A Billingo legújabb kutatásában az innovációs tevékenységhez való hozzáállást vizsgálta meg saját felhasználói körében. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy milyen nehézségekkel szembesülhetnek a hazai vállalkozások, amikor valamilyen új, az eddigiektől eltérő folyamatot szeretnének bevezetni, legyen ennek oka költséghatékonyság vagy a munkaerőhiány. Azok pedig, akik a bevezetés mellett tették le a voksukat, ők a legtöbb esetben ezt nem bánták meg, sőt, már a következő fejlesztésen törik a fejüket.

Minden második cég vágott csak bele

A felmérésben résztvevők 46 százaléka döntött úgy az elmúlt két évben, hogy valamilyen innovatív megoldással támogatja saját folyamatait a hatékonyság érdekében. Továbbá az is kiderült, hogy azok az egyéni vállalkozók voltak a leginnovatívabbak, akik elsősorban kereskedelemi területen vagy mérnöki szolgáltatást nyújtva, oktatási területen, IT területen tevékenykednek. „Nem meglepőek ezek az eredmények, hiszen az egyéni vállalkozóknak a leginkább húsbavágó, hogy hatékonyságukat növelni tudják, ha lehet, emberi erőforrás bevonása nélkül. Ugyanakkor náluk tapasztalható a legrövidebb döntéshozatali folyamat, hamar cselekszenek, ha egy-egy helyzet úgy kívánja” – mondta el Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója.

Hatékonyságnövelés volt a legfontosabb cél, és nem fognak leállni vele

A bevezetésre került innovációs folyamatok célja 75 százalékban a hatékonyság javítása, 54 százalékban pedig termék vagy szolgáltatás bővítésére irányult. Mindemellett 38 százalékban a költségcsökkentés is fontos tényező volt. Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket is tervez. „Tapasztalatunk szerint a vállalkozások leginnovatívabb eszköze a mesterséges intelligencia és annak hatékony felhasználása. Az MI többek között automatizált megoldásokkal tudja eredményesebbé tenni a vállalkozások működését, amiben akár a számlázó programra is támaszkodhatnak.” – tette hozzá a stratégiai és operatív igazgató.

Miért nem?

Azon vállalkozások, ahol nem vezettek be innovációs folyamatot az elmúlt két évben, az elmaradás fő okaként legtöbbször a tőkehiányt nevezték meg, ugyanis a válaszokból kiderült, hogy a kitöltők 37 százaléka kezdené meg az innovációs tevékenységet azonnal, ha lenne erre elkülönített forrása. Többen a remélt, azonban elmaradt plusz bevételi forrásokat is hiányolták, úgyis mint például a pályázatok vagy egyéb kormányzati támogatások. A tőkehiány mellett további tényezők is közrejátszottak abban, hogy a szükségesnek ítélt innovációk elmaradhattak, ennek okaként a legtöbben az alkalmas munkaerő és megfelelő partnerek hiányát jelölték meg. „A munkaerő kérdése, mint probléma többször is előkerül. Van, ahol azért innoválnak a vállalkozások, mert nincs elég vagy megfelelő munkaerő, van, ahol pont ezért nem innoválnak. A farkába harapott kígyó esete jellemzi a munkavállalók és az innováció esetét” – egészítette ki Besztró Szabolcs.

Egyéni vállalkozóként a szabadságra menés kihívásokkal járhat, mivel az üzlet működése egyetlen emberen múlik, aki nem kap külön pénzbeli támogatást vagy juttatást a szabadsága idejére, hiszen nincs munkáltatója, aki mindezt biztosítaná. Az egyéni vállalkozók bevételei közvetlenül az általuk végzett munkától függenek, így, ha nem dolgoznak, akkor általában nincs jövedelmük sem. Néhány lépés és stratégia segíthet abban, hogy ne váljon lehetetlen küldetéssé a pihenés, nyugodtan és hatékonyan tudjon szabadságra menni a saját, egyéni vállalkozását kormányzó vállalkozó is.

Tervezés

Ma, Magyarországon a KSH legfrissebb – 2024. májusi – adatai szerint 620 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik, akikről általánosságban elmondható, hogy szakmájuk természeténél vagy életvitelüknél fogva egymaguk menedzselik sokszor egyszemélyes vállalkozásukat. Emiatt egy-egy nyári pihenés beiktatása sok kihívással jár. Hogy ez ne legyen teljesen lehetetlen küldetés, természetesen a kikapcsolás időpontjának gondos megválasztására és a munkamennyiség előzetes tervezésére, priorizálásra van szükségük első sorban. „Fontos látni, hogy pihenésre mindenkinek szüksége van, még annak is, aki egyedül vezeti saját cégét. A Billingo számlázórendszerét használók körében azt látjuk, hogy nagy hányadban vannak a tanácsadók, vezetői tanácsadók, IT szakemberek, tudományos tevékenységet végzők, tehát a szellemi szabadfoglalkozásúak, akik számára a nyári pihenés megszervezése kihívásokkal járhat” – mondta el Besztró Szabolcs, a Billingo stratégiai és operatív igazgatója.

Digitális gazdaság, digitális nyári szünet

A kikapcsolódás megtervezésén      és a munkavégzés előzetes elosztásán túl a digitális felkészültség is nagyban hozzájárulhat a sikeres nyári kikapcsolódás megvalósításához. A KSH Digitális gazdaság elnevezésű felméréséből kiderül, hogy az EU-tagországokban átlagosan a vállalkozások 8,0 százaléka használta 2023-ban a mesterséges intelligenciára épülő technológiák valamelyikét, hazánkban ez az arány az uniós átlagnak a felét sem érte el. A Billingo rendszerét használók körében elvégzett kutatás alapján Besztró Szabolcs hozzátette: „Több, mint 66 százaléka a vállalkozásoknak csak információkeresésre használja a mesterséges intelligenciát, holott ez csak egy nagyon szűk szelete annak, amire képes ez a technológia. A különböző MI alapú, üzleti folyamatokat automatizáló rendszerek, kommunikációs eszközök és feladatkezelők ma már ebben is segítségre tudnak lenni.”

Photo by Steve Johnson on Unsplash

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) kilencedik alkalommal hirdette meg a kisebb ügynökségek és a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards pályázatot. A díj küldetése annak megszületése óta változatlan: teret kíván adni a kisebb ügynökségek és a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára is.

„A díj meghirdetése mögött alapvetően edukációs szándék húzódik meg, hiszen a hatékony marketing gyakorlatok elismerésével, azok széleskörű népszerűsítésével az MMSZ hozzájárul a Magyarországon működő vállalatok üzleti növekedéséhez is” – mondja az MMSZ elnöke, Hinora Ferenc. „Külön öröm számunkra, hogy ebben az évben a szakmai díjak átadásán túl egy olyan eseményt is életre hívtunk, amely a tavaly novemberben kiadott, népszerű TRENDBOOK ismeretanyagára épülve, MARKETING TRENDFORUM név alatt egyben egy tudásmegosztó fórumként is működik. Hisszük, hogy ez a hagyományteremtő kezdeményezésünk is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy bemutassuk azokat a jó marketing példákat, amelyre épülve a hazai KKV szektor is minél magasabb üzleti értéket tud teremteni”- teszi hozzá a szervezet első számú vezetője, aki egyben a díj szakmai zsűrijének elnöke is.

2023-ban immár 9. alkalommal hirdette meg az MMSZ a Marketing Diamond Awards pályázatot; az elmúlt évek alatt több mint 200 nevezőtől, ezret is meghaladó nevezés érkezett, és összesen 27 fődíjat osztott ki a zsűri. A Marketing Diamond Awards nem pusztán abban különbözik a többi szakmai díjtól, hogy a szerényebb forrásból kivitelezett megoldásokat, kampányokat, illetve programokat ismeri el, hanem egyedülálló annak zsűrizési módszere is. A pályázat zsűrijében idén az ügynökségi oldalt 14, míg a hirdetőket összesen 20 szakember képviselte. Évről-évre egyre többen pályáznak a díjra: a 2023-as nevezési időszakban 83 cégtől 17 kategóriában összesen 294 pályázat érkezett be, amelyből 225 pályázat ért el gyémánt elismerést. Az idén a három legnépszerűbb nevezési kategória az Imázs, a Márkaépítés és a Rendezvények voltak, e mellett népszerűnek bizonyult a Design és Kreatív kategória is. A pályázati arányokat tekintve látszik, hogy folyamatosan emelkedik a megbízói oldalról érkező pályázatok száma is, ugyanakkor az elmúlt pályázati időszakra is jellemző az ügynökségi pályamunkák túlsúlya: a megbízói oldalról több mint 100, míg az ügynökségi oldalról majd 200 pályázat érkezett.

A Magyar Marketing Szövetség a Marketing Diamond Awards pályázat részeként megalapította az erre a díjra épülő Diamond Listet, amely a nagy ügynökségek M listájához hasonlóan megmutatja azokat az ügynökségeket, marketingaktív szervezeteket és vállalatokat, akik az elmúlt 3 év alapján a legtöbb sikeres pályázattal rendelkeznek. Ennek alapján az Ügynökségi Toplista élén a Pentacom, a Kreatív Vonalak és Yellow Bird, Effectivo Communications, valamint a Kiszervezett Marketing Kft., míg a Megbízói Toplista élén a Billingo Technologies Zrt., a Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza), a V30 Sport-és Élményközpont (Budapest), a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., valamint a West Hungária Bau Kft. áll.

A pályázatok száma idén is igazolta, hogy a szakmai elismerések nem csak a nagy ügynökségek és a nagy márkák kiváltsága, hanem a kis költségvetésű kampányok sajátja is lehet! A Marketing Diamond, valamint a TRENDFORUM kapcsán tapasztalt fokozott érdeklődés is alátámasztja, hogy az üzleti eredmények eléréséhez magas színvonalú marketing tevékenység szükséges, amelyet hatékonyan szolgálnak az edukációs, illetve ismeretátadási platformok és az eredmények elismerését célzó színvonalas szakmai díjak is.

ChatGPT, mesterséges intelligencia alapú chatbotok, robotok. Szinte már nincs olyan terület, ahová az artifical intelligence, azaz a mesterséges intelligencia ne tette volna be a lábát. Felhasználási területe rendkívül széles, hiszen a marketingügynökségeken kívül az autógyártásban, az oktatásban, egészségügyben és a gyártásban is vannak olyan területek, ahol az MI pótolhatja a kieső munkaerőt vagy épp a folyamatok automatizálásában, hatékonyságnövelésében játszik fontos szerepet.

Ennek ellenére még mindig egy viszonylag ismeretlen területről van szó, amivel még csak ismerkedünk és ami folyamatosan, rohamléptékben fejlődik. Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy a valódi előnyök és lehetőségek mellett komoly aggodalmak és tévhitek keringenek az MI-ről.

Annak érdekében, hogy képet kapjunk a hazai vállalkozók MI-ismereteiről, készítettünk egy kiterjedt kutatást a Billingo vállalkozói közösségében, hogy megtudjuk: mit tudnak és mit gondolnak a magyar vállalkozók a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről.

Közel ezer vállalkozó töltötte ki a kérdőívet

A közel 1000 vállalkozó válaszadásával készült kutatásnak kettős célja volt. Egyfelől a magyar vállalkozók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit akartuk feltérképezni, vagyis hogy mennyire értik és ismerik a technológiát. Másfelől pedig arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mire használták már az MI-t és milyen további területeken hasznosítanák szívesen az előnyeit a jövőben.

A kutatás egy 5 szekcióra osztott, anonim módon elkészíthető online kérdőív kitöltésével zajlott, amit a kvantatív kutatási módszertan szempontjai szerint állítottunk össze és elemeztünk ki. Az 5 szekcióban a kitöltők véleményére voltak kíváncsiak az alábbi témákban:

• az MI-t érintő pozitív állítások,
• az MI-t érintő negatív állítások,
• mire használták már az MI-t,
• miben nyújtana nagy segítséget az MI a vállalkozásukban,
• milyen más megoldás segítené a vállalkozásukat, amire az MI képes lehet.

A vizsgált kérdésekre skála alapú értékéléssel, felsorolással és szabad szavas válaszadással reagálhattak a kitöltők. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy megbízható és reprezentatív válaszok szülessenek.

A válaszadók közel fele szerint új munkahelyeket teremthet

A Billingo mesterséges intelligencia kutatás alapvető hipotézise egy alapvetően pozitív hozzáállást feltételezett a vállalkozók részéről a mesterséges intelligencia használatával és a vállalkozásuk számára is hasznosítható előnyökkel kapcsolatban.

Összességében ezt a hipotézist a kutatásban kapott válaszok is alátámasztják. A válaszadók 50%-a például kifejezetten pozitívnak tartja a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ezzel áll szemben a kitöltők 27%-a, akik negatívan nyilatkoztak az MI-ről.

További pozitív fejlemény, hogy a kitöltők 46%-a, vagyis közel a válaszadók fele értett egyet azzal az állítással, hogy az MI idővel új munkahelyeket is teremthet. Ez kifejezetten abból a szempontból érdekes, hogy a mesterséges intelligenciával szemben az egyik legtöbbször megfogalmazott aggodalom vagy ellenérv, hogy elveszi az emberek munkáját. Azzal az állítással, hogy az MI alkalmazása veszélyezteti a munkahelyeket és növeli a munkanélküliséget, a válaszadók 52,86%-a értett egyet.

Szintén az MI széles körű felhasználását vetíti előre, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68%-a úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia időt és energiát spórol a vállalkozások számára, ennek csupán a kitöltők 15%-a gondolta az ellenkezőjét, ami meglepően kevés. Ami a költségmegtakarítást illeti, ezen a téren is toronymagasan vezetnek a pozitív válaszok, a vállalkozók 66%-a gondolta úgy, hogy az MI pénzt spórolhat a cégének.

Erre használja a cégek többsége az MI-t

A pozitív tendencia mellett természetesen voltak negatív felvetések is. Összességében három kérdésben volt rendkívül negatív a kitöltők véleménye az MI-ről. A kitöltők 75%-a tartotta úgy, hogy a mesterséges intelligencia megtévesztheti az embereket és visszaélésekre ad okot.

Továbbá a hazai vállalkozók 73%-a szerint az MI a fake news-ok és a társadalom félrevezetését befolyásoló tartalmak terjedéséhez is hozzájárul, míg 71%-uk szerint az állampolgárok megfigyelésének kockázata is növekszik a mesterséges intelligencia használatával.

Érdekes módon azzal az állítással már sokkal kevesebben értettek egyet, hogy az MI működés közben átláthatatlan, nehezen értelmezhető vagy kontrollálhatatlan lenne, ezzel a kijelentéssel csupán a kitöltők 43%-a értett egyet.

Annak ellenére, hogy a hazai vállalkozások többsége még negatívan viszonyul az MI használatához, elmondható, hogy a vállalkozások szép lassan elkezdték beépíteni a napi munkavégzésbe az MI kínálta eszközöket.

A válaszok alapján a magyar vállalkozók többségében az információkeresés (66%), a fordítás (58%), az adatelemzés és adatkeresés (34%), képalkotás és grafikakésztés (27%), reklámszövegírás (23%) során használják a mesterséges intelligenciát.

Legnagyobb mértékben jelenleg a marketing, a reklám és a média profitál a mesterséges intelligencia eszközeinek használatából. A válaszok alapján is főként az információgyűjtés került ki győztesen a versenyből, a válaszadók leginkább a könyveléssel és adózással kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint az általános adatelemzésben látták az MI legnagyobb előnyét.

Mire használnák szívesen a vállalkozók? A válaszok alapján leginkább a pénzügyi területen és a döntéshozatali folyamatokban értékelnék a hatékonyságnövelést. Emellett a kutatásban résztvevő vállalkozók 66%-a nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia az egészségügy, az oktatás, valamint a gazdasági és társadalmi folyamatok terén is új lehetőségeket fog teremteni.

Mit mutat az összkép: mi várható a jövőben?

Összességében tehát azt tapasztaljuk, hogy az MI megítélése hétről-hétre, hónapról hónapra változik azzal párhuzamosan, ahogy egyre jobban megismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Alapvetően az emberek kíváncsiak az MI által generált változásokra, ráadásul látva azt, hogy egyre több lehetőség és szolgáltatás épül rá, amik egyre jobban szolgálják ki az embereket, komoly kockázatcsökkentő értékkel is bírnak.

Végeredményben a mesterséges intelligencia fogadtatásának már most is vannak pozitív hatásai. A gyártóiparban például kiemelt szerepet játszik az adatok gyűjtésében és elemzésében, majd ennek függvényében a folyamatok optimalizálásában is, idővel rendkívüli döntéstámogató eszköz lehet.

Elmondható, hogy szoftveralapú szolgáltatásoknál egyre több lehetőség tárul fel a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami nemcsak a versenyképességet növeli, de a várakozásokkal ellentétben akár új munkahelyeket is teremthet.

A Billingo által készített friss felmérés eredményei szerint a katások véleménye elég egyértelmű és lesújtó a kormány döntését illetően: egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 1,4-es osztályzatot adtak a módosításra.

Tanulságos és olykor megdöbbentő válaszok érkeztek a felmérés önkitöltős részében is, amikor arról kérdezték az embereket, mit gondolnak, hogyan hat majd az életükre az új katatörvény. Volt, aki azt írta, „nem tudok már lassan enni adni a három gyermekemnek”, egy másik kitöltő úgy kommentált, „rosszul, nagyon rosszul, de talán még fel sem tudom mérni, hogy mennyire rosszul”, míg egy harmadik arról számolt be: „fel kell adni az álmaimat miatta”.

Kiderült az is, nagy általánosságban nem zárkóztak volna el az adózási forma finomításától sem, de egy ilyen mértékű szigorítást nehezen tudják elfogadni. A korábbi kataszabályozáshoz képest a legtöbben (43,43 százalék) egy 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartottak volna elfogadhatónak, 16,49 százalék pedig semennyivel több adót nem akart volna fizetni. Nagyon sok olyan katás is akadt ugyanakkor, aki lényegesen nagyobb százalékot is bevállalt volna. „A Katás vállalkozók fel voltak készülve arra, sőt nagy többségében nyitottak is lettek volna rá, hogy valamelyest nagyobb adóterhet vállaljanak be a jelenleginél. Azonban erre a döntésre egyértelműen senki sem számított, és mind a vállalkozói, mind a könyvelői szakmát teljesen megdöbbentette az új helyzet” – magyarázta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó vezérigazgatója.

„A felmérés választ adott arra is, mi indokolja a nagy felháborodást: a katások 42,5 százaléka számlázott kizárólag cégeknek, 49,63 százalékuk pedig cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és mindössze 7,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy magánszemélyeknek adott ki csak számlákat. Magyarul a kutatás szerint mindössze minden tizedik katás maradhat majd ebben az adózási formában, ha nem szeretne ügyfeleket veszíteni, és így mintegy 350-400 000 vállalkozó lehet az, akit direktben érint a változás” – fejtette ki.

Mihez kezdenek ezután?

A válaszadók összesen 69,92 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lenne fenntartható a vállalkozása, ha mostantól kizárólag magánszemélyeknek számlázhatna, 9,14 százaléka pedig még nem tudja megmondani, hogy fenn tudja-e tartani vállalkozását. Ehhez képest mindössze a katás vállalkozók 9,47 százaléka állította azt, hogy így is tovább tudná működtetni egyéni vállalkozását, ami jóformán megegyezik azokkal, akik elve csak magánszemélyeknek számláztak eddig is. A maradék 11,47 százalék pedig valószínűleg továbbra is meg tudná oldani a katás státuszát.

Az online felmérésből kiderült az is, hogy a törvény hatálybalépését, szeptember elsejét követően minden tizedik megkérdezett marad csak katás, harmaduk viszont áttér az átalányadóra. Sokat elárul a változtatást övező bizonytalanságról, hogy minden második kitöltő most még nem tudta megmondani, mihez kezd, 12 százalék pedig azt mondta, a döntés után nagyobb hajlandóságot érez a szürkézésre.

A Billingo által publikált kérdőív eredményei szerint mostanáig a katás vállalkozók 27,26 százaléka nem alkalmazott egyáltalán könyvelőt, de mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorításokat követően sem lesz szüksége könyvelőre. Ráadásul sejthetően ők azok, akik végleg elhagyják a vállalkozói szférát.

A Billingo rákérdezett arra is, ha a válaszadó áttérne az átalányadóra, mekkora áremelést tervez. Erre minden harmadik kitöltő (37,12 százalék) azt felelte, szeretné drágábban értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait, de egyelőre kétséges, hogy tudná-e ezt érvényesíteni a gyakorlatban. 7,7 százalék egyáltalán nem hajlik az áremelésre, 33,54 százalék viszont biztosan áremelésben gondolkozna ebben a forgatókönyvben. 21,63 százalék pedig még bizonytalan abban, hogy emel-e árat.

„A KATA módosításával járó többlet terheknek minden bizonnyal árfelhajtó hatása lesz, amit az összes magyar ember megérez majd a pénztárcáján. Mindez egy egyébként is magas inflációval terhelt nehéz gazdasági környezetben komoly kihívások elé állítja a vállalkozókat és a lakosságot egyaránt” – jegyezte meg Sárospataki, majd hozzátette: cégüknél jelenleg is átállási terveket dolgoznak ki a KATA-módosítás kapcsán és azt tervezik, hogy több módon is segítséget nyújtanak majd az érintett vállalkozóknak.

Fotó: Scott Graham/unsplash.com

November 14-én átadták a Marketing Diamond Awards pályázat díjait, a Magyar Marketing Szövetség Marketing Summit Hungary konferenciáján.

A Magyar Marketing Szövetség 2015-ben partnereivel együtt alapította meg a Marketinggyémánt díjat, amely az idei évtől új márkanéven – Marketing Diamond Awards – várta pályázóit. A marketingkommunikációs szakmában a legtöbb szakmai díj a nagy ügynökségek és a multinacionális vállalatok kiváltsága, akiknek nagyobb marketingbüdzsé áll a rendelkezésükre. A Marketing Diamond Awards küldetése, hogy teret adjon a kisebb ügynökségek és a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára. Továbbá a sikeres, hatékony marketingmegoldások elismerésével és azok széles körű népszerűsítésével hozzájáruljon az igényes, szakmailag helyes gyakorlat elterjedéséhez, valamint segítse a marketingszakma kisebb szereplőit a minél színvonalasabb marketingtevékenység végzésében.

Az MMSZ kibővítette a Marketing Diamond Awards zsűrijét: az ügynökségi szakemberek mellé felkérték a megbízói oldal meghatározó marketing- és kommunikációs vezetőit is. A pályázatok értékelésekor az ügynökségi szakemberek a megbízói oldalról benyújtott pályázatokat, míg az ügynökségek által benyújtottakat a megbízói oldalt képviselő zsűritagok értékelték.

Tizenegy kategóriában lehetett pályázni, a 2017. január és 2018. október között megvalósított aktivitásokkal. Az idén a márkaépítés kategória, ezt követően a tartalommarketing és az esemény alapú aktivációk kategóriák voltak a legnépszerűbbek. Az ismert szakemberekből álló zsűri a pályamunkákat a megalapozott tervezés, a kreativitás, a szakszerű megvalósítás, a kitűzött célok elérését jelentő hatásosság és a források célszerű felhasználását jelentő hatékonyság szempontjai alapján értékelte.

Az idei év fődíjasait a Marketing Summit Hungary szakmai grémiuma előtt ismerték el. Szolgáltatói oldalon a Marketing Store Kft. lett az egyik fődíjas, amely ezentúl viselheti „Az Év Ügynöksége 2018” kitüntető címet, megbízói/ügyféloldalon pedig a Billingo lett a fődíjas, amely ezentúl viselheti „Az Év Marketingaktív Vállalkozása 2018” kitüntető címet. Kiosztották az „Az Év Marketing Nagykövete” különdíjat is, amiben  azon szervezet részesült, amely a legtöbb pályázatot nyújtotta be, ezzel is bizonyítva, hogy az elmúlt egy évben, komplex és aktív marketingtevékenységet végzett. Az idén a Kreatív Vonalak Kft. kapta meg az „Év Marketing Nagykövete” elismerést A (fő)díjazottak értékes nyereményekben részesültek, a Magyar Marketing Szövetség kiemelt partnerének, a T-Systems jóvoltából.

A pályázat további gyémántdíjas nevezői az alábbi linken tekinthetőek meg.