Arthur Schnitzler (1862-1931) orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Különös érzékenységgel ábrázolja ugyanis az emberi lélek rejtett, irracionális impulzusait, a vágy és a bűntudat dinamikáját, valamint a társas kapcsolatok gyakran önámító mechanizmusait. Traumnovelle című műve ihlette és inspirálta a Tágra zárt szemek című Stanley Kubrick-filmet, míg Magyarországon a színházak legtöbbet az Anatolt és a Körtáncot, pontosabban annak Kornis Mihály által átdolgozott változatát, a Körmagyart játsszák.

„Az Ismeretlen táj igazi vígszínházi darab. Olyan, ami az elmúlt 130 évben meghatározta a színház karakterét. A színészekről szól. A felszínen szerelmi válságokat látunk, valójában azonban a polgári középosztály és a társadalom erkölcsi és értékválságáról mesél. A középpontjában az az útkeresés áll, hogy miként lehet ezekből a válsághelyzetekből kilábalni. Az eredeti mű két helyen játszódik, mi az egészet áttettük egy Bécshez közeli alpesi szállodába, ahonnan egy kétnapos út indul a hegycsúcsra. A hegy folyamatos jelenléte ugyanis nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz. Az emberi kitettség szimbóluma. Megmutatja, hogy az ember milyen apró porszem a teremtett világban, és a lélek pont olyan veszedelmes és ismeretlen táj, mint ez a hegy” – emeli ki Valló Péter.

A történet szerint bár mindenki pihenni jött az alpesi szállodába, senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik. A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

A főszereplő gyógyszergyáros szerepében Ötvös Andrást láthatjuk, feleségét pedig Kovács Patrícia játssza. „Nagyon lecsupaszítva éreztem magam sokáig a próbafolyamatban, mert az ember zavarban van attól, amikor hirtelen semmi másra nem lehet figyelni, csak arra, ami legbelül van. A Wunderlich József által játszott figura és az én karakterem a barátság és a szerelmi hűség mintaképei. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, ők is csalódnak ezekben. Ebben a színdarabban ugyanis az élet olyan helyzetekbe dobja a szereplőket, amik miatt már nem tudnak az elveik szerint élni.” – meséli Kovács Patrícia. „Azt gondolom, az ember azért lesz színész, hogy ilyen szerepeket játsszon. Ma azt mondanánk, hogy Friedrich Hofreiter életközépi válságban van. Az osztrák középosztály felső részéhez tartozik, nem veszi el az energiáját a napi megélhetés, elvileg a csúcson van, de ő a B oldalon érzi magát. Nagyon szeretné, ha történne vele valami, ami ebből a válságból kiszakítja. És ez az ember felmegy a hegyre, ahol vagy leesik, vagy rájön arra, mit kell csinálnia. S érkezik egy váratlan szerelem, ami teljesen felborít mindent. Végre az életében kap egy útmutatást, de kiderül, hogy az sem működik. A viszonyok bonyolultak ebben a darabban: itt nem azért csalnak meg valakit, mert nem szeretik. Friedrichet is mély és igaz szövetség köti a feleségéhez. Azonban az erkölcsi rend és az egész meglévő világrend totálisan felbomlóban van. Ezért nagyon aktuális ez az előadás.” – teszi hozzá Ötvös András.

Az Ismeretlen táj december 5-től látható a Vígszínházban.

Fotók: Vígszínház – Dömölky Dániel

A szeretet nem az egyik, hanem az egyetlen út a boldogsághoz! Itt ebben a csoportban fel fogjátok fedezni önmagatokat, és figyelmeztetlek, hogy nem lesz könnyű. Minden bennünk van. Egy angyalt nem nehéz szeretni. Az keine Kunst. Azt mindenki tudja. De egy ördögöt…?” – vallja Barbara Tartuffe, aki, miután élete második felében sikeres természetgyógyásszá nőtte ki magát, úgy dönt, hogy átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanítványa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt.

A Madame Tartuffe létrejöttét közel egy éves munka előzte meg. Kincses Réka rendező és a színészek több fázisban improvizáltak, így az ő történeteik is indirekt módon benne vannak az előadásban. „A téma, ami igazán érdekelt a manipuláció. Hol kezdődik, hol végződik. Emellett volt egy konkrét személyes történet, amit el szerettem volna mesélni. Ismerem azt a figurát, aki Barbara karakterét ihlette. És egyszer csak rájöttem ez az egész rímel Molière Tartuffe-jére. Az előadásban persze inkább asszociatív az összekapcsolás. Tartuffe egyértelmű csaló, Barbara azonban nem. Az ő karaktere komplexebb, meglepetésekkel teli” – emeli ki a rendező.

„Ide csak a bátrak jönnek, a kiválasztottak, azok, akik kézbe akarják venni az életüket, nincsenek véletlenek.” A Madame Tartuffe szeptemberben 28-tól látható a Pesti Színházban.

Madame Tartuffe

tragikomédia

Akik Berlinből jöttek

Tartuffe                       Udvaros Dorottya m.v.

Philip                           Ertl Zsombor

Ursula                         Majsai-Nyilas Tünde

Valér                           Kövesi Zsombor m.v.

Akik itthon vannak

Orgon                          Petrik Andrea

Elmíra                         Horváth Szabolcs

Pernelle                      Kőszegi Ákos

Damis                         Liber Ágoston m.v.

Cléante                       Bölkény Balázs

Akire nem számítottak

Dorine                         Balázsovits Edit

Díszlettervező: CSIKI CSABA

Jelmeztervező: Cs. KISS ZSUZSANNA

Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN

Dramaturg: ENYEDI ÉVA

Világítástervező: ÁGOSTON ANDRÁS

Ügyelő: MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: KINCSES RÉKA

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.