Az Arval Magyarország hazai adatai alapján készült összehasonlító elemzés szerint egy év alatt gyökeresen átalakultak a vállalatok elvárásai a céges flották terén. Noha a szereplők igénye növekszik az új járművekre, az elmúlt időszakban mégis inkább kivártak a vásárlásokkal: az új autók beszerzése közel 25%-kal esett vissza. Ez azonban nem csak a járványnak tudható be: a britek kiválása az Európai Unióból, az ezzel együtt járó kereskedelmi- és vámháborúk már 2019 végére jelentősen csökkentették az új autók iránti keresletet. A 2020 első felében jelentkező krízis már csak olaj volt a tűzre. Az utóbbi hónapok gyártói leállásai, illetve a csökkentett kapacitású működés miatt kitolódott a beszerzési határidő, limitált raktári készletekből pedig nem lehet minden igénynek megfelelő autót választani. Ezért is döntött úgy sok partner, hogy elhalasztja a beszerzéseket és tovább használja a meglévő járműveket, ezzel pedig az autók átlagos életkora is nőtt 2019-hez képest.

Bár az autók iránti kereslet első féléves csökkenése az Arval elemzése alapján is jól kimutatható (az otthoni munkavégzés miatt a vállalati autók használata sok szektorban lecsökkent, a megtett kilométerek száma az előző év hasonló időszakához képes 40%-kal esett vissza itthon), több olyan partnerrel is kapcsolatban állnak, akiknek éppen a rendkívüli időszakban volt szükségük gépjárműflottájuk bővítésére. „Azonnal alkalmazkodtunk a különböző szektorokban felmerülő váratlan helyzetekhez. Ahol a gazdasági visszaesés miatt csökkent a létszám, ott a flottát is csökkentettük, de volt, ahol épp ellenkező kérés merült fel és középtávú bérleti konstrukcióval bővíteni kellett a gépjárműparkot, hogy a fokozott terhelés mellett is biztonságosan kiszolgálják partnereiket a vállalatok.” – ismertette Banovic Aleksandra, az Arval Magyarország kereskedelmi és marketing igazgatója. Elmondta azt is, hogy az Arval a BNP Paribas leányvállalataként stabil pénzügyi hátterének köszönhetően sikeresen kezelte a járvány alatti időszakot, és folyamatosan partnerek voltak a szerződések ügyfelek számára kedvező meghosszabbításában.

Már a járványidőszak elején jelentősen csökkent a közösségi közlekedés kihasználtsága, az utazásra kényszerülők inkább az egyéni közlekedési eszközök valamelyikét választották, például a kerékpározást vagy a rollerezést. Az egészségügyi intézkedések miatt most azonban egyelőre az autó jelenti a legbiztonságosabb egyénileg használható járművet, hiszen a tisztaságáért, utasaiért a használója saját maga felel, ez pedig a munkavállalók céges autóinak használatakor is új igényeket vetett fel. Míg korábban akár többen is használhattak egy adott autót, mostanra egyre inkább utaznának egyedül. Erre az Arval több partnere is úgy reagált, hogy több, középtávú bérleti flottából gyorsan elérhető járművet állított munkavállalói szolgálatába, ezzel is biztosítva, hogy egy ember egy autót használhasson az átmeneti időszakban. Ennek köszönhetően városi terepjárókból közel 24%-kal, pickupokból közel 30%-kal több került forgalomba az Arval Magyarország flottájában az elmúlt évhez képest.

Az üzleti mobilitás kapcsán persze nemcsak a vállalati járművek számában történtek nagy változások, a flottákon belüli üzemanyag-mix megoszlása is jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg 10-15 évvel ezelőtt a dízel uralta a piacot, néhány éve a benzines autók vették át az első helyet. Ez egészen addig tartott, amíg meg nem jelent az alternatív hajtás: a 2020 elején életbe lépő WLTP szabályozás miatt az autóipari szereplőknek azonnali szemléletváltásra volt szükségük, így a jövőbeli kínálat is várhatóan az alternatív hajtástechnológiák irányába húz majd.

Mivel a töltőhálózat is óriási ütemben fejlődik, ezért lassan semmi nem szab gátat annak, hogy a cégek flottája akár pár éven belül zömében ilyen autókból álljon. Figyelemreméltó, hogy az elmúlt évben már az Arval Magyarország ügyfelei által rendelt járművek között is megduplázódott a hibrid hajtásúak száma és 50 százalékkal nőtt a tisztán elektromos autók száma is.

„A koronavírus-járvány alatt jelentős fordulatot vett a vállalati flottapiac, ami kedvezőtlen változások mellett néhány üdvözlendő új trendet is elindított. A gazdasági visszaesésből már elkezdett kilábalni a hazai szektor is, folyamatosan nő az autók, különösen az alternatív hajtású gépjárművek iránti kereslet. Ugyanígy ugrásszerűen megnőtt a mikromobilitási megoldások népszerűsége is, elég csak a kerékpár-boomra gondolni. Ennek hatására elindulhat egy nagyon kedvező átrendeződés a piacon, ahol a dízel, a benzines, a hibrid, illetve az elektromos autók is végre megtalálhatják a saját, használati mód alapján ideális közegüket. Az ezek között lévő kisebb hézagokat, átmeneteket pedig kitölthetik a mikrojárművek. Az Arval Magyarországnál, illetve globális szinten is figyelemmel követjük ezeket a változásokat, mobilitási igényeket, és ezek mentén alakítjuk a szolgáltatási portfóliónkat. – mondta Banovic Aleksandra.

A deep tech az új tech – mondhatnánk, hiszen az utóbbi néhány évben egyre inkább felértékelődnek azok az innovatív vállalkozások, melyek mögött jelentős tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység áll. A nemzetközi piacok érdeklődésének élénkülését jól jelzi, hogy 2014 óta éves szinten átlagban több, mint 20%-kal nő a deep tech startupokba áramló magánbefektetések volumene, melynek összértéke tavaly már megközelítette a 18 milliárd dollárt (5310 milliárd forintot)[1].

A világ legsúlyosabb környezetvédelmi, ipari és társadalmi kihívásaira keresik a választ

A Hello Tomorrow nevű nemzetközi non-profit szervezetet üzleti háttérrel rendelkező kutatók alapították 2011-ben Franciaországban. A szervezet célja, hogy megfelelő eszközökkel vértezze fel a vállalkozó szellemű innovátorokat és összekapcsolja őket az állami döntéshozókkal, inkubátorokkal, nagyvállalatokkal, befektetőkkel és véleményvezérekkel a 21. század legnagyobb kihívásaira megoldást nyújtó tudományos projektek globális piacra vezetésének érdekében.

„A Hello Tomorrow jelenleg 8 országban, köztük hazánkban is közvetlen képviselettel rendelkezik, azonban kapcsolati rendszerünk több, mint 110 országra terjed ki. 200 neves egyetemi és inkubátor partnerünk bevonásával minden évben közel 5000 tudományos projektet toborzunk a globális deep tech startup versenyünkre” – hívta fel a figyelmet Dr. Csatári István, a Hello Tomorrow Hungary vezetője.

A startup versenyre való jelentkezésre szeptember 13-ig magyar deep tech startupoknak is lehetőségük van. 2018-ban két magyar innovatív vállalkozás, az AerinX és a TurbineAi világszinten 4.500 pályázóból jutott be kategóriájuk legjobb hat startupja közé a párizsi fináléban. A Hello Tomorrow Hungary az alábbi 14 tudományos kategóriában várja a magyar startup projektek jelentkezését: mesterséges intelligencia, légiipar, kiberbiztonság és kommunikáció, egészségipar és orvosi eszközök, gyógyszerkutatás, energia, környezet, élelmiszer és mezőgazdaság, ipar 4.0, ipari biotechnológia, orvosi biotechnológia, mobilitás, okos városok, űrkutatás.

Eddig összesen 300 millió dollárnyi befektetés a Hello Tomorrow startupoknak

A Hello Tomorrow Global Challenge elmúlt öt évének győztesei, illetve a szervezet alumni hálózatába tartozó startupok közül további több mint 20 eddig összesen 300 millió dollárnyi (88,5 milliárd forintnyi) tőkebefektetésben részesültek.

A deep tech startup versenynek is helyt adó Hello Tomorrow Global Summit csúcstalálkozó 2020. március 12-13-án kerül megrendezésre Párizsban. A nagyszabású eseményen a szervezők 1.100 nagyvállalati vezető, 1.000 deep tech vállalkozás alapító, közel 1.000 kutató és tudományos innovátor, 250 vezető befektető, illetve 150 nemzetközi újságíró részvételére számítanak.

„Hiszünk abban, hogy a magyarországi egyetemek és kutatóintézetek laboratóriumaiban ott rejtőznek azok a technológiák, amelyek globális piaci bevezetésével emberek millióinak jövőjét tehetjük szebbé. A Hello Tomorrow Hungary célja, hogy felkarolja a magyar tudományos technológiai vállalkozásokat. Deep tech ökoszisztémát építünk, melyhez keressük az együttműködő partnereket mind a nagyvállalati, mind a non-profit, mind a felsőoktatási szférából” – tette hozzá Dr. Csatári István.

A Hello Tomorrow Global Summit partnerei között olyan vezető nemzetközi nagyvállalatokat találunk, mint a BNP Paribas, a Boston Consulting Group, a L’Oréal, a Bayer, vagy az Air France-KLM.

[1] Forrás: https://hello-tomorrow.org/report

Taleb azt tanácsolja a befektetőknek, hogy portfóliójukat és döntéshozatali folyamataikat tegyék ellenállóvá, vagyis legyenek jobban felkészülve az ilyen eseményekre, még mielőtt azok bekövetkeznének. Osszák meg a kockázatok forrásait, legyenek fedezeti pozícióik, és hozzák meg az alábbiakban tárgyalt egyéb intézkedéseket is. Ez rendben is van – csakhogy azok az alapok és instrumentumok, melyek kifejezetten a fekete hattyúkra készülnek, szinte folyamatosan negatív hozamot termelnek, és a biztonság költsége idővel látványosan felhalmozódik.

A legtöbb befektető azt tartja célszerűnek, hogy a pénze legyen jórészt folyamatosan befektetve, de ésszerű kockázatok vállalása mellett szem előtt tartja a potenciális piaci sokkok esélyét is. Ha az ember befektet, akkor nem tudja teljesen elkerülni a rosszabb időszakok kockázatát, viszont a megfontolt portfólió-összeállítás és a vészhelyzetekre vonatkozó tervek mégis csökkenthetik a nagy eladási hullámok kedvezőtlen hatásait.

A korábbi fekete hattyúk tanulságai

Várd a váratlant

A történelem megmutatta, hogy a rendkívül valószínűtlen események gyakrabban következnek be, mint gondolnánk, ezért a befektetőknek alaposan oda kell figyelniük a tail risk néven is emlegetett, kis valószínűségű, de annál nagyobb kárt okozni képes eseményekre, mert ezek katasztrofális hatással lehetnek a portfóliójuk értékére. Például sokan tartanak attól, hogy egy nagyobb ország kilép az eurózónából, ami megkondíthatná a lélekharangot az euró fölött. Ez a félelem tovább erősítette a 2018 májusában az olasz választások miatt bekövetkezett eladási hullámot. Bár a választások ott voltak a politikai eseménynaptárban, amikor azonban a globális befektetők elkezdtek biztonságba menekülni, mégis kiderült, hogy itt nemcsak az olasz választásokról, hanem az eurózóna országai közötti nézetkülönbségek miatti félelemről is szó van.

A befektetők megpróbálják felmérni, hogy mi sülhet el rosszul, ezután megállapítják az illető esemény valószínűségét és hogy milyen következményei lehetnek, ha valóban bekövetkezik.

A kvantitatív modellek vélhetően nem azonosítják a fekete hattyú jellegű kockázatokat. A modellek óhatatlanul valamilyen historikus adatokon alapulnak, míg a fekete hattyúknak a definíciójukból adódóan nincs precedensük. Az esemény mögött álló mozgatórugók ismeretlenek, az összefüggések előre nem kiszámíthatóak. Csak annyit tudunk, hogy a következő válság más lesz, mint az összes korábbi. Ezért a portfóliómenedzserek megpróbálják szimulálni a piac által a korábban példa nélkül álló eseményekre adott válaszokat, majd elemzik a kvalitatív tényezőket, hogy felderítsenek bizonyos tágabb, kevésbé mérhető trendeket vagy egyensúlytalanságokat.

A diverzifikáció már nem ugyanaz, mint régen volt. A piacok egyre szorosabban összefonódnak, és a különböző eszköztípusok között hirtelen markáns korrelációk alakulhatnak ki. A portfóliómenedzserek erre válaszként megpróbálnak még többféle, különböző mozgatórugókkal rendelkező eszközt felvenni a portfólióba, hogy ezáltal csökkentsék a korrelációkat. Ezenkívül a piaci körülmények változásával párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó korrelációkat és eszközosztály-dinamikákat is.

A kockázati kitettségek kezelése és figyelemmel kísérése

Miután megértették egy piac fő mozgatórugóit és azok időbeli változásait, a befektetők képesek modellezni, hogy hogyan reagálnának a portfóliók egy valóban kedvezőtlen nagy hatású eseményre. Például a francia BNP Paribas francia bank részvényeinek befektetőire nem csupán a bankon belüli fejlemények hatnak, hanem miden olyan más tényező is, mely összefüggésben áll a bankkal: például az euró, a tágabb bankszektor, a francia államkötvények, a hozamgörbe, és így tovább.

A brexit népszavazást megelőzően sok más befektetőhöz hasonlóan a Fidelity szakemberei is abból indultak ki, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság mellett fog szavazni. Különböző forgatókönyv-elemzéseket végeztek európai kitettségünk értékelése céljából és azért, hogy lássák, hogyan alakulnának a különböző változók, például a volatilitás, a profit és a veszteség, valamint a kockáztatott érték a szavazás különböző kimenetelei esetén. Bár a népszavazás végeredménye meglepő volt, ezek a szimulációk segítettek abban, hogy ne vállaljanak túl nagy kitettséget. A kiválás konkrét lebonyolításával kapcsolatban továbbra is fennáll a bizonytalanság, ezért a forgatókönyvek elemzése jelenleg is tart.

Az előzetes kockázattervezésen alapuló statisztikai számítások mellett kvalitatív tényezők is hatással lehetnek a hozamokra. Észak-Korea például hatvan éve fenyegeti katonai lépésekkel Dél-Koreát, de a szavai általában feledésbe merülnek. A farkast kiáltó juhász környezetéhez hasonlóan a piacok is érzéketlenné és szkeptikussá váltak e veszéllyel szemben, ezért egy figyelmeztetés nélkül, hirtelen bekövetkező támadás meglepő lenne és súlyos következményekkel járna. A tapasztalatok szerint megindulna a dél-koreai (és más ázsiai feltörekvő piaci) részvények eladási hulláma, ezzel egy időben vágtatni kezdene a dollár és az államkötvények árfolyama. E piaci reakció szimulációja segítségével időben meg lehet tervezni, hogy hogyan reagálnánk erre a váratlan eseményre.

A nagyfokú bizonytalanság idején és a fekete hattyú típusú események idején a piacok likviditása csökken, ami növeli a nemteljesítési és a likviditási kockázatokat. Fel kell mérni az összes potenciálisan érintett szereplő működési és pénzügyi stabilitását, méghozzá a piaci folyamatok kibontakozásával párhuzamosan újból és újból. A pozíciók és portfóliók stresszhelyzet alatti likviditásának elemzése segíthet a befektetőknek abban, hogy előre lássák és minimalizálják a különböző eszközök visszaváltásakor előforduló problémákat.

A nagy eladási hullámok hatásainak enyhítése

Képtelenség minden piaci eseményre felkészülni, emellett a fedezeti vagy biztosítékként szolgáló ügyletek ára idővel összeadódik, ami csökkenti a portfólió hozamát. És ott vannak az alternatív költségek is. Például a brexit hatása nagyon más lehet attól függően, hogy a kiválás „kemény” lesz vagy „lágy”, esetleg valahol a kettő között (írásunk időpontjában ez még nem tudható), ezért nem sok értelme lenne a portfóliót valamelyik konkrét változatra felkészíteni. Ehelyett célszerűbb különböző valószínű piaci reakciókra számítva tervezni, majd menet közben reagálni, attól függően, hogy hogyan alakul a helyzet. A nagyobb piaci mozgásokat gyakran figyelmeztető jelek is megelőzik – a lényeg persze az, hogy mikor és hogyan reagálunk ezekre a jelekre.

„A fekete hattyúk következményeit azzal is jelentősen enyhíthetjük, ha nem teszünk fel mindent egy lapra” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője. „Napjainkban egyre fontosabb, hogy pontosan tudjuk, melyek azok az eszközök, melyek negatív korrelációban állnak a többivel és emellett vonzó értékeltséggel is rendelkeznek. Például a kontinentális kínai államkötvények kedvező diverzifikációs lehetőséget kínálnak, mivel a többi térségben nőtt a kötvények és a részvények közötti korreláció mértéke. Emellett azon kevés eszközosztály közé tartoztak, melyek defenzíven viselkedtek a 2018 februárjában bekövetkezett korrekció idején.”

A befektetők végül olyan eszközöket is használhatnak, melyek a teljesítményük költségeit tekintve semlegesek, de megvédik a portfóliót a hirtelen piaci volatilitás hatásaitól. Az olasz államkötvényekre (BTP) szóló határidős ügylet hatékony fedezetet biztosított a politikai kockázatok és a viszonylag gyenge fundamentális adatok ellen, amikor 2018 májusában hirtelen megugrottak a kötvényhozamok. Az elmúlt években az egyik legnépszerűbb kereskedési forma az volt, hogy lakossági befektetők tőzsdén kereskedett termékek révén határidős kitettségre tettek szert a VIX indexszel szemben, ami lefelé nyomta a volatilitást. A befektetők úgy érezték, hogy az alacsony volatilitás kedvezően hatott a részvénypiacokra, ami végül pozitív visszacsatolásként hatott. Portfólió-menedzsereket az nyugtalanította, hogy a visszacsatolás előjele könnyen ellenkezőjére fordulhat, bár azt nem látták pontosan, hogy ezt mi válthatná ki.

2018 elején, amikor az USA részvényárfolyamai rekordmagasságba szöktek, a Fidelity portfóliómenedzserei profitrealizálást hajtottak végre néhány jobban teljesítő piachoz kapcsolódó multi-asset portfólióban. Nem számítottak medvepiacra, de úgy vélték, hogy a volatilitás szokatlanul alacsony szinten jár, és egy random piaci sokk hatására normalizálódhatna. Erre a sokkra 2018 februárjában került sor, amikor a vártnál magasabb bérinflációs adatok hatására hirtelen megugrott a VIX index. Ez negatív láncreakciót indított el a részvénypiacon, mivel a rövid lejáratú VIX-stratégiáknak a portfóliójuk egyensúlyba hozásához el kellett adniuk az egyesült államokbeli részvényekben fennálló határidős pozícióikat. A Fidelity azzal, hogy már ezt a nagy tülekedéssel járó piaci eseménysort megelőzően defenzívebb pozíciókat alakított ki, sikerrel enyhítette a hozamokra gyakorolt kedvezőtlen hatást.

A piaci lejtmenetek lehetőségeket is teremtenek

A fundamentális adatok hatással vannak a hosszú távú piaci hozamokra, de nem mindig tükröződnek a piaci árfolyamokban. A legjobb lehetőségek egy része a nagyobb piaci eladási hullámok után kínálkozik.

2015 második felében a zuhanó kőolajárak rányomták a bélyegüket az USA energiaiparának kilátásaira, főleg a magas hozamú papírok tekintetében. Ezután Kína 2015 augusztusában váratlanul leértékelte a renminbit, aminek hatására a világpiacokon beindult egy pánikszerű eladási hullám. Akkoriban a magas hozamú kötvények jelentős globális lassulást áraztak be, és jó vételi lehetőséget kínáltak, főleg a részvényekhez képest. Nagyjából ezzel egy időben a helyi devizában jegyzett feltörekvő piaci kötvényalapok a több éven át tartó tőkekiáramlás hatására éppen nem voltak jó formában. Amikor Kína leértékelte a renminbit, a feltörekvő piaci valuták is meggyengültek, és a kötvényértékeltségek igen vonzó szintekre süllyedtek. Rosszabb kimenetelt áraztak be, mint amit a fundamentális adatok jeleztek, ezáltal – némi biztonsági tartalék mellett – kedvező belépési lehetőséget kínáltak.

Konklúzió

A befektetők részletes elemzéssel, gondos portfólió-összeállítással és a megfelelő adatkövetési eszközökkel jobban felkészülhetnek a piaci dinamika változásaira és a jelentős hatással járó, váratlan eseményekre.

Ennek során érdemes a kvantitatív modelleket a saját gyakorlati tapasztalataikkal és ismereteikkel ötvözve vizsgálniuk, hogy hogyan reagálnának a portfóliók soha nem látott eseményekre. Számolniuk kell azzal is, hogy az eszközosztályok közötti korreláció folyamatosan változik, ezért fontos a diverzifikáció és a problémák tovaterjedési kockázatának kezelése is. A fedezeti ügyletek sokszor felemésztik a hozamot vagy annak egy részét, ezért csak módjával, a költségek és a kockázatok tudatában érdemes élni velük. A befektetőknek a piachoz kapcsolódó egyéb olyan kockázatokat is fel kell mérniük, amelyek feszültebb periódusokban felmerülhetnek, például a nemteljesítési és likviditási kockázatokat.

A potenciális fekete hattyúk eshetőségének mérlegelésével a befektetők jobban megismerhetik saját sebezhető pontjaikat, felkészülhetnek a károk csökkentésére és megtervezhetik a válaszlépéseiket. Mik azok az extrém forgatókönyvek, amelyekre senki nem számít? Jó kérdés, érdemes állandóan észben tartani.