„Teljesíteni fogom azt, amit a cím ígért, de az előadásomnak nem az lesz a vezérfonala” – alapozta meg a márkák melletti „kortesbeszédét” Falus Tamás, a Kantar Hoffmann ügyvezető igazgatója. A prezentáció bemutatta a világ legértékesebb márkáit, de elsősorban arról szólt, hogy mitől értékes egy márka.

A Kantar által készített, márkákat rangsoroló BrandZ egyébként maga is egy márka. Az értékes márkának két alapvető teljesítménymutatóval egyszerre kell rendelkeznie. Az egyik a pénzügyi mutató, egy márkának pénzügyileg sikeresnek kell lennie és volument kell termelnie. A másik a fogyasztók kötődése, tehát milyen mértékben értékes a márka a potenciális vásárlók, fogyasztók körében.

A Kantar a világ legértékesebb márkáit bemutató ranglistához világszerte több mint négymillió fogyasztót kérdez több mint húszezer márkáról. Az értékes márkának magas az ismertsége, teljesíti a kategóriájával szembeni elvárásokat, nemcsak különbözik a többiektől, de diktálja is a trendet a kategóriában. A potenciális vásárlók vonzódnak hozzá, vásárlás során elsőként merül fel, mint releváns alternatíva. Magas funkcionális és emocionális teljesítmény egyszerre szükséges.

A Kantar először a vagyoni mutatót méri fel, majd azt, hogy a vagyontárgyakból mennyi köthető a márkához. A következő lépés a márka jövőképének vizsgálata, mennyire lesz fenntartható a fejlődés. Ezeket a vizsgálatokat a Kantar különböző ügynökségi együttműködések (pl. Kantar/Bloomberg, S&P Capital IQ) keretében végzi. Az eredmény egy jó magas összeg lehet, ami a márka mögött álló cég teljes értéke, de külön vizsgálatot érdemel, hogy ehhez a magas összcéges üzleti teljesítményhez a márkaérték mennyivel járul hozzá.

Hogyan mérjük a fogyasztók körében az értékes márkát? Megvizsgáljuk, hogy mennyire tartalmas, mennyire teljesíti a kategóriával szembeni elvárásokat. Jelentősen különbözik-e a többiektől és élénken él-e a vásárlók fejében. A márka (hozzáadott) értéke nem egyenlő az eladások összértékével, illetve a vásárlók számával. A márkaérték számítás során nem vesszük figyelembe azokat, akik „pusztán” a vonzó kereskedelmi akciók miatt, pl. olcsó ár vagy leértékelések vagy feltűnő bolti kihelyezések okán veszik a márkát.

A magas márkaérték alapjaiban támogatja a magas pénzügyi teljesítményt, nemcsak a magas eladási számokat alapozza meg, de lehetőséget ad arra, hogy a többiekhez képest árprémiumot érvényesíthessünk.

A BrandZ listában a világ száz legértékesebb globális márkája szerepel. Falus Tamás kiemelte, hogy a lista első harmadában található márkák összértéke jelentősen erősödött, de a százas lista összértéke valamelyest csökkent. Ezeket az eredményeket két oldalról érdemes megközelíteni: egyrészt az elmúlt évek globális gazdasági nehézségei nyomot hagytak a márkák teljesítményén, ugyanakkor az erős márkák még erősebbek lettek, a kiemelkedően erős márkák és a többiek között a távolság nőtt. Mindezek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a gazdasági nehézségek alatt is érdemes a márkaértékbe fektetni.

A Brandz globális ranglistán a techcégek szerepe kiemelkedő, az FMCG-retail szektor súlya csökkent.

Magyarországi adatokkal a Brandz egyelőre nem szolgál, kicsi piac a miénk, de idén júliustól már benne lesz Kelet-Európa, jövőre számokat is fogunk hallani róla. Magyarországról annyi azért máris elmondható, hogy nálunk nem a globális márkák a fogyasztók számára legértékesebb márkák. A Boci, a Pöttyös, a Balaton szelet vagy a Sió az országhatáron túl nem ismert, de itthon nagyon erős a pozíciójuk, és általánosságban elmondható, hogy a legerősebb hazai márkák szinte mind élvezeti cikkek, amelyek segítenek nekünk kiszakadni a hétköznapi valóságból.

„Meggyőződésünk, hogy a Cerbonánál jó kezekben lesz a Boci, és a jövőben is biztosított a nagy tradícióval rendelkező ikonikus márka sikere Magyarországon” – mondta Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft ügyvezetője. „Ezzel párhuzamosan a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária Édesség Üzletága számára, hogy olyan erősségeire és növekedést biztosító márkáira összpontosítson, mint a jól ismert KitKat és a nagy népszerűségnek örvendő Balaton.”

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a sikeres tárgyalásokat követően a 100 százalékban magyar tulajdonban álló Cerbonához kerül a közel 100 éves múltra visszatekintő Boci, Melba és Párizsi kocka” – mondta Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója. „Örülünk annak, hogy a népszerű márkákat megvásárolhattuk, és a Cerbona biztosíthatja további növekedésüket.”

Az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább az érintett termékeket, hogy a fogyasztók megszakítás nélkül hozzáférhessenek kedvelt csokoládéjukhoz. A tranzakció 2024. május 22-én zárul. Az árazásra is kitértek, esetleges kiigazítást, és körültekintést említve – írja a 24.hu.

Fotó: Nestlé

A közösségi médiában vizsgált tartalmak szerint a Milka lett a legkedveltebb csokinyuszi márka idén, ez nem csak a csoki ízének köszönhető, de a márka elég aktívan posztol, így gyakran mozgatja meg az internetezőket. A Milkáról 84 százalékban inkább a nők beszélgetnek online, népszerűségét, csakúgy, mint a Boci csokoládé elérését, egy népszerű üzletlánc nyereményjáték posztja is támogatta.

A hetekben kirobbant Ferrero visszahívási botrány miatt a Kinder termékekről beszéltek a legtöbbet a magyar internetezők, míg az előző évben a márkáról szóló említések csupán 8%-a volt negatív, ez a szám az idei évre 17%-ra nőtt. Ezzel idén a legkevésbé kedvelt brand a Kinder lett, az említések 60 százaléka a férfi internetezőktől jött.

A Sentione azokat a 2022.01.01-04.12 között publikusan közzétett online tartalmakat elemezte, melyekben a húsvéti csokoládé figurák minden lehetséges variációban megjelennek, vagy hozzá kötődnek.  Az elemzés alapját a magyar internetezők portálokon, blogokon, fórumokon, közösségi média felületeken található publikus tartalmai adták.