Az idén 45 éves HVG új digitális termékkel jelentkezett: 2024 júliusában elindult a kiadó hvg360 Prémium Hírlevelek szolgáltatása. A heti, kétheti, havi rendszerességgel vagy „évadokkal” jelentkező hírlevelek a prémium tartalmak legjavát adják, egy-egy téma mélyebb áttekintését, átfogó értelmezését kínálják az olvasóknak, többek között az üzlet, a jog és a menedzsment területén. A gazdasági témákon túl a világpolitika legizgalmasabb háttértörténeteiről is feldolgozzák, de foglalkoznak meghökkentő adatokkal és a külföldi sajtó legizgalmasabb cikkeivel is.

„Ritkán bontjuk ki lapunk nevét: heti világgazdaság. Pedig, ha volna három kulcsszó, amit most induló prémium hírleveleinkről mondani akarunk, megegyezne ezekkel. Heti rendszerességgel segítünk majd megérteni a gazdaság összefüggéseit olyan perspektívákat nyújtva, hogy valóban globális képet adjunk olvasóinknak. Az ajánlatunk, hogy lehámozzuk a hírekről a zajt, lenyessük a villogást, azt kínáljuk külső partnereinkkel közösen, ami a HVG lényege, amire a szerkesztőségünk alapul. Ebben a sokszoros turbulenciában, amiben élünk, a tisztánlátás hatalmas érték. Mi ezt igyekszünk szolgálni. Büszkék vagyunk, hogy ebben világhírű partnerekre találtunk, akik hol hátteret adnak, hol provokatív gondolatébresztőt tesznek majd közzé felületünkön” – mondta az indulásról Gergely Márton, a HVG megbízott főszerkesztője.

Az induló kínálatban tízféle tematika közül választhatnak az olvasók. A külsős partnerek bevonásával készülő hírlevelek mellett a szerkesztőség szakértő újságírói is jelentkeznek rendszeresen speciális témákkal; de lesznek a HVG Könyvek támogatásával készülő sorozatok is, amik olyan izgalmas témákat dolgoznak fel, amivel jobban szervezhetjük az életünket, sikeresebb döntéseket hozhatunk vagy jobb vezetővé válhatunk

A hvg360 Prémium Hírlevelek kínálata rugalmasan változik majd, a kezdő 10 hírlevél szerzői: Bábel Vilmos, Mudra Márton István, Nagy Gábor, Németh András és Sztojcsev Ivánnal, szerkesztői Csatlós Hanna és Balkányi Nóra. Külső partnerek: Boston Consulting Group, Concorde Csoport, HOLD Alapkezelő, KPMG és a PWC. A hvg360 előfizetői számára a prémium hírlevelek 2024 szeptember végéig díjmentesen elérhetők.

A kutatást készítő szervezetek 188 ország több mint 150 000 dolgozóját kérdezték meg tavaly a munkavállaláshoz kapcsolódó preferenciáikról, a válaszokból pedig világosan kirajzolódik a technológia fejlődésének, kimondottan a mesterséges intelligenciának munkaerőpiacra gyakorolt hatása is.

Jellemzően a fiatalabbaknak fontos a biztonság

Nemzetközi viszonylatban a 40 év alatti korcsoportok számára a hosszú távú biztonság a legfontosabb tényező egy állás kiválasztásánál. Második helyen már változatosabbak voltak a válaszok: a 30 év alattiak a karrier és a fejlődés lehetőségét, míg a 31-40 évesek a munka-magánélet egyensúlyát sorolták ide.

„Valamivel fontosabbá váltak az anyagi szempontok és a szakmai fejlődés a munkavállalók számára globális szinten, mint három évvel ezelőtt, viszont a legnagyobb előrelépést a munka hosszú távú biztonsága érte el a listán. A 2021-ben és 2023-ban is elvégzett felméréseink alapján a munkavállalók fontossági sorrendjében mutatkozó markáns változás egybeesik a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek széleskörű elterjedésével: a munkahely hosszú távú biztonsága a hetedik helyről az elsőre lépett elő” – foglalta össze a kutatás leginkább kiugró eredményét Kotsis Ádám, a BCG partnere.

Globálisan vizsgálva a 41 és 50 év közöttiek a munka-magánélet egyensúlyát tartották a legfontosabbnak a válaszaikban, ezt pedig a hagyományos listavezető, a fizetés mértéke követte. Az 51-60 évesek és a legidősebbek is a kollégákkal való jó kapcsolatot tették első helyre. Másodikként az előbbi csoport a vezetőkkel való jó viszonyt, utóbbiak pedig a munkájuk elismertségét jelölték meg másodikként.

A magyaroknak a fizetés a legfontosabb

A globális eredményekkel szemben Magyarországon a hangsúlyok máshol vannak. . A hazai válaszadóknak a munka hosszú távú biztosítottsága csak a harmadik legfontosabb tényező, pedig három évvel korábban még a második volt a jó munkatársi kapcsolatok után. Jelenleg legfontosabb szempontként a bérezést, a másodikként pedig a munka-magánélet egyensúlyát jelölték a válaszadók.

Korosztályos bontásban elmondható, hogy hazánkban a 31 évnél idősebb és 60 évnél fiatalabb munkavállalók esetében egyhangúan a fizetés a legfontosabb egy állás mérlegelésénél, a 21-30 éves korosztály számára pedig az állás biztonsága, stabilitása. A második helyre az utóbbi korosztálynál is a fizetés került, csak úgy, mint a 60 év fölötti dolgozóknál, a 31-50 év közöttieknél ugyanitt a munka-magánélet egyensúlya szerepel, az 51-60 évesek csoportjában pedig a munka biztonsága.

Kizáró okok egy állásajánlatnál

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók milyen tényezők miatt utasítanak el biztosan egy állásajánlatot. A válaszadók 68 százaléka jelezte, hogy ilyen faktor számára a negatív benyomás egy állásinterjú során, 43 százalék esetében a toborzási folyamat alatt szerzett rossz tapasztalat lehet döntő, a harmadik leggyakrabban jelölt válasz pedig a cég káros környezeti vagy társadalmi hatása.

„Ahogy a felmérés is rámutat, a kiválasztási folyamat minősége meghatározó egy új jelölt sikeres felvételekor. Gyakran hiába biztosít egy munkaadó megfelelő bérezést, jó munkakörnyezetet vagy tesz lépéseket a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése felé a munkavállalói számára, ha a jelöltnek valami miatt negatív benyomása lesz a felvételi folyamat során. Ez látszólag apró dolgokon is múlhat, például, ha a vállalat nem ad reális időn belül visszajelzést arról, hogy hol tart a kiválasztási folyamat, éppen azt kockáztathatja, hogy a jelölt elfordul az adott munkalehetőségtől” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Amiről évről évre hasonlóan vélekednek a nemzetközi és a magyarországi válaszadók, az a munka és magánélet egyensúlya. 2018 óta minden mérés esetében – mind hazai mind globális viszonylatban – a három legfontosabb tényező között szerepelt egy munkahely esetében. Erre a tényezőre tehát különösen fontos odafigyelniük a munkáltatóknak, időről-időre érdemes felmérni a cégen belüli vélekedést, majd ez alapján lépéseket tenni az elősegítésének irányába, ha a munkavállalóikat hatékonyan szeretnék megtartani – írják.

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

Takács József pénzügyi tapasztalatait Luxemburgban az Európai Beruházási Bank Csoportnál, hazatérve pedig a világ egyik legnagyobb stratégiai tanácsadó cégénél, a Boston Consulting Groupnál szerezte. Foglalkozott finanszírozással, tőkepiaci tranzakciókkal, kockázatelemzéssel és pénzügyi modellezéssel is.

A távközlési szektorral a Vodafone-nál ismerkedett meg közelebbről, ahol előbb stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, később nagykereskedelmi és M&A igazgató pozícióban dolgozott, illetve a Tesco Mobile igazgatósági tagja volt. A Telenorhoz egy, a MOL csoport résztulajdonában álló energiakereskedő vállalattól érkezett, ahol leányvállalatok alapítását, integrációját és teljesítményét felügyelte.

Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte vállalati pénzügy szakirányon, később pedig Szingapúrban és Franciaországban elvégezte az INSEAD üzleti iskola MBA programját.

A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt fordítanak a tanulásra, a BCG és a The Network Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling című tanulmánya szerint.

Sokan váltanának, ha úgy adódna

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

„Hogy megőrizze a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának humán erőforrás szakértője. „Felmérésünkben azt találtuk, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani” – tette hozzá.

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

„Az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés jelentős hatással van a munkaerőpiac működésére is. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A social media, UX/UI, PPC, SEO vagy épp a SCRUM ismeretek iránti kereslet növekedését jól bizonyítja, hogy tavalyhoz képest megduplázódott az ilyen készségek szerepeltetése az álláshirdetésekben felsorolt elvárások között[1]. Az önfejlesztésre és az átképzésre szerencsére ma már vannak hatékony eszközök, és jól látszik, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Olyannyira, hogy a magyar munkavállalók 44%-a[2] nyilatkozik úgy, hogy nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb iskolai végzettségét szerezte” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

Mit várunk a jövőtől?

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a  robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.

A teljes Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling tanulmány letölthető innen.

[1] Profession.hu hirdetési adatbázis elemzése

[2] Lifelong Learning kutatás, Profession.hu Kft. megbízásából a Micra-S Piackutató Bt. által 2018 augusztusában végzett online önkitöltős kérdőív (panel), melyet 1000 fő töltött ki. A kutatást 18 évesnél idősebb internetezőket nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint reprezentáló mintán végezték.

A deep tech az új tech – mondhatnánk, hiszen az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, melyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll. A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta éves szinten átlagban több, mint 20%-kal nő a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, melynek összértéke tavaly már megközelítette a 18 milliárd dollárt (5310 milliárd forintot)[1].

A világ legsúlyosabb környezetvédelmi, ipari és társadalmi kihívásaira keresik a választ

A Hello Tomorrow nevű nemzetközi non-profit szervezetet üzleti háttérrel rendelkező kutatók alapították 2011-ben Franciaországban. A szervezet célja, hogy megfelelő eszközökkel vértezze fel a vállalkozó szellemű innovátorokat és összekapcsolja őket az állami döntéshozókkal, inkubátorokkal, nagyvállalatokkal, befektetőkkel és véleményvezérekkel a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldást nyújtó tudományos projektek globális piacra vezetésének érdekében.

„A Hello Tomorrow jelenleg 8 országban, köztük hazánkban is közvetlen képviselettel rendelkezik, azonban kapcsolati rendszerünk több, mint 110 országra terjed ki. 200 neves egyetemi és inkubátor partnerünk bevonásával minden évben közel 5000 tudományos projektet toborzunk a globális deep tech startup versenyünkre” – hívta fel a figyelmet Dr. Csatári István, a Hello Tomorrow Hungary vezetője.

A startup versenyre való jelentkezésre szeptember 13-ig magyar deep tech startupoknak is lehetőségük van. 2018-ban két magyar innovatív vállalkozás, az AerinX és a TurbineAi világszinten 4.500 pályázóból jutott be kategóriájuk legjobb hat startupja közé a párizsi fináléban. A Hello Tomorrow Hungary az alábbi 14 tudományos kategóriában várja a magyar startup projektek jelentkezését: mesterséges intelligencia, légiipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezet, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari biotechnológia, orvosi biotechnológia, mobilitás, okos városok, űrkutatás.

Eddig összesen 300 millió dollárnyi befektetés a Hello Tomorrow startupoknak

A Hello Tomorrow Global Challenge elmúlt öt évének győztesei, illetve a szervezet alumni hálózatába tartozó startupok közül további több mint 20 eddig összesen 300 millió dollárnyi (88,5 milliárd forintnyi) tőkebefektetésben részesültek.

A deep tech startup versenynek is helyt adó Hello Tomorrow Global Summit csúcstalálkozó 2020. március 12-13-án kerül megrendezésre Párizsban. A nagyszabású eseményen a szervezők 1.100 nagyvállalati vezető, 1.000 deep tech vállalkozás alapító, közel 1.000 kutató és tudományos innovátor, 250 vezető befektető, illetve 150 nemzetközi újságíró részvételére számítanak.

„Hiszünk abban, hogy a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban ott rejtőznek azok a technológiák, amelyek globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetjük szebbé. A Hello Tomorrow Hungary célja, hogy felkarolja a magyar tudományos technológiai vállalkozásokat. Deep tech ökoszisztémát építünk, melyhez keressük az együttműködő partnereket mind a nagyvállalati, mind a non-profit, mind a felsőoktatási szférából” – tette hozzá Dr. Csatári István.

A Hello Tomorrow Global Summit partnerei között olyan vezető nemzetközi nagyvállalatokat találunk, mint a BNP Paribas, a Boston Consulting Group, a L’Oréal, a Bayer, vagy az Air France-KLM.

[1] Forrás: https://hello-tomorrow.org/report