A második Magyar Instagram Körkép keretében a legnépszerűbb hazai márkákat, celebeket és médiumokat is listázta a Crane.

A második Magyar Instagram Körképből kiderül, hogy az elmúlt egy évben csökkent a megosztási, de nőtt a követési kedvünk, melynek legnagyobb nyertesei a hazai hírességek, de nincs okuk panaszra a magyar márkáknak sem. Idén 30 százalékról 50 százalékra ugrott a hazai celebeket követők száma. A szinte csak magyar közönséggel rendelkezők közül Dukai Regina, Sarka Kata és Istenes Bence örülhetnek a dobogós helyezéseknek. „A képmegosztó app népszerűsége töretlen úgy a civilek, mint a híres emberek körében. Idén március 19-étől például az Instagram felhasználói között köszönthetjük Ferenc pápát is, aki több mint 3 millió követőt szerzett már. Érdekesség, hogy Palvin Barbinak még nála is 1 millióval több rajongója van ezen a platformon” – mondta el Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója és a projekt vezetője.

Az ebook formában letölthető kutatási eredményekből kiderül, hogy a tavalyi adatokhoz képest minimálisan csökkent a márkák iránti vonzódás, de így is minden második válaszadó követ vállalkozást vagy brandet.” A celeb promóció azonban a márkáknak is kedvező lehet, hiszen a bújtatott termékelhelyezés sokkal eredményesebben működhet úgy, hogy a követők folyamatosan azt kérdezik, milyen rúzst, napszemüveget visel, vagy hol issza a reggeli kávéját. Fontos üzenet, hogy a klasszikus hirdetést a megkérdezettek fele kifejezetten idegesítőnek találja” – tette hozzá Boroznaki Gergő.

A követők számának változása alapján a magyar brandek számára is fordulópont volt az elmúlt egy év. A dobogó első fokára idén a Topjoy állhatott fel 82.000 követővel (tavaly a top5-ben nem szerepelt), melyet a Sugarbird (64.400) és a BP Shop Budapest (33.100) követ. Lemaradt a dobogóról a dm Magyaország (26.900) és a Nanushka (25.200). A hazai médiumok sem panaszkodhatnak: a TV2 (58.500), a Glamour (41.200) és az Index (31.000) versenyeznek az elsőségért, míg a top5-be befért a Cosmpolitan (24.900) és a Marie Claire (18.200) is.

„Az üzleti felhasználók számára több fontos tendencia rajzolódott ki a felmérésből. Míg például a Facebookot, Pinterestet, Twittert ugyanannyian használják, mint tavaly, a Snapchaten aktívak száma megduplázódott (kb. 40%). Az ebookban ezért külön fejezetet szenteltünk neki, melyből kiderül például, hogy egy tipikus felhasználó 18 év alatti, kisvárosban vagy községben élő hölgy. A Snapchat támadására azonban friss visszavágás történt az Instagram Stories és a Messenger Day irányából” – mondta el Boroznaki Gergő.

A felmérés hátteréről:

A Crane a magyarok Instagram-használati szokásairól végzett felmérést második alkalommal. A kutatás online megkérdezéssel zajlott, az adatok felvételére 2016 májusában került sor. A nem reprezentatív felmérésben 3400-an vettek részt. A kutatás értékelését azon kérdőívekre vonatkozóan végezték el, ahol teljes körűen rendelkezésre álltak az életkor-lakóhely-nem adatok, így 3076 résztvevő válaszai alapján készült a Magyar Instagram Körkép 2016. A toplisták adatai a 2016. szeptember 29-ei állapotot tükrözik.

A program az Egyesült Királyságból érkező vendégelőadó, Nick Fuller, az ottani direktmarketing szövetség mobil tagozatának korábbi vezetőjének (a képen) vitaindító előadásával kezdődött: a legfrissebb brit kutatási adatokon keresztül mutatta be a teljes világpiacra és az EU országaira is érvényes eszközhasználati trendeket – mind fogyasztói, mind hirdetői szempontból. Bognár Vera, a MediaCom digital knowledge és account managere a nemzetközi trendeket a hazaiakkal összehasonlítva elemezte a számok tükrében, megkülönböztetve a márkaépítést és a direct response célokat is szolgáló eszközöket. Boroznaki Gergő, a Crane ügyfélkapcsolati igazgatója a közösségi média platformok mobil applikációinak fejlődéséről, trendjeiről, a Snapchat Y-generációs térhódításáról, az első hazai Instagram Körkép eredményeiről és az ezzel kapcsolatos további tervekről számolt be. Brindza Gábor, a Madhouse ügyvezetője az okostelefonok bő egy évtizedes történetéről szóló összefoglalójában felhívta a figyelmet arra, hogy a reklámszakma ugyan viszonylag lassan követi a vásárlók megváltozott szokásait, de tavaly már így is majdnem 10 milliárd forintot költöttek valamilyen mobil eszközön történő megjelenésre, és további bővülés várható. Pataki Gábor, a Mobiltárca Szövetség főtitkára a mobil fizetési lehetőségek közül az NFC technológiát kiemelve arról számolt be, hogy a három nagy hazai mobilszolgáltató példaszerű összefogásával a fogyasztói tájékoztatást több szakaszra bontva próbálják elérni a nagyobb nyitottságot a felhasználók körében.

Peter Hofbauer, az osztrák Lucy Marx vezetője egy konkrét esettanulmányon, a McDonald’s számára készített ételrendelő és fizető mobilalkalmazás és dialógusmarketing-eszköz bemutatásán keresztül világított rá a viselkedés alapú célzás sokak számára egyelőre homályos területére. Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország vezető szakértője a különböző típusú vonalkódok kulisszái mögé vezette be a hallgatóságot, felfedve a kapcsolatot a növekvő okostelefon-penetráció és az azonnali fogyasztói tájékoztatás új perspektívái között. Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már drámaian növekszik az email-olvasás és a hírlevelek átkattintásának aránya mobilon (a 2014-es 20%-ról 25%-ra nőtt ez a szám itthon tavaly). Ennek megfelelően már nem csak az érkezés, hanem a kiküldés is sokszor mobilon történik, ezért szükséges leegyszerűsíteni mind a szerkesztési, mind az adatelemzési folyamatokat. Vit Soupal, a Deutsche Telekom Business Marketing Europe, M2M / IoT és Big Data vezetője négy ország (Magyarországon kívül Szlovákia, Ausztria és Lengyelország) egy-egy esettanulmányán keresztül mutatta be, hogy milyen újabb helymeghatározási és célzási lehetőségeket biztosítanak a gyorsan fejlődő mobiltechnológiák. Nagy Norbert, a Prime Rate intelligens nyomda marketing vezetője a hibrid technológia fejlődéséről és felhasználási lehetőségiről tartott szemléletes, látványos elemekben gazdag előadást. Mondovics Péter, a MasterCard marketingvezetője szerint a jövő már elérkezett: a távoli és személyes bolti vásárlások történhetnek ugyanazon a platformon, mégpedig a mobiltelefonunkon keresztül, ha a megfelelő háttéradatbázis és technológia a rendelkezésünkre áll. Végül a TáMOP MeNTA projektjének képviseletében érkező Maráczi Fruzsina előadását hallgathatták meg a résztvevők a mobiltelefonos betegtájékoztatási alkalmazás jelenlegi működéséről, fejlesztési stádiumáról és jövőbeli kiterjesztéséről. A rendezvény záróakkordjaként az előadók egy része kerekasztal-beszélgetés keretében a nap folyamán elhangzottak értékelésével, újrafeldolgozásával összegezte a konferenciát.

„Nick Fullert, az angol digitális és CRM gurut is idézve elmondhatom, hogy immár nem az egyes technológiák vagy kommunikációs csatornák évéről beszélhetünk, hanem a „nagyközönség-követés marketingjének” éveiről. Ennek mobilmarketinges lehetőségei pedig kreatív és nagyon széleskörű megoldásokat mutatnak, viszont egyelőre nagyrészt kihasználatlanok” – nyilatkozta Vámos-Hegyi Attila, a DIMSZ Mobilmarketing tagozatának elnöke a programról.

(Fotó: 123RF)