Az MTI-nek küldött közleményük szerint a nemzetközi jogi tanácsadó cég a GDPR 6 évvel ezelőtti hatályba lépése óta vizsgálja Magyarországon, valamint további 30 európai államban az adatvédelmi bírságok és az adatvédelmi incidensek alakulását. Európában a 2018 óta kiszabott bírságok összértéke már eléri a 4,6 milliárd eurót.

Az elemzés szerint a növekedés hátterében leginkább a technológiai óriásokra kiszabott hatalmas bírságok állnak. Mivel a nagyobb tengerentúli technológiai vállalatok európai székhelye Írországban és Luxemburgban található, az említett két ország helyezkedik el a GDPR-bírságokat összegző listák elején. Írországban eddig összesen 2,86 milliárd euró értékben szabtak ki bírságot, míg Luxemburgban ez az összeg meghaladja a 746 millió eurót. A harmadik helyet Franciaország foglalja el, 546 millió eurónyi kiszabott pénzbírsággal.

Magyarország a 17. helyen szerepel a bírságokat tekintve az európai mezőnyben, mintegy 3,2 millió eurónyi (1,2 milliárd forintos) kiszabott bírsággal.

Felidézik: tavaly a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) többek között 80 millió forintos pénzbírságot szabott ki – az eredeti 100 millió forintos bírság kiszabását követően megismételt eljárásban – egy hírközlési szolgáltatóval szemben, illetve 30 millió forintos pénzbírságot állapított meg egy szépségszalon üzemeltetője tekintetében, aki összesen 32 kamera üzemeltetésével jogellenesen figyelte meg munkavállalóit és vendégeit, ráadásul a felvételeket rögzítették.

A NAIH-hoz tavaly közel 500 adatvédelmi bejelentés érkezett, 2018 óta az ilyen bejelentések száma Magyarországon meghaladja a 3200-at.

A jelentés a 2023. január 28. és 2024. január 27. között kiszabott bírságokat összesíti országonként az Európai Unió 27 tagállamában, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben.

Photo by ev on Unsplash

Közölték, hogy a biztosítónak december végéig számot kell adnia a legtöbb kérdésben a jogsértések megszüntetéséről.

A jegybank megállapította, hogy a biztosító informatikai rendszerénél nem volt megfelelő a jogosultságellenőrzés, az üzletmenet-folytonossági tervek és a licenckezelés. Hozzátették: az életbiztosítási termékek szerződési feltételei kapcsán is több jogszabályi meg nem felelést tárt fel, így azokban például a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékekhez kínált eszközalapok esetében az MNB a befektetési politikától való szabálytalan eltérés lehetőségét azonosította. A biztosító termékfelülvizsgálati folyamatai tekintetében pedig az éves érdemi felülvizsgálat elmaradását, illetve annak nem megfelelő dokumentálását állapították meg.

Hiányos volt ezen felül a biztosító panaszkezelési szabályzata, valamint a honlapján nem szerepelt az online vitarendezési platformra mutató link. Nem válaszolták meg továbbá minden esetben határidőben az ügyfélpanaszokat, illetve nem teljeskörűen tájékoztatták a fogyasztókat a panasz elutasítása esetén a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről – sorolta az MNB.

A vizsgálat hiányosnak találta továbbá a biztosító újonnan belépő alkalmazottjaira irányadó oktatási szabályzatait is.

Az MNB a bírság kiszabásakor mérlegelte a cég pénzügyi adatait, piaci részesedését, a jogszabálysértések súlyát, lehetséges hatását, enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a biztosító együttműködő magatartása – írták a közleményben.

Fotó: NN Biztosító

A közleményben felidézték, hogy a GVH 2021-ben 200 millió forint pénzbírságra és mintegy 4 milliárd forint jóvátételre kötelezte a webáruház üzemeltetőit, mert akciótartási gyakorlatuk tartósan tisztességtelen volt a fogyasztókkal szemben.

A jogellenes árfeltüntetési gyakorlat korrigálására kiszabott határidő letelte után a GVH megállapította, hogy a fogyasztók jóvátételére szolgáló kuponok beváltása 2021 decemberéig meghaladta a GVH által minimálisan előírt értékhatárt, ugyanakkor hiányosságokat is feltártak: az eMAG egyes termékeket kizárt a kuponok felhasználásából, valamint a jogsértő árfeltüntetési gyakorlatát sem igazította a vállalásaihoz.

Hozzátették: ugyan a webáruház felhagyott a valótlan árak alkalmazásával és új ár-összehasonlítási alapot vezettek be a beszállító által ajánlott árak (RRP) feltüntetésével, azonban ez továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál számukra.

A 2001-ben Romániában alapított vállalat a régió vezető internetes kereskedője, négy országban folytatja tevékenységét: Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban. A magyarországi piacra 2013-ban léptett be.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az eMag a 2020-as üzleti évben 310 dolgozót foglalkoztatott, 2021-ben 343-at. A cég éves nettó árbevétele 2020-ban 52,904 milliárd forint volt, 2021-ben 34,805 milliárd forint. Adózott eredménye 2020-ban 670 millió forint, 2021-ben pedig 893 millió forint volt.

Az eMAG a bírsággal kapcsolatos állásfoglalásában azt közölte az MTI-vel, hogy tudomásul veszik a GVH döntését, bár annak megállapításaival nem értenek maradéktalanul egyet.

Felidézik: 2021-ben a versenyhatósággal megállapodtak egy olyan jóvátételi programról, amelynek keretében több mint 1 milliárd forint kedvezményt biztosítottak a magyarországi ügyfeleknek, a további mintegy 3 milliárd forint értékű, hazai vállalkozásokat támogató program mellett. Mindent megtettek annak érdekében, hogy vállalásaik teljesítését a lehető legátláthatóbb módon igazolják. A legnagyobb hazai e-kereskedőként már hónapokkal a 2022. májusi 28-i határidő előtt az európai Omnibusz Irányelvnek megfelelően tüntették fel akciós áraikat annak ellenére, hogy ez a lépés jelentős versenyhátrányt jelentett a külföldi székhelyről Magyarországra árusító, így a hatóság fókuszába nem kerülő konkurenseikkel szemben – közölte az eMAG.

Fotó: eMAG

A GDPR jelentősen bővítette a magánszemélyek személyes adatokkal kapcsolatos jogait. Az úgynevezett hozzáférési jog alapján az érintettek tájékoztatást kaphatnak arról, hogy az adatkezelő mely személyes adataikat kezeli, sőt, ezekhez az adatokhoz hozzá is férhetnek. Az adatkezelőnek a tájékoztatást fő szabályként már az adatok gyűjtésekor meg kell adnia, de az érintett bármikor kérhet részletes felvilágosítást az adatkezelés céljáról, időtartamáról, illetve arról, hogy kik kaphatják meg adataikat, beleértve azt is, hogy Európán kívülre eljutnak-e ezek az adatok.

„A digitalizáció, például a dolgok internetének (Internet of Things) egyik következménye, hogy a cégek egyre nagyobb számú adatot kezelnek, egyre összetettebb és átláthatatlanabb módon – mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie IP/Tech praxisának vezetője. – A cégek számára a hozzáférési joggal kapcsolatos szabályozás betartása olykor nehézségekkel járhat, különösen akkor, ha nagy mennyiségben és eltérő célokból kezelnek személyes adatokat.”

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) iránymutatásának tervezete és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlata alapján körvonalazódik, hogy mire jogosítja fel az érintettet a hozzáférési jog, és mire érdemes odafigyelniük az adatkezelőknek a hozzáférési kérelmek kezelése során.

„A hozzáférési jog megsértésével kapcsolatos eljárásokat a NAIH jellemzően érintetti panasz alapján folytatja le. Ennek során a hatóság nem kizárólag az adott jogsértést, hanem az adatkezelő teljes vonatkozó adatkezelési gyakorlatát vizsgálja – mondta dr. Gaál András, a Baker McKenzie ügyvédjelöltje. – A jogi megfelelés érdekében ezért érdemes a kérelmek kezelését, illetve magát az adatkezelési tevékenységet is úgy kialakítani, hogy a hozzáférési kérelmek egyszerűen és hatékonyan teljesíthetők legyenek.”

A jogsértések eddig elrendelt szankciói az adott jogsértés egyedi körülményeitől függenek. A NAIH vizsgálja például a kezelt adatok jellegét, az érintettek számát, és azt is, hogy alkalmi adatvédelmi visszásságról vagy rendszerszintű problémáról van-e szó. Így előfordul a hatóság gyakorlatában figyelmeztetés, de kiróttak már 20 millió forintos bírságot is.

A hozzáférési kérelem teljesítése előtt az adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy valóban az a személy fordult hozzá, akinek joga van kikérni az adatokat. Elhunyt személyek adatai esetén például alaposabb utánjárást igényelhet a jogszerű képviselő személyének megállapítása.

A kérelmet az érintettel kapcsolatban kezelt összes személyes adatra kiterjedően kell értelmezni. Ha azonban az adatkezelő az érintettel kapcsolatban nagy számban kezel személyes adatot, kérhet pontosítást – például egy kamerafelvétel esetén a pontos időintervallum meghatározását.

Ha az érintett másolatot kér a kezelt személyes adatokról, az adatkezelőnek azokat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető, valamint maradandó formában kell az érintett rendelkezésére bocsátania.

A hozzáférési kérelmekre legkésőbb egy hónapon belül válaszolni kell, akkor is, ha az adatkezelő elutasítja a kérelem teljesítését. A határidő indokolt esetben legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható, és erről az érintettet tájékoztatni kell.

A hozzáférési jogot korlátozni lehet, ha az mások jogait és szabadságait – például üzleti titkot vagy mások személyes adatainak titkosságát – sértené. Ha az érintett kérelme megalapozatlan vagy túlzó, az adatkezelő észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy akár meg is tagadhatja a kért intézkedést. Az első másolat az érintett számára ingyenes, azonban a további másolatokért az adatkezelő adminisztratív díjat számíthat fel. A hozzáférési jogot bizonyos esetekben jogszabályok is korlátozhatják: például a hatóság által kirendelt szakértő az őt kirendelő szerv utasítása alapján megtagadhatja a hozzáférési kérelem teljesítését.

A NAIH gyakorlata alapján a hozzáférési kérelmek teljesítése során jelentős hiba lehet, ha az adatkezelő nem vizsgálja meg, hogy pontosan milyen adatkezelésekre vonatkozik a hozzáférési kérelem, és emiatt nem nyújt információt releváns adatkezelésekről. Ilyen lehet például, ha csak egy adott adatbázist vesz figyelembe, de a biztonsági mentéseket, a papíralapú dokumentumokat vagy a panasznyilvántartásokat nem vizsgálja. Ugyancsak előfordul, hogy az adatkezelő összetéveszti a hozzáférési kérelmeket más jellegű kérelmekkel, például panaszbeadványokkal, vagy nem kezeli megfelelően a biztonsági kamera-felvételekkel kapcsolatos hozzáférési kérelmeket. Ennek oka akár szervezeti szintű probléma is lehet.

Fotó: Sasun Bughdaryan/unsplash.com

Az Alza vállalta, hogy a 2019. évben nála vásárlást bonyolító természetes személy fogyasztókat egy 3000 Ft-os kuponnal kompenzálja, amennyiben a kupon kiküldését követő egy éven belül 10 000 Ft felett vásárolnak az alza.hu webáruházban vagy az Alza applikáción keresztül. A kompenzációs vállalás garantált minimum összege 450 millió forint, ami azt jelenti, hogy amennyiben a fogyasztók által felhasznált kuponok értéke az egy éves időszakon belül végül nem éri el ezt az összeget, a vállalkozások a maradványösszeget egy kiegészítő eljárás keretében juttatják majd el a vásárlóiknak.

A GVH eljárásában azt vizsgálta, hogy az alza.hu oldalon egyes termékek mellett korábban megjelenő, készletfogyással és a termékek iránt érdeklődő vásárlók számának feltüntetésével kapcsolatos értékesítési módszer megtévesztő és sürgető jellegű-e.

A GVH a felajánlott kompenzáció elfogadása mellett 40 000 000 Ft bírságot szabott ki az Alzával szemben. A GVH által végül kiszabott büntetés az ügy során kibocsátott előzetes álláspontban (mely egy rossz analógiával leginkább a „vádiratnak” feleltethető meg) „előrevetített”, a GVH gyakorlatában immár szokásosnak tekinthető, „csillagászati” bírságösszeghez képest jelentősen kedvezőbbnek mondható. A komoly bírságcsökkentésben nagy szerepet játszott az Alza által előterjesztett kompenzációs csomag mellett az is, hogy a vállalkozások a jogsértéseket elismerték és lemondtak a bírósági jogorvoslatról, valamint a kifogásolt magatartással a GVH eljárásának megindulását követően szinte azonnal felhagytak. Ezenkívül segítette az eljárás Alza számára kedvezőbb kimenetelű lezárását az is, hogy az Alza az egész eljárás során a GVH-val mindenben maximálisan együttműködött.

Irodánk álláspontja szerint a GVH által képviselt új irány, mely lehetővé teszi a fogyasztók részére felajánlott közvetlen jóvátétel bírságcsökkentéssel történő honorálását, mindenképpen előremutató, fogyasztóbarát és társadalmilag is igen hasznos. A kompenzáció társadalmi haszna érzékelhető, hiszen a fogyasztók számára közvetlen előny származik belőle, hiszen ennek révén kevesebbe kerülnek az általuk a webáruházból megvásárolt termékek. Bár a vállalkozások számára a kompenzációs csomag teljesítése is érzékelhető anyagi teher, mégis, a közvetlenül saját vásárlók részére visszajuttatott összeg kisebb presztízsveszteséggel jár, mint egy pusztán versenyfelügyeleti bírságot tartalmazó ügyzáró döntés.

A GVH-nak meglátásunk szerint azért kedvezőbb a vállalkozások együttműködésével zárni az ügyet, mert amennyiben (és a legtöbb esetben) azokat a GVH a jogorvoslatról történő lemondással együtt fogadja el, a GVH-nak nem kell költséges, időigényes és gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásba bocsátkoznia az eljárás alá vontakkal. Amennyiben a vállalások megsértésének gyanúja felmerül, a GVH utóvizsgálatban ellenőrizheti a teljesítést, és szankcionálhatja, ha a vállalkozás nem tartja magát a vállalásaihoz.

„Az Alzával szemben folytatott eljárás tanulsága, hogy tanácsos fogyasztóvédelemben és a GVH eljárásaiban jártas szakemberrel folytatott konzultációt követően már az eljárás legelején stratégiát választani és erre felépíteni az egész eljárás során a vállalkozás beadványait, hatósággal való kommunikációját” – vonta le az ügy fő tanulságát dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője. „Amennyiben a választott stratégia az együttműködés (elismerés, kompenzáció stb.) a hangsúlyt inkább az önként felajánlott vállalások nagyon részletes kidolgozására érdemes fordítani, és kevésbé a védekezésre, valamint a hatóság jogi álláspontjának ellenbizonyításra.” – tette hozzá a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

Egy „söprögetéssel” kezdődött

Az ellenőrzés formája a GVH és az uniós fogyasztóvédelmi együttműködésben résztvevő más hatóságok gyakorlatában bevett gyors eszköz, az úgynevezett „sweep” volt, mely nem egy piac elemzést vagy versenyfelügyeleti eljárást takar, hanem egy annál sokkal gyorsabb és rugalmasabb „akciót”, melynek a végén a GVH közzéteszi az ellenőrzés tapasztalatait ajánlás formájában. „A „sweep” esetén az sem ritka, hogy az, egy Európai Bizottság által koordinált „nagyobb”, összehangolt akcióba illeszkedik, ilyen esetben az ellenőrzésben számos fogyasztóvédelmi hatóság vesz részt Európa szerte.” – fejtette ki dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője, aki a GVH munkatársaként korábban maga is részt vett „sweep”-ek végrehajtásában.

A GVH arra tekintettel kezdett „sweep”-be, hogy a járvány alatt megnövekedett kereslet eredményezte élénk fogyasztói érdeklődés következtében előálló piaci helyzetben jobban tudja védeni a fogyasztók jogait, aminek csorbítása akár tisztességtelen versenyelőnyhöz is vezethet. A GVH közleményében felhívja az érintett oldalak figyelmét, hogy a vásárlói vélemények torz megjelenítése bizonyos esetekben akár a fogyasztókat megtévesztő, vagy az alapvető szakmai gondosság követelményét sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, ami hatósági szankciókkal, adott esetben súlyos versenyfelügyeleti bírsággal is járhat. Ennek megelőzése érdekében a GVH külön figyelmeztet a gyakran előforduló problémákra.

Hogyan születik az értékelés?

Ilyen fogyasztóvédelmi probléma például a GVH közleménye szerint, hogy a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik. Gyakran az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul, vagyis a vállalkozás (de méginkább az általa alkalmazott algoritmus) hány valós fogyasztó véleményét veszi, vagy éppen nem veszi figyelembe. Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy cég rendelkezik már értékelési módszertant tartalmazó szabályzattal, de ilyenkor annak tartalma nincs összhangban a tényleges értékelési folyamattal. Az esetek többségében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód, a szöveges formájú vélemények gyakran meg sem jelennek, és az sem egyértelmű, hogy azok milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba. Egyes esetekben pedig a vásárlók akár utólag is módosíthatják a már leadott véleményeiket, amely megkérdőjelezi a befolyástól való mentességet. Ezen túl gyakorta nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy az oldal alkalmaz-e moderálást – azaz az értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint ha igen, azt milyen elvek és szempontok mentén teszi. Ezen felül ismertté vált a GVH előtt olyan eset is, amikor a leadott értékelés egyáltalán nem jelent meg az értékelt étterem mellett – hívta fel a figyelmet az előbbi problémás esetekre a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjában elsősorban fogyasztóvédelmi joggal foglalkozó dr. Pintér Anna. Hozzátette, hogy a fenti esetek – azon túl, hogy fogyasztóvédelmi jogsértést valósíthatnak meg – torzíthatják a piaci versenyt azáltal, hogy a tisztességes eszközökkel működő szereplők számára indokolatlan versenyhátrányt jelenthetnek.

A GVH ajánlásokkal próbál segíteni a vállalkozásoknak

A jogszerű és átlátható vásárlói vélemények, értékelések megjelenítése érdekében a versenyhivatal ajánlásokkal segíti az érintett vállalkozásokat, amelyekből a legfontosabbak az alábbiakban olvashatók.

Fontos, hogy a vállalkozások könnyen megtalálható módon tegyenek közzé érthető értékelési- és moderálási szabályzatot, mely leírja, hogy milyen szempontok szerint és milyen módszertan alapján jelennek meg az értékelések. Lényeges, hogy ez a szabályzat azt is tartalmazza, hogy az oldal moderálja-e a beküldött véleményeket, és ha igen, azt hogyan és milyen feltételek mentén. Ezen kívül az értékelő rendszer szempontjai is legyenek előre megismerhetők (pontosan mire vonatkoznak az értékelések), illetve az is legyen nyilvánvaló, ha az oldal nem az összes szempont szerinti összes értékelést használja fel a vásárlói értékelésekhez. Így például azt is mindenképpen fel kell tüntetni, ha egy platform üzletfejlesztési célból csak saját magának gyűjt adatot a vásárlói megelégedettségről. A GVH ajánlásai között szerepel ezenkívül, hogy a vállalkozások a fogyasztók figyelmét aktívan hívják fel az értékelés lehetőségére (pl. visszaigazoló e-mail, push üzenet), továbbá arra is, ha az értékelésnek valamilyen (pl. időbeli) korlátja van.

Végül, de nem utolsósorban a GVH kiemelten javasolja azt is, hogy az oldalak egyaránt vegyék figyelembe a pozitív és negatív fogyasztói értékeléseket. Emellett előre kell jelezni azt is, ha nem minden releváns vélemény kerül közzétételre, és ebben az esetben ennek az okáról is szükséges a fogyasztókat objektív módon tájékoztatni.

Büntetett már a GVH komment-törlésért

A GVH ajánlásaira – habár azokat jogi kötőerővel nem bírnak – mindenképpen érdemes figyelemmel lennie minden vállalkozásnak, amely az oldalán vásárlói értékeléseket jelenít meg, ugyanis ilyen esetekkel kapcsolatban korábban már bírságolt a GVH, figyelmeztet dr. Kocsis Márton ügyvéd, fogyasztóvédelmi és versenyjogi szakértő. A Hermina ügyben a hatóság például 3,5 millió forintos bírságot szabott ki a lakóparkban lakásokat forgalmazó vállalkozásra, mivel az (más jogsértő magatartások mellett) jogszerűtlenül – moderálási szabályok vagy más útmutató nélkül – törölte közösségi oldalairól a kedvezőtlen bejegyzéseket, és kizárólag a tetszésnyilvánításokat hagyta megjelenni. A hatóság határozatában hangsúlyozta, hogy a vélemények moderálása önmagában nem minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, amennyiben objektív, hozzáférhető és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító szabályzaton alapul. A negatív hozzászólások egyoldalú törlése azonban rontja a fogyasztók tájékozottságát, így jogsértő módon torzíthatja a vásárlói döntéshozatalt. „A Hermina ügyben kiszabott bírság ugyan nem tűnik magasnak, mégis érdemes komolyan venni a GVH-t, ugyanis a vállalkozásra a törvényi maximumot, előző évi nettó árbevételének 10%-át szabta ki. Könnyen belátható, hogy egy nagyobb platform esetében akár százmilliós, milliárdos bírságok is várhatóak” – mutatott rá a GVH egyre súlyosabb szankcióira dr. Pintér Anna.

Európai szinten is kezelik a kérdést

A fogyasztói értékelések megjelenítéséről EU-s szinten is rendelkeznek. A New Deal for Consumers irányelvcsomag szintén előírja a vásárlói vélemények megjelenítésének módjáról szóló tájékoztatást, amibe beletartozik például az is, hogy a kereskedő biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták. A vállalkozásoknak tehát ezt a körülményt is érdemes belefoglalniuk értékelési- és moderálási szabályzatukba, ugyanis a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat szabályozó jogszabályok (UCP Irányelv és annak magyar megfelelője) úgynevezett „feketelistája” 2022. május 28-tól már ezzel a magatartással is bővül. Röviden: ha egy vállalkozás olyan fogyasztók véleményét illeszti be az értékelési rendszerébe, akik adott terméket / szolgáltatást nem használták, minden további körülményre tekintet nélkül megsérti a fogyasztóvédelmi szabályokat.

Elmondható tehát, hogy érdemes alapos jogi auditnak alávetni minden e-kereskedelemben tevékenykedő cég – és nemcsak az ételrendeléssel foglalkozó vállalkozások – fogyasztói értékelési rendszerét annak érdekében, hogy a várhatóan egyre szigorúbb hatósági elvárásoknak meg tudjanak felelni. A megfelelés ezesetben is igen kifizetődő lehet, hiszen elenyésző erőforrás ráfordításával lehet elkerülni a sok százmilliós, adott esetben milliárdos jövőbeni bírságokat.

Fotó: Rowan Freeman, Unsplash

A balesetek elkerülése miatt idén kiemelten ellenőrzik az építőiparban dolgozó vállalkozásokat. A felügyelők elsősorban a munkabiztonsági előírások betartását figyelik, ha pedig szabálytalanságot találnak, a vállalkozás keményen megfizethet azért.

„Lényegében minden vállalkozásnak számítania kell a mustrára, aki az építőiparban dolgozik. Kiemelten ellenőrzik a munkaeszközöket, a kollektív és egyéni védelmi eszközök meglétét és rendeltetésszerű használatát, a munkavállalók dokumentációit, köztük például a szakképzettséget igazoló dokumentumokat, bejelentéseket, orvosi alkalmassági igazolásokat. Emellett figyelik azt is, hogy az egy időben egy helyen, de különböző alkalmazásban álló emberek munkája úgy legyen összehangolva, hogy azzal ne jelentsenek veszélyt egymásra – magyarázta Tóth Máté, a Mubi alapítója, második generációs munkavédelmi szakmérnök.

Az ellenőrzésektől nem csak a több száz fős cégeknek kell tartaniuk, a felügyelők akár a kisebb építkezéseknél, például lakásbővítéseknél is megjelenhetnek előzetes bejelentés nélkül.

Javult a tendencia

Az ellenőrzéseknek és az egyre szigorodó munkahelyi biztonsági- és egészségvédelmi szabályozásnak köszönhetően 2020-ban látványosan csökkent az építőiparban bekövetkezett munkahelyi baleset száma.

A statisztikák szerint ezer alá csökkent a komolyabb balesetek száma, ami 15 százalékos javulást jelent. A halálos kimenetelű balesetek esetében ennél még pozitívabbak az eredmények: 2019-hez képest 23 százalékkal csökkent Magyarországon munkahelyi balesetben életüket vesztettek száma.

Azt, hogy az idei ellenőrzések alatt különböző szabálysértésekért mekkora összeggel büntethetik a vállalkozásokat külön rendeletbe is foglalták. E szerint a munkavédelmi bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

A normasértés súlyossághától függően ez az összeg akár tízszeresére is nőhet, azaz félmillió forintra is büntethetik a vállalkozót ha egy munkavállalója esetében súlyos kihágást találnak. Minél több dolgozó esetében találnak kihágást az ellenőrök, annyival többe fog kerülni a cégnek a váratlan látogatás.

Kis odafigyeléssel elkerülhető a baj és a büntetés

„Célellenőrzés ide vagy oda, a régi és új jogszabályi előírások betartása nem könnyű feladat. Már nem elég egy Excel és egy határidőnapló ahhoz hogy mindenki mindent át tudjon látni. Erre szeretnénk megoldást kínálni a cégeknél foglalkoztatott külsős vagy belsős szakemberek, munkatársak számára” – mondta Tóth Máté, a Mubi alapítója.

A Mubi mint startup cég elsődleges feladata, hogy segítse a vállalkozásokat a szabályozások közötti eligazodásban. A „virtuális asszisztensként” funkcionáló felhő alapú rendszer nemcsak a több száz fős cégeknek segít a vállalkozás rendezésében, hanem akár a pár fős vállalkozásoknak is.

A rendszerben átláthatóan, kategóriák szerint tárolhatunk minden dokumentációt, ami a munkához, a munkavédelemhez, a környezetvédelemhez és a tűzvédelemhez kapcsolódik és szemmel tartja a különböző határidőket is.

„A koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzet és a fokozott ellenőrzések miatt a vállalkozások megsegítésére a használat jelenleg 60 napig díjmentes. Később sem kell nagy összeget ráfordítani a rendszerre, napi egy kávé árából is kijön a Mubi előfizetés. Hogy a kisebb vállalkozások számára is elérhető legyen a Mubi, a havidíj mellett nincs további felhasználó licence.” – tette hozzá Tóth Máté.

A 2018 májusi bevezetés és az elmúlt év vége között mintegy 90 milliárd forintnak megfelelő (257,1 millió euró) bírságot szabtak ki az Európai Unióban a GDPR szabályok megsértése miatt – derül ki a közösségen belüli eljárásokat monitorozó GDPR Enforsement Tracker friss adataiból. Magyarországon ugyanezen időszak alatt 309,8 millió forint büntetés jött össze (866 000 euró), gyűjtötte össze a PAV Hungary a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) oldalán elérhető döntések összesítéséből. A NAIH elérhető adatai szerint a GDPR szabályozás bevezetése óta, itthon összesen 91 adatvédelmi vizsgálatot indítottak, amelyből 52 eset végződött bírsággal. Ezzel Magyarország az uniós tagországok élmezőnyében, dobogó közelében található. A listát Spanyolország vezeti 174 pénzügyi szankcióval végződő eljárással.

A bírságokat vizsgálva kiderül, hogy az országok felügyeleti szervei a média, a telekommunikáció és a műsorszolgáltatás területén szankcionáltak a legnagyobb, összesen csaknem 120 millió eurós összegben.

„A kivetett büntetések száma és egyes esetekben a nagysága is arra utal, hogy az unió általános adatvédelmi rendeletének megfelelni komoly kihívást jelent a vállalatok számára. Az érzékenynek számító folyamatokat ma már hatékony informatikai rendszerek nélkül szinte lehetetlen lekövetni, ami azért is kockázatos, mert a büntetés maximális mértéke az éves globális árbevétel akár 4 százaléka is lehet egy vállalkozásnál. Tapasztalataink szerint, itthon vannak még hiányosságok a tudatosság terén. A hazai cégek számára a GDPR előírásoknak való megfelelés nem feltétlenül van a lista tetején, sok cégvezető úgy gondolja, hogy kicsi az esély a büntetésre. Elég szélsőségesek az esetek, és az elmúlt 3 év döntései azt mutatják, hogy a büntetések összege több százmillió forint is lehet” – mondta Gölcz Dénes, a PAV Hungary ügyvezető igazgatója.

A szabályozásnak való megfelelés valóban kihívás digitális megoldások nélkül. A PAV Hungary korábbi kutatásából kiderül ugyanis, hogy egy átlagos magyar vállalkozásnál néhány hét alatt közel százezer alkalommal nyitnak meg, módosítanak, másolnak, kezelnek „GDPR-érzékeny” fájlokat. A felmérés szerint egy informatikai profilú, 25 gépből álló hálózatot működtető cégnél ez az elvárás fél év alatt a lehetetlen szintjére emelkedik. Az eredmények szerint a társaságnál ezen idő alatt csaknem 270 ezer „GDPR-érzékeny” fájlműveletet hajtottak végre. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a PAV Hungaryhoz érkező visszajelzések szerint a szabályozásnak való megfelelés komoly fejtörést okoz a hazai kis- és középvállalkozásoknak.

Ráadásul az előírásokat senki sem veheti félváról. Az GDPR Enforsement Tracker adatai ugyanis arra is rámutatnak, hogy egyéni felhasználók is célkeresztbe kerültek már. A hatályba lépés óta összesen 37 magánszeméllyel és egyesülettel szemben jártak el az adatvédelmi hatóságok, akik a bírságot követően összesen közel 900 ezer eurót voltak kénytelenek befizetni.

Soha nem volt még példa ilyen mennyiségű büntetés kiszabására egy esztendő leforgása alatt, tavaly ugyanis 64.359 sebességtúllépéssel többet rögzítettek az ORFK kamerái, mint az akkor szintén negatív csúcsot döntő 2018-ban. A traffipaxok összesen 687.501 alkalommal észleltek gyorshajtást 2019-ben, amely az év minden egyes napjára 1883 darab bírságot jelent – elemzi a legfrissebb rendőrségi adatok alapján összeállításában a Vezess.

A piacvezető autós szaklap cikkéből az is kiderül, hogy minden korábbinál magasabb lett az egy év alatt kiszabott bírságösszeg is, hiszen tavaly 23,61 milliárd forint értékben kaptak büntetést a gyorshajtók. Ha az éves bírságösszeget elosztjuk a büntetések számával, kiderül, hogy egy-egy sebességtúllépésért átlagosan 34 355 forintot kell fizetni a megengedettnél gyorsabban hajtó autósoknak Magyarországon.

Az összeállítás arra is kitér, hogy a VÉDA-rendszert alkotó 525 darab sebességmérőtől a fentiek kiemelkedő teljesítménynek számítanak, főleg annak ismeretében, hogy a traffipaxok rendszeres javításra szorulnak. Tavaly 376 alkalommal kellett szerelőt küldeni a készülékekhez, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az év minden napjára jutott valahol egy-egy meghibásodás.

De pontosan mekkora sebességtől büntetnek a traffipaxok 50-nél, 90-nél és 130-nál? Vajon milyen távolságból érzékelik a gyorsan hajtó autót? A Vezess cikkére kattintva többek között ezekre is választ kaphatunk, de számos más érdekesség is kiderül.

Az M2M- és az iOT-megoldások korában egyre nagyobb az igény a korszerű szolgáltatások és a felhasználóbarát fejlesztések létrehozására. Az egymással kommunikálni képes intelligens eszközök, az emberi közreműködés nélküli adatáramlás hatékony, időt takarít meg, továbbá csökkenti a kockázatot és a költségeket. Az i-Cell ennek szellemében olyan applikációt fejlesztett, melynek célja, hogy ügyfelei számára megkönnyítse a parkolási folyamatot és segítsen optimalizálni a költségek elszámolását.

A magyar tulajdonú vállalat fejlesztése a hazai piacon egyedülálló. A Fleet Parking alkalmazás túlmutat a jelenleg használatban lévő parkolójegy-vásárlási formákon: megállás után azonnal felismeri a zónát és annak időrendjét, monitorozza a minimális és maximális parkolási időhosszt, valamint egy pop-up értesítéssel rögtön figyelmezteti a sofőrt, aki egyetlen mozdulattal elindíthatja a parkolást, amely a felső időkorlát elérésekor automatikusan meghosszabbodik. Az autó beindításakor a rendszer figyelmeztet a parkolás leállítására. Mindezzel elkerülhetők a feleslegesen, előre megvásárolt órák, az elfelejtett parkolásleállítások és természetesen a bírságok is. A szolgáltatás az i-Cell flottakövető rendszerét, az i-Fleet szolgáltatást igénylő és használó ügyfelek számára elérhető.

„Vállalatunk 2002-ben Európában elsőként fejlesztette ki saját mobilparkolási rendszerét, amely 2003-ban elnyerte az Európai Parkolási Szövetség Legjobb utcai mobilparkolás díját. A Fleet Parking applikációt a mobillal történő parkolási megoldások újabb mérföldkövének tekinthetjük, aminek köszönhetően ügyfeleink okostelefonjaik segítségével, egy mozdulattal parkolhatnak. A kényelmes és biztonságos megoldást kínáló applikáció használatával a bírságok gyakorlatilag kizártak” – mondta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

A parkolási költségek elszámolása havonta, egy összegben történik, ami jelentős terhet vesz le az ügyfelek válláról. Az egyedi vállalatirányítási rendszerrel összehangolt feladatkiosztó Android-alkalmazásokhoz és szoftverekhez hasonlóan a Fleet Parking App is része az i-Cell Kft. professzionális megoldásokat nyújtó flottamenedzsment-kínálatának, amely a partnerek erőforrásait optimalizálva tesz eleget a legmagasabb műszaki és technológiai követelményeknek.

Az i-Cell

Az i-Cell több mint húsz éve a professzionális flottakövetés leginnovatívabb magyar tulajdonú vállalata. A flottakövetés mellett mobilfizetési és agrárinformatikai technológiák terén is eredményes szakmai tevékenységet végez, valamint az elektronikus útdíjfizetés meghatározó szereplője. Az i-Cell szakmai és gazdasági eredményeit, hazai és európai sikereit a minőség és az innováció iránti, vállalati alapértékként megfogalmazott elkötelezettségnek, a körültekintően megválasztott, nemzetközi elismertséggel rendelkező beszállító partnereinek, valamint annak a rugalmasságnak, nyitottságnak és fejlődőképességnek köszönheti, amely nélkülözhetetlen az olyan szakmai területen, ahol a technológiai fejlődés velejárójaként ötéves, gyökeres változási ciklusok közepette kell eleget tenni a kihívásoknak.