Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.

Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.

Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.

Körtekonzerv a Föld körül

Vessünk egy pillantást azokra a mindennapi szokásainkra is, amelyek döntő hatással vannak bolygónk sorsára. Nemcsak az számít, mit vásárolunk, hogyan utazunk, mivel fűtünk, mennyi hulladékot termelünk, hanem az is, hogy mit eszünk. Elgondolkodtató például a világot – és a közösségi médiát is – bejáró körtekonzerv esete, melyet Szalóczy Miklós példaként oszt meg a hallgatókkal. Észak-Amerikában kapható ez a termék, melynek alapanyaga Argentínából származik, ám Thaiföldön csomagolják, így kétszer körbeutazza az óceánt, mire a vásárlókhoz eljut. Mindez miért lehetséges? Azért, mert van rá fogyasztói igény, hívja fel a figyelmet a szakember.

Bosch: a fenntarthatóság a tervezőasztalon kezdődik

Valóban nagy tehát a baj: a környezet pusztulásának mérsékléséhez, a fenntartható fejlődéshez sürgős lépésekre van szükség. Könnyen belátható, hogy a lakosság mellett a vállalatok, a gyártás, a kereskedelem világában zajló tevékenységek – méretük és intenzitásuk miatt – ugyancsak hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, de egyben lehetőséget adnak a zöldebb jövő megteremtésére is. A Bosch podcast szakértője rámutat az egyik igen fontos és reményt keltő trendre a gazdasági szereplők körében: egyre több vállalat tesz komoly fenntarthatósági vállalásokat, köszönhetően a jogszabályi kötelezettségeknek, a vevők elvárásának vagy éppen önként vállalt szigorú célkitűzéseiknek. „A Boschnál a fenntarthatóság már a tervezőasztalon kezdődik” – mutat rá a hosszú távú gondolkodás fontosságára Szalóczy Miklós. A szakértő szerint hamarosan eljuthatunk oda is, hogy a fenntartható működés a vállalatok sikerességének és versenyképességének alapja lesz.

Önellátó gyárak: a hidrogén kiserőműveké lehet a jövő

A Föld erőforrásainak védelmét és az energiahatékonyságot – számtalan más intézkedés mellett – a Bosch például úgy javítja, hogy 99%-ban zöldenergiát vásárol és a világszerte meglévő több mint 400 telephelye közül 110 telephelyen kiserőművek segítségével saját, megújuló energiát állít elő. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megoldás a vállalat egyik németországi gyárában működik Salzglitterben, ahol a gázüzemű hidrogéntermelő rendszert kiegészítették egy 5MW-os napelemrendszerrel, amelynek segítségével a napenergiából zöldhidrogént állítanak elő. Ez jól tárolható, számos módon felhasználható, például üzemanyagcellában elektromos árammá visszaalakítva járművekben, termelési folyamatokban. „Jól látható, hogy az energiatárolás a zöld átállás fontos területe, melyben a hidrogén valószínűleg kulcsfontosságú szereplő lesz” – emeli ki Antal Miklós.

Az innovatív vállalatok és a fogyasztók összefogásával megmenthető lehet a jövő

Sokan azt gondolják, hogy az egyén szintjén nem érdemes változtatni, mert „az úgysem számít semmit”. Ez azonban tévedés, a fenntarthatóbb életmódhoz újra kell gondolnunk alapvető értékeinket, szokásainkat. Számos módon tehetünk a környezetünkért mi magunk is, és ehhez egyre több innovatív technológia is segítségünkre van: elég, ha csak az egyre hatékonyabb elektromos autózásra, a még sokkal energiahatékonyabb tömegközlekedésre, vagy akár az utazási igények csökkentésére gondolunk.

A hidrogén a Földön és az univerzumban legnagyobb mennyiségben, mintegy 75%-ban előforduló színtelen, szagtalan elem. Természetes formában tehát szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. A kihívást az jelenti, hogy közvetlenül nem hozzáférhető, hanem más anyagokból kell kinyerni. Az ipar ma is nagy mennyiségű hidrogént használ fel, ez azonban még nem egyenlő a környezetvédelemmel. Szürke, barna, kék, piros, fehér és zöld hidrogénről is beszélhetünk attól függően, hogy milyen alapanyagból és mennyire környezetbarát technológiával nyerik ki. Klímavédelmi szempontból a zöld hidrogén felhasználása a cél, hiszen itt szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagot, konkrétan vizet, és megújuló forrásokból származó villamosenergiát használnak fel a hidrogén előállításához.

Tisztábban, gyorsabban, messzebbre – hidrogénhajtás a teherszállításban és a közösségi közlekedésben

Az elektromos járművek akkumulátoraihoz képest a hidrogén tartállyal és üzemanyagcellával együtt mért tömege lényegesen kedvezőbb, így a hidrogénhajtású járművek hatótávja jóval nagyobb lehet és sokkal gyorsabb „tankolást” tesznek lehetővé az elektromos töltéshez képest. – emeli ki Széles Botond, a Bosch szakértője. A hidrogén üzemanyag térnyerése a nagy tömegű közúti, vasúti és vízi teherszállításban, valamint a közösségi közlekedésben szinte borítékolható.

2800 új hidrogén-töltőállomás az utak mentén

Ha csak a közlekedést nézzük, a hidrogén úttörőjének Japánt tekinthetjük, ahol már most 160 hidrogén-üzemanyagtöltő állomás működik. Az Európai Unióban nagyságrendileg ugyanennyi működik, ebből 90 Németországban üzemel. A közeljövőben további 2800 új hidrogén-töltőállomás nyitását tervezik világszerte.

Zöldhidrogén a stabil áramellátásért

Az olyan megújuló források, mint a nap- vagy a szélenergia, előnyösek a klímavédelem szempontjából, mégis a megújuló telepített névleges kapacitásoknak jelenleg csak 13%-a hasznosul az év folyamán. Ugyanis nem pont akkor és nem pont ott süt a nap vagy fúj a szél, ahol az energiára szükség lenne, a megtermelt elektromosság nagy mennyiségű tárolása pedig jelenleg technológiailag nem megoldott.

A jövőben erre adhat választ a vízbontásra épülő zöldhidrogén-elektrolizálók működése. Ezek a hidrogénfejlesztők ugyanis, amikor megújuló forrásokból többlet elektromosság termelődik, vízbontásra felhasználva (elektrolízissel) hidrogént termelnek és tárolnak. Majd amikor nagyobb lesz az elektromos igény, mint amennyi az aktuális áramtermelés, akkor a felhalmozott hidrogént üzemanyagcellával (fordított elektrolízissel) villamosenergiává alakítják és visszaadják az elektromos hálózatnak – éjszakától és nappaltól, téltől és nyártól függetlenül.

Bosch: a decentralizált mikroerőműveké a jövő

A világon jelenleg évi 90 millió tonna hidrogént állítanak elő, a gazdaság hidrogénigénye pedig 2030-ig akár a duplájára növekedhet. A megújuló energiaforrásokra épülő hidrogénelőállítás aránya egyelőre csekély, a zöld hidrogén világhódító útjának még az elején tart, de a cél világos, és számos innováció fejlesztése zajlik a területen.

A Boschnál a zöldhidrogén-technológiai fejlesztések előrehaladott állapotban vannak. A vállalat jelen van a teljes hidrogénértéklánc fejlesztésében, az előállítástól a tároláson át a felhasználásig. A Bosch elemzései szerint a szállítási költségek csökkentése és az energiabiztonság miatt is a decentralizált hidrogén-előállításé a jövő. A végső cél, hogy minél nagyobb mennyiségű hidrogén minél kisebb ökológiai lábnyom mellett kerüljön előállításra és felhasználásra – mondja el a podcastban a Bosch rendszerfejlesztő mérnöke.

Egyre jobban megéri: felére zuhant a vízbontásos hidrogén költsége

A hidrogént vízből előállítani egyelőre még drágább, mint például földgázból kinyerni. Azonban míg pár éve a költségkülönbség közel négyszeres volt a két eljárás között, mára már csak kétszeres a szorzó, mutat rá Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezetője. A tömegtermelés felfutásával a költségcsökkenés várhatóan tovább folytatódik, és a zöld hidrogén fokozatosan kiválthatja a fosszilis forrásokat. Először az iparban és a közlekedésben terjedhet el a zöld hidrogén, majd a villamosenergia-hálózatokhoz kapcsolódva teret nyithat a megújuló nap-, szél- és vízenergia tömeges térnyerésének.