A verseny a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. egyedülálló együttműködésének fontos pillére. A 2024-ben indított díj célja, hogy innovatív gondolkodásmódra, a mindannyiunk jövőjét érintő kihívások azonosítására és egyedi, friss koncepciók kidolgozására inspirálja a diákokat.

Fenntartható megoldások a Z-generációtól

A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat az elmúlt két évben olyan előremutató megoldások kapták, melyek egy-egy fontos probléma feltárásával a jövő egészségügyét és mobilitását tehetik hatékonyabbá. A nyertes pályamunkák többek között a demencia kezelését, a pontosabb gyógyszeradagolást, a mellékhatások egyszerűbb feltérképezését, és egy gyakori nőgyógyászati betegség korai otthoni felismerését tűzték célul. A fenntartható mobilitás területén pedig a kidobásra ítélt termékek újrahasznosítása, az önvezető technológia kiterjesztése, a hatékonyabb és zöldebb nagyvárosi tömegközlekedés, vagy a veszteséghő árammá alakítása került fókuszba a díjnyertes pályázatokban.

Jelentős díjazás és szakmai mentorálás a legjobb megoldásokért

A 2026. évi BoschxRichter Ipari Innovációs Díjra a felsőoktatásban tanuló diákok február 16. és május 14. éjfél között jelentkezhetnek egyéni és csoport kategóriákban. Egy, a jövőt jelentősen befolyásoló kihívást, és annak gyakorlatban is megvalósítható megoldását kell kidolgozni az egészségügy vagy a mobilitás területén. A pályázatokat írásban kell benyújtani a www.boschxrichter.hu weboldalon.

A díjazott egyéni indulók 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként 500 ezer forint pénzjutalmat kapnak. A nyerteseket a szervezők szakmai mentorálással és nagyvállalati know-how-val is segítik. A díjazottaknak emellett lehetőségük van arra, hogy pályaművüket a BoschxRichter Innovátorok Napján a szakmai közönség előtt mutassák be 2026 szeptemberében. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A nyertes pályaművekről 2026-ban is rangos zsűri dönt, olyan elismert szereplők részvételével, mint Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. Csoportszintű PR, CSR és kormányzati kapcsolatok főosztályvezetője, Dr. Lendvai Balázs, a Richter Gedeon Nyrt. Farmakológiai és gyógyszerbiztonsági kutatási főosztályvezetője, a Semmelweis Egyetem Richter Tanszékének vezetője, Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, valamint Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője.

Egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia

Amíg a felnőttek 71 százaléka, a diákok 84 százaléka gondolja úgy, hogy a jövő munkahelyein elengedhetetlenek lesznek az MI-készségek. A felmérés rávilágított egyúttal arra, hogy a felmérést kitöltő iskolások 90 százaléka már ma is fontosnak tartja ezeket a készségeket a tanuláshoz. Ráadásul ők gyakrabban használják az MI-eszközöket. Míg a felnőtt válaszadók háromnegyede egyáltalán nem alkalmaz MI-eszközöket a munkában, addig a diákok kevesebb mint ötöde mondta, hogy soha nem használ ilyen technológiákat a tanuláshoz. A felnőtt válaszadókkal összehasonlítva a középiskolások közül négyszer többen napi szinten, háromszor többen pedig heti rendszerességgel igénybe veszik ezeket az eszközöket. Ez a dinamika azt mutatja, hogy a fiatalok aktívabban integrálják az MI-alapú megoldásokat a tanulmányaikba.

„A Bosch csoport átfogó ökoszisztémát épít Magyarországon, melynek része a tanulók – beleértve a középiskolásokat is – edukációja, szemléletformálása és a műszaki területek reputációjának erősítése. Elkötelezettek vagyunk a jövő generációjának felkészítésében, ezért kiemelt figyelmet fordítunk az MI-készségek és a technológiai kompetenciák fejlesztésére” – mondta Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Hagyományos tudás versus MI-ismeretek

A mesterséges intelligencia térhódításával a hagyományos tudás önmagában már nem lesz elegendő. A felnőtt korosztály több mint fele véli úgy, hogy a jövőben, a feltörekvő mesterséges intelligencia által alakított világban a hagyományos tudás már kevésbé lesz fontos. A diákoknál ez az arány valamivel alacsonyabb, 45 százalék. Eltért a generációk véleménye abban a kérdésben is, hogy a mesterséges intelligencia oktatása önálló tantárgyként megjelenjen-e az iskolákban: a felnőttek közel kétharmada, míg a fiatalok kevesebb mint fele értett egyet ezzel az állítással. A válaszadók több mint fele (mindkét korcsoportban: 54%) azonban támogatja az MI-alapú virtuális tanárok alkalmazását bizonyos tantárgyakban.

A kutatás szerint a diákok körében kiugróan magas (84%) azok aránya, akik már most tervezik, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépítik a tanulmányaikba. A felnőtteknél ez az érték valamivel alacsonyabb, 75 százalék. „Ez a felmérés megerősíti azt a tendenciát, hogy a fiatal generációk nagyobb lelkesedéssel és nyitottsággal viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, és bizonyítja annak fontosságát, hogy a technológiai kompetenciák fejlesztésére a felsőfokú képzési intézmények mellett már a középiskolai oktatásban is szükség van” – mondta Bodó Teodóra.

A tanulmányról

A felmérés során az Opinion Institute Kft. 2025 tavaszán közel 800, 16 és 20 év közötti középiskolában tanuló diákot kérdezett meg.  Az országos felmérést a magyarországi Bosch csoport megbízásából végezték. A kutatás során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.

Bár évről évre egyre több önvezető jármű fut az utakon, a technológia jogi definiálása és szabályozása még mindig kihívásokkal teli, és a fejlődés ütemével is nehezen tart lépést. A széleskörű társadalmi elfogadásnak emellett a sok negatív példa is gátat szab, holott a pozitív hatás már most is tetten érhető. Professzor Dr. Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének és a kar Doktori Iskolájának a vezetője, valamint Kis Kornél István, a magyarországi Bosch csoport mesterséges intelligencia csapatának vezető szakértője az autonóm technológiák összetett kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték.

Az önvezető rendszerekkel akár 90 százalékkal csökkenthető a közúti balesetek száma

Az emberi tényező kizárása a vezetési folyamatból jelentős mértékben csökkentheti a közúti balesetek számát. Az autonóm rendszerek ugyanis nemcsak a környezet pontos érzékelésére képesek, hanem előre tudják jelezni a lehetséges veszélyeket, lehetővé téve a jármű számára, hogy proaktívan reagáljon. Kis Kornél István kiemelte: „Az önvezető járművek képesek a balesetek akár 80–90 százalékát megelőzni, mivel kiküszöbölik az emberi hibákat, mint például a figyelmetlenséget, a fáradtságot vagy a szabályszegést, amelyek a legtöbb baleset okozói.”

Dr. Herke Csongor megerősítette, hogy az autonóm járművek csökkentik az emberek mentális terhelését, legyen szó például az autópályán történő hosszú és monoton vezetésről vagy a dugóban való araszolásról. A biztonság fokozása mellett ez a mai rendszerek legnagyobb előnye. „A többség fél az önvezető autóktól, azonban határozott meggyőződésem, hogy sokkal kevesebb baleset lenne, ha kizárólag önvezető járművek közlekednének az utakon. Ötből négy közlekedési baleset olyan okból következik be, ami az önvezető járműveknél biztos, hogy nem történne meg. A balesetek nagy részét a gyorshajtás, a szabálytalan előzések, a nem megfelelő sávváltások és az ittas járművezetés okozza, amelyek egyáltalán nem merülnek fel az önvezető járművek esetében” – tette hozzá.

A lidar-radar-kamera használat elhozhatja a balesetmentes közlekedést

A modern rendszerek már alkalmasak az emberi képességeken túli érzékelésre és előrejelzésre. A lidar technológia segítségével pontos távolságmérések végezhetők, míg a radar a látási viszonyoktól függetlenül is képes érzékelni a környezetet. A kamerák pedig a vizuális információk feldolgozásában nyújtanak kulcsfontosságú segítséget. Ezeknek a szenzoroknak a kombinációja lehetővé teszi, hogy a járművek még kedvezőtlen időjárási körülmények között is biztonságosan közlekedhessenek. A környezet feltérképezésére vonatkozóan Kis Kornél István példaként említette azt az esetet, amikor az autonóm jármű szenzorai felismerték a busz teljes takarásában álló, a jármű elé kilépni készülő gyalogosokat, így elkerülték a balesetet. Ez az emberi érzékelés számára szinte lehetetlen.

Autonóm járműrendszerek a teherforgalomban és a gyártásban

Az autonóm járműrendszerek a személygépjárműveken túl is forradalmasíthatják a közlekedést. A szakértők egyetértettek abban, hogy az önvezető technológiák nem csupán a személygépjárművekben rejlő potenciállal bírnak. Kis Kornél István rámutatott arra, hogy a technológia széleskörű elterjedése a haszongépjárműveknél és a logisztikai területeken is jelentős előnyökkel járhat, például a teherautók és kamionok esetében a sofőrhiány csökkentésével vagy a szállítási folyamatok optimalizálásával. Emellett megjegyezte, hogy a gyártásban az autonóm logisztikai megoldások, mint például az automatizált raktárakban közlekedő járművek, már most is jelentős hatékonyságnövekedést eredményeznek, és a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termelési folyamatok optimalizálásában.

Az önvezető járművek szabályozásának hiányzó láncszemei

Az önvezető technológiák elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a bizalom mellett a jogi háttér hiányossága, amely világszerte problémát jelent. A szabályozásnak nem csupán lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel, ami a jogalkotók számára önmagában is komoly kihívást jelent, hanem a felelősségi kérdéseket kell tisztáznia egy esetleges baleset során. Továbbá a társadalmi és etikai kérdésekre is választ kell adnia, hiszen az önvezető autók hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek és tárolnak. Dr. Herke Csongor hangsúlyozta, hogy a jogi keretek megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy az önvezető autók biztonságosan, átláthatóan és felelősségteljesen közlekedhessenek az utakon, és hogy a társadalom bizalommal fogadja ezt az új technológiát.

A jogi szakértő szerint a nemzetközi példák tanulmányozása és a legjobb gyakorlatok átvétele segíthet a jogalkotóknak a megfelelő szabályozás kialakításában. Fontos, hogy a szabályozás ne akadályozza a technológiai fejlődést, hanem éppen ellenkezőleg, támogassa azt, miközben biztosítja a közlekedés biztonságát és a felhasználók jogait.

Az ELTE és a magyarországi Bosch csoport képviselői Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos részvételével megállapodást írtak alá az együttműködés további 5 évre szóló folytatásáról, mely új távlatokat nyit a hazai MI felsőoktatás és a gyakorlatban is alkalmazható, jövőformáló MI fejlesztések területén. A stratégiai cél hosszú távon, hogy az intézmény Közép-Kelet-Európa legelismertebb alkalmazott mesterséges intelligencia ipari tanszékévé váljon.

Egyetem és ipar: a partnerségé a főszerep

A Bosch stratégiájának két évtizede része egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatát erősíti. A vállalat fontosnak tartja, hogy az akadémiai szektorral összefogva szerepet vállaljon az innovációs iparág formálásában, és részt vegyen az új mérnök- és informatikusgenerációk képzésében. „A Bosch elkötelezett a mesterséges intelligencia fejlesztése mellett. Meggyőződésünk, hogy az MI ipari alkalmazásában akadémiai partnereinkkel közösen még sokoldalúbb megoldásokat hozhatunk létre. Büszkék vagyunk az ELTE-Bosch együttműködés eddigi öt évének eredményeire, és hiszünk a következő évek sikerében is. A mesterséges intelligencia ipari tanszékkel kimagasló színvonalú szakmai műhelyt teremtettünk, amely nemcsak naprakész tudást ad a jövő MI szakembereinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat kínál az ipar számára” – mondta el Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az ELTE Informatikai Kara küldetésének tekinti az egyetemi tudástőke innovatív hasznosítását. Az egyetem hisz abban, hogy az innovatív ötleteket a világszínvonalú tudás alapozza meg és viszi sikerre. A siker képlete azonban ennél többet kíván: ipar és egyetem együttműködésében a szakemberképzés, tananyagfejlesztés, a tehetséggondozás mind olyan területek, amik egy komplex és stratégiai jellegű együttműködésben a kutatás-fejlesztést kiegészítik, támogatják, és segítenek létrehozni a kritikus kutatói tömeget. „2025-re a kiinduláskor kitűzött célokat elértük, a további növekedés alapjait leraktuk. A Bosch csoport és az ELTE Informatikai Kar közös kezdeményezése új szintre emeli az akadémiai tudás hasznosítását, ezzel erősítve Magyarország helyét a technológiai és gazdasági élvonalban” – hangsúlyozta Dr. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Kar dékánja.

Önvezető járművektől az automatizált gyárakig

Az ELTE-Bosch mesterséges intelligencia ipari tanszékén közel 30 különböző K+F témában zajlik jelenleg is együttműködés az alapító partnerek között. A tanszék kutatásai hozzájárulnak többek között az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, a robotika és az emberi agyműködést egyre jobban leképező innovatív rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához is.

Az egyetem és a vállalat együttműködésének kiemelt területe az autonóm vezetés, mely számos ponton kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. A külső környezet és a belső utastér érzékelésétől az útvonaltervezésen át, a jármű célba juttatásáig MI alapú technológiák egész sorára van szükség. A különböző szenzorokból érkező adatok virtuális környezetté alakításában, a jármű mozgásának tervezésében, vagy akár a sofőr fáradtságának felismerésében is kiemelt szerep jut a legújabb MI-megoldásoknak.

Emberként gondolkodó számítógépek segíthetik a biztonságot

Az autóipari fejlesztésekhez kapcsolódó ugyancsak izgalmas és nemzetközi szinten is élvonalbeli fejlesztési irány a neuromorf, azaz az emberi agy által inspirált, MI alapú számítástechnika, amelyet szintén közösen kutatnak a Bosch és az ELTE szakemberei. A neuromorf számítástechnika olyan hardveres és szoftveres rendszerek fejlesztését jelenti, amelyek az emberi agy működését képezik le, különös tekintettel az idegsejtek kommunikációjára és a neuronhálózatok szerveződésére. A neuromorf számítástechnika új szintre emelheti például a vezetéstámogató rendszerek képességeit.

Hamarosan munkába állhat a kicsomagoló robot

Az MI alapú technológiák a gyártásoptimalizálás során is fontos szerephez jutnak: az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken erre vonatkozó fejlesztések is zajlanak. A robotika hatékony eszköz a termelékenység növelésére, MI-vel való ötvözése szinte végtelen lehetőséget kínál bonyolult munkafolyamatok automatizálására is. Az ELTE-Bosch együttműködés fontos eredménye egy különleges ipari kicsomagoló robot, mely a tervek szerint a vállalatcsoport hatvani telephelyén állhat hamarosan munkába. A berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönfélébb kiszerelésekben napi szinten beérkező alapanyagok, alkatrészek, összetevők automatizált kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére.

Okos kamerarendszer és digitális iker technológiák a hibafelismerés szolgálatában

A tanszéken zajló kutatások széles spektrumot ölelnek fel. Különböző testpózok, mozgások detektálására és elemzésére egy olyan okos 3D kamerarendszer kifejlesztésén is dolgoznak, ami jelentősen leegyszerűsíti a jelenlegi eljárásokat, így könnyen felhasználható akár a sport, a rendvédelem, vagy az egészségügy (pl. autizmus diagnosztika) területén is. A kutatási irányok között szerepel olyan MI-alapú, ún. digitális iker technológia is, amely többek között ipari környezetben a hibafelismerésben, vagy az egészségügyben a rehabilitációs gyógytorna megfelelő végrehajtásában jelenthet segítséget.

A jövő AI szakértői itt tanulnak

Az ELTE-Bosch együttműködésének köszönhetően a tanszéken az egyetemi hallgatók releváns gyakorlati tapasztalatot és versenyképes szakmai tudást szerezhetnek. A tanszék által vezetett Mesterséges Intelligencia szakirányra az elmúlt 5 év alatt összesen 250 hallgató iratkozott be, közülük eddig 81-en szereztek mester diplomát. A képzéshez kapcsolódóan a tanszék 34 mesterséges intelligenciához köthető kurzust biztosít, valamint részvételi lehetőséget a különböző ipari és kutatási projektekben. A következő tanévben európai uniós kettős diplomás mesterképzés is indul, mely az érzelmi mesterséges intelligenciára fókuszál. Az ELTE Informatikai Kar szakmai koordinálásával, 11 hazai felsőoktatási intézmény konzorciumában zajlik jelenleg a Mesterséges Intelligencia Mesterképzés elindítása.

Szakmai és anyagi támogatás a jövő MI-mérnökeinek a Boschtól

A Bosch a szakmai és ipari know-how mellett a mesterséges intelligencia ipari tanszék oktatási és közösségi tereinek kialakításában is szerepet vállalt a New Way of Working koncepció mentén. A vállalat a hallgatókat ösztöndíjakkal és különböző támogatásokkal is segíti. Az ELTE Informatikai Kar Neumann programján keresztül az alapképzésben résztvevő tehetséges diákokat támogatja, míg a mesterképzésben a BEST – Bosch Engineering Scholarship Team ösztöndíjprogram nyújt anyagi segítséget és szakmai mentorálást a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, ambiciózus hallgatóknak.

Bodó Teodóra közel 20 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik. 2003 és 2010 között a Budapesti Értéktőzsde kommunikációs vezetőjeként dolgozott. Ezt követően a Provident Pénzügyi Zrt.-nél folytatta karrierjét, ahol kezdetben a cég külső kommunikációjáért felelt, majd a vállalati és kormányzati kapcsolatok igazgatóság vezetőjeként a cég külső és belső kommunikációját is felügyelte. 2014-ben, az igazgatóság tagjaként közel egy évet töltött Madridban, a Provident anyavállalatánál, a public affairs terület élén. A nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően pályafutását a világ egyik legnagyobb, amerikai orvosi műszergyártó cégénél folytatta. A Medtronic regionális vezetőjeként 20 ország kommunikációját irányította Közép- és Kelet-Európában. Több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik kommunikációs stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, válságkezelésben, kormányzati kapcsolatok menedzselésében, társadalmi felelősségvállalási, valamint munkáltatói márkaépítési programok támogatásában. Bodó Teodóra az UNICEF Magyarország kuratóriumának tagja.

Az új kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató kinevezése kapcsán elmondta: „Eddigi szakmai pályafutásom nagyrészt nemzetközi munkakörnyezetben telt. Fontos számomra, hogy a Bosch globális szinten is meghatározó vállalatcsoport, több mint 410 000 munkavállalójával világszerte. Magyarországon közel 15 000 kollégának adunk munkát, a Bosch csoport az ország egyik legnagyobb munkaadója. Örülök, hogy kiváló csapathoz csatlakozom és részt vehetek a jövő technológiájának, innovációinak alakításában.”

Dr. Ficzere Ferenc 2002 óta dolgozik a Bosch csoportnál és 2007 óta vezette a vállalati kommunikációt. Irányítása alatt a kommunikáció is végigkísérte azt a növekedést, ahogy a vállalatcsoport Magyarország legnagyobb ipari munkaadójává vált. Nevéhez köthető többek között az összes magyarországi Bosch telephely egységes kommunikációs stratégiájának kidolgozása és megvalósítása, hogy a Bosch a világon először Magyarországról jelentkezett be a közösségi médiában, valamint a Magyarországon egyedülálló és hiánypótló, már 12 éve zajló autóhasználati kutatás ötlete és kivitelezése. Dr. Ficzere Ferenc az orvosi hivatást választva a Bosch Medical Center igazgatójaként folytatja a vállalaton belül karrierjét. A Bosch Medical Center egy rendhagyóan új egészségügyi modell innovációját kezdte el. Ez túlmutat a foglalkozás-egészségügy feladatain, kiemelt célja a dolgozói lojalitás-program részeként a munkáltatói felelős gondoskodás, az egészségkultúra fejlesztése, valamint hosszú távon az egészségügyi ellátási rendszer jobbá tétele.