Elérhetőek a legfrissebb statisztikai adatok az ökológiai gazdálkodás globális fejlődéséről. A The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet 2025. február 11-én a nürnbergi BIOFACH-on, a világ vezető bioélelmiszer vásárán és konferenciáján mutatták be. A globális öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az ökoterületek világrangsorának 25. helyén szerepel 320 251 hektárral. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében zajló, közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató konferencia szekción a térség öko ágazatának növekedéséről és aktuális célkitűzéseiről esett szó.

Az ökológiai mezőgazdaság világviszonylatban: közel a 99 millió hektárhoz

Az ökológiai gazdálkodás, noha visszafogottabb tempóban, de 2023-ban tovább növekedett területi, termelési és kereskedelmi szempontból egyaránt. A globális statisztikai adatok alapján 2023 végére 98,9 millió hektáron folyt ökogazdálkodás, ami a világ mezőgazdasági területeinek 2,1 %-át teszi ki. Az öko területek több mint fele, 53 millió hektár Ausztráliában található, ezt követi India (4,5 millió ha) és Argentína (4 millió ha). 188 országban zajlik ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, 22 országban haladja meg az öko területek aránya a 10%-ot a teljes mezőgazdasági területhez képest, ebből 16 európai ország. A legmagasabb öko területaránnyal Liechtenstein (44,6%), Ausztria (27,3%) és Uruguay (25,4%) rendelkezik. A világon 4,3 millió gazda műveli ökológiai ellenőrzési rendszerben a földeket, több mint felük (2,36 millió) Indiában található. A globális biopiac 2023-ban enyhén, de tovább nőtt, elérve a 136,4 milliárd eurós éves forgalmat.

Európa a világ második legnagyobb ökotermék piaca

Az Európai Unió ökológiai művelésű területei stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 10,9%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral. Az EU-ban az öko területek 43%-a (7,7 millió ha) szántóföldi kultúra, 42% (7,4 millió ha) gyep, 13% (2,3 millió ha) ültetvény. 435 000 gazda műveli ökológiai rendszerben a földeket az Unióban, a legtöbb (84 191) Olaszország területén. A bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében pedig Németország vezet.

Az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. Az öko területek és a biogazdák számával együtt növekszik az európai biotermék fogyasztás és kereskedelem is. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Uniós piac a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz-ukrán háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 2,9%-kal növekedett, Észtországban és Hollandiában kiemelkedő, kétszámjegyű (+13% és +12,5%) növekedést mutatva. Németország továbbra is a legnagyobb forgalmú piac Európában, évi 16,1 milliárd eurónyi ökotermékkel. A 2023-as fellendülés a fogyasztói bizalom és a biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.

Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. 2023-ban az európai fogyasztók átlagosan 66 eurót költöttek bioélelmiszerre (az EU-s tagállamokban átlagosan 104 eurót). A világon Svájcban a legmagasabb az egy főre jutó bioélelmiszer költés (468 euró), ezt követi Dánia (362 €/fő) és Ausztria (292 €/fő). A korábbi évekhez hasonlóan Dániában a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése (11,8%), melyet szorosan Svájc követ 11,6%-kal.
Egyes bio élelmiszer termékeknek kiemelkedően magas piaci részesedése van, ilyen a bio tojás, amely a svájci és a dán tojáspiac forgalmának is több mint 30%-át teszi ki. A bio zöldségek és gyümölcsök szintén sok országban 10% fölötti arányt képviselnek a teljes zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi forgalomban. A bioélelmiszerek kapcsán több országban megfigyelhető, egyértelmű trend a vendéglátásban és a közétkeztetésben felhasznált mennyiségek növekedése.

Magyarország a globális mezőny első negyedében

Magyarországon 2023-ban 320 251 hektáron 5983 termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe.

Folyamatosan fejlődő közép-kelet-európai régió

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében 2012 óta zajló, immár hagyományos közép-kelet-európai döntéshozókat felvonultató szekcióban magyar, cseh, lengyel, ukrán, albán, és román agrárminisztériumi képviselők mutatták be országuk aktuális ökológiai mezőgazdasági és élelmiszerforgalmi helyzetét. A régió országaiban évről-évre tapasztalható a bővülés az öko élelmiszerek termelésében.

„A régió legtöbb országában növekedett az ökológiai művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja” – összegezte a szekció tanulságait Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

A közép-kelet-európai szekcióban hazánkat Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte, aki előadásában kiemelte, hogy 2012 és 2022 között +145,4%-kal hazánkban volt a legmagasabb az ökológiai művelésbe vont területek részarányának növekedése az EU-ban.

Fotó: Uwe Niklas

Mielőtt összegeznénk, hogy a két gazdálkodási mód termékei között miben és milyen mértékben találtak a kutatók táplálkozási szempontból jelentős különbségeket, érdemes tisztázni, hogy miben tér el leginkább a bio és a szokványos, iparszerű élelmiszertermelési mód.

A bioélelmiszer – más néven ökológiai, vagy öko élelmiszer – olyan gazdálkodási és élelmiszer-termelési rendszer terméke, amely tiltja, illetve korlátozza az egészségre és a környezetre potenciálisan veszélyes anyagok és technológiák használatát. Ide tartoznak a növénytermesztésben a szintetikus kémiai növényvédő szerek, műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek és származékaik; az állattartásban a mesterséges állatgyógyászati készítmények, a hormonok és hozamfokozók; az élelmiszer-feldolgozásban számos szintetikus adalékanyag, és az ionizáló sugárzás használata is. Fontos hozzáadott értéket képvisel, hogy az ökológiai termelés a szokványosnál magasabb állatjóléti szabványokat alkalmaz (pl. szabad kijárás, megfelelő élettér előírása, csonkítás, kurtítás tiltása). Mindezzel elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A biopiac szereplői szigorú jogszabályi feltételek mellett végzik tevékenységüket, amelyek betartását fokozott ellenőrzés és tanúsítás kíséri a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.

A konvencionális – más néven szokványos, azaz a vegyipari eredetű anyag- és energiafelhasználásra alapozott mezőgazdasági termelés és termékei köztudottan a legelterjedtebbek világviszonylatban. Itt elsődlegesen a terméshozam maximalizálása és az árak alacsonyan tartása a cél, így sok esetben a minőség helyett a mennyiség kerül előtérbe.

„A szakirodalom alapján a bio és a konvencionális élelmiszerek beltartalmi összetevői között vannak olyanok, amelyeknél tudományosan is megalapozott különbség állapítható meg. Ide sorolható például a bio zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék nagyobb fitovegyület-tartalma, melyek antioxidáns tulajdonságaik révén jelentős egészségvédő hatású komponensek. Ezen túl a bio húsoknak és tejtermékeknek nagyobb az omega-3 zsírsav-koncentrációja, a bio gabonaféléknek pedig kisebb a kadmium-tartalma. Fontos kiemelni a bio zöldségek és gyümölcsök kisebb növényvédőszer-maradék-tartalmát is. A bioélelmiszerek fogyasztása igazoltan csökkenti a növényvédőszer-maradékoknak való kitettséget. A gyakorlatban és a kutatásokból is látszódik, hogy ez a beltartalmi tulajdonság a bioélelmiszer-fogyasztók körében a legjelentősebb választási és értéknövelő tényező” – összegezte a legfontosabb különbségeket Györéné Dr. Kis Gyöngyi, az ÖMKi projektvezető kutatója, aki az elmúlt harminc év kutatási eredményeit dolgozta fel a témát vizsgáló, doktori disszertációjában.

Különböző beltartalmi értékek

A nemzetközi tudományos kutatások az élelmiszerek olyan táplálkozási szempontból értékes összetevőinek összehasonlításával is foglalkoztak, mint a makrotápanyagok (pl. fehérjék, szénhidrátok és zsírok), az ásványi anyagok és a másodlagos anyagcseretermékek (pl. antioxidánsok, polifenolok). Az eredmények alapján a bio és konvencionális zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék szénhidrát- és fehérje-tartalmában általában nem mutatható ki szignifikáns eltérés. A búzát érintő kutatások azonban nagyobb fehérje- és azon belül nagyobb glutén-tartalomról számolnak be a konvencionális terményben, míg a bio tejtermékeknél pedig a szokványosnál nagyobb fehérje-tartalom tapasztalható. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a konvencionális gabona termesztése során használt nitrogén műtrágya hatással van a növény szénhidrát- és fehérje-szintézisére. Mivel az ökológiai gazdálkodásban nem megengedett a könnyen oldódó nitrogénműtrágya alkalmazása, valamint a vonatkozó feltételrendszer szerint limitálva van a maximálisan kijuttatható állati eredetű nitrogén mennyisége (170 kg N/ha/év), a bio növények általában kisebb fehérje-tartalommal, de kedvezőbb aminosav összetétellel rendelkeznek.

A bio- és a konvencionális élelmiszerek ásványianyag-tartalmának összehasonlítására szintén számos vizsgálat történt. Az áttekintő és összegző tanulmányok nem egységesek az ásványi anyagok vonatkozásában a két termesztési módból származó zöldség-, gyümölcs-, gabonafélék és a tejtermékek esetén. Magasabb C-, E-vitamin és béta-karotin (A-vitamin elővitamin) szintről számoltak be egyes kutatások a bio zöldségek és gyümölcsök javára, viszont más vizsgálatokban nem volt számottevő a különbség.

A fitovegyületek (pl. polifenolok: flavonoidok, antocianinok, fenolsavak) fő feladata a növényi sejtben a negatív külső környezeti (biológiai, kémiai) hatások kivédése, de ugyanígy az emberi szervezetben is fontos egészségvédő funkciót töltenek be. A nemzetközi kutatások alapján a bio zöldségfélék átlagosan mintegy 10-50%-kal több fitovegyületet tartalmaznak, mint a konvencionális termesztésűek. A tanulmányok egyöntetűen megerősítették, hogy a bio zöldség-, gyümölcs-, illetve gabonafélék erősebb antioxidáns aktivitással és nagyobb polifenol-tartalommal rendelkeznek, mint a konvencionálisan termesztett társaik.
A bio termények nagyobb fitovegyület-tartalma több okra vezethető vissza. Egyrészt a szintetikus növényvédő szerek hiányában a növény több fitovegyületet termel saját sejtjei védelmére. Emellett az ökológiai gazdálkodásban elsősorban a betegségekkel szemben toleráns vagy rezisztens fajtákat termesztenek, melyek általában nagyobb fitovegyület-tartalommal rendelkeznek. Továbbá a konvencionális termesztésben alkalmazott nitrogén műtrágya fokozott zöldtömeg növekedést eredményez a növényeknél. A fitovegyületek koncentrációja így „felhígul” a növényi szövetekben.

Az állati eredetű termékek (hús és tej) zsírsav-tartalmában és -összetételében is kimutatható eltérés a termelési módtól függően. A többszörösen telítetlen és az omega-3 zsírsavak átlagosan 23%-kal, illetve 47%-kal nagyobb mennyiségben találhatóak meg a bio húsokban a vizsgálatok alapján. A tehéntej tápanyagtartalma tekintetében az összes többszörösen telítetlen és az omega-3 zsírsav koncentrációja is szignifikánsan nagyobb volt a bio tejben, mintegy 7% és 56%-kal a konvencionálishoz képest. Az α-linolénsav, a hosszú láncú omega-3 zsírsavak és a konjugált linolsav koncentrációja szintén jelentősen nagyobb volt a bio tejben, 69%, 57%, illetve 41%-kal. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a bio tehéntej kedvezőbb zsírsavösszetételű, mint a hagyományos tej, ami valószínűleg a szabad kijárás és a gyakoribb legeltetett tartásmód eredménye.
Növényvédőszer-maradékok és egyéb szennyező anyagok

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által 2022-ben elvégzett élelmiszerellenőrzések során a növényvédőszer-maradékok maximális megengedett határértékének (MRL) túllépése a bioélelmiszerek esetén minden élelmiszer-termékkategória esetében jelentősen kisebb, elenyésző számú volt, mint a konvencionális termékek esetében. Összességében a vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó zöldség- és gyümölcsfélék és fogyasztásra kész élelmiszerek szignifikánsan kisebb növényvédőszer-maradék tartalommal rendelkeznek, mint konvencionális társaik. Az elmúlt ötven év kutatási eredményei egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása csökkenti a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettségét. Az ökológiai termesztésből származó növények számottevően kisebb növényvédőszer-maradék tartalma egyértelműen a szintetikus növényvédő szerek, a növekedés-szabályzók, a lombtalanító- és gyomirtó szerek, valamint a tároláskor használatos egyéb vegyszerek alkalmazásának tilalmából következik.

Az ivóvízben és táplálékainkban jelenlévő nitrátokat az egészségre kockázatot jelentő anyagokként tartják számon. A nitrát feldúsulásnak leginkább kitett növények elsősorban a levél-, gyökér- és gumós zöldségek. Míg nemzetközi kutatások a bio gyümölcs- és gabonafélék, egy hazai vizsgálat a zöldségek közül a sárgarépa szignifikánsan kisebb nitrát-tartalmát erősíti meg ökológiai gazdálkodásban.
A számottevő nitrát-felhalmozódás egyértelműen a növények anyagcsere-zavarából adódik; a túlzott mennyiségben felvett nitrogént a növény nem tudja teljes egészében fehérjévé alakítani, ezért az nitrát formájában feldúsul a növényi szövetekben. Az ökológiai tápanyag-utánpótlás tiltja a N-műtrágya alkalmazását, és limitálja a kijuttatható állati eredetű nitrogén hatóanyag mennyiségét, ezért a bio terményekben az egészségkárosító hatással járó nitrát-felhalmozódás valószínűsége jóval kisebb.

Az élelmiszerbiztonság egyik sarkalatos pontja az élelmiszerek nehézfém-szennyezettségének mértéke. A nehézfém-szennyezés fő környezeti forrása elsődlegesen az ipari kibocsátás, de ugyancsak jelentős forrásnak tekinthetők a nehézfémekkel szennyezett műtrágyák és növényvédő szerek. Egyes kutatások szerint a bio termények kisebb mennyiségben tartalmaznak alumíniumot, higanyt és ólmot. A kadmium az egyik legveszélyesebb környezeti szennyező anyag, erősen toxikus, a szervezetben felhalmozódó méreg. Az áttekintő tanulmányok megerősítették a bio gabonafélék szignifikánsan kisebb kadmium-tartalmát. Feltételezhetően összefüggés van a növény nagyobb kadmium-tartalma és a konvencionális növénytermesztés során alkalmazott, gyakran nehézfémekkel terhelt foszfáttrágya, illetve a nem megfelelően kezelt szennyvíziszap használata között.
Most bárki elmondhatja a véleményét a biotermékekről!

A tudományos kutatások eredményei meggyőzőek, és egyre nagyobb területen folyik ökológiai gazdálkodás itthon és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A magyar élelmiszerpiac átfogóbb megismerése és a tudatos vásárlói magatartás felmérése érdekében az ÖMKi és az Agrárközgazdasági Intézet most egy új kutatást indít útjára, amelynek keretében a bioélelmiszerekhez kapcsolódó vásárlói ismereteket és vásárlási szokásokat mérik fel. Biotermékeket vásárló és nem vásárló fogyasztók válaszaira egyaránt kíváncsiak!

Photo by Maja Petric on Unsplash

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 23-át az Európai Ökogazdálkodás Napjának, hogy a jeles dátummal hagyományt teremtsen és ráirányítsa a figyelmet e fenntartható gazdálkodási formára, egyúttal életszemléletre. Az őszi napéjegyenlőség idejére meghirdetett ünnepnap nemcsak az éjszaka és a nappal közötti egyensúlyra, hanem a természettel összhangra törekvő ökológiai termesztés szellemiségére is utal.

Több, mint vegyszermentesség

Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven biogazdálkodás olyan fenntarthatóságra törekvő élelmiszertermelési rendszer, amely a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben. A világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági formája, amely ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Az ökológiai gazdálkodás részletes követelményeit – a gazdálkodási rendszerek között egyedülálló módon – Európai Uniós és hazai jogszabályok írják elő. A termékek öko vagy bio jelölését államilag akkreditált ellenőrző szervezetek tanúsítják mindenhol a világon, így hazánkban is.

„Az ökológiai gazdálkodásban tilos a szintetikus kémiai növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák felhasználása, ugyanakkor a bio jóval több, mint vegyszermentesség. Rendszer szintű szemléletet képvisel, ahol az minőségi élelmiszertermelés és a gazdák méltányos megélhetése mellett a jól működő ökoszisztémák fenntartása is cél. Az élelmezésbiztonsághoz ugyanis a talajegészség és a biológiai sokféleség megőrzésére ugyanolyan nagy szükség van, mint a megfelelő terméshozamokat garantáló gyakorlatokra” – mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki 2020 óta egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.

„Jelenleg az ökológiai gazdálkodás adja a legjobb garanciát a fenntartható élelmiszertermelésre. Ellenőrzési rendszerével és a termőföldtől az asztalig terjedő jó gyakorlataival a mezőgazdaságot sújtó egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok mellett is hatékony és alacsony kockázatú módszereket kínál a helyi, egészséges élelmiszer-előállításra” – tette hozzá.

Építs fenntartható jövőt – támogasd a biót!

A biogazdálkodás ellenőrzött módon, méltányos és gondos módszerekkel védi a termés, az ember és a környezet egészségét. Mindannyiunk érdeke, hogy korunk problémáira és a jövő nemzedékére gondolva valóban a fenntarthatóságot támogassuk mindennapi cselekedeteinkkel.

Bárkiből lehet biogazdálkodó, aki a jogszabályokban meghatározott ökológiai termelési módszereket alkalmazza és a rá vonatkozó termelési szabályokat betartja, árutermelés esetén pedig az ellenőrzési rendszer keretein belül végzi tevékenységét. Azonban nem kell mindenkinek földet és traktort vásárolni ahhoz, hogy hozzájáruljon a fenntartható mezőgazdasághoz. Bárki dönthet úgy, hogy életének apró, átgondolt lépéseivel inkább a fenntarthatóság felé halad, mindennapos választásaival pedig leteszi a voksát egy egészséges és tudatos életmód mellett.

Hogyan támogathatod a mindennapokban az ökogazdálkodást?

1. Vásárolj közvetlenül a termelőtől! Termelői biopiacról vásárolva, vagy egy ökológiai dobozrendszer tagjaként (ld. közösség által támogatott mezőgazdaság) lényegesen többet takarítasz meg, hiszen közvetlenül a gazdától vásárolsz.
2. Szavazz a pénzeddel! Ha van lehetőséged, válaszd a hazait és vásárolj minél több bioterméket!  Ezzel csökkented a környezeti terhelést és támogatod a magyar ökogazdákat, hiszen csak akkor tudnak fennmaradni, ha megveszik egészséges termékeiket. Öko termék vásárlásakor keresd a hivatalos logót, a zöld alapon fehér leveles címkét!
3. Mindent a maga idejében! Nemcsak sokkal fenntarthatóbb és finomabb szezonális biozöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, de takarékosabb is. Ha megoldható, nagyobb mennyiséget vegyél egyszerre, amit el tudsz tenni későbbre (aszalással, befőzéssel stb.).
4. Termelj saját örömödre! Ha teheted, vágj bele a biokertészkedésbe! Az ökológiai gazdálkodás szemléletét és jó gyakorlatait követve nemcsak egészséges élelmiszert termelhetsz magadnak és családodnak, hanem olyan ökológiai oázisokat is létrehozhatsz, ahol az intenzív földhasználat miatt élőhelyükről kiszorult élőlények menedékre lelhetnek.
5. Edukáld magad és környezetedet! Tájékozódj az ökológiai gazdálkodásról rendezvényeket látogatva, cikkeket olvasva, videókat nézve, podcastokat hallgatva, műsorokat figyelve, és add tovább az így megszerzett tudást másoknak is! Használd ki a közösségi médiában rejlő erőt, és vállald bátran bejegyzéseidben, hogy te is a biót támogatod!
A lehetőségeidhez mérten hozz be ebben a hónapban egy kicsivel több bio szemléletet az életedbe, és ne feledd: minden aprónak tűnő tett összeadódik, minden kis döntés számít!

Fotó: Dan Cristian Pădureț/unsplash.com

A BIOFACH egyik visszatérő, kiemelt programja a világ biogazdálkodásáról szóló statisztikai évkönyv bemutatása. A FiBL/IFOAM gondozásában megjelenő „The World of Organic Agriculture” kiadvány legújabb kötete a 2021-es adatok alapján ad képet az ökogazdálkodás globális, európai és hazai helyzetéről. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) immár hagyományos, kelet-közép-európai döntéshozókat felvonultató szekciója szintén nagy érdeklődés mellett zajlott.

A globális biopiac 2021-ben lassabban, de tovább nőtt

A 24. alkalommal kiadott évkönyv adatai szerint az elmúlt évtizedekben megfigyelhető általános növekedési tendencia 2021-ben is folytatódott, bár lassabb ütemben. A 191 országból származó adatok alapján globálisan mind az ökogazdálkodás területe, mind a kiskereskedelmi biotermék értékesítés forgalma növekedett. 2021-ben a biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót, ami mintegy 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Jelentős változások nem történtek a piac tekintetében élen járó országok körében. Továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető biotermék “piactere” évi 48,6 milliárd eurós forgalommal, amelyet Németország (15,9 milliárd euró) és Franciaország (12,7 milliárd euró) követ. Globálisan a biotermelők száma 4,9 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 3,7 millió főt. Továbbra is India a legtöbb biotermelővel rendelkező ország (1,6 millió) a világon.

A BIOFACH megnyitóján Karen Mapusua, az IFOAM Organics International elnöke felhívta a figyelmet azoknak a helyi piacokra értékesítő ökotermelőknek a munkájára, akik olyan fajokat és fajtákat termelnek, amelyek nagyüzemekben nem fordulnak elő. A termesztett növények sokféleségének megőrzése szempontjából ezeknek a növényeknek a fenntartása, termesztése és a felhasználásukhoz kapcsolódó ismerek átadása kulcsfontosságú. Ezáltal az ökotermelők világszerte hozzájárulnak az élelmiszer önrendelkezés biztosításához.

A kontinenseket összevetve Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Globálisan az ellenőrzött ökogazdálkodással művelt mezőgazdasági terület közel fele Óceániában volt (35,9 millió hektár). Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár).
2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt. Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2 százalék), ezt követi Szamoa (29,1 százalék) és Ausztria (26,5 százalék). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10 százaléka vagy annál is több volt ökogazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország).

Európa lendületben

2021-ben Európában 17,8 millió hektár mezőgazdasági területet műveltek az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint (az Európai Unióban 15,6 millió hektárt). Ez 800.000 hektárral több mint 2020-ban. Az egyes országokat rangsorolva továbbra is Franciaország állt az első helyen (közel 2,8 millió hektárral), amelyet Spanyolország (2,6 millió hektár), Olaszország (2,2 millió hektár) és Németország (1,8 millió hektár) követett. Európában az ökológiai gazdálkodással művelt területek az összes mezőgazdasági terület 3,6 százalékát tették ki, az Európai Unióban ez az arány 9,6 százalék volt.

A terület növekedése mellett a bioélelmiszerek közel 4 százalékos kiskereskedelmi forgalmának növekedése is megfigyelhető Európában, kiemelkedő, 54,5 milliárd eurót érve el. Ezzel az Európai Unió a világ legnagyobb egységes piacát jelentette biotermékek tekintetében (megelőzve az Egyesült Államokat is). 2021-ben az európai fogyasztók fejenként átlagosan 65,7 eurót költöttek bioélelmiszerekre (az Európai Unióban 104,3 euró/fő). Országokra lebontva a svájci fogyasztók költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan fejenként 425 eurót), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése: a teljes élelmiszerpiac 13 százaléka. Az EU tagállamiban az egy főre jutó ökológiai élelmiszerekre fordított fogyasztói kiadások a 2012-2021 közötti évtizedben megduplázódtak.

Európában az ökológiai ágazat fejlődését a pandémia sem törte meg. Bár lassult a piaci növekedés, 2021-ben sem tört meg az ágazat folyamatos bővülése. A Közös Agrárpolitika új ciklusának tervezésekor számos ország folytatta vagy kezdeményezte az ökológiai mezőgazdaságot támogató tevékenységeket, beleértve a növekedést elősegítő új ökogazdálkodási cselekvési terveket és területalapú támogatási felhívásokat (itthon 2025-től várható a következő öko felhívás). A piac fejlesztésére promóciós pályázatok állnak rendelkezésre.

Ökogazdálkodási cselekvési tervek és KAP stratégiai tervek – kilátások és szinergiák a kelet-közép-európai régióban

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet immár hagyományos – saját szervezésű szekciójának középpontjában a kelet-közép-európai országok KAP stratégiai tervei álltak, amelyeket az Európai Bizottság a legutóbbi BIOFACH óta fogadott el. Az ülésen a kelet-közép-európai régió magas szintű szakpolitikai döntéshozói vettek részt, hogy megvilágítsák az ökológiai ágazat fejlődésének lehetőségeit és kihívásait, a verseny mellett az együttműködést is szem előtt tartva.

Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország képviselői arra is kitértek, hogy miként járulnak hozzá országaik az európai Ökogazdálkodási Cselekvési Terv célkitűzéseinek megvalósításához (melyek közül az egyik legfontosabb, hogy az ökológiai gazdálkodással művelt terület aránya 2030-ra elérje a 25%-ot). Valamennyi tagállam rendelkezik a saját nemzeti KAP stratégiai tervében arra vonatkozó célszámmal, milyen ökoterület részarányt tervez elérni 2027-re. A felsorolt tagállamok közül kiemelkedik Lengyelország, ahol a 2022-es előzetes adatok szerint 21 000 ökogazdálkodó, és 550 000 hektár ökológiai gazdálkodás alatt álló terület található. Az országos cél az 1 millió hektár elérése.

Ukrajna és Szerbia EU-n kívüli országokként mutatták be törekvéseiket. Szerbia elkötelezett az európai integrációs folyamat mellett, és bár jelenleg az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogi keret nem ugyanaz, mint az EU-ban, arra fokozatosan át kíván térni. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy ez a folyamat jelentős változásokat igényel a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén.

Ukrajnában jelentős, közel félmillió hektár szántóterület áll biotermesztés alatt. A megtermelt biotermékek száma növekszik, különös tekintettel a nagyobb hozzáadott értékű termékekre. 2022-ben, a háború ellenére, az ukrán biotermékek exportja 13%-kal nőtt.

Magyarországon 2022-ben az Agrárminisztérium elfogadta az ökológiai mezőgazdaság fejlesztésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért 2022-2027. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tízéves kutatói, valamint hazai és nemzetközi ökogazdálkodási tapasztalataival vállalt szerepet a dokumentum előkészítésében, amelynek végrehajtása 2023-ban kezdődik meg. Ez a stratégiai dokumentum 2027-ig 10%-os ökológiai területarányt tűzött ki célul. A dokumentum a területalapú támogatások mellett további intézkedéseket irányoz elő a biogazdálkodási ágazat kiegyensúlyozott fejlődése, mint például az országos öko szaktanácsadási hálózat kialakítása, a biotermékek piaci adatainak gyűjtése, a belföldi promóció és a gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztés előmozdítása.

“Hazánkban az ökológiai gazdálkodással művelt terület nagysága 2012 és 2019 között megduplázódott. Habár 2020-ról 2021-re kissé csökkent az ökoterület – az összes mezőgazdasági terület 5,91 százaléka állt ökológiai művelés alatt -, a 2021-ben meghirdetett újabb ökotámogatási program hatására 2022-től mintegy 1000 új ökológiai termelővel és kb. 40.000 hektáros ökoterület bővüléssel számolhatunk. A kiállításon örömmel láttuk azokat a hazai élelmiszeripari vállalkozókat, akik bemutatták biotermékeiket, így például hidegen sajtolt olajakat, száraztésztákat, szarvasgomba alapú termékeket, fűszerpaprikát, de hazai termelésből származó gabona, olajosmag, fagyasztott zöldség, gyümölcs és vegán szuperfood is látható volt a magyar közösségi standon. Az Öko Cselekvési Terv egyik fókuszterülete a termékpályák fejlesztése, tehát nemcsak az ökológiai területnagyság növelése a cél, hanem az, hogy a megtermelt mezőgazdasági termékeket volumene és feldolgozottsági szintje is emelkedjen” – értékelte a magyarországi helyzetképet Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

„Sokak otthonában lapulnak a polcon olyan vegyi anyagok, mint a gyomirtó, műtrágya, növényvédőszerek, illetve rovarok irtására, riasztására alkalmas készítmények. Gyors hatásuk vitathatatlan, az eredmény azonnal látható, azonban kevesen tudják, hogy ezek leginkább a tünetet kezelik, az okot nem szüntetik meg. Nem beszélve arról, hogy hosszú távon nagyon rossz hatással vannak az élővilágra” – hangsúlyozta Molnár Gábor Éva kertészmérnök, a kertfuvesites.hu és az evakert.hu weboldalak üzemeltetője.

A vegyszerek használatával beavatkozunk a talaj életműködésébe is, ami által nem lesz képes betölteni eredendő funkcióját, hogy életerőt adjon és tápláljon. Emellett kertünket sem használhatjuk szabadon, teljes nyugalomban, gyermekeinkre, háziállatainkra folyamatos veszélyforrást jelentenek a frissen kipermetezett vegyi anyagok.

A kertünkben életmódváltást akkor tudunk megvalósítani, ha a talajt és a növényeket tudatosan ápoljuk szerves anyagokkal, talajkondicionálókkal, biostimulátorokkal, annak érdekében, hogy egyáltalán ne, vagy csak nagyon ritka esetben kelljen vegyszerhez nyúlnunk. A tápanyagok ugyanis olyan jó kondícióhoz segítenek hozzá, hogy a különböző betegségek leküzdése nem jelent problémát.

„Ki kell alakítanunk egy természetes védekezőrendszert, amihez elengedhetetlen az élő talaj, valamint a rovarok és állatok populációjának egészséges egyensúlya. Mindez úgy tud létrejönni, ha nem akarunk mindenáron beavatkozni a természetbe, hagyjuk, hogy annak minden eleme elvégezhesse a saját maga feladatát” – avatott be Molnár Gábor Éva.

Tudatosság lépésről lépésre

Egy kert kialakításánál, átépítésénél az egyik legfontosabb teendő a csapadékvíz összegyűjtésének biztosítása, akár vízgyűjtő tartály telepítésével, akár más megoldás útján.

„Egyfelől nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy olyan értékes kincset, mint a víz, elpazaroljunk, másfelől viszont növényink is hálásak, ha természetes csapadékvízzel locsoljuk őket az ásványi és egyéb anyagokkal teli vezetékes víz helyett” – jegyezte meg a Füvesasszony néven is ismert szakember.

„Az emberek hajlamosak a fákat kiszorítani a kertjükből, mert bár az árnyékát szeretik, de az ősszel lehulló falevelekkel nem kívánnak bajlódni. Ezen a hozzáálláson is változtatni kellene, hiszen a fa tisztítja a környezetünkben a levegőt, oxigént termel és megköti a port” – hívta fel a figyelmet a kertészmérnök.

Tanácsok és termékek egy forrásból

Kertünk egészséges működésének alapja a jó talaj. Ennek megteremtéséhez az kell, hogy tisztában legyünk vele, mit tettünk tönkre az elmúlt évtizedekben és igyekezzünk azt helyreállítani.

„Ezt tanítom az evakert.hu honlapomon, és ehhez kínálok megfelelő anyagokat a kertfuvesites.hu címen található webáruházamban. Az Éva Kert egy szakmai oldal, ahol kertápolási tanácsok mellett különböző témákban mentorprogramokat is ajánlok az érdeklődőknek” – jelezte Molnár Gábor Éva.

Fotó: Ignacio Correia/unsplash.com

(* Az interjú 2021. november 11-én készült, és először a Márkamonitor 2021. decemberi számában jelent meg nyomtatásban – a szerk.) 

Milyennek értékeled a most lezárult üzleti évet?

Fontos leszögezni, hogy nem könnyű üzleti évet zártunk szeptember 30-án. A pandémia rengeteg változást hozott az üzleti környezetben és azon túl is. Mi ilyen körülmények között is követtük a saját jól bevált stratégiánkat, ennek köszönhető az újabb sikeres üzleti év. Az árbevételünk több mint 9 százalékkal, 133 milliárd forintra nőtt. Ennek legnagyobb részét a 259 üzletünk hozta, innen jött 8 százaléknyi növekedés, az online pedig intenzív, 124 százalékos bővülésével járult hozzá a sikerhez, ez a tendencia már az előző évi bázisadatokban is látszott.

A Covid hatása elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a kereskedelemben mindenkinek igen sok védekező intézkedést kellett meghoznia. Mi is sokat tettünk azért, hogy a munkatársak biztonságban érezhessék magukat: plexifal, gumikesztyű, fertőtlenítés, de ami talán az eszközöknél is fontosabb, az a gyors és hatékony tájékoztatás, információáramlás. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy nálunk sokkal alacsonyabb a fluktuáció a kereskedelemben mért átlagnál.

Cégcsoportszinten az üzleti év legizgalmasabb fejleménye, hogy már 14 országban vagyunk jelen, Lengyelország a legújabb tagország, egyelőre még csak a cégalapítás fázisában, de hamarosan ott is lesznek dm-üzletek. Az egyes országokat eltérő mértékben érintette a pandémia, a teljes konszern azonban igen sikeres évet tudhat maga mögött.

Milyen nyomot hagyott a piacon a pandémiás időszak? Melyek az elmúlt időszak legfontosabb tanulságai?

A tanulságok kapcsán két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik a rugalmasság fontossága. Ilyenkor igen gyorsan kell reagálni a kialakult helyzetre, úgy is fogalmazhatnék, hogy előre kell menekülni. Naponta tanultunk valami újat, a stratégiánkat pedig úgy alakítottuk, hogy folyamatosan megfeleljünk a változó igényeknek. Azonnal reagáltunk a változásokra, figyelembe vettük az egyéni elvárásokat, a kényelmi szempontokat, jól használtuk ki az online és az offline kereskedelem szinergiáit. Kulcskérdés volt, hogy a termékek szintjén is azonnal alkalmazkodjunk a megváltozott helyzethez, a kereslet fókusza szinte egyik napról a másikra elmozdult, sokkal több fertőtlenítő kellett, és sokkal kevesebb rúzs. De az időszakosan változó igények mellett is látszik, hogy a cég két fókusza, a szépség és az egészség együttes kiszolgálása sikeres koncepciónak bizonyult.

A másik nagy tanulság, hogy milyen lényeges a hosszú távú eredményesség szempontjából a munkatársak gyors és korrekt tájékoztatása. Ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, és tudom, a kommunikáció kiemelt szerepe hosszú távon is megmarad.

A dm évek óta elfogadott stratégia alapján működik. Volt-e olyan újdonság, fejlemény a piacon, ami miatt a bevált stratégiát is ki kellett igazítani?

Az online shopot kell kiemelnem ilyen szempontból. Rengeteg erőforrást mozgósítottunk a fejlesztéséhez, amit most különösen meggyorsított a pandémiás helyzet. Dominálnak benne a rugalmas megoldások, a házhoz szállítás és a megszokott bolti átvétel mellett megjelent az expressz bolti átvétel, amelynek köszönhetően a megrendelt árut már három órán belül át lehet venni a kiválasztott üzletben.

A boltok kialakítása is finomodott, az új és a felújított üzletek a korábbihoz képest még tágasabbak lettek. Ezzel tovább növeltük a vásárlási élményt, a vásárlók biztonságérzetét, hiszen vásárlás közben nem kell nagyon közel lenniük egymáshoz.

Az active beauty eddig is a stratégiánk alappillére volt. Most bevezettük a Bónusz Napokat, amikor többszörös pontot ér a vásárlás. Azaz időben elnyújtjuk ezt a periódust, hogy ne legyen egyszerre akkora tömeg a boltokban, amekkora már zavaró lenne. A „mindig megéri” stratégia pedig azt jelenti, hogy a termékek ára négy hónapig garantáltan nem emelkedik, így nem kell egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolni, nem kell vadászni az akciókat.

A piac néhány meghatározó trendje, a mentes, a bio-, a környezetbarát termékek forgalmazása milyen jelentőséggel bír a dm szortimentjében?

A dm éllovas a fenntartható termékek gyártásában és forgalmazásában, ezek már évtizedek óta megtalálhatóak a kínálatunkban. Alapstratégiánk része, hogy tudjunk a vásárlóinknak alternatívákat mutatni, így rengeteg a környezetbarát termékünk, és számuk folyamatosan nő.

Van egy világújdonságunk is, a Pro Climate környezetsemleges termékcsalád. Az előállított termékek a legnagyobb gondosság mellett is elkerülhetetlenül okoznak valamennyi negatív környezeti hatást, a Pro Climate-koncepció lényege, hogy a negatív hatást teljes mértékben kompenzálja a cég.

A Pro Climate termékek fejlesztése úgy kezdődött, hogy a dm szakemberei a Berlini Műszaki Egyetemmel és gyártó partnerekkel együtt elemezték a termékek környezetre gyakorolt hatásait. E során igyekeztek minden gyártási fázist, minden komponenst a lehető legpontosabban megvizsgálni, majd azok negatív környezeti hatását a lehető legkisebbre redukálni.

Minden negatívumot természetesen nem lehet nullára csökkenteni, ezeket a hatásokat máshol kell tehát ellensúlyozni. A dm a termék előállítása és ártalmatlanítása során keletkező, el nem kerülhető hatásokat öt területen kompenzálja: ezek a szén-dioxid-kibocsátás, az eutrofizáció, a savasodás, a nyári szmog és az ózonréteg elvékonyodása. A Pro Climate termékek úgy válnak környezetsemlegessé, és úgy járulnak hozzá közvetlenül a természetvédelemhez, hogy a dm a fenti hatások ellentételezéseként németországi természeti területek rehabilitációjával állítja helyre az ökológiai egyensúlyt.

A különböző bio- és natúrkozmetikumok, bioélelmiszerek szintén igen nagy hangsúlyt kapnak a szortimentben, ezek választéka folyamatosan bővül, miközben a kereslet is gyors ütemben nő, e területen is nagyon fontos tehát, hogy alternatívákat tudjunk nyújtani a vásárlóinknak.

A fogyasztónak akkor tudsz alternatívát kínálni, ha tisztában van azzal, hogy pontosan milyen kínálatból választhat. Ennek a kulcsa pedig a fogyasztók informálása, edukációja, hogy ismerje az egyes termékek pozitív és negatív tulajdonságait.

A vásárlói kutatások újra és újra igazolják, hogy a vevőink nagyra értékelik a dm termékválasztékát és az árucikkeink minőségét. Az edukáció része, hogy a termékek csomagolása nagyon sok információt tartalmaz. Munkatársaink az üzletekben információkkal is segítik a vásárlókat. A dm-es csapat sokféle képzést kap, többek közt áruismereti, szakmai képzést is, hogy a kollégák folyamatosan tisztában legyenek a kínálatunk változásaival. Szükség esetén ott van a kezük ügyében a céges smartphone, bárminek utána tudnak nézni, ha bővebb információra van szükség. Szintén edukációs felületnek tekinthető az online shop, ahol rengeteg információt találnak a fogyasztók. Az online felületen egyébként az induláskor négyezer termék volt elérhető, ma már tizenkétezer, és mindegyik mellett elolvasható a szükséges termékinformáció.

A bio-, egészséges, környezetbarát termékek forgalmazása első fokon üzleti kérdés, de kicsit távolabbról nézve egyúttal egyfajta társadalmi felelősségvállalás is. Mit tesztek még ezen a területen?

A társadalmi felelősségvállalás nagyon mélyen gyökerezik a kultúránkban. Igyekszünk minél több fronton jelen lenni és szerepet vállalni, jó példát mutatni. Például nálunk nincs Black Friday, mi ezt a napot átszíneztük, és Giving Fridayt csináltunk belőle. E nap teljes bolti forgalmának 5 százalékát átadjuk jótékony célra. Legutóbb ez az összeg 17 millió forint volt, amelyből a Máltai Szeretetszolgálat olyan időseket támogatott, akiknek az életében különösen nagy problémákat okozott a Covid. Szintén régen futó programunk az Együtt a babákért, ennek keretében több mint tizenegy éve pelenkát biztosítunk rászoruló családoknak 20 millió forint értékben. A Nap gyermekei edukációs program az óvodáknak, óvodásoknak szól, a napvédelem fontosságát tudatosítja a kicsikben, ezen a pályázaton egymillió forint értékű játszótér-felújítást lehet nyerni. Lokális akciónk a törökbálinti Jótékonysági Focitorna, ennek révén ötmillió forintot tudtunk összegyűjteni és átadni az érdi Életfa Csoportnak, amelyben sérült gyerekeket támogatnak. A dm Balaton Run futóversenyünk pedig az egészséges életmódot népszerűsíti, de még hosszan sorolhatnám az akcióinkat a felelősségvállalás jegyében.

Az elmúlt másfél év számos iparágat szétzilált, különösen komoly gondokat okozott bizonyos gyártói folyamatokban és esetenként a fogyasztásban. Mivel magyarázod, hogy a drogériaszektor még ebben az időszakban is növekedni tudott?

Mindenekelőtt azzal, hogy a drogériák termékválasztéka nagyon sokrétű, megtalálható benne a teljes szépség-egészség és háztartási termékskála, lefedi a napi alapszükségleteket. Másrészt az üzletek méretét tekintve a drogériák jól belátható helyek, ahova biztonsággal bemehetsz, ahol gyorsan és hatékonyan intézheted a bevásárlást. Ráadásul nálunk jól van kombinálva az online és az offline vásárlás lehetősége, remekül kiegészítik egymást. Ha valaki ezen túlmenően az active beauty törzsvásárlói programot is használja, azzal további kedvezményekhez juthat – nem véletlen, hogy a programhoz már több mint másfél millióan csatlakoztak.

Az összes kutatás és a napi tapasztalatunk egyaránt bizonyítja, hogy a siker harmadik nagy faktora a termékminőség és a termékválaszték mellett a munkatársaink kompetenciája, akik megbízhatóak, kedvesek, szakértők. Ezért vagyunk mi megbízható kereskedők a vásárlók szemében.

Minek tulajdonítod, hogy a dm hosszú távon is meg tudta, tudja tartani piacvezető pozícióját egy gyorsan fejlődő, rendkívül kompetitív szegmensben?

Én a lehetséges magyarázatok közül a vállalati filozófiát, a vállalati kultúrát és a dm értékrendjét teszem az első helyre. Amit mi képviselünk, az nyomot hagy minden munkatársunkon, minden egyes intézkedésünkön, és megkülönböztet minket minden konkurensünktől. A saját, egyedi stratégiánkat képviseljük, és ezt értékelik a vásárlók.

A Lidl fenntarthatósági stratégiája keretében számos, a klímavédelem és a felelősségteljes vásárlást célzó programot valósít meg. A vállalat bio- és Fairtrade minősítésű termékek, a só- és cukoroptimalizált, valamint a vegán húspótló saját márkás árucikkek és a helyi beszállítóktól származó élelmiszerek mellett ezúttal több termékcsaládot – mint például a Vemondo és W5 Eco – tesz karbonsemlegessé. A diszkontlánc az egyes árucikkek előállítása során nyomon követte azok kibocsátásait, és az így kapott értéket világszerte különféle klímavédelmi projektek (pl. erdő telepítés, napelempark telepítés, tiszta ivóvíz biztosítás) támogatásával ellentételezte, vagyis karbonsemlegessé tette. A Vemondo és W5 Eco termékcsaládok karbonsemlegessé válásával újabb lépést tett a Lidl a tudatosabb vásárlás elősegítésére. A két termékcsaládhoz jelenleg négy árucikk – növényi ital, tofu, pizza és környezetbarát mosogatószer – tartozik, de a vállalat jelenleg is azon dolgozik, hogy tovább bővítse karbonsemleges termékkínálatát, ezáltal pedig tovább csökkenthesse szén-dioxid kibocsátását.

Szintén a klímavédelem jegyében a diszkontlánc 2021. október 21-től piacra dobja szezonálisan elérhető, 100%-ban újrahasznosított műanyagból készült háztartási termékeinek – például vödrök, ruháskosarak, tárolódobozok – második kollekcióját. A Lidl a Schwarz Csoport környezetvédelmi részlegével, a PreZero-val közösen megalkotott termékeinek különlegessége, hogy a Magyarországon forgalomba hozott árucikkek gyártása során 21,4 tonna régi műanyagot használtak fel, és az így történő előállítás lényegesen kevesebb erőforrást használ fel, mint az új műanyagból készült hagyományos termékeké.

Az áruházlánc célul tűzte ki azt is, hogy 2025-ig 20 százalékkal csökkenti műanyagfelhasználását. Ezzel összhangban – a zöldségek és gyümölcsök után – ezúttal a húskészítmények árucsoportban folytatta csomagolásoptimalizálását, aminek köszönhetően összesen 5,8 tonna műanyagot spórolt meg a vállalat. Az átláthatóság és a tudatos vásárlói döntések segítésére a Lidl az érintett termékeket saját, „Felelősen Csomagolva” logójával látja el, mely megmutatja az egyes árucikkek esetén elért csökkenés mértékét is. A diszkontlánc mindezt a Schwarz Csoport által kezdeményezett REsetPlastic műanyagstratégia részeként valósította meg, amely során a műanyagfelhasználás csökkentésén és az újrahasznosított műanyag felhasználásának növelésén dolgozik, hogy ezáltal közelebb kerülhessen a „kevesebb műanyag, zárt körforgás” jövőképhez.

További információ a műanyag stratégiáról: lidl.hu/resetplastic

* A működési kibocsátások kompenzációs projekteken keresztül történő ellentételezésével.

A hűvös, sokszor fagyos tavasz miatt több alkalommal is elfagyott a termés, ami miatt hiány alakulhat ki a zöldségpiacon. Ez bizony az árakon is meg fog látszani, többet kell majd fizetni a zöldségekért, mint korábban.

„Szinte egész áprilisban több alkalommal is elfagyott a termés. A csonthéjasok a virágzás időszakában megfagytak, ami nemcsak Magyarországot érinti, hanem a szomszédos országokat is. A korai burgonya is megsínylette a korai fagyokat, a megszokottnál minimum 2-3 héttel később lesz szabadföldi újburgonya, ami azt fogja eredményezni, hogy a fóliás burgonyák után május végén hiányra lehet számítani, ez pedig ismét az árak emelkedését idézi majd elő” – magyarázza a Zabosfa KerTÉSZ Kft. szakértője.

Drágább, de jobb minőség

Az eleve drágább bio- vagy organikus zöldségek sem ússzák meg az árak emelkedését, ezeknél is okozott problémákat a hideg tavasz. Azonban ezek az árukkal a környezettudatosságot is tükrözik, ugyanis a biogazdálkodás törekszik arra, hogy megóvja a termőterületen élő fajokat, a fajok sokszínűségét.

„A hagyományos gazdálkodás kártevőirtói, műtrágyahasználata és esetleges túltermelése környezetvédelmi szempontból negatív hatással lehet mindezek mellett a talajvízre és az ivóvízkészletekre is. A biogazdálkodást ellenőrző szervezetek éppen ezért tiltják és korlátozzák bizonyos gyomirtók és növényvédő szerek trágyák, műtrágyák használatát a mezőgazdasági folyamatok során, hiszen ezek sokszor káros vagy egyenesen veszélyes hatással lehetnek a művelés alatt álló területekre és azok környezetére” – mondta a Zabosfa KerTÉSZ Kft. szakértője.

A biológiai gazdálkodás kulcsa a természettel való összhangban található. A vegyszerek helyett például a legegyszerűbb módszereket használják a kártevőkkel szemben: a természetes ellenségeit „csalják oda” a termőföld közelébe. Ez lehet akár egy fasor a földterület szélén vagy egy kisebb vízfelület, mely odavonzza a ragadozó, illetve rovarevő állatokat. Ez a módszer pedig a minőségen is meglátszik.

„Kutatások egyértelműen bizonyították, hogy az organikus és bio alapú élelmiszerek feldolgozott változatai is egészségesebbek a nem organikus versenytársaiknál, beszéljünk akár egy pizzáról, egy müzliről, egy jégkrémről vagy az alapélelmiszerekről.”

Drágább a környezetvédelem

Sokan nem értik, hogy miért drágább a bio- vagy organikus zöldség, mivel a műtrágyákat és a rovarirtókat meg sem kell venniük a termesztőknek. Azonban a magasabb árfekvésnek sok oka lehet.

„A munkabérköltségek arányosan magasabbak, mint a nem biogazdálkodások esetében, hiszen speciális tudást és sokszor több munkaórát jelent a fenntarthatóság. A másik fontos szempont a kisebb termékvolumen, azaz kevesebb a termés, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Így a speciális szakértelmet kívánó terület kevesebb termelőt és nagyobb keresletet eredményez, ami természetesen magasabb egységárat okoz a gyümölcs vagy a zöldség esetében” – mondja a szakértő.

A fenntarthatósági törekvések hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek. Egyre többen éreznek késztetést arra, hogy változtassanak szokásaikon, és megvizsgálják, hogyan tudják csökkenteni ökológiai lábnyomukat. Ennek egyik módja, ha kevesebb hulladékot termelünk. A változások elősegítésében, az alternatív megoldások felkínálásában az üzleti szférának is fontos szerepe van. A vásárlók folyamatos visszajelzésekkel segítik a vállalatokat, és hangot adnak elvárásaiknak. Ilyen igényként merült fel a vásárlók részéről az is, hogy a drogérialáncok vezessenek be csomagolásmentes értékesítést.

„Mivel a dm-nél a vásárló áll a középpontban, visszajelzéseiket mindig szem előtt tartva folyamatosan azon dolgozunk, hogy a változó elvárásoknak, és igényeknek megfeleljünk. A fenntarthatóság iránti elköteleződésünk szerencsésen egybeesik a vásárlók igényeivel”– mesélt a bevezetés részleteiről Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere. A nemzetközi tapasztalatokat követően, és a vásárlók érdeklődésére reagálva Magyarországon is minden szakmai terület bevonásával csoport alakult a bevezetés lehetőségeinek a vizsgálatára. A munkacsoport elsősorban a csomagolásmentes termékek árusításának törvényi és hatósági előírásait és lehetőségeit térképezte fel, hazánkban ezek sok esetben eltérőek a szomszédos országok gyakorlatától. A folyamat eredményeként 2020 decemberében a magyar drogériapiacon elsőként a dm állít üzembe utántöltő állomást, és kezdi meg a csomagolásmentes termékek árusítását, ami egy újabb fontos mérföldkő a fenntarthatóság terén. A magyar piacon elsőként fejlesztett csomagolásmentes automatát a Sansin tervezte meg és készítette el.

„Az állomás bevezetésénél fontos szempont volt a biztonság. Ezért a törvényi előírásoknak megfelelően egy olyan zárt rendszerű gép került be a dm üzletbe, aminek használata során a vásárló már csak zárt csomagolásban találkozhat a termékkel. A gép hazai fejlesztés, a Sansin pedig, amit csapolni lehet belőle, magyar márka, így már maga a beszerzés és a karbantartás is kisebb ökológiai lábnyommal jár” – tájékoztat Petkovits Gábor, a Sansin Globe Zrt. vezérigazgatója. Kiemeli: a számítógép által vezérelt rendszer tökéletes nyomon követést és minőségbiztosítást tesz lehetővé. A gép naplózza a vásárlásokat, ez lehetővé teszi az esetleges vásárlói panaszok gyors kivizsgálását.

Az érdeklődők 5 féle Sansin terméket – egy mosogatószert, két féle mosógélt, és két féle öblítőt – tudnak vásárolni.

Sansin az első magyar vegán mosószer. A magyar tulajdonú vállalatnak jelenleg 13 féle terméke érhető el a dm hálózatában. A termékek organikus, kizárólag környezetbarát alapanyagokból készülnek, állatkísérlet-mentesen. A termékek magas minőségű mosó- és tisztítóhatással rendelkeznek, és 100%-ban újrahasznosított műanyag flakonokban kaphatók. Megfizethető áron érhetők el, hiszen az egészséges életmód jogos igényünk, ami nem lehet luxus. A termék ráadásul megjelenésében is vonzó küllemű, olyan designnal, amelyet szívesen kiteszünk az otthonunkban.

 „A bevezetés során elsődleges szempont volt, hogy nem csak egy trendet szeretnénk meglovagolni az utántöltő állomás bevezetésével, hanem valóban fenntartható megoldást akarunk kínálni a vásárlóknak, aminek része a kihasználtság is. Nem fenntartható egy olyan megoldás, aminek a kihasználtsága alacsony. Ezért most teszt jelleggel vezetjük be a csomagolásmentes értékesítést, egyelőre egy üzletünkben. A vásárlói visszajelzések és a tényleges kihasználtság függvényében tervezzük meg a bővítés további lehetőségeit és ütemét”- mesélt a jövőbeli tervekről Kanyó Roland.

Szeptembertől zöldre színezi a dm azon termékek polci árcímkéjét, amelyek környezetbarát vonatkozással és azt igazoló logóval rendelkeznek. Így szeretnék megkönnyíteni a választást, s felhívni a figyelmet azokra a kis lépésekre, amelyeket a vásárlók a mindennapokban megtehetnek.

Döntési folyamataikban fontos szerepe van a fenntarthatóságnak, a környezeti, társadalmi és a gazdasági aspektusok figyelembevétele megjelenik a vállalat folyamataiban, a szolgáltatások fejlesztésében.  Nemcsak saját tevékenységük optimalizálásán munkálkodnak, de felelősséget éreznek abban is, hogy a vásárlók figyelmét felhívják a választási lehetőségekre.  Mert már azzal is sokat tehetünk, ha kipróbálunk egy-egy környezetbarát tisztítószert, megnézzük, hogy a csomagolás újrahasznosított-e, a felhasznált papír honnan származik.

A vállalatnál már a termékkínálat kialakításakor is figyelnek arra, hogy az üzletekbe betérők minél szélesebb szortimenttel találkozzanak, hiszen a vásárlók számára leginkább a termékeken keresztül érzékelhető a fenntarthatóság: bio, környezetbarát és natúr termékek széles választékát kínálják. Saját márkás termékeik fejlesztésénél kiemelt szerepe van a fenntarthatósági szempontoknak, így szinte minden kategóriában találhatunk fenntartható megoldásokat.

A bevásárlásainkat intézve azonban nem mindig könnyű minden szempontra figyelni, nem feltétlenül ismerünk minden fenntarthatósági logót, jelzést. A vásárlók döntéseit szeretnék segíteni a dm-ben a zöld színű árcímkék bevezetésével. A címkét azon termékeknél találjuk, amelyek rendelkeznek valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos minősítéssel, logóval. A figyelembe vett logók listája a Denkstatt Hungary Kft. fenntarthatósági szakértőinek ajánlásával készült.

Vásárlóiknak a széles termékkínálaton felül a zöld címkék most újabb segítséget nyújtanak, hogy környezetbarát alternatívát találjanak hétköznapi döntéseikhez.

A dm téma iránti elköteleződését mutatja a nemrégiben elnyert a Fenntarthatóság Szimbóluma díj is. A Trade magazin először hirdette meg a pályázatot, céljuk, hogy minden évben, minél több olyan sikeres projektet mutassanak be, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő eléréséhez. A pályázatokat szakmai zsűri online értékelte. A dm esetében a 2019-es Kezdd kicsiben edukációs programot és a dm fenntartható termékszortimentjét tartotta a zsűri elismerésre méltónak.

A Mindig megéri árképzési stratégiával is a fenntarthatóságot képviseli a dm, és a tudatos fogyasztás mellett teszik le a voksukat: négy hónapon át nem emelik az árakat, így a vásárlóknak nem kell akciókat figyelni, és feleslegesen árut felhalmozni, valóban akkor vásárolhatnak, amikor arra szükségük van.

A tudatos vásárlás fontosságára is gyakran felhívják a figyelmet, Kezdd kicsiben a háztartásodban! elnevezésű zárt Facebook csoportot működtetnek, ahol termékajánlatokkal és tippekkel is segítik a felelős döntéseket, a környezetbarát életmód népszerűsítésében szakértő civil partnerekkel dolgoznak együtt.