A kreatív és új megoldásokra fogékony fiatalokra fókuszálva a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok 2025. május 15-ig éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter Innovátorok Napján 2025 szeptemberében mutathatják be.

A tavaly első alkalommal meghirdetett Bosch×Richter Ipari Innovációs Díj nyertesei a demencia kezelésére, az önvezető technológia kiterjesztésére és a nagyvárosi forróság problémáira hoztak izgalmas és fenntartható megoldásokat.

„A minket körülvevő bizonytalanság ellenére a fejlődés kulcsa az, hogy időben felismerjük a jövő trendjeit és erre alapozzuk fejlesztéseinket. Arra szeretnénk bíztatni a fiatalokat, hogy kreatív ötleteikkel velünk együtt tegyenek a holnapért” – mondta el Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

„A fiatalok ötletei jelentős inspiráló hatással lehetnek a társadalomra, a Bosch×Richter közös díja pedig lehetőséget ad arra, hogy anyagi támogatással és mentorálással, nagyvállalati know-how-val is segítsük őket a megvalósításban” – tette hozzá Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője.

A nyertes pályaművekről idén ismét neves szakértőkből álló zsűri dönt, melynek tagjai Polgár Judit, nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályának vezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályának vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.

Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.

Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.

Körtekonzerv a Föld körül

Vessünk egy pillantást azokra a mindennapi szokásainkra is, amelyek döntő hatással vannak bolygónk sorsára. Nemcsak az számít, mit vásárolunk, hogyan utazunk, mivel fűtünk, mennyi hulladékot termelünk, hanem az is, hogy mit eszünk. Elgondolkodtató például a világot – és a közösségi médiát is – bejáró körtekonzerv esete, melyet Szalóczy Miklós példaként oszt meg a hallgatókkal. Észak-Amerikában kapható ez a termék, melynek alapanyaga Argentínából származik, ám Thaiföldön csomagolják, így kétszer körbeutazza az óceánt, mire a vásárlókhoz eljut. Mindez miért lehetséges? Azért, mert van rá fogyasztói igény, hívja fel a figyelmet a szakember.

Bosch: a fenntarthatóság a tervezőasztalon kezdődik

Valóban nagy tehát a baj: a környezet pusztulásának mérsékléséhez, a fenntartható fejlődéshez sürgős lépésekre van szükség. Könnyen belátható, hogy a lakosság mellett a vállalatok, a gyártás, a kereskedelem világában zajló tevékenységek – méretük és intenzitásuk miatt – ugyancsak hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, de egyben lehetőséget adnak a zöldebb jövő megteremtésére is. A Bosch podcast szakértője rámutat az egyik igen fontos és reményt keltő trendre a gazdasági szereplők körében: egyre több vállalat tesz komoly fenntarthatósági vállalásokat, köszönhetően a jogszabályi kötelezettségeknek, a vevők elvárásának vagy éppen önként vállalt szigorú célkitűzéseiknek. „A Boschnál a fenntarthatóság már a tervezőasztalon kezdődik” – mutat rá a hosszú távú gondolkodás fontosságára Szalóczy Miklós. A szakértő szerint hamarosan eljuthatunk oda is, hogy a fenntartható működés a vállalatok sikerességének és versenyképességének alapja lesz.

Önellátó gyárak: a hidrogén kiserőműveké lehet a jövő

A Föld erőforrásainak védelmét és az energiahatékonyságot – számtalan más intézkedés mellett – a Bosch például úgy javítja, hogy 99%-ban zöldenergiát vásárol és a világszerte meglévő több mint 400 telephelye közül 110 telephelyen kiserőművek segítségével saját, megújuló energiát állít elő. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megoldás a vállalat egyik németországi gyárában működik Salzglitterben, ahol a gázüzemű hidrogéntermelő rendszert kiegészítették egy 5MW-os napelemrendszerrel, amelynek segítségével a napenergiából zöldhidrogént állítanak elő. Ez jól tárolható, számos módon felhasználható, például üzemanyagcellában elektromos árammá visszaalakítva járművekben, termelési folyamatokban. „Jól látható, hogy az energiatárolás a zöld átállás fontos területe, melyben a hidrogén valószínűleg kulcsfontosságú szereplő lesz” – emeli ki Antal Miklós.

Az innovatív vállalatok és a fogyasztók összefogásával megmenthető lehet a jövő

Sokan azt gondolják, hogy az egyén szintjén nem érdemes változtatni, mert „az úgysem számít semmit”. Ez azonban tévedés, a fenntarthatóbb életmódhoz újra kell gondolnunk alapvető értékeinket, szokásainkat. Számos módon tehetünk a környezetünkért mi magunk is, és ehhez egyre több innovatív technológia is segítségünkre van: elég, ha csak az egyre hatékonyabb elektromos autózásra, a még sokkal energiahatékonyabb tömegközlekedésre, vagy akár az utazási igények csökkentésére gondolunk.

A Bosch Budapesti Fejlesztési Központjából jelentkezik a Bosch Magyarország Podcast legújabb, rendhagyó adása, ahol több mint kétszáz mérnök csak a parkolási rendszerek fejlesztésén dolgozik annak érdekében, hogy minél biztonságosabb, stresszmentesebb legyen a parkolás. Segítségükre van ebben a vállalat budapesti telephelyén a mintegy száz autóból álló tesztjármű-flotta és egy tízezer négyzetméteres, mindennel felszerelt jármű-verifikációs felület. Vajon távoli álom az automata parkolás, mint szériafelszerelés? Hogyan fejlesztik a parkolási rendszereket? Mennyire alakítják át a tesztekhez az autókat? Erről beszélget Tóth Márk, a Bosch tesztjármű fejlesztésekért felelős csapatvezetője és Montvai Dániel fejlesztési csoportvezető Tóth Edittel, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzserével, aki ki is próbálja a vállalat legmodernebb parkolási megoldását.

Stresszmentes parkolás? Spoiler: igen!

A Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ munkájába nyerhetünk bepillantást, ahol a hazai autóipari fejlesztések jelentős része zajlik, és megtudhatjuk, hogyan születnek a legmodernebb parkolási megoldások. „Uniós statisztikák szerint az anyagi kárral végződő balesetek közel fele parkolás vagy lassú manőverezés közben történik” – árulja el Montvai Dániel arra a kérdésre, hogy milyen okok állnak a Bosch ezirányú fejlesztéseinek hátterében. A vállalat célja az, hogy legújabb, önvezető megoldásaival bárhol, bármilyen környezetben biztonságosan lehessen parkolni, ne maradjanak holtterek, és a közlekedés további szereplői, például a gyalogosok is biztonságban legyenek.

Nem lesz többé luxus a biztonság

2022 óta az Európai Unióban már minden újonnan forgalomba helyezett autóban kötelező tartozék a parkolást segítő rendszer. Ezek a megoldások széles skálán mozognak: az alapszintet jelentő hátsó ultrahangos szenzoroktól a hátulnézeti kamerán át egészen a prémium kategóriás autókban megtalálható automata parkolási rendszerekig, melyek egyszerűsítésén és még felhasználóbarátabb verzióján a Bosch jelenleg is dolgozik. A teljesen automata megoldással a parkolás a sofőrnek mindössze egyetlen gombnyomás, az autó ugyanis megkeresi a parkolóhelyet és elvégzi a szükséges manővereket tizenkét ultrahangos szenzor és négy kamera segítségével. Montvai Dániel becslése szerint ez a rendszer öt éven belül már nemcsak a luxusautók jellemzője lesz, és a Bosch célja is az, hogy a fejlesztések minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. A szakember úgy véli, bár az önvezető autókra még sokat kell várni, de a folyamat első lépéseként az önvezető parkoló rendszerek már elindultak hódító útjukra.

Álcázott autók, kilométeres kábelkötegek és speciálisan képzett sofőrök – barangolás a Bosch „tesztjármű-birodalmában”

Egy fejlett parkolási rendszer működését három szakaszra lehet osztani. Első lépésben a környezet feltérképezésére kerül sor a szenzorok segítségével, legyen az kamerakép vagy az ultrahangos visszaverődések alapján előállított térkép. A második szakaszban ezeket értelmezi és helyezi kontextusba a szoftver, végül a rendelkezésre álló információk alapján születik meg a végső reakció, azaz a fékezés vagy kormányzás. A parkolási rendszerek fejlesztéséhez nagyon fontos az alapos tesztelés, hogy a jármű képes legyen a környezetét a lehető legpontosabban érzékelni. Ezt segíti a Bosch Budapest Innovációs Kampuszán található tízezer négyzetméteres jármű-verifikációs felület. Itt a legkülönfélébb aszfaltozott, macskaköves útburkolatok vagy éppen kátyús, rossz utakat szimuláló területek, különféle útszegélyek, sőt vasúti sín is található – írják.

A mindent megváltoztató innovatív technológiák hullámokban érkeznek, és néha váratlan időben, váratlan helyeken törnek utat maguknak. Azok az országok, amelyek az innovációban az elsők közé kerülnek, döntő versenyelőnyhöz juthatnak. A versenyképesség javítása Európa számára kiemelt kérdés, amihez a kulcsot az innovációs ökoszisztéma erősítése jelentheti, illetve az új generációk helyzetbe hozása, vélik a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. szakértői.

A Bosch a nyitottság és a technológiai semlegesség elvét vallja, hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, és melyik technológia jelenti majd aktuálisan a legjobb megoldást. Az európai szabályozás szükségszerűen korlátok közé szorítja az innovációt, de a fiatalok tehetségének teret kell engedni, mert Európa csak így lehet versenyképes a világban.

A Richternél hasonlóan látják: miközben a gyógyszerfejlesztésben az innováció egyre gyorsul, és az új technológiák révén egyre több betegség kezelésére lenne lehetőség, Európában az iparág némileg túlszabályozott, az innovációk piacra jutása itt lassabb, mint az USA-ban vagy Ázsiában. Ezért fontos, hogy a nagyvállalatok a tudásba fektessenek, és lehetőséget adjanak a jövő generációinak, hogy kihozzák magukból a maximumot.

A hibázás kultúrája – szemléletváltásra lehet szükség a sikerhez

A Bosch és a Richter vezetői egyetértettek abban, hogy a hibázás kultúrája erősítheti a kreativitást és az innovációt. „Az innováció és a kutatás-fejlesztés világában a hiba valójában nem hiba, hanem egy próbálkozás, ami nem lett sikeres. Merni kell próbálkozni, merni kell hibázni ahhoz, hogy legyenek új megoldások, de fontos felismerni azt is, ha egy ötlet nem életképes és nincs jövője” – fejtette ki Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„Innovatív nagyvállalatként egyszerre kell biztosítanunk a kiszámítható és üzembiztos működést, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben támaszkodnunk kell a fiatalok energiáira. Ezt a kétféle igényt el kell tudnunk választani egymástól, de az innnovációs területeken teret kell engednünk a próbálkozásnak, sőt akár a hibázásnak is. Az a feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben létre tudnak jönni, ki tudnak sarjadni az új ötletek, hogy valódi változásokat érjünk el” – jelezte Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Innovatív életforma, avagy szembeúszni az árral – így látják a startupperek

„Innovátornak lenni egyszerre szemlélet és életforma” – derült ki a Bosch×Richter Innovátorok Napján, ahol a közönség bepillantást nyerhetett olyan sikeres startupok életébe, mint a közismert Munch vagy a népszerű Diverzum, de a vállalati oldalon dolgozó fiatal innovátorok is megosztották tapasztalataikat.

„A startupperek makacs, türelmetlen, jó értelemben vett romboló személyiségek, akik nem akarnak a meglévő rendszerekbe beilleszkedni, inkább előrébb akarják vinni a világot. Ehhez arra van szükség, hogy bevállalják a konfliktusokat, szembemenjenek a normákkal, higgyenek abban, amiben sokan nem, hogy lehet jobban is csinálni” – véli Wettstein Albert, a Munch alapítója.

Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója szerint egy innovatív vállalkozóra, startupperre az a jellemző, hogyha szembetalálkozik egy problémával, megpróbálja megoldani, nem vár arra, hogy valaki más tegye azt meg. Ehhez azonban nem elég a feladatba belefogni, végig is kell vinni. „Kitartónak kell lenni és sokat kell dolgozni azon, hogy eljöjjön az a pont, amikor az ötlet berobban” – ez már Dombi Zsófia Borbála meglátása, aki a Richter Gedeon Nyrt. fiatal kutatójaként nemrég egy rangos nemzetközi konferencián aratott sikert.

Horváth Ádám, a Bosch Z generációs mérnökének személyes tapasztalata az, hogy nemcsak a strartup szcénában, hanem az üttőrő szemléletű nagyvállalatoknál is megvan a lehetőség az újító ötletek megvalósítására. „A Boschnak a startup-szerű működésre már külön osztálya is van, ezt hívják Innohubnak, ami azért jött létre, hogy az innovatív kezdeményezéseket sikerre vigye” – avatta be a közönséget a részletekbe a Bosch fiatal tehetségeket támogató Junior Managers Programjának tagja.

Együttműködés és inspiráció – csapatjáték a vállalatok világában

„Az ipari, az akadélmiai, a startup szférával, illetve az önkormányzati, kormányzati szervekkel, felsőoktatási intézményekkel való szoros együttműködésünk célja, hogy Magyarország innovációs ereje és versenyképessége fejlődjön” – fogalmazott Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a Bosch ökoszisztéma részeként működő ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken tanuló Varga Bori beszámolója, mely szerint a hallgatók az órákon sok Bosch projekttémával találkoznak, az ösztöndíj mellett személyes mentorálást és eszközöket is kapnak, de számos műszerhez és mérési adathoz is hozzáférnek. Az iparban használt legfrissebb technológiák megismerésével piacképes tudásra tesznek szert, és később a Boschnál valódi ipari fejlesztésekben vehetnek részt.

A Richternél a nagyvállalat innovációs ökoszisztémán belüli vezető szerepe és felelőssége kiemelten fontos. Esetükben hálózatos együttműködésekről beszélhetünk, amely az akadémiai, felsőoktatási szektorral összefogva, három kielégítetlen orvosi igényre keres megoldásokat. „A Richter Gedeon célja, hogy az innovációs ökoszisztémában szereplők hálózataival közösen biztosítsa a hazai gyógyszergyártás és gyógyszeripari kutatás-fejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát Magyarországon, akár 100–200 év múlva is” – összegezte Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és pályázati iroda vezetője. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának doktorandusza, Gellén Henrietta szerint is nagyon hasznos az innovációs ökoszisztéma. Rengeteg pályázati lehetőség van a Richternél, ami biztonságot nyújt a kutatóknak. A Richter Talentum Kiválósági PhD ösztöndíj például összefogja a különböző területek fiatal kutatóit, akik egyébként nem találkoznának, de így megismerhetik egymást, beleláthatnak más kutatócsoportok életébe, inspirálódnak, és új perspektívákhoz is közelebb kerülhetnek.

Z generáció a célkeresztben: napirenden a kultúraváltás és a szervezeti innováció

A hatékony versenyképesség és az innováció nem valósulhat meg a különböző generációk együttműködése nélkül. Steigervald Krisztián generációkutató a Bosch×Richter Innovátorok Napján hangsúlyozta: egyik generáció sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak mindegyik más. „A Z generáció tagjai már nem tekintélyelvű, hierarchikus környezetből jönnek, hanem jellemzően demokratikus családmodellből érkeznek, válaszkész nevelést kaptak, ami az egész szemléletüket meghatározza. Például egy Z generációs fiatal egy munkahelytől azt várja el, hogy a folyamatok az ő személyéből, és ne a munkáltató szempontjaiból induljanak ki, ami újdonság a többi generációval összehasonlítva” – fogalmazott a generációkutató.

„Munkáltatóként azon kell dolgoznunk, hogy a különböző generációk tagjai jól kiegészítsék egymást, és közösségként működjenek együtt, ez is egyfajta innováció” – összegezte a helyzetet Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban. „Fontos, hogy tudjuk és értsük, mit hoznak magukkal a Z generációs tehetségek, és eközben ne feledkezzünk meg a többi generációról sem” – hívta fel a figyelmet a téma kapcsán Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR igazgatója.

A Boschnál és a Richternél is úgy értékelik, hogy a generációk hatékonyan segíthetik egymást a közös célok érdekében, de ehhez a vállalatoknál kultúraváltásra, szervezeti innovációkra van szükség.

Az idei Kognitív Mobilitás konferencia fókuszában egyebek mellett olyan futurisztikus mérnöki megoldások álltak, mint az okosvárosok, a mesterséges intelligenciával támogatott forgalomszervezés, a járművek egymással való kommunikációja, vagy a jövő energiaforrásainak kérdése.

Nemzetközi tudásmegosztás Budapesten harmadszor

„A jövő közlekedése már rég nem mérnöki kérdés csupán, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenéznie a világnak, mint a klímaválság, az energiaforrások szűkössége vagy a városok folyamatos növekedése. A felmerülő új problémákra a megoldásokat csak globális szakmaközi együttműködéssel, innovatív szemlélettel lehetséges megtalálni. Ezért bír jelentőséggel, hogy a nemzetközi kognitív mobilitási szakma képviselői immár harmadik alkalommal találkoztak Magyarországon és osztották meg egymással és az érdeklődőkkel tudásukat” – nyilatkozta Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője.

„A Boschnál hiszünk az együttműködés erejében. Egy olyan innovációs ökoszisztémát építünk következetesen, ahol az ipar és a felsőoktatás, az üzlet és a tudomány képviselői együtt és felelősen keresik a legjobb megoldásokat nemcsak a ma, hanem a holnap kihívásaira is. Büszke vagyok rá, hogy harmadik éve vagyunk szakmai védnökei és adunk otthont a Kognitív Mobilitás nemzetközi konferenciának a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – hangsúlyozta Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Versengő energiaforrások: a technológiai sokszínűségé a jövő

Elektromos, hibrid, üzemanyagcellás, belsőégésű, szintetikus üzemanyaggal, hidrogénnel, akkumulátorral működő gépjárművek – nem csoda, ha kapkodjuk a fejünket. Sokféle, egymással versengő energiaforrás és technológiai megoldás van jelen már ma is járműiparban. De vajon egymást kizáró fejlesztésekről van-e szó, meg lehet-e és egyáltalán meg kell-e mondani, hogy melyik hajtásmód jelenti a jövőt? A holnap hajtástípusait tette mérlegre a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Horváth Csongor, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ vezető szakértője. „A Boschnál nem gondoljuk, hogy létezne egyetlen mérnöki megoldás, ami önmagában mindenre választ ad, hanem a technológiai diverzitás mellett tesszük le a voksunkat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az eltérő mobilitási célokra, a különböző járművek számára más-más hajtási módok, eltérő technológiák és különböző energiaforrások garantálhatják a hatékonyságot hosszú távon” – emelte ki a konferencián Horváth Csongor.

Költségcsökkenés jöhet az elektromos autózásban: Dr. Szászi István kapta a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia tudományos díját

A Kognitív Mobilitás 2024 konferencia nemzetközi tudományos testületének javaslatára a legjobb szakmai publikációért járó rangos díjat, az ún. „Best Paper Award”-ot és az ezzel járó oklevelet idén Dr. Szászi István kapta, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, aki a technológiai innováció, a műszaki és mérnöki kutatómunka terén is kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben.

A mobilitás folyamatos fejlődésben van, napjaink egyik megatrendje az elektrifikáció, amely előtt még számos megoldandó feladat áll, ezek egyike az alkalmazott anyagok költségszintjének csökkentése. Dr. Szászi István díjnyertes munkája a villanymotorok ma még költséges és nyersanyaghiányos megoldásaira kínál alternatívát.

A járművek titkos nyelve

A különböző kamerák, radarok és szenzorok a modern járműveknek ma már a sajátjai, ezekkel érzékelik a környezetüket és támogatják a vezetést, illetve ezekre alapozva végeznek el különböző szintű önvezető feladatokat. De mi történik, ha olyanok a körülmények, hogy ezek a szenzorok nem képesek kellő adatot előállítani a biztonságos vezetéshez? A Kognitív Mobilitás 2024 konferencián a Bosch mérnökei olyan, rádiókommunikáció alapú új koncepciót mutattak be a nemzetközi közönség számára, amellyel az utakon közlekedő járművek egymással is szót értenek és megosztják egymással az adataikat. Ennek köszönhetően járművünk kedvezőtlen körülmények között is stabilan végre tudja hajtani a vezetési műveleteket.

Biztonságos hidrogénmobilitási megoldásokon dolgoznak a kutatók

Sokszor hallani, hogy a hidrogén lehet a jövő legzöldebb energiaforrása nemcsak az ipar, hanem a közlekedés számára is. A vízbontásra épülő hidrogéngazdaság egyik kulcsa a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos mérnöki kihívások megoldása, különös tekintettel a biztonságra. Prof. Dr. Dhinesh Balasubramanian, az indiai MEPCO egyetem vezető kutatója, akit a világon a téma egyik legnagyobb szaktekintélyeként jegyeznek, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián azokat az intelligens, adatvezérelt módszereket és szimulációs eljárásokat elemezte, amelyek a hidrogénmobilitás biztonságának növeléséhez vezetnek, elősegítve, hogy a hidrogén elfogadott és a gyakorlatban is elterjedt alternatíva legyen a közlekedésben.

A legkörnyezetkímélőbb az a jármű, amelyik fölöslegesen nem közlekedik: az intelligens városok jelenthetik az igazi megoldást

Elegendő-e, ha egyre tisztább működésű járműveket fejlesztünk, vagy tehetünk-e ennél többet a környezet és a klíma megóvásáért? Erre a kérdésre kereste a választ a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián plenáris előadásában Prof. Dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem docense. A szakember véleménye szerint a legfontosabb, hogy városainkat úgy tervezzük és működtessük, hogy a lehető legrövidebb útvonalakon, minél kevesebb járművel, minél több utas és áru juthasson el a céljához. „Úgy érdemes szervezni a forgalmat, hogy a legkevesebb felesleges járműmozgásra, például parkolóhely-keresésre legyen szükség, és ha már mozog a jármű, akkor lehetőleg ne kelljen újra és újra megállni, elindulni, lassítani, gyorsítani. Ez pazarolja az energiát, növeli a légszennyezést, a dugókat és a balesetveszélyt. Fejlett kognitív mobilitási rendszerekkel a városokat alacsonyabb energiafogyasztás, kisebb környezetterhelés és nagyobb biztonság mellett lehet a jövőben működtetni” – fogalmazott Prof. Dr. Hanula Barna. Az okosvárosok irányába mutató innovatív technológiák köre folyamatosan bővül, ide tartoznak a már rendelkezésre álló Bosch Smart City megoldások is.

Prof. Dr. Zöldy Máté, a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ vezetője, a Kognitív Mobilitás 2024 konferencia szervezője (Forrás: Bosch)

Egyre gyakrabban halljuk az innovatív jelzőt a mindennapokban olyan cégekről és termékekről, amelyek korszerűek, újak és előre viszik a világot. Amellett, hogy a Z generáció közel négyötöde (78%) érti a kifejezést, a kutatás részletesen vizsgálta, mit várnak el a fiatalok a technológiailag vezető, innovatív vállalatoktól.

Mivel a Z generáció tagjai ma a világ előtt álló legfontosabb problémaként a fogyasztói társadalomból fakadó kihívásokat (45%), a klímaválságot (44%) illetve a megszűnőben és kifogyóban lévő természeti erőforrásokat (41%) azonosítják, ezért többségük (53%) úgy véli, hogy ezeken a problémákon tudnának a cégek enyhíteni. Sokan (41%) a környezeti értékek megóvását, továbbá (32%) a fenntarthatóság fókuszú innovációk alkalmazását és fejlesztését tartanák kívánatosnak. A fiatal válaszadók több mint kétharmada úgy látja, hogy az innováció elősegítheti (59%) vagy közvetlenül hozzá is járul a környezettudatos, fenntartható életmódhoz (9%).

Vállaljunk felelősséget egymásért!

A cégek felelősségvállalását társadalmi téren is fontosnak tartják a fiatalok, több mint harmaduk (36%) el is várja, hogy a vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak a szociális innovációra, és közel ugyanennyien (33%) gondolják, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődéshez is hozzá kell járulniuk, sőt az egyéni fejlődés támogatása is a top prioritások között szerepel (34%).

Zöld korszak küszöbén: elektromos járművekre, alternatív energiára váltanának a fiatalok

A fiatal korosztály számára világos, hogy bár a cégek felelőssége kiemelten fontos, a vállalatok önmagukban nem fogják tudni megoldani a fenntarthatóság kihívásait, ehhez mindenkinek, egyéni szinten is hozzá kell járulni. Éppen ezért a Z generáció a saját életmódján is kész változtatni, ha a környezetvédelemről és a fenntartható jövőről van szó. A válaszadók legnagyobb hányada (39%) azt emelte ki, hogy a jövőben olyan termékeket vásárolna, amelyeknek kicsi az ökológiai lábnyoma. Sokan tervezik (29%), hogy elektromos vagy hibrid hajtáslánccal felszerelt járműveket (rollert, biciklit, autót) fognak használni, de más alternatív energiára, például hidrogénmeghajtásra is áttérnének a jövőben (22%).

A Bosch×Richter kutatásból kiderül, hogy a vállalatokkal szembeni fenntarthatósági elvárások a munkavállalói döntésekben is megjelennek. A Z generációsok több mint negyede (27%) olyan munkahelyen dolgozna, ahol sokat tesznek a környezetvédelemért (ilyenek például a zéró széndioxid-kibocsátású vállalatok), vagy amelynek példaértékű társadalmi szerepvállalási programja van (23%).

Új gyógymódok, önvezető járművek és robotkollégák jöhetnek

Senki nem tudja megmondani, pontosan milyen irányba fejlődik a világ, de ha a Z generációt kérdezzük a vízióikról, legtöbben a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre. A kutatás adatai szerint, 10–20 éves távlatban a mai fiatalok közül legtöbben (47%) azt várják, hogy olyan betegségekre is lesz gyógyszeres kezelés a jövőben, amelyekre korábban nem volt, illetve új gyógymódok megjelenésével is számolnak (44%). Sokan gondolják úgy, hogy a jövőben a mainál jobb közlekedési infrastruktúra áll majd a rendelkezésünkre (44%), és vezető nélküli járműveket sem lesz majd ritkaság látni (31%), munkahelyeinken pedig robotok segítségével lesz hatékonyabb a munkánk (32%).

Tanítás helyett a mentorálásé lehet a jövő: személyes tehetséggondozást és valódi kihívásokat várnak a Z-sek

Természetes, hogy az innováció nem önmagától jön létre, hanem azt az egész oktatási intézményrendszernek és a vállalatoknak is aktívan támogatniuk szükséges. De milyen igényekkel lépnek fel ezen a téren a jellemzően közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe járó vagy nemrég végzett fiatalok? A Z generációsok szemében a felsőoktatásban az innovatív szemlélet kulcsa leginkább a tehetséggondozás lehet (40%), valamint az, hogy már a főiskolai, egyetemi évek alatt be lehessen kerülni nemzetközi projektekbe (40%) és kutatásokba (36%). Kiemelt fontosságú az is, hogy a szakmai gyakorlatokat valós vállalati környezetben lehessen elvégezni (37%). Ami a vállalati oldalt illeti, a kutatásból kiderül, hogy a Z generáció tagjai számára innovatív munkahelyként azok a cégek a legvonzóbbak, amelyek támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását (48%), ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre és az előmenetelre (46%), valamint segítik a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését (44%).

Ilyen a Z generációs munkahely: innováció és emberi kapcsolatok minden szinten

A Z generáció tagjainak több mint kétharmada (70%) a jövőben kifejezetten szeretne innovatív munkahelyen, innovatív vállalatnál dolgozni. A kutatási eredményekből ugyanakkor kitűnik, hogy minden más szempontnál fontosabbnak tartják a rugalmas munkaszervezést és a home office-t, hogy a munka-magánélet egyensúlya adott legyen (44%). Erre a vállalatok innovatív hozzáállásának és a jövő munkahelyének fontos mércéjeként tekintenek. Sokat jelent a Z generáció számára az is, ha a munkahelyek a legújabb technológiákat alkalmazzák (37%) és modern, esztétikus, ergonomikus fizikai környezetet kínálnak, ami segíti az innovációt és a kreativitást (37%), inspiratív és izgalmas teret adva a kollaborációnak és a kikapcsolódásnak is (30%). Az adatokból jól látszik, hogy a fiatalok munkavállalói szemléletében egyértelműen a személyes és emberi tényezők a legfontosabbak, amelyek még olyan szempontokat is háttérbe szorítanak, mint a mesterséges intelligencia (24%) vagy robotikai megoldások (14%) alkalmazása a jövő munkahelyein.

Milyen az innováció, ha magyar?

A globális kihívások és a nemzetközi innovációs folyamatok mellett a vizsgálat kitért a hazai vonatkozásokra is. A kutatás rákérdezett, hogy a Z generáció mit gondol, vajon milyen típusú innováció viheti előre Magyarországot? A válaszadók közel fele (46%) szerint ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Magyarország is tudja hasznosítani az adott innovációt. A fiatalok mintegy harmada úgy véli, hogy az ország szempontjából az a jó innováció, ami itthon valósul meg (35%) vagy amelyen magyar szakemberek is dolgoznak (32%). Azt viszont, hogy konkrétan magyar feltaláló nevéhez kötődjön egy adott fejlesztés, csak kevesen tekintik meghatározónak (15%).

Az eredményekből jól látszik, hogy a hazai Z generáció szerint a Top 3 terület, ahol Magyarország ma élen jár az innovációban: a szoftveres megoldások, a szoftverfejlesztés (34%), a gyógyszerkutatás (33%) és az autóipar (31%). A megkérdezettek háromnegyede (75%) fontosnak tartja, hogy az innovációs folyamatokon keresztül magyarországi vállalatok és magyar szakemberek is részt vegyenek a világ fejlődésében. A kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a hazai Z generáció nagy többsége a magyarországi Bosch csoportot (88%) és a Richter Gedeon Nyrt.-t (89%) is élenjárónak tartja ebben – írják.

Robert Bosch 1886-ban, mindössze 25 évesen, másodmagával alapította első cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket forgalmaztak” – árulja el a podcastban a „hőskorról” Kemler András. Ebben az időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a cég életében egyaránt.

Megpróbálni a lehetetlent

„A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését” – fűzi hozzá Kemler András. Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt: Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel mindent meg lehet oldani. „Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba, aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat” – emeli ki Hanula Barna a beszélgetésben.

Életre tervezve: mindig a trendek előtt

Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre mindvégig nagy hangsúlyt fektetett. „Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni” – fogalmaz Kemler András a podcastban.

Robert Bosch hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfólió máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott reagálni a piaci változásokra.

Új sztenderd a foglalkoztatásban

A podcast vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt érthetjük. „Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is, aki mindig kiállt az érdekeiért” – vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András a műsorban. Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom megteremtésére. Négyszáz fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított – méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.

Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt globálissá fejlődött vállalatcsoport.

A közlemény idézte Bódis Lászlót, a NIÜ vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a Hungary Innovation Week egy ernyőrendezvény, amelyben arra kérték a hazai startupokkal, kkv-kkal és az innovációval foglalkozó szervezeteket, hogy az őszi rendezvényeiket erre a hétre szervezzék. A héten olyan szervezetek tartják innovációs rendezvényeiket, mint az EduTech Hungary, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Vienna Business Agency, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség, a RInnoValleys vagy a Hungarian Business Angel Network (HUNBAN).

A hét felvezető eseménye a NIÜ saját rendezvénye, a Hungary Innovation Summit konferencia, amelyen a kutatás-fejlesztésben élen járó hazai cégek szakemberei beszélgetnek arról, milyen hatása van a k+f tevékenységnek magára a vállalkozásra, illetve az innovációs ökoszisztémára. A résztvevők megismerkedhetnek például a svéd, az osztrák és a cseh innovációs ügynökség működésével és jó gyakorlataival. Továbbá előadások, workshopok és panelbeszélgetéseken fogják hazai és nemzetközi szakértők megvitatni az innováció jövőjét, az új technológiák társadalmi kihívásait, valamint az innovációs ökoszisztémák építésének nemzetközileg sikeres modelljeit.

A Hungary Innovation Summiton egyebek közt a Richter, a Bosch, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az Evosoft és az OECD képviselői adnak elő.
Az érdeklődők az eseményekről és a jelentkezés menetéről is az innoweek.hu oldalon tájékozódhatnak.

A Bosch csoport tíz éve kutatja a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket. A Robert Bosch Kft. szakmai partnereivel együttműködésben 2024. június 19–20-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon első alkalommal rendezte meg „A kvantum-számítástechnika és -technológia legújabb eredményeiről szóló (Recent Advances in Quantum Computing and Technology – ReAQCT)” tudományos konferenciát. A konferencia keretében a kvantumkutatások és -alkalmazások vezető tudósai és a technológiában élen járó ipari szakértők mutatták be legfrissebb eredményeiket.

A Bosch kvantumtechnológián alapuló termékeket fejleszt

A Bosch a világ egyik vezető vállalata a szenzorok területén, ezért kiemelt hangsúlyt helyez a jelenlegi technológiáknál érzékenyebb kvantumszenzorok kutatására és fejlesztésére, amelyek a mágneses mezőt, a gyorsulást és más fontos fizikai mennyiségeket nagyon pontosan mérik. A Bosch Quantum Sensing startup jelenleg első kísérleti ügyfeleivel együtt a kvantumszenzorok konkrét alkalmazásán dolgozik az orvosi és a mobilitási iparágakban, mely forradalmi előrelépéshez vezethet például a pontosabb orvosi diagnosztika, a navigáció, vagy az akkumulátorok területén is. A Bosch kvantumszenzorai többek között a jelenlegi elektrokardiográfiánál (EKG) pontosabb és gyorsabb mérésre, vagy az akkumulátor pontos töltöttségi szintjének meghatározására is használhatóak lesznek a jövőben.

A kvantumszenzorok mellett a Bosch a kvantumszámítógépekben is jelentős potenciált lát, melyek számos különböző technológiai területen lesznek alkalmazhatók és hozhatnak áttörést a vállalat szakmai álláspontja szerint. „A kvantumszámítógépek az anyagtudományban is hatalmas előrelépést jelentenek. Segítségükkel olyan különleges anyagokat fejleszthetünk ki, amelyekre a hagyományos számítógépekkel soha nem lenne lehetőségünk” – mondta el Dr. Thomas Strohm, a Bosch Research kvantumtechnológiákért felelős vezető szakértője a ReAQCT konferencián. Hozzátette, a Bosch jelenleg szoros együttműködést folytat az IBM-mel az anyagok kvantumszámítógépekkel történő szimulációjának területén.

Kvantumfejlesztések Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra összefogásával

„A kvantumtechnológiai kutatásokban és fejlesztésekben csak az ipari és az akadémiai szféra összefogásával érhetünk el jelentős előrelépést. Ezért örömmel adtunk helyt és vállaltunk részt szervezőként és előadóként a konferencián a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – mondta el Dr. Csilling Ákos, a Bosch tudományos munkatársa, a ReAQCT konferencia szervezőbizottságának elnöke.

A ReAQCT konferencián a hazai felsőoktatási intézmények és tudományos élet meghatározó szereplői: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), valamint a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szakértőinek meghívására a világ vezető kutatói ismertették a kvantumtechnológiához kapcsolódó legfrissebb műszaki és tudományos eredményeiket.

A kvantuminformatika területén alkalmazható kvantumtechnológiai kutatások magas színvonalra emelésével Magyarországon külön intézmény, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium foglalkozik, amely kulcsszerepet vállalt a ReAQCT szervezésében. A konferencián részt vett a Laboratórium konzorciumvezetője, a Wigner FK is. A központ kutatói a kvantuminformatika, a kvantumoptika, a kvantumszámítás és a kvantumos érzékelés, valamint kvantumkommunikáció területén nemzetközileg elismert elméleti és kísérleti kutatásokat végeznek és több jelentős Európai Uniós pályázatban vesznek részt.

A HUN-REN SZTAKI a kvantumtechnológiák közül elsősorban a kvantumszámítástechnikával foglalkozik intenzíven, mégpedig a lehetséges gyakorlati alkalmazásokra, ezen belül is főként a gyártás automatizálási és autonóm járművek területeire fókuszálva. Az intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) vezetőjeként számos további területen is vizsgálja a kvantumszámítástechnika alkalmazási lehetőségeit.

Az ELTE Informatikai Karának kutatói nem csak azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségeket nyit meg a kvantumszámítás például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás számára, hanem azt is, hogy a kvantumszámítógépek megjelenésével milyen biztonsági kockázatok jelentkeznek, és azokat hogyan kezelhetjük. A Kar részt vesz a formálódó európai kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítésében is (QCIHungary). Különösen hangsúlyosak a Karon a kvantumszámítógépek programozását támogató szoftvertechnológiai kutatások, melyek új programozási nyelvek és eszközök létrehozását eredményezik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelkedő szerepet játszik a hazai kvantumtechnológiai oktatásban és kutatásban. Az egyetemen zajló képzéseken magas színvonalú kurzusok keretében nyílik lehetőség a kvantumtechnológia megismerésére. A BME részt vesz a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium munkájában, és számos kvantumtechnológia témájú Horizont Európa kutatási pályázatban is, így pl. a szupravezetőkre vagy félvezetőkre alapuló kvantumszámítógépek kutatás-fejlesztését célzó projektekben.

Az Óbudai Egyetem (OE) is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a legújabb technológiák, így a kvantumszámítástechnika-elmélet és gyakorlat is helyet kapjon a mérnökképzésben. Az egyetem hisz abban, hogy ez a dinamikusan fejlődő terület a kutatásokon túl, a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat nyújthat az ipar és a gazdaság számára is a közeljövőben – írják.

A 2022-ben átadott ultramodern épület emellett a HuGBC különdíjában is részesült az idén 25. alkalommal meghirdetett Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatán, melyet a színvonalas megvalósítással érdemelt ki.

A díjazott beruházás a Robert Bosch Kft., a CÉH Zrt., a Market Építő Zrt. és az Óbuda Group közös projektjeként valósult meg.

„Olyan épületet álmodtunk meg, amely amellett, hogy méltó otthont teremt a holnap autóipari innovációinak, a jövő munkahelyének vízióját valósítja meg. Büszkék vagyunk a Bosch új kampuszára, a benne felvonultatott műszaki, technológiai újdonságokra és arra, hogy az irodakomplexum nemcsak közvetlen és tágabb környezetének fejlődéséhez, hanem a fenntarthatósághoz is hozzájárul. Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy ezt az építész szakma is elismeri” – mondta el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

Ahol az autóipari innovációk születnek

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz a vállalat világszintű fejlesztéseinek fontos helyszíne, amelynek építése 2018-ban kezdődött, az átadásra 2022 szeptemberében került sor. A kampusz a Gyömrői úton 90 000 négyzetméteren 1800 újgenerációs munkahelynek ad otthont. 14 000 négyzetméter műszeres kutató- és tesztlabor, egy különleges kültéri jármű verifikációs felület és egy csúcstechnológiás óriás tesztcsarnok is erősíti a komplexum innovatív erejét, a vállalat szerteágazó technológiai fejlesztéseit szolgálva.

A kampusz tervezésekor kiemelt hangsúlyt kapott az inspiráló és kreatív munkakörnyezet kialakítása. A különböző funkciók a Bosch New Way of Working koncepciójával összhangban valósultak meg. A legújabb HR-trendek, valamint a munkatársak visszajelzéseinek figyelembevételével az építészeti tervezés során különösen nagy hangsúlyt helyeztek a kreatív gondolkodást, inspirációt segítő közösségi terek létrehozására, emellett kiemelt fókuszt kaptak a fenntarthatósági törekvések és az energiatakarékos üzemeltetés is – írják.