A közlemény úgy fogalmaz, hogy a cég a koronavírus okozta gazdasági hatások miatt átmeneti fizetési nehézséggel küzd, és partnereknek tartozik, a gazdasági helyzetét tekintve viszont reális esélye van annak, hogy gazdálkodását rendbe tudja hozni, és képes lesz sikeresen tovább működni, indokolt volt a csődvédelem. A Bónusz Brigád célja, hogy a hitelezőivel egyezséget tudjon kötni, elkerülje a fizetésképtelenséget, és a vásárlói számára újra tudjon utazásokat és szolgáltatások ezreit kínálni, ahogy a világjárvány kitörése előtt. A Bónusz Brigád működését ebben az átmeneti időszakban sem függeszti fel, az oldal változatlanul elérhető lesz a vásárlók számára.

A Bónusz Brigád az amerikai Groupon cég üzleti modelljét alkalmazza, a közösségi vásárlás első magyar képviselője és legsikeresebb üzleti szereplője, az elmúlt 10 év során összesen 34 milliárd forintot spórolt vásárlóinak.

A közlemény megállapítja, hogy nemcsak a vásárlóknak, a Bónusz Brigád partnereinek is óriási segítséget nyújtott az elmúlt 10 évben, hiszen a cég modellje az egyedüli olyan modell amellyel a partnerek úgy jutnak jelentős hirdetési felülethez – nemcsak a Bónusz Brigád oldalán és hírlevelein keresztül, de a Google, a Facebook és a magyar médiumok hirdetési felületein is – hogy az nekik egy forintjukba sem kerül, hiszen ők jutalékot csak azon vásárlók után fizetnek, akik ténylegesen igénybe veszik a szolgáltatásukat. A Bónusz Brigád partnerei reklámköltésének túlnyomó részét vállalta át az elmúlt években, akkor is, ha az ajánlatukra nem érkezett vásárlás. Ez kiemelten igaz a járvány kitörése óta eltelt időszakra.

Az idén 10 éves weboldal korábban csak hagyományosan értékesítő szolgáltatókat – például éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellness központokat – és élményeket tett elérhetővé az interneten, átalakítva a magyar kiskereskedelmi piac működését. Ezért is nyerte el több alkalommal az Év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is. A koronavírus-járvány azonban rendkívüli helyzetet teremtett a világban és Magyarországon is. Az utazási- és egyéb szolgáltató szektorok bedőlése a Bónusz Brigádot is nehéz helyzetbe hozta.

A közlemény a mostani nehézségeket azzal indokolja, hogy április első napjaiban a Bónusz Brigád kevesebb mint 100 partnerétől kért türelmet a számlák kifizetésével kapcsolatban. A felháborodott partnerek közül azonban néhányan a médiához fordultak azzal, hogy a Bónusz Brigád fizetésképtelen. Ez az információ pánikhangulatot eredményezett, amelyben mind a vásárlók, mind a partnerek megrohamozták a céget a bónuszuk visszaváltását, vagy az anyagi követeléseik azonnali kiegyenlítését követelve. A Bónusz Brigád és a partnerei védelmének érdekében a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csődvédelmet kérnek, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a járvány okozta válsághelyzet alatt is folytassa tevékenységét és hogy tartozásait partnerei felé kiegyenlíthesse.

A közösségi vásárlásra épülő bónuszos/kuponos üzleti modellt már születésekor is a 2008-2009-es gazdasági világválság hívta életre. A jelenlegi válsághelyzetben is várható, hogy képes lesz segíteni a szolgáltatóknak a talpra állásban és a vásárlóknak abban, hogy kedvezőbb áron jussanak hozzá szolgáltatásokhoz, amiket megszoktak és megszerettek.

A közlemény a jogi helyzetet és a kilábalás lehetőségét a következőképpen foglalja össze:

„Mi a csődvédelem?

Ha egy gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és hitelezőknek is tartozik, a gazdasági helyzetét tekintve pedig van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt csődvédelmet kérni.

A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje fizetésképtelenségét, és tovább tudjon működni, ugyanakkor a hitelezőinek is méltányosabb helyzetet biztosítson ahhoz képest, mintha felszámolási eljárásra kerülne sor.

A gazdaságok működésének alapja a bizalom. A gazdasági helyzet megváltozása visszahat a szereplők – fogyasztásban, beruházásokban, megtakarításokban vagy a hitelpiacon jelentkező – hangulatára is, pozitív vagy épp negatív visszacsatolási mechanizmusokat beindítva. Cél az, hogy a bizalom helyreállítása révén a Bónusz Brigád átvészelhesse ezt a nehéz időszakot.

Mit jelent a csődvédelem a partnerek számára?

Azt, amit a Bónusz Brigád vezetősége korábban is kért: fizetési türelmet, illetve megegyezési szándékot a partnerekkel. A partnerek – akik közül sokan hosszú évek óta, van aki a kezdetektől a bónuszos cég ajánlatai között szerepel – ezért segíthetnek abban, hogy a cég talpon maradhasson.

Mit jelent a csődvédelem a vásárlók számára?

A járvány ideje alatt a bónuszok java része nem beváltható, hiszen a szolgáltatók nagy része bezárt. Ezért a bónuszok lejáratát meghosszabbították, azok későbbi időpontban lesznek beválthatók, illetve egyenleg formájában jóváírva. A bónusztulajdonosok sem maradnak kártalanítás nélkül, hiszen a Bónusz Brigád mint az elmúlt 10 évben mindig, most is a vásárlókért dolgozik. Míg korábban élmények széles tárházát nyújtotta, most a megváltozott helyzetre reagálva több lépést is tett, hogy segítsen:

• elsők között indították el #maradjotthon oldalukat (https://www.bonuszbrigad.hu/segitunk), ahol olyan ajánlatokat gyűjtenek össze, amelyek segítik a vásárlókat ebben a nehéz helyzetben is (tartós élelmiszer, maszkok, fertőtlenítők, otthoni sportolás, immunerősítők, stb.)
• kinyitották a brigádot, elindították a Mentsd meg a kedvenc helyed programot (http://bit.ly/mentsdmeg), amire pár nap alatt 200 egyéni vállalkozó vagy mikro- és kisvállalkozás jelentkezett, az ő hosszútávú voucher ajánlataik már elérhetőek a www.bonuszbrigad.hu/mentsd-meg oldalon

A csődvédelem a Bónsz Brigád talpon maradásának záloga, mert a cég itt akar lenni és itt is lesz, amikor a válság után minden eddiginél nagyobb igény lesz kedvezményes ajánlataira.”

 Még háziorvoshoz sem jár mindenki rendszeresen

A kutatásban részt vevők 30%-a évente, 28%-a félévente keresi fel saját háziorvosát – 31 százalékuk pedig csak baj esetén fordul orvoshoz, 5% magánintézményben végezteti el az általános szűrővizsgálatot – ez derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital 2020 januárjában végzett felméréséből.

Évente egy laborvizsgálat minden felnőttnek javasolt. Államilag támogatott szűrővizsgálatra évente legalább 1 alkalommal a válaszadók 64%-a látogat el, miközben 12% magánellátás keretében veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 25-29 év közöttiek még ennél is nagyobb arányban mondtak nemet a szűrésnek erre a formájára: 60 százalékuk csak akkor megy államilag támogatott szűrővizsgálatra, ha valamilyen problémát észlel.

Ha fogorvos vagy nőgyógyász, akkor irány a magánorvos

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése szerint a magánegészségügyi ellátásként a legtöbben fogászati (53%), szemészeti, optikai (26%) és nőgyógyászati (25%) szűrővizsgálatot vesznek igénybe, jellemzően ezeken a területeken választjuk a fizetős szolgáltatásokat. Nőgyógyászatra magánellátásban a válaszadók 61 százaléka jár legalább évente egyszer, míg az állami ellátást mindössze 36 százalék veszi igénybe ilyen gyakorisággal. Nőgyógyászati magánszűrésre egy év alatt a legtöbben (61%) 10 és 30 ezer forint között költöttek, fogászatra minden harmadik válaszadó 50 ezer forintnál is többet költ évente.

Állami vs. magánellátás

A legtöbb válaszadó (53%) azért nem vesz igénybe minden esetben állami egészségügyi szolgáltatásokat mert nagyon sokára kapna csak időpontot. Második leggyakoribb távolmaradási oka rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő (38%), 41% pedig már csalódott vagy rossz tapasztalatot szerzett az állami szolgáltatások színvonalával kapcsolatban.

A magánegészségügyi ellátás színvonalának legfontosabb mércéje a vizsgáló orvos szaktudása, szakmai hozzáállása ez 79 százalék számára bizonyul döntőnek. Fontos emellett a várakozási idő rövidsége, ezt a válaszadók kétharmada tartja fő szempontnak. Tényező még az ár (63%) és a gyors időpontadás (57%) is.

Szűrővizsgálatok online vásárlással

Egészségügyi ellátásokat már online is lehet vásárolni, akár jelentős kedvezményekkel is. A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése szerint a válaszadók 28 százaléka már vett bónuszt/kupont, vagy más online formában egészségügyi szolgáltatást. Nyitottságot mutat, hogy 38 százalék még nem tett így, de úgy gondolja, hogy a jövőben fog vásárolni az interneten szűrővizsgálatot. Minden ötödik válaszadó azért nem vásárolt ilyen jellegű ajánlatot, mert nem talált megfelelőt, 35% pedig nem is keresett online egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó bónuszt/kupont. A válaszadók negyede nem is gondolt rá, hogy ilyen jellegű kuponos szolgáltatást vásároljon, pedig a Bónusz Brigádon számtalan ilyen jellegű ajánlatok között lehet válogatni vásárolni.

Azok közül, akik már vettek egészségügyi bónuszt, a legtöbben fogászati szolgáltatást (35%), 27 százalék szemészeti vagy optikai ellátást, 15 százalék pedig valamilyen képalkotó vizsgálatot vettek igénybe.

Elégedettség az egészségügyi ellátással

Eltérőek a válaszok az állami és a magánegészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség terén: ami a személyzet kedvességét, segítőkészségét illeti az állami ellátásban tapasztaltakkal 24 százalék volt elégedetlen, míg a magánszolgáltatók esetén ezt mindössze 2 százalék A személyzettel az állami ellátásban 17, a magánellátásban 58 százalék volt nagyon elégedett.

A várakozási idővel az állami ellátásban 62 százalék volt elégedetlen, míg a fizetős ellátás esetén 5 százalék bizonyult elégedetlennek és 84 százalék elégedettnek. A vizsgáló orvos szaktudásában már nem mutatkozik ekkora különbség: az állami intézmények orvosaival közel 60 százalék elégedett, ami a magánegészségügyet illeti az abban dolgozó orvosok felkészültségével 86 százalék volt megelégedve.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából az is kiderült, hogy az állami ellátás időpontjaival 55 százalék elégedetlen, míg a magánellátásban mindössze 4 százalék érzi úgy, hogy sokára kapott időpontot.

Nehéz választani az éttermek széles palettájáról: szerencsére ma már mindenki lehet étteremkritikus. Bárki írhat véleményt egy-egy éttermi élményéről, melyek között böngészve talán képet kaphatunk egy adott hely szellemiségéről, ételeiről, az ott dolgozók kedvességéről. A korábbi kutatás szerint a válaszadók 72 százaléka a neten olvas utána az adott helynek, 60 százalék ismerősei ajánlását tartja döntőnek. Minden harmadik ember kupon- vagy bónuszajánlatok értékelésiből tájékozódik.

A magyarok kedvence a hazai ízvilág, de a Bónusz Brigád és a GKI Digital korábbi közös kutatása alapján a tipikusan hazai ételeket jellemzően inkább otthon készítik el az emberek. Ha étterembe megyünk, akkor inkább más nemzetek ételeit választjuk. A Bónusz Brigád felállította 2019 legnépszerűbb éttermeinek listáját: ezeken a helyeken vágytak legtöbben enni az élményeket kínáló oldal ajánlatából.

A sor elején a KAJAHU áll: belvárosi éttermével az Y-generációt célozza. A burgereket, salátákat és italokat egy, az asztalba épített számítógép segítségével lehet közvetlenül a konyhától megrendelni. Enni muszáj, a közös étkezés szuper, de miért ne lehetne az éttermi élmény valami egészen új? Az innovatív megoldás sokakat vonz: több mint 1200-an próbálták ki az ételrendelés ezen módját és ették meg az újragondolt gyorsételeket ezen a trendi helyen.

A második helyen a thai gasztronómiai élményt kínáló Buddha Original végzett. Az étterem nagy hangsúlyt fektet a hazai alapanyagokra: 90 százalékban itthon előállított zöldségek, gyümölcsök és húsok kerülnek feldolgozásra konyhájukban.

A dobogó harmadik fokán a Roni Hami, egy teljesen hagyományos utcai hamburgerező áll, mely éjjel-nappal várja azokat, akik gyorsan, akár az éjszaka közepén akarnak egy jót enni. A negyedik helyen a különleges Vogue Hajó Étterem fúziós konyhája végzett, az ötödik helyen az Andrássy úti Kantin menüsora, ahová egy városnézést követően remek lehetőség betérni.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése szerint egy-egy új étel, étterem kipróbálására fejenként 2-5000 forintot szánnak az emberek. Ezt a tendenciát a bónuszok esetében is követik: a legnépszerűbb éttermi bónuszok ára átlagosan fejenként 2900 forint volt. A kutatás arra is rámutatott, hogy a válaszadók 87 százaléka a hagyományos, 34 százalékuk a gyorséttermeket látogatja, míg a kifőzdéket minden ötödik válaszadó választja. A Bónusz Brigád 10 legnépszerűbb éttermében mindhárom típusból találunk lehetőségeket.

A Bónusz Brigád folyamatosan kutatja és kóstolja a legváltozatosabb ízvilágú és típusú éttermek kínálatát, hogy vásárlóiknak a legújabb trendeket tudják felsorakoztatni, ha azok egy jó reggelire, ebédre vagy vacsorára vágynak.

Külföld vagy belföld?

A belföldi eladási toplista élén az első két helyen ugyanaz a helyszín szerepel: egy siófoki romantikus és egy szintén siófoki wellness-program, 3 napra, 2 főnek. Ezeket az őszi utazásokat szerették idén legjobban a Bónusz Brigád vásárlói. Siófok ezzel a három éve listavezető Lillafüredet taszította le idén a trónjáról: 2016 óta volt a legnépszerűbb hosszú hétvégére szóló úti cél a Bükk bájos települése. Idén a második legnépszerűbb úti cél a Szépasszony-völgyébe vezeti az őszi szünetben az utazni vágyókat, ők 3 napos luxust élvezhetnek Egerben. Kedvelt még Makó, Gyula és Herceghalom is, de Cserkeszőlő és Miskolctapolca is az első tíz között végzett.

Ami a legkedveltebb külföldi úti célokat illeti, idén a Plitvicei-tavak állnak nyerésre: ide 1 napra mennek az utazni vágyók, egy buszos kirándulás keretében. A korábbi években ősszel legtöbben Velencét és Prágát választották az utazásuk céljául. A második helyen a külföldi őszi utak népszerűségi listáján egy adriai kirándulás áll, de sokan vettek utazási bónuszt az ausztriai Medve-szurdokba, illetve prágai városnézésre is. Jellemzően tehát a közeli úti célok, a busszal megközelíthető helyek népszerűek a pár napos őszi kiruccanás idejére.

Sokan a külföldi utazásokat egy programélmény beiktatásával kívánják még felejthetetlenebbé tenni: az ausztriai Lindt-csokigyár látogatása és egy boszniai raftingolás is a TOP10-be került. A belföldi pihenések esetében inkább a wellnessprogramok keresése a jellemző, a legnépszerűbb 10 utazás fele ebbe a kategóriába tartozik.

Hány napra?

Bár az őszi iskolai szünet egy hét, a legtöbben belföldön két éjszakás pihenést választottak az október végi, november eleji időszakban – a hosszú hétvégére szóló pihenésekből adják el a legtöbbet a Bónusz Brigád oldalain.

Külföldre leginkább a kirándulásokat, az egy napos utakat keresik a felhasználók ebben az időszakban, a legtöbben a pár napos szabadságot nem használják ennél messzebbi célok felfedezésére.

Mennyiért utazunk ősszel?

A belföldi utak ára is fontos szempont egy vásárlói döntés előtt: míg 2016-ban egy két fős, három napos belföldi kikapcsolódásra átlagosan a Bónusz Brigádon utazást keresők 26.800 forintot költöttek, 2018-ban 29.500 forintot szántak egy hasonló időszak, hasonló szállására. Idén 29.100 forint volt az az átlagár, ami a legtöbb utazó elképzeléseihez illeszkedett.

Magyarországon a szomszédos országokhoz viszonyítva az online vásárlók száma alacsonynak mondható: a felnőtt lakosság csupán 33%-a (3,2 millió fő) vásárol évente minimum 1 alkalommal terméket webáruházból. Ez annak tükrében sem magas, hogy Magyarországon az aktív, azaz a heti rendszerességgel internetező, 18 év feletti internetező lakosság száma megközelíti a 6 millió főt. A most készült kutatásban részt vevők 90 százaléka vásárolt már idén a neten, a legtöbben (37%) 3-6 alkalommal, de 15 százalék több mint 20-szor. A kutatásban részt vevők negyede a Bónusz Brigád törzsvásárlója, de a kitöltők nagy része már vásárolt pár alkalommal az oldalon.

Akciós portál vagy programajánló

A kutatás készítői rákérdeztek, hogy vajon milyen típusú oldalként látják a válaszadók a Bónusz Brigádot? A válaszokból az derült ki, hogy 61 százalékuk akciós ajánlatok gyűjtőhelyeként tekint az oldalra, ám minden ötödik válaszadó programajánlóként gondol rá, ahol remek inspirációkat talál szabadideje eltöltéséhez, 28 százalékuk pedig utazási ötleteket gyűjt a Bónusz Brigádra látogatva.

Konkrét elképzelés vagy böngészés

Alapvetően az emberek kétféle módon vásárolnak akár online, akár személyesen egy üzletben: vagy egy konkrét terméket/szolgáltatást keresnek, vagy átnézve a kínálatot választják ki, hogy mi tetszik nekik – nincs ez másként a Bónusz Brigád vásárlóival sem. 47 százalékuk konkrét elképzeléséhez keresgél, 53 százalék a neki megtetsző ajánlatot vásárolja meg. Persze nem mindenki dönt azonnal: mindössze minden harmadik válaszadó mondta magát impulzusvásárlónak, 38 százalék lassan, átgondoltan választ, 31 százalék pedig célirányosan vesz olyasmit, amit bónusz nélkül, amúgy is megvásárolna.

Tudatosság és/vagy minőség?

A kutatásban részt vevők 66 százaléka valamiféle éttermi szolgáltatást, 65 százalékuk terméket, 53 százalékuk élményt, 51 százalékuk utazást vásárolt már az oldalon. A legtöbben utazásokat keresnek, de sokan vannak, akik új dolgokat akarnak kipróbálni vagy épp ajándék után kutatnak.

A Bónusz Brigád és a GKI Digital arra is kíváncsi volt, hogy vajon milyen szempontok alapján döntenek egy-egy szolgáltatás- vagy terméktípus esetén a vásárlók. A válaszadók több mint 60 százaléka számára az utazások és élmények kiválasztásánál az ár, azaz a tudatos pénzügyi döntés a fő szempont, a minőség 39 százaléknál fontosabb ennél. Termékek vásárlásánál a válaszadók 54 százaléka számára döntő az ár, míg éttermek esetében fordul az arány és 58 százalék már a minőséget helyezi előtérbe.

Vajon miért éppen a Bónusz Brigádra látogatnak, akik termékeket, szolgáltatásokat, színházjegyeket keresnek? Összességében a válaszadók kétharmada mondta azt, hogy azok az ajánlatok vonzzák őket az oldalra, melyek vásárlása illeszkedik a pénzügyi terveikbe. 50 százaléknak a sokszínűség, 36 százalék számára pedig a megbízhatóság a döntő tényező a Bónusz Brigádra való látogatáskor.

Amikor végül az ajánlatok átvizsgálása után vásárlásra is sor kerül, akkor már közel 70 százalék számára az ár, azaz az átgondolt pénzügyi döntés a nyerő, a válaszadók több mint felének a szolgáltatás/termék minősége és a bónusz beválthatósága, 42 százaléknak pedig az oldal megbízhatósága az elsődleges. Úgy tűnik ezek a legfontosabb tényezők egy vásárlói döntés meghozatalakor. Az ajánlat értékelése csupán minden ötödik válaszadónak fontos és működik mérlegelési tényezőként a vásárlásai előtt, a kedvezmény mértékét is körülbelül 40 százalék vizsgálja, ennél jóval fontosabb, hogy az ár megfelel-e vagy sem – legyen bármekkora is a kedvezmény.

Tudatosság vs. százalékos kedvezmény

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatása alapján elmondható, hogy a kedvezményvadász, akciós árra érzékeny vásárlók szemlélete az indulás óta lassú átalakuláson megy keresztül: bár az ár továbbra is fontos, emögött ma már sokkal inkább egy átgondolt pénzügyi magatartás körvonalazódik. Egyes szolgáltatástípusoknál a minőség már nagyobb súllyal esik latba. A kedvezmény mértékére sem igazán kíváncsiak az emberek, inkább az számít, hogy alapos vizsgálódás után a kiválasztott termék ár-érték aránya mit mutat, mely választással hoznak pénzügyileg tudatos döntéseket a vásárlók. „Egyre tudatosabbak a Bónusz Brigád vásárlói, pontosan tudják hogy mit keresnek és ezért mennyit hajlandóak fizetni, a legfontosabb számukra a minőség” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

Úgy tűnik, hogy szeretünk kísérletezgetni: Míg minden negyedik ember a jól bevált, ismert éttermekbe jár, addig a válaszadók több mint fele teljesen új ízvilágokat szeret kipróbálni. A 25-39 évesek között ez az arány még magasabb, közel 75%. Egy külföldi úton a válaszadók fele próbálja ki a helyi jellegzetességeket, de csak akkor, ha az nem tartalmaz semmilyen szokatlan alapanyagot. Ezt kifejezetten fontosnak tartják, éppúgy hozzátartozik az utazás élményéhez, mint a nevezetességek, látnivalók. Az adatokból az derült ki, hogy a fővárosban élők magasabb arányban szeretnek új helyeket kipróbálni, mint a vidéken élők, de ennek a válasznak a hátterében a budapesti szolgáltatások szélesebb palettája is állhat.

A legtöbben hagyományos éttermet választanak, ha arra kerül a sor, hogy nem otthon étkeznek. A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felméréséből az derült ki, hogy a válaszadók 87 százaléka kedveli a házon kívüli étkezésnek ezt a formáját. A gyorséttermet nem meglepő módon a 18-24 évesek részesítik előnyben (80%), 50 éves kortól felfelé pedig a hagyományos étterem egyre magasabb arányban befutó az étteremtípusok közül.

Ha gyorskaja, akkor mit választanál?

Összességében a gyorsétteremláncok bizonyultak a legnépszerűbbnek. 37 százalék választja ezeket, ha gyorsan be kell kapnia valamit. Második helyen a gyrososok (35%), harmadik helyen a kínai gyorsbüfék (30%), negyedik helyen a pizzaszeletezők (27%) végeztek. Korcsoportokra lebontva ennél még érdekesebb adatokat olvashatunk ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából: a 18-24 éveseknél első helyen a kínai gyorséttermek állnak, a 25-29 évesek pedig a pizzát és a gyrost szeretik a legjobban. Nemek tekintetében a legnagyobb különbség épp a gyorsétteremláncok esetében alakult ki: meglepő módon a nők közül arányaiban többen (40%) választják a gyors étkezés ezen fajtáját, mint a férfiak (30%).

Ha nem gyorséttermekről beszélünk, akkor a válaszadók 87%-ának a hazai, azaz a magyar ízvilág a kedvence. Második helyen az olasz ételek végeztek, 76 százalékkal, miközben a 30-39 évesek még ennél is nagyobb arányban rajongói az olasz konyhának. Harmadik helyen a görög, negyediken pedig a kínai ételek végeztek. A 18-29 évesek az amerikai és a mexikói ételeket is kedvelik és a kínai ételeket is szívesen fogyasztják.

Ajánlás vagy internet?

Elég sokan vannak, akik jártukban-keltükben akár spontán is betérnek egy-egy helyre, anélkül hogy előre tájékozódnának az étterem értékeléséről vagy ismerős ajánlotta volna az ott való étkezést. Az értékelések és kommentek világában meglepő, hogy a kérdőív kitöltőinek 42 százaléka simán így fogyasztja el ebédjét vagy vacsoráját. Minden harmadik ember kupon- vagy bónuszajánlatokból, illetve ezek akár képes értékelésiből tájékozódik. 72 százalék a neten olvas utána az adott helynek, közel 60 százalék pedig ismerősei ajánlásaira hagyatkozik. A barátok ajánlása a legfiatalabb korosztályban még nagyobb hatású (76%), a neten pedig a 30-39 éves válaszadók 91 százaléka ellenőrzi a kinézett éttermet.

Mennyit szánunk egy vacsorára?

A Bónusz Brigád és a GKI Digital kérdőívének készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mi az az összeg, amit a válaszadók egy-egy új étel kipróbálására szánnak: az derült ki, hogy a legtöbben 2 és 5000 forint körüli összeget tartanak reálisnak egy fogásra kifizetni.

Megvesszük vagy elkészítjük otthon?

Bolognai spagettit és pizzát talán mindenki készített már otthon, de gyros- vagy sushikészítésre kevesen vagy senki nem vállalkozik – a kutatás készítőit az is érdekelte, hogy az adott nemzet ételeit készként veszik vagy maguk készítik a válaszadók. A magyar konyha ételeit legtöbben maguk készítik, az olasz konyha ételeire mindkettő jellemző: sokan készítik otthon, de sokan veszik meg étteremben is. Ami a görög és a francia konyhát illeti azt inkább készen vesszük, nem pepecselünk vele otthon. Kínai, vietnámi, japán és thai ételeket szinte senki nem készít otthon, ezt inkább hazavisszük készen vagy étteremben esszük.

Gnocchi, csevapcsicsa, puliszka

A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös felmérése arra is rákérdezett, hogy melyik ételt ismerik és kóstolták már a válaszadók. Természetesen szinte mindenki (94%) evett már pizzát, de csevapcsicsát is 81 százalék kóstolt már. 70 százalék felett vannak, akik ettek már baklavát, sóletet és gnocchit. Kevesen ettek még coleslaw-t, pho levest és parmentiert – többek között ezek is megkóstolhatók a Bónusz Brigád ajánlataival, melyekkel az egész világ gasztronómiája beutazható, kipróbálható. A válaszadók közel fele egyébként szívesen megtanulna ilyesmiket főzni, a 18-29 évesek közel 70 százaléka venne részt örömmel egy főzőtanfolyamon.

Hova utaztunk idén, tavaly, tavalyelőtt?

Számos húsvéti utazási ajánlatot kínál a Bónusz Brigád, ezek közül a legnépszerűbbek 2017-ben a buszos utak voltak. Két évvel ezelőtt az oldal látogatói közül a legtöbben prágai 3 napos húsvéti kirándulás mellett voksoltak, és ugyanennyien szavaztak egynapos hollókői locsolkodós programra. Népszerű volt még 2017-ben egy egynapos bécsi, kirakodóvásárokat látogató túra és egy 3 napos velencei hosszú hétvége is.

Tavaly ebben az időszakban a bécsi kirakodóvásári látogatást választották a legtöbben, de népszerű volt a szintén Bécshez közeli schönbrunni kastély látogatása is, ahol ilyenkor húsvéti vásárral várják az odalátogatókat.

Idén egy egynapos pozsonyi kirándulásra neveztek be legtöbben, de a balatoni wellness kényeztetés és a tojáspatkolás a Mátrában is nagy sikert aratott az utazni vágyók körében. Schönbrunn idén is a legjobbak között volt, már a kastély állatkertjének látogatása is a bónusz része lett.

Húsvéti élmények

A Bónusz Brigád adatai szerint sokan választják az otthoni pihenést, ők inkább lakhelyükhöz közeli élményeket, programokat kerestek a húsvéti időszakra. 2017-ben a legtöbben sétahajóztak, gokartoztak és cirkuszt látogattak bónuszaikkal a tavaszi szünetben – hiszen sokan ezt az időszakot a gyerekekkel együtt töltik otthon, nekik keresnek új élményeket. Tavaly egy 3D minigolfpálya, élménylovaglás és az elmaradhatatlan dunai sétahajózás vezette az élmények listáját húsvétkor.

Idén úgy tűnik, hogy fürdőzni vágytak az emberek húsvétkor: a hosszú tél után egy tavaszi gasztrowellness csomag és egy nyári fürdőzésre emlékeztető strandolás végzett első helyen az élmények listáján.

„Legnépszerűbb bónuszainkkal ettek-ittak és wellnesseztek a vásárlóink. A brigádosok szeretik élvezni az életet, a hosszú hétvégéken megfeledkezni a mindennapi gondokról és lazítani. Büszkék vagyunk rájuk!” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

És akkor íme az idei top 5, ezeket az élményeket választották a Bónusz Brigád vásárlói idén húsvétkor.

A Bónusz Brigád

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

A 30 év alattiak előszeretettel mutatnak rá valamire: ezt szeretném ajándékba – a kutatásban részt vevők 63 százaléka tett már így. A 30 felettieknek csak a 29 százaléka élt már ezzel a módszerrel. A válaszadók fele születésnapján kifejezetten meg akar lepődni az ajándék kibontásakor és semmiféle instrukciót nem ad az ajándékra vonatkozóan. A férfiak még ennél is nagyobb (56%) arányban szeretik, ha nem tudják előre, hogy mit kapnak születésnapjukra. Vannak listaírók (27%), akik megmondják, hogy mikre vágynak, az ajándékozó pedig ezek közül lepje meg őket valamivel. 24 százalék egyáltalán nem akar meglepetést, talán voltak ezzel korábban rossz emlékei.

Felkutatni a legjobb ajándékot

A kutatásban részt vevők arról is beszámoltak, hogy milyen ajándékkal okozták eddig a legnagyobb örömöt: többségében utazásokat (wellnesst, velencei utazást, londoni hétvégét), közös vacsorákat, élményeket (sportautó vezetést, szélcsatorna repülést) ajándékoznak, de még akadnak, akik tárgyi ajándékokkal (ékszert, saját festményt, könyveket) lepik meg szeretteiket.

Minek örülnek a családtagok?

Nem könnyű feladat évről évre többször kigondolni valami klassz ajándékot. A megkérdezettek negyede szerint a családtagjai élményeknek, másik negyedük kívánságaik teljesítésének örül. Tárgyajándéknak minden negyedik válaszadó szerint örül a családja, de itt érdemes megkülönböztetni azokat, akik vágynak valamire, de nem tudják megvenni (13%), illetve azokat, akik annak örülnek, amire szükségük van és amúgy is megvennék maguknak (12%). Pusztán 2% mondta, hogy szerinte a pénznek örülnek a leginkább a rokonai. Ennél is kevesebben, 1% véli úgy, hogy a kézzel készített ajándékkal valódi mosolyt lehet csalni a megajándékozott arcára.

Úgy tűnik a legtöbben már vettek részt közös ajándékozásban, amikor együtt adták össze a kiválasztott ajándék árát. A legtöbben a pénz összegyűjtését ebben az esetben személyesen oldották meg, de néhányan már használták az éppen erre a célra létrejött platformot, a goood.hu-t is.

Na és te minek örülnél?

 Azt is megkérdezte a Bónusz Brigád és a GKI Digital, hogy a válaszadók milyen típusú ajándéknak örülnek: a legtöbben (35%) az élményeket említették, tárgyakat mindössze 13 százalék szeret kapni, sokan örülnek kívánságok teljesítésének, vásárlási utalványnak és saját kezű ajándéknak is – holott ez utóbbiról a legtöbben úgy gondolják, hogy nem örülne neki a megajándékozott.

„Kiderült, hogy a válaszadók 30 százalékának okoztak már örömet Bónusz Brigádos bónusszal” – mondja Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója. „Az élményajándékok évről évre nagyobb teret hódítanak, mi pedig igyekszünk segíteni, hogy mindenki olyan ajándékot találjon a szeretteinek amivel örömet szerezhet.”

Tavaly többször is utazott a többség

2018-ban a válaszadók 78 százaléka többször is utazott valahová. Ennél is nagyobb arányban utaztak többször egy évben a fővárosiak, közülük 82 százaléknak volt egynél több alkalma utazni a tavalyi évben. A kérdőív készítői összefüggést találtak az iskolai végzettség és az utazások száma között: az általános iskolai végzettségűeknek mindössze ötöde utazott egynél többször (egyszer viszont a 60 százalékuk), míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87 százaléka utazott több alkalommal is.

Úgy tűnik, Magyarország is elég vonzerővel bír: a legtöbben (82%) maradtak az országhatárokon belül. A szomszédos országokba való utazást – esetenként egy-egy belföldi út mellett – a válaszadók több mint fele engedhette meg magának, 44 százalék európai, de nem szomszédos országban járt. Amerika a 18–29 évesek, míg Afrika az 50 éven felüliek körében volt különösen népszerű a GKI Digital és a Bónusz Brigád adatai szerint.

Azt mondják, hogy a kikapcsolódáshoz legalább két hét kell, de az ideális három hét lenne, így lehet kiszakadni a munkából és valóban pihenni. Nos, kevesen engedhetnek meg maguknak háromhetes nyaralásokat, a válaszadók negyede utazott egész évben összesen 21 napnál többet. A legtöbben (31%) egy-két hetet töltöttek összesen pihenéssel.

Idén is utazni akarnak

Természetesen, aki egyszer beleízlel az utazás lehetőségébe, az már mindig erre vágyik: így vannak ezzel a kérdőív kitöltői is, hiszen 65 százalékuk nem is egyszer, hanem többször is szeretne idén útra kelni. Érdekes, hogy ami a célpontokat illeti, kétféle uralkodó attitűd rajzolódik ki a kutatásból: a többség (66%) olyan helyre akar menni, ahol még nem járt, de régóta a bakancslistáján van az adott hely. A másik oldal azt mondja, olyan helyre menne, ahol már járt, de visszavágyik oda. A 30–39 évesek még nagyobb arányban (62%) mennének oda, ahol már jártak, a 18–29 éves fiatalok pedig inkább új helyre mennének (76%).

Belföld a fő cél

A Bónusz Brigád és a GKI Digital kutatásából az is kiderült, hogy tervei szerint a válaszadók 81 százaléka belföldön fog pihenni, de ezzel párhuzamosan 58 százalék európai, nem szomszédos országba is tervez utazást. A válaszadók fele szomszédos országban fog pihenni.

A városlátogatás, a wellness és a vízparti nyaralás továbbra is a három legnépszerűbb programelem – mindháromra egységesen 60 százalék körüli arányban voksoltak a válaszadók. „Mindegy, csak pihenjek végre!” –  a válaszadók 14 százaléka így vélekedett az utazás programjáról.

A válaszadók kétharmada hotelben fog megszállni, 56 százalékuk apartmanban, minden ötödik válaszadó pedig magánházba készül. Ha tehetné, minden harmadik ember több mint három hetet töltene távol az otthonától, de erre reális esélyt csak minden ötödik válaszadó lát. Három emberből kettő természetesen a párjával fog utazni, sőt, ha nyernének egy utazást, akkor is csak az emberek harmada vinné a szűk családját, legtöbben még egy nyereményutazásra is kizárólag a párjukkal mennének. A nyereményút célpontja a legtöbbek számára maradna Európán belül (28%), de közel ugyanennyien választanának egy ingyenes amerikai utazást is.

Autóval, önállóan

Bár rengeteg fapados járat indul hazánkból, a legnépszerűbb utazási forma továbbra is autóval útra kelni. Sokak számára ez biztosít kellő szabadságot, hiszen így nem kell menetrendekhez igazodni, reptereken várakozni, nem csak egy bőrönddel tudunk utazni. Nem csoda, hogy a legtöbben (73%) autós útra készülnek, míg repülős útra kevesebben, csak 64% vállalkozna. Nem tűnnek népszerűnek az utazási irodák által teljes egészében megszervezett utak: a válaszadók 68 százaléka maga szervez mindent, önállóan keresgél programok és információk után, csupán minden negyedik ember bízza magát utazási irodára. Mivel magának szervezi a többség az utazását, így általánossá vált fórumokról, blogokról, internetes turisztikai oldalakról tájékozódni indulás előtt. De van 10 százalék, aki ennél lazábban utazik és helyben, spontánul dönt minden programjáról. Ami a célpontokat illeti a válaszadók több mint fele oda menne, ahová jó ajánlatot kap – nincsen konkrét elképzelésük arról, hogy hol töltik majd a szabadságukat. Jó ajánlatból pedig nincs hiány a Bónusz Brigádon, lehet válogatni!

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

A GKI Digital 2013-ban jött létre, a GKI Gazdaságkutató Csoport digitális területekkel kapcsolatos, piackutatásokra és stratégiai tanácsadásra szakosodott leányvállalataként. A csoport legfiatalabb tagjaként a GKI Digital a digitális világ változásának és fejlődésének állandó nyomon követését tűzte ki célul.

A cég legfontosabb értékajánlata, hogy a saját alapkutatásokra, modellezésekre, elemzésekre, valamint lakossági lekérdezésekre alapozva, nyújt komplex digitális üzletviteli és stratégiai tanácsadást az alábbi területeken: digitális gazdaság, kereskedelem, pénzügyi szektor, média és telekommunikáció, jármű- & ingatlanpiac, ipar, logisztika.

Utazás, egészség, külső – a legtöbb fogadalom erről szól

Kígyózó sorok az edzőteremben – tipikus január eleji kép. Sokan hamar feladják, mások kitartanak. A Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából kiderült, hogy 2019-re a kérdőív kitöltőinek negyede tesz vagy már tett fogadalmat- A válaszadók fele nem árulja el senkinek, hogy mivel kapcsolatban tesz fogadalmakat. Sokan nem szeretik az újévi fogadkozást, mondván, valami újba kezdeni, változtatni bármikor lehet. Mások azt mondják, azért nem fogadkoznak, mert soha semmivel kapcsolatban nem tesznek fogadalmat, megint mások eleve kudarcra ítéltnek tartják próbálkozásukat.

Pedig a fogadalmak sokszor inkább vágyak megfogalmazása, márpedig ez az első lépés ahhoz, hogy valóra is váltsuk azt az álmot. „Elutazni valahová, ahol még sosem jártam” – az igennel válaszolók több mint fele ezt fogadta meg 2019-re. 47 százalékuk életmódváltással kapcsolatban fogadott meg valamit, 48 százalék a külsején változtatna. Érdekes, hogy rossz szokással (például dohányzás) kapcsolatban mindössze 17 százalék fogadkozna, munkahellyel és tanulással kapcsolatban is csak 16 százalék tett valamilyen ígéretet önmagának.

Férfiak és nők: más vágyak, más célok

A férfiak és a nők fogadalmai eltérnek: míg a nők a külsejükkel és utazásaikkal kapcsolatban, addig a férfiak személyiségfejlődésükkel és anyagi helyzetükkel kapcsolatban javítanának életükön, valamint családjukkal is szeretnének több időt együtt tölteni.

Nagyok a korosztályi eltérések is: míg 30–39 éves kor között legtöbben (87%) a külsejükkel kapcsolatban tettek ígéreteket önmaguknak, második legfontosabbnak pedig az énidőt tartja ez a korosztály. Az ötvenes korosztály számára legfontosabb cél elutazni valahová, ahol még sosem jártak, 60 éven felül pedig az egészséggel kapcsolatos fogadalmak szerepeltek kiemelt helyen

Mit fogadtunk meg tavaly?

2018-ra a válaszadók mindössze 17 százaléka tett újévi fogadalmat – kiugró arányban a 25 és 29 év közöttiek, nekik 60 százalékuk tartotta fontosnak ezt a hagyományt. A fogadkozók 63 százaléka önmagával akart többet törődni tavaly, sportolni, utazni szeretett volna, 59 százalékuk pedig egészsége érdekében életmódot szeretett volna váltani. A nők között a legnépszerűbb fogadalom a külsőn való változtatás (például fogyás) volt, a férfiak legnagyobb arányban (40%) az anyagi helyzetükön javítottak volna tavaly. Arra is kíváncsi volt a Bónusz Brigád és a GKI Digital, hogy vajon ezeket a 2018-ra tett fogadalmakat betartották-e a válaszadók. Úgy tűnik, igen, 78 százalékuk úgy érzi, hogy legalábbis részben sikerrel járt, minden tizedik válaszadó pedig maximálisan teljesítette a saját magának előírtakat A Bónusz Brigád dolgozói is tesznek újévi fogadalmakat, pontosabban kiértékelik a tavalyi és megtervezik az előttük álló évet a YearCompass-szal, amit ajánlanak másoknak is.

Ezenkívül a Brigád célja, hogy szó szerint mindenkit segítsen fogadalma teljesítésében, legyen az utazás, szépség vagy életmódváltás. A többi már a fogadkozókon múlik.