Tóth Gabi a Bethesda kórházból jelentkezett a család.hu-n megjelent blogposztjában. Mint írta, a kislánya egy hétig betegeskedett, majd miután elkezdte furcsán venni a levegőt, kórházba vitte. Az énekesnő hétfő délelőtt 24 órán át elérhető Instagram-történetében köszönte meg követőinek a jókívánságokat, hozzátéve, Hannaróza már sokkal jobban van, hazatérhettek a kórházból.

Tóth Gabi egyúttal arról is beszélt, hogy a bejegyzéséből több, szerinte hergelő hangvételű cikk is született, melyek azt sugallják, eladta a kislánya betegségét arra hivatkozva, hogy amikor a posztját megosztotta, hirdetésként jelölte meg azt. „Muszáj, hogy megemlítsem, hogy megint elkezdtek hergelni egy-két cikkben a blogommal kapcsolatban, hogy én eladtam a gyerekem betegségét, hirdetésbe raktam, meg nem tudom, milyen jelzőket használtak. Szeretném ezt tisztázni, mert ez nem így van” – kezdte gondolatait.

Az énekesnő emlékeztette a követőit, hogy 2019-ben kezdte el vezetni az anyaságról szóló blogját, és mint mondta, nem azért jelöli ezeket a bejegyzéseket a közösségi oldalain hirdetésként, mert hirdetni akar velük, hanem mert ezt követelik meg a magyar jogszabályok. „Nem a kórházat hirdettem, meg nem a Magyar Gyermekmentő Alapítványt hirdettem. (…) Nem a hirdetés volt a cél, de egyszerűen sajnos ki kell tennem minden blogbejegyzésemnél. Aki követ, az látja, hogy olyan helyekre is ki kell már rakni a hirdetés szót, amik nem konkrét reklámposztok” – magyarázta, majd hozzátette: egyébként szívesen hirdetné a fentebb említett szervezeteket, hiszen megérdemlik a figyelmet a munkájukért – írja a 24.hu.

„Szeretném tisztázni, hogy mi azért, mert megjelenik rólunk a bulvárban egy cikk, vagy átveszik a posztjainkat, azért mi egy fillér pénzt nem kapunk” – tette hozzá.

Fotó: TV2/24.hu

Miközben csökken a reklámok iránti fogékonyság, felértékelődik a tartalom. Az elmúlt évben sok vállalat indította be a maga tartalomgyárát, de még ezek segítségével sem képesek a számukra fontos valamennyi piaci szegmenst elérni. Itt jönnek a képbe az úgynevezett influencerek. Ők azok, akiket a YouTube-on, a Facebookon vagy az Instagramon olyan sokan követnek, hogy az akár összemérhető egy-egy tévéműsor nézettségével. Ez persze csak elméleti összehasonlítás, hiszen az influencerek követőinek többsége a 18–24 éves korosztályból kerül ki, sokuk számára pedig a tévé valamiféle muzeális dolog, mint a CD vagy a butatelefon.

Az influencer marketing működési elve nagyon egyszerű. Régóta tudjuk – számos kísérlet is bizonyítja –, hogy az emberek nem hisznek a „hivatalos” üzeneteknek. A szomszédasszony, a kolléga vagy a barát/barátnő sokkal megbízhatóbb forrás, mint egy márka hivatalos csatornája. Néhány cég már a századforduló (nem a mostani, hanem az előző) idején rájött erre, és „egyszerű emberek” képét tették termékeik csomagolására. (Vannak, akik máig hisznek a módszerben – így kerül egy zsírtól fénylő arcú, kövér szakács képmása egy száz százalékig szintetikus levesporra vagy egy frissen dauerolt nagymama arcmása egy gyári süteményre.)

Voltak persze szemfüles marketingesek, akik már a 2000-es évek elején, az internet kétirányúvá válása idején felfedezték, hogy egyes nem hivatásos kommunikátorok (jellemzően bloggerek) jelentős közönséget gyűjtöttek maguk köré. Bár azonnal meg is próbálkoztak ezeknek a közönségeknek a bloggereken keresztüli elérésével, a legtöbb népszerű blogger elutasította ezt az együttműködést.

Mára jelentősen megváltozott a szponzoráció, a termékelhelyezés megítélése, és ezzel együtt a mai influencerek sem olyan finnyásak már, mint elődeik. Ma elfogadott, vagy inkább természetes, ha egy népszerű blogger, youtuber anyagi hasznot is szeretne húzni népszerűségéből. A semmiből jött, de az interneten keresztül hirtelen tömegekhez eljutó emberek afféle népi hősök, akik sikereik ellenére sem vesztették el hitelességüket. Bár a legtöbben tudják (vagy legalábbis sejtik), hogy kedvenc youtuberük nem önzetlenül dicséri azt a bizonyos sampont, mégis hisznek neki, hiszen olyan aranyos, olyan vicces, olyan ismerős…

Az influencer marketing komoly iparággá vált, ahol az ügynökségek a Tisztelt Vevő (a Megbízó) igényei szerint kínálják az influencereket vagy akár a többféle csatornára kiterjedő csomagokat is. A népszerűbb influencereknek pedig már alig jut idejük saját mániájuk – amellyel népszerűek lettek – kiélésére, mert ott sorakoznak a reklámozandó termékek…

Az influencer marketing felfutása üstökösszerű: a kifejezés (és maga a tevékenység) tíz éve még szinte ismeretlen volt. Ezzel szemben az internetes keresések gyakoriságán alapuló Google Trends szerint 2012-től máig az influencer marketing kifejezésre irányuló keresések száma ötvenszeresére nőtt.

Miért jó az influencer marketing?

A felfokozott érdeklődés nem alaptalan, hiszen az influencer marketing több szempontból is vonzó lehet egy cég számára:

• Nem kell tartalomkészítéssel foglalkozni, elvégzi ezt az influencer (különösen fontos ez idehaza, ahol nagyon ritka a komoly tartalomkészítési kapacitással is rendelkező marketingszervezet).
• Olyan közönséghez lehet általa eljutni (jellemzően a 16–24 évesekhez), amely a hagyományos csatornákon keresztül elérhetetlen.
• A megbízó cégnek a bonyolult, gyakran nehezen megragadható célközönség helyett csak az influencerre kell koncentrálnia.
• Alacsony ár: néhány influencerrel ugyan már elszállt a ló, de az influencer marketing költségei még így is messze elmaradnak egy hagyományos kampányétól.
• Kitűnő megtérülés: nemzetközi kutatások szerint minden befektetett dollár (euró, forint) hatszorosan térül meg.

Látszólag mindenki jól jár. A megbízó viszonylag olcsón jut jelentős eléréshez. Az influencer pénzt kap, ami lehetővé teszi, hogy további tartalmakat készítsen, és újabb embereket érhessen el, a közönség pedig olyanoktól kapja meg a marketingdózisát, akiktől szívesen elfogadja. Akkor mi is a baj?

Miért nem jó az influencer marketing?

Etikai dilemmák

Néhány éve még kőbe vésett törvénynek számított a tartalom és a reklám szigorú szétválasztása. A tévében, az újságokban a reklámok elkülönítve, egyértelmű jelzéssel szerepeltek. Az elmúlt években – nagyrészt az internetnek köszönhetően – egyre inkább összemosódott a szerkesztett tartalom a reklámmal, de azért jelezni szokás: „Figyelem, ezt a tartalmat X. Y. cég támogatta.”

Az influencer marketing nálunk egyelőre szabályozatlan terület. Mindenki maga dönti el, mennyire nyíltan vagy burkoltan él az influencerek nyújtotta lehetőségekkel. (Sajnos elég gyakoriak az etikátlan megoldások.) Bár szerződés kötheti ki, milyen módon kell feltüntetnie egy influencernek, mely márka áll az adott poszt mögött, ennek kikényszerítése néha nem is olyan egyszerű. (Az amerikai gyakorlat szerint az ilyen esetekben is a megbízót büntetik.)

Az influencer is ember, neki is van magánélete. Hiába gondolják egy cégnél, hogy a tartalomkészítés és -megosztás, illetve a magánélet szétválasztható, egy, a sikertől és a pénztől elszállt influencer botrányai visszaüthetnek a márkára. Így például az antiszemita kijelentésekkel botrányt kavart youtuber PewDiePie-tól ugyan sietve megszabadult a Google és a Disney is, a botrány így is komoly kárt okozott mindkét márkának.

A méret nem minden

Az influencer marketingre rámozduló marketingesek gyakran esnek az elérés bűvöletébe. Az influencerek egyik fő vonzereje valóban a jelentős közönség elérése, de ez messze nem az egyetlen lényeges paraméter, amit fontos figyelembe venni:

• A legfontosabb eldönteni, miért is akarunk influencer marketinget alkalmazni. Mi olyat hoz a képbe ez a fajta marketing, amit más marketinges módszerekkel nem érhetünk el?
• Hogyan fogjuk mérni a módszer hatékonyságát? Az elérés, a bevonódás (lájkok, kommentek, megosztások) mérése nem elegendő. A megfelelő KPI-ok felállítása és azok teljesülésének mérése nélkül nem értelmezhető a módszer sikere vagy sikertelensége.
• Illik-e egymáshoz az influencer témája, stílusa és a reklámozandó termék/márka? Egy sminkeléssel foglalkozó népszerű vlogger eredménnyel reklámozhat kozmetikai termékeket, de van-e értelme annak, ha ezt egy nagy elérésű gasztrobloggerre bízzuk? (Ide kapcsolódó kérdés az, mit kezdjünk azokkal az influencerekkel, akik ugyan rendkívül népszerűek, de lehetetlen behatárolni, mivel is foglalkoznak.)
• Fontos (de nem mindig könnyű) eldönteni, mikor kapcsolódjunk egy influencerhez, és mikor szálljunk ki az együttműködésből.
• A célok és az elérendő közönség meghatározásával kezdődik a folyamat, csak ezután tudjuk eldönteni, ki is legyen az az influencer, akinek megbízást adunk. (Igen, tudom, a legtöbben éppen ezzel szokták kezdeni.)
• Hangnem: minden márkának saját, csak rá jellemző hangvétele van, melyet szinkronba kell hozni az influencer szintén egyéni hangvételével. Ha az előbbi csorbul, a főnökség nem fog örülni, ha az utóbbi gyengül, éppen a lényeg, a hitelesség veszhet el.

Ki influencer és ki nem az?

Úgy tűnik, hogy még a „szakma” sincs tisztában azzal, mi különbözteti meg az influencereket a hírességektől és a celebektől. Egy népszerű színész vagy sportoló ugyan sok rajongóval rendelkezhet, de 1) közösségi csatornáikat általában nem maguk kezelik, 2) a legritkább esetben vállalják be, hogy rendszeresen ilyen-olyan termékeket reklámozzanak.

A celebek leginkább valamilyen tévéműsorhoz és a velük szimbiózisban élő bulvárlapokhoz kötődnek, a műsort nem ismerőket nem tudják elérni. Ez a fajta ismertség a digitális csatornákra kevésbé vihető át. Az influencerek ezzel szemben maguk építették fel saját magukat (és közönségüket), s kitűnően ismerik és kezelik a digitális csatornákat. Ebből adódik, hogy nem függenek a tévéktől, a bulvármédiától.

A hírességek, a celebek, illetve az influencerek egyaránt bevethetők a marketingben, de ismerni kell a köztük levő különbséget.

Szeressük-e az influencer marketinget?

A szeretet, a rajongás vagy a lenézés egyaránt hibás, nem professzionális hozzáállás. Ismerni kell ennek a marketingnek a lehetőségeit, és értelmesen kell tudni élni velük. A hazai marketingesek között érződik a felfokozott érdeklődés az influencer marketing iránt. A nagy kereslet hatására a legkelendőbb hazai influencerek (és a köréjük szerveződött ügynökségek) rendkívül jó tárgyalási pozícióba kerültek. Nagyon oda kell figyelni, hogy az effajta marketing iránti felfokozott „éhség” ne vezessen elhamarkodott, meggondolatlan szerződésekhez, recsegő-ropogó együttműködésekhez, kétes megoldásokhoz. Egyébként meg bízhatunk benne, hogy sok más területhez hasonlóan az idő itt is elhozza az átláthatóságot, a világos szabályozást.

A cikk elsőként a Márkamonitor 2018/1. számában jelent meg.

A szerző további írásai a ContentPlus.hu oldalon olvashatóak.

Ma már a mobilkészülékek és közösségi média világa határozza meg életünket. Cégvezetőként, vállalkozóként, marketingesként érdemes tudni, mire kell felkészülni ezek kapcsán 2017-ben.

A 10 legvalószínűbb, 2017-es közösségi marketing trendet Miklovicz Norbert kkv-marketing stratéga foglalta össze.

Live streaming video

Amikor megosztjuk a történeteinket, élőben közvetítünk eseményeket, oktatást, az nem más, mint egy újabb csatorna, ami alkalmas arra, hogy hassunk a közönségre, és bizalmat építsünk azzal, hogy valódi, szűretlen tartalmat osztunk meg.

A chatbotok megváltoztatják a beszélgetéseinket

A chatbotok, az egyre több interakció, és az elvárt egyre magasabb színvonalú vevőszolgálat miatt elengedhetetlen kellékek lesznek, hiszen növelik a vevők bizalmát, és mióta Mark Zuckerberg bejelentette, hogy egy harmadik fél is tudja használni a Messengert, hogy saját csoportot hozzanak benne létre, világszerte gyorsan terjed az alkalmazás.

Lejáró közösségi tartalmak

Minden vállalkozás számára a legnagyobb kihívása kitűnni a tömegből, és elnyerni a figyelmet. A Snapchat úgy döntött, taktikát vált, és olyan tartalmakat készítenek, amik – idővel – elvesznek: a látogatók tisztába vannak azzal, hogy (24 órára) limitálva van az idejük a tartalmak megtekintésre, mielőtt azok eltűnnek. Ezt a taktikát az Instagram is lemásolta a saját platformjára, így az eltűnő (bizonyos ideig elérhető) tartalmak mára a közösségi média részévé váltak.

A közösségi média konszolidálása

Előbb vagy utóbb minden fejlődő ágazat centralizálódik, ez történik a közösségi médiával is. A Facebook megvette a WhatsAppot, az Instagramot és az Oculus Riftet, a Twitter fizet a Periscope-nak, a Microsoft pedig nemrég szerezte meg 27 milliárd dollárért a LinkedIn-t. Modern marketingesként nem szabad azt hinni, hogy a dolgok változatlanok maradnak.

Az organikus közösségi forgalom egyre nehezebb lesz

A Facebook, az Instagram és a többiek sem időrendi sorrendbe teszik ki az idővonalra a frissítéseket, és amíg nem húztuk elő a hitelkártyát, – szinte – láthatatlanná tesznek: egy ideje a közösségi médiára is úgy kell tekintened, mint egy fizetős hirdetési felületre. Ez a tendencia sok üzletet arra kényszerít, hogy visszatérjenek a digitális alapokhoz, mint például a SEO vagy az email-listák.

Az automatizáció lesz a legmainstreamebb

Egy papírral, egy tollal és egy dolgozókkal teli szobával nem lesz hatékony a termelés. Az olyan alkalmazások, mint a Marketo, a Hubspot, MiniCRM vagy bármelyik másik automatikus marketing szoftver és felület, elengedhetetlen eszközök, és nagy segítséget jelentenek a marketingeseknek, főleg azért, mert egyre okosabbak, intuitívabbak és egyre olcsóbbak.

A megszemélyesítés lesz előnyben

Míg az eszközök, programok egyre okosabbak, az emberek egyre ellenállóbbak az általános tartalmakkal kapcsolatban: ezért a személyes és releváns tartalmak és a hirdetések válnak fontossá. A digitális marketing automatizációja eszközöket és adatokat is biztosít ahhoz, hogy a jó tartalmat juttass el, jó időben, a jó közönséghez.

A közösség befolyásolásának felemelkedése

A bloggerek bármilyen témában gyárthatnak tartalmat, – divatról, ételről, vagy bármi másról – közben kiépíthetnek egy lojális támogató tábort az Instagramon, Facebookon és Twitteren. A hitelességük és a bizalmuk tehát a tartalomra épül. Ahogy – a hatalmas zajban, a zavaros tartalmak miatt – egyre nehezebb elérni a célközönséget, idővel szükségszerűen kialakulnak a kapuőrök: ők szűrik a tartalmat, és ezzel befolyásolnak másokat.

A közösségi média megbízható gazdaságban üzletté alakul

Ha hibáztál, vagy panasz érkezett a cégedre, eddig zárt ajtók mögött zajlottak: telefonon, levélben, e-mailben. A közösségi csatornák azonban kiteregetik a szennyest. Az Uber értékeli az utast és a sofőrt is. A Facebookon értékelni lehet a szállodát, az éttermet. Az átláthatóság lesz az új üzleti paradigma.

A mesterséges intelligencia és a robotok felemelkedése

Ahogy az adatok mennyisége exponenciálisan nő, a zűrzavar megszüntetése szükségünk van mesterséges intelligenciára, gépekre és erős processzorokra: ilyeneket használ a Google és a Facebook is. A mesterséges intelligencia használata ma már mindennapos: például egy ismerős bejelölése, tartalmak ajánlása Facebookon. A LinkedIn ez alapján párosítja össze a kínált munkát a jelöltekkel, a Pinterest pedig robotokat használ a képfelismeréshez és a személyre szabott keresésekhez.

A következő, immáron negyedik Magyar Marketing Fesztiválon 2017. január 26-án pedig a legújabb üzleti és marketingtrendeket a területek szakértői ismertetik majd. A rendezvény programja itt érhető el.

A felmérést annak apropóján végeztek el, hogy idén először jelenik meg a KKV Marketingeszköztár 2016/2017 évkönyv, amelyben nem csak az 50 leghatékonyabb kkv-marketingeszközt mutatják be, hanem megbízható, hiteles és ellenőrzött kivitelezőket is javasolnak a szerkesztők. A kkv-cégvezetőknek, marketing-döntéshozóknak szóló kiadvány ingyenesen fog megjelenni októberben és évente fogják frissíteni.

A kiadvány célja, hogy növelje a hazai vállalkozók marketingtudatosságát és megbízható, hiteles tájékoztatást nyújtson azoknak, akik szeretnék növelni a marketing-eszköztárukat, ezáltal cégük hatékonyságát és eredményességét.

A megkérdezett cégvezetők és döntéshozók több mint 60 százaléka stabilan támaszkodik a céges weboldalára, mint elsődleges marketingeszköz, ennek népszerűsége ma már évek óta változatlan. Nagy emelkedés tapasztalható a Facebook-hirdetések használatában (minden második megkérdezett használ ilyet), amellyel párhuzamosan az tapasztalható, hogy a Facebook céges oldalakba vetett bizalom kissé megingott.

„Az eredmény logikus. A Facebook az utóbbi hónapokban olyan változtatásokat hozott be, amivel számos alkalmazás- és promóciótípus használatát megtiltotta. Az organikus elérés ma már 6-8 százalék körül mozog, tehát a Facebook-oldal tulajdonosai még saját követői felé is csak úgy tudnak eredményesen kommunikálni, ha minden posztot kiemelnek, hirdetnek. Teljesen érthető, hogy egy alacsony közösségimédia-költségvetéssel induló cég nem fog százezreket abba fektetni, hogy releváns lájkokat gyűjtsön, akiknek majd utána hirdethet. Ehelyett költségátcsoportosítást hajtottak végre a Facebook-hirdetések javára, hiszen az gyorsabb eredményt hoz. Hosszú távon ez nem jó stratégia, de érthető a hazai kkv-k türelmetlensége” – magyarázza a kutatást készítő kkv-marketingstratéga, a Magyar Marketing Fesztivál főszervezője, Miklovicz Norbert.

Nagyot fejlődött még a kuponkedvezmények használata, amelyre magyarázat lehet az offline világ kuponőrülete (ma már minden nagyobb offline sajtótermék és bevásárlóközpont kuponkedvezményt is indít), nem beszélve az online marketingeszközök (például weboldal elhagyásakor felugró ablakok) térhódításáról, amely a kuponkedvezményekkel párosítva bizonyulnak hasznosnak.

A cégvezetők és marketing-döntéshozók tudatosságának fejlődésére az is bizonyíték, hogy a cégek elkezdtek CRM-alapú ügyfélkezelést folytatni. A megkérdezettek egyre nagyobb arányban számoltak be arról, hogy ügyfélkezelésükhöz, értékesítésükben sikerrel használnak valamilyen CRM (ügyféllel történő kapcsolattartás elősegítésére specializált) szoftvert.

A TOP-10 marketingeszköz a magyarországi kis- és középvállalkozások körében:

1. Weboldal
2. Facebook-hirdetés
3. Kuponkedvezmény
4. eDM / hírlevél
5. Facebook céges oldal
6. SEO (keresőoptimalizálás)
7. Google Adwords
8. Upsell, termékkapcsolás
9. Céges blog
10. PR-cikk

A TOP-10 offline marketingeszköz a magyarországi kis- és középvállalkozások körében:

1. Prospektus, katalógus
2. Szórólap (kampányhoz kapcsolódó)
3. Reklámújság sajtóhirdetés
4. Kuponkedvezmény (nyomtatott)
5. Rendezvényen való kiállítás
6. Hűségprogram, törzsvásárlói program
7. Networking
8. Telemarketing, hideghívás
9. Kültéri plakát, reklámtábla
10. PR cikk

A nem reprezentatív, anonim felmérés online kitöltős kérdőívezés módszerrel készült 2732 kis- és középvállalkozás részvételével, 2016. augusztus 1. és 2016. szeptember 21. között. A válaszadók a Marketing112 válogatott hírlevélolvasói, Facebook oldalainak követői, a 100% kkv-marketing FB-csoport tagjai, és célzott hirdetéssel elért cégvezetők, marketing-döntéshozók közül kerültek ki.

A kutatás teljes tartalma itt érhető el.

A Vienna Life Biztosító idén májusban elindult blogján többek között a bécsi és az angliai továbbtanulási lehetőségekről, a biztonságos utazásról, a külföldre indulókat fenyegető veszélyekről és a balesetek megelőzéséről olvashatnak az érdeklődők, ám népszerű a nyári szünet eltöltésével kapcsolatos cikk, vagy a sikertelen felvételi utáni lehetőségekről szóló írás is. Ezeknek az egymáshoz látszólag egyáltalán nem kapcsolódó témáknak a közös vonása a pénz: a blog abban segít, hogy az emberek felkészülten, tájékozottan és tudatosan tudjanak meghozni olyan döntéseket, amelyeknek anyagi következményei is vannak.

Már három hónap után látható az eredmény

Az ügyfél-edukáció mellett a content marketing projekt célja, hogy a Vienna Life weboldala a biztosító számára releváns keresőszavak vonatkozásában másfél éven belül a Google első 10 organikus találata közé kerüljön. Ennek érdekében – a minőségi tartalmak előállításán és az oldal technikai szempontú fejlesztésén túl – a cikkek népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektet a biztosító. A tartalmakat a Facebook és a Google+ csatornákon, valamint különböző blogokon és online hírportálokon, a közeljövőben pedig már a YouTube-on is terjeszti a Vienna Life.

A content marketing projektet már az első időszak eredményei alapján is sikeresnek ítélik: a 2016. május 1. és július 31. között eltelt három hónapban – az azt megelőző negyedévhez képest – 15,27 százalékkal növekedett a teljes oldalcsoport Google-ből érkező organikus forgalma.

A szerethető biztosító

„A Vienna Life content marketing projektje egy újabb innovatív és egyedi megoldás, amellyel ismét jelentősen eltérünk versenytársaink hagyományos kommunikációs stílusától. A blogon megjelenő egyszerű, konkrét, hiteles és az érzelmekre is ható tartalmaink segítségével ráadásul tovább tudjuk erősíteni fő márkaértékeinket, az emberközeliséget, az őszinteséget és a szerethetőséget is. Utóbbit egyébként ügyfeleink is visszaigazolták a Netrisk „Az Év Ügyfélbarát Biztosítója 2015” szavazásán, amelyen a második helyet értük el a kis- és középbiztosítók kategóriájában” – hangsúlyozza Horváth Andrea, a Vienna Life Biztosító PR és kommunikációs vezetője.

A content marketing projekt technikai feltételeit és arculatát a Vienna Life Biztosító házon belül alakította ki. A megjelenő cikkeket a Vienna Life PR ügynöksége, a Capital Communications, illetve a Brand&Brain Communication és a marketingszoveg.comszállítja, míg a teljes content marketing stratégiáért és a cikkek terjedéséért a Marketing Astro felel.

Indul a videóblog is

A Vienna Life hamarosan már hírlevélben is kiküldi a blogon megjelenő friss cikkeket, illetve a kommentelési lehetőséget is bevezeti az oldalon. A biztosító emellett egy videóblogot is indít, amelyhez várja a kreatív jelentkezőket.

A receptversenyhez szavazós Facebook-aktivitás is társul.

A Nespresso Kávépárbaj keretében nyolc magyar gasztroblogger méri össze kreativitását, akik Grand Cru kávéőrleményeket kapnak, és ezek felhasználásával kell új recepteket alkotniuk. A verseny négy elődöntőjében egy-egy gasztroblogger pár csap össze az adott termőterületről származó kávéőrleményből készült kávéreceptjével a Nespresso magyarországi Facebook-oldalán. Az Ízhuszár és a Rántotthús wokban bloggerei az Indriya from India, a Mézes Élet és az Ízmester írói a Rosabaya de Colombia, az Ízharmónikus és Mirelle konyhája a Dulsao do Brasil, az Az vagy, amit meg(t)eszel és a HahoPihe konyhája pedig a Bukeela ka Ethiopia kávéra építve versenyeznek.

A felhasználók a Facebookon szavazhatnak a legjobbra július 27. és augusztus 14. között. Elsőként azt választják ki, hogy a párbajokból egy-egy fordulóban kik léphetnek tovább győztesként, majd a legjobb négy közül kell választaniuk. A nyertes gasztroblogger utazási utalványt kap, a szavazásban résztvevők között pedig kávégépet sorsolnak ki.

A Nespresso nem először dolgozik együtt bloggerekkel, tavaly tíz bloggert hívott meg a #CoffeeChallenge receptversenyre. Ezen a versenyzők egy fűszerekből és kávékapszulákból álló csomagot kaptak, amelyeket aztán fel kellett használniuk a receptjeikhez. Az inspirációt akkor háromféle Grand Cru őrlemény szolgáltatta, ezeket kellett például szegfűszeggel, kardamommal, citromborssal, narancsvirágvízzel, szerecsendió-virággal vagy épp kakaópor és naranccsal kombinálni.

Hogyan nevelj a trollokból rajongót? Mitől lesz egy blog sikeres? Hogyan lehet megélni a blogolásból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ május 31-én, a bloggereknek szóló Digital Divas konferencián, mely az Avon kezdeményezésével és a Cosmopolitan támogatásával valósult meg.

„Az Avon 126 éves hagyománya és üzletmodellje a személyes kapcsolatra épül, így vállalatunk számára elsődleges, hogy a fogyasztókat bevonjuk a márkaélménybe. Cégünk korán felismerte a hazai blogoszféra fontosságát, éppen ezért kitüntetett figyelmet fordítunk rájuk. A bloggereknek véleményvezér szerepük van az internetes szférában. Tesztelik és visszajelzést adnak termékeinkre, amiket büszkén vállalunk, és amelyek a bloggerek megvilágításában jutnak el a vásárlókhoz” – nyilatkozta Tóth Veronika, az Avon PR & Digital menedzsere.

A konferencián résztvevők kerekasztal-beszélgetéseken keresztül tekinthettek be a blogolás világába, személyes tapasztalatokat és tanácsokat oszthattak meg egymással, és olyan előadásokat hallgathattak meg, amelyek a rutinos, kezdő vagy jövőbeli bloggerek számára egyaránt hasznosak lehetnek. Megtudhatták például, mitől lehet nemzetközi szinten is sikeres egy blog, hogyan mozgósítsák a leghatékonyabban az olvasótáborukat és milyen eszközökkel támogathatják az oldalukat.

A program háziasszonya Lilu volt, aki saját maga is divatblogot vezet Trender néven. A kerekasztal-beszélgetések során a hazai blogoszféra jelentősebb életmód bloggerei – mint a Pumpkin Paradise, a Krémmánia, Urban Eve, Makeup Blog, I love mom, Festy in style, Beauty Junkie, Pandarte, Édesem – osztották meg tapasztalatikat, Sixx és Gönci Gábor, az Ebola Média social media stratégája pedig a trollok megregulázásához adott hasznos tippeket. A szakmai napon előadott Dobó Mátyás, a Doransky szerzője, aki a legsikeresebb külföldi példákat szemléltette, valamint Molnár Zsuzsa, a Sanoma Média Budapest portfolió igazgatója és Szabó György, a kiadó SEO szakértője. Ördög Nóri az inspirációszerzésről, Yazmina Cabrera, a Fashion Days Group content directora a hiteles márkázott tartalmakról, Bebita Bonita pedig a saját videó készítésről beszélt a hallgatóságnak.

Öt kategóriában díjazták a legjobbakat

A konferencia díjátadóval zárult, ahol a szakmai zsűri négy kategóriában díjazta a jelölteket, és a www.cosmopolitan.hu oldalon leadott szavazatok alapján a közönség is megszavazta a legnépszerűbb bloggert. A szakmai zsűri döntése alapján a Digital Divas Awards nyertesei a következők lettek:

• Best in Beauty: Rácz Judit és Bauer Éva, Krémmánia
• Best in Fashion & Trend: Parádi Gabriella, Pumpkin Paradise
• Rising Star: Bolla Viktória, Somay Márk, Erdősi Petra, Sallay Wanda, Hadnagy Tímea és Csorvás Dorottya, 11 Ground
• Blog Design: Farkas Lívia, Urban:Eve
• Közönségdíj: Száki Eszter, Ehssty smink