A legtöbb szülő nap mint nap szembesül azzal, hogy gyermeke egyre több időt tölt a képernyő előtt: de tudjuk-e, hogy ezalatt milyen alkalmazásokat használ? Kikkel van kapcsolatban? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyek felvetődnek a szülőkben, egy 21. századi család életében. A Vodafone által megrendezett Digitális Család Fesztivál a digitális szakadék és a digitális eszközhasználat jelenségét helyezte fókuszba.

Ezt a témát járta körül a Digitális Család Fesztivál keretében bemutatott Screenagers című dokumentumfilm is, amelyet budapesti zártkörű premierjét követően csak egyszer, ez alkalommal, Miskolcon láthatott a nagyközönség. A film a felelős eszközhasználat, az internetbiztonság és a megfelelő informáltság fontosságára hívja fel a figyelmet.

„A Vodafone számára egyaránt fontos, hogy elhozza a családok számára a legújabb technológiai megoldásokat és partnerként is jelen legyen a családok életében. A Digitális Család Fesztivált is azért szerveztük, hogy a szemünk előtt zajló változásokról párbeszéd indulhasson, hogy foglalkozzunk a témával” – nyilatkozta dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese, igazgatóságának alelnöke. „Egy általános iskolás és egy nagycsoportos óvodás kislány édesapjaként magam is tudom, milyen nehéz helyzetben vannak a szülők és a pedagógusok, ezért szeretnénk segíteni nekik eligazodni ebben a fontos témában.”

A Vodafone tavaly egy reprezentatív kutatás keretén belül vizsgálta meg a digitális eszközhasználati szokásokat a magyar családok körében. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy az általános iskolást nevelő családok 44 százalékánál vannak „kütyüzésre” vonatkozó szabályok, amelyeket mindenki betart, és a családok kétharmadánál tudatosan szerveznek a szülők közös programokat annak érdekében, hogy a gyerekek ne üljenek túl sokat a gép előtt.

A magyar szülők többsége felismerte, hogy felelős azért, mennyi időt töltenek gyermekeik a képernyők előtt, és 76 százalékuk szabályozza a képernyők előtt tölthető időt. Sok szülő rájött annak fontosságára, hogy nekik is ismerniük kell a virtuális világot, és igyekezniük kell képben lenni a digitális trendekkel.

A kutatás rámutatott, hogy úgy lehet a gyermekeknek hatékony iránymutatást adni a digitális világban, ha elindul egy beszélgetés a szülők és a gyerekek között, és kialakul a bizalom. Ehhez nyújt tanácsokat például a Digitális Család online magazin (digitaliscsalad.hu) is. A Vodafone által három évvel ezelőtt elindított oldal célja, hogy hasznos és hiteles tartalmakkal, útmutatásokkal támogassa a szülőket, és csökkentse a digitális szakadékot a szülők és a gyermekek között.

A Digitális Család Fesztiválon megnyitó beszédet mondott Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Kriza Ákos polgármester, valamint dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató helyettese, igazgatóságának alelnöke. Az exkluzív filmvetítést követően kerekasztal-beszélgetésen bontotta ki a témát Tari Annamária pszichológus, Váczi Dorottya, a Vodafone Alapítvány főállású digitális oktatási angyala, Koleszár Péter, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Modern vállalkozások programjának vezető IKT-tanácsadója, Fegyverneki Gergő tanár, digitálispedagógia-szakértő és Adamovits Áron fiatal influencer.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.