A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

Markáns eltérés

A K&H felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Teljesen más eredmény jött ki a válaszokból, amikor a jogosítvánnyal rendelkezők nyilatkoztak arról, hogy ők maguk betartják-e a sebességhatárokat. Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint szigorúan kezeli ezt, azaz nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Többen néznék jó szemmel

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A K&H biztos jövő kutatása szerint a magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka szerint viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

Balesetek előidézője

A K&H Biztosító szakértői szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – emberi sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.

A behajtási díj, hétköznapi nevén a dugódíj bevezetése már évek óta téma Budapesten, de eddig nem történt előrelépés. Ugyanakkor Budapest és a nagyvárosok közlekedésének átalakítására vonatkozó tervek, és a forgalomcsillapítást célzó lépések előkészítésénél is rendre felmerül. A magyarok körében a dugódíj megítélése meglehetősen vegyes – derül ki a K&H biztos jövő 2019 év végén készült felméréséből, amely a 30-59 éves korosztályban többek között azt vizsgálta, hogy az érintettek támogatják-e a dugódíj bevezetését, és milyen tényezők szólnak ez ellen.

Pusztán egy újabb sarc?

A K&H kutatása szerint a magyarok túlnyomó része szerint a dugódíj bevezetése azért rossz ötlet, mert nincs elég parkoló a magyarországi nagyvárosokban, ahol az autót le lehetne tenni. Ezzel az állítással 74 százalék értett egyet – főleg a budapestiek -, és mindössze 13 százalék szerint biztosított a parkolás dugódíj esetére. A megkérdezettek 71 százaléka szerint a dugódíj azért nem jó ötlet, mert azok a városrészek járnának pórul, amelyek nem tartoznak a dugódíjas zónába.

Szintén többségben vannak azok, akik szerint az aktuális városvezetés népszerűsége drasztikusan visszaesne a dugódíj miatt, a válaszadók 64 százaléka volt ezen a véleményen. A megkérdezettek alig több mint fele – 55 százaléka – szerint pedig a dugódíj pusztán egy újabb pénzbeszedési lehetőség, tényleges haszna nincs az adott város szempontjából. Ezt főleg a keleti megyékben élők gondolják így, illetve azok, akik évi 10 ezer kilométer felett vezetnek vagy dízelautójuk van.

Mire lenne jó?

Persze vannak pozitív vélemények is. A K&H kutatásából kiderül ugyanis, hogy a magyarok 54 százaléka szerint a dugódíj bevezetése miatt tisztább, jobb minőségű lehetne a levegő az adott városban, 34 százalékuk viszont nem értett ezzel egyet. Megosztotta a válaszadókat az is, hogy a dugódíj hogyan hatna a forgalomra. Míg a megkérdezettek 49 százaléka szerint jelentősen mérsékelné az adott városrész forgalmát a lépés, 39 százalékuk úgy látja, nem hozna ilyen eredményt.

Összességében kisebbségben vannak, akik jó ötletnek tartják a dugódíj bevezetését: a megkérdezettek kevesebb mint fele, 41 százaléka tartaná célravezetőnek, 47 százalékuk viszont ellenkező véleményen van. Még kevesebben vannak azok (28 százalék), akik úgy vélik, hogy a feltételek már most is adottak Budapesten, így akár „holnap” is életbe léphetne a fővárosban az új rend. Azonban a többség, a válaszadók 52 százaléka ennél óvatosabb. A vidéki nagyvárosokban pedig mindössze a megkérdezettek harmada látná szívesen a dugódíjat. 55 százalékuk viszont nem kérne belőle.

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. november 15. és 26. között zajlott.