A Fidelity International elemzőinek a tavalyi 60%-kal szemben mindössze 18%-a jósolja azt, hogy a geopolitika az idén kedvezőtlenül fog hatni a beruházási tervekre.[1] A várakozások szerint a protekcionista intézkedések hatása is enyhülni fog némiképp.

1. grafikon: 2021-ben számos észak-amerikai cég fog profitálni a költségvetési politikából

„Az USA elnökválasztásának másik következménye, hogy várhatóan nőni fog a vállalatokra nehezedő jogszabályi teher – Észak-Amerikával foglalkozó elemzőink valamivel több, mint a fele a jogszabályok szigorodására számít, ami magasabb, mint a 37%-os globális átlag”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

A hangulat összességében mindennek ellenére kedvező; ötből négy elemző arról számolt be, hogy a vállalatvezetők az idén nagyobb magabiztossággal fektetnének a saját cégükbe, mint egy évvel korábban. A Fidelity elemzőinek csaknem 60%-a a tőkearányos megtérülés növekedésére számít, és többségük szerint ennek hátterében a keresletnövekedés lesz a fő mozgatórugó.

Egy az építőiparral foglalkozó elemző szerint a lakásépítéssel foglalkozó vállalatoknak a járvány alatt igen óvatos álláspontra helyezkedett vezetősége már kezdi felismerni, hogy ideje újra pénzt költeniük, ha ki akarják elégíteni a lendületesen megugró keresletet.

A járvány a piac összetételére is hatással van, a fogyasztók például elkezdtek a nagyobb márkák felé gravitálni, a jobb tőkésítettségű vállalatok folytatták a beruházásokat, ennek hatására pedig tovább nőtt a piaci részesedésük. Az éttermi szektorban a járvány következtében végbement kínálatcsökkenés kellemes meglepetésekkel is járhat. Azok az éttermek, amelyeknek sikerül talpon maradniuk, vélhetően jól járnak majd a piaci részesedésük növekedésének köszönhetően.

[1] A Fidelity International évente közzétett Elemzői Felmérése a világ különböző tájain dolgozó saját elemzőik véleményét összegezve kb. 15 000 különálló vállalati kapcsolatfelvétel eredményét foglalja össze annak érdekében, hogy mely fontosabb trendek határozzák meg jelenleg a vállalati szférában zajló eseményeket.* A teljes felmérés itt olvasható.

Fotó: Ferdinand Stohr, Unsplash

Az ATV-n a hírműsorok feldolgozásában, az ATV Spirit rádióban pedig 17:30-tól élőben közvetítik az eseményt. Mindkét csatornán az ATV hivatalos amerikai partnerének, a CNN-nek az élő adását láthatják a nézők az ünnepségről. Novák András Washingtonból jelentkezik be élőben, Bombera Krisztina egykori amerikai tudósító, Amerika-szakértő pedig a hírműsorokban elemzi a beiktatási ceremónián történteket.

Bővebb információkat itt találtok:

http://www.atv.hu/kulfold/20210118-kovesse-eloben-joe-biden-beiktatasat-nalunk

Autógyártás – a Tesla jól járhat

Biden éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tervei között szerepel a „szigorú új üzemanyag-takarékossági szabályok bevezetése, melyek célja, hogy az újonnan eladott kis és közepes méretű haszonjárművek 100%-a elektromos hajtású legyen, és évente nőjön az elektromos hajtású nehézgépjárművek aránya is”. A tervek között a töltési infrastruktúra fejlesztésébe eszközölt beruházások jelentős felfuttatása is szerepel, aminek hatására felgyorsulna az elektromos járművek elterjedése. Ez jó hír lehet a Teslához hasonló cégek számára, míg a hagyományos hajtású járművek gyártónak jó része kellemetlen helyzetbe kerülhet. A folyamatot felgyorsíthatja a demokraták térnyerése, mert ebben az esetben valószínűbb lenne bizonyos kezdeményezések megvalósulása, például az elektromos járművek terjedését célzó adóösztönzők korlátainak lazítása, hogy a nagyobb cégek, pl. a Tesla és a GM vásárlói is igénybe vehessék a jelenlegi 7500 dolláros adójóváírást. Egy jelentős infrastrukturális program szintén fokozhatja a haszonjárművek, különösen a jelentős részben Detroitban gyártott furgonok iránti keresletet. Potenciális nehezítő tényező a magasabb társaságiadó-kulcs, valamint az esetleg emelkedő infláció és hitelkamatláb, főleg a három- és négyéves lejáratú hitelek esetében, ez pedig gyengítheti a keresletet, mivel az értékesítések jelentős része finanszírozott alapon történik.

Csomagolt fogyasztási cikkek – az alapvető fogyasztási cikkek gyengébben teljesíthetnek, mint a diszkrecionális termékek

A demokrata hatalomátvétel után megemelt társasági adó vélhetően átlagosan 4-6%-kal csökkenti majd az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok jövedelmét: a főleg belföldön értékesítő cégek, például a Clorox, a Church & Dwight, a Smuckers, az Altira vagy a Molson Coors esetében a hatás 7-9%, míg nemzetközi piacon is jelen lévő vállalatok, pl. a Coca Cola, a Philip Morris és az Estée Lauder esetében csupán 3-4% lehet. Az új kormányzat valószínűleg emelni fogja a dohányipari termékek adóját, aminek nem fog örülni például az Altira, de csökkenti a kereskedelmi vámok mértékét, ami jó hír lesz az olyan cégeknek, mint a Brown Forman és a Tyson.

Rövid távon a Bidennel érkező stimulus hatására több pénz marad a fogyasztók zsebében – a Covid-19 járvány kitörése nyomán hozott fiskális ösztönzők utolsó köre egész sor cégnek segített a fogyasztói szektorban. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek ennek ellenére gyengébben teljesíthetnek az összpiaci átlagnál, mivel a diszkrecionális termékek aránytalan előnyökhöz jutnak. Biden szigorúbb korlátozásokat és lassabb újranyitást is bevezethet, ami kárt okozhat a mobilitásra támaszkodó cégeknek, mint amilyen a Coca Cola, és előnyt jelenthet a „maradj otthon” jellegű vetélytársaknak, például az előre csomagolt élelmiszerek gyártóinak. Hosszú távon nagyobb hangsúly helyeződhet a környezeti és társadalmi kérdésekre is, ami potenciális problémákat okozhat a jelentős mennyiségű műanyaghulladékot termelő cégeknek, és jót tehet a fenntarthatóságra összpontosító szereplőknek, amilyen a Beyond Meat.

Diszkrecionális fogyasztási cikkek – a fő kérdés a szabadon felhasználható jövedelem alakulása

Rövid távon Biden győzelme a költségvetési ösztönzők bővülését eredményezheti, ami általában jót tesz majd a fogyasztási részvényeknek. Az USA fogyasztói anyagilag továbbra is nehéz helyzetben vannak, bár már kifelé másznak a gödörből, és a támogatás javítaná a hangulatukat. Az infrastrukturális beruházások felpörgetése munkahelyeket teremtene, egyben növelné a szabadon elkölthető jövedelem mennyiségét. Hosszú távon persze meg kell majd fizetni az ösztönzők árát, például adóemelés formájában, ami a magasabb adósávba tartozókat is érintené. Az infláció esetleges növekedése szintén csökkenthetné a szabadon elkölthető jövedelmet.

Biden esetleg a minimálbér emelésével is megpróbálkozhat. Ez segíthet az alacsonyabb jövedelmű rétegeket megcélzó ágazatoknak, de gondot okozhat a munkaerő-igényes termékeket előállító cégeknek. Minden további szabályozó, például a koncertszervezésben dolgozók védelme és a tech-cégeket érintő antitröszt-szabályok bevezetése további ellenszelet fújhat. „Összességében a demokrata hatalomátvétel rövid távon vélhetően kedvezően hat majd a részvények árfolyamára, de miután ezeket a hatásokat feldolgozta a gazdaság, érdemes lesz óvatosabban közelíteni az ágazathoz, mivel a figyelem attól kezdve a potenciális, hosszú távú következményekre irányul majd”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Kiskereskedelem – a hatások vegyesek lesznek

Biden győzelmének a kiskereskedelemre gyakorolt hatása változatos lesz. Kedvezően hathat a fizikai (offline) üzlettel rendelkező kiskereskedőkre, főleg mivel amíg tart a járvány, addig a fogyasztók továbbra sem költenek utazásra és szabadidős tevékenységekre. Biden magasabb minimálbér bevezetésével, a segélyek elektronikus átutalásával (electronic benefit transfers, EBT) és a kiegészítő élelmiszersegély-program (korábbi nevén élelmiszerjegy) finanszírozásának növelésével célba veheti az USA-ban kialakuló egyenlőtlenséget is, melyet a tehetősebbek adójának növelése is ellensúlyozhat (például a tőkejövedelmekre kirótt adó növelése révén). Ennek célja az alacsonyabb jövedelmű családok szabadon felhasználható jövedelmének növelése, de egyúttal visszafoghatja a skála másik végén tapasztalható költekezést is. Ebben a kontextusban az olcsóbb („value”) cikkeket árusító kiskereskedők kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Ugyanakkor a bérköltség az offline kiskereskedők egyik legnagyobb költségtétele, márpedig a magasabb minimálbér szűkítőleg hat majd az árrésükre. A nagyobb ármeghatározó erővel rendelkező, ismertebb márkák könnyebben tudják majd áthárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra, de az alapvető cikkeket árusító kiskereskedők nem lesznek ilyen szerencsések. A fő kérdés az lesz, hogy a költségvetési stimulus és az esetleges takarékossági intézkedések ellensúlyozni tudják-e majd a bérek növekedését.

Éttermek – a minimálbér-emelés fájni fog

A bérköltség a kiskereskedelemhez hasonlóan az éttermek kiadásainak is jelentős részét teszik ki, és Biden 15 dolláros minimálbér-javaslata, valamint a „borravalós minimálbér” eltörlése eleinte meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal kecsegtet az ágazat szereplői számára. Hosszabb távon a bérnövekedés kedvezően hathat a nagy, ismert brandekre, melyek kellő üzemi kapacitással rendelkeznek a nagyobb bérteher ellensúlyozásához szükséges automatizálás végrehajtásához. Az éttermi ágazatban az utóbbi időben szinte túl sok dolgozót alkalmaztak, de a magasabb bérköltség ésszerűsítésre kényszerítheti az üzemeltetőket. Mindez hátrányos lehet a kisebb, független egységekre, és megszilárdíthatja a nagyobb, akár tőzsdén is jegyzett vállalkozások pozícióját, melyeknek jobb a tőkeellátottsága és hatékonyabban képesek tompítani a bérkockázatot. Az alkalmi éttermi szegmens, mely jellemzően jobban támaszkodik a belföldi vendégekre, és egységei vállalati modell alapján működnek, kiszolgáltatottabb lesz, mint a gyorséttermek, melyekre a nemzetközi és a franchise-profit egészséges aránya jellemző.

Lakáspiac – nem valószínű, hogy a költségvetési ösztönzők ellensúlyozni tudják az esetleges adóemeléseket

Biden győzelme összességében várhatóan negatív hatással lesz az ágazatra. A lakáspiac az USA gazdaságának egyik alappillére, és a jövedelmet és a vevői bizalmat javító költségvetési ösztönzők hatása előbb-utóbb megjelenik a lakások iránti keresletben is, mivel egyre több fogyasztó, főleg az X generáció tagjai, képesek kifizetni a beugrót. De ez nem lesz elég ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a demokrata győzelem nyomán emelkedő társasági adó hatását. A legtöbb lakáspiaci vállalkozás teljes mértékben belföldi adófizető, és az adózás utáni nyereségük kb. 10%-kal csökkenhet. Az egyelőre kérdéses, hogy ezt a jelenlegi, kiélezett versenyhelyzetben tovább tudják-e majd hárítani a fogyasztókra, de ha a kínálat szűkül, akkor még akár ez is előfordulhat.

Ha Biden adókedvezményt biztosít az első lakásukat vásárlóknak és/vagy intézkedéseket hoz az infrastrukturális és zöld beruházások vonatkozásában, az általánosságban kedvezően hathat a lakáspiacra, az építőanyag-gyártásra és az építőiparra. Ebből a legjobban a nagy ármeghatározó erővel rendelkező, vagy a beszállítókra kellő hatást gyakorolni képes vállalatok jöhetnek ki, melyek ellensúlyozni tudják a magasabb adókat, ugyanakkor a növekvő keresletből is profitálni tudnak.

A koronavírus-járvány eleve állandó bizonytalanságot jelent a világgazdaságnak, a piacoknak, ezen belül a részvényárfolyamok számára. Ráadásul az elmúlt hetekben további tényezők is bonyolítják az összképet. Ezek közé tartozik vírus elleni vakcina fejlesztése, az amerikai elnökválasztási kampány, Donald Trump koronavírus okozta betegsége, az Egyesült Államok gazdasági kilábalást segítő csomagjáról szóló vita.

Egyik oldal, másik oldal

Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsment-vezetője szerint a koronavírus-járvány és annak negatív gazdasági hatásai és a vakcináért folyó versenyfutás eddig is változékonnyá tették a piacokat.

“Jött a Trump betegségével megspékelt elnökválasztási kampány, amely minden eddigitől eltér. Bár a közvélemény-kutatások szerint Biden vezet, nem lehet a győzelmét biztosra venni, sőt, kérdés, hogy az elnökválasztás napja után lesznek-e még jogi csatározások, amelyek befolyásolhatják, hogy ki lesz az elnök” – tette hozzá. Már megjelentek gazdasági kommentárok arról, hogy Biden esetleges győzelme esetén a vállalatok adóját megemelnék, ami a technológiai óriáscégek számára rosszul jönne. Ugyanakkor ezt érdemes óvatosan kezelni. Még, ha Biden is lenne a befutó, valószínűleg nem egy ilyen lépéssel nyitna. Ráadásul más szektorokban, például a zöldenergiában érdekelt cégeknek ösztönzést adhatna. Ugyanígy lehetetlen megjósolni, hogy bárki lesz is az elnök, milyen intézkedéseket fog hozni, amelyek befolyásolják majd a piacokat.

Szemet becsukni?

“Most annyi biztos, hogy izgalmas időszak következik. Érzékenyek lesznek a befektetők és a piacok. A különböző hírekre fognak reagálni. Lehetnek felívelések, süllyedések a következő időszakban, trendszerű esés vagy növekedés most nem igazán valószínű” – fogalmazott a szakember. Hajósi Péter szerint akár be is csukhatnánk a szemünket január közepéig, addigra letisztultabbá válhat a kép az amerikai elnök személyét és az ottani gazdaságot érintő kérdésekben, valamint akár a vakcina ügyében is. “Január 20-án iktatják be a hivatalába az elnököt. Addigra pedig talán már azt is pontosabban lehet látni, mikor csenghet le a járvány, azaz ott jöhet egy fellélegzés, amelyre a mostani bizonytalanság után szüksége is lesz a piacoknak” – mondta a portfóliómenedzsment vezető.

Hajósi Péter szerint bármennyire bizonytalan helyzet várható januárig, a mostani gazdasági környezetben továbbra is az átlagnál nagyobb hozammal kecsegtetnek a részvénypiacok, ezért a részvénybefektetési alapok kaphatnak nagyobb figyelmet