Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében arról beszélt, hogy egyre több ország korlátozza a közösségimédia-használatot. „Ősztől azon fogunk dolgozni, hogy Magyarországon is legyen szabályozás, és szakmai vitát is kezdeményezünk a témában.” Hozzátette: idén először gyermekneurológust is meghívtak a rendezvényre, hogy a képernyőhasználat idegrendszeri hatásairól is tudományos alapokon essen szó.

A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Holló Márta kommunikációs igazgató üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. A cég feladata, hogy biztosítsa a tájékoztatás lehetőségét.

Az első, felnőtteknek szóló előadást dr. Büki György gyermekneurológus, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Teréz körúti rendelőjének vezetője tartotta. A szakember több tanulmányt ismertetett arról, hogyan reagál a központi idegrendszer a képernyőhasználatra. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő figyelemzavarhoz, mozgáshiányhoz és függőséghez vezethet, ugyanakkor ma már inkább személyre szabott megközelítést javasolnak. Kiemelte, hogy a „digitális autizmus” nemlétező fogalom, sőt, a technológia neurodivergens gyermekek számára támogató, biztonságos közeg is lehet. A szakember pozitív, együttműködésen alapuló szülői hozzáállást javasolt: közös kommunikációt, világos keretek kialakítását, példamutatást és a fogyasztott tartalmak tudatos figyelemmel kísérését.

Turányi Tatjana MI etikai és kiberpszichológiai tanácsadó az MI szerepére és a valódi szülői jelenlét jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szakember néhány praktikus tanáccsal is szolgált a családoknak: kiemelte a világos határok, a reziliencia és a kritikai gondolkodás fejlesztésének szerepét. Gyakorlati eszközként beszélgetőkártyákat ajánlott az MI működéséről, lehetőségeiről és korlátairól, valamint hangsúlyozta: a mindennapokban a közös főzés, kertészkedés és az együtt töltött idő a legfontosabb.

Dr. Nagy-Balás Borbála gyermekjogi szakjogász, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa bemutatta a 2025 végén hatályba lépett magyar MI-törvényt, és gyakorlati tanácsokat adott szülőknek: beszélgessenek a gyerekekkel az AI-használatról, tegyék világossá, hogy az AI eszköz, nem „barát”, alakítsanak ki közös szabályokat, figyeljenek a jelekre, és krízishelyzetben algoritmus helyett mindig emberi segítséget válasszanak.

Dóczi Melinda, a Logiscool marketingvezetője arról beszélt, hogy a gyerekek akkor tudják felelősen használni az AI-t, ha megértik annak működését és korlátait. Kiemelte, hogy a jó prompt nem garantál igazságot: az AI tévedhet és magabiztosan adhat hibás válaszokat. Bemutatta a „Promptolás 2.0” megközelítést, ahol a kérdezés az ellenőrzést és a kritikai gondolkodást szolgálja, például alternatív magyarázatok, cáfolatok és forrásellenőrzési tervek kérésével.

Dr. Nyitrai Endre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Krimináltechnikai Tanszékének mb. tanszékvezetője, egyetemi docens előadásából kiderült, hogyan ismerhetők fel az álhírek és deepfake-ek, mi az a virtuális emberrablás, és milyen veszélyekkel találkoznak egyre korábban a gyerekek az online térben.

Ivánka-Csontos Andrea, az NGYSZ által működtetett Safer Internet Center oktatója; adatvédelmi és információbiztonsági tanácsadó aktuális tapasztalatokat osztott meg a Safer Internetes AI-oktatásokról. A legnagyobb kihívást az adatvédelmi szabályok betartása, a kritikai gondolkodás hiánya és a pontatlan információk kezelése jelentik. Jó gyakorlatként a hasznos alkalmazások megismertetését, a promptolás gyakorlását, a biztonságos beállítások tanítását és a tudatos gondolkodás fejlesztését emelte ki.

A gyerekprogramok házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. Az interaktív játékok során a gyerekek választ kaptak többek között arra, milyen kockázatokat rejt a nyílt wifi-hálózatok használata, valamint megismerték a pendrive-ok és a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit. Emellett kipróbálhatták a Flipper Zerót, mely a vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas, illetve az USB Rubber Ducky-t, mely az USB sérülékenységek tesztelésére szolgál.

A mentorok: Pusztai Nikoletta (Nemzeti Védelmi Szolgálat), Bata Petra (Microsoft), Hittner-Horváth Veronika (Safer Internet Center oktató) Magyar Luca (NGYSZ, Safer Internet Center) és Reicher Martin (egyetemista) voltak.

A gyerekek nagyon élvezték a kreatív feladatokat, a fotófalat, a selfie-gépet. A finom reggelit (croissant és perec) a Lipóti Pékség biztosította számukra.

Az eseményhez kapcsolódó országos plakátpályázatra több mint 150 pályamű érkezett 8–15 éves gyerekektől, a mesterséges intelligencia vicces hibáiról. Korcsoportonként (3) a legjobb 20 pályázót hívták meg a rendezvényre, ahol ünnepélyes díjátadót tartottak. Mindegyik korcsoport első helyezettje VR-élményt és értékes LEGO ajándékot kapott. A 2. és 3. helyezettek szintén LEGO-nak, a 4-6. helyezettek társasjátéknak örülhettek.

De senki nem ment haza üres kézzel: minden résztvevő hátizsákot kapott, amibe bambuszfülhallgató, uzsonnásdoboz, színesceruza, baseballsapka került, továbbá stresszlabda a Logiscool jóvoltából, illetve különböző játékok a Spin Masternek köszönhetően. A díjazottakat a Telekom és a Logiscool is támogatta egy-egy kulaccsal.

Eredmények:

8–10 évesek: 1. helyezés: Fichtinger Liza; 2. helyezés: Hegedűs Alexander; 3. helyezés: Rózsa Vivien Viktória

11-12 évesek: 1. helyezés: Virágos-Kis Csongor; 2. helyezés: Kéri Angéla; 3. helyezés: Feith Máté

13-15 évesek: 1. helyezés: Tari Zora; 2. helyezés: Benkő Dóra Izabella; 3. helyezés: Dorcsák Regő

A Biztonságos Internet Nap célja, hogy a Safer Internet Program keretein belül csaknem kétszáz országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Kormányok, nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, amelyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni.

A SID esemény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” Az idei SID társszervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete volt, magyarországi együttműködő partnerei az OTP Bank, a Magyar Telekom Nyrt., a Microsoft Magyarország, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI), a Google, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Digitális Kereskedelmi Szövetség, a Digital Lions Club, a Fortix Consulting Kft. és a Quadron Kibervédelmi Kft. voltak.

A rendezvényt Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, ez az esemény végtelenül fontos, hiszen ilyenkor közösen összegezzük, hogy az internet milyen irányba fejlődik, és hol vannak azok a területek, ahol védenünk kell a gyerekeket, családokat. Hangsúlyozta, fontos lenne beilleszteni az internet és az informatika szabályait a nemzeti alaptantervbe.

A vendégeket házigazdagént köszöntötte Krasznay Csaba,  az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, egyetemi docens. Véleménye szerint a gyerekek már egyre korábban elkezdenek saját digitális eszközt- használni, ezért a digitális biztonságra való felkészítést is korán el kell kezdeni, alsó tagozaton már szinte kötelezőnek kellene lennie. Krasznay Csaba ezután a „Kiberbiztonság a közösségi médiában, avagy jótanácsok aktív és kevésbé aktív TikTok/Insta/Youtube/Facebook felhasználóknak” címmel tartott prezentációt.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója „Oktatás, tudatosítás, felelősségvállalás – Gyerekek biztonsága a világhálón és általában a digitális világban” címmel tartott előadást.

Mit tegyünk, ha gyerekünk gyanús online tevékenységet folytat, esetleg félünk, hogy kiberbűnözéssel foglalkozik? tette fel a kérdést előadásában Ruszcsák Ádám, a Telekom Magyarország kiberbiztonsági konzulense. Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista arról beszélt, hogy a közösségi média milyen hatással van a gyermekek, fiatalok önértékelésére, testképére. Szerinte az állandó ingerek hatására a fiatalok sokszor modellekhez és influenszerekhez mérik magukat, gyakran szoronganak. Kihangsúlyozta, hogy ezek a problémák elsősorban a Z generációt érintik, mivel ők azok, akiket szüleik többnyire magukra hagytak az online térben.

Turányi Tatjána, a Quadron Kibervédelmi Zrt. kiberpszichológiai és oktatási tanácsadója is a felelős internethasználat fontosságát hangsúlyozta. Azt tanácsolta: vizsgáljuk meg saját internetezési szokásainkat és mérjük a képernyő előtt töltött időt. Majd figyeljük meg ugyanezt a gyerekünknél is, és értsük meg az igényeit. Alakítsunk ki együtt egy szabályrendszert és időkorlátokat, és ne felejtsük el megjutalmazni a gyereket ennek betartásáért.

Szabó Zoltán, a Fortix Consulting Kft. kiberbiztonsági tanácsadója szerint a kommunikációban, az oktatásban és a biztonságtudatosságban rejlik a titok egy veszélymentes internet eléréséhez. A jövőnk múlik azon, hogy a fiatalabb generációk – szakemberek, pedagógusok és a szülők segítségével – felkészüljenek az internethasználatból fakadó biztonsági kihívásokra.

Kálmán György, az OTP Bank IT biztonsági vezető tanácsadója a gyerekeknek szánt nyomkövetős okosórák esetleges veszélyeire hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint olyan ismeretlen faktorok találhatóak benne, amelyeket ellenünk fordíthatnak a támadók. Például követhetik vele a gyerekek földrajzi helyzetét, sőt, meghamisíthatják a szülők által látott pozíciójukat.

Előadást tartott még dr. Balogh Anna, a Legfőbb Ügyészség ügyésze, Szigeti György, a Nemzeti Nyomozó Iroda alosztályvezetője, Kiss Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Kibervédelmi Intézet megbízott főosztályvezetője és Kálmán György, az OTP Bank IT biztonsági vezető tanácsadója.

A Biztonságos Internet Nap a gyerekek számára vetélkedőket, közös játékokat és meglepetéseket tartogatott. A legó- és videókészítő pályázat meghívott nyertesei mentorok irányításával többfordulós internetbiztonsági játékon vettek részt, ahol öt csapatban a Legyél te is az internet Ásza! tananyag moduljaira épülő feladatokat végeztek el: kvízjátékot, történetmesélést, kiberactivityt, szókeresőt, de még szabadulószobás játékban is részt vettek. A mentorok Boross Tamás (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Kibervédelmi Intézet), Fekete Zsombor (Digital Lions Club), Tossenberger Tamás és Bohus Dorottya (Google Magyarország), Vadász Zita (Digitális Kereskedelmi Szövetség), valamint Molnár Bernadett és Ungvári Miklós (OTP Bank) voltak.

A nap lezárása és egyben legjobban várt pillanata az ünnepélyes eredményhirdetés és az ajándékátadás voltak. Az eseményhez kapcsolódva előzőleg két, országos pályázatot írtak ki. Az egyikben rövid videót kellett készíteniük a fiataloknak, a másikban egy jelenetet kellett megépíteniük legóból. Mindkét feladat témája az internetbiztonság, a világháló okos használata volt. A legókészítő pályázatra 81, a videókészítő pályázatra 29 munka érkezett be. A boldog nyertesek értékes ajándékokkal tértek haza a SID-ről – írják.

A Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID) az Európai Unió Safer Internet Program akciótervének keretein belül ma már a világon több mint 100 országban – köztük az Európai Unió minden tagállamában – minden év februárjának első keddjén, ugyanazon a napon rendezik meg.

A SID része annak a globális kampánynak, amelynek célja, hogy az online technológiák és mobileszközök felelős és biztonságosabb használatára ösztönözzön. Ezen a napon a szakemberek világszerte felhívják a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra, ugyanakkor tájékoztatják a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről.

A gyermekmentő szolgálat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, amely szinte mindenkinek megkönnyíti, szórakoztatóbbá és hatékonyabbá teszi az életét. Az internethasználók 1-2 százaléka azonban rendszeresen visszaél a világháló nyújtotta lehetőségekkel, ezt a problémát kell tudni kezelni egyéni, intézményes, hatósági és globális szinten is.

Az utóbbi években a „biztonságosabb” helyett a „jobb” internet létrehozására került a hangsúly. Ezért idén is a SID közös felelősségünkre fókuszál: mindannyiunk dolga, hogy az internetet egy jobb hellyé tegyük a magunk és egymás, de különösen a fiatalok számára. Ezért is lett 2019-ben a SID szlogenje: „Együtt egy jobb internetért!”

A Safer Internet Day (SID) – Biztonságos Internet Nap hazai programjai:

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az EU SIP-programjának hazai konzorciumvezetője figyelemfelkeltő eseményt szervezett erre a napra, amelyen szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, gyerekek, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt. A rendezők hazai intézményeket, gyermekvédelmi szakembereket, játékszakértőket, webes biztonsági szakembereket, távközlési cégeket, internet-szolgáltatókat, nonprofit szervezeteket, multinacionális cégek képviselőit is meghívták az eseményre.

A téma szakértői megvitatták, hogy a fiatalok online tevékenységében mi a példaértékű, mi a hasznos, és mi nagyon káros. Tapasztalatokat cseréltek, ötleteket adtak egymásnak a krízishelyzetek megoldására.

A SID budapesti rendezvényén Kurkó Zsuzsánna, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Program projektkoordinátora köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy mára tradícióvá vált a Safer Internet Day, vagyis a Biztonságos Internet Nap. Kiemelte, a nap célja, hogy felhívják a figyelmet az internet helyes használatának fontosságára és arra, hogy ennek elsajátítása mindannyiunk közös felelőssége. Ugyanilyen fontos, hogy akárcsak a valós életben, az internet virtuális, arctalan tereiben is tiszteljük egymást. Megköszönte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, hogy a rendezvény számára a helyszínt biztosította.

Kurkó Zsuzsánna beszélt a SIP 2018-as eredményeiről is. A program oktatói tavaly összesen több mint 35 ezer felhasználóhoz jutottak el oktatásaikkal, foglalkozásaikkal, rendezvényeikkel. Továbbá bejelentette, hogy 2019-től a program keretében a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogja működtetni a hotline forródrótot is, melynek biztonságosságát és hatékonyságát az INHOPE nemzetközi szervezethez való sikeres csatlakozás fogja biztosítani.

Idén még több érdekességgel is készültek a szervezők. Két kerekasztal-beszélgetéssel és egy internetbiztonsági élő könyvtárral is, melybe olyan területekről hívtak meg szakértőket, mint a kiberbiztonság, lelkisegélyvonal és tanácsadás, kortársmentorálás, hogy a szereplők véleményt cseréljenek egymással, megosszák tapasztalataikat, és válaszoljanak a résztvevők kérdéseire.

Az első kerekasztal-beszélgetés címe Közös ügyünk a jobb internet, moderátora Hartai László filmrendező, médiaoktatási szakértő volt.

Beszélgetőpartnerek voltak Benedek Zsófia Youth Panel-képviselő, a 2018-as Safer Internet Fórum képviselője, dr. Békési Fruzsina Ágnes rendőr hadnagy nyomozó, KR Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya, dr. Lengyel Márk ügyvéd, Dr. Lengyel Márk Ügyvédi Iroda, Steigervald Krisztián generációkutató és Táler Orsolya ügyvezető, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.

A beszélgetés végén a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy fontos a segítségkérés, bárkitől segítséget lehet és kell is kérni, szülőtől, tanártól, kortárstól, még akkor is, ha valaki az adott pillanatban úgy érzi, hogy problémáját senki sem fogja tudni megoldani. Nagyon fontos a bizalom kérdése is. Az áldozatok csak akkor nyílnak meg és kérnek segítséget, ha érzik a bizalmat. Sosem szabad az áldozatot hibáztatni azért, ami történt vele.

A második kerekasztal-beszélgetés a Digitális körkép – jó tanácsok témakörben zajlott, moderátora dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója volt.

Beszélgetőpartnerei voltak Hittner-Horváth Veronika startup-vállalkozó, Mongo applikáció, Berg Judit író, Drifter – A darknet árnyékában, Fodor Bernadett Yelon programvezető, Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Bátor Anikó projektmenedzser, BOOKR Kids online mesetár.

A beszélgetés egyik kérdése az volt, hogy kinek a feladata a családban, hogy felvilágosítsa a gyereket az internet helyes használatáról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez közös feladat, nemcsak a nőknek, az anyáknak kell benne részt venni, hanem ugyanolyan fontos a férfiak, az apák szerepe is. A családnak közösen kell megoldani ezt a feladatot.

Beszélgetni kell a gyerekekkel, figyelni kell rájuk. A beszélgetés résztvevői által kínált módszerek és eszközök pedig éppen ebben nyújtanak segítséget: összekötik a szülőket a gyerekekkel. A gyerekek pedig hálásak azért, ha figyelnek rájuk. A beszélgetés zárszava az volt, hogy sürgősen el kell kezdeni a szülők, különösen az anyák internetoktatását.

Az élőkönyvtár – Live Library – szakértői és témái:

1, Youth Panel csapat képviselői a SIP Youth Panel csapatának aktív tagjaitól a Fiatalok a világhálón című beszélgetés keretében lehetett kérdezni. Benedek Zsófia képviselte Magyarországot 2018-ban Brüsszelben, a Youth Panel konferencián.

2, Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével a „Lelki tars” témakört érintő kérdésekről lehetett beszélgetni.

3, Dr. Krasznay Csaba NKE adjunktusával, az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatójával a kiberbiztonságról lehetett beszélgetni.

A beszélgetések mellett az érdeklődők kipróbálhatták az Óriás Lájkvadász társasjátékot is, a SIP-oktatók és a Program Youth Panel csapatának vezetésével.

A Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciuma a 2019-es Biztonságos Internet Nap alkalmából videópályázatot is hirdetett hazai általános és középiskolások számára, egy maximum háromperces kisfilm elkészítésére. A videópályázattal a fiatal felhasználókat szerették volna aktív fellépésre buzdítani, hogy a közösségi tér lehetőségeit és előnyeit kihasználva valós problémákra bátran merjenek reagálni, hasonlóan az influencerekhez. A beérkezett kisfilmeket szakmai zsűri értékelte. A pályázatra több mint 50 munka érkezett be az ország minden területéről. A legkreatívabb és legötletesebb alkotásokat felső tagozatos általános iskolások adták be.

A zsűri a döntését szakmai szempontokra alapozta (tartalom, technikai megoldások, kreativitás, tudatosság megjelenítése, időkeret és a szoftver adta lehetőségek kihasználása stb.), emellett figyelembe vette, hogy a pályamunka egyéni vagy csoportos alkotás volt-e és hogy mennyi munkát fektettek bele az alkotók. A zsűri egy-egy kategóriában nem osztott ki minden díjat, minden kategóriában csak a legjobbakat díjazták.

A szervezők a három kategóriában összesen 360 ezer Ft pénzdíjat osztott ki.

 A videópályázat díjazottjai:

Általános iskola alsó tagozat:

Szeverényi Attila Dániel, József Attila Általános Iskola, Szigetszentmiklós

Koplányi Emma, Fabriczius József Általános Iskola, Veresegyház

Béke Zoltán Ákos, Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Debrecen

Általános iskola felső tagozat:

Peresztegi Hanna, XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest

Cserkuti Péter, Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

László Ferdinánd, Szabó Márk, Tóth Patrik, Harmat Általános Iskola, Budapest

Középiskola:

Kiss Ferenc Mátyás, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged

Toldi Bálint, Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

Havrylová Alexandra, Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Budapest