Bonyhádi Gábor 15 év szakmai tapasztalattal rendelkezik. A 37 éves marketingszakember tanulmányait követően két társával reklámügynökséget alapított, amely a hazai piacon elsőként honosította meg többek között a gerillamarketinget, és alkalmazott vírusvideókat. A reklámügynökségi karriert követően Bonyhádi Gábor startupok alapításával és felfuttatásával foglalkozott. Ezek közül ma is működő vállalkozása a felsőoktatásban dolgozó tanárok értékelésére szolgáló, a magyar egyetemisták és főiskolások többsége által használt Markmyprofessor.com oldal. A szakember később, másfél éven keresztül volt a Szamos Marcipán marketingigazgatója, majd öt éven keresztül – a Codecool CMO-jaként – részt vett a hazai programozói bootcamp piac felépítésében, és a Codecool hazai és közép-európai terjeszkedésének lebonyolításában. Bonyhádi Gábor 2012 óta a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja.

Az elmúlt négy évben több mint hússzorosára bővült itthon az intenzív és gyakorlatorientált képzés keretében szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok diákjainak száma. Az úgynevezett bootcampek segítségével idén már nagyjából ezer, főként 21 és 45 év közötti életkorú diák kezdhet új karriert programozóként néhány hónap tanulás után.

„A szoftverfejlesztők iránti munkáltatói kereslet folyamatosan bővül hazánkban is, ráadásul 2030-ra a jelenlegi munkakörök 52 százaléka lesz automatizálható a jelenleg már ismert technológiákkal, ezért óriási lehetőséget kínál a PROGmasters számára a munkavállalók átképzése a digitálisabb, akár fejlesztői tudást igénylő munkakörökbe” – mondja Bonyhádi Gábor, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

„Bonyhádi Gábor a bootcampek piacának hazai úttörői közé tartozik, aki jól ismeri az üzleti modellünket és a szektorunkat, emellett komoly menedzsment tapasztalattal rendelkezik. Gábor csatlakozása is támogatja azon stratégiai célunk elérését, hogy egy éven belül a jelenlegi szint duplájára növeljük végzett hallgatóink, valamint a számukra állást kínáló partnercégeink számát, így a továbbiakban is dinamikus növekedési pályán tartsuk a PROGmasterst” – teszi hozzá Filep Szabolcs, a PROGmasters társalapítója és vezetője.

A PROGmasters egy szoftverfejlesztők és tesztelők képzésével foglalkozó budapesti programozóiskola, amely állásgaranciát kínál végzett hallgatói számára, akik havi bruttó 350 és 450 ezer forint közötti kezdő fizetésért tudnak elhelyezkedni junior szoftverfejlesztőként. A PROGmasters tanfolyamain az elmúlt 3 évben közel 150 diák végzett, akik számára az iskola olyan partnereinél talált junior programozói munkát, mint például az Accenture, a Nokia, a GE Healthcare, az Ericsson vagy a Morgan Stanley.

Ahogy Bonyhádi Gábor (MMSZ elnökségi tag, Codecool) és Varga István (MMSZ elnökségi tag, Manta Marketing) az MIQ alkotói elmondták: nagyjából négy marketing szakember típus létezik. Vannak, akik egy-egy munkakörben mozognak otthonosan és vannak az ún. „T-shaped” szakemberek, akik szélesebb területen tevékenykednek és azon belül pedig egy-két szakterületet kiválóan ismernek. Vannak ugyanakkor „full-stack” szakemberek, akinek nem okoz gondot a marketing egyik részterülete sem, azonban a legtöbb szakterületről nincs mélyen megalapozott tudásuk. És persze ott vannak a vezetők, akik abban a legjobbak, hogy a munkatársaikból és az alvállalkozóikból kihozzák a legtöbbet, átlássák a szervezetet, a teljes stratégiát és irányt mutassanak: ők jellemzően a nagyvállalatok marketingigazgatói, vagy a multiknál dolgozó brand-menedzserek. Mindezek alapján az MMSZ-nél úgy látják, hogy a marketingszakembernek a sikerhez öt alapterültre kell összpontosítania a napi munkája során, azonban 2019-ben több területen is várható átrendeződés – e dimenziók keretén belül is.

• A marketingtevékenység és stratégiai tervezés

Ezen a téren a döntéshozók szerint az Y, Z generáció újdonsága mára már „lecsengett” – jönnek az alfák. A marketinghatás már a 2010 után született korosztályt is eléri , és ezzel együtt beköszönt az őszinte marketing kora – szakítani kell az álomvilággal, meg kell mondani a „frankót”. A márkák nyernek az őszinteséggel, a fogyasztók az infósztrádákon dübörögve szeretnek jól értesültek, bennfentesek lenni, „átlátni a szitán”. A nagy, magabiztos márkák felvállalhatnak akár megosztó, vagy népszerűtlen témákat is (pl. Nike – Colin Kaepernick kampány), ha azok egybeesnek az alapértékeikkel (Bene Nikoletta, SPAR). E mellett egyre nagyobb szerepe van a személyes adatok védelmének is, amely magával hozza majd a megfontoltabb, óvatosabb, tudatosabb jelenlétet a közösségi médiákban, miközben újra kell gondolnunk és át kell dolgoznunk a szolgáltatásokkal kapcsolatos customer journey-t is, hogy folyamatos és növekvő ügyfélélményt nyújthassunk (Földeák Gábor, UniCredit).

• A marketing-innováció

Az elkövetkező időszak a szuperdigitalizáció, valamint az autentikus történetek és emberi mindennapok összjátékának ígérkezik – vallják a döntéshozók. A Big Data fontosságának erősödésével a személyre szabott szolgáltatások és kommunikáció kerülnek előtérbe – tűpontos célzással belőve az értékmaximalizálást (Szilva Mónika, Nestlé). A rendelkezésre álló rengeteg adatból lehetőség lesz személyre szabott ajánlatokat, egyedi customer journey-t kialakítani: még gyerekcipőben járunk, de egyre inkább érzékelni fogjuk a konkrét jeleket (Földeák Gábor, UniCredit). Az AI (Artifical Intelligence, mesterséges intelligencia) mára már nem a jövő lehetősége, hanem több területen a marketing alapeszközeként funkcionál. A BI-ban rejlő végtelennek tűnő lehetőségek eredményeképpen a mindennapi életünket egyre jobban átszövő – sokszor megfoghatatlan digitalizációval szemben – inkább az autentikus, hiteles, kézzelfogható, eredeti történetek és az emberi kapcsolatok kerülnek majd előtérbe (Szilva Mónika, Nestlé).

• A projektek megvalósítása

Ha valakik, akkor maguk a döntéshozók saját bőrükön tapasztalják meg, hogy a szervezeteken belül zajló marketing-kommunikációs munka egyre inkább projektszerűen, eseti hálózatokba rendezett csoportok együttműködése keretében zajlik, amelyben kulcsszerepet kapnak a szervezetek saját munkavállalói (Katona Norbert, Szerencsejáték Zrt.). A saját dolgozó azonban nem kizárólag a szervezeten belül fontos: ők az egyik legerősebb marketingeszközként is egyre fontosabbá válnak, és nem pusztán az emloyer branding miatt: az „influencer 1.0” a saját elkötelezett dolgozónk lehet (Bene Nikoletta, SPAR). Az új lehetőségek, új ügyféligények, új megközelítésű, speciális iparági projektek százainak adnak zöld lámpát: kitapintható, hogy pl. a táplálkozásunk alakításában is a személyre szabottság tör utat magának: nincsen mindenki számára érvényes diéta, egészséges étrend. Ezen a területen is a kétpólusú megoldások érvényesülnek majd: egyrészt a rohanó életmód mellett gyors és könnyen elkészíthető ételeket keres a fogyasztó, másrészt az ételkészítés során a saját receptmegoldások, házilag készített ételek és a természetes hozzávalók értékelődnek fel számunkra (Szilva Mónika, Nestlé). Ez a fajta kettősség valamennyi szektorban jelentkezni fog – erősítenek rá a klub tagjai.

• Mérések, jelentések, KPI meghatározás

A döntéshozók azzal számolnak, hogy a digitális termék-innováció tovább fog gyorsulni: ez a folyamatos technológiai fejlődés  és az ezzel párhuzamosan zajló (részben ezt lekövetni szándékozó/hivatott) szabályozási környezet miatt minden bizonnyal be fog bekövetkezni (Földeák Gábor, UniCredit), ugyanakkor a digitalizáció megnyitotta és egyre egyszerűbbé teszi az utat a marketing tevékenység mérésével, riportálásával kapcsolatban (Katona Norbert, Szerencsejéték Zrt.).  A marketing tevékenységek mérése elől ma már nincsen hihető kibúvó – kérdés ugyanakkor, hogyan tovább az adatvezérelt világban a „GDPR után”, a marketing-területén? Sok adat elveszett, ma még talány, hogy hogyan lehet azokat visszaszerezni – persze könnyen lehet, hogy éppen ez az állapot kínálhat 2019-ben jó alkalmat a tisztulásra (Bene Nikoletta, SPAR).

• Szervezeti folyamatok és vállalati kultúra

A döntéshozók úgy vallják, hogy a marketing legyen több mint reklám, szlogenek és jól kinéző kreatívok (szerencsés esetben) összehangolt egyvelege! A szakma járuljon hozzá egy jobb, tartalmasabb, a fogyasztóknak (az érintetteknek) is „hasznot” teremtő világ megformálásához (Bene Nikoletta, SPAR). A marketing pedig éppen a kortárs művészethez való kapcsolódás által találhatja meg gyorsan azt a kreatív forrást, mely által páratlanul mély érzelmi töltést adhat a márkák mára már sok esetben kiüresedett üzeneteinek. A marketing-kommunikációval összekapcsolódó CSR területén a felszínesnek tűnő projekteket komolyabb, valódi társadalmi problémák megoldását célzó programok melletti céges elköteleződések váltják majd fel 2019-ben. Az ilyen hírértékű programok egyszersmind kulturálisan is pozícionálják a cégeket, ezzel egy új, emberi dimenziójú versenykörnyezetet nyitva az egymástól való megkülönböztetés terén. Sőt: teret nyer a „kultúrcég” fenntarthatósági alapszemléletű innovatív fogalma és kategóriája is. A B2B és B2C mellett pedig megjelennek az A2B és B2A (art to business és business to art) koncepciók, amely cégenként különböző, egyedileg megtervezett kreatív folyamatok szinergiái mentén erősítik majd a szereplőket (Gajzágó Görgy, CCA). Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezekben a folyamatokban is legyünk sokkal inkább bátrabb „trendszetterek” – ajánlják a szakma döntéshozói.

„A felvázolt trendek és tendenciák alapján transzparens, hogy ma egy felkészült marketinges nem csak jó szakember, kiváló projektmenedzser, hanem vízióval rendelkező, inspiráló vezető is egyben – mondja Katona Norbert (Szerencsejáték ZRt.), a Marketing Döntéshozók Klubjának alapító-vezetője (nyitóképünkön). – Mindezt persze mi, döntéshozók jól tudjuk – teszi hozzá, hiszen az általunk képviselt szervezeteken belül naponta meg kell vívnunk a belső erőforrásokért és a tevékenységünk eredményeképpen előálló eredmények elismeréséért. Ezt várják az eredményeket kivívó elkötelezett munkatársaink, ezt várja a szakma, és nem utolsósorban erre sarkallnak az egyre sürgető környezeti kihívások is, amelyekre újszerű, korábbi sémákon túlmutató megoldásokat kell kínálni. Mindehhez kreatív, a hagyományokat értékelni, ugyanakkor az újat meglátni és irányítani tudó (szak)emberekre van szükség. Ehhez a naprakész szakmai tudás egy kötelező alapot biztosít, de önmagában nem elegendő….”