A 2023-as Digital Decade 2030 riport alapján Európa számos olyan területen lemaradásban van, amely fontos lenne ahhoz, hogy a kontinens ki tudja használni a digitalizáció hatékonyságnövelő potenciálját, és így egy versenyképesebb európai gazdaság alakulhasson ki. A társadalom digitális alapkészségeinek szintje, az új technológiák integráltsága és a vállalkozások digitális felkészültsége különösen távol van még a kitűzött céloktól. Míg az Európai Bizottság tervei szerint a felnőtt lakosság 80%-ának kellene digitális alapkészségekkel rendelkeznie 2030-ra, jelenleg még csak 68 százalék ez az arány, a vállalkozások tekintetében pedig 77 százalék az elérni kívánt 90 százalékhoz képest. Az új technológiák használata esetében pedig – ahol jelenleg big data esetén 19 százalék, AI kapcsán 11 százalék, cloud tekintetében pedig 45 százalék az arány – szinte elérhetetlennek tűnik a célul tűzött 75 százalék.

A DIGITALEUROPE, Európa vezető szakmai érdekképviseleti szövetsége azért is állított össze egy 20 pontos javaslatcsomagot az Európai Bizottság és a tagállamok kormányzatai felé, hogy támogassa, sőt felgyorsítsa a digitális átállás folyamatát, olykor ambíciózusabb célokat is kitűzve az európai gazdaság elé.

Az öt témakör köré – versenyképesség; fenntarthatóság és egészség; reziliencia, biztonság és innováció; globális Európa; digitális európai társadalom – épített javaslatokat a DIGITALEUROPE az európai digitális gazdaság meghatározó vállalataival és szervezeteivel, köztük az IVSZ-szel együtt dolgozta ki.

“Egy olyan Európát szeretnénk építeni ezekkel a javaslatokkal, ami versenyképes, fenntartható, reziliens és biztonságos. Egy Európát, amelyben a polgárok egészségben élnek, rendelkeznek a munkájuk ellátásához szükséges digitális készségekkel, és amely a világgazdaság többi szereplőjével összeköttetésben működik, és teszi mindezt digitális megoldásokra alapozva. Ez a vízió azonban csak együttműködéssel érhető el, ezért is álltunk be a DIGITALEUROPE mellé, és támogatjuk őket a célok elérésében a magyar digitális átállás felgyorsításáért végzett munkánkkal. Itthon különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a digitális készségek, illetve a gazdaság gerincét adó kkv-k fejlesztésére, valamint az új technológiák gyors integrálására” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.

A kiadványban megfogalmazott javaslatok

A DIGITALEUROPE szerint a versenyképesség növeléséhez szükség van többek között az egységes piac előtt álló korlátok lebontására, amellyel akár 713 milliárd eurós növekedést is el lehetne érni 2029-re. Ehhez mindenképp szükség van a jelenlegi jelentési kötelezettségek terheinek 50%-kal való csökkentésére, illetve arra is, hogy a kkv-kat ösztönözzük az európai határokon kívüli kereskedelemre, amelynek érdekében egy új kkv-stratégia létrehozását is javasolják a kiadvány készítői.

A digitalizáció a fenntarthatósági törekvések és egy egészségesebb Európa elérésének motorja is lehet. Ehhez a DIGITALEUROPE javaslata alapján szükség van egy ún. “twin transition”, zöld és digitális átállást egyaránt támogató alapra, amelyből olyan projektek valósulhatnak meg, melyek a digitális és zöld megoldások közötti szinergiákat kihasználják. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az EU egészségügyi stratégiáját is újragondolják a digitalizáció fókuszba helyezésével, amely az Európai Egészségügyi Adattérre alapozva az egészségügyi adatok hatékonyabb felhasználását is lehetővé tenné.

A kiberbiztonság egyre jelentősebb tényező gazdasági és társadalmi szempontból is, épp ezért a korábbinál is kiemeltebb figyelmet kell fordítani erre a területre. A DIGITALEUROPE azt javasolja, hogy minden jogszabályt kiberbiztonsági szempontok alapján is vizsgáljanak meg illetve mindenképp csökkentse az EU a jelenlegi munkaerőhiányt a kiberbiztonsági szakmában olyan kezdeményezések elindításával, mint a Cyber Skills Academy vagy a Cyber Campus.

A kitűzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy Európa a jelenleginél jobban bekapcsolódjon a világkereskedelmbe is, melyet többek között a transzatlanti kapcsolatok erősítésével érhet el. A kontinensnek vezető szerepet kell betöltenie a globális standardok rendszerének kiépítésében, különös tekintettel az olyan új technológiákra, mint az AI, amelynek felelős használata mindenki érdeke. A beszállítói láncok diverzifikálása szintén fontos feladat, amely az eddiginél ellenállóbbá teheti az európai gazdaságot.

A digitális társadalom továbbépítése, és így a digitális gazdaság növelése elképzelhetetlen az európai polgárok és a kkv-k digitális készségeinek fejlesztése, vagy éppen a szélessávú internetelérés biztosítása nélkül. Ezekhez a célokhoz tudna hozzájárulni többek között a DIGITALEUROPE szerint egy európai szintű, egységes oklevél, amely a munkavállalók által megszerzett készségeket, kompetenciákat tartalmazza (European Skills Passport). Emellett arra is szükség van, hogy a számítógéptudományok a 27 tagország közül ne csupán 14-ben legyenek a tanterv részei, hanem EU-szerte mindenhol, illetve, hogy ne csak az iskolában, hanem Európa összes háztartása számára biztosított legyen a szélessávú internetlefedettség.

Évente 1 milliárd dollárt keres azzal a streaming szolgáltató Netflix, hogy az adatelemzésnek köszönhetően személyre szabott tartalomkínálattal célozza előfizetőit. A Facebook felhasználói 30 milliárd fényképet, videót, szöveges posztot osztanak meg naponta. Az USA-ban már a cégek 92%-a fektet tudatosan az adattudomány (data science) területébe, és 7 millió betölthető pozíció várja az adatok szakértőit. Ez csupán néhány elképesztő szám az adatok világából, mégis jól mutatja, mekkora kincs lett napjainkra az a felfoghatatlan mennyiségű információ, amelyet mi magunk állítunk elő. Becslések szerint 2024-re 150 zettabájt (több mint 150 milliárd terrabájt) adat áll majd rendelkezésre globálisan, vagyis háromszor annyi, mint napjainkban. A big data óriási lehetőséget jelent az emberiség számára, és minden jel arra mutat, hogy még jobban felforgatja majd az életünket.

Közlekedés, klíma, COVID – adatokkal az emberiség jövőjéért

A szórakoztatóipar, a kereskedelem és a kommunikáció mellett az üzleti életben is egyre nagyobb szerepet kap az adattudomány, hiszen mind több vállalat használ data science-alapú döntéshozatali modelleket. A globális trendek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a jövőben a big data nem csupán egy eszköz lesz, hanem maga a termék vagy szolgáltatás, az erre alapuló eszközök és előrejelzések pedig alapvetően változtatják meg mindennapjainkat. Mely területeken várható igazi adatforradalom és hogyan érint ez majd minket? A Braining Hub szakértői összeszedtek néhány előremutató megoldást:

1. Klímaváltozás, környezetvédelem

Habár egyre többen sürgetnek azonnali lépéseket a klímánk védelme érdekében, sokan még napjainkban is szkeptikusok a valós veszélyekkel kapcsolatban. A meteorológia és számos más tudományterület által felhalmozott adatok azonban lehetőséget teremtenek olyan modellek kidolgozására, melyek tényszerűen mutatják a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi mértékét, és pontos előrejelzésekkel segítenek meghatározni a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépéseket.

2. Járványok – MI és modellezés

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a koronavírus-pandémia leküzdése, a jövőben pedig várhatóan még gyakrabban kell majd felvennünk a harcot fel-felbukkanó kórokozókkal. Az elérhető adathalmazokat a gyakorlatban is hasznosító mesterséges intelligencia már most is segít a járványkezelésben, a potenciális fertőzöttek azonosításában, illetve a gyógyszer- és vakcinakutatásokban. A következő években a grafikus adatelemzés nyithat új távlatokat a vírusok legyőzésében: a vizuálisan ábrázolt adatrengeteg olyan összefüggéseket is láttatni enged, melyekre korábban nem is gondoltunk.

3. Önvezető járművek

Évekkel ezelőtt a sci-fi filmek kedvelt szereplői voltak az önvezető autók, a big data azonban ezt az álmot is elérhető közelségbe hozta: a jövő járműve egy érzékelő, tervező és cselekvő számítógép lesz, ami kerekeken gurul és mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket használ. A közlekedési eszközök különböző mértékben veszik majd át a feladatokat az emberektől, például jónéhány modell már most is képes önállóan tolatni, parkolni. Az önvezető rendszerek nem csupán az autó saját szenzoraira támaszkodnak majd, de képesek lesznek a többi járműtől érkező információkat is felhasználni: egyes becslések szerint másodpercenként 1 GB adat keletkezik majd ilyen módon.

4. E-kereskedelem: adatok a felhőben

A rendelkezésre álló adathalmazok egyre kifinomultabb elemzése várhatóan még gyorsabb és személyre szabottabb online szolgáltatásokat és vásárlási élményt nyújt majd nekünk a digitális térben. Ennek a fejlődésnek csak az adatóriások kezelésének nehézségei szabhatnak határt, és itt lépnek a képbe a felhőalapú megoldások: a szolgáltatók egyre nagyobb mennyiségű információt költöztetnek majd virtuális szerverekre, sőt, beköszönt a „multi-cloud” korszak is, vagyis az üzleti igényeknek megfelelően privát és publikus felhőkben is tárolnak majd adatokat a cégek egyszerre.

5. Közbiztonság

A technológia számos területen segítheti a bűnmegelőzést: a nagy mintákon alapuló kriminalisztikai profilozás, a nyilvántartásokban elérhető adatok elemzése most is fontos szerepet kap a nyomozómunkában, azonban a big data és az egyre fejlettebb arcfelismerő rendszerek a jövőben még nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy gyorsan rendőrkézre kerüljenek a bűnelkövetők.

Az adatsuttogók már köztünk járnak

Számos területen és módon alakíthatják tehát a jövőben az életünket az adatok, és azok a szakemberek, akik képesek „szóra bírni” őket. A paletta elég széles: a Data Engineer az információk tárolásával, mozgatásával, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával foglalkozik, a Data Scientist elsősorban az adatok átalakításán és optimalizálásán dolgozik, míg a Business Analyst feladata a kiértékelés és a döntéshozói kezekbe kerülő riportok elkészítése. Habár világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az „adattudósok” iránt, Magyarországon a terület egyelőre gyerekcipőben jár. A Braining Hub őszi fejlesztői felméréséből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány egyelőre nem tartozik a legkeresettebb specializációk közé a hazai szakemberek körében.

 „Az adattudomány területén jó tisztában lenni az AI és gépi tanulás alapjaival, jól ismerni a Python nyelvet, esetleg matematikai vagy mérnöki háttérrel rendelkezni, de a szakmai elvárások mellett számos egyéb készség is szükséges a kapcsolódó pozíciókban. Az erős analitikus képességek és üzleti érzék mellett a problémamegoldó szemlélet, a kíváncsiság és a motiváltság is fontos tulajdonságok. Ez az a terület, ahol – annak ellenére, hogy számokkal foglalkozik – tudni kell feszegetni a határokat és kilépni a komfortzónából. Éppen ezt az adatvezérelt látásmódot, azonnal hasznosítható piaci tudást és a legfrissebb nemzetközi trendeket hozzuk el a haladó szakembereknek a data science tréningünkkel – a határ itt tényleg a csillagos ég   – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A felhasználó számára érdektelen hirdetői tartalom megjelenítése helyett a felhasználó saját választása alapján, aktívan dönthet az adott márka hirdetésének megtekintéséről. Ezért cserébe minden alkalommal, személyre szabott „jutalmat” kap, például hozzáférést szerkesztői tartalmakhoz és e-kereskedelmi ajánlatokhoz. Így tehát a kiadóknak lehetőségük van arra, hogy folyamatosan és aktívan bevonják és jutalmazzák közönségüket. Az Act2Access használatával a kiadók végig maguknál tarthatják az irányítást, saját interaktív reklámokat hozhatnak létre, és meghatározhatják árazási és hirdetés-elfogadási kritériumaikat. Sőt, hirdetőként is eljárhatnak, saját marketing céljaik elérésre érdekében.

Az Act2Access interaktív hirdetései hirdetésblokkolókhoz, prémium tartalomhoz vagy natív hirdetésekhez is használhatók. A hirdetések kiemelkedő márkaismeretet és nagyon magas megtérülést (ROI) biztosítanak, és minden kontaktus során releváns fogyasztói információkat generálnak. A három külön termékcsoport – hirdetésblokkoló (Ad-Block), fizetős tartalom (Premium-Content) és natív hirdetés (Native-Commerce) – egymással kompatibilis és egymást erősítik a kívánt elérés biztosításában, az internetes forgalom megadott helyre történő irányításában. A felhasználók aktív bevonása és hozzájárulása lehetővé teszi a közönség szegmentálását, a regisztrációk, feliratkozások növelését, a konverziós arányok javítását. Sőt, a Big Data alapú saját algoritmusok használatával az Act2Access rendkívül magas szintű személyre szabhatóságot és páratlanul magas ROI-t biztosít.

Andrea Čordaš, a Marquard Media Group igazgató tanácsának tagja elmondta: „A Marquard Media Group célja, hogy innovatív, jól skálázható, adatalapú, nyílt platformmegoldásokat kínáljon a játékok, vásárlás, kiadványok és IT terén. Minden megoldásunk adatgeneráló és márkaközpontú aktivitási rendszerként készül, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy hatékonyan részt vegyenek az értékteremtésben. Fontos innovációs partnerünk, a Zühlke különösen jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy hatékonyan támogassa a Marquard Media Group alaptevékenységéhez köthető, fenntartható és fejleszthető innovációk kialakítását.”

Thorsten Knauf, a Zühlke Engineering GmbH üzletfejlesztési igazgatója hozzátette: „Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Marquard Media Group a Zühlke társaságot választotta stratégiai partneréül az interaktív hirdetési platform fejlesztéséhez. Üzleti innovációra specializálódott szolgáltatóként, a Zühlke új üzleti modellek és új szolgáltatások kialakításában illetve termék-innovációban segíti ügyfeleit – az ötlet felmerülésétől, annak fejlesztésén át a piaci sikerekig vezető teljes folyamat során. Az online hirdetés mára a globális reklámipar vezető szegmensévé vált. A fogyasztók interaktív bevonásának új szintje ígéretes új irányt jelent.”

A Toyota egy új, úgynevezett Gyorsításszabályozó Funkciót mutatott be, amely a hálózatba kapcsolt autókból nyert big data adatfolyam alapján felismeri az atipikus működést, és kontrollálja az autó gyorsulását. A Toyota ez év nyarától Japánban vezeti be új autóiban ezt a funkciót, és kifejleszt egy átalakító megoldást is, amelynek segítségével bizonyos, már forgalomba állított járművekben is működik majd ez a szabályozás.

A Toyota – a gyorsítási funkciók helytelen működése által okozott komoly balesetek elleni erőfeszítései részeként – már 2012-ben bemutatta intelligens távolságjelző radar (ICS) rendszerét. Ez jelenleg világszerte 32 Toyota és Lexus modellben, a gyártó portfoliójának 83 százalékában üzemel. A közelmúltban, 2018-ban pedig a márka egy újítással több, már meglévő modelljében működésbe állított egy, a gázpedál helytelen használatát figyelő egységet. Ez jelenleg 12 Toyota modellben működik. Csakhogy ezek az eszközök és rendszerek csak akkor aktiválódnak, ha érzékelőik akadályt, pl. egy másik járművet vagy falat észlelnek. A Toyota újonnan kifejlesztett rendszere azonban azt célozza, hogy a gyorsítási funkciók helytelen működéséből eredő hibákat az új változat akkor is kontroll alatt tartsa, amikor nem bukkannak fel akadályok a jármű útjában.

A Toyota a fejlesztési szakasz kezdetén olyan baleseteket vizsgált, amelyeket a gázpedál helytelen kezelése okozott, különös tekintettel azokra az esetekre, ahol padlógázzal közlekedtek. Ezen események jellemzőit aztán összevetették a hálózatba kapcsolt autók által szolgáltatott big data elemzésekkel. Kiszűrve azokat az alkalmakat, amikor a vezetők helyesen avatkoztak közbe, és szándékosan dinamikusan gyorsítottak (pl. jobbra fordulásnál vagy átmeneti megállás után), a Toyota képes volt azonosítani és rendszerezni azokat az eseteket, ahol a gyorsító funkció atipikusan működött. Mindezek alapján ki lehetett alakítani azt a beállítást, amely egyéb akadályok hiányában is kontrollálja a gyorsulást.

A helytelen pedálhasználat elemzése

A Toyota úgy véli, hogy a már működő ICS és az új Gyorsításszabályozó Funkció kombinálásával tovább tudja csökkenteni a helytelen pedálhasználatból eredő balesetek számát a parkolóhelyeken és más helyszíneken. Tervei szerint a Toyota aktívan terjeszti majd ezt az új, összetett funkciót, és átadja külső partnereknek, köztük más autógyártóknak is. Japánban egyre kevesebb az emberéletet követelő baleset, ennek ellenére továbbra is évente több mint 3000 ember hal meg az utakon. A Toyota szándéka, hogy hozzájáruljon a közlekedési közösség végső céljához, vagyis a halálos kimenetelű, vagy sérüléssel járó közúti balesetek teljes megszüntetéséhez, ezért három pillérre támaszkodó megközelítést alkalmaz:

1. az autók biztonsági felszereltségének fejlesztése ennek az új funkciónak a bevezetésével és a legfrissebb Toyota Safety Sense csomag használatával;
2. a vezetők képzésének megerősítése, pl. a Support Toyota programon keresztül, amely segíti a biztonsági funkciók és rendszerek működésének és fontosságának megértését; és
3. olyan aktivitásokkal és fejlesztésekkel, amelyeknek célja a közutak környezetének javítása.

A Toyota Safety Sense preventív biztonsági rendszer, amelyet 2015-ben mutattak be. Japán, egyesült államokbeli és európai baleseti adatok vizsgálata alapján három alapfunkciót tartalmaz, hogy segítsen elkerülni a komoly közlekedési balesetek által okozott sérüléseket és károkat: az ütközést megelőző biztonsági rendszert (PCS), a sávelhagyásra figyelmeztető rendszert (LDA) és az automatikus távolságifény-szabályozást (AHB). A Toyota célja a halálos és súlyos sérülésekkel járó közlekedési balesetek teljes kiküszöbölése. E cél érdekében a vállalat folyamatosan fejleszti a Toyota Safety Sense technológiáit. A Toyota 2017 végére szinte az összes, Japánban, az Egyesült Államokban és Európában futó járművébe beépítette a Toyota Safety Sense funkciót. A Toyota 2018-ban mutatta be a továbbfejlesztett, második generációs Toyota Safety Sense csomagot. A szenzorok emelt szintű érzékelő képességeinek köszönhetően, ez már éjszaka is azonosítja a gyalogosokat, nappali fényben pedig az úton átvágó kerékpárosokat is. A Toyota az új sávkövető asszisztens (LTA) bevezetésével tovább gazdagította vezetéstámogató funkcióit is. A februárban piacra kerülő új Yarisban már megjelenik az ütközést megelőző biztonsági rendszer, amely a balra kanyarodás közben megjelenő autók és a jármű kanyarodása közben az úttesten átkelő gyalogosok észlelésének segítségével kiküszöböli az útkereszteződésekben történő baleseteket, vagy mérsékli azok súlyosságát.

A biztonsági csomag további elterjesztésével ma már Japánban 4,3 millió autóban, világszerte pedig 108 ország több mint 16 millió járművében működik a Toyota Safety Sense. Annak érdekében, hogy a halálos kimenetelű és sérüléssel járó baleseteknél a rendszer működése még hatékonyabb legyen, a Toyota továbbfejleszti annak funkcióit. Így a 2017-ben a Lexus LS modellekben bevezetett Lexus Safety System +A rendszer több eleme is bekerül majd a Toyota Safety Sense csomagba. Ilyen a  Vészhelyzeti kormányrásegítés PCS: amikor a rendszer az útra váratlanul kilépő gyalogost észlel, ez a funkció aktív kormányzással segít, hogy a jármű a sávjában maradjon, mégis elkerülje az ütközést.

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai szerint a fiatal (15-24 éves) munkanélküliek aránya 2019 utolsó negyedévében 12,2%-ra (40.000 főre) nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes munkanélküli egynegyede így már ebből a fiatal korcsoportból kerül ki, úgy, hogy a teljes munkanélküliség 12 ezer fővel csökkent 2019-ben az előző évhez képest. Ha ezeket az adatokat összevetjük az IT szektor munkaerőpiaci igényeivel, jól látható, hogy lenne tartalék, amihez a munkaerőhiánnyal küzdő cégek nyúlhatnak.

„A fiatal pályakezdők vagy karrierváltók számára ideális megoldás lehet a programozás, hiszen ezen a területen remek, jól körülhatárolható, kézzelfogható tudást nyújtó képzések érhetők el hazánkban, maga a szakma pedig stabil és kiszámítható karrierutat biztosít azoknak, akik képesek a fejlődésre, folyamatosan aktuális tudással rendelkeznek, és képzik magukat” – hívta fel a figyelmet Kovács Balázs, a Braining Hub IT oktatási központ képzésvezetője.

A JAVA a kezdő programozók kedvence

A programozási nyelvek nemzetközi népszerűségi listáját már hosszú ideje a JAVA vezeti, mely 2020 januárjában is tartja első helyét a toplistán. Ez nem véletlen, hiszen viszonylag könnyű elsajátítani, és nagyvállalati környezetben nagyon elterjedt, a leggyakrabban használt nyelv. Ahogy a cégek, vállalatok digitalizációja halad, egyre több alkalmazást, szoftvert használnak webes felületen, a JAVA programozási nyelv pedig kiválóan alkalmas a webes felületek fejlesztésére. A HAYS HUNGARY személyzeti tanácsadó cég szerint pedig egy junior JAVA fejlesztő átlagfizetése elérte a bruttó 650 ezer forintot a tavalyi évben, így ez a programozási nyelv mindenképpen az egyik leginkább ajánlott azoknak, akik informatikai pályára készülnek.

A JavaScript szintén olyan kódnyelv, aminek alapjai kiválóan elsajátíthatók, egy célzott gyorstalpaló programozó kurzus keretében. A webes alkalmazásfejlesztésben pedig egyre több helyen tör előre, így szintén kiváló munkalehetőséget biztosít, azoknak, akik ebben képzik magukat.

Ha Big Data vagy mesterséges intelligencia, akkor Python!

Az adattudomány (data science), illetve a mesterséges intelligencia a jelen és várhatóan a közeljövő legfontosabb technológiái közé fognak tartozni, így jelentős munkaerőpiaci keresletre számíthatnak azok, akik ezekben a szegmensekben hasznosítható tudással rendelkeznek.

„A mérvadó nemzetközi rangsorokból jól kiolvasható, hogy a Python elterjedtsége egyre növekszik, így mindenképpen az egyik olyan programozási nyelv 2020-ban, amelyben érdemes fejlődniük a fejlesztőknek. Az adat az új olaj, és ez nem fog változni 2020-ban sem, a mesterséges intelligencia pedig rohamosan fejlődik, és számos területen képes a vállalatok hatékonyságát növelni. A Python nyelv viszonylag könnyen tanulható, és szerepe mind az adattudomány, mind a mesterséges intelligencia terén megkerülhetetlen” – fűzte hozzá Kovács Balázs.

Valószínűleg az idei év egyik nagy slágere lesz az a magyar piacon elérhető új, különleges konstrukciójú képzés is, amelynek keretében kilenc hónap alatt a kurzus résztvevői junior webfejlesztővé válhatnak, ráadásul mindez 50 ezer forintjukba kerül azoknak, akik jól teljesítenek. A képzés 3 hónapos elméleti oktatással kezdődik, melyet 6 hónapos gyakorlati program követ, ahol éles munkák keretében fejleszthetik tudásukat a hallgatók. A gyakornoki idő alatt a diákok ösztöndíjban részesülnek, melyből szinte az utolsó fillérig visszakapják a tandíjat.

^[1] https://www.hays.hu/documents/63283/0/Hays_Salary_Guide_HU_2019_c.pdf

[2] https://www.cepis.org/media/CEPISe-CFBackgrounder1.pdf

A két vezető japán vállalat, amely nemrégiben az elektromos autózást forradalmasító prizmatikus és szilárd test akkumulátorok fejlesztésére alapított vegyes vállalatot, a napokban aláírta azokat a megállapodásokat, amelyek eredményeként megalapíthatják városfejlesztéssel foglalkozó, új vegyesvállalatukat is.

A két vállalat a Toyota által szorgalmazott mobilitási kezdeményezéseket a Panasonic életmódfejlesztő kezdeményezéseivel kívánja összefűzni. Az együttműködés érdekében vegyesvállalatot hoznak létre, hogy a városok számára új értéket teremtsenek. Hatalmas előrelépést jelenthet a fenntartható városok jövője szempontjából a Panasonic és a Toyota újabb együttműködése. A két saját területén vezető japán vállalat arra törekszik, hogy a városfejlesztésen keresztül ne csupán növekedést és előrelépést érjenek el, de az emberek életminőségét is javítsák.

A partnerek gyors fejlődésre számítanak ebben az üzletágban, egyrészt a háztartási kisgépek és nagy berendezések piacán megjelenő IoT (dolgok internete) technológiák, másrészt a mobilitás terén tapasztalt olyan evolúciós változások miatt, mint a CASE (csatlakoztatott, autonóm, megosztott, elektromos) vagy a MaaS (mobilitási szolgáltatások), amelyek a személyautók, közösségi közlekedési eszközök és egyéb közlekedési megoldások számítástechnikai alapon történő összekapcsolása révén biztosítanak újszerű mobilitási szolgáltatásokat. Az ingatlanpiacon – ahol a várakozások szerint egyre intenzívebb versenyre lehet számítani – a két vállalat ingatlanfejlesztési üzletágaik integrálása révén igyekszik megerősíteni vállalkozásai alapját.

„A jövőben a hardveren túl a technológiával támogatott, magasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása is egyre fontosabb szerephez jut az ügyfelek és a helyi közösség számára értéket teremtő városgazdálkodásban” – avat be Kazuhiro Tsuga, a Panasonic elnöke. „A Toyota mindig is élen járt a mobilitás terén, a Panasonic pedig hosszú ideje szolgálja ki az emberek életmód jellegű szükségleteit. A két vállalat a maga erősségeit egyesítve igyekszik új értékekkel gyarapítani a mindennapi életet. Az új együttműködés keretében a Panasonic nem kisebb feladatot tűz ki maga elé, mint hogy tovább tökéletesítse városfejlesztő tevékenységét és minden egyes ügyfél számára ‘ideális életmód-megoldásokat’ biztosítson.”

„Mostantól információáramlás köti össze az emberek mindennapi életét támogató összes tárgyat és szolgáltatást, köszönhetően a CASE kifejlesztésének” – mutat rá Akio Toyoda, a Toyota elnöke. „Minden eddiginél fontosabb, hogy mindezt közösségi és társadalmi szempontból (más szóval a hálózatba kapcsolt városok koncepcióját követve) szemléljük, és ez magában foglalja a gépjárműveket is. Hogy ezt megvalósíthassuk, meggyőződésem szerint elengedhetetlen, hogy barátokkal és szövetségesekkel működjünk együtt, párbeszédet folytatva a jövőre vonatkozó elképzeléseinkről. Személyes küldetésemnek tekintem, hogy a mind jobb teljesítményre való törekvés szellemében újfajta életmódot valósítsunk meg, egymás mellé állítva a jármű- és csatlakoztatási iparágakban tevékenykedő Toyota, illetve a háztartási berendezések, akkumulátorok, valamint IoT-üzletágak terén eredményes Panasonic képességeit és tudását. Így a két vállalat ingatlanpiaci üzletágaiból kiindulva együttes erővel tesszük még versenyképesebbé tevékenységeinket.”

A városfejlesztés terén a Panasonic (számos partnervállalatával közösen) élen járt annak a fenntartható okosváros (SST) városfejlesztési modellnek a kidolgozásában, amely Japánban és nemzetközi szinten egyaránt komoly elismerésben részesült mint az élvonalbeli városfejlesztés sikeres példája. Ezzel párhuzamosan a Toyota egy „mobilitási szolgáltatási platform” (MSPF) kidolgozásán fáradozott, amely a csatlakoztatott autók folytonos fejlesztésével együtt létrehozhat egy mindenki számára elérhető, korlátok nélküli, biztonságos és kényelmes mobilitású társadalmat, valamint elősegítheti az ügyfeleknek és a társadalomnak egyaránt javára váló Big Data kezdeményezések megvalósítását. Ezen túlmenően a Toyota számos japán és nemzetközi vállalattal együttműködve dolgozik új mobilitási szolgáltatások létrehozásán. A vegyesvállalat megalapításával a két cég – a Panasonic tudását és digitális életmód-technológiáit, illetve a Toyota mobilitási szakértelmét kiaknázva – kölcsönösen hozzájárul a vonzóbb városok létrejöttéhez.

A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Datához és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza, és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Datából táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.

Az adatvédelem az MI és IoT technológiákon alapuló üzleti modellek szerves részeként, az úgynevezett privacy by design elve mentén transzformálja a vállalkozások működését. Mivel az MI algoritmusok a környezetükben lévő adatok érzékelésével dolgoznak, melyek hatására autonóm cselekvésre képesek, ezért az adatvédelmi és biztonsági intézkedések a folyamat felépítése és működtetése során elengedhetetlenek.

„Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, melyeknek a tagállami szinten való leképződése már megfigyelhető. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja, illetve az IoT-eszközök algoritmikus alapú önálló működése esetén a szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősségi rendszerek átdolgozása. Az elektronikus marketingszabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.

„Dinamikusan fejlődő új adatvezérelt üzleti modellek megjelenése láthatóan komoly jogi kihívásokat jelent. A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Az MI alapú üzleti modellek bevezetését ezért minden esetben a fenti feltételeket és jogszabályi elvárásokat is szűrő jogi átvilágítással érdemes kezdeni, és az együttműködő partnereket is ennek megfelelően kell megválasztani. Szakítva a hagyományos megközelítéssel, a reaktív jogi megoldásokat felváltó, újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség, amely a jogászoktól is magasabb szintű technológiai tudást és tájékozottságot vár el” – tette hozzá dr. Bánczi Lea.

Az adatkezelés és -elemzés terén betöltött pozíciójának biztosítása érdekében a Bisnode felvásárolta a Swan Insights vállalatot, és megerősítette big data elemző képességét.

A Bisnode, a vezető európai adatfeldolgozó és -elemző vállalat a brüsszeli központú Swan Insights SA/NV cég felvásárlásával a csoport nagy adatmennyiség elemzésére alkalmas kapacitását erősíti – írja cég közleménye. A Swan Insights különböző díjakkal is elismert, fiatal innovatív cég, amely újgenerációs üzleti információs megoldásokat kínál Belgiumban, Luxemburgban, Németországban és az Egyesült Királyságban.

„A Swan Insights felvásárlásával a Bisnode a gyorsan fejlődő piac igényeinek megfelelő termékeket és megoldásokat fejleszthet a jövőben az adatfeldolgozásra irányuló tudományág legfejlettebb technológiáinak beépítésével. A Swan komoly szakértelemmel rendelkezik az üzleti előrejelző analitika és az adatgyűjtés terén. A vállalat emellett egy olyan hatékony kutatás-fejlesztési kultúrát is kialakított, amelyben adatszakértők és üzletfejlesztők alkotják az innovációs folyamat központi hajtóerejét. A bővülés hozzájárul a Bisnode stratégiai átalakulásához, és még több értéket biztosít a cég helyi és globális ügyfelei számára” – mondja Magnus Silfverberg, a Bisnode-csoport vezérigazgatója (a képen).

„A Swan számára a természetes fejlődés része, hogy csatlakozzon egy olyan nagy múltú, nemzetközi csoporthoz, mint a Bisnode. Olyan technológiákat és módszertanokat fejlesztünk, amelyek tökéletesen illeszkednek a Bisnode stratégiai célkitűzéseihez” – teszi hozzá Laurent Kinet, a Swan Insights társalapítója és ügyvezető igazgatója.

A Swan Insights felvásárlása a Bisnode-csoport nagymennyiségű adatfeldolgozáshoz kapcsolódó fő stratégiai kezdeményezésének része, amely célja a magas szintű analitikai kapacitás globális méretekben történő alkalmazása.

Hogyan látja a marketingautomatizálás jelenlegi helyzetét a régióban és Magyarországon?

Számos digitális transzformációt célzó projekt indult el ebben az évben a különböző iparágakban, és még több van tervezési stádiumban. A szervezetek nagy részénél, ha nem is tudatosan, de felmerült már az igény a különböző ügyféladatok és információs csatornák (hagyományos média, online hirdetések, közösségi média, ügyfélszolgálat, CRM rendszerek) adatainak egységesítésére és közös platformra hozására. Ennek ellenére nagyon kevés vállalat esetében sikerült eddig a valódi, teljes körű és valós idejű ügyfélképet kialakítani.

Mely cégek járnak az élen ezen a területen?

Élen a „digitális bennszülöttnek” számító e-kereskedelmi cégek járnak, de a szofisztikáltabb és teljes, end-2-end megoldások első bevezetését a nemzetközi, a projekteket sok esetben már külföldön elindító szervezetektől (például nemzetközi kereskedelmi láncok, telekommunikációs cégek) várhatjuk. Hozzá kell tenni azonban, hogy még a nagyobb vállalatok is sokszor részterületeket lefedő, „sziget megoldások” bevezetésével és ezek hosszan tartó és kockázatos integrációjával küzdenek. Az igazi áttörést az üzleti területek (marketing, értékesítés, stratégiai menedzsment) által indított és vezérelt integrált megoldások megjelenésétől várhatjuk.

Mennyiben eltérő a nagy-, illetve kisebb vállalatok helyzete?

Magyarországon talán a telekommunikációs cégek járnak az élen az adattárház és Big Data alapú, teljes ügyfélképet kezelő rendszerek létrehozása terén, de még számukra is kihívás az egyes részterületek már említett integrációja. A kisebb vállalatok sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak a felhő alapú, agilisabb rendszerek iránt, viszont ezek működését többek közt az integrációra kevésbé képes egyedi fejlesztések nehezítik meg.

Az SAP mennyire ismert arról az oldaláról, hogy marketingmegoldásokat is nyújt, vagy mennyire van beragadva a vállalatirányítási rendszer-szállító szerepkörbe? Hogyan kívánják megismertetni az új lehetőségeket a régi és új ügyfeleikkel?

Az SAP a múltban elsősorban a robosztus háttér- és vállalatirányítási rendszerek szállítójaként vált ismertté. A marketing és értékesítési szervezetek és vezetők számára újdonságnak számít, hogy vállalatunk már nekik is kínál nagy rugalmasságú és iparági vezető megoldásokat. Bizonyos szempontból egy új szervezetet, márkát és szolgáltatási csomagot vezetünk be a piacra az akár felhő alapú, agilis és külső forrásokat (például a Google és a Facebook) is integráló megoldásokkal, amelyek eddig nem voltak jellemzőek szoftvercégünkre. Az SAP Hybris eszközeivel és tudatos fejlesztési stratégiánkkal olyan egyedülálló eszközkészletet és szolgáltatásokat tudunk a piacnak biztosítani, amelyek eddig csak a marketing és média területeinek hagyományos szereplőire (Facebook, Google, AdExchange szolgáltatók, nemzetközi médiaügynökségek) voltak jellemzők. Mindez együtt az SAP adattárolási, adatkezelési, elemző és algoritmikus hátterével újabb izgalmas lehetőségeket kínál ügyfeleinknek.

Az SAP Hybris milyen jellegű megoldásokat tud nyújtani, vannak-e jó esettanulmányok?

Az SAP Hybris szoftverek jelenlegi portfóliója felöleli az ügyfelekkel történő kapcsolatok teljes skáláját, a kereskedelmi, portál megoldásoktól a marketing eszközkészleten át egészen a CRM és ügyfélszolgálati szoftverekig. A terület az SAP fejlesztési stratégiájának az egyik fókuszterülete, ahol folyamatosan újabb és újabb, az egységes platformra épülő, szabadon integrálható megoldások jelennek meg, mint például az AdExchange kezelés, IoT alkalmazások és fejlett profilozási, szegmentációs és tartalomajánló elemek.
Világszerte számos sikertörténetről tudunk beszámolni a legkülönfélébb iparágakból, akár az FMCG szektort (Red Bull, Nespresso), a háztartási gépeket (Electrolux), a sport és szórakoztatás területét (NHL), a közműveket (Stadtwerke Münster), a kereskedelmet (Spar, Lidl) vagy a közlekedést (Lufthansa) vizsgáljuk. Az egyes referenciákról az érdeklődők a http://hybris.com/en/customers oldalon olvashatnak.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője immáron harmadik éve foglalja össze azokat a trendeket, amelyek meghatározzák s marketing és kommunikáció irányait a következő évekre.

Miközben 2016-ban számos már tavaly is említett trend érvényesül majd (viselhető kütyük, Internet of Things, a virtualitás és a vizualitás erősödése stb.), most 10 új gondolatkörre hívom fel a marketing szakma figyelmét. Ezek közös nevezője, hogy újragondolásra és újragombolásra invitálnak mind az alapok (célcsoport és eszközök) mind a kommunikációs megoldások (PR, kapcsolati marketing, real time marketing) és a büdzsé prioritások meghatározása során.

Breaking: a tartalommarketinget ledönti trónjáról a marketing automatizáció.

1. Vissza az alapokhoz – avagy biztos célcsoport, egységes márka

Ma már a televíziós hirdetések 83%-ánál kapcsolnak át, az USA-ban több mint 40 millióan használnak reklámblokkoló szolgáltatásokat, amelyek használata ott az elmúlt évben több mint 48%-kal, a világban pedig 41%-kal nőtt a Pagefair és az Adobe 2015-ös kutatása szerint. A környező országokhoz képest hazánkban messze a legmagasabb a reklámblokkolási penetráció, már 23%, a világban is a felső harmadban foglalunk helyet. Azaz egy televíziós reach (elérés) vagy online impression (megjelenés) gyakran csak papíron él. A reklámblokkoláson túl iparági becslések szerint minden második megjelenés nem is valós, a kutatások szerint csak technikailag jelennek meg a hirdetések, de senki nem látja azokat, ha mégis, akkor pedig gyakran csaló felületeken.

A piackutatásokra fordított összegek csökkenése, a média fragmentálódása, a változó médiahasználati szokások, a célcsoportok nehezebb elérése az intuitív marketing felértékelődését hozták, Időről-időre azonban szükség van arra, hogy egy márka ismét alapjaiban gondolja át, hogy kik tartoznak hozzá, kiket célozzon meg, és hogy hol találja meg őket, így a kutatásoknak ismét fel kell majd értékelődni, illetve a hirdetések relevanciáját, tartalmi értékét is emelni kell majd.

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy a márkák küzdenek a fogyasztók kegyeiért. Az igazán kreatív márkák azonban úgy is megoldhatják a célcsoport azonosítását, illetve a meglévő fogyasztók közül az igazi hangadók megtalálását, hogy a célcsoport találjon vissza a márkához és ne fordítva. Ha a „valódi márkabarátokat” akarjuk megtalálni, akkor más taktikát is lehet választani. Ilyen az ún. „státusz teszt” intézménye, amikor meglévő vagy potenciális fogyasztók aspirálnak a márkánk kegyéért. Olyan feladványokat kell adni nekik, ahol bizonyíthatják elkötelezettségüket, hűségüket. Minél nehezebb a teszt, annál komolyabb a kötődés vagy lehetséges kötődés márka és fogyasztója között. Ismét hódíthatnak korábban nem eléggé kiaknázott trendek is, mint a co-creation, és új erőre kaphat a crowdsourcing. Ezek nagy márkafegyverek lehetnének.

A külső önvizsgálattal párhuzamosan érdemes a belső vállalati- és marketing kultúrát is átgondolni.

Új fogalom is születik, a „design gondolkodás”. A márkák működtetőinek újra kell tudni rajzolni a fogyasztói tapasztalatok, az üzleti- és marketing folyamatok rendszerét.

2. A csatorna- és üzenet nüanszokon, illetve ezek párosításain kell dolgozni

Ha megerősítettük célcsoportunkat, akkor a következő lépés olyan befogadói szituációk megtalálása vagy megteremtése, ahol nagyon nagy eséllyel lehet fogékony fogyasztókat találni. Új csatornákat kell találni vagy létrehozni, vagy meglévő csatornákat kell újként felfedezni és kreatívan kihasználni. Jó példa a Pimkie divatmárka, amely egy antwerpeni szállodában alakított ki a helyi időjáráshoz igazodó ruhákat árusító Pimkie divatboltot, ahol kijelentkezéskor lehetett fizetni, és ahol a személyzetet felkészítették mérettel és választékkal kapcsolatos kérdésekre. A Stockpiling.com szupermarketekben kezdett értékesíteni részvény vouchereket, amelyeket aztán ajándékba lehet adni. Érdemes átgondolni, hogy a márkánk milyen eredeti csatornát találhat a maga számára.

Ha a tinikhez szólunk, akkor a Snapchat, az Instagram és a YouTube ma már elkerülhetetlen, (és általában véve is a videó üzenetek sokkal hangsúlyosabb lesznek, és új formátumok jelennek meg, mint például a 360 fokos videó, ennek részleteit ld. a 10. trend leírásában). Tartalmainkat a csatornához is kell igazítani. Az ArvaliCom 2015-ös kutatása szerint már Magyarországon is 30% feletti a tinédzserek Snapchat használata, ami így lassan kikerülhetetlenné válik. Miközben az USA-ban már megjelentek az első úttörők, addig itthon még nem is hallottunk Snapchat kampányról. Az Instagram hirdetések 2016-ban valószínűleg hódítanak, és a Snapchaten is vannak már hirdetési és egyéb branding lehetőségek. (Egyelőre a Snapchat hirdetéseit még csak a legnagyobb márkák használják.)

3. Adatművészet – használjuk végre az adatokat!

A Facebook és a Twitter után már a Google Adwords is lehetővé teszi, hogy meglévő e-mail lista alapján meghatározott személyeket meghatározott reklámokkal érjünk el, a Pinteresten pedig megjelentek az animált és a megvehető pinek, azaz tovább erősödött az a lehetőség, hogy meghatározott befogadói stádiumban különböző releváns üzenetekkel érjünk el különböző fogyasztókat. Mindez növeli az adatbázisépítés, és az adatok használatának, összekapcsolásának jelentőségét is, és erősíti a marketing automatizációt, felértékeli az adatbányász tudást és a munkaigényes perszonalizált kommunikációs mechanizmusokat.
Nem elég a marketing automatizáció, a Big Data, újra kell szegmentálni, targetálni, perszonalizálni és automatizálni. Akár egy szupermarket, akár egy webáruház szempontjából most már arra lenne érdemes figyelni, hogy mit kezdjünk azzal a hatalmas adatmennyiséggel, ami termelődik, miképp kommunikáljunk máshogy a passzív vevőkkel, a ritka vevőkkel, hogy érjünk el magasabb keresztvásárlást, lojalitást, vagy használjuk a márkanagyköveteket. Ez utóbbihoz már szoftveres segítségünk is akad.

A mérésnek is változnia kell. A like, engagement, ismertségi indikátorok már nem elegendőek. Azt kell vizsgálni, hogy a kategórián és versenytársakon belül hol foglal helyet a márka a fogyasztók percepciós rendszerében. Sőt, akár kategóriákon átívelően is.

A marketingvezetők prioritáslistáján a marketing automatizáció 2016-ra ledönti trónjáról a korábban túlhájpolt tartalommarketinget, mivel ez mérhetőbben és hatásosabban javíthatja az értékesítést közvetlenül befolyásoló folyamatokat. A Smartinsights kutatásaalapján 2016-ra helyet cserélt a két megoldás a marketingvezetők preferenciatérképén. Ismét új pozíció is születik, a marketingtechnológiai vezetőé, aki rendet vág a marketingcélok és az azokat támogató technológiák között.

Ahogy a digitális média mellett a televízió is egyre jobban internet alapúvá válik, úgy alakul a programmatic vásárlás (és már a programmatic video is) új hirdetői fegyverré.

A Procter & Gamble tavaly hozta nyilvánosságra, hogy büdzséje 75%-át már programmatic buying-ra költi a hagyományos hirdetési megoldások dominanciáját maga mögött hagyva. Márpedig a Proctert sokan szokták követni…

4. A relationship marketing összefonódik a real time, helyzetfüggő kommunikációval

„Product addiction can be a very beautiful thing”, azaz „a termékfüggőség gyönyörű lehet” állítja a Sephora kozmetikai márka, amely legelkötelezettebb fogyasztóinak szokásai és elképzelései alapján rendszeresen személyre szóló termékajánlatokat tesz, mindezt pontgyűjtéssel és ingyenes termékmintákkal összekötve.

Miközben sokat beszélünk tartalommarketingről, keveset arról, hogy tulajdonképpen a tartalommarketing alapvetően a kapcsolati marketing eszköze, azt támogatja. Mindkét fogalom definíciójában szerepel, hogy zökkenőmentes és pozitív ügyfélélményt hozzunk létre, ami minden stádiumban elérhetővé teszi a fogyasztó által igényelt információkat, ami előbb-utóbb vásárláshoz vezet. A relationship marketing azonban tágabb fogalom, ez köti össze a szöveges és vizuális tartalmakat és az „élő” közösségeket. Ha nincs kapcsolat, egy jó tartalom se ér semmit.

Mindez a real time marketinggel, a helyzetfüggő megoldásokkal összefonódva új dimenziókat kínál. A kérdés most már az lesz, hogy a legkülönbözőbb fogyasztói fázisokban, helyzetekben, helyszíneken éppen milyen üzenetre és kapcsolatra van szükség. Egy italmárka egészen más célcsoportokat tud elérni egy techno klubban, mint egy elegáns étteremben, megteheti, hogy megfelelő márka- és/vagy értékesítéstámogató üzenetet juttasson el helyzetfüggő mobil megoldásokkal a legkülönfélébb helyszíneken, vagy akár egy jelentősebb eseményhez kapcsolódóan gyorsan és kreatívan reagáljon fogyasztók közösségi média kommunikációjára.

A márkáknak fel kell mérni a fogyasztói érintkezési pontokat, és tudatosan végigvinni a kapcsolatépítés folyamatát. Ha jól van felépítve az adatbázis, akkor megfelelő fogyasztói klasztereket képezve teljesen személyre szabottan lehet kapcsolatot építeni. Ez persze munkaigényes feladat lesz, és valószínűleg fókuszált célokkal és célzással használják majd a márkák, mert folyamatos és kiterjedt használata meghaladná erejüket. A személyre szabott ajánlatokra épülő, helyzetfüggő szolgáltatást nyújtó, beacon technológiával támogatott alkalmazások generálta eladások a 2015-ös 4 milliárd USD-ről várhatóan 2016-ra 44 milliárdra nőnek az USA-ban a BI Intelligence felmérése szerint.

A kapcsolati marketinget érintve felvetődik az a kérdés is, hogy egyes szervezetek átgondolják a fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez való viszonyuk alapkérdéseit. Például a bizalomra és a kapcsolatra épülő bankok miért nem értékelik a lojalitást? Miért nincs lojalitás programjuk? Egy olyan ügyfél, aki már 20 éve termeli számukra a profitot, és még feltehetően a következő 20 évben is ügyfelük lesz, miért nem ér többet, mint egy olyan, akit épp sok pénzért szerzett meg egy költséges reklámkampány során? A kapcsolatépítési hiányosságokat a fogyasztók is fel fogják ismerni, és ha hozzájuk nem lojálisak, akkor ők sem lesznek azok…

Az FMCG cégek vajon miért nem lépnek ki a „reklám-promóció-esetleg némi PR” Bermuda-háromszögéből, és miért nem akarnak a márka és fogyasztó között valódi kapcsolatokat kialakítani? Előbb-utóbb rájönnek majd, hogy igazi „kapcsolat” nélkül csak tranzakcionális kapcsolat van, ami gyorsan változhat. Nagyon gyorsan. Vannak már olyan márkák, amelyek kiűzték a szótárukból a lojalitás fogalmát, és azt állítják, hogy nekik minden nap meg kell küzdeniük a fogyasztókért. Ez egyrészt racionális álláspont, ha onnan közelítjük meg, hogy a fogyasztók gyorsan váltanak, ezért minden nap olyan márkaajánlatot kell adni, hogy más márka meg se forduljon a fejükben. Másrészt, ha lemondunk a márka és a márkaépítés erejéről, amikor a fogyasztók többségében esetleg fel sem merülne, hogy mást válasszon, akkor ez a megközelítés rögtön falssá válik, hiszen a rövid táv oltárán lemondunk a hosszú távú márkaépítésről is. A rövid táv-hosszú táv dilemmája egyre erősödő üzleti kihívás lesz minden márkának. A csak rövid távban gondolkodni tudás gyors sikerekkel kecsegtethet, de az előnyök hosszú távú márkastratégia nélkül könnyen elillanhatnak.

A kapcsolatépítés során pedig ismét előtérbe kerül, hogy a felhasználók által generált és a márka által előállított tartalmak szervesebb egységet kell, hogy képezzenek, a márkák úgymond „mindenki tulajdonába kerülnek”.

A Sephora-modell egyszerű? Az. Sokan csinálják így? Nem. Hajrá, még lehet az élen járni.

5. A márka érzelmi IQ erősítése, biztonság és komfortérzet sugárzása

Egy olyan világban, ami terrorról, háborúkról szól és extrém gyilkosságoktól hemzseg, a biztonság- és a komfortérzet erősítése szimpátiát teremt. Miközben az Edelman 2016-os Bizalmi Barométere alapján a politikába vetett hit továbbra is alacsony szinten áll (43%), a vállalatok (és a vállalatvezetők) iránti bizalom nőtt (48-ról 53%-ra).

A fogyasztók a jó és az értékes megmutatását a vállalatoktól és márkáktól várják. A megbízhatóság és a transzparencia alapvető elvárás lesz a márkák felé. Az Edelman kutatás szerint egy hozzánk hasonló személy véleményét már hitelesebbnek találjuk egy akadémikusénál is. Így előtérbe kerülnek a közvetlen hangot megütő márkák, és a „közülünk való” márkanagykövetek. E rég kiaknázatlan lehetőségre talán végre felfigyelnek majd a márkák.

A termékközpontú információk libidógyilkosak lesznek. Egyre inkább az értékek köré szerveződő kommunikációt hajlandóak befogadni a fogyasztók. Pozitív attitűd, izgalom, bevonzás, elköteleződés, ezeket kell tudni kiváltani. Nem csak sugározni kell a fogyasztók felé a melegséget, kedvességet, barátságosságot, transzparenciát, empátiát, hanem ilyennek is kell lenni. Valóban ilyennek. Egy másik tanulmány szerint a világ fogyasztóinak 64%-a gondolja, hogy a vállalatok csak az eladások fokozása miatt tesznek jót. Őket csak őszinteséggel, valódi pozitív attitűddel lehet meggyőzni. Lehetséges ez egy olyan világban, ami még mindig a negyedéves tőzsdei eredmények kör szerveződik? Lehet, hogy illúzió, de próbálkozni érdemes, és kell is, hátha ez is segíti a tőzsdei számokat.

6. Totális kommunikáció

Miközben az integrált kommunikáció évtizedes fogalom, mindmáig komoly silókban működnek a nagyvállalatok. Az USA-ban a Smartinsights elemzése szerint a vállalatok 36%-ánál még mindig nincs egységes marketingcsapat, és csak 7%-nal van (a többi már dolgozik rajta valamilyen szinten), miközben már felnőtt egy generáció, amely fejében sem fogyasztóként, sem marketingesként nem léteznek már ilyen határok. A vállalati struktúrák mégis megteremtik ezeket.

A digitális, marketing és PR területeknek, az integrált kommunikációnak a fejekben és szervezetileg is egy fedél alatt kell történnie. Ez persze nem egyszerű, mert miközben ennek már alapnak kellene lennie, a nyakunkon a content marketing és a real time marketing, ezek összeolvadása, amely tovább nehezítik ezt a folyamatot, hiszen még ezeket sem emésztették meg sem a nagy, sem a kisebb szervezetek, sem az ügynökségek nagy része.

A nagy ügynökségek azonban rugalmas működéssel, az ügynökségi csoportokon belüli okos szervezeti átalakításokkal, cégeken keresztül nyúló csapatokkal, a kis ügynökségek pedig holisztikusan gondolkodni képes csapatokkal ahol 2-3 tehetséges kreatív és végrehajtói vénával is rendelkező munkatárs található, piacot nyerhetnek a bonyolult szervezetekkel szemben.

7. Itt a totális hírterjesztés – semmi nem halott, amit mondanak a PR-ról, sőt!

Korántsem halottak a sajtóközlemények és a sajtóesemények sem, de egyre fontosabb lesz az azt küldő személye, hitelessége, az eddig is fontos kapcsolatok jelentősége. Ha nem ismerik, az újságírók jó esetben rá fognak keresni arra, aki küldte számukra az adott közleményt, háttéranyagot. Az egyre kevesebb rendelkezésükre álló idő alatt ez alapján is szelektálni fognak, mivel a hitelesség számukra is fontos. Miképp az újságírói márkák is egyre fontosabbak, mert egyre kevesebb emberre vagyunk hajlandóak odafigyelni, így a PR-osok brandje is egyre fontosabb lesz.

A média azonban nem elég. A híreket ki kell terjeszteni, fel kell erősíteni. Ehhez ki kell bővíteni a hagyományos média PR eszköztárát, át kell látni, hogy a közösségi médiában, a blogoszférában kikhez érdemes eljutni. Ez lehet egy önszerveződő Facebook csoport, vagy akár egy tumblr közösség vagy egy video blogger, azaz vlogger. Nem elég már az újságírókkal kapcsolatot tartani, sokkal szélesebb lett a hírek terjesztésének közege, nyakunkon a totális hírterjesztés. Az organikus vagy „rásegített” megoldások mellett jó PPC stratégiával, célzással is elő lehet mozdítani a saját tartalmak térhódítását és akár vírussá alakítását.

A reklámelutasítás és a reklámblokkoló szolgáltatások miatt is egyre fontosabb lesz a hagyományos és a social PR. A nem celeb véleményformálók megtalálása és a celeb kommunikáció is felértékelődik majd. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy a fogyasztói nagyköveteket meg kell találni és a PR és a marketing hadrendjébe kell állítani. Mégis alig látható valódi stratégia erre. Különböző kutatások egyöntetűen állítják, folyamatosan nő, és tovább nőtt azok száma, akik mások véleménye alapján hajlandóak fogyasztói döntést hozni, arányuk kutatástól függően ma már 75-95% között található. Vajon ismerjük őket?

8. A Social search és a digitális asszisztensek újrarajzolják az információhoz jutás térképét

A hagyományos keresők folyamatosan erősödnek, és nem csak a Google, hanem a Bing és a Yahoo sem elveszett gyermek. De mindeközben észrevétlenül felnő egy új generáció és egyben új kereső generáció is, amikor a felhasználók már beszélgetéshez közeli vagy akár hangalapú utasításokat adhatnak az emberihez hasonlító interfészeken keresztül, és akár releváns válaszokat is kaphatnak (Siri, Google Now, Cortana). A kérdés felvetődik, lehet-e optimalizálni weboldalunkat a digitális asszisztensekre is? A Cortana például a saját gépeken és több keresőben is keres, míg a Google a felhasználó korábbi keresései és online szokásai alapján is optimalizál. Ezen szolgáltatások célja, hogy azonnali és releváns válaszokat adjon, és ne pár soros leírások alapján kelljen bogarásznia a felhasználónak sok-sok tartalom között.

Tartalomoldalról minderre a reakció? Míg korábban a kérdés-felelet típusú egyszerű tartalmak megfelelőek voltak, ma már sokkal inkább niche tartalmakat kell előállítani. Ezekre a digitális asszisztensek nagyobb eséllyel találnak tartalmakat, mint a hagyományos keresők.

Már a Wikipedia is megérezte a Google Knowledge Graph erejét, a Google már nem csak keresési találatokat, hanem válaszokat is ad azáltal, hogy tényeket, embereket, helyszíneket és dolgokat köt össze, A Wikipedia látogatottságának visszaesését sokan a Google-nak tulajdonítják, mivel a kívánt tudás megszerzése adott esetben gyorsabban történhet a Google segítségével. Ha a Wikipedia elég erős márka marad, és látogatói forrását szélesíteni tudja, akkor van esélye a túlélésre, egyéb esetben hosszabb távon könnyen elenyészhet.

Ha ez a trend folytatódik, és valóban kialakul az azonnali kérdések és válaszok világa, akkor a keresőoptimalizálás világa elhalványul, vagy akár el is tűnik, és a digitális láthatóság új formái jönnek létre. A keresők megmaradnak, de a találatokat egy felsőbb szintű szolgáltatás előszűri. Ha pedig így lesz, akkor a weboldalak jelentősége is csökken, mert a digitális asszisztensek már kilistázzák a felhasználói keresés alapján három legrelevánsabb szolgáltatást telefonszámmal és címmel, így a weboldalakra már el sem kell jutni.

A Google lépései arra utalnak, hogy a Google-ról elérhetőek legyenek az általános információk, üzleti információk és vásárlás is anélkül, hogy el kelljen hagyni a böngészőt. A Knowledge Graph, a közvetlen bevásárlókosár, a direct buying shopping carts, ahol az eladók belistázhatják termékeiket, és a látogatók egy Google alapú bevásárlókosárba tehetik a különféle termékeket, új dimenziókat nyitnak az online vásárlásban. Így már nem csak a Wikipedia kerül veszélybe, hanem az Amazon vagy az eBay is? Ha a Google-nak sikerül mindhárom platformot megerősítenie, akkor számos hagyományos weboldal a jelenlegi formájában valóban eltűnhet.

Persze a digitális asszisztensek sem mindentudóak. Eljött a közösségi keresők ideje. A digitális asszisztensek mellett a közösségi keresők fogják még jelentősen alakítani az információhoz jutást. A Smashfuse, a SocialMention vagy a Social Searcher olyan találatokat adnak, amelyeket a Google nem tud, mert nem figyel. Ha niche terméket vagy valós idejű információt akarunk, akkor léteznek olyan közösségi keresők, amelyek csak a számukra benyújtott információkat adják tovább, míg mások több forrásból származó és bizonyos demográfiai igények alapján származó adatokat. Miképp RSS-sel is relevánsabb és értékesebb közönséget tudunk teremteni, mintha csak kizárólag Google keresést használnánk, úgy a közösségi keresők is pótlólagos értéket hoznak a felhasználók számára. Egy részük csak adatokat keres és talál a legkülönfélébb közösségi oldalakon (Smashfuse), míg mások elemző funkciókkal is rendelkeznek (SocialMention).

9. Mobilközpontú digitális marketing és a weboldalak hanyatlásnak kezdete

A mobil appok és a közösségi médiumok hálózata leválthatja a weboldalakat. Amióta az applikáció indexelést elkezdte a Google, és amióta már a világ 10 országában a mobil internetezésre fordított idő már meghaladja az asztali gépekét, azóta új korszak virradt a mobil appokra is. Hiszen az appok mindent tudnak, amit a weboldalak, csak sokkal intuitívabb módon léteznek, sokkal közelebb képesek férkőzni tulajdonosukhoz, mint egy weboldal. Bár korábban már többször vészjóslóan fogalmaztam a weboldalak eltűnéséről, de még ez sem jelenti azonnal a weboldalak halálát, legfeljebb elgondolkodásra késztetik a márkatulajdonosokat, hogy milyen stratégiát válasszanak. Hagyományos weboldalra, tartalommarketingre, keresőoptimalizálásra épülő stratégiát, vagy egy applikáción keresztüli, intimebb, szoros interakciót kialakítani képes stratégiát. Mindkettő működhet. Nem mindenki számára járható út az applikáció, de egyre több brand fog ilyen irányba haladni. Az appok terjedése azokban a szektorokban, ahol az interakció és kapcsolattartás kulcsfontosságú, erőteljesebb lesz. Ezt jól mutatja, hogy számos olyan márka van már, amelynek csak egy statikus weboldala van, és amely inkább egy app-pal rendelkezik, és különböző közösségi média felületeket fog össze. A mobilközpontúságnak persze nem csak az appok szintjén, hanem mindenhol, pld a hírlevél optimalizálásban is jelentkeznie kell.

10. Vizualizáció és virtualizácó, 360 fokos video, live video streaming, video remarketing

A Cisco szerint 5 éven belül az összes internetes tartalom 80%-a online video lesz. A WPPglobális kommunikációs trendriportjában utal arra, hogy az emberek csak 20%-ára emlékeznek annak, amit olvastak, de 83%-ára a vizuális tartalmaknak. Az egyre rövidebb figyelmi küszöbértékeket csak egyre hatásosabb vizuális tartalmakkal lehet legyőzni.
A PR szakembereknek is hosszú anyagok helyett frappáns infografikákkal és videókkal kell majd operálniuk, a reklámszakembereknek pedig a figyelem első 3 másodpercének megragadására kell fókuszálniuk. Ha ez nem sikerül, akkor elvesztek. Ki látott már 360 fokos videót? A technológia már lehetővé teszi, hogy a videón belül 360 fokban mozogjunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen szögből akarjuk nézni az adott mozgóképet (a BBC épp egy hete jött ki az első 360 fokos televízióműsorával). Olyan, mintha mi is az adott képi világ része lennénk. Nem véletlen, hogy mind a Google, mind a Facebook rámozdult a témára, a Facebookon már aktív is a 360 videó funkció pár hete.

A tartalommarketing és az online vásárlás is forradalom előtt áll, sokkal hatásosabb interakciókra lesznek képesek a 360 fokos videóval, mint a hagyományos hirdetési megoldások, ráadásul mindezt visszajátszhatóan. Létezik már olyan app is, amelyik élő videót képes megosztani a Twitter követőkkel mobilon, a Facebookon ez app nélkül is működik. De miért is ne lehetne a termékajánlókat, sajtóközleményeket már ezzel a technológiával elkészíteni, vagy akár webes tartalmakhoz kiegészítő tartalmakat gyártani, majd remarketingben is videó tartalmakat nyújtani.

E szép új világ a lábunk előtt hever…