“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak” – fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform” – fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak” – véli az INSPYRE szakértője.

“Új korszakba lépünk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések gyakorlatilag az élet minden területére hatást gyakorolnak majd.  Az ezekért a fejlesztésekért versengő cégekkel ellentétben a felhasználók szempontjából ez a folyamat azonban éppen olyan észrevétlenül fog végbemenni, mint ahogy a mobilfizetés vagy az online kommunikációs eszközök az életünk részévé váltak” – fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

Metaverzumok

Korszakhatárt jelöl a Facebook idén októberi névváltása. A közösségi oldal anyacégének új neve, a Meta arra utal: 2021-re eljutottunk egy olyan technikai fejlettségi szintre, mely lehetővé teszi a sokak által régóta várt metaverzumok kezdetét.

Ezek olyan rendszerek, amelyekre többek között virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) eszközök segítségével bárhonnan csatlakozhatunk, az így létrejött térben pedig ügyeket intézhetünk, vagy szórakozhatunk is. Ilyen értelemben a metaverzum koncepció az internet kiterjesztésének tekinthető. Felmenőjéhez hasonlóan a metaverzum is elképesztő gazdasági potenciállal bír, melynek kiaknázásáért már most jelentős küzdelem zajlik. Úgy tűnik, hogy ebben jelenleg a Facebook-Meta bizonyul úttörőnek, de szorosan a sarkában ott van a Microsoft is. A felhasználói platform mellett mindkét cég célja az első üzleti metaverzum megteremtése, mellyel munkafolyamatokat gyorsíthatnak fel, vagy tehetnek teljesen automatikussá.

“2022-ben egészen biztosan megjelenik majd az első kezdetleges metaverzum, melyre évtizedek múlva úgy fogunk visszatekinteni, mint ahogy a PC-k szemszögéből ma a Commodore 64-re gondolunk. Az egyelőre nyitott kérdés, hogy ezzel melyik cég áll elő először, és kié lesz majd a meghatározó platform” – fogalmaz Borzák Péter.

Szemmel, kézzel, hanggal irányított virtuális valóságok

A metaverzumok megjelenése természetesen a használatukat segítő technikák és perifériák robbanásszerű fejlődését és elindítja majd. A virtuális és a kiterjesztett valóságra alapuló technológiák kezeléséhez már nem igazán alkalmasak a jelenleg használt grafikus felhasználói felületek (GUI). Helyüket mindinkább a természetes felhasználói felületek (NUI) veszik át. Ezek a megoldások a szem- és kézmozgások alapján, vagy hangvezérlés segítségével irányítják felhasználói környezetet. Az erre alapuló eszközöket (pl. VR szemüvegek, mozgásérzékelők) az elmúlt években egyelőre csak a szórakoztatóipar használta több-kevesebb sikerrel. Mivel rendkívül erős hardvert és internetkapcsolatot igényelnek, így általában az áruk is magas, ezért nem tudtak még széles körben elterjedni. Amint azonban kialakul az üzleti célú hasznosításuk, a vállalatok egymást túllicitálva igyekeznek majd felszerelni dolgozóikat. A nélkülözhetetlenné váló okoseszközök tömeggyártásában egyedül az elnyúló csiphiány okozhat elakadásokat.

Gyülekeznek a felhők 

A metaverzumok zökkenőmentes működéséhez a vezérlőeszközök mellett a digitális infrastruktúrának is párhuzamosan fejlődnie kell. A következő években az 5G és utódai térnyerésével egyre általánosabbá válik a szatelit alapú lefedettség.

Szinte mindenhol elérhető lesz majd az internetkapcsolat, mely lehetővé teszi, hogy otthonunkat, autónkat, vagy akár háztartási gépeinket is csatlakoztassuk a hálózathoz és távolról irányítsuk őket. A dolgok internetje (IoT – Internet of Things) keretében az erre alkalmas készülékek folyamatosan kommunikálnak a felhőalkalmazásokkal, melyek a kapott adatok alapján akár helyettünk is elvégzik az optimális beállításokat.

“Egyértelmű, hogy a felhő alapú alkalmazások váltak a meghatározóvá. A beérkező adatokat elemezve az algoritmusok folyamatosan képesek tanulni és fejleszteni a szolgáltatásokat. A már most is létező technológia amellett hogy életünket hivatott könnyebbé tenné, számos veszélyt is rejt magában. Az így generálódó rengeteg személyes információ biztonságos tárolása folyamatos kihívást jelent majd a szolgáltatóknak.” – véli az INSPYRE szakértője.

A new york-i tech-tanácsadó cég, az ABI Research szerint az IoT területén belül a legfejlettebb technológiákon – mint az AI és a gépi tanulás – alapuló szolgáltatások piaca évente 40 százalékot nő majd a következő esztendőkben, és a terület forgalma 2026-ra elérheti a 3,6 milliárd dollárt.

Azt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) szerepe mennyire fontos, jól mutatja az Európai Unió törekvése: évente összesen több mint 20 milliárd euró összegű beruházást valósítana meg ezen a területen. Európa vezető szerepet szán magának az MI projektekben, és a 2030-ig tartó időszakot „digitális évtizeddé” akarja tenni.

Algoritmusok irányítják az életünket

Milyen fejlesztések határozzák meg az életünket? „Az MI és a gépi tanulás kapcsán még sokan azt gondolják, hogy ez egy kiforratlan, a jövőben megvalósuló technológia, ami még évekig nem befolyásolja a mindennapjainkat – ez azonban tévedés. E pillanatban, e sorok olvasása közben is folyamatosan befolyásolja az olvasót az MI és a gépi tanulás: a közösségi média vagy a Google kereső algoritmusa már hosszú ideje elemzi a felhasználót, éppen ez alapján döntötte el, hogy ezt a témát, ezt a cikket nagy valószínűséggel érdekesnek fogja találni” – fogalmaz Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezetője.

Egy másik példát is említ a közösségi média világából: ha az okostelefonunkkal fényképezünk, akkor az általunk készített képet a háttérben egy mesterséges intelligencia a másodpercek törtrésze alatt elemezte és javította ki annak érdekében, hogy minél jobb minőségű legyen a végeredmény.

Negyedik generációs technológiák az üzleti életben

A negyedik generációs technológiák az üzleti életben is rengeteg fejlődési lehetőséget kínálnak a cégeknek – hangsúlyozza a technológiák üzleti alkalmazásában jelentős hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező INSPYRE.

A cég például nemrégiben egy magyarországi összeszerelő üzemben a képfelismerés és képfeldolgozás adta lehetőségeket kihasználva olyan alkalmazást fejlesztett, amely nyomon követi, hogy az üzem több tíz hektáros területén hol találhatók éppen az egyes termékek vagy munkaeszközök, és azok éppen milyen munkaszakaszban érintettek.

Nemcsak az elemzésben járnak elől ezek a technológiák, hanem a következtetésekben is – ez pedig a kreatív szakmában történő alkalmazásra is számos lehetőséget ad.

A tényellenőrzésre és -felderítésre szolgáló WeVerify például olyan beépülő online modulokat kínál, amelyek segítik a tényellenőrzőket, újságírókat, emberjogi aktivistákat és polgárokat abban, hogy megvizsgálják a közzétett videók és képek valóságtartalmát, és szükség esetén leleplezzék a hamis információkat. Elkezdődött már olyan szövegíró alkalmazások használata is, amely egy szabadon megadott téma alapján először „tájékozódik” Google keresések segítségével, majd a találatok alapján saját(!) konzekvenciát von le és ír belőle cikket. Az úgynevezett Fluency AI-k pedig az angolul írt mondatokat értelmezik és teszik „anyanyelvibbé” szókincs és szórend tekintetében.

Szabályozni kell a területet

Mi várható a jövőben? „A megbízható mesterséges intelligencia több téren is tartogat előnyöket: javíthatja az egészségügyi ellátást, biztonságosabbá és környezetkímélőbbé teheti a közlekedést, növelheti az ipari termelés hatékonyságát, továbbá olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást” – érzékelteti a lehetőségeket Borzák Péter.

Felhívja azonban a figyelmet: a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése is. Az Európai Unió már kiadott egy szabályozó kódex tervezetet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát, amelyet három elemmel definiál: az MI-nak meghatározott technológiákat kell alkalmaznia, ember által kijelölt célokat (önállóan) kell tudni követnie, valamint olyan kimeneteket (ajánlás, döntés, predikció) kell produkálnia, amelyekkel „befolyásolja” a környezetet.

A McKinsey átfogó nemzetközi tanulmánya szerint a munkavállalók 20-25 százaléka a fejlett gazdaságokban akár 3-5 napot is dolgozhat otthon anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Ez jellemzően 4-5-ször több távoli munkavégzést jelent, mint a világjárvány előtt.

Dolgozz bárhonnan!

„Átalakult az irodák szerepe a pandémia következtében. A munkavégzés helye egyre inkább a munkatárs otthona, az iroda pedig a kollaboráció és a csapatépítés színtere. Nagyon sok cég vakarja most a fejét, hogy mi legyen, hiszen új sztenderdeket kell felállítani” – vallja Borzák Péter, az INSPYRE stratégiai vezetője.

Az informatikai fejlesztésekkel és blokklánc alapú technológiákkal foglalkozó magyar IT ügynökség folyamatosan figyeli a magyar és nemzetközi piacot. Azt tapasztalja, hogy a home office előnyeit gyorsan felismerték a cégek: a lehető legjobb munkaerőt alkalmazhatják, mindenféle földrajzi megkötés nélkül, megnövekedett produktivitással. A Harvard Business Review szerint új jelszó született: Work from Anywhere (WFA). Világszerte éppen az IT-fókuszú cégek járnak élen ebben a folyamatban, mint a Reddit, a GitLab, a Zapier – vagy itthon az INSPYRE, amely nem klasszikus irodai környezetben, hanem egy budapesti irodahajón működik.

Hibrid irodák: fókuszban az együttműködés

A McKinsey 278 cégvezetővel készült felmérése szerint átlagosan 30 százalékkal csökkentenék a cégek az irodák méreteit, ezáltal naponta kevesebb munkavállalónak kellene fizikailag is megjelennie munkahelyén. A Bloomberg elemzése szerint is a hibrid iroda felé indultak el a világvállalatok: néhányszor a héten személyesen is bejárnak a munkatársak, találkoznak, egyeztetnek, ezekre a napokra kerülnek az olyan aktivitások, amelyek személyes jelenlétet igényelnek, amelyeket nehezebb a virtuális térben lebonyolítani. Olyan hatalmas munkáltatók terveznek ezzel a működési modellel, mint a Deutsche Bank vagy az Apollo, a Dropbox 3000 munkavállalója pedig már most is így dolgozik.

„A kulcskérdés már nem az, lehet-e otthonról hatékonyan dolgozni. Inkább az, hogyan lehet segíteni a munkatársak együttműködését, személyes és szakmai kapcsolatait a távoli munkavégzés során? A szociális izoláció, illetve az adatbiztonsági kockázatok növekedése is komoly kihívást jelent” – fogalmaz Borzák Péter.

A szakember felhívja a figyelmet: az automatizációt és digitalizációt számos területen felgyorsította a pandémia. Az online vásárlás egyes országokban 3-5-ször nagyobb sebességgel bővült, mint a korábbi években. Az olyan online szolgáltatások is jelentős növekedést produkálnak, mint az online bankolás, a streaming vagy akár az online orvosi szolgáltatások. Ám ezek is mind-mind komoly adatbiztonsági kérdéseket vetnek fel, melyeket minden vállalatnak kezelnie kell.

Továbbra is szükség van a személyes kapcsolatokra

Van azonban, amit továbbra sem lehet távoli munkavégzésben, virtuálisan igazán hatékonyan ellátni: ilyenek többek között a kritikus üzleti döntések, az ötletelés, a személyes jellegű, például HR-fókuszú beszélgetések, valamint az új munkatársak betanítása: sokkal nehezebb távoli munkavégzésben segítséget kérni egy tapasztaltabb kollégától. Már maga a toborzás is nehézkesebb, hiszen egy videókonferencia során sérül az interjúélmény – nem lehet megtapasztalni a cég hangulatát, személyes jellemzőit, mint egy személyes interjún.

Borzák Péter szerint tehát az irodának továbbra is fontos szerepe van abban, hogy a munkatársak hogyan ítélik meg a céget, különösen a tudásfókuszú iparágakban. Az iroda funkcióját tekintve már egyre kevésbé „munkahely” – inkább olyan kollaboratív tér, ami együttműködésre, szociális interakciókra, új gondolatokra és innovációra sarkall. A munkatársaknak is van erre igénye: a Morning Consult felmérése szerint az alkalmazottak 63 százaléka valamilyen formában mindenképp szeretne irodai környezetben is dolgozni a továbbiakban, az otthoni munkavégzés lehetősége mellett.