencián alapuló technológiai megoldások, amelyek segíthetnek növelni a munkavállalók motivációját, komfortérzetét és elkötelezettségét” – fogalmazott Laczkó Gábor Stlyers Group cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási központ alapító-tulajdonosa.

Kulcsfontosságú a fejlett feedback-kultúra

Ahhoz, hogy egy munkavállaló megfelelően motivált legyen és jól érezze magát a bőrében egy munkahelyen, elengedhetetlen, hogy folyamatos visszajelzést kapjon és ő maga is folyamatos visszajelzést tudjon adni a cégnél folyó munka kapcsán. Statisztikák szerint a munkavállalók közel kétharmada igényelne több visszajelzést a munkahelyén. A fejlett feedback kultúra kialakítása azonban sok cég számára jelenthet kihívást, azonban ez pont egy olyan terület, amiben a technológia, a mesterséges intelligencia óriási segítséget jelenhet. A Stylers Group például kifejlesztett egy Monica névre keresztelt szoftveres applikációt, amivel a munkavállalók napi szinten helyzetjelentést adhatnak arról, hogy éppen hogyan érzik magukat egy adott feladat kapcsán. A cég ezt, főleg fejlesztőkből álló saját munkavállalóin már sikeresen használja.

„A mesterséges intelligencia és a gamifikáció segíthet többek között abban, hogy a különböző személyiség típusú munkavállalók számára megtaláljuk azokat a feladatokat, amiben a leginkább ki tudnak teljesedni, és a leginkább komfortosan érzik magukat. Ez minden olyan szakterületen, iparágban fontos lehet, ahol több embernek, csapatban, koordinált munkát kell végeznie, hiszen egyáltalán nem mindegy az egyes projektek sikeressége szempontjából, hogy csapaton belül az adott feladatot az erre legalkalmasabb csapattagnak tudjuk-e kiosztani – fűzte hozzá Laczkó Gábor.