Hétfőn este indul az ATV népszerű vitaműsora, a CSATT Egri Viktorral, pénteken pedig 21:55-től új adással jelentkezik a CSATT.2.

Szeptember 23-tól az Öt legfrissebb adásai keddenként 21:55-től lesznek láthatóak. Szeptember 25-től csütörtök esténként egy vadonatúj produkció, a Tükör kerül bemutatásra. A politikai talkshow három női vendég részvételével zajlik, akik az aktuális közéleti kérdéseket vitatják meg, minden adásban egy-egy férfi vendéggel kiegészülve. A műsorvezető Vogyerák Anikó, a cél pedig az, hogy egy kicsit más szemszögből láttassuk és vitassuk meg a politikai és közéleti témákat.

A politikai műsorok mellett a kultúra is kiemelten fontos az intézmény számára. Éppen ezért szeptember 8-17. között minden hétköznap este 22:55-től a Húzós – Halhatatlanok sorozat várja a nézőket. Szeptember 27-től pedig minden szombaton 22:40-től a Húzós – Generációk együtt egymásért című lesz látható.

Az ATV Extra továbbra is rendkívüli hírek csatornája. Élőben tudósítunk a fontos politikai eseményekről, sajtótájékoztatókról, tüntetésekről. Ezen kívül az ATV ikonikus interaktív műsora, a Fórum szeptembertől napi plusz egy adással jelentkezik.

A Médiacsoporthoz tartozó Spirit FM-en sem lesz hiány az idei szezonban a témák változatosságával. Augusztus utolsó hetében debütált a Provokatőr című műsor, amelyben egy perc alatt bárki bármit mondhat és két perc alatt biztosan lebuktatják. Három arc, három vélemény, nulla könyörület. A provokatőrök szerepében: Gavra Gábor, Boros Tamás és Dévényi István. A műsor hétfőtől csütörtökig minden este 6 órától lesz hallható, szeptembertől pedig az ATV Extrán is minden keddtől péntekig 21 órától lesz látható.

Szintén ebben a hónapban indul a Szív-Hang Podcast. Süveges Eszter műsorvezetésével többet tudhatunk meg a gyermeknevelés és fejlesztés nagy kérdéseiről.

A műsorvezetők szerint a vadonatúj műsor célja, hogy a meghívott vendégükkel, tulajdonképpeni „esküdttársukkal” aktuális és örökérvényű idézeteket vitassanak meg a politika, a közélet, a társadalomtudományok, a kultúra, a bulvár és a pszichológia területéről. A kiválasztott idézeteket egytől ötös skálán osztályozzák attól függően, hogy azok szerintük a kultúrpokolba vagy a kultúrmennybe valóak-e. Ezt követően kezdődik az érvelés, a vitázás, a meggyőzés, hogy közös nevezőre jussanak és kompromisszumot kössenek, majd a legvégén kimondják az ítéletet.

A műsorvezetők leginkább ara kíváncsiak, hogy az kiválasztott idézetekhez kötődő gondolataikat mennyiben határozzák meg az előítéleteik. Vajon tudnak az őket ért hatások, élettapasztalatok, az érzelmeik ellenében ténylegesen objektív döntéseket hozni, vagy egyáltalán kell-e erre törekedni?

Minderre hamarosan fény derül, hiszen a Három dühös ember november 4-én 18 órakor debütál a Spirit FM-en. Hétfőtől csütörtökig 18 órától új adásokkal, pénteken pedig a hét legjobb pillanataival várják a hallgatókat.

Mire legyen képes az állam? Hogyan működik hatékonyan? Milyen elvárásaink lehetnek a hatékony működésével kapcsolatban a 21. században? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kínál válaszokat az Egyensúly Intézet új, Hogyan tegyük hatékonyabbá az államot? című szakpolitikai javaslatcsomagja, illetve erről alakult ki izgalmas párbeszéd és helyenként szakmai vita a javaslatokat bemutató rendezvényen. A tanulmány fő témáiról Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, Palócz Éva közgazdász, a Kopint–Tárki vezérigazgatója, Juhász László közgazdász, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója és Sebestyén Géza, matematikus, közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője beszélgetett Filippov Gábor kutatási igazgatóval.

Állami képességek

„Az Egyensúly Intézet új szakpolitikai javaslatcsomagja abból indul ki, hogy a valódi kérdés nem az, hogy nagy-e vagy kicsi az állam, hanem az, hogy egyrészt mire képes, másrészt mi alapján dönthető el, hogy valami inkább az állam feladata vagy sem” – kezdte a beszélgetést Boros Tamás. Az agytröszt ezt elemezve fogalmazott meg az állami kapacitások erősítését és általában egy jobban működő állam létrehozását szolgáló, gyakorlati javaslatokat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ideológiafüggetlenül is lehet állami beavatkozásról, állami szerepvállalásról és annak a mértékéről beszélni. „Az állam jól meghatározható célok ellátására szerveződik. Fontos, hogy az eszközei megfelelnek-e az elérendő céloknak, illetve szintén fontos a visszamérés, de ez utóbbiban az állam egyelőre jelentősen elmarad a vállalati szektortól” – hangsúlyozta Juhász László.

Gazdagabb állam

Az Egyensúly Intézet most megjelent tanulmánya szerint a magyar állam viszonylag nagy, de kevéssé hatékony, és nem a versenyképességünket szolgáló szerkezetben költi el a rendelkezésére álló forrásokat. A kedvezőtlen üzleti környezetet olcsósággal igyekszik kompenzálni, vagyis tőkevonzó képessége érdekében bevételei jelentős részéről lemond (például alacsony társaságiadó-kulcs és különféle adókedvezmények révén). Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy versenyképességünk megőrzése, sőt erősítése mellett is jelentősen növelni lehetne az állam bevételeit, amelyek olyan stratégiai jelentőségű szakpolitikai célok megvalósítását szolgálhatnák, mint a közoktatás reformja vagy a népegészségügy megerősítése.

Az agytröszt szerint ezt segítené elő mindenekelőtt egy semleges adórendszer, amely azonos elvek szerint adóztatja a munka- és tőkejövedelmeket. Emellett az OECD-országok átlagára (35%) kellene csökkenteni a hazai átlagbérekre rakodó adó- és járulékterheket (ma 43%). Az EU-ban rekord alacsony, 9 százalékos társaságiadó-kulcsot is anélkül közelíthetnénk a régió többi államához, hogy ezzel adórendszerünk versenyképességét csökkentenénk.

„Az állami bevételek szempontjából a gazdaságfehérítés is jelentékeny hatással bír. Bár mára a feketegazdaság aránya 10 százalék alá csökkent, Dánia példájából kiindulva, ahol az arány 1 százalék alatti, Magyarország számára is vannak még lehetőségek, amelyeket ki kell használni” – hangsúlyozta Sebestyén Géza. A gazdaság fehérítését és az állami bevételek növelését szolgálná a készpénzmentes gazdaságba való átmenet felgyorsítása is: az Egyensúly Intézet javaslata szerint 2030-ra el kellene érnünk, hogy a tranzakciók legfeljebb egyharmada történjék készpénzzel. A számlavezetési és utalási terhek csökkentése, illetve az online bankolás ösztönzése mellett 2030-ra 1,5 millióról 300 ezer forintra kell csökkenteni a készpénzhasználati limitet, amelyet a magánszemélyekre is ki kell terjeszteni. 2024-től ki kell vezetni a készpénzt az ingatlan-adásvételi, 2030-ra pedig a lakásbérleti piacról is. Mindeközben arra is ügyelni kell, hogy az átállás ne a legszegényebbeket és az időseket sújtsa.

Okosabb és hatékonyabb állam

A magyar közszféra nagysága nagyjából megfelel az európai átlagnak, a közalkalmazotti pálya azonban európai összevetésben kiugróan rossz fizetéseket kínál. Ráadásul a versenyszférával ellentétben a közigazgatás kevésbé ösztönöz jobb teljesítményre. Válasszuk el élénken egymástól a politika és a szakértők hatásköreit – független adóügyi tanács létrehozásával javítsuk a döntéshozatal minőségét! A versenyszféra bérelőnye az utóbbi évtizedben mintegy 10 százalékra nőtt a közszférához képest – ezt a különbséget a következő évtizedben ismét a nullához kell közelítenünk, hogy a közszféra a legjobb jelentkezők közül válogathasson. Jobb erőforrás-felhasználást eredményezne, ha minden olyan bürokratikus tevékenységet automatizálnánk, amely ma már nem igényel személyes emberi részvételt. A magyar állam vezető posztjait (ahol a magyar nyelv ismerete nem elengedhetetlen feltétel) nyissuk meg a világ legjobb szakemberei előtt!

A magyar államnak általánosságban is kiemelt stratégiai célként kellene kezelnie az emberi erőforrások fejlesztését. Ennek a szektornak a kiszámítható finanszírozása érdekében sarkalatos törvényben kell rögzíteni, hogy az oktatási és egészségügyi rendszerre fordított GDP-arányos költéseket csökkenteni ne, legfeljebb a rendszeren belül átcsoportosítani lehessen.

A szakpolitikai javaslatok kapcsán az állami képességekről folytatott beszélgetésből is jól látszik, hogy kiegyensúlyozott szerepvállalás mellet az állam képes lenne csökkenteni a negatív piaci hatásokat, és jelentősen erősíteni tudná az egészséges ökoszisztémát. „Alapvetően változott meg az államhoz való viszonyunk. Az elmúlt években, de akár ennél hosszabb kitekintésben is sok külső körülmény is felértékelte az állam szerepét. Például a skandináv országokhoz képest az adófizetők bizalma viszont még erősödhet, hogy a pénzük jó helyre kerül, mert azt az állam jól költi el” – mondta el a beszélgetés során Palócz Éva.

Az állami képességek fejlesztéséről szóló javaslatcsomag innen, az ezt megalapozó háttértanulmány pedig innen tölthető le. A teljes beszélgetés pedig az Egyensúly Intézet Facebook oldalán visszanézhető.

Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagja ahelyett, hogy az egészségügyi ellátórendszer sokszor tárgyalt problémáit ismételné meg, a népegészségügyi rendszer jobbá tételére tesz javaslatot, és megmutatja, hogyan lehetne elérni, hogy minél kevesebb magyar betegedjen meg és szoruljon egészségügyi ellátásra. “Amikor ma a közbeszédben egészségügyről van szó, a döntéshozók valójában betegségügyről beszélnek. A hatékony népegészségügy ugyanis arról szól, hogy a lakosságnak el se kelljen jutnia az orvosig, hiszen egészségben éli le életét” – fogalmazta meg az agytröszt javaslatának egyik fő üzenetét Boros Tamás.

Zacher Gábor főorvos, egyetemi docens, a hatvani kórház és rendelőintézet orvosa, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának egykori vezetője a beszélgetésben kiemelte, hogy a 2,3 millió dohányos, illetve a 800 ezer alkoholista mellett is az elhízás és annak következményei fenyegetik a legtöbb magyart. „Az elhízott férfiaknál és nőknél 20-30 százalékkal magasabb a daganatos megbetegedés kockázata, és a túlsúly a koronavírus kiemelt rizikófaktorai között is szerepel.” Zacher Gábor emellett kiemelte a szűrési programok jelentőségét is. “Az elmúlt évtizedekben több szűrési tervezet is készült, de egyik sem gyökeresedett meg. Miért kell például több száz magyar nőnek meghalnia méhnyakrákban, amikor látható, hogy szűréssel elkerülhető, hogy ez a betegség végzetes legyen?” – tette fel a kérdést a főorvos.

Az Egyensúly Intézet javaslata is kiemeli, olcsóbbá és hatékonyabbá válik az egész rendszer, beleértve az egészségügyi ellátást is, ha a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészségfejlesztés állnak a középpontban.

„Az egészségre tőkeként, stratégiai befektetésként kell tekintenünk. 2050-re várhatóan sajnos 9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, vagyis sokkal kevesebb aktív embernek kell sokkal több passzívat eltartani” – hangsúlyozta a rendezvényen Filippov Gábor. A népegészségügy egyszerre egyéni, társadalmi és nemzetgazdasági ügy. Boros Tamás szerint „minél szegényebb, minél iskolázatlanabb valaki, annál korábban hal meg, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy a legtöbbet a szegénység csökkentésével lehetne tenni az egészségügyért”.

Az Egyensúly Intézet a két tucat konkrét javaslatát témacsoportonként fogalmazta meg. Az alapellátások népegészségügyi fókuszú megerősítését célzó javaslatok mellett a szűrési programokra, a különböző életszakaszokhoz kapcsolódó (gyerekkori, munkahelyi és időskori) intézkedésekre, a táplálkozásra és az egészséges lakókörnyezet biztosítására írtak ajánlásokat a döntéshozóknak.

A javaslatok között szerepel egy igazi hungarikum, a felnőttekre kiterjesztett védőnői szolgálat, valamint a közösségi egészségőrök intézménye, melyeknek főleg a hátrányos helyzetű településeken és a leszakadók között lenne kiemelt szerepük. Emellett az Egyensúly Intézet a tanulmányban megfogalmazott ajánlásokat a több szakmát összefogó, prevenciós és egészségfejlesztő csoportpraxisok létrehozására, a 35 és 64 év közötti magyarokra vonatkozó ötévenkénti általános egészségi állapotfelmérésre, valamint egy úgynevezett egészséglottóra, ahol pénznyeremény kisorsolásával motiválják a lakosságot egy egészségtámogató mobiltelefon-applikáció használatára.

A részletes javaslatcsomagot minden hazai vezető politikai és gazdasági döntéshozó megkapja a következő napokban.

Az Egyensúly Intézet szakpolitikája a népegészségügyi rendszer reformjáról innen, részletes háttértanulmánya pedig innen tölthető le.

Fotó: Fabio Comparelli, Unsplash

Szeptemberben jött a hír, hogy megalakult Magyarország új agytrösztje, az Egyensúly Intézet. Azóta az intézet első produktuma is megjelent, bemutatták a Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak című könyvet.

Marketinges szemmel nézve egy ország is értelmezhető úgy, mint egy termék, az agytröszt munkája pedig egyfajta ‘termékfejlesztés’, amelynek során felmérjük az erősségeit és a gyengeségeit, és – a lehetőségek figyelembe vételével – a fejlesztés kívánatos irányait.

„Egyetlen ország jövője sincs előre megírva” – olvasható a könyv bevezetőjében, amely a következő kérdésekre keresi a választ: Hol állunk ma? Hova szeretnénk eljutni? Hogyan szeretnénk eljutni oda?

Ki a magyar, mi a magyar? Mit jelent a jövőbe tekintő, pozitív nemzettudat?  Milyennek képzelik a tiszta Magyarországot? Néhány további hívószó a ma esti beszélgetésből: fenntartható környezet, karbonmentes világ, megújuló források, a humán tőke fejlesztése.

Új reformkor küszöbén állunk? Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

Az Egyensúly Intézet állandó kutatói csapata neves szakértőkből, közgazdászokból, szociológusokból, politikatudósokból, klímaszakértőkből áll. Az agytröszt munkáját több mint egy tucat tanácsadó is segíti, többek között Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának programigazgatója, Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap korábbi igazgatója, Heal Edina, a Google Magyarország korábbi igazgatója, Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi igazgatója és Zlinszky János egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és számos más felsőoktatási intézmény oktatója.

Az új agytröszt hosszú távú trendeket, Magyarország felemelkedésének lehetőségeit vizsgálja. Kiemelt kutatási témái közt szerepelnek többek között: a magyar gazdaság lehetséges kitörési pontjai, a humán tőke fejlesztése, különös tekintettel az oktatásra, a robotizáció és az átalakuló munkaerőpiac, levegőnk és vízkészletünk tisztasága, a nemzeti öntudat és a közösségek szerepe, valamint az átalakuló világrend.

Szeptemberben jelenik meg az Egyensúly Intézet és az Osiris Kiadó közös kötete Magyarország 2030 címmel, amelyben az agytröszt a következő évtizedre vonatkozó országvízióját mutatja be.

Az Egyensúly Intézet podcastsorozatában az ország döntéshozói, véleményvezérei, cégvezetői mutatják be saját víziójukat Magyarországról: az első beszélgetésekben Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség államtitkára, Navracsics Tibor és Andor László volt uniós biztosok, valamint Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója beszél 2030 Magyarországáról.

Az Egyensúly Intézet első rendezvényein fog előadást tartani Francis Fukuyama, a világ egyik legbefolyásosabb politikafilozófusa, Tomáš Sedláček cseh közgazdász és Richard G. Wilkinson világhírű brit járványtanszakértő.

Az Egyensúly Intézet első könyveiről, szakpolitikai javaslatairól, rendezvényeiről a www.egyensulyintezet.hu honlapon, az agytröszt Facebook-oldalán és a médiából értesülhet.

Mi az az agytröszt?

Agytrösztök a világ szinte összes országában működnek azzal a céllal, hogy összekössék a tudomány világát a politikai-gazdasági-kulturális döntéshozókkal. Az agytrösztök egyfajta hídszerepet töltenek be a társadalom e két szférája között. Gyakorlatorientált szakpolitikai megoldásokat ajánlanak, ennek során pedig nem a tudományos újítás vagy az idézettség fontos számukra, hanem az, hogy javaslataikat a mindenkori politikai, gazdasági és kulturális döntéshozók felhasználják. Az agytrösztök kutatásokat folytatnak, közvélemény-kutatásokat végeznek, gyakorlatorientált szakpolitikai képzéseket tartanak, könyveket és tanulmányokat adnak ki, rendezvényeket szerveznek.