„A vállalkozások vezetői székeiben ráadásul egyre több a fiatal, ’80-as, ’90-es években született vagy akár Z-generációs menedzser, és egyre több cégnél aktuális kérdés a generációváltás is. Ez a korosztály – főként a pandémiát követően – gyakran érzi magát elszigeteltnek a vezetői szerepben, közel 90%-uk szerint pedig a kiégést jelző tüneteikhez nagyban hozzájárult az is, hogy a távmunka, a home office és a digitális kapcsolattartási eszközök térnyerése miatt ritkultak a személyes találkozások a saját csapatukkal is” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója és vezetője.

Nem mindig tudunk kivonulni a világból, de így is fel lehet töltődni

A nyári hónapokban persze gyakran kapcsolnak a vállalkozások takarékos üzemmódba – habár a vállalkozásfejlesztési és networking szakértő szerint ebben az időszakban is lehet új piacot szerezni vagy éppen új termékeket és szolgáltatásokat bevezetni. Ráadásul számos olyan helyzet adódik, amikor egyszerűen nem lehet magára hagyni a kritikus periódusban lévő vagy éppen most induló céget. „Ha azonban a vezető nem tanulja meg okosan szervezni az idejét a nyári időszakban, és nem tudja hatékonyan szétválasztani a feladatokat és pihenést, azt később a szervezet és az üzlet fogja megszenvedni” – vallja Avidor András.

Nézzünk pár hasznos tanácsot, melyeket érdemes megszívlelni a vakáció napjaiban!

1. Új szezon a feladatkörökben is

A nyári időszak alkalmas lehet a felelősségi körök átgondolására és a szervezet egyes munkafolyamatainak átstrukturálására. Sokan hajlamosak maguknál tartani a gyeplőt a legkisebb ügyekben is és kontroll alatt tartani a vállalati szinte minden tevékenységét. A nyaralást megelőzően új határokat jelölhetünk ki, bevonhatjuk a középmenedzsereket a feladatainkba és gyakorolhatjuk az elengedést. Persze nem kell eltűnnünk a térképről és teljesen elengedni az új szerepben teljesítő kollégáink kezét, de nyugodtan a háttérbe vonulhatunk néhány hétre, ha megfelelően előkészítjük a terepet.

2. Napirend a tenger mellett

Szintén gyakori jelenség, hogy bár képesek vagyunk egy néhány hetes utazást kigazdálkodni az üzletmenetből, mégis azzal töltjük a napjainkat, hogy az apró-cseprő céges ügyeket kezeljük kényszeredetten. Ha nem akarunk ebbe a hibába esni, a legjobb taktika, ha megtervezzük a napokat az üdülés alatt is, például kitűzzük magunknak, hogy levelezésre csak kétszer, reggel és délután nézünk rá fél órára, az ezen kívül eső időben azonban elengedjük a céges ügyeket.

3. Mindenkinek kell a támogatás

A nyári heteket emellett érdemes fejlődésre és fejlesztésre használni. Ilyenkor igénybe vehetjük egy külső tanácsadó, mentor vagy coach segítségét, aki új irányt mutathat a vezetői szemléletben, sőt, az egész szervezet szempontjából hasznos támogatást nyújthat. Érdemes tanulni vagy tippeket kérni hasonló cipőben járó menedzserektől, ami mindig tágíthatja a látókörünket, egyben inspirálhat is minket.

4. Kívül a komfortzónán

Ha le akarjuk győzni a fásultságot és az alulmotiváltságot, ami gyakran hatalmába kerít minket a mindennapok során, érdemes új ismereteket szerezni és akár betekintést nyerni egy másik szegmens vagy iparág sajátosságaiba és kihívásaiba. A pihenésre hasznos lehet keresni néhány olyan szakkönyvet, melyek új perspektívát adhatnak, hogy az ötleteket a saját vállalkozásunkban is hasznosíthassuk.

Üzleti kapcsolatépítés nyárra hangolva

„Ma már valóban nincs uborkaszezon az üzleti életben, viszont alkalmazkodhatunk a szezon sajátosságaihoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki belőle. A BNI kifejezetten az üzleti kapcsolatépítés erejére támaszkodik, hiszen a hazánkban közel 1100 tagvállaltunk sikereiből is látjuk, mennyire alapvető érték ez minden cég számára. Ezért a nyári időszakban is rendezvényekkel és képzésekkel várjuk őket, illetve idén is közös balatoni vitorlázásra invitáljuk az élményekre és új kapcsolatokra kész partnereket az év leglazább networking eseményén” – mondja Avidor András.

Fotó: Charles Forerunner/unsplash.com

A tulajdoni szerkezetben legjellemzőbb rokoni kapcsolat továbbra is a házastársi, ugyanakkor a szülő-gyermek viszony is tetten érhető mintegy 50.000 vállalkozásnál. „Napi szinten tapasztalom, hogy a generációváltás mekkora kihívást jelent a cégek többségénél, számos kétséggel és kínzó kérdéssel: alkalmas a gyermekem a vezető pozícióra? Mikor vonjam be, hogyan készítsem fel? Mi van, ha azt gondolom, nem képes a feladatra? Ne feledjük, egy 30-40 éves családi vállalkozásnál valóban egy élet munkája a tét” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója, vezetője.

Tervezni és építkezni: a generációváltás nem rövidtávú projekt

A fenti kérdésekből is kitűnik, hogy rendkívül kényes területről van szó, hiszen a praktikus szempontok, gazdasági megfontolások mellett igen erősen jelen vannak a szubjektív és érzelmi tényezők is, amely minden bizonnyal magyarázatot adhat arra is, miért bukik el olyan sok családi vállalkozás ezen a ponton. A szakértő szerint emellett fontos azt is látni, hogy az éppen mostanában az utódlás kérdésével szembesülő cégek többsége egy teljesen más világban indult el, így az üzleti célok, vállalati missziók többsége nem kőbe vésett és sokszor átalakult az évek során – gyakran nem is tudatos döntések, hanem a piaci és szabályozói környezet változásai miatt. Hogyan lehet mégis sikeresen venni ezt a buktatókkal teli kihívást és bebetonozni az évtizedek során kivívott üzleti eredményeket?

1. Stratégia kell – és ha lehet, egy B-terv is

Az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a generációváltások jelentős része azon bukik el, hogy a folyamat nem követ semmiféle tervezett stratégiát, holott a kérdésnek számos adminisztratív és jogi aspektusa is van. Szükség van egy olyan – mindenképpen írásban is lefektetett – közös tudásanyagra, mely minden érintett felet segít az elvégzendő feladatok és lépések szem előtt tartásában és egyfajta idővonalat is meghatároz ezek tekintetében. Ebben érdemes akár több opciót is megfogalmazni, ha menet közben kényszerű változás történne.

2. Évekkel előre látni

Az első pont máris magában foglal egy másik kulcsfontosságú tanácsot: az utódlástervezés nem egy rövidtávú feladat, már csak azért sem, mert a sikeres váltást számos lényeges teendő előzi meg. A cégvezető akkor jár a legjobban, ha a tervezett visszavonulás előtt 5-10 évvel átgondolja a lehetséges opciókat, mérlegeli az előnyöket-hátrányokat és máris elkezdi maga mellé gyűjteni azon kollégák körét, akik hosszabb távon is támogatják majd a változás sikeres menedzselésében.

3. Nem szégyen a segítség, még ha kívülről érkezik is

Végzetes hiba lehet az is, ha a család feje görcsösen ragaszkodik ahhoz az utódhoz, akit már a kezdetektől elképzelt, és nem veszi figyelembe, hogy ő adott esetben nem vagy nem pont úgy játszik majd szerepet a generációváltásban, mint gondolta. Járható út lehet például az is, ha egy külsős cégvezetőnek adja át a stafétát, még gyermeke tulajdonosként vesz részt a folyamatban, később pedig akár fel is nőhet a feladathoz. Ez win-win szituáció lehet a család és a vállalkozás számára egyaránt.

4. A kollégák a legfőbb szövetségesek

A generációváltás menedzselésében közvetlenül segédkezők mellett érdemes minden kollégát átlátható, folyamatos kommunikációval felkészíteni. A változások mindig félelmet keltenek a munkavállalókban, hiszen az ismeretlennel néznek szembe, így ha támogató környezetet szeretnénk teremteni az új vezetőnek, akkor világosan és tisztán kell közölnünk, mire számíthatnak az új kollégák a jövőben.

5. Minden vállalkozás egyedi

Végül pedig ne feledjük, nincs bevált recept, minden vállalkozás és főként minden családi vállalkozás más és más, tehát nem érdemes mások elképzeléseit ráerőltetni. Ha van előnye annak, hogy egy cég több évtizede családi tulajdonban van, az kétségtelenül az, hogy senki más nem ismerheti annyira, mint maguk az alapítók, érdemes ezt a vállalkozás előnyére fordítani!

„A másik dolog, ami segítségünkre lehet a generációváltás során, és szinte minden olyan lépésnél és kihívásnál, ami egy vállalkozás életében felmerülhet, az a közösség. Bármilyen kérdéssel is találjuk magunkat szembe, más cégek már nagy eséllyel keresztülmentek rajta, így tapasztalataik és tanácsaik támpontot nyújthatnak a számunkra leginkább megfelelő megoldás megtalálásában. A BNI, a világ legnagyobb üzleti közössége éppen ezért jött létre: a rendszeres találkozók, networking események, mesterelme- és tudásátadó események, üzletfejlesztő rendezvények és képzések által együtt léphetünk előre, a sikertörténetek pedig mindannyiunkat inspirálnak – még egy olyan nehéz területen is, mint a generációváltás” – teszi hozzá Avidor András.

Az energiaválság a gazdasági szereplők közül első sorban az ipari termelő vállalatok számára jelenti a legnagyobb kihívást hazánkban, a szegmenshez tartozó cégek azonban általánosságban egyelőre jól reagáltak a kihívásokra. Egy friss kutatás szerint a magyar feldolgozóipari kkv-k fele vallja magát energiatudatosnak, 43%-ukat pedig kifejezetten súlyosan érinti az energiakrízis. A felmérésből kiderül az is, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak.

A rendezvényen előadást tartott a Schaeffler Magyarország és a Karsai Műanyagtachnika Holding Zrt. képviselője is.

„Mindkét hazai nagyvállalat előadásából az derült ki, hogy az energiahatékonyság növelésére nincs egyetlen jól leképezhető recept, hanem minden vállalkozásnak saját magának kell megvizsgálnia az összes olyan területet, ahol csökkenteni tudják energiafogyasztásukat. Ennek része lehet például a gázról teljes egészében az olcsóbb villamos energiára való átállás, a hulladékhő és csapadékvíz hasznosítása, a folyamatos termelés bevezetése a gépek melegen tartása érdekében, korszerűtlen fényforrások cseréje, napelemes rendszer telepítése, szélenergia hasznosítása, home office munkarend bevezetése-kibővítése, mozgásérzékelőkkel szabályozott világítás, de sok egyéb praktika létezik még ezeken felül is. A másik fontos tanulság pedig, hogy technológiai beruházásokat is el kell végezni, hiszen a fejlett ipari automatizáció nélkül nem kezelhető a munkaerőhiány, illetve nem érhető el a nemzetközi versenyképességhez szükséges hatékonyság” – emelte ki Avidor András, a szervező BNI Magyarország alapítója, vezetője.

A szakmai rendezvényen előadást tartott Dr. György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos is. A szakpolitikus ismertette azokat a közös sikerfaktorokat, amelyek a legsikeresebb magyar ipari vállalkozásokat jellemzik, illetve beszélt a kormány gazdaság- és iparpolitikájának főbb irányvonalairól is.

Egymást is segítik a krízisben a magyar cégek

„Az Ipari összefogás napja, melyen közel 50 hazai gyártócég vett részt, is kiváló példa arra, hogy számos remek vállalkozás van Magyarországon, melyek képesek egymást információ átadással, és kapcsolatrendszerük megosztásával segíteni. Erre a mostanihoz hasonló válsághelyzetben különösen nagy szükség van. Nagyon jó érzés megtapasztalni, hogy az elmúlt 15 év alatt a hazai és kis- és középvállalkozói réteg rengeteget fejlődött szemléletben, véleményem szerint a magyar vállalkozások egyre inkább képesek felnőni fejlett országbeli társaikhoz. Az üzleti közösségépítés mára már egy különálló, többmilliárdos iparággá fejlődött hazánkban, amit a BNI Magyarország indított el” – hívta fel a figyelmet Avidor András.