Az SZTNH azon kevés IP hivatalok egyike, amely lefedi a szellemi tulajdonvédelem teljes spektrumát, a szabadalmaktól a védjegyeken és formatervezési mintákon át a szerzői jogig. Tagja és aktív szereplője több nemzetközi együttműködésnek és egyezménynek, munkája pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a globális innovációs rangsorokban is előkelő helyen szerepeljen. Ezt igazolják a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által évente összeállított Global Innovation Index 2025[1]-ös eredményei is, ahol hazánk több mutató szerint a világ élvonalába tartozik.

Magyarország – a tavaly óta 133-ról 139 szereplősre bővült – Global Innovation Indexben megerősítve nemzetközi innovációs pozícióját a 36. helyen áll. Hazánk a WIPO által vizsgált fő pillérek közül a high-tech gyártás (7. hely), a kreatív termékek és high-tech export (9.), a kutatók aránya az üzleti szektorban (10.), valamint az IP-bevételek (19.) terén teljesített kiemelkedően, ami alapján elmondható, hogy Magyarország elmúlt évekbeli innovációs befektetései egyre inkább termőre fordulnak.

Hazánk az innovációs teljesítmények terén a 33. helyre lépett előre, ami azt jelenti, hogy egyre hatékonyabban alakítjuk át innovációs ráfordításainkat magas színvonalú eredményekké. A szellemi tulajdonvédelemhez kapcsolódó mutatók terén jelentős javulás látható a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számában (59-ről a 45. hely) és a nemzetközi szabadalmi (PCT) bejelentések számában (36-ról a 30. hely). Mindez jól jelzi, hogy a hazai innovátorok egyre tudatosabban élnek a nemzetközi oltalomszerzés lehetőségével, a magyar „szürkeállomány” pedig továbbra is kiemelkedő teljesítményt nyújt világszerte.

A Global Intellectual Property Center (GIPC, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának Globális Innovációpolitikai Központja) által idén áprilisban közzétett GIPC[2], azaz a világ 55 vezető gazdaságának szellemitulajdon-védelmi rendszerét értékelő rangsorában a magyar gazdaság a 14. helyen végzett, egyet javítva a tavalyi 15. helyén. Ez az előkelő pozíció is jelzi, hogy az SZTNH tovább erősítette szerepét a nemzetközi és a hazai innovációs ökoszisztémában, és a jövőben is célzott digitális fejlesztésekkel, ügyfélközpontú szolgáltatásokkal járul hozzá a szellemi értékek védelméhez és hasznosításához. „A szellemi tulajdon védelme ma már nem pusztán jogi kérdés, hanem a versenyképesség, az innováció és a gazdasági növekedés alappillére. Az SZTNH küldetése, hogy ebben stratégiai partnerként, az ügyfelek igényeire fókuszálva támogassuk a hazai vállalkozásokat, kutatókat és alkotókat. A missziónk: értéket adni a kreativitásnak” – emelte ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Az SZTNH mindig élen jár a korszerű technológiák alkalmazásában és az aktuális technológiai trendeknek való megfelelésben: innovatív informatikai és információbiztonsági környezetet teremt, zárt informatikai rendszerekben kezeli az adatait, figyeli és alkalmazza a korszerű technológiákat (pl. blockchain) és törekszik azok integrálására a hivatal folyamataiban – írja a szervezet közleménye.

Az SZTNH új weboldala nemcsak funkcióiban, hanem vizuálisan is tükrözi azt a korszerű szellemiséget, amelyre a munkáját építi. A honlap könnyebben érthető tartalmakkal, átlátható felépítéssel és modern megjelenéssel segíti a hazai vállalkozásokat, a felsőoktatási intézményeket abban, hogy a szellemi tulajdonukkal kapcsolatban minden szükséges információt és segítséget megkapjanak, hiszen ez a gazdaság egyik motorja. A cél egy olyan felhasználóbarát digitális tér létrehozása volt, amely képes kezelni a Hivatal rendkívül komplex tartalmi struktúráját.

Az új honlap nemcsak informatív, hanem jól navigálható, világos felépítésű, és külön figyelmet fordít a látogatók változó igényeire – legyen szó például jogtulajdonosokról, feltalálókról, cégekről, diákokról vagy szabadalmi ügyvivőkről.  Az SZTNH új arculatának letisztultabb formavilága, korszerű tipográfiája és friss színvilága is egyszerre utal a stabilitásra és nyitottságra.

[1] Which are the Most Innovative Economies in 2025?

[2] 2025 International IP Index | U.S. Chamber of Commerce

A PwC 2022-ben második alkalommal készítette el globális CBDC index és stablecoin riportját a legfontosabb trendekről, projektekről és azok értékeléséről.

A készpénzhasználat visszaszorulása, az alternatív digitális fizetőeszközök, mint például a kriptovaluták központosított pénzügyi rendszeren kívül való megjelenése a jegybankok szuverenitásának fokozatos csökkenését eredményezi. A hétköznapokból is jól ismert digitális számlapénzt a kereskedelmi bankok hozzák létre – ellentétben a készpénzzel -, emiatt viszont az általuk viselt kockázat tranzakciós díj formájában drágítja a pénzmozgást. Milyen megoldás létezhet a pénzügyi rendszerekben ezen problémák feloldására?

Növekvő érdeklődés a jegybankoknál világszerte

„Világszerte a jegybankok több mint 80%-a elkötelezett a CBDC megoldások kutatása iránt, sőt több esetben már a bevezetés fázisában tartanak. A felhasználási esetek egyre kézzelfoghatóbbá váltak az utóbbi évben. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a téli olimpián már az elérhető fizetési lehetőségek között szerepelt a kínai e-CNY nevű digitális jegybankpénz is. A tanulmány alapján 2022-ben a kutatások, tesztelések és ezáltal a potenciális bevezetések is felgyorsulhatnak” – hangsúlyozza Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.

A PwC szakértője szerint fontos kiemelni, hogy a digitális jegybankpénz bevezetésével a pénzügyi rendszer élénkítése a legfőbb cél, nem pedig a meglévő kétszintű bankrendszer és tranzakciós rendszerek kiváltása, teljes újragondolása. Utóbbi a fejlett gazdaságok esetében beláthatatlan következményekkel járhat, akár komolyabb válsághoz is vezetne. A tervezés során éppen ezért kulcsfontosságú az infrastrukturális és rendszerfelépítési szempontok mellett a központi és kereskedelmi bankok kapcsolódási pontjainak feltérképezése, és a szoros együttműködés kiépítése a CBDC rendszer tervezése során.

Eltérő célok a fejlett, illetve a fejlődő országokban

A PwC tanulmányának eredményei alapján jól látszik, hogy a fejlett országok esetében jellemzően a bankközi elszámolásokra használt nagykereskedelmi CBDC kísérleti projektek a meghatározóak. A fejlődő országok esetében pedig a pénz elérhetőségét növelő lakossági megoldások, hiszen a digitális pénz akár offline és számlanyitás nélkül elérhetővé válik. Utóbbira jó példa a CBDC index riportban első helyen szereplő Nigéria, ahol a digitális jegybankpénz hatására a lakosság pénzügyi rendszerbe való bevonódása 64%-ról 95%-ra nőtt, és a tranzakciók értéke 29 milliárd dollárral növelte az ország GDP-jét. Ezenkívül a bevezetés pozitív hozadéka a feketegazdaság, a visszaélések és csalások visszaszorítása is, valamint hogy robosztus működése miatt a CBDC fizetési rendszer még krízishelyzetben is elérhető.

„A CBDC-k további előnye, hogy jelentősen felgyorsíthatják a határokon átívelő tranzakciókat. A technológia egyik legjelentősebb víziója a jegybankokat átívelő multi-CBDC platformok kiépítése, amelyek esetében már a valuták közötti átváltás, valamint a számos köztes bankot átívelő jóváhagyási folyamat sem jelentene kihívást. Így nem véletlen, hogy a tanulmányban a nagykereskedelmi CBDC-k között első három helyen szereplő ország esetében – Thaiföld, Hong Kong, Szingapúr – a kutatások már nemcsak a nemzeti, hanem nemzetközi alkalmazásokra terjednek ki” – teszi hozzá Nagy Ádám Gusztáv.

Technológiai szempontból a CBDC-t sokan a blockchainnel együtt említik, pedig a hagyományos rendszereken ugyanúgy megvalósítható, mint ahogyan a kínai digitális jegybankpénz esetében is látható. A kísérleti projektek döntő többségében a blockchain tesztelése is zajlik, ám a tanulmány eredményeiből az látszik, hogy az éles bevezetések többsége még nem az innovatív megoldásra épít. Kétségkívül viszont a jövőben a blockchain elősegítheti a jegybankok rendszereire építhető megannyi innovatív pénzügyi szolgáltatás fejlesztését.

Úton a digitális forint?

„A Magyar Nemzeti Bank digitális pénzügyi fejlesztéseinek egyik kulcs vizsgálati területe a digitális jegybankpénz kialakításának lehetőségei. Több kísérleti projekt keretében zajlik a nagykereskedelmi és lakossági CBDC, valamint a blockchain technológia tesztelése, ezenkívül az MNB a Szingapúr által kezdeményezett Dunbar multi-CBDC projekt tagja. A jegybank megközelítése szerint egy hatékony CBDC rendszer kialakítása csak a bankszektor és az innovatív szolgáltatók szoros együttműködésével lehetséges. A bevezetés lehetősége viszont jelentősen függ a digitális euró későbbi kutatási eredményeitől is” – mutat rá Somogyi Imre, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási területért felelős igazgatója.

A CBDC rendszerek széles körű bevezetése csak hosszú távon várható, viszont a következő évtized egyik legnagyobb pénzügyi rendszert érintő újítása lehet, ami alapjába véve fogja megváltoztatni a pénzkezelésünk körülményeit.

[1] Central Bank Digital Currency

Fotó: Pierre Borthiry, Unsplash

A járvány idején bevezetett szigorú szabályozások miatt az európai bankok kénytelenek voltak digitalizálni folyamataikat. Ennek következtében 60 százalékuk új termékeket fejlesztett ki, hogy a korlátozások alatt is ki tudják szolgálni ügyfeleiket. A megkérdezett bankok 80 százaléka azt tervezi, hogy rövid- és középtávon csak fiókjai kis részét fogja bezárni. Mindezt annak ellenére, hogy 90 százalékuk arra számít, munkatársaik akár fele a világjárvány után is home office-ban fog dolgozni. Több mint 60 százalékuk agilis munkakörülményeket kíván teremteni egyes területeken vagy projektekben, ez pedig a jövőben a szektor bizonyos területein nagyban megváltoztathatja a munkaköröket.

A digitális érettség növekedése ellenére nem az újító technológiákon van a hangsúly

Bár a válaszadók 90 százalékánál gyorsan és szinte teljes mértékben digitálisan lehet fogyasztói hitelt felvenni, a mesterséges intelligencia vagy a blockchain technológiák bevezetésében a legtöbb bank nem tud komoly fejlődést felmutatni. Annak ellenére sem, hogy a munkatársak és a vállalati kultúra ellenállása a digitális átalakulással szemben lényegesen csökkent. A legnagyobb akadályt továbbra is az elavult, rugalmatlan IT-infrastruktúrák jelentik.

A felmérés meglepő eredménye, hogy a válaszadók 92 százaléka többet akar befektetni a digitalizációba. Azt még nem tudni, hogy ezeket a befektetéseket miből fogják finanszírozni, mivel az informatikai költségvetések mintegy 70 százalékát már most is az üzleti működés fenntartására és a szabályozásoknak való megfelelésre fordítják.

Az értéklánc folyamatosan töredezik szét, de az üzleti modell nem változik

Az ügyfélszerzésben tapasztalható erős verseny és az oligopol piaci helyzet ellenére (kisszámú cég működik a piacon, és az ágazatba való belépés korlátjai magasak), a válaszadók 81 százaléka továbbra is elsősorban a felhasználói felület javítására fókuszál, a termék-szakértői szerep és a technológiai szolgáltatás rovására. „A legtöbb pénzintézet továbbra is kiszervezi a fizetési és a compliance folyamatok nagy részét, ez azonban nem segíti elő az üzleti modell átalakítását. A bankoknak innovatív ajánlatokra és szolgáltatásokra kellene összpontosítaniuk, hiszen a pandémia során egyértelművé vált, hogy a távmunka és az ügyfelekkel való digitális interakció lehetséges. Hatékonyabban kellene felhasználniuk a járvány tapasztalatait” – állapította meg Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Fotó: Sharon McCutcheon/unsplash.com

 A BDO Magyarország cikksorozata a témában

Ahogyan az előző cikkünkben bemutattuk, 2021-ben 69 millió amerikai dollár értékben talált új gazdára a Beepie digitális alkotása, azonban már 2018-ban is több százezer dollár volument tett ki az NFT-alapú kereskedelem.  Ebből adódóan nem meglepő, hogy nem csak a gyűjtők és a különleges hóbortok kedvelői fordultak az érme felé, hanem felkeltette a pénzügyi szolgáltató szektor figyelmét is. Ezt a technológiát kiválóan hasznosítják a háttér irodában (back office), az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát.

Az évek során nagyon kevés változás történt a KYC (Know Your Customer – Ismerd meg az ügyfeledet) folyamat és az új ügyfél befogadása terén, különösen igaz ez a pénzügy szektorra. A 2007-es Pénzmosási Rendelet bevezetése óta az Egyesült Királyság főleg arra koncentrált, hogy korlátozza a pénzmosás lehetőségét és kiszűrje a szervezett bűnözést. A 2017-es újabb jogszabály és annak számos módosítása már megkívánta azt is, hogy mélyreható vizsgálattal azonosítsák az ügyfél üzleti vállalkozásának végső haszonhúzó tulajdonosát és az ügyfél pénzügyi hátterének eredetét.

Az NFT elméletileg rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik ennek a bonyolult igazolási és azonosítási eljárásnak az újratervezését.  A blokkláncon őrzött adatok megváltoztathatatlan jellege miatt a pénzügyi szolgáltató szektor elméletben kifejleszthet olyan megoldásokat, amelyek referenciaként szolgálhatnak minden résztvevő számára és ezáltal feleslegessé teszik a KYC folyamatnak a személyazonosság vizsgálatára és azonosítására vonatkozó részét.

Fontos megjegyezni, hogy a blokkláncon csak a nyilvános igazolást kell tárolni és a magánjellegű azonosító információk bizalmas volta továbbra is megőrizhető. Az NFT-k alkalmazása eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését és nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzése során. Éveken át az egyéni ügyfelek azonosítása és a vállalati ügyfelek végső haszonhúzó tulajdonosának a megállapítása volt az ügyfél átvilágítás legfőbb célja. Ez az ügyfélellenőrzés teljes vizsgálatot követelt az adott személlyel kapcsolatban, ami kiterjedt arra is, hogy az illető nem bűnöző-e, valamint az üzleti vállalkozásának   szándékolt céljára és természetére és   számlájának várható aktivitására. Az internet fejlődése és a fintech szektor megjelenése lehetővé tette bűnözők számára azt, hogy csalárd módon nyissanak számlákat, kimossák a bűnözésből származó pénzt és megnehezítették a pénzintézetek számára a pénz eredetének és az ügyfél személyazonosság ellenőrzését.

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web) és pénzmosási műveleteket hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, azaz a blokkláncon őrzött NFT-n alapuló ellenőrzési rendszer bevezetéséhez egy széleskörű együttműködésre van szükség a pénzügyi szektoron belül: ennek a technológiának a használata nem kívánja meg, hogy az üzleti infrastruktúra egészét egységesítsék, amitől a pénzintézetek érthető módon idegenkednek.

Kritikus hangok

Természetesen nem mindenki lelkes híve az NFT-üzletágnak. A környezetvédők különösen kritikusak az NFT-vel szemben, de ez nem csoda, hiszen ők az ugyancsak blokklánc technológián alapuló kriptovalutákat is elutasítják. Bírálatuk első sorban az kriptovaluták és NFT-k előállításának magas ökológiai lábnyomának elutasításán alapul, de a termék spekulációs jellegét és magas volatilitását is kritizálják.

A jogászok egy másik problémára hívják fel a figyelmet. Arra figyelmeztetnek, hogy az NFT világa egy jogi értelemben ingoványos, nem kellő mértékben szabályozott terület, ahol a vevő és eladó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. Egyikük úgy jellemezte ezt a területet, hogy ez a modern pénzügyi világ „Vadnyugata”, ahol sok a kalandor és kevés a seriff.  Valóban a jogi szabályozás gyenge és bizonytalan, a virtuális tulajdonjog nem azonos a copyright-tal, bár egy a blokkláncon őrzött ún. „okos szerződés” védi, de ez a jog bíróság előtt nem védhető meg. A szellemi tulajdon védelme nem megoldott és még sok bonyodalom várhat azokra, akik befektetőként vannak jelen a piacon.

Van-e jövője az NFT-nek?

A pénzügyi szakértők körében is vita zajlik arról, hogy van-e pénzügyi értelemben jövője az NFT-nek. Sokan ezt múló divathóbortnak tartják és nehezen tudják elképzelni, hogy komoly perspektíva van az NFT üzletágban.  Erre a kérdésre nem is könnyű válaszolni, hiszen első látásra meglehetősen szürreális, hogy valaki több millió dollárt hajlandó kifizetni egy digitális műalkotásért, amiből milliónyi másolat van és bármennyi készülhet az interneten és a tulajdonjog nem igazi, fizikailag létező tárgyra vonatkozik, nem olyan alkotásra, amit hazavihet és felteheti. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a dolog működik és mindig vannak újabb és újabb vásárlók, akik egyre nagyobb összegeket fizetnek ki az NFT-piacon. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedév hihetetlen rekordot hozott és összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók az érmékért.

Kik a vásárlók?  Pontos felmérés még nem készült erről, de a szakmai körök szerint első sorban a kriptovalutákon nagy pénzt kereső befektetők vannak jelen az NFT-piacon is, rajtuk kívül vannak még gyűjtők is és látva a szédítő piaci fejlődést és felfutást, most már nem kevés spekulációs célú befektető is megjelent a vevők körében.

Bár sokan megjósolták, hogy ez a buborék hamarosan ki fog pukkanni, egyelőre ennek még semmi jele nincs. A piac dinamikusan növekszik és egyre több új vásárló jelenik meg.

A kereskedés alapból egyébként az Ethereum platformon zajlik, különböző kriptovalutában, jellemzően etherben. Amikor valaki létrehoz egy NFT-t, annak önmagában még nincs értéke, ki kell vinnie a piactérre és ott vagy ő megvásárolja, vagy más vásárló az általa kínáltnál magasabb áron megveszi. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok NFT-nek nincs igazi piaci értéke és nem is lehet megjósolni, hogy egy újonnan létrehozott NFT mekkora értéket képvisel.

A normál árusítás mellett léteznek az aukciók is. 2021-ben már mind a két nagy aukciósház, a Sotheby’s és a Christie’s is tartott NFT aukciót. Ez ugyancsak jelzi, hogy az eszköz már a komoly befektetői körökben is polgárjogot nyert.

Mindez persze semmire nem garancia, a volatilitás ezen a piacon legalább annyira jelen van, mint a vele rokon kriptovaluták piacán.  Az viszont kijelenthető, hogy jelenleg az NFT-üzletág felfutó fázisban van és a közeljövőben aligha számíthatunk a piac bezuhanására.

A BlueNoroff legújabb kampányának keretében a támadók ravasz módon élnek vissza a célba vett vállalatoknál dolgozók bizalmával: egy megfigyelő funkcióval rendelkező teljes funkcionalitású Windows hátsó kaput küldenek nekik egy „szerződés” vagy más üzleti fájl álcája alatt. Az áldozat kriptotárcájának kiürítéséhez a támadók átfogó és veszélyes erőforrásokat dolgoztak ki: komplex infrastruktúrát, exploitokat és beépülő malware-eket.

A Lazarus csoport részeként tevékenykedő BlueNoroff diverzifikált struktúrát és kifinomult támadási technológiákat alkalmaz. A fejlett állandó fenyegetésekkel támadó Lazarus hekkercsoport a SWIFT-rendszerbe tartozó bankok és szerverek elleni támadásokról ismert, sőt még kriptovaluta-szoftverfejlesztő kamu cégek létrehozásában is részt vett. A becsapott ügyfelek feltelepítették a törvényesnek kinéző alkalmazásokat, majd egy kis idő múlva hátsó kapuval ellátott frissítéseket kaptak.

A Lazarus „fiókcége” most a kriptovalutával foglalkozó startupok elleni támadásokra állt át. Mivel a kriptovalutával foglalkozó vállalkozások többsége kis- és közepes méretű startup, nem tud rengeteg pénzt fektetni a belső biztonsági rendszerébe. A támadó tisztában van ezzel, és alaposan kidolgozott pszichológiai manipulációs módszerekkel az előnyére is fordítja a helyzetet.

Az áldozat bizalmának elnyeréséhez a BlueNoroff létező kockázatitőke-társaságnak adja ki magát. A Kaspersky kutatói több mint 15 olyan kockázatitőke-vállalkozást találtak, amelynek márkanevével és alkalmazottai nevével a SnatchCrypto kampányban visszaéltek. A Kaspersky szakemberei úgy vélik, hogy a valódi cégeknek semmi közük nincs ezekhez a támadásokhoz vagy az e-mailekhez. A kiberbűnözők jó okkal választották a startupos kriptoszférát: a startupok gyakran kapnak leveleket vagy fájlokat ismeretlen forrásokból, például egy kockázatitőke-társaság is küldhet nekik szerződést vagy egyéb üzleti vonatkozású fájlokat. A támadó ezt használja csalinak ahhoz, hogy az áldozatok megnyissák az e-mailben található mellékletet: egy olyan dokumentumot, amelyben engedélyezve vannak a makrók.

Egy figyelmes felhasználó kiszúrhatja, hogy valami nem stimmel, miközben az MS Word egy standard betöltő felugró ablakot mutat.

Ha a dokumentumot offline módban nyitják meg, a fájl semmilyen veszélyt nem jelent – a legnagyobb valószínűséggel úgy fog kinézni, mint egy szerződés vagy egy másik ártalmatlan dokumentum. Ha azonban a számítógép a fájl megnyitásának pillanatában csatlakoztatva volt az internethez, akkor egy engedélyezett makrókat tartalmazó másik dokumentum is rákerül az áldozat eszközére és feltelepít egy malware-t.

A hekkercsoport különféle módszereket tartogat a fertőzési arzenáljában, és a helyzetnek megfelelően állítja össze a fertőzési láncot. A fegyverként szolgáló Word dokumentumok mellett a támadók tömörített Windows parancsikon-fájlok álcája alatt is terjesztik a malware-t. A rosszindulatú program általános információkat és egy Powershell ágenst küld az áldozatnak, mely utóbbi egy teljes funkcionalitású hátsó kaput hoz létre. A BlueNoroff ennek felhasználásával más kártékony eszközöket telepít az áldozat megfigyeléséhez: egy billentyűzetfigyelő és egy képernyőképlopó programot.

A támadók ezt követően heteken, hónapokon át nyomon követik az áldozatot: begyűjtik a billentyűzet-leütéseket és megfigyelik a felhasználó napi tevékenységeit, miközben kidolgozzák a stratégiát a pénzügyi lopáshoz. Ha találnak egy prominens célpontot, aki egy népszerű böngészőbővítményt használ a kriptotárcák kezeléséhez (pl. a Metamask bővítményt), akkor a bővítmény fő komponensét egy hamis verzióra cserélik.

A kutatók szerint a támadók értesítést kapnak a nagy összegű átutalások felfedezésekor. Ha a feltört felhasználó némi pénzösszeget kísérel meg átutalni egy másik számlára, a támadók elfogják a tranzakciós folyamatot, és injektálják a saját logikájukat. A megkezdett fizetés befejezéséhez a felhasználó aztán a „jóváhagyás” gombra kattint. Ebben a pillanatban a kiberbűnözők módosítják a címzett címét és maximalizálják a tranzakció összegét, ily módon lényegében egy lépésben kiürítik a számlát.

A csoport jelenleg aktív, és származási országtól függetlenül támadja a felhasználókat

„Mivel a támadók folyamatosan rengeteg új módszert találnak ki az átverésekhez és a visszaélésekhez, még a kisvállalkozásoknak is kiberbiztonsági alapismeretekkel foglalkozó képzésben kell részesíteniük a dolgozóikat. Különösen lényeges ez, ha a vállalat kriptotárcákkal foglalkozik: semmi baj nincs azzal, ha valaki kriptovaluta-szolgáltatásokat és bővítményeket használ, de fontos tudni, hogy ezek a fejlett fenyegetésekkel támadó csoportok és a kiberbűnözők számára is vonzó célpontot jelentenek. Ezt a szektort ezért alapos védelemben kell részesíteni” – fejtette ki Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

A szervezetek védelméhez a következőket javasolja a Kaspersky:

• Részesítsék a munkavállalókat kiberbiztonsági alapismeretekkel foglalkozó képzésben, hiszen számos célzott támadás indul adathalászattal vagy más pszichológiai manipulációs technikákkal.
• Végezzék el a hálózataik kiberbiztonsági auditját, és orvosolják a periméterben vagy a hálózaton belül felfedezett gyengeségeket.
• A bővítmény injektálását nehéz manuálisan megtalálni, kivéve, ha valaki nagyon jól ismeri a Metamask kódbázisát. A Chrome bővítmény módosítása azonban nyomot hagy. A böngészőt fejlesztői módba kell átállítani, és a Metamask bővítményt nem az online áruházból, hanem egy helyi könyvtárból kell feltelepíteni. Ha a bővítmény az áruházból származik, a Chrome digitális aláírás-hitelesítést kényszerít ki a kódhoz, és garantálja a kód integritását. Ezért, ha kétségeik vannak, ellenőrizzék most rögtön a Metamask bővítményt és a Chrome beállításait.
• Telepítsenek APT elleni és EDR megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a fenyegetések felfedezését és észlelését, valamint az incidensek kivizsgálását és időben történő orvoslását. A biztonsági operációs központok (SOC) csapatainak adjanak hozzáférést a legújabb fenyegetéselemzési adatokhoz, és rendszeresen biztosítsanak számukra szakmai továbbképzést. A fentiek mindegyike elérhető a Kaspersky Expert Security keretrendszerében.
• A megfelelő végpontvédelem mellett speciális szolgáltatások is segítséget nyújthatnak a nagy horderejű támadások kivédésében. A Kaspersky Managed Detection and Responseszolgáltatása már a korai szakaszban felismeri és megállítja a támadásokat, még mielőtt a támadók elérhetnék a céljaikat.

Sebességváltás előtt állnak a mindennapok, legyen szó a vállalatokról vagy az emberek hétköznapjairól a K&H jövőkutatás szerint. A különböző új technológiák fejlődése ugyanúgy érinti a globális és a magyar gazdaságot is, csak az a kérdés, hogy melyik ország milyen gyorsan reagál, másként fogalmazva mennyire tud innovatív lenni.

Szuperhármas

Magyarország nem áll rosszul, de még mindig van hova fejlődni. A világ 130 országát rangsoroló Global Innovation Index 2020-as listáján Magyarország a 35. helyet foglalja el. A K&H jövőkutatás szerint a magyar gazdaság helyezése reális, de nagyon komoly eltérések figyelhetőek meg az egyes szegmensek között.

Kedvező többek között a telekommunikációs és pénzügyi, infrastrukturális háttér, az 5G-s hálózatok, továbbá az azonnali utalási rendszer, valamint az utóbbihoz köthető másodlagos azonosítási folyamat. Az államigazgatás egyes területeire sem lehet panasz, sok szolgáltatás érhető el például az Ügyfélkapun.

A már említett gyorsulás fokozatai 2030-ig a következők

• az 5G és majd 6G megjelenése,
• a kvantumszámítógépek megjelenése, elterjedése,
• a blockklánc (blockchain) technológia térnyerése.

“Az adatátviteli és számítási sebességet elképesztő mértékben felgyorsítják majd a digitális transzformációt és vele együtt az életünket is” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Ma a legtöbben a kriptodevizákhoz kötik a blockchain-technológiát, ám valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhova be fog törni.” A blockchain technológia válasz lehet a szervezetek egyik legnagyobb kihívására: a hálózatokban megosztott információ biztonságos kezelésére. Legyen szó maximálisan biztonságos fizetési protokollokat kereső pénzügyi szolgáltatásokról, érzékeny állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát növelni kívánó vállalkozásokról, a blokkchain-technológia mindegyik számára komoly előnyöket kínál majd.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A magyar vállalatok és a pénzügyi világ várható alakulása, jövőképük, digitalizációjuk és innovációs lehetőségeik kihatnak az életünk minden területére. A K&H jövőkutatása mélyinterjúkat készített innovatív cégek vezető munkatársaival, fintech terület- és digitális transzformáció szakértőkkel, illetve jövőkutatókkal. Így jött létre a K&H top 10 innovációs trend, melyek mind megkerülhetetlen pontjai lesznek a gazdasági életünknek.

Mi lesz a jövőben?

“Hiába tűnik elcsépeltnek, tény, hogy a mai és a jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat és az adatkezelés különösen fontossá válik. Az árfolyama is fokozatosan emelkedik, azaz az adatok egyre drágulnak, és egyre nagyobb figyelem terelődik arra is, hogy kié az adat. A fogyasztók már nem csak megoszthatják az adataikat különböző szolgáltatókkal, de el is adhatják nekik, pénzért. Az adatbiztonsági kérdések és megoldások is felértékelődnek” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Adat nélkül nincs fejlődés, ahogy innovációs lépések nélkül sem. Kutatásunk alapján sajnos itthon nem rózsás a helyzet.”

Az előrelépés kulcsa a cégek működésére szabott innovációs stratégia lenne Németh Balázs szerint, ám kevesebb, mint 20 százalékuk rendelkezik vele. Az innovációs stratégia segítségével könnyebben tud reagálni egy-egy vállalat a várható változásokra, amelyek nagy körvonalakban már most megjósolhatók. A K&H jövőkutatás pedig nevesíti is azt a 10 innovációs trendet, amelyek várhatóan 2030-ig meghatározzák majd a gazdaság mindennapjait.

Ez alapján a mesterséges intelligencia észrevétlenül lesz jelen az élet minden területén. Akár olyan napi területekre is betörhet, mint az élő beszéd szimultán fordítása, azaz bármilyen nyelven beszélő személlyel tudunk majd élőszóban valós időben kommunikálni az automata tolmácsok segítségével. Az emberi- és mesterséges intelligencia a munkahelyeket is átalakítja, Németh Balázs szerint ez azonban nem jár a foglalkoztatás csökkenésével, együttműködésalapú partnerség lesz, ezzel pedig fokozódhat a vállalatok hatékonysága. Az automatizálás és a robotizáció hatására radikálisan megnőhet az igény az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó képzett munkaerő iránt. A folyamatosan változó világ, a munkaerőpiac átalakuló igényei megkövetelik a folyamatos alkalmazkodást. A tanulás minden szempontból átalakul, szintén digitális alapokra terelődik.

A vállalatok működését a fenntarthatósági szempontok is dominálni fogják. Ezt fogja diktálni üzleti érdekük is. Radikálisan nőni fog a fogyasztói igény a karbonsemlegességre, megjelenhetnek a karbonsemleges fogyasztók, akik egyfajta „energiaremeteként” élik életüket. Ez a viselkedés a vállalatok körében is egyre elterjedtebb lesz. A fogyasztók számára az egyik legfontosabb információ az lesz, hogy bizonyos cselekedeteik (vásárlás, utazás) mekkora ökológia lábnyommal járnak.

Az egészséges étkezés terjedése már ismert trend, a fő változást 2030-ig a vörös húsoknak az étrendből való szinte teljes kikerülése okozhatja. A kieső táplálékot mesterségesen előállított húsok, illetve a fogyasztáshoz minél közelebbi helyen előállított élelmiszerek pótolhatják.

Az ügyintézés teljesen digitális lesz, és olyan területekre is betör és egyeduralkodóvá válik, mint a választások vagy népszavazások lebonyolítása. Az adatátviteli és számítási kapacitások terén egyrészt az 5G technológia, másrészt a kvantum számítástechnika hoz el olyan infrastrukturális változásokat, melyek a mindennapjaink terén is éreztethetik hatásukat. Ma még a többség a kriptovalutákkal azonosítja a blokklánc technológiákat; valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhol megjelenik, ahol adatok biztonságos tárolásáról van szó.

A mindennapjainkban és otthonainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az újabb és egyre modernebb okoseszközök, de ezek folyamatos fejlődésen mennek át és nem várható forradalmian új technológia. Azonban a virtuális, vagy kiterjesztett valóság alkalmazások és eszközök olyan szintre fognak eljutni, hogy a látás és hallás mellett, már az összes többi érzékszervünk számára is a valósággal felérő élményt tudnak nyújtani.

Összefoglalva a K&H top 10 innovációs trend:

1. fenntarthatóság mindenek előtt a vállalati működésben
2. az ökológiai lábnyom kötelező kompenzálása; sharing economy és „energiaremeték”
3. egyre több „G” (5G, 6G…), konnektivitás, a blockchain technológia térnyerése
4. az adat: valóban a legfőbb érték és erőforrás, akár valuta is
5. „csendes” és folyamatos digitális evolúció; a VR/AR új szintre lép
6. a mesterséges intelligencia észrevétlenül jelen lesz az élet minden területén
7. e-közigazgatás – nem csak a napi ügyintézésben
8. a robotokon túl: projekt jellegű munkavégzés, lazább kötődés a munkaadóhoz
9. valóban élethosszig tartó tanulás; kooperáció; digitális tudásmegosztás
10. öko-tudatos táplálkozás; egyes élelmiszerek eltűnése, mesterséges előállítása

 Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?

Az IVSZ és a Microsoft előrejelzése szerint óriási lehetőség kapujában áll Magyarország: amennyiben széles körben is elterjednek a legmodernebb digitális technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud), az 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem tizede. Hazánkban az IKT (információs és kommunikációs technológiai) ágazat a foglalkoztatottak közel ötödének biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor éppen a következő évtized legfontosabb kompetenciáit fejlesztő felnőttképzés terén vannak hiányosságaink. Végleg el kell tehát engedni a monitor mögött üldögélő, magányosan kódolgató informatikusok képét: a jövőben kreatív, kiválóan kommunikáló, a kulcstechnológiákat könnyen elsajátító és alkalmazó szakemberekre lesz szükség.

A jövő szakmái még nem is léteznek, de már érdemes készülni rájuk

Az információs technológiák területe talán még soha nem fejlődött olyan gyors ütemben, mint napjainkban, 2020-ban ped

ig számos olyan kihívást tapasztalhattunk, amely gyakorlatilag bombát robbantott az IT-világban. A felmérések szerint a cégvezetők 72%-a egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Jelenleg a magyar IT-szakmában a következőképpen alakul a fizetési top 3: a legnagyobb bruttó átlagkereseteket a Business Intelligence (885 000-1 195 000 ft), a Project Management (820 000 –  1 640 000 ft) és a DevOps (807 000-1 125 000 ft) kategóriák senior és expert szakemberei vihetik haza. Vajon milyen kompetenciák birtokában számíthatunk biztos jövőre a munkaerőpiacon?

1. Az adatokhoz érteni kell!

A 2021-es előrejelzések szerint tovább nő a Data Science jelentősége szinte minden iparágban, legyen szó az üzleti intelligenciát támogató informatikai háttérről vagy éppen a járványok elleni harcról és az önvezető járművek szoftvereiről. Mivel az adattudomány különféle eszközök, algoritmusok és gépi tanulási elvek kombinációjával nyer ki értékes következtetéseket a rendelkezésre álló információhalmazból, ezen a területen különösen fontos a nyitottság és a tanulékonyság.

2. Egyre több az IT- biztonsági kihívás

Ahogy az adatok a leféltettebb kincseink lettek, védelmük is egyre fontosabbá vált. Az informatikai fenyegetések ráadásul exponenciálisan emelkedtek 2020-ban, hiszen egyre több cég tért át a távmunkára és a digitális kommunikációs platformokra: a vállalatok közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú támadások száma. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen átlagosan 15%-kal magasabb fizetésre számíthatnak az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők.

3. Minden, ami AI és gépi tanulás

A következő évtizedben is mindent elsöprő erővel robog majd tovább minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához: 2025-re már 133 millió ember foglalkozik majd az ehhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.

4. Jönnek a felhőmérnökök

A felhő alapú technológiák elterjedésével rohamosan megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt szerte a világon. A felhőmérnökök jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. Magas szintű programozói és hálózati ismeretekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor a piac bőven meghálálja tudásukat: mintegy 125 000 dolláros (kb. 37 000 000 forintos) éves medián fizetésre számíthatnak.

5. A kódolás azért marad

Miközben napról napra jelennek meg a legújabb technológiák, nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a programnyelvek naprakész ismerete gyakorlatilag bármely területen sikerrel kamatoztatható. A kódnyelvek közül jelenleg a Go, a JavaScript, a Java és a Python a legnépszerűbb, ezek közül továbbra is a JavaScript a leggyakrabban alkalmazott programnyelv, míg a front-end (IT rendszerek legfelsőbb rétege, mellyel közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó) ismeretek közül a React és az Angular iránt mutatkozik a legkomolyabb kereslet.

„Már most nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, melyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-dizájnert. Ebből kiindulva is levonhatjuk a legfontosabb következtetést: a tanulást, a fejlődést, az új ismeretek megszerzését soha nem hagyhatjuk abba, különben elhúz mellettünk a világ” – magyarázza Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A digitalizáció a legtöbb iparágban szinte megkerülhetetlen, amit a járványhelyzet még inkább felerősített. A Baker McKenzie kutatásában megkérdezett cégek mindössze 12 százaléka nem mérlegeli rövid távon a digitális átállás lehetőségét. A felmérésben résztvevők több mint 60 százaléka már megkezdte a technológiai átalakulást, az eddig kivárók többségét (58%) pedig a koronavírus-járvány kényszeríti, hogy mielőbb nekikezdjenek a folyamatnak. A digitalizációban ugyanakkor még bőven van üzleti lehetőség, mivel az átállás célja eddig elsősorban a korábbi hatékonyság fenntartása és növelése volt, és kevésbé a folyamattal járó új pénzügyi lehetőségek kihasználása.

A digitális átállás ugyanakkor nem mindig sikertörténet, és a felmérés alapján jellemzően három fő akadályba ütközhet. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a régi működést sok esetben bonyolult összeegyeztetni az új, elektronikus rendszerrel. Továbbá, a technológiákat biztosító szolgáltatók rendszerint nem is kommunikálják világosan a cégek felé a fejlesztésből származó előnyöket és a benne rejlő üzleti lehetőségeket. A harmadik leggyakoribb probléma pedig a korszakváltáshoz szükséges szakértők hiánya a vállalatnál, amit még sürgetőbbé tesz, hogy számos cég a digitalizáció felgyorsításával kívánja magához csábítani és megtartani a tehetséges munkaerőt.

A technológiai váltás gyorsasága eltérően alakult az egyes ágazatokban. A válaszokból megállapítható, hogy a világjárvány a pénzügyi szektorban okozta a leggyorsabb változást. A technológia, média és telekommunikáció (TMT) területén működő vállalatok szintén hatékonyan tudtak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Ezzel szemben ritkábban mutattak előrelépést azok az iparágak, amelyek az átlagnál szigorúbban szabályozott jogi környezetben működnek, komolyabb infrastruktúrát igényelnek, vagy ahol bonyolultabb az ellátási lánc – ilyen például az energetika, a bányászat és az építőipar, de hagyományosan az egészségügy is jelentős nehézségekbe ütközött a szabályozott jogi környezet miatt.

A technológiaváltás gyorsaságára jellemző példa, hogy blockchain technológiát a 2017-es 4 százalékhoz képest 2020-ban már a megkérdezett cégek 42 százaléka használja – leginkább a TMT és az ipari, gyártó és szállítmányozási szektorokban – az ellátási lánccal kapcsolatos feladatok ellátására.

„Az adatvédelem és kiberbiztonság által előmozdított digitalizáció fokozott ütemben gyorsul Magyarországon is – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője – Ahhoz, hogy a folyamat hatékonyan megvalósulhasson, a cégeknek érdemes meghatározniuk a digitális átállásuk legfőbb céljait, fel kell térképezniük az átálláshoz szükséges legfontosabb kritériumokat, valamint a folyamatosan változó jogi környezetet, amelyek lehetővé teszik a biztonságos digitális működést és új megoldásokat nyújthatnak a pandémia alatt és után.”

A felmérés szerint a digitalizáció kulcsa, hogy a vállalat tárolt adatai biztonságban legyenek, és ahhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá. A válaszadók 42 százaléka a digitális átállás három legfőbb kritériuma között említi a kiberbiztonságot. Megítélésük szerint a cégüknek szüksége is lenne fejlesztésre ezen a területen a folyamat felgyorsítása érdekében. Ennek megfelelően ötből négy megkérdezett vállalkozás jelentős kiberbiztonsági beruházásokat hajt végre.

A felhőszolgáltatások a társaságok számára továbbra is, és egyre jelentősebb mértékben a működés szempontjából elengedhetetlen technológiák közé tartoznak. Ezen belül is terjedőben van a privát felhőszolgáltatás a nyilvános felhőszolgáltatással szemben – a megkérdezett cégek négyötöde privát vagy a kettőt ötvöző hibrid szolgáltatást használ. A kis- és középvállalkozások több mint fele privát felhőszolgáltatást vesz igénybe, a nagyobb vállalatoknak pedig 44 százaléka hibrid megoldást választ, míg 33 százaléka privát felhőszolgáltatást. Ezek a számok is azt jelzik, hogy a vállalatok egyre inkább foglalkoznak az adatbiztonsági és katasztrófaelhárítási kérdésekkel, amit felerősít a járványhelyzet alatt terjedő távmunka és home office.

A megkérdezett vállalkozások legnagyobb arányban (26%) a rugalmasságot és a hatékonyabb ügyfélkommunikációt jelölték meg a digitalizáció legfőbb előnyének, az átállással járó költségcsökkenést pedig mindössze 13 százalékuk tartotta a legfontosabbnak hozadéknak. A járványügyi helyzet elsősorban a fogyasztóknak értékesítő (B2C) vállalatoktól igényel jelentősebb agilitást – számukra kiemelten fontos, hogy elektronikus csatornákon is elérjék a közönségüket.

Blockchain technológiával tenné biztonságossá a levélszavazást a novemberi elnökválasztáson az Amerikai Egyesült Államok Postaszolgálata – derült ki a napokban a szervezet szabadalmi kérvényéből. Az USA választási rendszere lehetővé teszi, hogy a jogosult személyek postai úton is szavazhassanak – a koronavírus-járvány miatt pedig várhatóan idén kritikus szerepe lesz ennek a megoldásnak a választás lebonyolításában.

Egy rangos ausztráliai kiberbiztonsági fórum pedig, melynek tagjai az ország vezető technológiai szakértői és kormány egyes tisztviselői is, szintén a napokban jutott a következő megállapításra: a blockchain jelenti a biztonságos megoldást az egyre szaporodó kibertámadások ellen az ausztrál kormány intézményei és az üzleti szféra számára.

De mi is pontosan a blockchain és miért ajánlotta a World Economic Forum jelentése már az év elején a világ kormányai és jegybankjai figyelmébe?

„A blockchain technológia előnye, hogy hamisíthatatlan folyamatvezérlést, hiteles időbeli érkeztetést, valamint garantált változáskövetést biztosít. Ezért jelent biztonságos megoldást az élet minden olyan területén, ahol az emberek adatait felhasználják, tárolják vagy online fizetést bonyolítanak, vagyis minden olyan területen, ahol biztonsági prioritás az információk megváltoztathatatlansága” – magyarázza Bodnár Viktor, a BlockBen vezérigazgatója. A magyar tulajdonú cég 2018-ban kapta meg az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, tavaly pedig BlockBenPay nevű innovatív fizetési megoldása bekerült a FinTechShow 10 legizgalmasabb digitális pénzügyi újdonsága közé.

Bodnár Viktor hozzáteszi: hazánkban is előtérbe kerülhet a blockchain technológia, mégpedig többek között az azonnali fizetésre épülő új fizetési megoldások (például a QR kódos fizetés) vagy az elektronikuspénz-alapú digitális pénztárca megoldások terén. Kötelező lesz ugyanis 2021-től elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani minden olyan üzletben, ahol online kassza üzemel. A döntés mintegy 60 ezer vállalkozást érint hazánkban, és várhatóan nem csak a bankkártyás fizetés további terjedését eredményezi majd. A blockchain alapú fizetés ugyanis biztonságos, olcsó és gyors, semmi másra nincs szükség hozzá, csak egy mobiltelefonra és egy QR-kódra.