A Nature tanulmánya szerint 2030-ra a világ prognosztizált elektromosenergia-fogyasztásának a 20%-át az információtechnológiai fogyasztás fogja kitenni. A naponta generált adatmennyiség, és az ennek gyakran mesterségesintelligencia-alapú feldolgozásához szükséges számításikapacitás-igény nem csak a szoftvertechnológiákat és a félvezetőipart állítja kihívások elé.

„Az információfeldolgozás terén olyan technológiák válnak egyre fontosabbá, mint a kvantumszámítástechnika, vagy az agyi működést követő neuromorfikus számítástechnika. Ezek a területek általában modern nanotechnológiával készült újszerű hardvereszközökön alapulnak, de fontos szerepet kap az optika, fotonika, vagy a mikrohullámú méréstechnika is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlett, XXI. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek” – hívja fel a figyelmet Halbritter András, a BME Fizika Tanszék egyetemi tanára, a 2023 szeptemberében induló új, angol nyelvű Fizikus-mérnök alapszak felelőse, amelyet innovatív iparágak szakemberigényére reagálva, ipari partnerekkel együttműködve indít a BME.

Adattudomány és új generációs adatfeldolgozás

A McKinsey 2023-as tanulmánya szerint globálisan a vállalatok 50 százalékánál már valamilyen funkciót mesterséges intelligencia lát el, 2024-re pedig a felhasználói kommunikáció több, mint fele lesz részben vagy egészben AI-vezérelt. Az új generációs adatfeldolgozás lehetővé teszi az AI-alapú szolgáltatások egyre szélesebb elterjedését, és emellett radikálisan felgyorsítja az innovatív műszaki fejlesztéseket. Az adatgyűjtés és -feldolgozás felértékelődésének következtében egyre nagyobb szükség van a területtel kapcsolatos aktuális tudással rendelkező adatelemzőkre és mérnökökre mind a globális nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások részéről.

Forradalmi innovációk a kvantumalkalmazásokban

„A kvantuminformációs technológiák fejlődése nagy áttöréseket ígér, amik forradalmasítják egyebek közt a kommunikációs hálózatokat, az orvostudományt, és a gépi tanulást is, ezért erre a területre az utóbbi években nagyon sok erőforrás koncentrálódott” – emelte ki Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika Tanszék docense. Kína 2022-ben egy műholdkapcsolatokkal is rendelkező, több mint 5 000 kilométeres kvantumkommunikációs hálózatot hozott létre, és az Európai Unió is célul tűzte ki a kvantumkommunikációs gerinchálózat (EuroQCI) kiépítését 2027-es határidővel. A kvantumkommunikáció mellett a kvantumos méréstechnika is egyre fontosabbá válik; a GPS műholdakon például nagy pontosságú atomórák teszik lehetővé a pontos helymeghatározást.

A kvantumtechnológia nagy mértékben épít a mára szinte minden területen felbukkanó nanotechnológiára, illetve optikára, mikrohullámú technológiára és a félvezetőtechnikára. Az orvosi „lab on chip” technológiák vagy a szenzorikai alkalmazások mellett nanotechnológia szükséges azoknak a szupravezető nano-áramköröknek a létrehozásához is, melyre a már fejlesztési céllal hozzáférhető Google vagy IBM kvantumszámítógépek épülnek. „Hallgatóink a nanotechnológia elsajátítása mellett a kvantuminformatika elméletével is alaposan megismerkedhetnek, pl. programokat futtatva az IBM ingyenesen elérhető kvantumszámítógépein. Laboratóriumainkban pedig kvantumáramkörök vizsgálatára és a legmodernebb kísérleti technikák elsajátítására nyílik lehetőség” – emeli ki Halbritter András.

Fenntarthatóság és tiszta energetika

A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások mellett a BME új képzésén a nukleáris technológiák orvosi alkalmazási lehetőségeivel is megismerkedhetnek, de fúziós kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók. A nukleáris technológiák az űrkutatástól kezdve az élelmiszerek tartósításáig számos terület újításait meghatározzák. Az atomerőművek 2021-ben az EU-ban termelt összes villamos energia mintegy 25,2%-át állították elő, az energiaválság kapcsán pedig nő az atomenergia társadalmi elfogadottsága. A Nuclear Europe tanulmánya szerint a szektor 2050-ig évente több, mint 1,3 millió munkahelyet tarthat fenn és több, mint 550 milliárd euró GDP-t termelhet. A technológia egyre szélesebb alkalmazási lehetőségeivel párhuzamosan ezen a területen is nő a képzett szakemberek iránti igény – írják.

„A nukleáris technológiák mellett azonban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenleg félvezető technológiára építő napelemek, valamint a „zöld” energiatárolás kérdései. A félvezető-technológia meghatározó a mai energiatakarékos fényforrásokban is csakúgy, mint a környezetünkben található érzékelőkben, és hangsúlyos a képzéseinkben is. Az élénk versenynek köszönhetően óriási igény van a munkaerőpiacon olyan kutató-fejlesztők iránt, akik ismerik az ezeket a területeket megalapozó technológiákat. Hallgatóink már tanulmányaik alatt olyan ipari partnerekkel együttműködve dolgozhatnak fejlesztéseken, mint a Bosch és a Semilab” – mutat rá Halbritter András.

A fenntartható energetika, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül. A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberigényére válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a BME.

A szak indulásának előkészítésekor a MITTE Communications feladatai az intézményt és a szakot pozicionáló kommunikációs és kreatív stratégia megtervezése, valamint az arculat kialakítása voltak. Az ügynökség végzi a sajtó-, social- és hirdetésmenedzsment-feladatokat is. A szakindító kampány az egyetem magas szakmai színvonalát, valamint a fizikus-mérnök szakma aktualitását, piacképességét és az új szak hiánypótló jellegét hangsúlyozza.

A kampány célja a 240 éves múltra visszatekintő BME nemzetközi szakmai jelentőségének hangsúlyozása, az új szak pozicionálása, valamint a helyi és külföldi jelentkezők megszólítása. Az arculat hideg árnyalatai – a türkiz, a világos és mélykék, valamint a fémes szürke – a kutatás-fejlesztés, a tudomány és az innováció asszociációit hívják elő; míg a szak emblémájában egymásba fonódó két elem a fizikusi és mérnöki tudomány ötvözését szimbolizálja.

A képzés a Bosch és a Semilab támogatásával indul, akik nagykövetként is a kampány mellé álltak, a piacképes, gyakorlatorientált tudás értékét és a szakemberek utánpótlásának jelentőségét hangsúlyozva. A kampány a vállalatokat, valamint az általuk nyújtott gyakornoki és karrierlehetőségeket infografikákon, a képzés weboldalán, valamint a fizikus-mérnök szak imázsfilmjében egyaránt bemutatja.

A MITTE a felvételi időszakban az új szakot pr- és social media kampánnyal vezeti be, miközben infografikákon keresztül mutatja be a képzést támogató vállalatokat, a fizikus-mérnök szakma karrierlehetőségeit, valamint a szak jellegzetességeit.

A BME MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett.

Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban.

A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor.

A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket.

Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték.
Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében.

Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a „Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com

Évszázadokon át Magyarországot tartották Európa éléskamrájának, az utóbbi évtizedekben Dél- és Nyugat-Európa országai voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy Északkelet-Európa a most zajló változások nyertese lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens többi régióiban mért értékeket. A Corvinus, az ELTE és a BME kutatói a Világbank adatait elemezve két mélyreható területi átalakulást azonosítottak az európai gabonatermesztésben: egy északi és egy keleti irányút. A metszéspontban, Európa északkeleti részén a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag-növekedését eredményezi.

Északi hozamnövekedések a klímaváltozás miatt

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő éghajlat miatt a kukoricát olyan északi országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, pl. Dániában. Ennek a gabonának a termőterülete ugyanakkor a búzáéval együtt a felére csökkent Olaszországban, kétharmadára Görögországban. Portugáliában mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. A tanulmány megjegyzi: a kilencvenes évektől emelkedő január-márciusi hőmérséklet jelentős pozitív hatással volt a búzatermésre az Észak-Balkántól Észak-Európáig terjedő sávban, ami legalább részben kompenzálja a nyári felmelegedés negatív hatását. A július-augusztusi hőmérsékletmaximumok kukoricatermésre gyakorolt jelentős negatív hatása azonban egyre csak nőtt: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23%-át érintette, a 2010-es évek közepére már majdnem az egész kontinensre (94%) kiterjedt.

Az európai mezőgazdaság számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a hőhullámokhoz való jobb alkalmazkodóképesség. Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben ugyanis több tízmillió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészletek csökkenése és az iparosodott mezőgazdaságban a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

Keleti hozamnövekedések a gazdasági fejlődés miatt

A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki. Kelet-Európa magas gabonatermelési potenciáljához az is hozzájárul, hogy a világ legtermékenyebb felső talajai (a csernozjomok és a füves puszták ún. molliszol talajai) hatalmas területeket borítanak a régióban, és ezek enyhíteni tudják a Közép- és Kelet-Európára jellemző kontinentális éghajlathoz kapcsolódó szélsőségeket.

A kukoricatermés legnagyobb növekedését Litvánia (385%) és Fehéroroszország (213%) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92%), Észtországban (87%) és Litvániában (86%) nőtt 1993-1997 és 2013-2017 között. Lengyelország és Oroszország – amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak – jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013-2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt.

A béke, valamint a racionális társadalmi struktúra fontossága

Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és félezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, amelynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszerfelesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz-török háborúk a XVIII. században, a világháborúk vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században.

„A jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja” – mondja a tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője. A régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni. – tette hozzá.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg, a publikáció alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta. A tanulmány szerzői Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi tanszékének kutatója, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék kutatócsoportja Decsi Balázs vezetésével, valamint Kern Zoltán, az ELTE-hálózatban működő Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa.

Az alkotók a BME tudományos műhelyeiben folyó munkát alaposan megismerve, saját eszközeikkel vesznek részt a szakmai szempontok lefordításában, a nagyközönséggel folytatott hatékony párbeszéd megteremtésében, amellyel egyben új műalkotást is létrehoznak. A tíz hónapos időszakot az együttműködés során megvalósult munkák bemutatása zárja. A program részeként a kiválasztott művészek az alkotói folyamatukról az érdeklődő kutatóknak és hallgatóknak workshopokat tartanak: bevezetik őket a művészeti kreativitás működésébe, és megismertetik velük a tudományos-technikai fejlesztések művészi reflexiójának szempontjait. A Művészeti Rezidenciaprogram keretében kiválasztott nyertes alkotók tíz hónapon keresztül havi nettó 150 000 forint támogatásban részesülnek.

A benyújtott pályázatok összesen hat témakörhöz kapcsolódhatnak: bepillantás az építőanyagok belső világába innovatív képfeldolgozási módszerekkel; mozgás és művészet, azaz a mozgáslaboratóriumi mérések elemzése; azáramlások szépsége: a flow élmény, azaz az áramlástani elemzések alkalmazása;  műszaki színtan, azaz színek megjelenítése a képalkotó eszközökön és a színtévesztés diagnosztikája; a biomechanika, avagy határterület a mérnöki és orvosi tudományok között, a természet ihlette mérnöki szerkezetek; az anyagtani és anyagszerkezeti kutatások.

“Az Európai Unió egyik kiemelt törekvése a tudományos-technológiai fejlődés és a szélesebb társadalom közötti erősebb párbeszéd megteremtése. A BME, mint műszaki ismereteket nyújtó egyetem programját is ezzel összhangban alakítottuk ki. A művész a maga kérdéseivel, eszközeivel közelít a tudósok munkájához, és ezzel segít nekik megérteni, hogy a laikus közönség hogyan viszonyul a kutatásaikhoz, mi lehet számára izgalmas vagy éppen fenyegető abból, amit egy tudományos-technikai programból megért. A művész viszonya a kutatási projekthez lehet a maga nyelvén, eszközeivel megfogalmazott kommentár, de akár határozott kritika is, ami új összefüggésekbe helyezi a tudományos kutatást a tudósok számára. És közben persze a művész is tanul: beavatást nyer egy új területre, ami inspirálóan hat rá, új utakra indítja” – emelte ki Gács Anna, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense, a program ötletgazdája.

A művészek munkáját a BME kutatói mentorként segítik. A pályázatokat a leendő mentorok előzetesen véleményezik, majd meglátásaik figyelembevételével a két nyertest a szakmai zsűri választja ki. A zsűri elnöke Kicsiny Balázs  képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára.

További információ: https://rezidensmuvesz.bme.hu/palyazati-kiiras/

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com

A Vodafone Magyarország Zrt. Dr. Charaf Hassan egyetemi dékánt kérte fel a Vodafone Alapítvány megüresedett elnöki tisztségének betöltésére, hogy – azonosulva az Alapítvány céljaival – segítse a szervezet szakmai munkáját és adománygyűjtési, forrásteremtési törekvéseit. Dr. Charaf Hassan vállalta a feladatot, így a következő 5 évben az Alapítvány legfontosabb programjait, a digitális kompetenciafejlesztést és a társadalmi esélyegyenlőség digitalizáció segítségével való megteremtését fogja támogatni.

„Örömmel mondtam igent a megtisztelő felkérésre. Rendkívül inspiráló feladat, hogy a Vodafone Magyarország Alapítvány kuratóriumi elnökeként az eddigi munkámat is meghatározó területekkel, az innovációval és a digitális megoldásokkal a társadalmi hasznosság és az esélyegyenlőség perspektívájából foglalkozhatok majd. Hiszem, hogy a technológia és a digitalizáció társadalmilag fontos és hasznos ügyek szolgálatába állíthatók. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy rengeteg olyan innováció és kreatív kezdeményezés van hazánkban, amelyek égető társadalmi problémákra keresik a megoldást – a mi feladatunk, hogy ezeket megtaláljuk és a saját eszközeinkkel támogassuk” – mondta el a kinevezés kapcsán Dr. Charaf Hassan, a BME VIK dékánja, a Vodafone Alapítvány kuratóriumának új elnöke.

Dr. Charaf Hassan a mobilalkalmazások fejlesztésének nemzetközi szinten is elismert alakja, 2019. augusztus 1. óta tölti be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékáni pozícióját. 1992-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen. Tudományos, fejlesztői és oktatási tevékenysége a szoftverfejlesztéshez kötődik: szoftverprojektek sorozatának vezetője, amelyek a vezető hazai informatikai vállalatoktól a KKV-ken keresztül a külföldi partnerekig, duál PhD program létrehozásáig terjednek. Munkájával számos informatikai fejlesztés széleskörű hasznosítását segítette elő, a kezdetek óta támogatja és alakítja az ipar és a felsőoktatás együttműködését, továbbá a fejlesztésorientált és hallgatóközpontú informatikai oktatás elkötelezett képviselője. Oktatási munkáját 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatával ismerték el. 2018 óta tagja a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségének.

„Megtiszteltetés, hogy a következő öt évben a technológiai szektor egyik legnagyobb szaktekintélyével, Dr. Charaf Hassannal dolgozhatunk együtt. Biztos vagyok benne, hogy személyében olyan elnöke lett a Kuratóriumnak, akivel valódi társadalmi hatással bíró kezdeményezéseket tudunk majd felkarolni és e téren további sikereket elérni” – nyilatkozta Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese, a Vodafone Magyarország Alapítvány kurátora.

A Vodafone Magyarország Alapítványról

A Vodafone Magyarország Alapítvány 2003-ban kezdte meg működését a vállalat globális felelősségvállalási politikájának részeként, azóta pedig közel 2 milliárd forint támogatást osztott ki civil partnerei között.

Az adományozáson túl ugyanakkor egyre fontosabb szerepet töltenek be a szakmai jellegű társadalmi programok az Alapítvány működésében. Többek között az Alapítvány Vodafone Digitális Díj néven 2018 óta minden évben versenyt hirdet, ahol hazánk kiemelkedő innovátorait keresik és támogatják. Az Alapítvány kiemelt kezdeményezései közé tartozik továbbá a mentőhívást segítő ÉletMentő applikáció, a kapcsolati erőszak áldozatait és környezetüket támogató innováció, a Bright Sky alkalmazás vagy az Alapítvány e-learning felülete, az E-skola, ahol szülők és pedagógusok egyaránt lehetőséget kapnak digitális tudásuk fejlesztésére.

Idén 15. alkalommal rendezték meg a tavasz legnagyobb hazai egyetemi fesztiválját, a Lágymányosi Eötvös Napokat. Az ELTE Lágymányosi Campusának hagyományos szemesztervégi ünnepe idén május 8. és május 10. között foglalta el helyét az épület körül, és két rendezvényhelyszínre leosztva vonultatta fel a hazai könnyűzene legnépszerűbb képviselőit. A három nap alatt olyan fellépők zenéire bulizhattak a fiatalok, mint például a Hősök, Majka, Cloud 9+, PIXA vagy Peter Jabin.

Idén először rendezték meg a Jägermeister által életre hívott I. Egyetemi Gräffiti Bajnokságot, amit 7 felsőoktatási intézményben hirdettek meg amatőr kategóriában a hallgatók között. A résztvevő iskolákból (DE, SOTE, BME, SZE, SZOTE, PTE, ME) 6-6 csapatnak volt lehetősége felfújni a Jägermeister tematikára épülő saját skiccet.

Az egyetemi fordulóba jutott csapatok nyereménye fejenként egy-egy üveg 0,7 literes új Jägermeister Scharf, illetve csapatszinten egy 1,75 literes pumpás Jägermeister volt, a közönség és a zsűri szavazata alapján az országos forduló nyertese a Debreceni Egyetem (névsor: Ivándel Aletta és Pataki Márk duó) lett. Nyereményük fejenként 1-1 db Balaton Sound heti bérlet volt.

László Dávid, a Jägermesiter promotion managere a projekt kapcsán elmondta: „Több mint hét éve képviselik hallgatók a Jägermeistert az ország tíz legaktívabb egyetemén. E program keretein belül sikerült idén az eddigi legkomplexebb, hallgatóknak szóló országos rendezvényünket lebonyolítani. A sok kihívás mellett változatos rajzokkal, festményekkel találkoztunk, a sorozat méltó lezárása volt a LEN-en végső győztest hirdetni!”

A Lime rollerjei alternatívát kínálnak a felhasználók számára a közlekedés során jellemzően legtöbb időt igénybe vevő első és utolsó kilométer gyors és környezetbarát megtételére. A szolgáltatás az egyéb közlekedési módokat kiegészítve kényelmes és egyszerű helyváltoztatási lehetőséget biztosít akár a munkába járás, akár a szabadidős programokhoz kapcsolódó, városon belüli utazás során.

„Budapest nagyszerű város, ahol jelentős az igény a mikromobilitás fokozása iránt, éppen ezért nagyon örülünk, hogy itt is elindíthatjuk a Lime e-rollermegosztó szolgáltatását. A budapesti városvezetéssel együttműködve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az olyan városi kihívásokra, mint például a forgalmi dugókkal terhelt közlekedés. A Lime elektromos rollerjei szórakoztató, okos és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli, rövidebb utak megtételére, hozzájárulva ezzel a városi élet minőségének javításához” – mondta el Tóth Tamás, a Lime magyarországi képviselője.

Mint minden dinamikusan fejlődő város, Budapest is számos kihívással néz szembe a városi közlekedés terén. Egyre többen közlekednek az utakon: csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek. A Lime e-rollerjei intelligens és gyors utazási megoldást biztosítanak a felhasználók számára, és remek alternatívát kínálnak a meglévő közlekedési lehetőségek kiegészítésére. A Lime használatával akár néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig.

A Cities4People az Európai Unió által támogatott projekt, amelynek célja, hogy fenntartható és emberközpontú közlekedési megoldásokat találjon, válaszul a városi mobilitási kihívásokra. A kezdeményezés öt különböző európai városban működik: Budapesten, Hamburgban, Isztambulban, Trikalában és Oxfordshire-ben. Magyarországon a projektet a fővárosi önkormányzat koordinálja.

A K+F projekt kijelölt területe Budapesten magában foglalja a Duna-part, a Batthyány tér és a Műegyetem rakpart közötti budai szakaszát. A Lime elektromos rollerjei számára kijelölt szektor a budai Duna-part mentén Lágymányostól az ELTE és BME kampuszát is felölelve a Móricz Zsigmond körtérig tart, a pesti oldalon pedig a Szabadság hídon átívelve a Vámház körúttól a Kálvin térig, magában foglalva a Corvinus Egyetem kampuszát, egészen a Boráros térig. A két hónapos tesztidőszak május 1-től június végéig tart.

Hogyan működik a Lime?

A felhasználók könnyedén letölthetik okostelefonjukra a Lime mobilapplikációját, amelynek segítségével megkereshetik a hozzájuk legközelebbi rollert, és egy gombnyomással feloldhatják azt. Amikor az utazás befejeződött, a rollerezők az applikáció utasításait követve egyszerűen megállítják a járművet és biztonságosan leparkolnak vele. A rollerek egyszeri kioldási költsége 250 Ft, a használat percdíja pedig 50 forint lesz. A Lime helyi csapata végzi majd a rollerek kihelyezését, töltését és karbantartását.

A vállalat elkötelezett a biztonság és a kényelem iránt, és arra ösztönzi felhasználóit, hogy mindig viseljenek bukósisakot.

A Lime-ról

A Lime része Európa nagyvárosainak. Párizstól Varsón át egészen Berlinig, újrafogalmazzuk a városi közlekedést. Fenntartható és hozzáférhető módon hozzuk közelebb az embereket környezetükhöz. Európa-szerte, szorosan együttműködve a helyi közösségekkel és hatóságokkal, egy új, közös kultúra építésével igyekszünk megoldást kínálni a városi élet kihívásaira. A Lime szolgáltatásai Európa több mint 20 országában érhetők el.

A Lime elkötelezett a közlekedésbiztonság ügye iránt

A Lime rollerjei biztonságosak és könnyen használhatók. #RespectTheRide kampányunk biztonságos közlekedésre ösztönzi a felhasználókat. Vállalásaink a következők:

– Mindenkor felelősségteljes közlekedés.

– Sisak viselése rollerhasználat közben.

– Minden közlekedési előírás és a sebességhatárok betartása.

– Csak a kijelölt területeken történő rollerhasználat.

– Szabályos parkolás a gyalogosutak mentén, a szervizrámpáknál és a metrómegállók mellett.

– Figyelem az autók, gyalogosok, és más rollerezők iránt.

A Zewa Designer Pályázatán ebben a tanévben a szakmai megközelítés kapott kiemelt hangsúlyt: az integrált terméktervezési gyakorlat keretein belül egy olyan display tervezése volt a feladat, amely egyszerre hat a nedves toalettpapír vásárlóira, valamint a kategóriát nem ismerőkre, továbbá áruházi környezetbe kihelyezve is működik. A fiatalok emellett szintén nagy hangsúlyt fektettek arra a tervezés során, hogy a végleges display kitűnjön a kommunikációs „zajból” és vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat.

„A Zewa Designer Pályázat során a legfőbb kihívást talán az jelentette a hallgatók számára, hogy figyelembe kellett venniük az áruházi környezet technikai adottságait és megkötéseit, a vásárlói szokásokat, valamint a vásárlói magatartás bolton belüli működési mechanizmusait. A pályázók a munkájuk során professzionális segítséget is kaptak ahhoz, hogy a feltételek a lehető legnagyobb mértékben megjelenhessenek a tervezőasztalon megszülető alkotásokban” – összegezte Forgách Réka, a Zewa brand managere.

A szakmai zsűri – Farkas Vilmos, a Publicis kreatívigazgatója, Forgách Réka, a Zewa brand menedzsere, Kátai Ildikó, a POPAI Magyarország főtitkára, Láng György, a DS Smith Packaging sales menedzsere, Réti István, az ET Research stratégiai igazgatója, valamint Varga András, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék mesteroktatója – a szemeszter során végig követte és segítette a fiatal designerek munkáját, hogy tökéletes displayek láthassanak napvilágot a Zewa nedves toalettpapírjai számára.

A zsűri döntése alapján a Zewa Designer Pályázat nyertese Volyák Zsófia lett, akinek a terve a megadott szempontoknak leginkább megfelelt. Emellett a Zewa szakmai partnereinek is lehetőségük nyílt arra, hogy szavazatukkal hozzájáruljanak kedvenc display-tervük győzelméhez. A www.zewaprojekt.hu oldalon a legtöbb kattintás Gaál Eszter Regina modelljére érkezett, amellyel ő lett a Zewa projektjének közönségdíjasa.

A Zewa márkát a folyamatos megújulás, az innováció és az úttörő, előremutató megoldások jellemzik. A Zewa Projekt kezdeményezés 2017-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem designer hallgatóinak nyújtson ugródeszkát karrierjük beindításához. A projekt az első évben a száraz és nedves toalettpapír együttes tárolására kereste a legmegfelelőbb megoldást, melyre számos kreatív terv érkezett.