A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában tartják. Itt működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is. A kódfejtő csoportot Alan Turing vezette, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint az AI-biztonsági konferencia nyitónapján 28 ország és szervezet, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Izrael, Ukrajna, valamint az Európai Unió aláírta a Bletchley Declaration nevű nyilatkozatot, amely sürgős feladatnak nevezi a mesterséges intelligencia jelentette potenciális kockázatok felismerését és kollektív kezelését. A deklaráció szerint a konferencián egyetértés született arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében benne van „a szándékos vagy akaratlan, de súlyos, sőt katasztrofális károkozás lehetősége”.

A dokumentum szerint e rizikótényezők közé tartoznak a kiberbiztonsági, biotechnológiai és dezinformációs kockázatok is. A rendezvény résztvevőihez intézett szerdai üzenetében III. Károly király úgy fogalmazott: ha a világ ki akarja aknázni a mesterséges intelligencia kínálta felmérhetetlen előnyöket, akkor közösen kell fellépnie az AI-technológiai jelentette komoly kockázatok ellen is.
A brit uralkodó kijelentette: az AI-technológia fejlődése egyre gyorsabban halad olyan modellek felé, amelyek kezelése egyes előrejelzések szerint túlterjedhet az emberiség jelenlegi képességein, sőt felfogóképességén is. A király szerint éppen ezért sürgősen, egységesen, kollektív erőfeszítéssel kell kezelni az AI-technológia fejlesztésével járó kockázatokat.

Elon Musk milliárdos amerikai technológiai nagyvállalkozó, aki az általa birtokolt X – korábbi nevén Twitter – portálon csütörtökön élő beszélgetést tart Rishi Sunak brit kormányfővel, a konferencia szerdai nyitánya előtt annak a véleményének adott hangot, hogy az AI-technológiát „akár az emberiség kiirtására is beprogramozhatják azok, akik erre törekszenek, pusztán abból a meggondolásból, hogy az emberek rosszak”.

A brit kormány megbízásából készült, a konferencia vitairataként összeállított 45 oldalas átfogó szakértői jelentés is a fő kockázatok közé sorolja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása megkönnyítheti a biológiai, a vegyi és a sugárszennyezést okozó fegyverek előállítását, illetve a kibertámadások végrehajtását.

Forrás: MTI

A L’Oréal vállalati kockázati tőkealapján, a BOLD-on keresztül megvalósult befektetésének célja olyan új, fenntartható termékek létrehozása, amelyek élő organizmusokból származó összetevőket tartalmaznak. A Geno biotechnológiai szakértelme révén a L’Oréal a hagyományos összetevőket biológiai alapú alternatívákkal, például növényi alapú cukrokból készült alapanyagokkal tervezi helyettesíteni. Ezek az új összetevők a L’Oréal számos termékében megjelennek majd és ezzel a vállalat jelentős előrelépést tesz célja felé, hogy 100%-ban környezetbarát módon tervezzen formulákat és összetevői 95%-ban megújuló vagy bőséges forrásokból származzanak.

A biotechnológia egyike a L’Oréal Green Sciences (Zöld Tudományok) négy tudományágának. Lehetővé teszi az összetevők előállítását mikroorganizmusok vagy növényi sejtek termesztésével, a biológiai sokféleség, a természeti erőforrások és a vízi ökoszisztémák tiszteletben tartása mellett. A befektetés hozzájárul a szépségipar környezeti lábnyomának további csökkentéséhez, és jelentős lépés a ’L’Oréal a Jövőért 2030’ stratégia kötelezettségvállalásainak megvalósítása felé.

„A L’Oréalnál hiszünk abban, hogy a tudomány képes egy jobb világot teremteni, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szakértelmünket a szépségipar pozitív irányba történő elmozdítása érdekében hasznosítsuk. Ezért tettük a Zöld Tudományt kutatásunk középpontjába” – mondta Barbara Lavernos, a kutatásért és innovációért felelős vezérigazgató-helyettes. „Nagyon örülünk, hogy a Genoban olyan partnerre találtunk, aki egyedülálló megközelítéssel rendelkezik az alternatív, biotechnológiai alapú összetevők kifejlesztése terén, hiszen ezek tökéletesen illeszkednek a fenntarthatóbb jövőről alkotott elképzeléseinkhez. Azzal, hogy együtt dolgozunk más szépségipari szereplőkkel, lehetőségünk van kihasználni kollektív szakértelmünket és erőforrásainkat, és hisszük, hogy közös erőfeszítéssel jelentős hatást érhetünk el.”

„Ez a lépés összhangban van célunkkal, hogy felelős és innovatív szépségápolási megoldásokat kínáljunk a fogyasztóknak, és egyúttal erősíti innovációs ökoszisztémánkat is.” – nyilatkozta Sanford Browne, a L’Oréal észak-amerikai kutatásért és innovációért felelős elnöke. „Ezért is működünk együtt olyan partnerekkel, akik osztoznak az elkötelezettségünkön a környezeti hatásunk csökkentése és a fenntarthatóság iránt, és abban, hogy olyan szépséget teremtsünk, amely előremozdítja a világot.”

„Minket is inspirál, hogy segítsünk a L’Oréalnak elérni merész célját, amely szerint a 2030-ban már 95%-ban biológiai alapú összetevőket tartalmazó formulákat és nyomon követhető, fenntartható forrásokból származó csomagolóanyagokat használjon” – tette hozzá Christophe Schilling, a Geno vezérigazgatója. „A Geno technológiáját kezdettől fogva úgy fejlesztettük ki, hogy felgyorsítsa az alternatív, fenntartható összetevőket tartalmazó anyagokra való tömeges átállást, vállalkozásunk most pontosan ezt teszi lehetővé a szépségápolási ipar számára is. Ezzel a partnerséggel most globális mértékűvé válhat a tevékenységünk, ami szükséges ahhoz, hogy kiszolgálhassuk a fenntartható termékek iránti, növekvő piaci keresletet.”

Fotó: L’Oréal

A L’Oréal és a Microphyt egy közös technológiai platformot fog létrehozni, és egyesíteni fogja anyagi és emberi erőforrásait annak érdekében, hogy a mikroalga biomasszából nyersanyagokat állítson elő. Mindkét cég célja az, hogy hosszú távú partnerséget alakítsanak ki új kozmetikai megoldások kifejlesztésére.

Ennek a szabadalmaztatott eljárásnak és a természetes tényezők (fény, só, tápanyag, hőmérséklet-változás stb.) szabályozásának köszönhetően a Microphyt azon vállalatok közé tartozik, amelyek a világon a legszélesebb körben és ellenőrzött módon termelik a mikroalgák legkülönfélébb fajtáit. A Microphyt egy integrált platformmal rendelkezik, amely átalakítja a mikroalgákat, és ezáltal olyan természetes és megújuló összetevőket fejleszt ki, amelyek tökéletesen illeszkednek a L’Oréal fenntartható törekvéseihez.

„Az a célunk, hogy világszerte együttműködjünk a zöld tudományok legnagyobb tudományos szereplőivel annak érdekében, hogy közösen, nagy volumenben fejleszthessünk ki fenntartható megoldásokat, és azokat minél több ember számára elérhetővé tegyük” – magyarázza Barbara Lavernos, a L’Oréal Csoport kutatásért, innovációért és technológiáért felelős vezérigazgató-helyettese. „Nagy örömmel tölt el bennünket ez az új partnerség a Microphyttel, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a mikroalgákból származó egyedülálló természetes megoldásoknak köszönhetően tovább gyorsítsuk a fenntarthatóbb szépségápolás érdekében tett erőfeszítéseinket.”

 „Nagyon örülünk a L’Oréallal való együttműködésnek, amely teljes mértékben összhangban van a Microphyt azon törekvéseivel, hogy minél több ember számára biztosítson hozzáférést a mikroalgákból származó természetes megoldásokhoz” – mondja Vincent Usache, a Microphyt ügyvezető igazgatója. „A ’kiterjesztett laboratórium’ üzemmódban működő technológiai platform tökéletesen kiegészíti a saját tevékenységeinket. A L’Oréallal közösen kialakítandó új technológiai platform segíteni fog felgyorsítani a környezetbarát összetevők fejlesztését, valamint megkönnyíti a gyártás bővítését.”

2014 júliusa és szeptembere között összesen 24 befektetési tranzakciót zártak Magyarországon a kockázatitőke-alapok. Az időszak során nagyobb méretű, magántőke (private equity) alapok által végrehajtott befektetésre nem került sor. Azonban két exit is megvalósult a harmadik negyedévben: mindkét esetben a menedzsment vásárolta ki a kockázatitőke-befektetőt.

A befektetett összegek összértéke a megelőző év azonos időszakához képest 1, 7 milliárd forintról több mint duplájára, 3,5 milliárd forintra emelkedett. Az ügyletek átlagos értéke 148 millió forint volt, igen jelentős szórásban: tíz tranzakció volumene haladta meg a 100 millió forintot. A befektetett összegek 82 százalékát új befektetési célpontokra költötték, a fennmaradó 18 százalék folytatólagos tőkeinjekciók formájában érkezett.

Az idei harmadik negyedévben az összes tőkebefektetés 30 százaléka áramlott az üzleti és ipari szolgáltatások, míg további 29 százaléka az ugyanezen területekhez kapcsolódó termékek szektoraiba. Az érintett alapok további 17 százaléknyi részt fektettek különféle élettudományokkal foglalkozó cégekbe, vagyis az említett három szektor részesedett ebben az időszakban a tőkebefektetések 76 százalékából.

„A biotechnológia szektor negyedévről negyedévre folyamatosan az első három befektetési terület között szerepel az összesítésekben – hangsúlyozza Szombati András, a HVCA elnökségi tagja, a Primus Capital Kockázati és Tőkealap-kezelő Zrt. partnere. – A biotech befektetések ilyen előkelő helye önmagában is örvendetes, hiszen a Jeremie-programot megelőző időszakban ilyen irányú befektetést csak elvétve hajtottak végre kockázatitőke-alapok. A biotech befektetések finanszírozása általában hosszabb ideig tart, és a projektek tőkeigénye is meghaladja az iparági átlagot. Ugyanakkor a magas felvállalt kockázat mellett e befektetések esetén nemzetközi exit lehetősége és átlag feletti hozam elérése motiválja a kockázatitőke-befektetőket.”